M (:goldások: Fejezet

'lN
o
Vll. fejezet ,.3rl t* í.
M[:GoLDÁSoK
*l$
o{ rl
il
tl ll Fr
?
1. Fehérjeaggregátumok ll l, )y,ll ,l l ,l
{1() 1rr rr t t) t-nt:qolrlitsok }(
",l
istttct,ctck:
F€lodat 1. 2. 5. 4. 5. A l'elatlat nrcgrllttírsíltllz sriil,srigcs
6. során a glük(lzrrrtllckLrlák-
l. és 2. feladat: A gliktlgórr kclc(kczése
7. 8.
Pontszám1111 22 citoplazmában megy végbe: a (l )
yíZlépki( l/l) válasz), A l'olyamat
l:,ó|
a
Q^
1 1
M€goldásEADC .îjl,-Í,ii'Ír,,u"*o",u,"gri,Ú,,",r,r"r,t":,i:|:il.T111.1
Harmadlagos
;i;;,;;,;;;f; ier'na"znataüuar" zB c vála.y ^í,)
) h,x-
B,c c,E Stressz- .1z llz:l: rF
r
szerkezet íehél)ék
,
(2/A válcsl.), tros
szénhidrát mennyisege
,",rr.
A rnegoldások magyarázata: )'i"' -"g"".i ,* először a glikogén bomlik el I2/D vá|asz),
"u ",*,*"Zotl
eÁésztéssorán glükdzzá hidro-
i.'a'ható gliLogén az
A l'clatlat rnegoldásához szükséges ismeretek: ^,a"'ajii"" nem lehet felvenni, l2/E válasz\,
2. í'oladat: A kér<lésszerint;
''^lÖ "riOo^"tlenüi
.]. feladat: Á, C válaszok:
utolsó három szőlőcukrot a debra-
"az
,,adott a felépítésbenrészt vevő háromfé]e végére,
a t.ipcptid képzésesorán csak egyszer aminosav, és ezeket
.]n*-'.*'rn U,*oia a glikogenmolekula egy mdsik lánczinak
haiználhatjuk fel", a, .irá
l,tlntlélc módon töfténhet, a második.trminosr"
re'ia"tepp.",l ".i".r"" Oeillesztése há- ,;:j.'; iffi;;;ilnai toraihato griik,oiT;i"i:,:]
:":::; lT:,1i;
j.n".iuttont,.,.nemlétesítisglikozidos
iisszesen tehát 3l, aZaZ hatféle tfipeptid i-rnuOit egyféleképpen, ,níi'J#ffi:,"1í;;:1T,,iHil;;*;.
képződhet. u,ok glikozidos OH-csopoftját", vagy-
p ;,it#árfi;.rllro"ro,ira" *)IÁ-,É""",",i uiutur at to"r*,"t"T", :T"tv
a foszfatidokban
3. feladat: A kérdésszerint:
.,a lnolekula felépitésébenaz összes
ami- is nem a 6., hanem az r, nia,o*ir",opo,t felhasználásával"
,u - 1 -aoo11 no\avrt lelhasználhutjuk. és egy aminoro"oiűourro.
is előíbrdul (3/D válasz), E
v6l^",:;";il;*n ta|alható foszf{ition
"""' i, oeépílhelünk
;:fi ;;;;; ;íJ;á' uio"ro,tb,e"t, tehát nincs szükség lebontani a gltkogélt, eútt az
az ATP-re,
i a láncba'., Ez aztjelenti, hogy minden
aminosav beillesztése 20-féIe-
H képpen történhet -"g, u uoiiá"iók ,ra-o nem képesek
l. ábía Clicin
t"t at 2() . z0 . 20 = 80OO, 4. feladat: A Pompe-betegségben szenvedők a vérből' ÍgY a vér-
vagyis 20].
l.elhalmozódik a sejtjeikben,
d" l;;.;;.i;;ék, a glükóz-hiánYzik
" a ilikogén láncelágazásaiban
található
,l, Í'cladat: A glicinben
nincs királis c atom, a glicinre tehát cukorszintiük alacsony, 4/C "",".;;;Ö;;;;"gek áz enzim,az elágazás eIótt lalálhaló
tttór,ia. (KiráIis C atom az,
neln jellemező az optikai izo-
Y száraiban meghagynak l0gltikó;eg"jg" "OL,r-ir kodon kialaku-
amelyhez 4 luro"Uo": iigr"j"ln O"o"rl]na'1.1
képe, Hu u tnu""ió idó elötli STOP
lffi,l?"j::
(l, l'cladat: Az aggregátum nép.v szőlócuk-rot már nem glikolízis temészete-
mérete meghaladja a kolloid mérettartományt, t"t,,i",n,t taZO uálaszt"A
lllrlr koagulálódik (A vá.lai4. e ..r*"ri.
így a sejtplazmá_ láJoz vezet, akkortl"iO"OU porlp'"ptii"-r, kiindulva (4/E válasz),
."i,,pi"^ i.,"**"a, r;5,Jn r,iu"irrnono"u,t,u,idokból
,kicsapódik, az immunrend_ sen végbemehet, pl, u taprarto,a,
szet,tik nregtámadja az idegek
velőshüvely Uorrtaslr, ez eg}"i;:';;;rn"" és a májban találhatók meg
Ilrsz), Az AIzheimer-kór betegség (B vá- 5. felaatat: A szervezet
glikogénraktárai a vázizomszövetben
és a Parkinson-kór esetén az aggiár*,o"i'or.*ouou sa okozza az (A, C válaszok).
lr]illf 'il.u#íi:,l.i:'.:nn:i",
szabály ozó -"d;o;ilö; ;álaszok). A beIsóleg, beterozigóták és Ő maga egészsé A
r"r"uu,, Mivel a II/2 nő szülei
a
u- (AA) és a hetero-
rnt ela,"i,er-kór) nem homozigóta
lcg lclvctt, p.i"" í,"h;;-ék;;;;;X1'^H:Tl""T:::!!;"k a külsá-
l"r,*"".- iib'",zürkíletl me,/ői), a
A AA
il;Ö;;;;;pus uarOszintlsege t,Z-trtiz,
Aa
tl. l'cladat: Stresszí'ehérjék/ dajkafehérjék
/ chaperonok. |tl5625 '-> { = 0,008, e Aa
,.'*,uu",.o ao,,.oe-betegek gyakoris ágaq2 = aa
8.f"ua"t.l"."ggyerekszúletésénekvalószínűségeegyháromtagú
a szúlők heterozigóta genotípu-
A glikogén-anyagcsere ."".^*irÁ^,U Ű. Az első két tag heterozi-
ége,Az anyáttá| ez
? , az apa esetén a egészségeseken belül a
betegségei rrr p.",l sainak a valószínűs

áo;;z nontot a kenőből,):
góták valószínűsége (A tört megoldása
ű
;so
7;r
Fctadát
7.
Ponts.ám11322112 valószínűsége két heterozigóta
szülő csetón ( l/4),
A haímadik tag homozigóta recesszív
Megoldás C B A,C,D A,C 2 . 0.992 .0,008 .! ,r ll,zan/,,
A,C 2B qOO8 o,r,rlzo ,
=
00026 4
(l.(.}()2: r 2, 0.992, 0,(X)8
| ,l1l ) \illl1.1.i.lti ltlllilllt'
erű huzzlt l,,tl,, lll(l} lt tt;r1,1r,lrlr ltlIlri,:li {\ili,)t\ l1,1|,\t
l-,ntritugális
iZeket nagyooo
l;zeket sugant ktit,llalyitt,it ii,n}i"'.iril" ,:Io|u",\]]:,, \:l]:::lil:]:i;:'::)]"},l:
nagyobb suBdlu
Feladat l. ^l,,ll(,l](!t(l"r"l,r"*.,,,rr,*, hrrz ldtr.c ltkar.llilyozza (/l ós,/l vl_tlasz
2. 3, 4. 5. lvamatot a dillúzió nlely cgycnlcl
6.
Pontszám 1
1
111 Á, e ualu"t,un levő
:::]:::.*:lî:§:í:ii[i.
ossz). A diffúziót (hőmozgítst) u,'"r"r.:l'o",y.t";,,-,"*|.:: egyszetes tóltésnek nincs kijzc
Megoldás 2
l,;l]:i;.:x',;;í;;H;i,,F;;), ilyen ritka ionvegyületct választottunk
volna,
D A:60B4;G:2366 19266 ]6900 hiszen
A A,c Irr sűrűséggradienshez, "kk;;;,;(NaCL), "gy
.r!rrl"Oi[ lett volna a nátrium-klorid
l4N-nen nevelt generációnál esv hilldr,allrz 14-cs és l5-i's
tó-
a- ,"ruou,ou, Az első
gerlcrációrráI.2 csík alakul ki, mivel
A lL.litcllrt rnt.g rnegszámú izotóp lesz jelen G/l;;á;;,; ^második
r l ltllisJ hoz r7ijIlggc1
tstnet,etek:
rnegjelenik egy csak 14-es n t"""ril,i
ŐÍii o r,l:j,i,,T:"j::11:.::,tl}J?;,;lilT1::: lesz
O*"ben a purin és pirinridin vastagabb
,"*tT -zo PNS-"at mennyisége 3-szor
.l1:|11i',
gc :
ilz()nos, Ez csak a D válasz esetén nem
báízist tartalmazó dezox
inukleoticlok nrennyisé- }1?:j:ilff-];;i;il;'i,;;il
teljesül. 6/A vá|asz).
]. í'cladah 8450. 2 0..jó
= óíl34 CeneriicidnLént megrluplúzodil a
DNS, ÍgY a-) l C> O a P
cgYczik az T tartal ll úakkail, "u"n,nlurtJlmú dc,,,o\il)ulleotid (nre
a c rJs c;;;;;,:.";:]1']"ileotld_(meiYnek mennyisége meg_ az ötödik generácitiban 25 = ,I2.DNS
]e\/ '- l
könn}ű l l L_] t_] L
j:,J l l r l1 l
l*nll llíLiji il F ielen. Ebben 2 hibrid aran5tik u
l(}
í ::::;: ;:,;fi l Í, H:;li;ii:: DNS hez. virg)is J/ arán1 l:l5-höz
tólD l l H H li
r
4. í'eladat: 2 dezoxinukleotirl ritasz 9 lllllll \J \-

l__
köz
7.feladal:A...1hidrogenLörer*',,ili:ffi:: U L' t'
i:ffiíl;;;:**l:,,i,::..::í:ir§,,,."#],:,;li;],.1i13ljil}5ijlíijJt,J.T bázispárokból f'elépített DNS, ,,_.^_ 15N 1 2. 3, 4.
^
C-C oirt ranalmaz tA vilasz rossz, D váIu:z
tlNs-ct , vagyi" nel'n"tff;l;ili!]"lasztisz_is taftalmaznak DNs-t, de ezek bakteriáIis hív-
ó. t,e|adat: A gén dezoxin " 'n'ooutban
szereplíí DNS-t.n ulrron,
uon-ini.ir. irir. Á oolil'enil alanin UtJU kcrdr-rnnal
uk le,rr,,""'""'
8150'(),2329 tlró elő. ami u DNS-cn AAA bázi,hárma,t
tlrl itttt,ttnok urdn ó27 nukleotid 1":''o' = l9ó8 (€ váIasz). A kiviigó_ ,zemnen a porigricin,GGG
(tulajdonképpen GGX) ko-
;'_
'rr",,r,rin.ta,.itjcl';,;;:;';J';,li':l T lttltinorurat .l nu|,|eorit] ktitloj jelent, itt 2 hidrogénti;t", uun,
","l ígY ez a sűrűbb'
tll.'tre lt 'l'vegen lneptaldlhato
;lr;
'''" ::::]
'l\îll,r v(-gen rannlrk
szabjll,tzó regiók,
-
clonnal rendelkezik, u" .n"gnuáorJ lNs : nia.ogentotést tartalmaz'
"r, DNS,ében 3 hidrogénkó-
s
u kodolr. iIlctr e egyéi sz.rbá ez süllved mélyebb." ta uaru",o,i)i, Ápotip,otin CCX todonú,
az E válasz a jó, Ha
t,,., l" .,rrq iiu.."Ir:: ;.r.i.ii;"UP l}ozri regiok. ezcrt a fe_
;'r"#;Öi1;;ooe r"á*,r, ÓÚd-ii"n'Z t,io,ogentötés van,_így
r;trl r trszu "m
, ;i;:i:illi]]:i:::' ': ' áIu\, ',.A/. inrron k i, jgJsu ur.in + "*,,ui"_
, ;r,;tr;. molarislOmegéi, atto, a,- en
G/C-nél, A sűrűségkülilnbséget
>
lr nuhlcotidok .gl,i,i; kiszámoljuk a két bazispa,
r irz"tl) ttrttt
,n.g,,,..ui-" ;l;;l'i:ir;l a hijiogénkijtéseltérő száma okozza a két bázispár ese-
ttlmeg, han"m
",.iny" i;";]Í1l,n'*' tehát nem a molárir;
tén. (C válasz rossz.,1
átesett S szakaszán (azaz
a nretafázisos állapotú sejt már
8. feladat: Mivel 'u'Otri'-"unl 24, lmil"_i",:":i:t,
6 db ketkromatidás honloltig
a DNS sziritézisénl, ezert itventor
mindegyike la-
tezelést kOvetően a DNS-molekulák
kromoszómapáIt attot, e trrciumos
Feladat 1.2.3,4.5.6 is, azaz az utódsejtekbe kerülíí DNS
dioaktív lesz, a belőlük ,"""",OáO'r,ornoszómák
Pontszám 22]]11 11. radioaktív lesz.
21111 S szakasz során keletkező DNS-nrolckulrik
9. fetadat: A normál táptalajon végbemenö kt,tlttto-
Me9oldás C,D qE D E A |'ele lesz radioaktíu, oe u mito"is
Í-,eiafázisára összeszervezcicló kétkrornatitlás
D DE 24 összes o,o244% ntilttlctt
D
szómák egyik kromatidája
i, ,"ai""ktív, így fénrkiválást tapasztuIunk
'""aUU,"
kromosz-ómán. szit, igy
íüggetlelliit, vetctl!,nszer,íícrr virllrrak
\ l('l.rrllrt l0. fcladat: A SZétválí)kromatidák cgymistól
trtt.r,, rltllttlilrr rl sziikrl.gg,. iis\7,c\ Iil(li(}ilkllv krlltrtatitlit:
tstttcr,..lek ; hogy cgy ut(idscitbJieriilhct itz
l,li.lirrlal; Al ttItr;rccltlttIitlltIltrlitIkiiílcsrtiltlban """"-Ol" ",r"r".
kr,tt,szIirI trltLt st,lrr,rrr,Lr"tl lcít.titlr irlir;ljlirl (;r..(..,C-l
lllclalrll c.q_V I)ill}()ll o.o2,t4( l .
t.trtttlttgiiItttl|") ,, ,,r,,rrua",r,,i1,1,,r,',i
i.,,,,,ir,,",itr,,,, li;rl:r.rrl,i |,|'
()|)!,|1lIliillxll] ('lól'(|t'tlttlli t'ttgirik,
ltu
5. A gén-chip módszer 1sp."4 ]. li,latlat: A 2, ktttrlcs /l,
(,, / ritl.t,z,rt .l |)l()k.lrloliih
it vcliik krttttp
rl,,l l""
k,,1x,r
l)NS-ttttllcktrllltt, tttivcl tttlit,
rrrlr,rlttok (2//) viilitsz ) rrir.,r t "
'"*"' strti'ttt,
Feladat
1. 2- 5. 4. i,],,",rtcr OJ'",O kivlit,(i(llilk
itz trtllNS eitósc
a gcnctikiri kritl tlc
5. 6. 7. uut,uu"" vítlaszában a pontnlutílci()k
llut'
Pont§rám2111111 .l. l'cladat: A 3. kórtlósnél, miatt, még az ex'''tokban
scnt ct'cdtttó
,,,,ncrált iellege (a kuoon r. oi"oonor ,,,orro*J*,,l
M€oldá§ D mm2 42o 80 rrr cznek biztosan aminosavcserét,
az adott l(NS-íós/,-
C, 2,5
A 60 E ll/E v álasz: Az átírás azt jelenti, hogy
J. l'clatlat, 7. feladat, valamint
;;;;;;il;;án teolvasásra kertil-e a riboszómán,
A me9o[dások magyarázata: ',,'ffi genre jellemző, hogy a belöle
keletkező RNS-molekrrla tat,-
í,, ós l0. felaitat: ez eut,ariOta részeket, azaz intronokat,

A fe|adat megoldásához szükséges ismeretek: at nJÁ,rOOO
tlrlrnaz átíródó szaku,"oOu', ""u" "*oioO"ie, unylrglr, cnrlel
2. feladat: l cm2-en l0ó szálacska fér q, feladatnál a genom az előleny teljes, genetikai
el; 25000 génrészlet0,025 cm2-en íér 5. ós 9. teladat: Az 5, és
el, ami 2,5 mm2. iinoen"sejtosztótJás során lemísolódnak,
..ty"t
3. feladat: 20 nukleotid mindegyik
,,szintjére'' 4 választási lehetőség van, ami 420 lehetőség. lü\l,e az inlon é5 a/ .*on. Így jön létre ttz ctt-
4, f€ladat: egy szint kiépítéséhez.4rnegvilágítás a sejtmagból való kijutás kozben kivágódnak,
szükséges: ,,EzJe| egyidejűleg az egyik lt. feladat: Az intronok
nukleötidot (ami pl. arlenint ,-,ulT11]
r,"rr*djar l,;"i ,rrriŐ"^-"v így kapcsolódni génjeinek, miv.el baktériumokat
fertőzrrck'
képes a fény által szabaddá tett
oozícîótloz.tJgyanezini..,, n'oí, n.'us perforációs ii:TLTiii vírrrsok közül a bakteriofágok
éré.után letfejffi mRNS jó fésze 1ttír(r-
rtincsenek intTon, exon szakas"", ;i;;;';fi;).i"
zatot hordozó maszkkal (C. t. Ö;'', mintá-
ZO ."g"rÜgr'j, *irég"r. ,ulathu,Or á, nem íródti régíók
(l l /C válasz),
5, feladat: a cDNS RNS-ről keletkezik, "zintJzSO ,lik. de mind az 5', mind a 3' ueg,n
a reyerz transzdiptázkatalizálja.
ezt
hidrogenkötést alakíthat ki maximálisan,
í;ljllllí,]#xiiii3 20 nukleotid 60 hidrogén-
i-lormonmotekuták kapcsolata
tzs no"tl
7, íeladat: A vörösvértestben nincs
mitokondrium, így ott nem folyik terminális
(A válasz). A neubofil granulociták oxidáció
,"In t"rrn.tn"t ;ft;;;;;;;;;'.fociták
termelik az
9. 10. 11, 12, 13.
immungIobuiinokat (B válasz). O,
i hip"t"t;";;;;;?i.orr"n.e"io. Feladat
222 3 2
rermelődik. nem az agyalapi miriey 1?n_
hátsó l.U.nyeO.n ii
sejdeiben
u'ei"'".,. i'p"prrin a gyomor fa- Poniszám 3 2 2
lában lermelődiL l,D választ. A váizomrostokhan
lejsavas e..;eOe:; i, végbement. ami a pi- A,B,E B,D B,D c,D A,B A,c B,DE c,D
roszőlősav NADH általi redukálásával Megotdás
megy uégbe iO vát;;--
l3
bázis sorszáma:
A DNS gént kódoló szakaszának
6. Eukarióta génszerkez€t 1rzpong Az evolúciós lépéssorán bekövetkező
báziscsere:
Eredeti bázis
c Új bázis
Feladat
7.
?a
nakbázis sorszáma:
Pont§zám
A DNS gént kódol ő szakasz
M€oldás biáziscsere:
Az evolúciós lépéssorán bekóvetkező
(,
Eredeti bázis
G Új bázis
1i rnegoldások magyarázata:
sorszáma:
A l'cladat megoldásához szükséges ismeretek: A DNS gént kódol ő szakaszátlakbázis
l. l'eladat ós tllA váIasz: A DNS- és az báziscscre:
RNS-molekulának bázisai között eltéÉs Az cvolúcitis lépéssorán bekövetkező
il l)Ns linlint az RNS uracilt tartalmJ7. rnindkctto van,
,,rtlittt. ( l)NS-A l |-RNli. DN:i-T az RNS-szintózis
"*r*-orrío...i"i I,]rcrlctl lxi' is
A Ílj bílzis
) /] /,í,,t//
A rncgoldásr-lk tnagyarázata: (l2/t} vilas1.1. Mivcl itz ittlttit;xrlttt ttx.tttlttlttttt,lttil,ic, cl.érl al. az clttlt1llaztttltliktts l'eliktt
ltll1t(nt t lálhtl((i rilltlsztitttiitt liill(,llik il szittltlzisc ós a (irllgi rctttlszctctt kclcsZliil kcliil
A l'claclat mcgo|dísóhoz sziik§égcs ismeretek:
ir nrerr.br/rnba ( /2,/('és /) vlilitszlrk ).
|..ós l0. í'eladat: A biurerpróa. kimutatási
határa legalább a 2 peptidkötés (1/B, 10/C
ví|aszok), a FehIing-reagensekkel (réz(Il)-ion-
e. r,ia.J*iotni-tamúak a reagensek) is
vógrchajtható a biu ret-pr1ba (1/A válasz).
Mindkét p"p'iJ
tttlsavat, így adják a xantoprotein-próbát (1/E, '*"i.- "."más
l0/E válasz).
oldalláncú ami- i" Porfirinvázas moleku[ák (rapont)
2. í'cladat: Az oxitocin és az ADH köZötti
különbség okát a 3. és 8. aminosavak közötti
térósberr ke]l keresni, Ennek magyarázata, el- Fetadat 5. 6,
hogy a ké.-t hormon elL.O aminosavsonend.le el-
lóró receptort feltételez, amelyek eltérO ceIselieten
.*oÁ.r]'Oi""O (elennek meg), vagy Pontszám 13 3 32 1
azonos célsejt esetén eltérő biokémiai útvonalat

