Hansági múzeum

A mosonmagyaróvári Hansági Múzeum az ország egyik legrégebbi folyamatosan működő

múzeuma. A múzeum megalapításáról 1882-ben döntött a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti
Egylet. Ötéves gyűjtőmunka után a múzeum 1887-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
Az Egylet gyűjteményét kezdetben a városházán, majd 1887-től a vármegyeházán állították ki. A
gyűjtés, ásatások és adományok révén folyamatosan gyarapodó anyag jelentőségét Moson
Vármegye közönsége 1912-ben azzal ismerte el, hogy önálló múzeumépületet emelt számára. A
múzeum helytörténeti kiállítása a Mosonvármegyei Múzeumban, a Szent István király utca 1.
szám alatti klasszicizáló, oszlopcsarnokkal ellátott épületben található.
Ugyanitt látható a Mosoni-síkság történetét régészeti, néprajzi és helytörténeti tárgyakon,
dokumentumokon keresztül bemutató kiállítás és szintúgy itt nyerhetünk betekintést a városi
szállodák és vendéglők életébe, külön kiállításrész emlékezik továbbá az 1956-os
mosonmagyaróvári sortűzre.
A múzeum gyűjteménye az alapítást követő évtizedekben szinte kizárólag régészeti anyagra
korlátozódott. Említésre érdemesek Magyaróvár és Oroszvár római emlékei, a bezenyei
langobárd temető és a nemesvölgyi avar sírok mellékletei. Később nagylelkű felajánlások és
adományok révén azonban tovább tudott fejlődni az intézmény, és a kiállítás képzőművészeti,
várostörténeti, néprajzi és természettudományi részekkel bővült.
https://www.hansagimuzeum.hu/content/?mid=64
1848-as emlékmű
A Hanság múzeum előtti tér északi részén, ám a Régi Vámház tér déli részén áll az 1848-as
emlékmű. Az emlékműnek nem része Gábor Áron rézágyújának másolata - előtte vélhetően
Gábor Áron portréja.
https://www.kozterkep.hu/27211/1848-as-szabadsagharc-emlekmu
Evangélikus templom
A város sétálóutcáján, a Magyar utcán érünk el a neogót evangélikus templomhoz. Huszár Gál
protestáns prédikátor emléktáblája díszíti a templombelsőt.
A magyaróvári, mosoni, lucsonyi és halászi evangélikusokat tömörítő gyülekezet templomának
építési lehetőségét egy magyaróvári polgár, Fischer Henrik 1855. évi végrendelete alapozta meg.
https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/mosonmagyarovar/evangelikus-templom-93
Trianoni emlékmű
Mosonmagyaróvár – Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen és máig
feldolgozatlan tragédia a magyarság számára. Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította június 4-
ét a nemzeti összetartozás napjává. A Magyar utca Főút felőli végén helyezkedik el a fából
készült emlékmű.
https://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovar-es-kornyeke/emlekmuvet-avattak-
mosonmagyarovaron-5440954/
Szent Gotthárd templom
A belváros közepén, a Szent László téren találjuk a Szent Gotthárd templomot, a város
legjelentősebb barokk épületét. A templom mellet állt valamikor a késő román stílusú Szent
László templom, melyet 1529-ben a törökök leromboltak. A templom mellett álló Szent László
szobor 1993- ban készült közadakozásból. Altemploma Habsburg frigyes főerceg és feleségéne
temetkezési helye.
A XVIII. század közepén készült el a mai templom, a belső térben az itt birtokos Mária Krisztina
főhercegnőnek és férjének köszönhető a díszes késő barokk díszítés és festés. 1934-ben készült
el az altemplomban a Habsburg kripta, ahol később Habsburg Frigyes főherceg és felesége Croy
Izabella főhercegasszony érckoporsói nyertek elhelyezést.
Szent László szobor
A Szent Gotthárd templom mellett található Szent László király szobra. A Lebó Ferenc által
készített szobrot és ívókútat Szent László király szentté avatásának 800. évfordulójára emeltették
1993-ban, közadakozásból.
Habsburg Frigyes főherceg szobra
A leghosszabb ideig a kastélyban lakó és az óváriakhoz legközelebb álló személy Habsburg
Frigyes főherceg volt, aki 1920-tól egészen 1936-ban bekövetkezett haláláig élt Magyaróváron.
