ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK

Anyagismeret 2014/15

Kúszás, fáradás

Dr. Mészáros István

meszaros@eik.bme.hu

Kúszás

1
 Időtől függő (a) és független (b)
alakváltozás

εe
a
Alakváltozás

σ = állandó

b
εe εp

Idő

Kúszás
Tartósfolyás vagy kúszás: állandó terhelés hatására növekszik
az anyag alakváltozása.
Tartósfolyási határ: az a feszültség, amely végtelenül hosszú
idő alatt sem okoz az előírtnál nagyobb alakváltozást.(σT0.2)

Időtartam szilárdság: az a feszültség, amely t idő alatt előírt εt

alakváltozást hoz létre.(pl.σ0.2/103 )

Tartósfolyás tipikusan magas hőmérsékleten lejátszódó

jelenség. T>0.4 Tolv.
Mérnöki alkalmazás:
Gázturbina üzemi hőmérséklete 1300 ºC,
utasszállító repülőgép leszállás nélkül átrepüli az óceánt.
Erőművi gőzvezeték csövek.
4

2
 A kúszás általános görbéje
 − Qc 
ε&2 = Aσ m′ exp 
 kT 
Alakváltozás

σ, T nő
III
dε/dt
σ, T nő
II
III
I I II

Idő Idő
A, m’- anyagjellemzők, Qc- aktivációs energia,
k – Boltzman állandó, σ - terhelő feszültség
5

A kúszási görbe három szakasza

I.Elsődleges (primer) kúszás
Az alakváltozási sebesség az idővel és az alakváltozással
csökken.A diszlokáció sűrűség nő, a diszlokációs
cellaméret csökken az idővel és az alakváltozással.

II. Másodlagos (szekunder) kúszás (állandósult állapot)

A keményedési és a megújulási folyamatok egyensúlyban
vannak.

III.Harmadlagos (tercier) kúszás

Rekrisztallizáció, a második fázisú részecskék durvulása
kezdődik a az üregek és repedések kialakulása indul be.

3
 Kúszási mechanizmusok

A kúszási folyamat megvalósulásában a feszültségtől és

a hőmérséklettől függő különböző anyagszerkezeti
folyamatok vesznek részt.
a) Diszlokációs csúszás;
b) Diszlokációs mászás (megújulás)
c) Krisztallithatárok csúszása
d) Ponthibák rendezett diffúziója által okozott
alakváltozás.

Diszlokáció csúszás és mászás

együttes hatása

A képlékeny alakváltozás keményedést okoz.

Diszlokációs hálózat létrejötte.
A keményedés és a megújulás(mászás) együttesen megy
végbe.

Csúszás Mászás

Forrás Akadály

4
 Ponthibák diffúziója
Ponthibák krisztallithatáron végbemenő rendezett áramlása
a szemcsehatárok mentén fejti ki a hatását. A szemcsén belül
alakváltozást, a határokon üregeket eredményez. A szemcse
határmenti elcsúszás csökkenti az üregeket

X
X X
Y’’

Y Y Y’

Z Z
Z

Kúszásnak ellenálló anyagok

tervezése
Kúszási ellenállás növelhető:
Diffúziós tényező csökkentésével→ magas olvadáspontú
anyagok alkalmazása

Csúsztató rugalmassági modulus növelésével

Szemcseméret növelésével→egykristály alkalmazása

Rekrisztallizációs hőmérséklet növelésével

Diszlokációs mozgást gátló második fázisú kiválások

alkalmazásával
10

5
 Kúszási vizsgálatok
σ3 σ2
ε
ε 30 − ε
ε& = 25 σ1
Kemence
5
i
σi

Próbatest t óra
25 30
σ3
σ2
ε 30 − ε σ1 σT
25
ε&i =
5 σi
ε&i [% / óra ]
Rövidített kúszási
vizsgálat
10 −3
11

Extrapoláció az állandósult szakaszból

ε% 1 σ1 σ2

Több mérés után

4 5
meghatározható az a
feszültség, amely elő-
irt idő alatt (105 óra)
okoz 1%-os alakváltozást.
log t σ1/105

12

6
 Fáradás

13

Ismétlődő igénybevételek
A kifárdás jelenségét A. Wöhler ismerte fel az 1800-as évek
végén. Biztonságra méretezett vasúti tengelyek hosszabb
üzemidő után az ismétlődő igénybevételek hatására eltörtek,
annak ellenére hogy a terhelő feszültség jóval a folyáshatár
alatt volt. Ez a jelenség hívta fel a figyelmet a kifáradásra.