(lJzen elgondolásből rosszak a 2/A,
indít eia két horrnon ugyanabban a sejtben
C, E válaszok.).
Megoldás B A,aD A,B,D ac,D B,c c
,1, és 4, feladat: A 3, és 8. aminosa vat a7,9.
és a22-24, köZötti bázisok kódolják. A
l,ú,IcadeninróI timinre okozza a kódoló DNS-szálban 7. cse- 7. feladat: A HEM 4 db nitrogéntartalmú, öttagú aromás gyűrűből (pirollból), valamint egy
u, tl"-Pro ui.,inosav váltást. Fe2*-ionból ál|. ( 1 pont)
5, ós ó, feladat: A23- bázis adeninról
citozinra cserélődése okozza a Leu-Arg eltérést.
lt, l'cladat: Az ioncserélő kromatográfia
során a lemosódó aminosavak mennyisége
eltér ', megoldások magyarázata:
egylttiistól (8/A válasz), hiszen ciszteinből
négyszer ttibb talahaiJ a hormonok hidrolizátu-
rrllriban (lásd aminosav-szekven ciák) (8/D A feladat megoldásához szükséges ismeretek:
váiász). e két hormon korottl ktll.inbrég"t
oko-
zti a1l1i111,"uu1 természetesen azonos mennyiségűek, 3. feladat: a hemoglobin szállítja, a mioglobin (bizonyos izmokban) tárolja az oxigént, a
hiszen az aminosavak lecserélésével
ll]cnt végbe aZ evolúciós folyamat (8/B váIasz). citokróm a terminális oxidációban vesz részt.
úivel a hidrolizátrrm pH-ja l4 volt, ezéítaZ
*a"xilcsoporda leadja a protont 4. feladat:Az emlős vörösvérseit érésesorán ,,megszabadul" sejtmagjától és a mitokondri-
;::]]]::]:i"1! 1ugyunutto. u g|"nge bázisként viselkedő
illnlnocsoport nem képes protont, felvenni ), töltése negatív umától. ezért nem található benne citokíóm-c.
leszl így a pozitív oszlopra ad-
szttrbejlddnak az aminosavak (8/C. E válasz1.
5. feladat: Az energiavezetés a fotoszintézis fényszakaszában végbemenő folyamata, mely-
9. í'cladat:Az oszlop pozitív töltéséhez, a legtovább, azaz a nek során az antennapigmentek az elnyelt fény energiáját a reakcióközpont felé továbbítják.
leghosszabb ideig, a két savas
csoporttal rendelkező aminosavak kötődnek,
fokozatosan sa,assa uatO mosó folyadék a
karbox i lcsoportokat protonálj a a legké
sőbb (9/C v álasz).
a bázikus oldallánccal rendelkezók m osődnak
irá -'"'
io!'r.arur
u u r"ggyorsabban
l0, fe'adat: A vizsgálat során a hidrolízis miatt

le (9/D válu.r)-
i}. Szén-dioxid kimutatása, energiaterme[és (rz pon,)
megszűnik a peptidek eIsődleges szerkezete
( l0/D váIasz),
ugyanakkor ha hidrolizátum csak eg'y p"ptia"i
!'.i"i, a"tektált aminosavak { mego[dások magyarázata:
ttikr,özik a peptid aminosav-összetételét (10/e
biifmely, ionokat tarta|mazó (fokozatosan
váláiz\. i,
i"*.".eio "
n
.atográfia során A feladat megoldásához szükséges ismeretek:
töményedő) oldattal le lehet szoítani aZ oszlopra
it<lszolbeált keverék komponenseket (
l0/B válasz'. l. feladat: Meszes vizet / kalcium-hidroxid-oldatot / Ca(OH)2-oldatot. ( 1 pont)
l l.. í'eladat: Az aquaporin a sejtmembrán 2. feladat: Ca(OH)z + COz = CaCO3 + N2O ( l pont)
két íészétköti óssze (t}/B válasz),ennek kö-
vclkcztében a felületén apoláris oldalláncoknak
is jelen t"i r"r,ni", r,i.r"n a membrán 3. feladat: Megszűnik az oldat lúgos kémhatása./csökken a hidroxidionok mennyiségc
két
lólcgc köZött apoláris zsírsavláncok tal áIhatők a szén-dioxid befúvás hatására, és a fenoftaleín indikátor elszíntelenedlk. ( l pont)
Q I;A uaIurrl. a.".u.an két rétege között
it 1xllalitási viszonyok miatt nem mehet Az oldat tömegváltozása a nagyobb, mert a kilélegezett levegőben szén-dioxitl
végbe a motetut,it megára úása (ll/D válasz)- 4, feladat:
A l'cladathoz mellékelt ábrán lát}rató, hogy J, ésvízisvan.A vízpára nagy része lecsapódik, a szén-dioxid megkötésével keletkezrj kalci-
aquaporin épül fel és csa-
l(,rl!ill ki,pcz ir vizInoleLuláL \zámára.
Il l/ C válas7). "iU "r"gy.egOOr um-karbonát mellett tehát ez is növeli az oldat tömegét. A kiszárított csapadék csak a szótl-
l2. ós l3. í'cladat: A víznrolekulák transzpoltja
mindig passzív, nen] sziikséges hozzá az tlioxid által okozott töínegváltozást jelzt. ( l pont csak iru|<lkltísstlL).
Al'|'cncrgiír ja. Az ADH tcrmclésót a hipotalamuszba 5. feladat: l ntrrl sztjlőcLrkrlrb(ll 6lnol szón-dioxid keletkezik,27,5 g szén-dioxitl (cnnck cl-
vlilaszlrk) it vér nra-
l]ils ()Zlll(}likus krrnccnlrtícitija yáll.|a^ki (l_]/l], C, /) "iíZii,"t.|Á" ''
választtk1, ily.:,rk,u.,, nyclósc rrkrtzzit lt liitllegttiivckerli.st ), ().625 nx)l szótr_dioxid, ani (),l()4 nxll sztilr,ícttklrxil
szűrlcll_tól víz
szívritlik visszit (l2/A vtilasl), A Ca2' szclcllc
.iir(l lót[c ( / /,.rll), l,]llll(,I tiirr11,1,r, l 11,7l P,. l t,0lll)
(
a 9. kórtlcts ,ju*,r,,,,',,,,i,(.ll ()lvilsllill(i
l l]1()kólIliil, illlyi11)(,,(,l(, ll]1yillllilt()k"n,)tlilll
6. li.ladrrí: A szltehltt,r'iz (C,rH,,C

)11) tlivacharid, molekulája
c'ly liukttizlrrolckuló^óIjtin
cgy liukítiznrlrlolr,l,íhÁl ;Jt_ ;..:_- egy glükóZmolekulából és ,l. li.ltldat: A NAD+-hitiny clintlítja a 1lit,tlsztiltisav kclclkczésc utiin az clicdóst, A N^l)l'I
|étre--, r.z to,e.,,"i. __.-,t9t
, v,ovr. ,u,,U
n 10.26 g ",tiffi;l",;:Jr-JT::il::"j;:',",i:;
B §Zaonaroz U,U_J mol ,l l(.ló|)ít(í lblyanatok elektronszál|ítója (a v.'llasz).
7 = -324 E.a ). ami emésztéstkövetően összesen
0,06 mol C6H12o6 molekulát s. li.|adat: A cianidrezisztens légzésa terminális oxidációhoz képest több hőt tcrnrcl (r1 vli-
mol 1,1s,/), AZ ábla és a szöveg alapján az 5 . számú gátlőanyag (szalicilszármazékok) hatlistallrn
(8|ükóZt és frnktő7,t) hoz
létre ( t ,rz itltcrnatív oxidázzal nem rendelkező élőlények számára (B válasz). A rotenon, mivcl nróg
r:s."rúpi"i.l"'ű"aú::i#,";!-r',ffii;,""[[:r?niffi jlTJ;Í'^TÍ,#-' ,lz trbikinon előtt gátol, leállítja az alternatív oxidázt is ( C vá|asz). A D válasz nem jó, ntcrt
badulása l mol glükózból) Í
eredmi1vez,!z,.i*r?g|'l;--;iiiu.ou ,,ltcntmond az energiamegmaradás (és Hess-tétel) tórvényének. A két folyamat az elektrrr-
ll()kilt ugyanarra az oxigénmolekulára junatja, így a folyamatokban keletkezett vízmolcktt-
összesen r.:osl rór.
"Öl ;;á ]'il;".l"lt "r,
ATP_I használ
_:.:.ll}_ ffi-n. képes egyszene mű- llrk lnennyisége me gegyezik (E váIasz).
7. í'eladat: Nem termelt volna
szén-dtoxidot. ( } pont)
j;ifi*i:áiliiilás során keletkezett tejsavat égeüük
el / ekkor töldük fel a mioglobint ,Isírok, szénhidrátok, ATP-k tts n""tl
megY végbe a folyamat, glukagon/g|ukokoftikoszteroid
?;,::::o,3';:;o*an (coItizol) ha_ Feladat 1. 2- 3. 4. 5. 6 7. 8.
Pont§zám 1 11 ,l ,|
3 3 4
c mol 2/ mot mot l59 mol kJla 2,32-2,45 20 mot

10. Cíanidrezisztens Megoldás 8 9 15,17
légzés1zpong
Felad.t 1.
. rego[dások magyarázata:
l'eladat megoldásához szükséges ismeretek:
Pontszám 1
1212 ^
Megoldás l. feladat: a Sztearinsav l8 C atomot tartalmaz, ami 9 acetilcsoportra bontható.
] mol 62kJ A,D B 2. feladat: Az utolsó B-oxidációs lépés2 acetilcsoportot eredményez, de csak 1-1 mol
A,c
NADH-I és FADH 2-t. Ezért az acell\csoportok számához képest eggyel kevesebb az elekt-
A mego[dások magyarázata: rrlnszállító koenzimek száma.
A í'eladat megoldásiihoz szükséges ,1. és 4. feladat: egy acetilcsoport 3 NADH + H+-t, és l FADH2-I termel a citromsavciklus
ismeretek:
l, feladat: A feladathoz kapcsolt srlrán. Kilenc mol acetilcsopolt 27 molt termel NADH + H+-ból és 9 molt FADH2-ből.
ábra alapján a NADH által
ATP szintézir" ,.rrit JJ.,o"i. """'
oxidáz felé vezető útja l mol szállított elekíonok altematív 5. í'€ladat: Egy mol NADHmol ATP-I, 1 mol FADH2 2 mol ATP-I hoz létre a tenrri-
+ H+ 3
rriilis oxidációba való belépésesorán. Ósszesen: (27 + 8 ), 3 + (9 + 8), 2 = l 39 mol
2. feladat: Az ATP
3i ADP átalakulás reakcióhője abszolút értékben ll _t| . ^,^_," ó. feladat: egy ATP C ADP átalakulás 3 l { energia szabadul íel (,1 pollt). A sztearinsav
l;ilfil}"iiáT,illúffi Xi?Tf;Tx,:1[1,, *. nem ke'etkezi k : ez#?il;;;. (C17H35COOH) moláris tömege: 284 -L

mol kJ
,l, feladat: A cianidion meeakadályozza t39mol.3l kJ
a rcrminális oxidációban az elektronok mol |5.17 (2 pont)
A sztearinsav fajlagos enelgiatartalma:
e lr.'l, tton le lr evóre.
az oxigérire kerülését.az *'rn" "r}, végsó
z84
g
=
-
itkaclályozza az elektronok áramlását ,"o"nn'irn, o urrurrr.ami meg- mol
(,4.uatusz). i,
tut,iicirit. amelyet nebézfémsók,
pH-eltolódás, ;*;a;;; "iuniaio;;;;1., irreverzibilis dena-
se ,te k a legenergia'gényesebb ffi;iit 1c valasz;. az iaeg- 7. í'eladat: Egy mol glükóz (l80 g) 36 mol vagy 38 mol ATP{ termel (l pont). A sztearin-
seitek,.ezért *#";]t;;;;dá"r"u''i"ruu*
lcszi tünkre clóször: A hidrogéniianid.nem " az idegszövetet sav és a glükóz fajlagos enefgiatartalmának viszonya:
ro"'*',
irlcpsr"jtck mcrnbrlirrjlit t/:' vri[rsz "iá*.r. rrl ,l.m
r A kérdések a ciani;;;;;r;."ir,r.,,,,tak
lepes feloldani lz
3tt mol ,_l l kJ
.1O mol .3 l kl
cs sr'jthirllrigiiri 'izitttjtil is ti.lttlih, szervrcndszcri mr)| (,.54 k.l
-- vil8y moI k.I
l-.gy biológia i jelen -or.,
kiiliilIhii,,tj lirklrr.,,,,1,, l,irzt.litltclitrtk i su crvczridési sziltlck 8 l8()
g
tttc', ^,.ij*,,, l8() A
tt tt ll tttttl
,l *l]::1::l:"" la rtltttttl ttlilliF
su l,tclrlri tttlllr,lttlirk
.1. í'clar|at: A glitrxiilsavci!tltrslriltt |:'1':' tttttlitl,ttt,
ki lchet_
lililtlg()s cncryiatalltll,,1,1 , virgy l,t,lrlrrlp 1rlrrlrirval
lJí'-"#ili: # = 2,.]2 -szcrc,sc
""ty # = 2,45 -szcresc .r.o',l**
'r,,rr" A
";,iist(iikiir
glioxírlsrrveiklrri ur:urr.,ilil,
"íu,kut
tallalókkóll(, |'clhitsz|li'i|ó |lilv(1||v1,1lt,
4. és 5. í'eladat: "
ll. feladat: l rnol glicerin giicerinalrlehitl-íbszfáttá naprlti,rlr;
krll l nxr| ATp kcllett a glikolízisbe való belépéséhez.
átalakulva 2 mol Al.P{ termel, ugyanak-
Miközben a vJgighalad a gtikolízisen
,",i.,"),"ir"" " ", " ll.,,,:.*jHli]:[,ffiJ:*",,',:"Ti:l;;:l,i,'ll
ll|()l( llllll||
i.ii)J"-lr,-rd, igy u murudék J()
és accti|csoporttá alakul 2 mol NADH+ H*-ihoz
létre. A.it.o."uu"'it turUun ehhezhozzá- }:'"iÍ::T,1'."T?,i:i:]"]JJo;ilfi!',
ii'n még 3 NADH + H+ és l FADH2. Összesítve: a FADH2-bői i-oi t.r",t"rit. rl mol gliikózzá áIl Ossze, koenzimck (N A l ll l,
kikerülnek a redukált.elektronszállító
6. feladat: A glioxiszómákból
NADH + H. FADH2 összes lrF{ i]^.",liö i,,^:, |,,.y::**'l'j,.#*:,r.'nmm:Hi';:l;flilXll:,
2 ATPés GTPbonrlik,
HT:ffjy.'#l'i;,:ix;[l (gó;;ö"igr'riton"og"o",is.sor,in
íst,toti.i.; + 3 5 1
1"1,o.""u.,;.1u"; = {gtrotiziseton) + 1 (citrom$Vciklus) = 2
A gtikolízls és lehet exot"ríiő ,'a'^"ii,-

e, etioiiszómában keletkező hidrogénpc-
íev a folyamat nem
8 cltromsavlklus
Űid gyokképző vegyület (ó/B),
során kelelkez€tt
15+4+1=
koenzimékból 15 (1 pont) A (I pont)
=20
§zármazó ATP (1 pont)
l3. Epigenetikus hatások

§záme (tzpono
A gtikotízisból
6 7,
gzármazó nettó ATP 1 (1 pont)
F€tadat 1. 2. 3. 4. 5.
2
22 3 1
1
Pontsám 1
A,qE c,E
12. Ciklusok, genezisek
E
(13 pont) Meqotdás B A,D B,E
Fet€d€t 1 2. 3.
A megotdások ma9yarázata:
Pont§zám 5 212 12 ismeretek:
A fetadat megoldásához szükséges (metílcsoport kerúl
Magoldás c, q E, B, A B,E Fehlino/Ao-tukör aF 6mol ua,i"r, köZül az metildLlódik
B,E l, feladat: A szöveg szerint a "pi,l*iiin ez a bázis a citozin,
rá), amelyik 3 hidrogénkótést
kép;;;;r,ituni Ua"i,p,i4auul",
A rrregoldások magyarázata: OH-csoportot feltételez, Csak
o,etil,átóOá,a, foszforilálódása
2. feladat: Az aminosavak észteí képzése,
a áves vagy szervetlen
bidroxilcsoporfial mehet végbe
oző.|héie (1:::-) a metilált
A lcladat megoldásához szükséges ismeretek: részek-
l, tís 2, feladat: A zsírsavak acetilcsoportokra bomlanak feladat: Az RNS-polimerziz rá,n"guiuOay érzékeny
szét. (Ehhez a Poxidáció konkrét
3. követően, vagyis a fehérje
islttcl,cte nem szükséges.) Az l, számú vegyület az ir."lo".."" hez kötődik, ezek apolárisabba 'n "'irnak'"""'iraia,t a bázispárok minősi-
ró (közben nem |ép ki a DNS-tánc polaritására ra "ar^,
r, i"iiatá, n", ualto,rurla meg
négyszénatomos (lásd szöveg), így a 2. csak
j#i§ll.ii:*l;"r"t:;;l$l;
szón.), az 5.
D lehet. Az 5. csak Á lehet, meft aZ
izttitlomsav kötésátrendeződésébó] ez köveikezik.
Mivel a ciklusian oxiaáció folyik, ezért ;,iJil'il.'ö;;i:uJ.q.:,,:1íÍ.;:L".1",,"
lt 3, az alnlasav, a 4. az oxálecetsav, X:
NAD+, Y: NROH + H* 1Zlr vatasz;.
A glitlx/rlsavciklusban résztvevő anyagok oxidálódnak, §,l'r'_i::'-::.'.::Íiil "Hi:l TlH; "'".i,iü,i
oN,-n" kötődik, az pedig a citttzirlt
D v á|asz),
nukleotid-szekvenci á:áía l
Iirsz), A 8lioxá|savciklusbó| borostyánkősav
így oxidációs számuk nő (2/A vá-
és *,n -er]ái"-iJ rlp ki, mint a citromsav-
ffi ;: fi;;;;;;i"et"ny- u ONS
u grlkolízis enzime"így
minden sejtben nlcgI'i-
e iklttsblrl,czr.rrt a kilépó szinatomok
oxidációs száma nem 4. feladat: A glicerin-aldehid-a"t,ia,g"na" ,cl_T:cll'á,n,o" életszukaszliblrn
(2/D válasz).
"gyá.,."g gvelhető a működése re
"aru",,'"iiiÍil;;ij;';*l' termelődik tblyamatosan
i#ffi ;;fty
A ]().7 lt-lkcirihri ctldoterm tblyamatía utal, így nem keletkezhet
ATPa íblyamatban. csak meghatározoft seitekben
- laliilhatti tlikarb<rnsavak
A eikltrshan sorín a genek rnctilliltságlr mcgszűnik,
vltgyis ltr cpt-
a íblyanlatban ú jratcrnrclód nck. alni a kalalizíttlrok 5. fcladat: ..A nleBlclln(ikL,llyiilós szitttc
egyik jcllcgzctcssó gc (2/Ii viilal./,\. ii húrrivirrst,jt"L st,itltllrliiiihlttt
pr,ttcliktts |ri|lli\ilL llclll iir'l;rr,';,ri..rn.'i "'úlu"l"' "A
i:,.",:f;i,filll;liil':,iil;":;;iii:hÍ|rival.sc,itckgúrrjcitrlcrrrlclrcllirúrti(/iviilirsz),,Azapai tcszi a nttrtntilis lclrúr,ic lirlrkt,iri llx.ll(.lli kl\crl(,le/(tsl (/l viilasz). A ttttklclllitlcsclc. ltlt ttcltt
j::::;*,Jl
*nili:ll:lfr #{:í,,,.,,,i.):ri::
jiii,:dii!il4;:,*l;::
a kórtlóscs lizilrt vagy ir glicilrl cl,irrti. llcllI l)izl(|s, ll()8y lllc8viill()z(il(.ja a l'clreír,jc lc.Ilrtllrtrit
(C v/rlasz).
,1.:-*,.".;i;9i;:";;#;';1ö:tr;;,.::H,Wff ::::."j."Tii:?x;*:il: 5. feladat: A l42 l44. lctllvitsiisra kcriilrj bázis az ubikvitin 4{t. Iizinjónck uttllst'l cll'illi tis
cze rt a genotnjukban bizonyos
musa a metilálódás
intormáciJk elerheÉ,i;"J;;;"i.;nnek egyik mechaniz-
utolsó kodonját alkotja. AZ utolsó kodonnak adenin/citozin cseréje miatt a liZin hclycll llc-
(E váIasz). e
nagymértékűvé(D válasz).
seltet< t<izott; ei;;;;;;.fi"."r"k kialaku,ásával válik
onin (Thr) épül be, ami megszünteti a fehérje feladatát (A válasz). Az utolsó clőtti ktr|rltt
lecseréléseadeninről guaninra ugyanígy a lizin beépüléséhez vezet (E válasz). A g|icirr
ó. feladat: A normális, azaz (utolsó aminosav) kodonjának 3. bázisa lötyög, lecseré|ésenem okoz aminosavszckvctt-
neft fehérje nem Proto-onkogén.
,IH:í:l;t*,x.
lü pontosan a sejtciklu5
*á,|á.u ]:u'::n'P5'1
hiszen felada- cia_változást (8 válasz), ugyanakkor az első két bázis változása már a g|icin cseréjét.1c lcnt i
(C válasz). A triptofán (Trp) kodonjában lecserélődő purin bázisok STOP kodont eícdnló-
H:L::J-,#1;; ft 1,T:1[4,}i{üitfi ::f nyeznek, ez pedig az ubikvitin szintézisét leállítja (D válasz).
(Cválasz). , Yorsítják a sejtciklust. de nem a gárlást
akadályozzák
ó. feladat: A pepszin és a fibrinogén nem sejten belüli fehérje, így az ubikvitin-proteaszri-
7. feladat: A retrovírusok ma rendszerrel nem lehet ezeket elbontani (A, D válaszok). A B válaszjó, hiszen ,,előszöf a
RNS tartalmiakla vdasz), melyek reverz transzkriptrú
kcl (C válasz) képesek az RNS-üket,DNS*é enzimük- lebontásra kerülő fehérjemolekula egyik lizin aminosavának (lizil) oldalláncához kapcsolti-
alakítani és alá.i"n
lasz), Ilyenek az onkogén (rákkeltő).virus.t ,""".*
rry azüni (E vá- dik egy az ubikvitin molekula C-terminálisának glicinje". A fehérjékproteaszómákban valti
nck felgyorsítják a seitciklust.
n,
ezzel alakítanak k
- "irío",öri'lu""u nru. Az onkogé- lebontása energiaigényes folyamat, hiszen: ,,Második lépésbenaz ubikvitinált fehérjékről
iffi;';'fi,ru;,osztódást (D váIasz).
Az influenzavírus ugyan RNs-taltalmu.
* il'ü;;ö"",i'ilö-' ,nr. át (A valasz\.
a proteaszómának nevezett multienzim (sok enzimalkotóból álló egység) ATP-függő protc-
ázai a fehérjétkicsavarják, és lebontják;' (E, valamint 8/E válaszok)
7. feladat: A proteaszóma rendszer 8 aminosavat taílalmazó oktapeptidekre bontják a lc-
14. Ubíkvitin-proteaszóma hérjéket, ami egy 160 aminosavat tartalmazó peptid esetén 20 egységet jelent. Mive| az
rendszeí (tapont] utolsó bontás két oktatpepüdet eíedményez, ezért l9 peptidkötést kell elbontani.
8. feladat: A proteaszóma nem denatur.üa, koagulálja a fehérjéket(Á válasz), hanem lbl-
Feladat 1. 2. 3. 4. 5. 6, 7. & darabolja azokat, de előtte megszünteti a másodlagos, harmadlagos, negyedleges szerkezc-
PonGzám .|1222] tüket, ahogy a stresszfehérjék is (B, D válaszok). A stresszfehérjék szerepet kapnak a í'c-
3 hérjeszerkezet kialakítása mellett annak megszüntetésében is, ugyanekkor ez nem érinti
Megoldás A,C 77 Á qL
ö^
A,D B,E 19 B,DE a fehérje elsődleges szerkezetét (C VálaSZ).
A megoldások magyarázata:
H A feladat megoidásához szükséges