Mindennapi sétája közben szívesen eltársalgott alkalmazottaival, vagy a ház előtt álló padon ülve
üdvözölte az arra járó lakosokat. Erre emlékezve készült el 2006-ban Habsburg Frigyes főherceg
padon ülő szobra, melyet a Magyar utca torkolatánál helyeztek el.
https://mosonmagyarovar.utisugo.hu/latnivalok/habsburg-frigyes-foherceg-szobra-
mosonmagyarovar-87261.html
Deák tér
A Deák tér ékessége a barokk, három mellékalakos és domborműves Nepomuki Szent János
emlékoszlop. A szobrot Hugenstein Károly József uradalmi jószágigazgató emeltette 1744-ben
Mária Terézia megkoronázásának emlékére.
A Deák téren, Mosonmagyaróvár egyik legrégebbi épületében 1648 óta működött malom, melyet
később villamosították és 1980-as évekig üzemelt.
Magyaróvár valamikori piacterét keletről az uradalmi malom és sörfőzde háromemeletes
épülettömbje határolja. A malom épületét már az 1270-ből származó írásos anyag is említi. Az
1354-ben kelt kiváltságlevél szerint a malom és vámja a királyi udvart illette. A város egyik
legrégebbi épületében 1648 óta működött malom, melyet később villamosították és1980-as
évekig üzemelt. A sörfőzde 1710-től 1937-ig működött, mikor is a Dreher sörgyár megvásárolta
és bezárta, mint konkurenciát.
https://m.utisugo.hu/latnivalok/regi-malom-mosonmagyarovar-87242.html
https://m.utisugo.hu/latnivalok/nepomuki-szent-janos-emlekoszlop-mosonmagyarovar-
87244.html
Habsburg ház
A Deák térnek a várral szembe néző oldalán áll a Habsburg ház, a főhercegek valamikori
beszállóháza. Az épületben megszállt Champagny francia külügyminiszter, gróf Széchenyi
István, megyénk követe és a Bécs felé menekülő Jellasich. Kossuth Lajos toborzó körútja során
1848. októberében a Fő utca felőli erkélyről hívta hadba a környékbelieket, erről emléktábla
tanúskodik. Ma a Piarista iskola épülete.
https://mosonmagyarovar.utisugo.hu/latnivalok/habsburg-haz-mosonmagyarovar-87243.html

A Vár
A Mosonmagyaróvári vár, vagy ismertebb nevén Óvári vár már István király korában is állt.
Fennállása során több tulajdonos kezén is megfordult, bővítették, alakították mindig az aktuális
tulajdonos elképzeléseinek megfelelően. A 18. században a vár katonai jelentőségét elvesztette,
gazdasági akadémiát létesítettek az épületben.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mosonmagyar%C3%B3v%C3%A1r
Korai várát a napjainkban Király-dombnak nevezett alacsony kiemelkedésen létesítette István
király. Az országosan ismert ispánsági várakhoz hasonlóan a mosoni is facölöpökből rekeszes
szerkezetűre készített és földdel töltött falakból állt, belső udvarán a vármegyei szervezet
lakóházaival. Irányító szerepét a tatárjárás utáni időszakban már kőből emelt magánföldesúri
erősség vette át. A 14. század elején a Kőszegi nemzetség foglalta el, tőlük Anjou Károly király
serege vette vissza. A középkorban több birtokos váltotta magát benne, köztük a Lackfi bárók.
Fokozatosan bővítették falait és épületeit, mindenkor a tulajdonos elképzeléseinek megfelelően,
de a 16. századtól már a – hihetetlen gyorsasággal előrenyomuló – török elleni védekezés került
előtérbe. 1529-ben még a Habsburg hadvezetés feladta a környéket, de a sikeres bécsi védekezés
után belátták, hogy az osztrák tartományok érdekében létszükséglet ütközőövezetté alakítása.
Itáliai hadmérnökök tervei szerint ágyúbástyás övvel kerítették körbe a középkori vármagot,
ugyanekkor oltalmazták falövvel a várost is, melynek árkaiba a közeli Mosoni-Duna vizét
vezették.
1605-ben Bocskai István hajdúi nem boldogultak az erődítménnyel, ellenben 1619-ben Bethlen
Gábor erdélyi fejedelem serege előtt ágyúlövés nélkül kaput nyitott megrettent helyőrsége.