Szinuszos feszültségváltozás
14

7
 Ciklikus terhelés jellemzői
σ max = σ m + σ a , σ min = σ m − σ a
σ σ + σ min σ − σ min
σ m = max , σ a = max
2 2
σ (t ) = σ m + σ a f (t )
σ min
R=
Lengő (pozitív) σ max

Lüktető (nullkezdésű)

Lengő (negatív)
15

Kis és nagyciklusú fáradás

A ciklikus terhelés szintje kisebb mint a folyáshatár :
nagyciklusú fáradás (N~106-108)
A ciklikus terhelés szintje nagyobb mint a folyáshatár :
kisciklusú fáradás (N~103-104)

∆ε
16

8
 Forgó-hajlító fárasztógép

M =bF
4
M d π M d
σ= y, I = , σ max = , σ (t ) = σ max sin 2π N
I 64 I 2

17

Wöhler-görbe
σa σa
σm= állandó σm= állandó
σ1
σ2 σN
σ3
σk

N1 N2 N3 lg N N 2.106 lg N
Kifáradási határ: az a feszültségamplitudó (adott középfeszültségnél),
amely végtelen sok igénybevétel esetén sem okoz törést.
Tartamszilárdság: az a feszültségamplitudó (adott középfeszültségnél),
amely megadott igénybevételi számig nem okoz törést.
18

9
 Kifáradási határ és tartamszilárdság
különböző anyagoknál
500
σa MPa

400
acél
300

200 alumínium

100

0
3 4 5 6 7 8 9 10
10 10 10 10 10 10 10 10
igénybevételek száma

19

A kifáradás mechanizmusa
Minden fáradási ciklus egy
+σa bizonyos mértékű képlékeny
alakváltozási munkát fogyaszt.
Minden ciklusban a próbatest
σr
keményedése (lágyulása)
történik.
ε
∆ε

- σa
1. Repedések keletkezése; 2. Nem terjedő repedések szakasza;
3. Repedés terjedés szakasza;
20

10
 Repedés keletkezés

Lassú terjedés
(kagylós felület)

Ridegtörés

21

A kifáradási határt befolyásoló

tényezők
• A feszültségi állapot jellege,
feszültséggyűjtő helyek.
• A feszültség időbeli lefolyása.
• Az igénybevétel frekvenciája.
• A próbatest mérete.
• Az a közeg, amelyben a fáradás lefolyik.

22

11
 Bemetszések, feszültséggyűjtő
helyek hatása
F
σn = , σ max = α kσ n
A
σ k = β kσ kα
σn σmax
7
βk 6

βk 4

1
5 10 15 20 25 30 αk

23

Statikus és váltakozó feszültség

együttes hatása
σa Haigh-diagram
σ a0
σa
σ a0 σ max

σa
σm
σ m1 σm σ min
σa
σm
Smith-diagram
σ m 1 = állandó
lg N σ a0 Biztonsági diagram
24

12
 Egyszerűsített Smith-diagram
σa

σ a0
R p 0, 2
σm = 0
σ a0
σ a1
σa lg N
σ a1 σ m = σ m1 = állandó
σ m1 σm σ a1

σ a0
lg N
25

Az igénybevételi frekvencia hatása

350 10/s
300 32/s
MPa

100/s
250 300/s
200 1000/s
amplitudó

150
100
50
4 5 6 7 8
10 10 10 10 10
lg N
26

13
 A fáradás statisztikus jellege
1
 n
(xi − x ) 
2

300 1 n  ∑
x = ∑ xi , s =  i =1 
250 т i =1  n −1 
 
MPa

200
1  1  x − x 2 
f (x ) = exp −  
150
s 2π  2  s  
amplitudó

 
100

50
Gauss-féle
valószinűség
0 sűrűség-függvény
4 5 6 7 8
10 10 10 10 10
ln N

27

Fogalmak 1
• Tartósfolyási határ
• Tartam szilárdság
• A kúszás görbe szakaszai
• Kúszási mechanizmusok
• Kúszási ellenállás növelése
• Rövidített kúszási vizsgálat

28

14
 Fogalmak 2.
• Kifáradási határ
• Tartamszilárdság
• Wöhler-görbe
• Kisciklusú és nagyciklusú
fáradás
• Haigh-diagram
• Smith-diagram,
egyszerűsített diagram
• Törési valószinűség

29

15