ismeretek:
15. A változatos MHC és a proteaszóFlá 1rapont1
l
NH,- c l. feladat: A fehérjék szintézise a
- cooH laszok), minden
N-terminálistól indul (A, B, D vá-
2. 3. l. 9. 10.
terminálison taláIl *'"i':,"
l 11.
H csak egy peptidkö-
réssel rendelkezik lC válas7),,
'l. ábra
A glicin szer-
méria( E válasz;. -
n,,|il_" -'tnre nem jellem ző az optikai izo- Pdnt§zám 2111 1 122112 3
kczcti képlcte
Megoldás B,E D 10 A 11oo232o A qE qE E A B,C A,B,D
75 peptidkötés alakul ki, ehhez jön
rlróg a glicin és lizi".1,:""'3Íff l_',
H;l,"."#,á::"tt
,1, Í'eladat: A peptidkötéS kialakrtásához
amino- és karboxilcsopoft
--'' -'''llJvPvl' szűkséges, ilyen cso- A megoldások magyarázata:
;trtrtjit ir glLtlaminsavnak van (,4válas7).
A feladat megoldásához szükséges ismeretek:
l;J;l,]1il;í.í#:l,ffit]t il":::,::::'.1* l": , vagy annak többszörösével megy l. feladat: Mivel ,,Az MHC géneknek az apai és az anyai alléljai is kiíbjcződnck", czért az
",rr"8k"tt,,,.,,il ;;",',;#í;illT:il;TiifliÍ #:ilÍffillÍ;í;í;lÍ;
,,,,k ), öröklődésmenet kodomináns, illetve,, Az MHC-I osztíly górrici a 6. krtlntosztitnain laliilha-
tílk nrcg", czórl ltzttk kapcsoltan örök|ődnck.
f,.li,lrrrlal: A tltitlt.rlIlt!rlk. lttrrtttlt,illik.
rrlrgy Iirlrisr-.jtt.k \
ilrrIÍtjlik lrc (liil)bel li,7iill) lt sllcciliktts i,rrriru,rvlíla.r,t. A 8 c D 'l6. Sejtszer vtlt-skék rrrl l,,,,,,r
.l. Ítlatla1: A .1 allóIvliltrrzirt ktlckllniniins
|1lcnc( csclón a triblízatban
ijriiklíjijés- A AA Ats Ac AD
liitható variációkban fordul 1.
cltí, ljzck (isszcgc: l(). '-- B Feladat 2. 3, 4. 5.
BB Bc BD
azA-babe- C Pontszám 2 2 3 2
kepletek köziil csak
cC
1
ll:i:.l:::
Ik,ly(.ll(.\itvc1,]"':,,lolt
klpjrrk nreg u 4, fcladarban ki.zipo1' cD
u,- Megoldás A, B C DE A,B,E A,c
llilcl(is szíilnot. D DD
5. í'eladat: A 4. kér<iés helyes
képletébe behelyettesíl ,i mego[dások magyarázata:
vc a tíblázatban található aIlélvJltozatok ,,zámár
t-u^. r, , értékét),aZ allélkombinációk
;1,i}:"::3.i.J,]']l;r;.i;J]"T*
B, 6,i; i;--'ll; íáo"lil"," adja meg az összes A feladat megoldásához szükséges ismeretek:
íl, Í'eladat: A kimotripszin aktivitdsu

rész x proteaszcjmában semleges A j Endop]azmatikus Ietikulum (Iögö|
lacy !!lna] ]é:ze; 1!o1zólr
töltésű, a mi az A
liJ:"l; ifi litl#lTli,ff;",:l,§,i";;; ;;i,;;,:öi;"§,o
jetű
nauutani triást, B Mitokondrium mdtrir. vrg1 rlapallomdnla
C Mitohondrium belsó membrirlja
alapján a tripszin aktivitású resz,
.1,,f'i';:,i-]j,'ir?;:ff:j::i:lr,:kbáZikus oIrlalláncú, mivel negatív töl_
D K loropIa.Zl i./ sZlróllll. allpállománya
r..gini,, e,, ,,;ö ;";fi;i#(ilt, tehát pozitív töltésííaminisavakat
n i rioroptur"tirz gránumjai, belső membrrinhálózata
ll, í'elada1: AB, jclűrés,l ir ororelrz;'ilnabln
po7ilí\ tölte\ú.igyszinrenaDesEaminosavak
lrltllrIljnciri al1,othatiak ezt
ir részt. A kérdes i"giUi.j,, l. í,eladat: A kötött riboszónrafelületér,ól leváló fehérjéka sejtből kikerülnek (export l,c_
n". \./ub\7lrál,
hérjék),vagy mernbránfehérjékké válnak (E válasz). A tRNS-ek száma nem ó4, mivel k(i
lcl]át aZ enzin íltal megkötött
.,ztthsztrJtkötó hclyére i.,l.rio.,"." ijá,
és átalakított ,ir"* 'i,,".g''-."rO"i..)U,,"' "
.r, hanem az enzim
vonutkozik, ziilük három STOP kodon (nonsense koclon), azaz ezekhez nincs tRNS-molekula rendelvc
9., l0. és ll. feladat: A vírusok (D vá|asz), A dezoxiribonukleotidok a sejtmagban vagy a mitokondriumban, kloroplasztisz
öruíl ló anyagcserével nem
renllelkeznek (9/Eválasz), a pro-
lcilszón]a a sejtplazmában megtaIálharó-enz]mk",";i;; alapállorr. ínyában található DNS-alkotók (C válasz),
l(,|)lilln]ában található szabad .'rd';;;i'oo, .rou"g";, ezért a ci-
riboszómán keIetkezi'k
i-,i 2. feladat: A B_vel jelölt a]kotóban a citrollsavciklus niegy végbe, alrri szén_dioxidot ter_
il |)f()tcilsZóma á|tal Í'eldarabolt MHC-I megköti
vírus antigén rlarabokat, u, "uilr)ilir* "z
úHó]ir'|".urutla mel. redukált koenzineket (A, B, C, D , 3/A válaszok). Ebben található meg a gyűrű alakú
a specifikus
DNS is. ami nem tafialmaz beíű ződést, ez az elkarióta kromoszómára jellemZő (, válasz),
llllllltlnVáIasZ ta&iai számára (,]
t/B, C váIaszok).
l2. l'eladat: A vírussa| szemben az
a leghatékonyabb inlmunváIasz
a sejtes, hiszen ezzel 3. feladat: A C-vel jelölt alkotóban megy végbe a terminális oxidáció, melynek során
lt víllsgyártó sejt semmisül mee
l elektron energiája csökken (c válasz), miközben a H* kerülnek a két men-rbrán közötti térbe
l,:_;:;:llinHr;*..-ffi :i,,]:grü:;:xT,:ili:i"i::]1::.i,u
munrendszer műkÖdése vezet a genny
(D válasz). Áz elektronokat a porfirinvázas, nem í,ehérjecsoportot tartalmazó citokrómok
szállítják(Eválasz).AzATPaZelektronszállítóláncvégénaH*-kpasszívtranszportjával
It,/ti v Lilasz). kia|akulásához
ke]etkezik (B válasz).
4. feladat: A Calvin-ciklus során a szén-dioxid redukálódik (C válasz), miközben ATP
bomlik(Dválasz).AfolyamathozaNADPHbiztosítjaazelektront(Áválasz)'lrnolhat
szénatomos glükóz a ciklusból kilépő 2 mo| három szénatomos glicerinaldehid íilszl,át_
ból keletkezik (B válasz), és többek között keményítővéalakul, ami adja a Lugol pltihít
(6 válasz).
5. feladat: A gránumban megy végbe a fotolízis, azaz a
yíz fóny hat/rsiira bckiivctkczíí
bomlása, ami oxigént termel (Á válasz), aZ itt található pigmentek a lóny viiriis ós kók
spcktrulTát nyclik el (/} válasz). A piglllcntck gerjesztésóvel lcszaklrtlri clcktrtlnttk a kél
piglIclltlcn(lsZcr kiiliill lct,lllcIik lrz AT'l't (('víllasz) a HIk gránutrr hclse,jóbc irtllirtiisllvirl
jtik
il, villlrrz). Az ilrttrrk 1rltssziv tis ttcttt ltklív lrilllszt)()l,tillbiln vcsznck Ii's/,l a esitlrtt'tlltlelti't
(/) viilirsz),
17. Sejtosztódás (so.n,;
19. A gyomorfekélt tzno"tl
F.bdrt 1. 2. 3 4. 5. 1.
2, 1.
PonIszám 1 1 1 1
2
1 1 2
Megoldás B
E c D A,E c A,D
A í'eladat megoldásához szükséges A megotdások magyarázata:
ismeretek:
A mitózis elsó fázisában levó seit: a mellékvese-
t ....rO-at tl"r"trr"t-, vérző seb a gyomornyálkahártyán, melyet
bom|ott 12, kérdés). Ü;;;; "i
1. feladat: A gyomorfekély egy
létrehozva a szerve-
.t,"",uálu,"u alakít ki, szimpatikus túlsúlyt
és a gyomornyál_
Nem osztódó sejt, látható benne a ""rJ'Ö"'rUl..,3J"OUr"g;
Ennek kös"ont u g|o*o_yamt,artYa vérellátása,
zetben. "rotx"n ingerlése ós
"to"n (A és E válaszokt, A bolygóideg
kahánya apró sérülései nehezen e};gy"j;"r es C vála-
;*n#|i*-#11ü*iiöii,ffi:]i"",.::;,i",1TílJ*:lil?::i;:]
':|9: .-*r",i,., irúO"" levő dúcok "kúi,á;," paraszimpaúkus
hal ást
.eredményez
(B
".,^"l-111:lisan fet van teke"eŰ.|,."Ű,ir,li. szok), a szimpatiko. ,o,tot, ing",té,-"
u nig"tutiu áúcokban acetilkolint
szabadít fel, (majd
A mitózis harmadik fázisában levő között), mely a
sej', u t ..o."O*l* krom"rtdák h;"d"k adrenalin szabadul fel u u"g"tuti" rno"guiO
neuron és a
,simaizomszövet felvett
elernyeszti, A paraszimpatikus hatás a
éS a SejtköZpont magorsófonalai
"*arra"azatár összebúzza, és iem
a sejt két ellentétes pólu "
sa feléhúzzák ovomor simaizom
kat (4. kérdes). szét azo-
(D válasz),
.'r'o'rijU céljábol ernyeszli el a gyomorfalal
vá-
D A mifózis negyedik fázisában levő
áffi't"r"*".t, életkörülmény (C válasz), ezt sósav okozza(E
2. feladat: A gyomor savas pH-ja extrém
sejtet elválasztó sejtmembránok (5.
sejt:
t r'"t,rl""t, t? válasz), hasonlóan a tripszinhez, ugyanak-
kérdes)- lasz). Az am\\áz"r"n u pH-n o"no:i*JiOOit <e
így nem is kerúlhet a gyomorba (B válasz),
kor a tripszin a hasnyálmirigyben t"t"*""it,
de nem tökéletesek, ezért
,l, l'cladat: A homológ kromoszómapárok
nem a mitózisban, hanem a
meiózisban váInak el A garatmandulák ugyan hatetonÁ- u |*-i& kiszűrésében,
sejüe, itt nem folrtk;;];;;;:-^'' "
cgyntristól. Mivel ez egy gyökér
vagyunk néha betegek (D válasz),
simaizom, kötőszövet, ferde és hosszanti
3. feladat: Nyálkahártya, kötőszöVet, körkörös
simaizom, savós h futya. (2 pont)
18. lvarsejt-kombinációk, sejtszervecskék 4. feladat: Mivel a kutatók lenyelve
a Helicobacter tenyészetet, ki tudiák
magukon váltani
ts pontl t,ogy u U"teg,eget okozhatja baktérium,
Ezek a betegek-
a gyomorfekdlyt, e" Ui"onyitlu u,i, érzékeny
A mego[dások magyarázata: Ugyanattor, mivel a Helicobacter
be a gyomortükíöz.. ,iúan rc,Urt"fi,i-vaasz), az ilyen típusú
,gyit így annak szedésével
A l'eladat megoldásához szükséges a peniciltinre. azaz az anlibiotiku-m,r orvosi eljá-
fekély gyógyítható 1r, l válaszJfÁ ai,
ismefelek: r 'ip",á,u,
natu"ot, u gyomonüközés, mint
l. l'eladal: A patLány spermiumszáma: db,
0. l25 cm' . l0' =, r.
rás értelmétkérdójelezi meg,
,yl,f i;,!:,,Iili jfl#::l,TrÖ;Ö-ffi ']jn^',\,!o;',|:;.',,,^
2O. Fogadd a vasat, a vitamint! ospo"o
rezik. arrrclyek nek ;;ffi, ijffi];il]l*fi,".l::"1ilT'ii})lÍ'i"*'+ 2, 4. 5. 6. 7. 8. 9.
"#,:#:l 1. 3.
(Vtgv nuí:; lutsonhi megf<lgalmalás.
) ,1
12 1 11 22 4
2, l'elada.: A herc Liltal tefmelt
tes7to.sztero Il szterányáZas, ezek a hornrtrnltk a lipidszintózis
ltclyólt, a sinta l'e lszíllíícndoplazmatikus rctikulurnba;ipl;;;;;;l.U', 4(il/){, íi5,1?4 q 3o,7 p9 93ff 72nap 14o nap c,D A,B q0043
nk () lnl).
A megoldások magyarázata: ti.l,clrrdat:Mivclilvill.i|§v(.ll(.rlr.llr.ltt.tjr.klrttcctrtriició!itrrragasirllbltvót.1llitzlttiicltliil.cz(.t'l
irlircstlrlyalrlr (u1 vli
lrogy ntcglcgycn lrz ltztttttliItts t,Iyt,ttstily, il vól,tcstck ionkonccntliicitlja
A í'clatlatok nregoldásához szúkséges ismelctek: cntlrct,ckttck ntrgitsitlrlr.
ruö. rraiu"i+ztl lrlll_clI lll(ifl lcrryclrryclósc a hypcrthr(rrn anónliris
Szánrítási f'eladatnál mindig írd fel a megoldás tlgyanakkor a vii|i'svér-
köZben a mértékegységeket,és csak akkor nrint az egészségcscké(vagyis nragaiabb a hemoglobintartalnruk),
nyugodj meg, amikor a számításod eredményeként
kapott szám migött a megfele'ő mérté- tcstek szá]ma aliisonyabb a normál szintnél, ebből
következóen a vörösvértcstck hctrxtglrl-
kcgységet találod! (B, C, E válaszok), A magasitblr
bin-koncentnációja magasabb, mint a homeosztatikus szint
l. l'eladat: A kérdéstúgy kell felfogni, mint egy hyperchormos Vörösvértestek hiperozmotikusak, így t('bh
viZcl
hígításos feladatot. ttne4etorrcentáió miatt a
j szívnak fel, nagyobb a térfogatuk (D válasz),

l53,45
9. feladat: A hematokromatózisos betegek gyakorisága a2=0,0049
(o,49ok) 9 = 0,()7l )
t''
b
=O,+65-> 46,5 Vo (1 pont)
p = 0,93 (1 pont).Mivel a betegség recesszív módon öróklődik,
két egészségesembernck
330 belül a heterozigóták v -
dm3 atkor Lnet Ueteg gyereke, ha hordozók, Az egészségeseken
2. feIadat: A vér teljes térfogatának (,,testtömegének 67o-a literben kif.ejezve'') és a hemog-
lószínűsége:
"suk .,
. _. n
l()bin tömegkoncentrációjával (lpont),
számolva:
3;""
(70,95.0,06) dm]. l53.45
;fl=ur,.ro
g (] pont)
Két hordozó, egészségesember egymásra találásának esélye:
.1, feladat: A válaszhoz a vér
hemoglobintartalmát (ami a2. feladat alapján
closztani a vörösvérlestek számával (\",;, e 653,24 e) kell ( (loont).
.]. ,O.:r"n":'"á mikro]iteres (mm3j
uti.ti.uin"ri.r. Jaii*u ua.'.r;". térfogatának "')2
\p'nz,p,q)
mennyiségéből .";.;;;;, u-i átszámolva literes
:' .
c1,1eKre: 5 |0'' l, Í*, u valószínűség: 0,0()43
(A beteg gyeíek valószínűsége ebben a házasságban "'j"
dml kérulls)
(0.43ío) ( ] pont). (Lásdmég: A glikogén anyagcseréjével kapcsolatos bete8ségea8,
N",l = (70.95 ,0.06) dn |,.5.' '. rlh
l0'';;T |0l]db (lponl)
=2.|285,
653.24 g
.Hs,u,,= -+ 30,7pg
1;frffi=3,07.10-1Ig (l pont)
Zl.Békaszív(gpont)
4. l'cladat: Ha a vörösvértestekben
levő hemoglobin tömegét (3,07 . 10-|i g)
és a hemoglo-
l}in viil,ösvéíestekben megfigyelhető
toncenúciO.;at eús-z-qut i'gy.ar.aI, akkor megkap- Feladat 1.2.3.4.5.67,a,
illl il vairöSVértestek térfogatát. 21
Pofltszám 11111,1
,, 3,07,10 1l p
VHbluu,=*=9,3.10-1a c B D A B,E
g dm3 + 93 femtoliter (fl) (1 pont) M€oldás B A B
330
dm3
i. l'eladat: A testben található
vas 65Eo-a találbató a hemoglobinban, A megoldások magyarázata:
)ilrha beépítettvas mennyiségével amit a napi hemoglo-
elosztva -.gtupluk,
t tt,ljes mennyisége a hemoglobinnak.
il*;;;;';"o
alatt cserélódik le A feladatok megoldásához szükséges ismeretek:
1. feladat: A béka szíve 2 pitvarból és egy kamrából
éptil fel,
60 mmol . 0.6_5
nuo (l pont) 2. feladat: A szívizomszövet önálló ingerképzése, azaz
kúlső inger nélküli összehúztid/lsa
u,,o,u@=" (automáciája) minden gerinces szívérelellemző, A táplálék és a tápalyag
nem azonos ki-
nap
fejezések.
r'".}liii Agkét vitamin kőzil azvitamin 1000 napig ( l000pg/l pg/nap), miga2.
1. 3. és 5. feladat: Loewy a kísérlet elején a szívet idegi
úton ingerelte, majd ugyanazt ir hatílsl
vita-
llll; - l40 nap múlán íogy el. t I ponr) cl tudta érni csak az oldatban található anyag (hormon definíciója)
segítségévcl.
5()--
,'i8
4.ós6.feladat:Aszívlickvcnciír!ánakcsökkenéscapirraszinrpatikttsszablilyozÍlstL,il.
llilP t(ibbségébcn(kivóvc a ntcdcncúhctt
|il'irv,iru u,ut. A lc§liil,(,!l)cll ellrelyt,zkcdő szervck
22.Keringés és térfogat (epont)
FelÉdet 1. 2, 3, 4, 5. 6. 7. 8,
Pontszám 1 1],l ] 111

Megotdás c BEAD26,21"DB
DEPoLARláCló
\\
(túL|öVés] REPoLARlZÁClÓ
\\\\ / ,,. A megoldások magyarázata:

\t
É A f'cladatok megoldásához szükséges ismefetek:
;30
,!
,9
A bal kamra által egy összehúzódással kilökött vér mennyisége 75 cm]. a sztv nyttgalnti
e líllapotban percenként 72-szer húzódik össze.
t. feladat: a percenkénti szívösszehúzódás és a bal kamra pulzustérfogatának szorzata
: a membrán Na,_áteres:tÓ 5400 cm3. Ez a nagy vérkörön egy perc alatt keringő vér mennyisége. Mivel a két vérköI-
llen azonos nrennyiségű vér ke ritlg, ezérl10800 cm3 a megoldás. Ehhez a C válasz áll leg-
E a nrembrén K' álel€sztó kózelebb. Az eltérésoka, hogy a megadott adatok csak tájékoztató jelleggel bírnak.
2. feladat: Egy perc alatt felvett levegő mennyisége a légzésifrekvencia és a nyugalnli
lógzési térfogat szorzata (8 dm3). A felvett levegő 217a, a leadott levegó 167o oxigént tal,-
lirln]az, vagyis 57ó került felvételre, A leadott éS felvett levegő térfogata azonos. A fe|vctt
tlxigén térfogata Vo*1r6n = l6 , 0,5 dm3 , 0,05 = 0,4 dm3, a,B Válasz a helyes,
.].feladat: A keringési pelctéfogat, azaz a nagy vérkörön átáramló vér mennyisége 5,4 rlnt]
(lásd l . kérdés).Ennek 47o-a kering a szívben, azaz 0,?16 dm3 (E válasz).
található ivar és kiválasztó szervek) ezt a hatást a bolygó agyideg (X.
agyideg) közvetíti. Ez .l. feladat: A felvett oxigén (0,4 dm3) 1l7o-a hasznosu] a szívben, ez 0,044 dm3. Ha cgy
az agyideg a nyúltve|őből ered.
llo| gáz 24,5 dm3, akkor a 0,0.14 dm3 0,0018 mol, ami 1,8 mmol (A válasz).
7. feladat: A sejtek nyugalmi potenciálja a sejthártya két
oldalán tapasztalható egyenlőt-
lcn ioneloszlásnak köszönhetó. A sejt belsejében káliurnion, sejten 5. feladat: A glükóz oxidációja (égése) során az oxigén- és a glükózmolekulák mólaránya
kívül nátriumion hal- ó: l, (C6H12O6 + 6 02 -J 6 CO2 + 6 H2O). Így l ,8 mmol oxigén 0,3 mmol glükózt fogyaszt.
tltozódik fel. A nyugalmi potenciál negatív érték,előjele a mérésielrendezésnek
köszön- Mivel egy mol gtükóz l80 g, ebből az következik, hogy 0,3 mmol 54 mg.
llctíí.Amennyiben ionok vándorolnak át a sejthártyán, akkor ezek
töltése befolyásolja
a nyugalmi potenciál értékét:negatív töItésű ion bevándorlása, illetve 0,3 mmol
kation kiáramIása 6. feladat: =0,262, vagyis 26,2vo. Egy pefc alatt 0,2l6 dm3 vól,
niiyeli, azaz még nagyobb lesz ez a potenciálkülönbség (7/C és D válaszok).
A sejt akkor 0,216dm3.5,3=l
viilaszo1 valamilyen folyamattal az őt ért ingerre, ha a sejtmembrán
feszültsége eléri a kü-
sZ(rbpotenciált. Ez a sejtre jellemzó érték,nem változik (7/B 53
hatásra bekövetkező káliumion-kiáram]ás a depolarizációs folyamat
váIasz). A paraszimpatikus árarnlik át a szíven, ami 1,1448 mmol glükózt tartalmaz :+
om
glükózkoncentrírciti
meredekségét csök-
kcnti (7/A és E' válaszok), hiszen a dcpolarizáció során a sejten kívüli csetén. Ebből fbgy el 0,3 mmol, ami a26,2o/o.
térból nátriumion
iillrlnlik be a sejtbe, így a sejt töltése pozitívabbá vá]ik, ezzil ellentétes
hatású a kálium- 7. feladat: l mol glükózból 36 mol vagy 38 mol ATP szabadul fel a biológiai oxidáciti
illn-kiír,amlás. során. (A két eltérő adat magyaíáZata az, hogy a mitokondrium membránjain eltérő mccha-
ll. feladat: Mivel a paraszimpatikus hatást az acetilkolin köZvetíti, mely a posztszi- nizmussal tud áüutni a píroszőlősav a különböző élőlényeknél.)0,3 mmol glükózbó| tchlit
rtaptikus mernbrán receptorához kötődik, és a kísérlet korábban l0,8 mmol vagy l 1,4 mmol ATP keletkezik.
nem volt siketes. ezért
lt l iztlsztigmin az acetilko]in bomlását akad,áIyozza meg. Az
összes többi válasz az inger 8. feladat: Egy perc alatt 72 szívciklus rr-regy végbe. l mol ATP elbomlása l mtrl aktin-tlri-
litil(lii§iit akadályozta volna, így a hatás nem jelent volna meg az idegi
kapcsoIattól meg- ozin kapcsolat kialaku|ását eredmérryezi. Figyelem: l mmol az 6 , l02] rlb Észccskc!
q, ttt,". ill.,tu., ||,4m'n|
Ii}slt()tt l]ókasZíVen. (A fizosztigmin aZ aceti]kolin bont ását
etl/i lllct g!'ilol.ia.)
elYégZő acetilko]in-ésZteráZ l0,8nlnlol ,,r.,,,:rr l ,6 111tr'_ L , 'u
72 ttttttltl 72 lnnl()l
23. Áltandó nyomás alatt (zpont) ,,ziillílrrlt ltiit,lrttr (75íl,). illctv(, k(,ll(i (1lf, l Lt"/iill lllliilllilt(i, czeitl it l, kt:rtltis vlilitsrlt /),
így it vúl,(|xi8(,lIlill1ill
Nyrrgallrri iillaptllbalt az izttttlk r.is lt lrr'rt lltlrillirt,isltr llilgyrószt zríl,tlrk,
Fel6dat 1. 2, 3, ,rrir rrcrrt csrikkcrr jclcntóscll. lllikiizl)clr iitlrtlyik czckcn l szcrvckcn, Az agy i,s it szív iíllitll
4. 5. 6.
Pontszám ,ltt nlunkát végeznek (5/C, D válaszlrk),
1
1,]trnck lt ltlctttlyi
1
l.eladat: l tlm3 vérben l50,4 g hcnxlglobin található, arli 0,00224 nl,,l,

1 1 1 2
]_
Megoldás c E D B ,.igttek a négyszerese a maximálisan szállítható oxigén anyagrnennyisógc,
lzaz (),(X)9 tttltl
B,D
r tlpnr. l,rirret tertogata standaíd
nyomáson és 25 C"-on 0,22 dm] ( l pont ),
A megoldások magyarázata: cbbő| kii
-l. í'eladat: Vegyük y-nak a három oxigént szállító hemoglobinok mennyiségót,
, cLkezik, hogf a kjt oîgé,rt szállítók (l
y) mennyiségben vannak jelen, A kótlólc llc
A í'eladatok megoldásához szükséges ismerelek: ,y , (l (),7]
+ 0,5
rlroglobin átl-alos oxigenizáltsága 0,73, így felírható, hogy 0,75 1,) = >
A nyomásénékek élettani feladatokban általában vagy gzqola oxigenizált molekulák aránya"

higanymilliméterben (Hgmm), vagy , ==o,92, megoldás, azaz a kevésbé 8o/o,
kilopascalban (kPa) vannak megadva. Az átváltás:
iipi= isóóáHgr,". (r. feladat: Az artériás és vénás vér szaturációjának a különbsége 24olo, A vér l dnrl-c
iiltal maximálisan szá]lítható oxigénnek csak 24?o-át használja fel a szervezcl,
1. és 3. feladat: A jobb pitvarba ér.kező vér l,]z
nyomása a keringési rendszeren belül a ieg-
alacsonyabb (l/C váIasz), ugyanakkor Irruguru-bb,
Inint u -.tt-ti."gi nyomás (3/D váIasz). d'4
u."tttu.. ' 0,24 .z4,5 o,oszs dm3 oxigén l dm3 vérben. A szív által a nagy vór,
Ennek magyarázata az, hogy a születés során kitágul ().009 mol . =
vér mennyisége 12 ,10,9 cm3 = 5104,8 cm3, vagyis 5,1048

2, fe'adat: A kapilláris rendszerben a nyomásváltozás dm3, Eblről
kismértékű: 4 és 3 kPaközöuj, azaz
ki'í felé kilökött
ami 0,0l l mo|-rrlrk
30 és I 5 Hgmm kö zött változik. kijvetkezik, hogy az egy pefc alatt szállított oxigén térfo gaía 0,21 dm3,
4. feladat: A vérkeringésbena legnagyobb nyomást a nagy vérkör lclel meg.
elején lehet mémi, hiszen
a vér mindig a nagyobb nyomású hely fetől zlram]ik
a kiseÜ'Ú nyomású'hely felé (4/Á válasz), 7. feladat: Az l perc alatt felvett levegő mennyisége
l6, 5l0 cn3 = 8l60 cm3,azaz 8,16 tlttll,
oxigénnek felel meg,
5. feladat: A kis vérkör kezdetén, a.tüdő
artériában a vérnyomás kisebb, hiszen a nagy vér- ,rrninek 2l%-a oxigén ( 1,7 dm3), ami 0,07 mol standard állapotú
körbe kiIöküt vérrel azonos mennyiségű vérnek A légzésselfelvett felé leadott oxigén különbsége atljrr
éS a Vér által a szövetek
rövidebb uru, t.ii."g,"nr'", ebből követ- tl. feladat:
perctérfogat anyagmennyis(,
kezően lassabban kel| áramlania, hogy a,két vérkör
vérmennyiJg; ;;yrr"rr" érkezzen meg rrreg a kilégzésk'ortávozó levegő oxigéntaltalmát, Alégzési
a szívjobb, illetve bal pitvarába(5/B válasz). gére viszonyítva 11,1 vo-oí kaplnk - C)sszesítve:
6. feladat: A belégzés során a mellkas kitágulásával
lecsökken a mellüregi nyomás, ami 0,07 mol ,0,01 l mol
szívó hatásként ielentkezik. ezélt a tágulékony, vetonyaUU =0.177 -> |1,77o.
így a vér nyomása csökken (ó/B, D válaszok.)
ratri erek, a venák átméróe nő, 0,5l dm3 16l
24.5
qa]
mol
|
J
24. Szaturáció (rr pono
3.
25. Nyomásviszonyok a kapillárisokban (gpono
Feladat 1.
4. 5. 6. 7. 8.
Pont§zám 1 2 112 2 Feladat 1. 2. 3. 4. 5. 6 7.
1 1
Megoldás c 022 dm3 D ay" aD O011 mol Q07 mol 17,7% Pontszám 1 1 1 2
,l
1 1
C A,D E B
Meootdás B D
A l'cIadatok megoldásához szükséges ismeretek:
l.,3. és5. feladat: Egy hemoglobin-molekulán 4 hemcsoport
található, melyek mindegyi- A l'cladattlk nrcgtttctiisiihtlz sziiksógcs isl]lcretek:
kc l oxigénmolcku|át képes megkötni (l/C válasz).
e.;áuu t"..ai", a vér a legkevés, ós l plazntaIclrór,jók klllllritl
lí lrxigcnizlilt, Mivcl a vénás vér hemog|obin szaturrici"ó|a lli", orni a hcnxrgItltrin A htrjszálcrckllcrl vti1llrettlctx,i it tt yltgll.illlszp()It a vónryonrilsnak
tíltal lószón a vót,ttylrtttiis. vúttíts
,,zttt,ltikrts tty,,ttl,,rilIli|l\ Li||il||lx(.,\itl lrlirlrtrl. A kapilliiris ittlóri1,1s
t'úsz(,ll a lttót,cliik ltliilll vól,|)lilzll)iil)illt ll.ttl illilkltl ki ltz l{lt ttcgitlív etttltt'
,,ragatlti";llazrrlal'chér.jetk szívlicl.c,ic ltagytrlrlr. vtll cllcni ittttlttttlt,eltkt,ili lt rr,tlr,I rltlrr t,l,,rr t,lilt(kczr.ts tlliill
Iirtnck ttrcgl'clcltlcrt az altóriiis lószcn a vóll-xjl a íillyalék
lz cllcttilllyiu] l|(,lIl lltl}illllill(lsilll vlttt iclcn, lritnclrr csltk itz cls(í lirllilkrrziis
ttliitt,
kiriranrliisa, a vénísrószcl) il szii- lrctt. Azitz
vcl ki'Ziilli tórből t(jllénő visszaáramlása a nagyobb méítékű.
]. csrrlxrt,lttlil llcll) v()lt tilpa§Zt lhltr'r kicsaptidirsi rcakciti,
ct,ót,l
l., 2. és 3. t'elatlat: Mivcl ir
()_vól,csopol1biu
lru, itt találhat(r vél.()_vólesrr;trr1,1ti l/( vitlttst|).
Az l. és2. csoport a lilliil_
az elvezetócsatorna
1. és 7. feladat:A vesetestccskókbcn (
lx,VL,Zetó a szűrletképzésazt jelenti, hogy a vc_ llató ellenanyagokkal cgyarlinl. reagá|t, emellett kicsapták egymás. vörösvértcstciL, Ha valtt-
távolabbi
oldatok egyik vólntintiival
,,,"ryit törtlrUi AS-véicsoportú lát volna, akkor a sejtmentes
krsirrléria
szakasza secsatomák felé egyirányú a folyadék-
volna meg viil,iis
mozgás, vagyis nincs visszaszívás. Ez ."nt reagatat votn a (3/E virasz), ugyanakkor kicsapódást figyelhettünk
kiVezetó (2/A v6lasz),
úgy érhető el, hogy a vesetestecskc vórtestek és bármelyik sejtmentes old atkóZőtt
kisartéíia
hajszálérgomolyagát képező aftéria ki- míg a nyi-
.l. feladat: A szűrlet fehérjementes vérplazma, aZaZ nem tartalmaz ellenanyagot,
órgomolyag menő ágán levő szűkü]et megemeli
,-,rk n"* ,"jtrn"nt"s. A véisavó a véralvadás után
visszamaradt fibrinogénmentes (és alvil-
(kaprllárisok) a vérnyomást, így a szűrletképzés köz_ (lási faktoroktól mentes) vélplazma,
ben bekövetkező vérnyomásesés nem kapja meg a beteg, így a donor
al elvezetócsatorna BoWman,tok éri el a kol]oid ozmotikus nyomás érté-
5. feladat: A véIátómlesztéskor csak a vér alakos elemeit
kezdeti szakasza két, azaz nincs visszaszívás (1/B, 7/B
vöröSvéltgsteinekantigénjei,ésavértkapó(recipiens)vérplazmájánakellenanyag-tartalnla
tartalmaz AB0-antigént, vagyis
meghata.ozó. A férj-univerzális véradj, mivel vére nem
válasZok). " vért, met vétplazmájában nincs
ir-vJisoportri 1SZa válasz). A feleség azért kaphat báfkitől
ellenére kialakult a kicsapódási
2. t'eladat: A maradék ábrákbóI következik, hogy a magas vérnyomású betegnél ellenanyag, AB-vércsoportú (5/C válasz), Mivel mindezek
aD ábra gyermekei által sajnos már korábban
.iiihet sZóba. reakció, a nő Rh-negatív vércsoportú volt, hiszen a
3. feladat: Egészséges embernél nyuga|mi állapotban találkozott az Rh-antigénnel.
a szövetek nagy többségében a vér-
nyomás 4 és 2 kpa között változik, míg a ko|loid ozmotikus ó. feladat: A veszélyeztetett terhesség oly módon
akadályozható meg, ha nem engedjük az
nyomást konstansnot t"kintitit Ezt passzív immuniz/t-
anyai immunrendszárt megismerkedii a gyermek Rh-antigénjével,
,
értéke2,7 kPa (.3/C válasz).
(ó/E válasz),
4. feladat: Ödéma, azaz a szövet közti folyadék túltengése lással, azaz idegen ellenanyag bevitelével lehet elérni
a vérnyomás növekedésével, tehát 4 = 0,4,
vilgy az ozmotikus nyomás csökkenéséve' hozható összefüggésbe,
mivel mindkét folyamai 7. feladat: Az Rh negatív vércsoportúak száma 1,6 millió, Ebből 42 = 0,16,
akkor van esélye, ha az apa Rh-pozitív,
lllitltt csökken a szövet közötti térből a folyadék v isszaszivá|a és p = 0,6 (1 pont). A ves,élye"teltt Grhességnek
@Á, D válaszok). esetben a terhességek fele vezet Rh-pozi-
5. ós ó. feladat: Az alultápláltság miatt nem
szintetizáIódik elég plazmaí.ehérje a májban, rű e":i', Ő,i" (p2)) (t pont). Heterozigóia
l-, P--!
c/ó[t csökken aZ ozmotikus szívóerő (5/A válasz),
míg a tiszara"oas a víZvesztés miatt nö- tív gyerek}rez. ennek kérszeri .r"ly, Ebben az esetben az esély =g,'12 1 ,on",_
'
vcli a kolloid ozmotikus nyomást (ó/E válasz). az esély p2 = 0,36, A kettő
Homozigóta domináns apa esetén minien gyerek Rh-pozitív,
együtt 0,48; azaz 48o/a ( 1 pont).
26. Vércsoportrendszer€k (tl pont)

27. A kopontá (9 con0
Feladot 1. 2. 3. 4. 5. 6.
2. 3. 4. 5. 6
Pontsám 1 Feta+t 1.
1 1 3 ,|
1
c
1
Megoldás Pontsrám 2 3 1 1
E A,B,E A,c,E
A,E c,qE B D c B
Megotdás
A li.lirtlat nrcgtrldásához szükséges ismeretek: A megoldások magyarázata:
Az A l}( l vól,csllportrcndszer a vörösvértestek felületén található koponya felépítése,
antigének és a vérplazmít- A feladat megoldásához szükséges ismeretek: az emberi
lrittt lt lxrsztctltblitlnli|is fbllíídós kor-ai időszakától található. rrríg az agyalapi rrrit,igy az
íblyamatosan jeicn tcvtí cllcnanyagtlk 3. ós 5. felada(: A lll()/Ailk,) kiizpont a honrltrklebcrrycn
(ilgi]ILllillillck) kiiziilli r-cakciljkrln alapul, Az Rh-vóRj;op(nlícnds)cl.esclL'rl il1 llll-p()zitív ékcs(nll liil,iikllycr|,riltr,rr trcIyt,zkctlik cl,
28. Számoljunk a vesével ppono A megoldások magyaíázata:
Fetadai A f'eladat nlegtllditsiilttrz sziiksr,lges istttct,clck:

1. 2. 3. 4,
A feladat megold/tstihrrz ltiírttrtt atlat tutli:tsa elengedhetetlen: az cgy nap illatt tclnlcl(i(ló
Pontszám 1 1 2 3 szúrlet mennyiségc (l80 tln]), illetve aZ egy nap alatt ke]etkezctt vizelet nlcnnyisÚ8c
dm3), és az, hogy a vérplazma a vér 55Vo-át teszi ki.
Megoldás D B 19,ay. ( 1,5
l. fe|adat: Az inulin, ahogy ezt a feladathoz melléke|t ábrán látható, a szűrletképzést kii
2,322 g
(,l,/B vá|asz), scnt

vetően azonos mennyiségben áramlik át a nefronon, így sem visszaszívás
A megoldások magyarázata: (l/C
kiválasztás (l/E válasz), Sem átalakítási folyamat nem éiltí válasz), de a vízvissza-
A l'cIadat megoldásához szükséges ismeretek: szívás miatt koncentrációja változik, egyre nagyobb lesz ( 1/A vál.asz)- A GFR mérése soríttt
játszódik le a nefron-
A lc|adat megoldásához három adat tudáSa elengedhetetlen: az egy nap célszerű olyan anyagot választani, amivel semmilyen folyamat nem
alatt termelődő ban. hiszen a GFR a vesetestecskén átáramló folyadék mennyigéíő tájékoztaí, a mérentlő
szíírletmennyisége (l80 dm3), illetve az egy nap alatt keletkezltt
vizelet mennyisége lnyaggal esetlegesen végbemenő folyamatok csak megzavarnák a mérést,
( l,_5 dm3), és az, hogy a vérplazma
a vér 55Vo-ár teszi ki. Ezek ismeretében jobb képet
alkothatunk a vese kiválasztó múködéséről: a szűrlet mennyisége 2. feladat: Ha a napi szűrlet mennyiségétegy percíe vonatkoztatjuk, akkor a GFR érté-
egy kádban, míg a vizr-
lct térfogata egy üdítóspalackban fér el. (Persze ennek kére l25 cm3-t kapunk.
nincs szükségünk
1l konkrét adatra.) "reprJle.jn., .1. feladat: A napi szűrlet (180 dm3) és a napi vizelet ( 1,5 dm3)_mennyiség között 120,szo_
l. és 2. feladat: Egy vesében 90 dm3 szűrlet keletkezik egy ros eltérésvan, ennyivel lesz tóményebb a vizelet inulinra nézve a szűrlethez képest,
nap alatt, ami másodpercenként
l cm3 szűrletet jele nt (t /D válasz). A másfél liter vize let'á ,l. feladat: A clearance értékeakkor nagyobb az inulinénál, ha a nefron elvezetőcsatorníIi_
srtirtet O,sq*a (2/B vá|asz).
ban további aktív kiválasztása tórténik meg az adott anyagnak, hiszen ilyenkor
a vesetcs_
J. t'eladat: A vesén egy perc alatt átáramló vér mennyisége 1,15 dm3. Ez naponta l656 dm3
vút jelent. Ennek 557o-a a vélplazma: 9l0,8 dm3 ( l poŰ1. tecskén áthaladó vérnélnagyobb térfogatú vér tisztul meg az anyagtőLIlyen a kreatirrin,
Ennek a napi szűrletmennyiség
tt l9,8Vo-a l pont).
( ós ilyenek a gyógyszerhatóanyagok (R E válaszok). A nefronból visszaszívott anyagok
clearance (pl. Na) ennek megfelelően kisebb, mint az inuliné (Á, C válasz), Mivel a
glükóz
4. feladat: Az l perc alatt a p erctérfogat 23Vo-a fuamlik át a vesén, ennek glükóztaftalma:
visszaszívása l}}Eo_os, ezéíta szőlőcukor clearance értéke nagyon alacsony, míg a Na* tli_
5 dm] .0,23 .(|.Ul2 -mol, =0.0lJ8mo| (l Ponl) vozik a vizelettel, így ennek clearance nagyobb (D válaszok),
Az I perc alatt keletkező vizelet glükóztaltalmát két lépesben

számolhatjuk ki. Ha 4 dm3
Vizcletct termel a beteg szervezete egy nap alatt, akkor ezt
tttcgkapjuk az l perc alatt termelődő vizelet mennyiségét:
elosztva a percek számával,
3O. Női nemi cik[us, megtermékenyülés,
egyedfejtődés
9,r1 a'i.
(ttpono
3a-' = 0,0028 dm3 .0,324 !{ =9,9669 -o1 ( l pont)
A kót glükózmennyiség külónbsége a visSzaszívott cukor anyagmennyisége:
0,0l38 mol - 0.0009 mó| =0,0129 mol. Ennek tömege:2,322g (l poní) Pont§ám 3
B,qE c,E DE A,E A,D