Ugyanígy tettek 1683-ban is, amikor a Bécs városának ostromára vonuló Kara Musztafa – török
nagyvezér – óriási hadai előtt kapitulált a többi dunántúli végvárral együtt. II. Rákóczi Ferenc
szabadságharca idején ez a terület szilárdan a császári hadvezetés ellenőrzése alatt maradt.
A 18. században katonai jelentőségét elvesztve, a virágzó település körüli védőműveket
lebontották, míg a belsővárban, 1818-ban egy gazdasági akadémiát helyeztek el.

Az egyetem
Európa első, kisebb megszakításokkal folyamatosan működő agrár-felsőoktatási tanintézetének
alapítása és megszervezése Albert Kázmér szász–tescheni herceg és Wittmann Antal reformkori
tudós mezőgazdász nevéhez fűződik.
https://mosonmagyarovar.utisugo.hu/latnivalok/albert-kazmer-herceg-szobra-mosonmagyarovar-
87267.html
Az intézmény 1818-tól Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet (1818-1850) néven
működött, Albert Kázmér szász–tescheni herceg birtokai számára képzett kiváló elméleti és
gyakorlati tudással felvértezett mezőgazdászokat. Az iskola elnevezése ellenére minden tanulni
vágyó fiatal előtt nyitva állt. Az oktatás nyelve kezdetben latin, majd - mint az országban
mindenütt - a német volt.
1850-ben megszűnt magán-tanintézeti jellege, Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági
Felsőbb Tanintézet (1850-1869) néven az intézmény minisztériumi kezelés alá került, amely a 35
milliós Habsburg Birodalom egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézeteként működött, kihatva
egész Közép-Európa mezőgazdaságára és annak fejlődésére.
A kiegyezést követően, 1869-től Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet
(1869-1874) elnevezéssel funkcionált az iskola, ekkor kezdődött meg a magyar tannyelv
bevezetése, majd az oktatás párhuzamosan két évfolyamon, egy magyar és egy német nyelvű
tanszakon folyt. Európa szinte minden országából, Franciaországtól kezdve az egykori német és
osztrák tartományokon át egészen Törökországgal bezárólag a kontinens minden sarkából
érkeztek hallgatók Magyaróvárra. 1872-ben a magyaróvári Alma Materből vált ki a bécsi
mezőgazdasági főiskola (Universität für Bodenkultur), amely a mai napig anyaintézményeként
tartja számon a mosonmagyaróvári egyetemi kart.
http://movarhirado.hu/%C3%BAj-utakon-az-egyetem-36373
1874-ben a hasonló magyar intézetek közül elsőként emelték akadémiai rangra a kar jogelődjét.
Hivatalos elnevezése Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia (1874-1942) lett, amely
Magyarország egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézete volt egészen 1906-ig. Az Akadémia
mellett ekkoriban létesülő, gombamódra szaporodó különböző kutatóintézetek jelentették a mai
magyar agrárkutatás igazi megindulását, Magyaróvár a hazai mezőgazdasági tudományos kutatás
bölcsőjévé, illetve fellegvárává vált. 1884-ben a német nyelvű évfolyamok megszüntetésével
lezárult a két tannyelvű képzés a tanintézetben, azóta az oktatás nyelve kizárólag a magyar.
A trianoni békediktátum, illetve az első világháborút követő vészterhes időszak alatt az
intézménynek lehetőségeihez mérten sikerült megőrizni vezető pozícióját és presztízsét. 1919-
ben, ugyan csak átmeneti jelleggel, még Főiskola elnevezést is kapott az amúgy is felsőfokú
szakképesítést adó Gazdasági Akadémia.
Alapításának 125. évében, az 1942. évi tanévet Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskola
(1942-1945) elnevezéssel kezdte meg a tanintézet.
A második világháborút követő központosításnak köszönhetően a frissen létrehozott Magyar
Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Osztálya (1945-1949) néven egyetemi képzést
nyújtott az Alma Mater. A kommunista hatalomátvétel után működését ideiglenes beszüntették.
1954-ben az újjászervezett egyetemi jellegű intézmény Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági
Akadémia (1954-1962) néven kezdte meg működését a magyaróvári tradícióknak megfelelően. E
korszakban következett be a tanintézet történelmének legszomorúbb és leggyászosabb napja:
1956. október 26.