Meootdás
29. A vesédbe tát d GFR (opontl

F6ladai 1. 2. 3. 4.
A lbladat megoldásához szükséges ismeretek:
Pont9zóm 2
2 l. ós 4. feladat: A pctcscjt tl petcfészekből való kiszabat|ulásírt (ovuláció) kiivctőcn l nllpig
1 1
Megotdás c,D ]25 cm3 ]20-szorosa B,E rrtcgtcr.nrókcnyílltciő rr pctcíészck l,clületén, vagy tt pctovczctékhcn. Ez a ntcnstruiiciós cik_
ltrs kiizcllc, kúl lrvrrllit,iti kii/iill 2l] nrlp tclik cl.
2. íckrtlrrt: Az rlvLllticitit il siilliltcslscl.kcnlő htlr.rtxrn (1,1l) ós il7
iisZll,()!(.ll kiiziilli |)(,Zilív
(l. l'clrrdrri: A klitsrzikrrr r.1,1,sr.y. (r cgycttlő ttltlitlt'i ltlírtlttlsziigt,c l)()lltllil|(i li'|. ttlcIyttck tttit
vis§Zac§itt()|.i§ viiltia ki. ./
"-'
r
,1. í'cladat: Az ivari kronratiníög a nők dip|oid sejtjeire jellernző (-]/A válasz).
gltr,siigvrrtlitllt: rr, lllrlrr1l kiivctkczik, hogy cgy cgycnlli trldalri hiil,()n)sz(iA lcl,iilclc:
Meiotikus
rtszltitllisa rnár az embrionális korban meginrlul (3/c válasz), és eredménye
egyetlen scil !l . a: . TrrvLihllg,,n(k lvil ö ilyen egyenlő ol<lalú háronrsztig te ilctc: 1.5 , .,Á ,or .
I
lcsz, a nlaradék három sarki, inaktív sejtté a]akul (l/B vuilasz.), A kilökődő
petese;iet a ttisző
4
hrinrsc.jtjei és egy fénylő hártya veszi körüI a sejtmembránon kívül(3/D, 7. feladat: A portális triásztól haladva a központi véna felé, fokozatosan csiikkcn a l)lílisi-
E válaszok).
5. í'cladat: A méhlepény az anya és a magzat közös szerve (5/A válasz), nusoidokban áramló véT oxigéntartalma, így egy szívinfarktus során a sejtpusztulíts a 3. zti-
mely az első tli-
l])csztcr (a várandósság 12. hét kőrnyéke 5/C válasz) végétől átveszi nában a legkifejezeílebb (7/A válasz). A gomba- és alkoholmérgezéssorán a portális triiisz
a petefészek sárgates-
lólól progeszterontermelést (5/D). Az anya és a magzat vére nem érintkezik benne, hiszen felől pusztulnak a sejtek, hiszen a mérget az l. zóna sejtjei kapják a legnagyobb menrryisóg-
cbbcn az esetben megjelenne az anyai szervezet kilökődési reakciója, a ben (7/C és D válaszok). Az epeutak elzáródása miatt kialakuló gyulladás az l. zóna scit jcit
magzat elhaIna
(.5/B válasz), A placenta nem engedi át magán érinti leginkább, hiszen ezek köze]ebb vannak az elzáródás helyéhez (7/B válasz.). Egy ví,
a nagy méretű fehérjéket, ugyanakkor ki-
scbb í'ehérjékátférnek rajta, így kerülhetett régebben az Rh-pozitív rusferlőzés során a sejtpusztulás a vírusok nagy száma és terjedésük véletlenszerűsógc ncltt
magzatba az Rh-negatív
anya cllenanyaga, feltéYe, hogy született már egy Rh-pozitív gyermek (5/E ad rireg külónösebb mintázaíot (7/E yálasz).
e váIasz).
8. feladat: Az oxigénhiány miatt kialakuló sejthalál nekíózis (8/B, C válaszok), és tlctlt
píogramozott sejthalál, azaz apoptőzis (8/A, D, E válaszok).
31. A máj: lebenykék, mérgezések, kórok oo pono

9. feladat: A májsinusoidokban keveft vér áramlik, hiszen a májkapuér szén-diox itl<lris
(9/D vá|asz), míg a májartéria oxigéndúsvére összeömlik benne. Hasonlóan kevert gii/
tanalmú vér kering a magzaíi szívben, hiszen a méhlepényből jövő oxigéndúsvért sziillítli
Fel9dat 1. 2. 3. 4. 5. 6 véna egyesül szén-dioxid-dús vért szállító testvénákkal (9/C válasz). A hipotalamuszl-xil
származó vér már szén-dioxid-dús, amikor az agyalapi mirigy e]ü|só lebenyébe keriil (9//l
Pontsám 1 1
válasz). A vesetestecskét (Malpighi-test) elhagyó vér oxigéndús, a szűrletképzés során nent
1 1 1 1
M99otdá§ c B D D kétszer c töfiénik meg az oxigén leadása.
F9lad8t ,l0.
l0. feladat: A májkóma során megszűnik a máj plazmafehérj e-szitlíézise (10/D válav,),
7 8. 9. 11. 12. ami miatt csökken a vétplazma (kolloid) ozmotikus szívóereje (10/A, B váIaszok), így nő
Pont§zám 2 2 2 a vizelet mennyisége (l0/C vőlasz). Az ellenanyagos védekezésben szerepet kapó immun-
1 2 1
globulinokat a B nyiroksejtek és nem a máj állítla elő (10/E vá|asz).
Me9oldás B,D B,c c B,D A,E c 11. feladat: 8 aminosavból áll, gyűrűs szel-
Az a-amanitin toxinja egy gyűrűs peptid, mely
kezete miatt 8 peptidkötés található meg benne, és az oldalláncok kózül kettő összekapcso-
A megotdások magyarázata: lódik egymássat (egy tíiptofán és egy módosított - oxidált - cisztein).
12. feladat: Az RNS-polimerázok a transzkripcióban transzlációban kapnak szc-
éS nem a
A í'eladat megoldásához szükséges ismeretek:
íepet (12/A vá|asz\. Az a-amanitin nem gátolja az RNS-polimeráz I. enzimet, hiszen annak
l, í'eladat: A legkisebb felülettel rendelkező egység a májacinus, így
a metszési felszínt ez _!q
|'ctli lc legnagyobb számban (l/C válasz). enzimaktivitása nem változik a toxin koncentrációját vált ozíatva(l2/B válasz). A l0,4
IntnJ
2. fcladat: A máj által termelt emésztőnedv az epe, mely a portális l0 FB..ahol az mRNS szintéziséértfelelős RNS-poli-
egység középpontjában d-amanitin-oldat koncentrációja
cmJ
'
lillílható epevezetéken keresztül hagyja e] a májat. A poftatls egyseg
áltat tefedett területről meráz-Il már nem, míg a t-RNS-t szintetizáló RNs-polimeráz III még ,,vidáman" műkiltlik
gyííili(isszc az epevezeték az epét (2/B válasz).
(12/C válasz).
-], í'cladrrt: A májsejtek, ahogy minden tápcsatornához taítozó hám, belső csíralemez ere-
tlclíí(.//) vá|asz). A 0,02 Pg. a-amanitin-oldat (ekkor az RNS-polimeráz II enzim aktivitása kb, 5()%,)
,l. íi,l dat: A szervekbe beáramló vér mennyisége mindig több, mint az onnan távozó
vénás
cm3
l(i[li)gilt, il kültinbsé8et a nyirok jelenti (4/D válasz). 2O0-szoros hígítása során az RNS-polimeráz II aktivitása duplájára (200o/o) nő (I2/I) vű-
lasz). H lbltételezzük, hogy az o-amanitin úgy glifuIja az RNS-polimeráz II cnzinrct, hrrgy
5. |'cla<laí: A k|asszikus egységet a portális cgység kétszer fedi le, ezt átclatlboliisos mtitl-
().5 t|g krrrtccntlícir'lnál az l{NS-prll i ntcl,iiz
szcrlcl. vagy a (l. kór.tlósbcn szcrclrltí képlctek scgílsógévcl lchct bizorryítani, kiittjdik lrlrlxtz. lrkkrrl, ll rr-.ünanitin-(}ldtl( l l
cnziln bclbiczi il ll|űkiidését, nli nlcgadhiltná nZ llNs-polinlclá7 llx,lckrlliik
lllcllnyisé8é(, 33. NO píobl€íTl troponr)
(i§nlc,'c a .uxin moláris tömegét, ami 5 . l0'l0 !*
l. ur
. JOIa rnolckrr|iir.|clcn tcne milli-
'
lilcrcnként, de arró| nincs ismeretűnk, hogy mekkóra térfogatban Feladat 2. 3. 4. 5. 67. 8. 9. 10. n.
végeztük el a vizsgálatot.
A nrilliárdos nagyságrendű molekula 0,003 lenne jelen (E váiasz;.
trrl-ben
Pont§zám 1111
Meooldá9 A,c A DE A,B B,E
32. Baktériumok toxinjai rls po"o
F6l€dai
Pontszám
l. feladat: A vérnyomás-szabályozás központja a nyúltvelőben található, és a nagy vérkiil
Me90tdás artériáinak átmérőjén keresztül befolyásolja a vémyomás nagyságát. (A vérnyomás-szabti-
B,E c,E lyozásban szerepet kap még a szív flekvenciája és a kapillárishálózat nyitása-zírása,)
2. feladat: Mivel a kísérleteket egy, a szimpatikus túlsúlyhatására vémyomás_emelkcclús
A megoldások magyarázata: sel válaszoló érszakasszal végezték el, és a függvények y tengelyén az érfal átmérőjónck
rcciproka található meg (minél kisebb az átmérő a reciprok értékarrnál nagyobb), ezórt rrz
adrenalin az Á.
l. feladat: A képeken látható jelzések kb. l cm nagyságrendűek. A cm és
lrm közótt 10a 3. feladat: Az acetilkolinnak a folyamatban nincs hatása (3/E válasz), hiszen az acetilkrllilt
a nagyságrendbeli eltérés,vagyis a nagyítás l0000-szeres.
a paraszimpatikus (és nem a feladat szerint meghatározott szimpatikus) dúc utáni rostokolt
2. íeladat: A Clostridium fajok anaerobok (szöveg alapján),
így az oxigén számukra mér- í€jti ki a hatáSát.
gcző, ebben az esetben spórát képeznek.
4. feladat: A hemoglobin, mivel jól köti a No_ot, ezért megakadályozza annak hatáslil
4. l'cladat: (4/D válâsz).
5. feladat: A kísérletekközül az I. szám.ó a kontroll, ahol az adrenalin hatására beköVer
ÁC-*' kező átmérőcsökkenést a B-Vel jelzett No ellensúlyozza.
".-"Ietanusz toxin BotUlin toxin 6. feladat: A válaszreakció a 3. kísérletsorán megvalósul, de mértékea kontrollhoz képest
kisebb, ez az NMMA és az arginin vetélkedésénekköszönbető (6/C válasz).
2,4,7,a,9,10,12 7. feladat: A sérült falú ér nem termel No_ot, ami miatt nem ernyed el az érfal (7/B válasz).
1,3,11,13
8,,9., l0. és 11. feladat: A NO mennyisége, hasonlóan a másik két ingerületátvivő anyag-
hoz, az ingerlést követően csökken, különben állandóvá válna ajel, megszűnne a szabályo-
zás (10/E vá|asz).IJgyanakkor a No az ingerlés pillanatában keletkezik és nem szinaptikus
hólyagokban tárolódik, szemben az acetilkolinnal és a GABA-val. (8/D válasz, ll/A viv
5,6 lasz). Mivel a NO molekulatömege a legkisebb, ezért diffúziója ennek az anyagnak a lcgy-
gyorsabb (9/Á válasz).
l2. feladat: A barlangos testekrc jellemző, hogy a péniszben három található belőlük, mű_
i, í'cladat: A tetanuszoltás a születés uáni aktív immunizálás, kódésük paraszimpatikus túlsúlyhozköthető, az erekció során kapillárisai megnyílnak, vért
aminek célja a toxinra való
,tltlókczós, mivel nem
a baktérium okozza a tüneteket (lásd szöveg:
,,A Clostridium-bakté- vesznek fel, ezáltal összenyomjiák a hímvesszőt e]hagyó vénát. A csikló és a pénisz honto_
ittltxlk nent közvetlenül, hanem a sejtjeikből felszabaduló toxinokkal lóg szervek.
okozzák a betegsé-
lck ltinctcit..."). (Á, B, C válaszok.)
l3. feladat: Az cnzirnek műkódése és az elsődleges szerkezetük között egyórtelmű kapcso_
\ setl,iilúst k(ivct(i oltás a bejutó baktériumok okozta tiinctckcl a szct.vczcl
kiizrcntííkiidósc ltt vn ( l .]/A viilirsz). A No hatására az erek simaizomzata e|ernycd. tl|y nl<ítltrn, hogy czt
tttlkiil, gytllsan oldja mcg, passzív intntunizálíssal. (/), 1i vlilirszlrk
) il hiltlist il s!,ilcll lrlill rr e( iM I, (rnint máso(llagos hírvivő nrolckttlt) k(izvclíIi ( l .]/l, válasl,|.
Mivcl a No gyorsabban bonrlik, czórt ncm hathat
tl szeryezet egészére(l3/D válasz). Mive| a szil-
35. Modutáris felépítésűanalizátorok (zl pont)
denalil eltérő mértékben hat a cGMP-t bontó izo- 6. ?.

5.
enzimekre, ezéílaz E válasz hamis. A szildenafil
nem a No termelésére,hanem a No által termeltet 4
Pontszám3344 2 1
cGMP-molekula ,, é|ettdejére"hat (l j/C válasz) .

Megotdás 1,7,5 4,7,5 6,3,7,5 2,3,5,5 1,4 2,3,5,6 E
14. feladat: A cGMP_molekulában két fosz-
foészter kötés található, egy foszfátcsoport köti
az elemeket, akkor három elem mcg-
össze a ribóz 5'és 3'C atomjait. Az anyagok: A pontozás az 1,6. feladatoknál: ha helyesen megadta
1 pontot jelent,
ip"",, .egy elem esetén 3 pont jár, míg a helyes sorrend további
I
oH A: guanilcikláz enzim; C: foszfodiészteráz en-

"O"a.J"a
zim; E: cGMP; D: GMP.
ábra: CikIikus guanozin-monofoszfát
1.
34. Afferens és efferens száIák (rr pont) ,1

Felád9t 12.3.4.5.6.7.& z
,,)
Pont§rám 21121121
Megotdás qEAcA,BBEA,BD
ó,
Aretina Átkeresztezó,Jó
A í'eladat megoldásához szükséges ismeretek: csapja idegsejl
Az, afferens részjszá a reflexívnek az érzóinformációit, az efferens részlszár

a reflexívnek
il mozgatóparancsát szállító része. A feladat megoldásában a szinapszisok iránya
és a köz- elhelyezkedő érzőneuron
pollti idegrendszer határátjelző vonal viszonya a döntő. Ez alapján lehet 1. és 7.feladat: A felszíni érzékeléssorán a csigolya közti dúcban
ugyanis eldönteni, majd a gerincvelőbe belépve átkapcsolódik
hogy az adott ábra fel- (afferens) vagy leszálló (efferens; információt szállíle. iiip"rrr".iai. ,,rlványával veszi fel az ingert, újból
lblelően az első két ábra felszálló, míg a maradék ketó leszálló jellegű.
Ennek meg- ..ná"kezá idegsejtre (7), és iogton át is kereszteződik, A talamuszban
"giu_.nur
átkapcsolódik (5), így kerü1 el az agykéregbe,
|-8. feladat: Mindkét efferens részen mozgatóneuronokb1l (1/D, E válaszok) felépülő
(pl, izomorsóból kiinduló ingerület) a csigolya közti dúc
dú- nem
ctlkat találunk a környéki idegrendszeren, ezek alapján a vegetatív beidegzés 2. feladat: A mélyérzékelés
részit képe- a gerincvelőbe, vagyis a pc-
zik. különbség közbttük az, hogy míg a szimpatikus dúcoli a gerincvelőhöz közel t^p"r.iOáit a, ,o!tön és neírl is kereszteződik, miután belép
talrfl- azonos hosszúságú (4), A gerinc-
llatók (6/E válasz), addig a paraszimpatikus dúcok a szerv falában helyezkednek rifériális és cenffális idegrostja ósszemérhető, nagyjából
el, így sem található meg, A nyúltvelőben átkap-
il dúc utáni rost rövid (8/D válasz). Mivel a mozgatóneuron velőben ennek az analizátornak egyetlen sejtteste
az efferens szárban asszociációs (7), majd a talamuszban (5) újból átkapcsolódik,
ncuronnal taft kapcsolatot, ezűt a 3. feladat megoldása: C, Az afferens száron csolódik és kereszteződik
az érző- (6) találhatók, melyeket kétnyúlvlrrryú
ttcurtrnok (ktvéve az agyidegeken keresztül megvalósuló érzetek) a csigolya
közti dúcok- 3. és 4. feladat: A retina sárgafoltjában csapok
az egynyúlványú dúcsejtek alkot-
ban lrclyezkednek el (4,7. feladat A, B válaszok). neuronok (3) köVetnek, végül a retina utolsó sejtrétegét
j;k, ;;i;i Í.".".rtezOdnei 1Z;, es így jut el az ingerület a talamuszba, ahol átkapcsolódrrak
A gcrincvelői idegeken működő afferens szírak lefutásukban különbiiznek, attól függően, Az ingerület dúcsci(-
ltlrgy l'clszíni (hő, fájdalom, tapinás), vagy mélyérzékelés ilj. iruittr", ",a, csak a pálcikák Áűfódnek (2), Ezt köveú a 3, sejt,
(ktiltakarót érr nyomás, izmok, (5),
inak ór,zóke|ése) valósul meg. A küItakaíó felső részénkeletkező ingerületek }" r.".nr u.irOl
<Sl, átkeresztezódés nélkül jut el az ingerúlet a talamuszba
elérve a 8erinc-
vcl(it (a k(izponti idegrendszer határát) átkapcsolfinak (2. ábra: 5/B válasz), míg 5. és ó. fetadat: Az előbbiekből következik,
hogy a csigolya köztidírcban az l, és 4, év,ő_
a rnélyérze- a 2, 3, 5,6 seitck,
lckct kialakítri akci(is potcnciá|ok csak a nyúltvelőben kapcsolódnak át (l. talírlhatt'lk nlcg, v lamint az, hogy a retinu scjtici
ábnt:2/A váltlsl,\. """r,)nl"i
]. H;rn
Fcladat 1. 2. 3. 4. 5.6.7.a.9.
Pontszám 11111122 ,'l kép: egylétcgű laphúln
/i kép: többmagsoros, csillós hengerhám
Me9oldás CBAEF^
E A c,E A,E A,D
C kép: mirigyhám (hasnyálmirigy)
/) kép: egyrétegű laphám és egyrétegű köbhám (vese)
A li.ludat megoldásához szükséges l. feladat: egyíétegű laphám ( ] pont)
ismerelek;
Az A kép: Csontszövet (koncel 2. feladat: kapil|áúsok, údő (2 pont)
pcséghez vezet, így a tiroxin elhelYezkedő sejtek). A tiroxinhiány
,1'll!1: |:'ouo""
mennYiségét belolyásolja. a ..o"ort
tör- 3. feladat: A szöveten keresztül végbemenő diffú zió miaít, így a legkisebb az ellenál|ris.
*,,r,u,i urlorany""'"*rrn"Jl:"*::":'szÖvet ,.;, (2 pont)
"J,
ff *:: f lHíífril T:ffi llr i ;ilí:§:*:,T;;:f ;:.IT;fíiT Lr;i
§.
4, feladati többmagsoros, csillós hengerhám
5. feladat: orrüreg, légcső, hörgők
(1 ponr)
(kettőt a három közil) (2 pont)

A hámszövetek {B. C) nem rendt sajál érháló/altaI. a tápanyagot 6. feladat: Nedvesíti, felmelegíti, tisztítja, megszűri a ba}tériumoktól a levegőt. (Négyből
kölősZöVe|ból veszik a Lörü|öllük
l.el o,our,oJllrn.u levd
A a kép: Mirigyhám (pajZsmirigy), három feladatot megemlíteni,) (3 pont)
Nagy
rrriligy által termelt tiroxin, jódűrtalmú méretű üre'ekeI Iörbevev 'Ő sejtekbŐI áll. Apajzs- 7. feladat: mirigyhám (külső és belső elválasztású) (l pont)
aminosav _származék.
A C kép: Többrétegű, el nem 8. feladat: Langerhans-szigetsejtek, inzulin és glikagon (3 pont)
sz laPhám: szorosan illeszkerlő,
ctlaposodó *;"toáTl,i'oij,r]ÍT*o9 a szerv ürege íelé 9. feladat: amiláz, tripszin vagy kimotripszin, lipáz, nukleáz (4 pont)
." ..;;*::ru*lffi...?1:!fi ,",iTTTí#:íT,ffi,i;;,x*:r*m*

héleli egészen a gyon)orig,
l0. feladat: pH 8, NaHCO3 vagy sződabikarbőna (2 pont)
l1. feladat: Malpighitest vagy vesetestecske: egyrétegű laphám (2 Ponl,); vesecsatomác§-
Á l) kép: Az üvegporc sei.iei
a sei ka: egyrétegű köbhám (2 pont)
llÍ;{* :,",jffi §**#í:::llru;::i:*"i:#i::ffi :ii:,lx],Tj ;T"

12. feladat: Az egyrétegű laph ámra jellemző. ( l pont)
^. "á,nH"-:*ffil'-""ff j::iT.Hííj:,1E|jT;:í#:f
;: illT*i;;ílfr ,:rí1". ; T
rostok elófordulhatnak a
nyelőcsd fei;;;;ffiffiÍ* : }. l.(r:i.,:i,;;:iivr}'í',-;k t,l r,,,,,
Á kép: laza rostos kötőszövet
B kép: zsírszövet (fehér)
C kép: tömött rostos kötŐSzövet
HámszöVet
kötószövet l. feladat: laza rostos kötőszöyet ( l pont)
2. feladat: Pédául: izompólya, az idegeket körülvevő pólya, bélfal, a gyomor fala, a nye-
1,2,8
4,6 lőcső fala, a légcső fala, tüdő stb. (3 helyes példa) (3 pont)
3,5 3. feladat: Összeköti a szerveket felépítő szöveteket. Érhálózatával tápláJ,la a többi szii-
vetel. (2 pont)
4. feladat: (fehér) zsírszóvet (l pont)
5. feladat: Tartalék tápanyagraktár Hőszigetel. Mechanikailag vód. Zsírsavakat §zi1,1tctizlil.
lzomszóvet Raktározza a D-, I]-, A-, K-vitaminokat. (4 hclycs példa\ (4 pont)
ó. fclada(: Nctrlliilis zsírok (trigliceidck), gliccrin (,s 3 zsír-sav alkrll,ja, észlclkiilós viln ilz
lllk()t(}k kiiZ(ill. (./ /rrll )
7. l'cludol: iltztllitl ( l pnt)
. A Icbontás uttíl) ll hll§zll( )§ílllIllt1 tttlyltglrk kikcr(lInck a lrarmatllagos lizoszóntából,
1l. feladat: A kültakaró bőralja része és a mell,
a tompor kö rnyéke(2 p(,lll) . A hamadlit8trs Iizttszl'lttttt r,xtrcilítzissal kiiiríti tartalmát. (ijsszese 5 p()nt)
9. feladat: tömött rostos kötő Szővet (] pont)
7. feladat: Karé|os scjtnlrrgjrl r,évón scgít tithatolni a kapillárisok hűnlán, (l ylnt)
l0. feladat: Az íziletek szalagiai, az izmok
inai. (2 pont) ll. feladat: limfocila l Flttt)
(
9. f€ladat: TJimfocita: sejtes irrmunitás; B-limfocita; ellenanyagos immunitás (összascn

40. lzomszövetek (ro p.ntl
4 pont)
10. feladat: imrnunglobulinokat (1 pont)
Á kép: harántcsftolt izom B kép: szívizom C kép: simaizom ll. f€ladat: memóíiasejtek (./ porl)
12. feladat: nagy falósejt (monocita) ( 1 pont)
A B kepre 13, feladat: Általánosvédekezés l aszerzett immuniás kialakulásának megkezdése. ( 1 pont)

jellemzó
3, 5, 13, 16 ,12. Három mirigyszövet, négy struktúra (8p."t)

1. 2. i 4. 5. 6. 7,
,] ,l ,] ,]
1 2 1
E A,c B 8 E D D
A képeken található betűjelek magyarázata:
41. Avér, s€jtek rzsp."t,l Á: a hasnyálmirigy külső elválasztású része
A kép: vörösvértestek B: a hasnyálmirigy belső elvrálasztású része
/l kép: vérkenet, kis falósejt (neutrofil granulocita) C: a nyálmirigy
C kép: vérkenet, limfocita D: a pajzsmirigy
/) kép: vérkenet, nagy falósejt (monocita)
l. í'eladat: vöíöSvértestek ( l pont) 1. feladat: Pepszint a gyomornyiálkahártya ter-
2. í'eladat: Nincs sejtmagia és mitoko mel, ennek metszeti képénújszerű nyúlványo-
ndriuma. (2 pont)
3. feladat: hemogl obin l pont), oxigén és szén-dio Xid szállítáSa (í8y e)yütí
(
kat láthatunk.
] pont)
4, l'eladat: kis falósejt (neutro fil granúociá) 2. és 3. feladat: A hasnyálmirigy külső elvá-
( l pont) 'l. ábra A gyomorfal keresztmetszctc, hcnllc
5. feJadat: karéjos sejtma8, gazdag lasztiású része és a nyálmirigy is termel ami-
lizoszórnaállomány, rö termelődik a pepszin
lnlító:e 2 pont) Eós sejtplazma (a hóromból kett6 lázt. A hasnyálmirigy belső elválasztású része
termeli az inzulint és a glukagont,
6. í'eladat: Bekebelezik a testidegen
anyagokat, élőlényeket. a parathormon emeli meg, mely a rncllók-
. Endocitózissal bekebelezi a 5. feladat: A vér kalciumion-koncentrációját
testidegen anyagot. (Előzetesen a testidegen pajzsmirigyben termelődik.
tigénjeit receptorai Val köti meg.) anyag an-
. Ez az elsődleges lizoszóma ó. és 7. feladat: A prrizsmirigy a tiroxin mellett a kaloitonint termeli, amely növeli a csonl-
egyesül egy Golgi-rendszerbőI lefűződő lizoszómával, ba építhctő killciUnlionsZil,ttct, így a csontépítő scItckct aktivál.ja, Hatással van az ivar- és
kialakul a másodlagos lizoszóma.
itIcglcntlszct, lc.i lőtlús(,tc,
43. Populációk közötti kölcsönhatások (soon,t
.r.,4.ós9'li,ltl(lül:Akrjzctckbőllllatirivízbc,lirlyti-óstcttgcrvízllc.kirlltltitkitli.Úsltxltxr
szcrvczctck (4/(,
hijrogónlilszl.ritrrkllt (H2por, Hpo;-) _}/I} vitlttsl,) I,clvchctik a lcInlclő
(
vi,i,
lasz),.-majcl a Líplálóklánc t'ogyasztóin és lebontóin (9/E v/rlasz)

kctcsztiil a lilszlirt,visszitjrrt
Feladai 1.2.3.4,5.6.7.&9. ir víztérbe.
111111111 madarak a lirgyasz-
5., ó. és 8. fetadat: A tengeri ökoszisztémákban a halakkal táplálkozó
pontszárn
tók (8/D válasz). A madarak guanója a ciklusból tartósan

ki|ép (6/A válasz), Tennészc(cscll
Megoldás BCCAECCEE E válaszok)
a fogyasztók és lebontók heterotrófok (5/D,
7. és 10. feladat: A foszforkörforgalomban három nagy puffer létezik: az egyik a fbszlitr,
A megoldások magyarázata: mÍalmúkőzetek(,l0/Aválasz),1l|etveamélytengeriúledékek(7/AváIasz),'lalamintatcn-
geri madarak áttal termelt madárürülék a guano,
|. feladat: A szöveg szerint a tölgyfa korhadt
részeiben telepedik meg a tölgyfahangya,
így ez a kapcsolat kommenzalizmls (l/B uaru.r;,
r,isr"n u itiffilorhadt
,,használja", a hangya ottléte a tölgy szempontjából
részeit már nem 45. Társulások (tapon0
köZömbós.
3;j.".;li31:1,1i !::1zó
fajok, a tölgyfahangya és a Dryocosmus
cerriphilus gubacsda- Feladat 1. 2. 3. 4. 5, 6. ?. a, 9, 10,
(vagy más megfontolások alapján para"itlzm,is;

van á ké, p.p;iá;Ö;;;"Ő:;;":Ői Pont§zám 211,! 222111
a]je|-a9afi A tötgyfahangya és a Dryocosmus
váladékéncserébe a hangya védelmet biztosít
cerriphilus között szimbiózis van: a cukros Megoldás A,BcDEA,BDEABDBA
a guúcsda rázs résúre(4/A válasz).
i"jillii| Y.,J^"]T]l9 i'O'ryíahangya,mind

a fürkészdarazsak számára a Dryocosmus
A megotdások magyarázata:
;#*i::r_,r"O*.d,arázs
(5/E v álasz1
az erőforrás, ezért a közöttük Or"'"*ij t"o"r"Ü;ffi.iill;
.
6. és 7. feladat: A fürkészdarazsak, a_ szövegben

említett egyéb darazsak a Dryocosmus Kórdések
cerriphilus gubacsdarázsra ,.utaznak", közöttük Fajnév A fafajt tartalmazó,
táplálkoz ari ?ui.^.iu, ra rcválasz) van.
illetve a képen látható társulás jellemzője __ ,
8. és 9. feladat: A Dryocosmus cerriphilus
gubacsdarázs és az aknázó legyek a tölgyfa
ves anyagán élnek, kapcsolatuk kompetíciá szer-
A Bükk A bükkösök a magyar hegyvidékek 600 m feletú klí- 1,5,1,1
18-9/t válasz1.
mazonális táísulása. A bükk nagyon fényigényes faj,
ezéíta bükkerdőkben a borítottság, leámyékoltság,
a gyertyános tölgyesekiez hasonlóan nagymértékű,
44. Foszforkörforgalom os p""o Ebből kóvetkezik, hogy a gyepszint nagyon gyé1 a vi-
rágos növények nagy többsége még lombfakadás előtt
Feladat 1.2.3,4.5.6?.&9.ro. termést érlel, majd hagymákban, gumókban vészeli át
az ányékos nyarat. A bükkösöknek két típusát ismer-
Pont3ám 2211211111 jük: a gyertyánelegyes bükköst (600-800 m között),
Me9oldás B,DA,cBcDEAADEA ku.páú
!*§.,:"!bd
*T_§ryt_cy"l1T,
i.*"
A gyertyán hazánkban 400-600 m közótt klímazo- 1,5,7,9
B Gyertyán
A megoldások magyarázata: nális. A fényszegény gyepszint miatt ene a társulásra
is jellemző a geofiton aszpektus. A lombkoronaszint
A l'cladat megoldásához szükséges ismeretek: kettős, mivel a magasabbra növő tólgyek alkotják
ó: fu'iol| A foszforit Ca5(Poa)2, az apatit Ca5(Po/3X (ahol a í'első, míg a gyertyánok az alst'l lorr-rbszintet, A nap-
'.:
stb,)
.1.
iisszetételű foszfortartalmú ásvárryot,
az X lehet:
ro*r.ip"aig"; iotLin.uuuooun - oH, - F lónyt a tölgyek még lilcngctlik. tlc lrz alltttuk lcvő gycl-
szcrvcs tnoIekulákban található meg. " és a lecitin tylirr rrríl,.jclcrr(ős ntórlóklrctt lciilrryi,krll,
Csclliil8y A cscnö|gy haziirtkban éI.i el elterjedésének
hatír,ít.Jcllcrnző r.li. hogy melegkedveió
északi
és sziirltz-
46. Özönnövént€k tseo"tl
sagturo. Lombkofonája nem zárul
1ól. minl a töl- 4, 5.
gyeklek álíalában. így a cserje- z, 5,
és gyepszinlre sok F€tad8t 1.
leny Jut. a cseres tölgyes (200-400 3 2
m hözön kJíma- 1 2
zonális) fajgazdag Érsulás. Pont§án! 1
B,E B,c,D A,B

Megoldás 200-szorosa
A,képen sziklagyepel láthalunk.
a kibújó csupasz
lclszlnek me8 nem települtek be.
eZ a szukcesszió
u társulás pionír. Azok a társulások, A megoldások magyarázata:
|("1o:l"l me-
lyek kialakulásában nemcsak az
adott terüleh; jel_ ismeretek:
lemzóJ<,lima Lapotl S7erepel.
hanem helyi tényezók A feladat megoldásához szükséges
(1/A válasz),
(pl. alapkózel. a terülel meredekreg" mindent elborító növénye a süntök
u ,ritűgY.- l. f€ladat: Az ártéri erdők indáin felfutó, ártéri eídőkben szo_
pek_eseten. tagy a vízrajzt, ugyan inváziós, de nem az
az intiazonátis. u'igy A nád nem inváziós, a másik hárornnávény
edafikus, társulások. A sziklagyepekre kott elófordulni.
jellemzid, míg
no8J.de|les kilelt§é8Ú típusaik 1 év alatt 400 metert tett meg átlagosan,
nagyon nagy mér- 2. felarlat: Mivel a kaukázusi medvetalp gyorsabban
tékúbesugárzást kapnak. így minlrnais un} u medvetalp 200-szor
magas hómérséklet a definíció szerint ez az ertet ^ét",, "én
u lelszínükön nyírranta. A meredek
:,:*u,.!
l,ax: n:h.ezzé teszik a
olda- Li"JJt o, rcp".t, aíni a minimumfeltételben szeTepel,
talajképzésl (folyamatos a ta-
3. feladat: Az r- és K-stratégisták
összehasonlítása:
j*E:l:r]"' l9r a 1a_ta.j vékony. csekély a vízmegkötő
Kepessege. A sziklagyepeken
ezért csak azok a nö-
meg maradn i. melyek szárazság-
:í:1..U..|at.r:U
turok, íenykedvelők. .
A,l;iperdők a terulet vízrajza miatt

megjelend, szintén
korlátlan növekedés után A környezet eltartóképes-
eoalIkus táfsulások. A lefolyáStalan Populációdinamika
lerületeken ös7- összeomlás. Magas szapo- ségénekmegfelelő érté-
szegyűlő víz különleges. hideg (B, C válasz)
mikroklímát és oxi- rodási láta. ken stabilizálódik.
savanyú lalajok fualakulásához
i::§zeceny. vezet. Az erőforíások beosztása
tsDben a környezetben a lebontás nem tökéleles. így Mivel a kórnyezet változó,
Kompetitív képességek
a_szerves anyag elindul a kőszénné ezért az erőíoííásokelfogy- versengéssel lehetséges,
alakulás útjá, (C válasz)
tőzegesedik. nak, nincs értelme a ver-
Kapcsolódó fogalmak:
Az r-stratégistákra, ahol a genetikai változatosság nem
Vegetatív szaporodás
4szpektus: A tlírsulás időről idóre .era."t felfuttatása a lényeg, jellemzőbb
visszatéró (D vrálasz) "i "gy"aszám
lyári, őszi aszpektusok). "arculatváltása" (pl, tavaszi, kora nyrári, késő
'idaííkustórsuLisok: Kialakulásában.a.hőmérséklet-
és csapadékviszonyok mellett
cs befolyást gyakorolnak a területre jellemző erőtel-
kitettség Ó;;iil'o'."ut ."."O"t.ége 4.feladat:AdiagramokafényénvalóversengésszempontjábólhasonlítiákÓsszeazad-
ísa), a talajt alapkóZete, és a területet inváziós-
ventív növényeket (E válasz), A k;;,"p;;
és tájo-
bodtó Víz. a csak adverrtív.és az adventívből
(mind
)úúkn;§f§|f,|gn található rakuirozó _. ., gyöktörzsek) J,erY"it"t indulnak a hazai,flóra meghódítására
ozó s7erVPL Lél /h-^..*;l.
szervekkel (hagymIÍk, gumók, sá vált fajok. E növények u"ono, ósszeha-
cző lágy száni növények. iendel- p*u,ita, stb, fajokat), vagyis érdemes
,,otthon" hagyta a versengő. "ti"e"Y,ía, illetve egy
'lúnuzonólis tehetnek az egyik faj sikerességének,
társulós; A társulás kialakulásához
a terüetre jellemzó sonlítani őket, hogy megturljuk, máyer na-
való verúgésbena növény magassága
másik faj sikertelenségénekokai, A'áyért
ittlr.(kviszonyok gyakorolnak J!||!l'l'U hőmérsékler és csa-
dönrő befolyásr,'-'-rq! maximuma
ia'nu,O, t,o.gy u,"gyévesek között a:"c:,:á.gi
eloszlás
:.ukccssz,irj: A társuIás időben előrehaladó, egyirányú il;"
váItozása. ';*J;;;;.
ugyaDarfa a méfcttuun"ny,o
m), ezért kozöttük erős a versengés,
Ezek között
il lliivóllyck kiiztitt, nlivcl kiiliinhiiző llr'lrrrtcriilctckcn pl. galtri, csalítrlI,ititlk (1/ll, (" l) v(tltt_
van az crcrlcti élőhclyiik. ncnr aIakul- nliittt l]li]ishonnan kiszrlltrllitk, tizck gyonrn(ivényck,
ltattít ki a íényór,t va|(l versengés soún egyíajta k, így rrz al,ill(ivónyzctlről itz ct,c-
béké. ,r,rt ;, e nugyrnó.tékű clszapolot!írsuk miatt lcárnyékoln
llórában a srlk milIió éve együtt éIő gyerty-i, j. "gy;;;;;lctt élé§, n)int a hazai
u ,orgy.k-Í;r;, i^|er, a ,uad"rl.Az éve|ők rteti őshonoiiajok eltűnnek, a diverzitás csökken
(4/Á, E válaszok),
gin,béie kétcsúcsú,amit magyarázhat a nagy része á íatiirzshc
D válasz. Az akác alacsony lombtöme8e miatt a talajból felvett tápanyagok
5, feladat: Az aranyvesszőfajok, temésük alapján területről, így az akácültctvényck
afészkesek közé tartoznak, a fűfélék epiitnek be, amit az ember kitermel, elszáilít az adott
tcrn]ése szemtermés (E válasz). A leárnyékolás eltekintve)_(5/B válasz), Ez azt is
és csírázásga'iá. .i"d ,"1a' magiait, mind a talajt kizsigerelik (természetesen a talaj N-tafialmától
az őshonos növényzetet hátrányosan érinti (A,
C válasz). Á "
létrejövő sarjtelep növények a talajban taláúató tápanyagraktárakat élik fel és nem a íblyt-
a Vegetatív szaporodás egyik peldája, ami nem r"i""ii, t
'*""t.tr.a
növeli a g"n.tita-oiue.rltast "gy " (5/E v á|asz),
(B válasz). n-,ato. t"UJntastOt feáezik az ásványianyag-felvételüket
Az invazív aranyvesszőn előfordulnak növényevő a kemény, nagy
rovarok?j függ, hiszen
sógben, mint hazájukban (D válasz). "a"*i, "."O
tlsebb mennyi- A törzs sűrűsége a fajtól és nem a növekedés gyorsaságától
puha fás fűz, nyár is, A fatörzs
,n.O.án r"-*g"t udó uká"ho, ho,onlóan gyorsan nő a
ága nagy , szil-
iűi.r.r.égJt ímaínggő, jó vizellátású évek esetén az évgyűrűk távols
el,
,uÍ'ér"kb.n ui érgyűrűk sűrűn egymás mellett helyezkednek
47. Egy észak-amerikai hungarikum (tpontl
Feladoi
48. Az átlóvizek ökotógiája tsp-o
Pontszám 3
Feladai
Megoldás B,E A,B,E A,B B,c A,B
Pont§zám
A megoldások magyarázata: M€oldás DE A,B

l. és 2. feladat: A képeken látható növény.a fehér A megoldások magyarázata:
akác, melynek páratlanu l szfunyalt,
iisszetett levelei vannak, ágain közvetlenüi
levelei alatt pa-. ii'rr." látható, mely a nö- A feladat megoldásához szükséges ismeretek;
vóny felleveteiből, azaz pálha|evelelből jön
létre gto,'z ,áa"roxl. Yirágai alapján az közül a Stechlin-tó primer produkciójajóval ala-
ati1 lltiaiqls_vlr{sú növény, így vimbjonta kapc*i"Uá,*r 1. és 2. feladat: Az ósszehasonlított két tó
a nitrogénkötő baktériumokkal (2/A váIasz). siita ümőlben (t /B válasz) csonyabb a Mendota_tóéhoz viszonyítva. A stechlin{ó
alacsony tá.panyagtartalma kevés,
e szimuiózis úffie] nogy a baktérium által időre beálló változatlan környe-
ntegkötött légkörinitrogént a baktérium szerves vegyületbe á".ám"r" élőlényt képes eltartani, mivel az ilyen hosszú
efiti,Lrene a nov énytőlszén- versengéssel maximális mértékben felosztó
zeti feltételek a K-stratégista, az erőfoíásokat
s"".u.. "u"ffi,"ruor építifel testét,
hidrátokat kap (2/B válasz). A baktérium "u
vize a benne lebegő élőlények
így anyagcseréje h eterotíőf (2/E Yálasz) """tuot
.
!i"*Ororreg"t", utakítanak ki (2/E úlasz), Az ilyen tavak
,], feladat: A talajba kerülő és lebomló kis szíma miatt tis zta, átlátsző (2/A vá|asz),
szerves vegyületekből felszabaduló ammóniát ami ana enged következtetni,
a ta|ajban élő nitrifikáló baktériumok eloxidálják
r
1ű, ra'u".oi',í'y nitrit- és nitrát- A Mendota-tavon vízvirágzásos állapotok is kialakulnak,
(2/D válasz),,A felszínen, a változó
ilrnokat áIlítanak eló. Az oxidáció exoterm,
azjtt tetszáb"d;;-"-ö* .gy részéből ATP hogy ilyenkor a yíz íápaí|yagtaííalmunagyon magas
(2/B válasz)_, Ezek a termelők bebo-
szintctizálódik (3/B válasz), Az ATP bomlása
ttibtek tozott ietre teue t""ria szén-dioxid tOiiy"r"rU"n r-stratégista élőlények szaporodnak el
elpusztLrlnak,
srcl,ves anyagokká alakítását (3/D válasz).
Az oxldáció során az ammóniából leszaka- itlŰ u ri, rasrinet, ; kialakuló fényhiány miatt a víz mélyén élő.növényekoxidáció pedig
(ló.,clcktronokat a NADP+ képes a fokozott biológiai
felvenni, és nem a;"ka;,'"i"L""t í.elvett ami a lebontó szervezetek elszapo.oiá.á*t 1,i. "gyütt,
(.]/('víilasz). NADPH elszaporodó szervezetek egy it|ó
oxigénhiányt okoz (1/D válasz), A nagy mennyiségben
megsz,elzósél
,l. ós 5. í'eladat: A növények
növekedése számára a legfontosabb korláto utái mérgeket juttatn ak a vízbe, ezzel-Úzíosítva az egyre fogyó erőforrások
N-larta|nta, hiszen a növekedéshez fehérje
zó tényező a talaj
és nukr"ir.á, (2/C válasz).
(5/A válasz).
latt maximálisan 0,3 g szenet nyclt cl, ílly
3. feladat: Márciusban l m2 vízfelület l
A Ialirj rrragas N-tartalma miatt megszűnt a verseny '".."rer"'rrtikséges nap
l.gr*ár"iÜ-t. ílátoző íényezőélí,
,'zól'l képcsck clszaporodni azok a növények " szón nrcrrnyisógc 1,5 lonna,
az akác a|att, ír"ry"t ,i**ury ru kompetíci(íitlk 5 knt] ittlti 5 nrillió rn2 - áltat mcgköt()tt
49. A vikarizrTlus (sponü
51. Gombák, gombaszerűek tsp""o
í, 2. 3. 4 12.3.4a67,a
1 2 1 2 111,1 1211
D B,c D D A c B A A,B D D
A,D
A megoldások magyarázata: A megotdások magyarázata:

A feladat megoldásiához szükséges ismeretek: A feladat megoldiásához szüséges ismerelek:
fellláí Az alapkőzet szempontjából a felsorolt fajpárok közül csak az északi
fodorka
|:
(f Jellémzó Kérdés
= 2) és a kövi fodorka (R = 5) között figyelhető meg - azonos más környezeti tulajdon-
ságok mellett - eltérés. A tönlősgombák kö zé tartozó 2.
A. Arrtibiotikumot
2. feladaü Az Aggteleki-karszt, Bükk és a Gerecse mészkő alapkózetű (bázikus), így itt
a termelő gombatelep ecsetpenész fajok által termelt 5.
ajávorka fodorka és a kövi fodorka felbukkanásávat lehet szrámoüi, (ecsetpenész) antibiotikum a penicillin.
mig a Mátra és a Bör-
zsöny vulkanikus, sziliMtos, savas, emiatt a fekete fodorka és északi
iodorka jelenlétére B. Fejes penész Tipikus,§lelmiszer-kártevő". 4.
lehet számolni.
3, feladat: A leírtak alapján egy sziklagyepen jrárunk a 3. C. Perenoszpóra Paíazita faj. Régen a gombák kózé 3.
feladatban, ahol vékony a talaj és
a magas hőmérséklet miatt extrém száíaz és rendkívül hőtiíó sorolták, azóta kivették a rendszerbó.
fajok fordulhatnak elő. A fel-
soroltak közül leginkább jávorka fodorka ilyen,
a
4. feladat: A felsorolt fodorkafajok az Asplenium nemzettség

tagiai (lá§d fajok kettős tatin 1.fetadat:Agombákkemoheterotrófszervezetek,vagyisszervesszénfonásbólépítikfel
nevezéktana 4/C váJasz). Az ökológiai vikariáló fajok nicti-e
oem lehet azonos, hiszen magukat, a kötésekben táíolt eneígia segítségével,
eltérnek egymástól egy környezeti tényező szempontláb ól (4/B
szukkulens növények fordulnak elő, mint a kőtörőfiiielék, vagy
válasz). Asziklagyepeken 7. és 8. feladat: Sejtfonalas szervezddésűek. Mintlhárom esetben igaz, hogy spóráikat
a ktivi rózsák 14/A, o vá- meiózissal hozzák létre.
laszok).
5O. Nemzeti parkjaink ooe""o 52. Gabonák fuzáriumos fgn§2§5g 6opono
t 2. a 4
t 2. 3 4.,
l
,\ 3 3 2
3 2 3 2
B,c,D B,D B,c,D B,D
A,qE B,D A,c,E A,E
{azánk nernzeti par\iai atapíüísuk évsámával:

gombák
]()rtobágyi Nemzeti Park (1973), Kiskunsági Nemzeü Park (1975),
Bükki Nemzeti Park A feladat megoldásához szükséges ismeretek komplexek, felölelik a növények,
l977), Aggteleki Nemzeti Park (l985), FertG-Hanság Nem""tl P.rt (rssr), témakör mellett a hormonrendszerrel kapcsolatos tudnivalókat,
Duna-Dráva
,lcnlzeti Park (l996), Körös-Maros
Nemzeti Park (1997), Balatoni-felvidéki Nemzeti Park l. feladat: A gombákra jellemző, hogy a diploid és haploid hifák egyaránt előfordulhatnak
l997), Duna-Ipoly Nemzeti Park (l997), Órségi Nemzeti Park (2002) (t/A válasz), és a növényekhez
a micéliumailiban (I/B válasz). Sejtfalaik kitinból állnak
ltltsrtltlriittt lt s;triritlr.ilrztis ttteirizissirl
lttt.gy velglt (//(,viilllsZ).,l,(,t,l!lc\lcl.s(.ll
eis lclllrltlrik. szitllt.lll'illik ( l / l ), l,,' Ilclel()ll,(il()k.
l, í,ctarlai: A gyi,kúl. lnils/,iiVcl(.Il ||||l(,\ llil/eseltllyíllis ( /.//l vliltrsz). il íililil lcVó gyiikü,s/(jíiik
v l|lasl.r* 1.
rtrintlig azonos tiivo|siigrir tirliillrirtlik ir gyiikólcsLlcsttil ///) virlasz).