1962-ben az egyetemi jellegű Mezőgazdasági Akadémia nevét Mosonmagyaróvári
Agrártudományi Főiskolára (1962-1970), majd Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári
Mezőgazdaságtudományi Karára (1970-1989) változtatták.
A rendszerváltozás környéki integrációk során az Alma Mater elnevezése többször is módosult:
előbb a Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar (1989-2000) elnevezés
alatt működött, majd a Nyugat-magyarországi Egyetemből (2000-2015) kivált és 2016. január 1-
től a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karaként folytatja
tevékenységét. A névváltoztatások ellenére az Alma Mater jelenleg is a nagy elődök emlékéhez
méltóan, de a mai kor követelményeinek teljes egészében megfelelve képzi történelmének immár
nyolcadik-kilencedik nemzedékét.
Lucsonyi Szent Anna kápolna
Az egyetem 1912-ben átadott, szecessziós épülete mellett található a Lucsonyi Szent Anna
kápolna. A kápolna 1713-ban épült a pestisjárványtól való megszabadulás emlékére. A fatornyú
kápolna bejárata feletti kis fülkében művészi Mária-szobor van elhelyezve.
https://mosonmagyarovar.utisugo.hu/latnivalok/lucsonyi-szent-anna-kapolna-mosonmagyarovar-
87240.html
Sóház
A Lajta-hídon átkelve a 48-as térre érünk, melyet a Sóház hatalmas tömbje ural. A valamikori
kapucinus kolostort a városfalon kívül kezdték el építeni 1689-ben és a szerzetesek rendek
feloszlatása után a kapucinusok 1787-ben hagyták el Mosonmagyaróvárt. Az épületet a XIX.
század elején korai klasszicista stílusba átépítették és volt sóraktár és hivatal is, innen kapta a
nevét. A tér sarkán áll a Lourdi kápolna, mellette az 1882-ben alapított óvoda, a Hildegárdeum.
https://m.utisugo.hu/latnivalok/regi-sohaz-mosonmagyarovar-87257.html
Régi városháza
A régi városháza épületét 1827-ben emelték. A Városház utcai timpanonos homlokzatán
Magyaróvár régi címere látható. A falon elhelyezett dombormű annak emlékét őrzi, hogy a
Moson megyei rendek 1847-ben, az emeleti nagyteremben országgyűlési képviselőjüknek
választották gróf Széchenyi Istvánt.
https://m.utisugo.hu/latnivalok/regi-varoshaza-epulete-mosonmagyarovar-87247.html
Cselley-ház
A barokk hangulatú Magyaróvár Fő utcáján áll a város legrégebbi lakóháza. Elnevezése a ház
utolsó tulajdonos családjának a nevét őrzi. Közülük Cselley Kálmán közjegyző a múzeumépítő
bizottság elnökeként is tevékenykedett.
A XIII. századtól már lakóházak emelkedtek a Fő utcán. A XIV. században egy négyzetes
alaprajzú épület állt e helyen, mely a XV. századtban udvari szárnnyal bővült. E korból
származik a kőtárnak helyet adó dongaboltozatos pince, és a felette lévő emeleti terem, melynek
pilléres boltozata a XVII. században készült a régi fafödém helyett. A középkorban alakították ki
a gótikus ablakokat, ajtókat, és ekkor épült meg a reneszánsz függőfolyosó is.
A ház utcai szárnyát 1470-80 között emelték. Ekkor alakították ki az emeleti nagytermet, és a
kapcsolódó két zárterkélyt. Az emeleti nagyterem méretei fejedelmi építtetőt sejtetnek. A
magyaróvári uradalom királynéi birtok volt, amelynek központja 1354-ben Lokietek Erzsébettől,
Károly Róbert feleségétől, Nagy Lajos király édesanyjától jelentős kiváltságokat kapott.
1730 táján készült el az elegáns barokk lépcsőház, a vasrácsos ajtó ördögűző alakokkal, valamint
az emeleti termek és az előtér stukkós díszítése. 1885-ben eklektikus stílusba öltöztették az
épületet, a homlokzat kerámia díszítést kapott, a tetőzetet pedig mázas cseréppel borították.
A helyreállítás - melyet Sedlmayer János tervezett - a középkori épület arányainak és
részleteinek a visszaállítására törekedett, ugyanakkor megtartotta a lépcsőház és az emeleti két
terem barokk jellegét.
https://www.hansagimuzeum.hu/content/?mid=42
Wallisch ház
XVI-XVII. századi eredetű az épület. Homlokzatán falfestés maradványok láthatóak a XVI-
XVII. és a XVIII. századból.
https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/mosonmagyarovar/wallisch-haz-17243
Járásbíróság
A Városkapu tér 4. szám alatti egyemeletes épület, neoklasszicista és neobarokk elemeket visel.