( A gyiik(,r,szőt,(ik (íill]s/.|)( n1
2, Í'cladat: A kLrktlrica, nlint l'űíóle,
sz.cnterméssel rendclkezik (2/A válasl,),meiy
a trrctttlrrítttprtIrrprik által aktívan lblvelt itlnok ( ///i vílltsz) tttial1
a sziilaz tttc*ltri
lcl ncnt tcrnlések típusába tartozik (?/E válasz).
rryíl<i .ja szoitlsan összcl,ügg:
A fűfétekegyszikűek, e zek csíráztisá- transzportjílrrak (,/,(,vlilirsz).
lr sejtek ozrr.rotikus káncentrációja, ami feltétele a víz passzív
]la1 11zi\Ii;,et
kó7,_vetíti a tápanyagokat a tápszövet
fetot;;;;;ffi (2/B válasz). A zárva-
tclntőkrejellerrrző kettős megtermékenyítés
során, a magban na.o. .*yarrror genetikaiIag 2. feladat: A gyökér bőrszövet alatt található alapszövetből í'elépüló r,ótcgc a kúrcg, litt
oxigónclliitiisii(
cItérő sejttípus található meg. A maghéj
sejtjei az előzőivartu'rn n.n'r"oru o,oloid sejtjeit nek t'eladata a gázcserenyílások hiányában biztosítani a gyökér sejtjeinek
la.talm.a7,zák, mivel azok a magkezdemény
bu*aUOr.;tirnJ ilt."l a.ri.u sejtjei szintón (2/A vá|asz); faktározni a szerves anyagok at (2/B válasz), Tavasszal a raktítrozott anyagrlk
tlipIoidok, hiszen a peteseit és a hímivarsejiek (4/D váIasz), A gyökór,bcn tct
öss^"ir:Jar" ,"ri'" r.eletkeznek, de a mag_ íblhasználási helyük felé, a lombkorona irányába áramlan ak
A gyökér által ltlvclt víl"
Q/ó v asz). o ,jorroűi.io'"'d, hiszen két ivaros
hé,i sejtjeitől eltér genetikai tartalmuk mészetesen fény hiányában nenr folyik fotoszintezis
(2/E válasz),
hengcl l'cllj,
ncnlzedékhez tartozó az embriózsdkban
- helyet foglalj- seli rissieoIvarlásábol narakutr az ozmotikus koncentráció növekedésének megfelelően vándorol a köZponti
kiizponti sejt _ mely ily módon már diptoid
- iermd;;r;' ;;;;;;;ímivarsejt által. (2/C vá|asz). A felvett víz miatt a gyökér sejtjeinek plazmája nagy nyonást fejt ki a scil,
falra, ez a turgor. Ezze| magyarázható, hogy a növény gyökefe kb, l méteres
3. feladat: A Fusarium gombák általtermelt n-ragassiigig
ösztrogénszerű v"rrr.,"u *a,ory* u z agyalapi
mirigy tüSzőserkentő hormonjának (FSH) képes felnyomni a vizet a száíban (2/D vál.asz),
szakasza) (3/E válasz). A megzavart
termeléiétrrara .J".túio,
ciklus tüszőérési míg a 4, szítIrrri
menstruációs ciklus következménye a
kocák alacso- 3. és 4. feladat: A 3-as szám jelzi a fanyatábokat (sejtfaluk vastagabb),
nyabb alomszáma ( 3/A, C válaszok)- míg a háncsnya-
Az ösztrogén nyilván"urO- U"r".rOr u ním
másodlagos alkotó a háncsnyalábok. A fanyalábokban víz és ásványi sók áramlanak,
.jellegek kialakulásába, valamint a l (3/E, 4/C válaszok), Mindkét nyalábtípusban mcgl'i-
lábok szerves unyagokat szállítanak
(3/C, 4/B vúla
4. feladat:
Az ösztrogének sz,".r"lTY;;:T:"'--,"ffÍ1'"":',':; ,"*::i,*; gyelhetők ető sejtei, ezek a íakláíozó feladatot ellátó palenchimasejtek
izok). A vízszállítás gyorsabb a szerves anyag szállításán ál (4/E váIasz), ami a
hormonszerú hatásukat faelemekl-tctt
- nem fajspec iriUusár gn, O ,aíu"^lrj.'-''
megnyilvánulófizikaierőhatásoknak(szívóerő'3/Aválasz)köszönhető.Avízszállítástlcttt
egyenletes,hiszenakörnyezetcsapadékellátásasemállandó,azaztavasszalsok,nyírrlttL|s
l-i.l. KérEek, levelek (gpon,) ősszel kevesebb a száIlított víz mennyisége (J/D válasz),
Fel6dat 2.
55. A növények ásványitáplátkozásö
1.
3. 4, 5. (14pont)
Pontszám 2 2 2 2 1
Megoldás B,A A,D E,c c,E c

Pont§zám
Megotdás qE A,C C B C D C,D 1915dml

54. l',lövényiszerv metszete (10 pont]
Fetadat A megoldások magyarázata:

4.
Pontszám 232 A feladat megolrlásához szükséges ismeretek:
A,E l. feladat: A növények ivaftalan, vegetatív szaporodása valamilyen szervrészlct scgíls(í
Megoldás
A,B,c A,c hitjtiis vitgy
A,B,D gével, annak talajba helyezésével megy végbe, A dugványozás megtöíénhct
(l/D, E válaszok), Ennek során a talajbrr he|yclclt l)iivti
!yOké1 csetleg levél segítségével
A rr,3crldásox í]laqyará7ata: a
l r
iyi ijr".u"n ta-lálható sejtek visszanyerik osztódó képességüket, és létrchozzítk tl(ivtltty
A lclirclrrl lrrcgoldásához szükséges ismeretek: gyökér ,,t (t/C iá|asz). A szemzés és oltás már egy n_reglcvííhitjtásra (illilnyril) ll(,
lanyro,, részeít
keresztmetszeti képe, Felismerhet(í
ll .qyiikóIsz(íIökről (l/A vílasz), a központi heIterról, e. tyezett rügy vagy hajtás segítségóvel megy végbc ( //Á, B vítlaszllk ),
-l /i| v iilast.ok) nyalábokrtil (-il8 ós

. "" "*rrr*" 2.Í.cladat:Ahttil.isdUgványgyökefctl-opiZllltlst,llZitZingcriillilliÍiil]yil('llhcly/etVilll.'/lill(;
jelcttlttte itrliit ill. ill1.1c1,1 (]/^, (,).
ttxrzgl,tsl vógcz. irlltrl lt lilltl glilviliici(is cl,cic, iIlclvc it víz
.l. íi,l;xlal; A r,ízt,lvrlttiis t(i\,cll ll l|(i\,(illY|)(,|) litIiilltitllí szet.r,clIctl
(i(lllv(,],Ylll(,l.L)(is slclVes
szltt A vízsziillítri st,itek tttellt,ll tlitgylrllll ltl ,'
ltttyltglrk lttitrittltt;tk visszlt, A tliivtittyc|r liltal lcgrlagyrlbb l) Zlit,vlttct,ttttr llts
rrrór,iíjíívízszlillítlic\iivckliillliIl(ik (Alit
tllcntryistiglrett L,lliiiIlílrltl szcl.vcs
lli ll \ lll,ll(.k l lIil lt ct.||ttl, r,. ( (.s il li! llill ) (, ?/( . Vlllils./ kefcsztll|cls./,clc
tcstben bélsrrgarak ligyclhctiik tllcll,
,, )
{. ltlrldlta: A ntllgnóziun a klclrcfilI.alkotója, meiy a íbtoszintézis
cgyik (íő) pigmenüe, így
lt lcve1||-tclt lragy nlennyisógben található meg (4/í] yálasz). E szár
Kétszikú lágy Az egy körben, koncentrikusall elhclycz- )
5, ós 6. í'cladat: A rrövények tápanyagai a szén-dioxid,
a víz és az ásványi sók (5/C válasz).
kelesztmetszete kcdőszállítónyalábokalapjánkéts7ikíí
llz utribbilrk kiizüI a káIium a sejtplazma ozmotikus koncentrációját lágy száról késziilt a f'elvótel,
(6/A válasz.'l hatóLrozz,tt
tttcg, A vas ,l citokróm-molekuIák alkotójaként
az elektronszÍIiítá sban (ó/B válasz) kaP
\,/clc|)cl, A nitrogén a fehérjéken keresztiil a
vegetatív test fokozott fe'építését (6/C válaszj,
tttii1 lt lilszíbl a virágzást válthatja ki magas
koncentrációban (6/E vá|asz). A kén nem kap ,lr-,rlt)
s./elcpct íl nukleinsavak í'elépítésóben (ó/D válasz,), ís7. T,rst,a:;;:ttltQ7i,.o, i|2.ssyll,r:n,6sl-,r;]át'ii5 lflf,lí|', "ll
ll. l'cladat: Hektárorrként ()0 kg (aza.z _5 . 18 kg) KrO van a tefmésben. (l potlt) Ennek
Liilillnliontaftalílla: 1,9 | _5 krrroI. Feladat 1, 2, 3,
ks
- 90_-:0,9574 Pontszám 2 2 2
knrol K2O, ebból 1,91_5 kmolK* (lpont)
94
kmol Megotdás A,B DE C,E
llycn rllennyiségű káliumion l9l500 dm] talajoldatban

található meg hektár o,'ként( ] poní),
t,z ttl]-kónl 19,15 dm3 (1
P()nt). /, . trr,,_rrllrj ;sr,l!. r r tl :r,1 l r,'., - l té

ur,, i,,t,k,-;rikr:rs.;:h.,lil_r l.,2.és3.feladat:Afeladatbanláthatófüggvény'I=Oértéknél(vagyis,amikorncnlkit1l
..,
:)li)li ti pnl,tl
iinyt u nOueny) u totoszintetikus aktivitás, Űz a fotoszintézis
során időegység alatt ternrL,lt
hogy ilyelkor a n(ivLtl]t,
;;;;;, ""y"; .""nyisége negatív értékű,Ez azzal magyarázható,
Feládat 1. 2. szervesanyag-fogyasztását nen] elIensúlyozza
a fotoszintézis.szervesanyag,terIncl(,st"
4. 5.
oIyan mértékúa megvilágítás, hogy a fotoszitr
Pontszám e1"O lr"o;a" áykompenzációs pontnái
1
" yal(2/A,2/B yá|aszok), Ahhoz, hogy két növény ti)l()
ieri, U, ieg"e, pont egyenrrityUan
1 1 1 1
Megoldás "
C D B szintézisénekméftékét'azazszén-dioxid-fogyaSZtásátöSsZetudjukhasonlítani'szüksógcs
l/B, 2/D víraszok),, A íbtoszintézis aktivi
E
az, hogy a két levél felülete megegye ""n i),q,
._ ,|.]list,i., iJ.o, Hint nrinO"n foiamat, időben nem lineáris,_telítési görbével rendelkczik
,-!i;"! qyir:,1 i <1ta: "nzimatiku, ponttal rendelkező növények árnyéktűrők, lti
|ité vírlasz]. A kisebb íénykompenzációs
szennekikkisebbintenzitásúnapsugárzásmellenisfejlődnitikkell.EZtVagyérzékcrrycllb.
elérni (2/C v1llttsz),
Megnevezés Jellemző Feladat ,"gr"iU koncentrációban jelJn levő pignrentek révén.képesek
A "^r, árnyéktűrők a bükkta magáncok, a májÁoIrák, az erdei pajzsikák és azok a gc()l'illik
Nyitvatermó szár A nyitvatermők fatcstében ncm 3
Ilycn
pl. a tüdőfüvek (bársonyos, pettycgclctl ),
kercszImetszetc talílhatók vízszálIítócsövek, ir, ,r,av.tn"t megmaradnak nyárra is. Ilyenek
(Vesd össze a D ábrávall) A geofiton aspektus jellemzően
a bükköSök és a gyertyános töl- yúveny.g
vl,
|l '-
+
fórrykrlrl1"
Sza|maszár Az egyszikú lágy száí folisnerhető 4. gyesek tavaszi, lombfákadás előtt
kcrcsztmetszetc a szórtan clhelyezkedő szállítónyaIábok jelerltkezó aspektusa.
alapján. (Vesd össze az C ábrával!)
4. feladat: A
trragas íénykotn-
(' llgyszikíílevól Az egyszikú levclek kercsztmetszcte penzitciris 1xrtll llrl l,L,tttleIkczij ni)
l,
licl,csZll))ctsZck] szinrmetfi kus (pl. rrrindkét bőrsziivetcrl vónyck liilrlt szcl,vt,s itllyitf()l 1tl(l-
meglalálhatrll< a giizcsct.c,rly íliisl rk ),
ttltk iltiit,l,vsr,l,t,lrlr,lll l(,\/i1,1li,
ll!illl itl iil l lY(,l llI li l|,
5B Engelmarln. kísérletr,,1,,,,,r, jclerrik tltr.,g. slrrit,itlltt.lr r ttvr,| (,\ lilIill}illl, A ltit t itszlr rk slltilirjiilrril k ilL,ilrirlii c liitt,lt,lx,tt
|t )|. l1,1 |l
rrrcgjcIcrrrrck ill ivilís(,ilek. lfy il llitlils/llli;!dlly rrrlil,Lli;lllritl. lil!írl il

llill,ils/l()klliil ltz ivitrllt
lllrr szlrkasz tltlrrrini-rt az ivitt.tts szlrkitsz lelcll. A csipkchlraszl lrc(crttslrtit'iis.
virgyis it slxiriil
F€ladai fqlőd(í ivarsejtck szcnlpontjiiblil is kiiliitt
1. 2. 3. 4. nrórcl|ikbcn ós az alltaluk tóttch()l()tt cl(itclcpen
Pontszám böznek. A mohák clótelepe fonalas, nríg a harasztoké lemezes, Az ábliin il bckc!,ctczelt
2 a meiózis hozza létrc a spórákat,
1 1
betűk scjtosztódásokat jeleznck, közülük
1
Me9otdás B B c DE
nl2n
A nregoIdá.sok maoyai-á7_ata: HalasZtnóvény 2tt
l
A íeladal ntcgoldásJhoz \7ük\ege5 i5nle- Meiózis
retek: 1-4. feladat: A kíserlet .orán u mo-
szat a kék és a piros (vörös) fénnyel való C Spóra
megvi|ágítás követkeZtében lbtosZinteti-
D Hím lemezes előtelep (kis mér etű hímivalsejteket terme|) ll
Zált (itt 8yűltek ösSze az oxigélrt hasznosító
baktériumok), ami a klolofillok fényelnye- p Mohanövdny jl
lési görbéjével magyarázható (3/C válasz\.
A 3. kérdés egyéb válaszaiban meglbgalma_ F Fonalas elótelep ll
Zott, anlúgy igaz megállapítások, nem a kí-
250 3cc 350 400 45o 5oo 55o 6oc 650 7oo
sér]etből következnek. A íényhullámhosszát G Nói előtelep (nagy méretú petesejteket telmel) ll
hUllánrhossz (nm)
1. ábra A íotoszinletikus pigmentek fényelnyelése nanonéterben adjuk meg (természetesen

H Spóratartó nyél, illetve tok 2n
meg lehet mikrométerben stb. adni. de ak-
kor rrerl 400 és 700 a két érlék(t/A és l/B Mitózis
viilasz), Mivcl a íényenergiája és hLrllámhossza fordítottan arányos,
ezéfi a hosszabb hullám-
2n
lltlsszú piros szín kisebb energiájú (//C és 2/B váIaszok). Afotoszintézis
oxigént tennel, mely K Hiuaszt spórataltó
il baktériumok anyagcserejéhez szükséges (1/D válasz), így a baktériunok
összegyűInek a
kókkcl és vörössel megvilágított moszatsejtek körü|. Ehtrez artív ivartalan ólcl
trelyváltoztatást használnak, 3. feladat; A mohák és a harasztok ivartalan életszakasza telepes, a harasztok
lttltil onnan tudhatrrnk, hogy nráshol nem ta]álhattik az ábrán
baktériumok (4/E válasz), szakasza (A és K) SZövetes szervezésű,
]] l,ir.rltzecJókek mijhrak, rnajd újakJöltnek ,:ep.",;

6ü, A virágos növérlyek szaporodásá (5 ponr)
Feladat 1. 2. 3. 4. 5. 6 Feladat
,l.
2. 3. 4. 5.
Pontszám ,l
1 1 1 1 2 2
Pontszám 1 1 1 1
Megoldás C D B E B,D A,E c E D E B

Megoldás
. ,,,qcrltJá:;ik 1, r,11;l3 1 ;7-.1t;l

A nlr,:9olrlásr.tk maqyai-áz,a ra:
\ lclildll1 lllcgoldásához szüksóges ismcretek:
\ ttrrrhlik ós a harasztok kétszakaszos nemzedékváltakozása a diploid-haploid A l'clirtlal nlcgrlltlrisához szükséges ismeletck:
szakaszok
rt rs sztisígiiban kiilönbözik. Ez annak köszönhetó, hogy a moháknál a spórából kelctkez(í l. |t,larlal: A tltit1:lltlj a tlagkezdcnlény bLrrkiibirl kclctkezik. trlcly ltz clíízó ivitllirlittr
gcttet,lit,ir, 1,r,ttl,í tl, ltt il!lvill]iil 1illtilllllitzza. tttíg lt tttltglrittt lcvtí seilek ltz tij
l1]1t,lcI)b(íl tttl rltitniivény ivlrt,lilllrtt
.iclen ik nreg (cz hapIoid), így az ivartalan szakltsz csak ezck tlliin
V Nllvi,l lyt,l(,l Il)ll ll,,ll\ ,,,. ,lIl,ll( ll
,.(,llclliCl(i s(,jljcirel tt,tttleIk.ztlr,''. cs t,lrhiil kiivelkczrícll
rtllis ivitt,se.ilek llrtzliik lÚlt,c czc-
kcl il s(.ilckcl.
62. Ar;ent oraíl()(,
2-.§. l't|adaa: A zírvatcrnríjk ivar
J,,"li, Feladat 1. 2.
l ]),,l:],l"]i,n"1
le\,(, ",,*,Jli'i:.i#;§.};:'Í:#ffi::,fil]i:;]::';TffiÍ}
Vcget tíV sejt rnegnyúlva, és ncm osztódva
3. 4. 5. 6.
Itttív seit két hímivarscjtre osztódik.