Kívül és belül is gazdagon díszített szobrászmunkákkal, melyeket Péter György helybeli
kőfaragó készített. Impozáns az épület belső tere is, különösen a lépcsőháza. Az épület legfőbb
dísze az angyalok által tartott kiscímer, alatta Justitia-fej domborművel. A bejárat előterében két
márványtábla tanúskodik az építkezés körülményeiről. Az épületet 1929. október 17-én vették
használatba és kezdődtek meg benne a tárgyalások.
https://www.infomovar.hu/hirek/olvas/90-eves-a-magyarovari-jarasbirosag-epulete-a-
magyarovari-m-kir-jarasbirosag-es-foghaz-epitestortenete-2019-10-17-173007

Szent Flórián szobor

https://www.kozterkep.hu/39437/szent-florian
Mosonmagyaróváron a Lajta partján álló volt vízimalom, a ma "Szent Flórián Hotel" feliratot
viselő épület története viszontagságos: "A város egyik meghatározó és legrégebbi épülete, a Fő
úton álló úgynevezett Szulczer-malom már évek óta Mosonmagyaróvár szégyenfoltja. Az
egykoron patinás épületben néhány évvel ezelőttig szálloda működött, ám annak bezárása óta az
épület állaga folyamatosan romlott. Az egykori magyaróvári városi malmot az 1600-as évek
elején emelték, majd 1754-ben korszerűsítették, barokk stílusban építették át.
Jellegzetes saroktornya – ahová Szent Flórián szobrát is elhelyezték – 1936-ban készült el. Az
épület 1949-ig működött malomként. A városban élők közül bizonyára máig sokan emlékeznek
arra az 1986-ban történt tűzesetre, amiben a malom csaknem teljesen kiégett. Ezt követően
viszonylag gyorsan, alig két év alatt helyreállították, majd szállodaként működött tovább. …
Csaknem öt éve azonban már bezárt a hotel. A már szinte omladozó műemlék házat tulajdonosa
most kívül-belül teljesen felújítja, majd ismét szállóként hasznosítja." – írta Méhes Ákos 2009-
ben, ám a felújítás 2019-ig sem kezdődött meg.
Mindenesetre a saroktorony északi falán lévő falfülkében valóban ott áll Szent Flórián szobra. A
homokkő szobor Flóriánt római katonai ruházatban ábrázolja. Bal kezében zászlót tart. Jobb
kezében egy sajtár van, amelyből vizet önt a lábánál lévő égő házikóra.
Gyásztér
Az Ipartelepen található a Gyásztér, mely egy szimbolikus temető, ami az 1956. október 26-i
sortűz áldozatainak állít emléket.
Az 1956-os forradalom egyik legvéresebb eseményére Mosonmagyaróváron került sor. Október
26-án diákok tüntetést szerveztek, amelyhez a városlakók, elsősorban az üzemi munkások
csatlakoztak. A tüntetők a határőrlaktanya elé vonultak, hogy maguk mellé állítsák a katonákat,
de a tömeget sortűz fogadta. Az áldozatok száma meghaladta az ötvenet.
https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/mosonmagyarovar/a-hatarorlaktanya-elotti-ter-18776
Tűzoltó Múzeum
Mosonmagyaróváron a tűzoltóság épületében két terem ad otthont a kiállításnak. Írásos és tárgyi
emlékek állandó tárlata tekinthető meg a túzoltás történetéről. 1991-ben a mosonmagyaróvári
tűzoltóság megalakulásának 115. évfordulóján adták át ünnepélyes keretek között.
https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/mosonmagyarovar/tuzolto-muzeum-19473
Mosoni templom
A mosoni Nepomuki Szent János plébániatemplom eredetileg barokk épület, melyet az 1900-as
évek elején átépítettek, belső berendezése korabeli barokk. Előtte kőkereszt, német nyelvű
feliratán 1836-os évszám van. 2000. augusztus 20-án millennium tiszteletére avatták fel Szent
István király szobrát, Lebó Ferenc alkotását.
https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/mosonmagyarovar/mosoni-templom-95