létret nrro u potr.nio-rőt, melybcn a genc- Pontszám211231
A makrospóra
scjtb(íi áiió embdózsákot hoz létrqebben,anr ";**;;;;;"n
p"öi,,
belüI osztódva hél Megotdás B,c A,B B,DE C,I)l
n"o'"'O sejt összeol-
vadásával keletkezett, ezért dipIoid
köZponti *;t ",J
i.,
" "i?,
iiiiuu.r..;tt"l
nla.jd, A megtennékenyütést "i.iy"i'I,I
vúó sejtek ,na. n"lrl orrtOOnut.
egyesülnek ,. ttt---q,.l--'iisrrI l í n-r}ilr:;.ilÉ..
O trr"ri".rrréO.nrülő petesejt
hozza létre az intenzíven osztódó csírát,
,rrouiJ
oii"-i"iui ffia";o t"t"tt"rit. A feladat megoldásához szükséges isn]eretek:
l. feladat: A receptol hornonkötését a fehérjemolekulák oldalláncai és a hoíll]()n ki'/iil
ti vonzással. násodrendű köfé§ek kialakulásával magyarázhatjuk. Az A vi'tlasz ttctu igitz.
,,'!.
A naq'_y szi!favé:;z (s pu.,tl mivel ,,...az auxinhoz képest kevésbéérzékenyek rá a növények, hatásukat az llttxittlttlz
képestjóval nagyobb koncentrációná| fejtik ki." Amikor az auxin és a 2.4 D hastrnlli ltlttii
sát akaduk értelnrezni, akkol az auxin molekulaszerkezetét kell összehasonlítan i a httl.tttrrtt
Fetadat
analóggal. A két molekula hason]ó abban, hogy mindkettóen van atomás gyúríí,ós rrlirrr,l
kettő ecetsavszánnazéknak tekinthető (l/B, C v aszok). A purinváz egy pi nitlin ós egy
Pontszám
imidazol gyűrű kondenzációjával jön létre (mint a N-tartalmú bázisok köztil az lldcttitt ris
Megoldás D A,D
guanin), iIyet egyik rnolekulában sem taláIunk (,/,/D válasz),
A,o B
2. feladat: Ha az 50 ]|kq "*, növényauxin taltalma, akkor l0 g-os palántúkblul ().5 lll,
,t,r:r"Jotdások rna(jya|.ái,atá: auxin található. Mivel ai auxin 39-szer hatékonyabb a 2,4-D-vel szemben, ezóll l().| |ll,
a helyes megoldás,
l. feladat: A fajokat
a latin kettős nevezéktan szabályai
szerint ne yezzik el, azaz a nenzet- 3. feladat: Mivel egy hektár l0000 m2, ezért az ott éIő növények tömege l2{|{)lg, 5tt l|)'
ségnév(Ulmus) után a fajnév
következik. h,,
2. fetadat: A képeken látható, egy növény auxintaftalma, így hektíronként 60 mg auxin van a növényckbcrl. cttttcl .rz
hogy,a.sziIfák virágjai egyaránt tartalmaznak 1000 szeresét szeretnénk elémi, arni 60 g, Mivel a felszívódás hatásfoka 25tl rrs. t.rr.tl
ltllnőket (2/C válasz), cle takaróleveleket n n, ,"ra7*t,"riogi'. porzókat és
I.1iányosak (2/A a területre kiszórt 2,4-D mennyisége 240 g.
vtílasz), A fás szárú növényeknek,,mint " ""r*i"'
a szilfának,.*t'ti",ii *rr)coen
lri száIlítónyalábok (.2/E válasz). vannak különáI- 4. feladat: a képen szereplő növények:
Képen jól kivehetők . A képen: gyermekláncfű
valamint a temések repítő készülékei (2/B, levélvállai,
D váIaszok\." '"*'.n "rr'.."trikus . B képen: százszorszép
.]. feladat: A gombák spórákkal
szaporodnak, melyek meiózissal . C képen: kamilla
A hildk tömlólbcn kit'ej'ődd 4 sorira keletkeznek (J/Á válasz).
rnég egy mitózissal s i"*i"ir" . D képen: közönséges nád
.^p..rtósejtet hoz létre
l.l/(' vá|asz) A sPórakéPzést .i.]u:'
,,';;;"i;: ;,il; . E képen: zsombéksás
sttrín a micélium eltéró genetikai *t i:ll1 életszakasz, melynek
hifái orrr"or"oa"uti e., iétmagvas
licIctkeznek (3/D válasz). .tartaImú sejtfonalak 5. feladat: Mivel a 2.4-D K*-beáramlást váIt ki a gázcserenyílások zárósejtjeibcn, alni lllc8llii
A gombák testszeLvezírdése tel"o.rij)U veli az ozmotikus koncentrációját, ezért vizet vesz í'el a sejt, turgora megnő (1) vii|asz), it let8lris
1, Í'c|adal: Az ophiostoma fajok "U'r-;.
a fatest vízszállító elemeit tömik kinyílik (Á válasz), így a fotoszintetikus aktivitísa legalábbis rövid időre nő (C vr:rlasz). A ki
ll!-ol jtlt elég víz, így sejtjeinek el, ezéíta|evelekbe
nő az ozmotikus koncentíációja (,/Bválasz), íramló hidrogénionok miatt a pufferként viselkertő fehérjékprotonokat adnak Ic (/l vlilirsz;,
,l 1lúrologtatás (1/C válasz). ezért csökken
Mivel nem jut í'el elég ásván|,, ,i"|Á' A í'ehérjeszirrtézis rnegnöveketlése az mRNS-szintézisen keresztűl valósul ntcg (/l' viilirsz),
lt,likUs aktivitás csökken, így íar^rrl, a fotoszin-
a szcrvesanyag-termelés is visszaszorul Az auxin. rliveI eltérő koncentr;'lcióban serkenti a növóny cgycs szcl.vcirtck ttii
(1/D,"Zért
E válaszok). ó. feladat:
( l Pont)', a nóvényi szórtípus f,elsorolása (gyökérszől, vekedósót. czór,t |i,lclós .l nirvény irányított, azaz, fétty í'cló n(ivckctlósóór.t (.4, /) v;illtszrll
lJ:';:.Í,iJ,?fi:Yet vagy más hc_ ).
A2,1-1).lt. itttritl ltltliisiil lcszi li'nkrc, így nrcgszíínik a csúcsl.iigy rkttltitlattciiijit. tis itz rrl
l. li.lacla t : A szta kiizi)sség / l)1men7tij7,mLls
tlitlriigyck lt,,, rIcrrcl It,jllirllri (/l. ('vlilasztlk). A rtrivctny sziit,iittitk il1()tl leíiilcle. illllcly (ililll
l k () ( l ( ) tl
l) ) kezcll il .].,l l) lll r,rlrtt,ljt.., trrr.l]ttvriliisl,tlt kL,zrl.ígyir szlir.t.llekcr.t.tlik (/1'viilils/),
t
63. Rend a rendSzerben
65. Levitáló polipok
(]., lx),ll]
rr,,,,,,,,,;
F€ladat 1,2.3.4.5.6. 7.
3. 4, 5. 6
Fetadai 1. 2.
Pontszám 222221 1
2 2
Pontszám 2 2 1 1
Megotdás B,c A,B c,D c,D qE E E B,E

Megotdás B,E A,E B,D D B
A rlegoldások rnagyarázata:
1. feladat: 2. feladat: 3. feladat: A feladat megoldásához szükséges ismefetek:
Evolúciós ős Testszerveződés Virág 2. feladat: Az emelkedő Nautilus testének sűrűsége kisebb, mint aZ azt körülvevő tcngcl,
zöldmoszatok ,| víZé.A test sűrűSége nőne, ha gáZ távozna a kamrából (,2/C). A test átlagos sűrűségét cs(ik_
Telepes kenti, ha a kamíában csökken a folyadék téfogata, ami a testfolyadék magasabb ozmotiktts
Mohák világtalan koncentrációjával magyalázható. Ezt a testfolyadék ionkoncentrációjának növelésével lc_
het elérni (2/A, B, D, E).
HarasZtok
3. feladat: A mélyben tartózkodó állat sűrűSége éS így tömege nagyobb, rrrintha 1,első szitt_
Nyitvatermők HaitásoS ten taltóZkodna (3./B, E), így nagyobb glavitációs erő hat rá. AZ állat térfogata nem váltllzik
Virágos (3/C), hiszen aZ állatot meszes, nem táguló héj veszi körül, így az állatra ható felhajtlicró
záryatermők azolos (3/A, D).
4. feladat: A 240 méternélmélyebben éló állatoknak ahhoz, hogy t'elemelkedjenek, csiik
]
1. ós 4. feladat: A záIvaternők evolúciós úúításaiközé tartozik a gyökérszőr és a szállítő- kenteni kell a testfolyadékuk sűrűségén.Ehhez ammóniumiont kell a sejtekbőI a testli)lyil
,ziivet háncsrészében található rostacsövek, dékbajuttatniuk, és ezzel párhuzamosan nátriumiont vesznek fel a sejtek. Az ionok mozglt_
i, ós 6. fe|adat: A virágtakaró levelek, a zárt magház, illetve a terméS tása aktív transZporttal megy végbe.
megjelenése a zár-
,;tlcrtnők jellemzóje. 5. feladat: Az ammónia gyenge bázisként viselkedik, ezért 1007o_os protonfelVétehe csilk
savas kémhatás esetén alkalnas. ugyanakkor a pH 1 extrémen savas környezet egy íl|lat
testfolyadéka esetén, így a jó válasz a B.
6. feladat: A felsorolt összes anyag taItalmaz nitrogént, de közüIük csak a karbamid ós
:)4. AZ összetett SZ€lTl [gpont]
a húgysav anyagcseretermék.
Feladat 1. 2. 3. 4, 5.
Pontszám 2 2 2 1 2 66. Szárazföldi gerincesek
Megoldás A,c qE DB E B,c kültakarója rs p"",t
, k!pcken betűvel jelölt részek:
. Fetadat
Á bctűveljelólt rész: kitinlencse
. /' betííveljelölt lész: Iátóideg
Pontszám
. (' lrctíívcl jelölt rész: kristálykúp
. /) bclííveI.jcliiltrész: íbtoreceptor Megoldás
. /1'hclíívcl jcli'l1 rósz: pigmcntsejt

Az //. ktllrt,rr r,l,v l,rrlrrrltvri lllclsZctc liitllill(i.
tl / Az t_tszolltll,.z;rq trlúkrldese l, ,,,,, rl 1. Mesterséges enzimek (zopont)
A |i,lclct ;rtlrttlrzirsi rctl(l\/t.rl,i

,l.
FeladBt 2. 3. 4.
Pont-
Pontszám 2 1 2 1 számok
Megoldás
-*..,:;:"j,r;;,ry*
B,C B C,D Né9yszeres
r. rJepite,rit ""r"*u,,- ""-
",
fehérjék.
]
1,,.,, i i, -j},il r a.l,.jl il. . Szerkezettik, fclépítéstikszcíint
__'*55.-:,j:Y|*__ _
, tr I
;._, l<,i-L a
l
A l'claclat rr. egoldásához szükséges ismeretek; _,]

hatnak a sejtekben végbemcnő reakciókra az enzi-
' *:írrr. l
oIdaLvonal
.Gyor,rtjdk a rerkcicikat. l
l
kopohyú
} |.rr*
.S+E + SE+ ST ahol aZ S a szubsztrátot, E az en-
+ E +T, |
zimet, T a teíméket jelöli. (A Michaelis Menten-körfolyamat

"--|l:ii *,11l l
_ _ ::111",,"-::::T,::-"" --_ |1
hemcsoport felépítését!
4. Jellemezd a ]
bélcsatorné
. 4 db nitlogéntafialmú (piro11) gyűrű (porfirin váz) I
. vas(II)-ion (Fe2+) 1
l. t'cladat: Az úszóhólyag a nyelőcső háti oldalából alakul ki (7/Á válasz) (lásd szöveg), _-
crlnck következtóben előbél, azaz belső csíralemez eredetű (l/E, C vÁlaszok). A halakban 5-. H;r.rlít.d rxr; h.-;'"bt. é;,t"r..".-n J.n J"rr.r"
virI(l cIhclyezkedését a mellékelt ábra mutatja ( 1/B, D válaszok). által megkötött hemcsoportok számát!
. A henroglobin 4 a citokróm Bcl 2 hemcsopol,tot köt.
2. feladat: A hemoglobin oxigénfelvétele pH-függő
egyensúlyi folyamat, a vér savasodásakor a hemoglobin
pq=l6
oxigént ad le a Le Chatelier-elv alapján (2/B, C váIa-
talá|ható vasionok töltése?
7,4 7,2
szok). A halakban egyetlen vórköI található, a szívből ki-
, Az végső (terminális) oxidációban clektíonsz,'Lllítás történik,
induló artériás vór a kopoltyú után jut a gázmirigybe,
(Vagy más helyes ntegfugahnazós.)
ahol oxigént veszt, majd a vénás vér jut vissza a szívbe
(2/A és B válaszok). Az úszóhólyagba jutó oxigén nem
l-7. A mitokondriumon kívül melyik eukarióta sejlalkotóban ta-
|
vesz tészt a sejtek biológiai oxidációjában (2/D yálasz| l lálnató még meP poríirinr ázas r eg1 ülel?
3. í'eladat: Ha a hal körül mérhetó hidlosztatikai nyomás l , nrO'O szinlestbclt tkloroplasztisu brnt.
]r 40 aa ]2o csökl<en, akkor ez azt jelenti, hogy eme|kedik. Mivel l_"_
l
]60
p., (kP' a 3. t'eladat szcrint iebegni szeretne, ezt úgy érheti el, ha 8. .I"ll"."rd az a-hélixet!
. A fehérje má.odlagos rzerkezele,
I
növe]i a sűíűsógét, vagyis az úszóhólyagjában található l

]
oxigénből időcgységenként tobbet juttat VissZa a Véíébe, . spiriti,on L,\a\itrodnak ft,I a,, rminU5aVlrncok, l
tttittl ittllclrnyit a gázmirigy a ször,cg szelint folyamatosan kiválaszt. Ezt az

|
ovál felületének ,n \|)ililIIit lllcIt;lL,!1r-scl helyezkednek el az atninosav-olclal,
ttijvcleiscívcl. trz izotngyíírű tónusának csökkentósével, elernycsztésévelér.i cl. ]
l l;rtl,,t,k. l
,l. íi,|atlal: Mivcl az oviil a ga'lzt a felüietén keIcszt|il

veszi fel az úszóhólyagbtil, és a l'cliilct , Liiziilti hidl,trgr.ínkiitóscL stal-rilizliliiik,
I
| ,n \1,1Llll ,l ltll1,1lL,)l(,slk I
it sttllit, tltígyzclrlivcl at,linyos. cZó a 8iizl'clvétcl mértókc is a stlgaif n((gy1(.lú\,cl ltt.iillylts,

ll;itt.r, kltrrl itllll lil1.1ilI ll lilzllil a eilil(l)tll szcrcpkí;mlipcpli- lrtlcllrczelt li,Ir(,r"ittrlrllc-
*
lr tl
tlt,l lirldrllri nr llNS-nrolckrrla? (Az cikkllen szercp|íí potipcpr_ 4. Az tttlt4llltztrlttiktrs |,ctikttltrrlrrltt

e
nlchet
itl clsííanlinos:tvtt nem nrctionin volt-) ;,,,;:iláil;r; nrclyik sc.jtalkotí)l)an "O*l'": _ ,
. .'á"'*',,"nd"r* t"agy rrír az, cncloplazl|atik:s ,l:tlkul:T ]o]])

.} l ltttrintrsav > 93 nukleotitl +
, S'IAltT ós STOP kodon

= 99 nukleotid
Il). tlírnyíé|eképpenlehet kódolni a cikkben konkrétan

szcreplő
itninosavakat?
.glutaminsav (2): leucin (6); rigyek, hasnyálnririgy
hiszticlin (2); arginin (6) .IiherjL'hontocn/ill]ek;pcp\/ln.Jg}otlloIl.ilmirigyei/rrip.zirV
Il. lV_lelyik_aminosav kap nrég szerepet a szöveg alapján
a p<l|ipept- motripszin. hasnyálmirigy
/tr i
idlánc felépítésóben? Minimálisan hárry darab ilyen aminoÜv , röroencitc, ellen h,rt,'r horlnott: nör
ekede\\erkenld holmoll,
sziiksóges a cikkben szcreplő kölcsönhatás kialakíásához? az agyalapi nliri3y eliilSo lcben}e
inzulin,
. cisztein , .rliírbo.".', *n alkalmazott ho],monkészítmények:
.2db u hl.nyálmirig} \,i iBet,eJl |cl
vannak
12. Mi történik, haegy citozint adeninra cserélünk le az el(lző 6. Hnqyan öröklődik a hemoíília? Űilvcn következménrei
a betegség megielenése
szempontjábót?
kérdésben szereplő aminosayat leíró cgyik kodonban? az öröklódésnek
. STOP kodon keletkezik (UGC
+ UGA) . lvati kromoszómához kötötten,
betegsóg a rrókhöz
. Leáll a lehérjeszintézis. .*l""ilrUU]" genotípusa XY ezért ez a
. Mi is az a fehérjemérnökség? 1zopong
lclclet pontozási tendszele: . A hordozó nők szárna: 1352
lkulhat ki a szóvcgben említett
8. Milyen aminosavak kózött alt
Megoldás
ionpár? a pár
. A pár egyik tagja: aszpalaglnsav/glutaminsav/hisztidin;
l. Milyen fe|adatai yannak a fehóriéknek az élőlénvekbcn? 5 példa
(5 péltla)
gli-
ronl; létrc a szóvegbcn emlitett
9. Milyen típusúmutáció hozza
-]
. Rcceptorok . Szerkczeti fehórjék , Hornonok ,1 példa
, Védekező fehérjék , .Jelzőfehórjék
Tlírolúfeherjek 2 pont;
.Szállítófchétték , Szabályozó t'chérjók . . Pontmutáció ( Va,g y nús hell-es vrilasz!)
Enzinrek 3 példa mutáció
, Mozgatílt'chérjék . Menrbnintrlrnszpol a D|,ts,tród szálában milyen
t fehórjék 10. A genelikai kód alapján
a fchérje elsődlcg,es werkezctéhen?
A hőrnérsék|et mcllett a scjtplazma melyik je||emzője befo- l ezel glicin-alanin tseréhez
l.virsolia a fehérjcmtlIekulák stabiliűsát? ]"-;ffi;"'';rT:1.]9,9]::::iTl,"?T'J"j#,11J j§Jil
. pl l/ionkonccntrác
tó (Vlgv- nús heL,-e s vúlasz!)
.r DNS glicint kodo]o szakr§/i]n,ll
a ket szal között a G/C
hizispirt,
l llrgv nevczziik a l'rissen szintetizált fehériemolekulák
,.íbl- k a klónozni kívánt gén gaz,
tIingiáí" clősegítő í'chérjékct? Milvcn vektorokat használhatna
. dase.itbe való bejuttatásá|roz?
S t t,cssz lchórjók
l'lil/.n)i(lokat/vífusokat
l2. N'lilvell kiiíósck kclctkezósól, i||ctvc bontil§lit katalizriI liól rllyan h()rlll()Dt, tttc|y a sziivegllcn clIllílt1.1 !lii.
i:ik rrz Slrl,rll,i li,I
enrltlnuk|cázok ós a ligáztlk? krlrrt,,gelrcrist clindítiaI Milycn nriligyekl)cD lcInlcl(ídllck
. A li)szli)ósztcr kötésoket
bonüák. ezck a lrtlrlrronrlk?
(Langcrhans)
] i)"szcsen: . Glukagon, a hasnyílmirigy belsó elválasztású
sejtj ci
. Cortizol / szénhidrát-anyagcseíéIeható mellókvesekóreg-hol- l
*^|i,lt--,6.Al,ÁfAfi
mon / glukokoftikoszteroidok, mellékvesekéreg
i
i
I
3. Mitokondriumok l. 1ezponj Hogy nevezzük a csaláilfán látható betegség öröklődését?

A l'elelet pontozási rendszere: Mi-Úzonyítja az öröklődés ityen típusát? Mivel magyaráz-
trató ez a típusúöröklődés? N{etyik két szövetet érinti_cl-
sősorban a mitokondrium betegsége? Válaszod
indokoldl
Megoldás Pont-
. Anyai öröklődés
számok
. A betegeknek mindig bcteg volt az anyukájuk, Apai rószrőI
l. Ki a szöregben szcreplő magyar tudós?
. Szent-Györgyi a betegsóg nem örökölhető.
Albert
l . A nregtermékenyülés során a hímivaísejtbentalálható mito-
2. Jellemezd a galamb ."riir*nilrtoró ."ti".t tip*et rész-
e" r.r- kondriumok nem kerülrrek a zigótába, így mindenki anyai
építését! ről kapia a mitokonddumot.
. Y ázizom (harántcsíkolt) . ldeg- és izomszövet: nagy energiafelhasználásút sZóvetek,
izomszövet
. Több rejr maggal
rende]Lezik.
. HtLrántcsftolat: a miozin Mekkora a fenilketonuria bet€gséget okozó allélgyakorisága?
az esélye
és aktin molekulák rendezetten he]vez-
Hány százaléka hordozó a populációnak? Mekkora
kednek hasonloan jci jellerrrzól felsorolisa:l be-
:| lr8] Tt annak, hogy egy hordozó embernek ebben a populációban
(Tekintsük ideálisnak a populációt,)
3. Melyik folyanatot ui".g;ltu kíré.l";.o.án u .ug};;dórr; t"g gyÓ.-"te i"titetik?
mitokondriumban bol megy végbe ez a folyamat?Úi|yen r'_
gok |épnek be, és rnilyen anyagok távoznak
anya- .,,_l'
' ! 9000
_rU,Ot05
a folyamat során?
. A citromsavciklussal foglalkozott.
l ' A hordozók a:2 , p , q = 0,0208 > 2,08c/o
arány
. A mitokondrium alapállományában (mátrixban) megy végbe. . A hordozó genotípusa Aa; ha az alléllal rendelkező ivalsejttel
1
ki-
A ciklusba acetilcsoport és (oxidált állapotú) elektronszállító találkozniü-az ivaíscitjei, akkor 507, esélyc van a betegség
.
koenzimek lépnek be (és GDP).
1
alakulásának, A beteg gyerek születósének valószínűsége:
. A ciklusbóI szén-dioxid
és (rcclukált állapotú) elektronszállító ko- 0,01
= 9.gg5 + 0,57"
enzimek (és GTP) Iépnek ki, 1
l
4. Mire következt€thetett a ;ű. ,bból, h;;;;rhr*"áIr- Úilyen táplálkozási szabályok vonatkoznak a fenilketonuri-
oxigén sokszoro§a annak, mint ami a felhasznált l pont,)
dikarbon- ás Űtegckre? Vátaszodat indokold! (A kettő egJütt
sav telies oxidációjához szükséges''? Milyen fe|adata
van . Fenilalanin szegény diétát kell íblytatniuk, mivel a fenilalanin
a tudós által vizsgáIt folyamatban a dikarbonsavaknak?
. katalizátorok esszcnciális.
5. Milyen anyagokból l0. Hogyan nevezik a pirosző|ősavat létrehozó biokémiai folya-

r<eretr.ezir. amnrOnla,
-l é;ir"tiŰ;; Hot ke|etkezik a pirosző|ősav a sejtcn be|ü|? Milyen
-Jot:
ammónia áta|akítása karbamiddá? an-
. Arninosavakból
követkczményc lesz a fenilketonuriás betegek sejtjeiben
I rrak, hogy a piroszőlősav nem jut be a mitokondriumba?
. A l<arbarllitl netn
nrérgező, szemben az ammóniával.
I
. (ilikrrlízis
-!
.Sr,jl1llltztlIit
. A íillrjzttlrtl,.,lLtlitl\ |' ( ill()llllilll
. Nt.rrl kcIclkczil clcgcn(líi
,A]'P a lcniIke tclnuriiis betcgck scjt- . A lilszlítcstl1,1tltlt)k Li',/ij(li rllrgy cnclgilriú kiilósck liir()ljlil( il,/,
ji:illcll. i
cn(r ryirlt.
( )sszcscn; elégetve az encr-
5. l nrol glúkózt, mint lógzési szubsztrátot,
giaszáliító v€gyületból hány rnol keletkczik a mitokondri-
umokban?
. 36 vagy 38 mol Nl'P, 0,9 = 32 vagy 34 mol ATP keletkezik a
4. Mitokondriumok tl.
,
(espont) mitokondfiumban. I
lcll] Iet pontozási rendszere:

^ 6. Magyarázd foszfolipidck membránalkotó szerepót rnoleku-
a
láris fclépítésükalap.iánI
Pont-
. A foszfaticlok amfipatikusak, azáz kettős oldhatósággal Icndel-
Megoldás
, számok { kczó rnolekulák.
l. Fénymi
énymikroszkópot használva,
-u*meri.un mekkora nagyí-
]i . Ezáltal a foszlblipicl kettós rétegbcn poláIis-apoláris-polá,is
tást
ist leh
lehet elérni? Milyen mikroszkóp szükséges szerkezet jón létre.
riumok
umok tanulmány ozásához?
u -itor.oii-
rénymikroszkóppa]
. Fényrl
l000- 1 S0O-szeres a nagyítás (ez kevés
at mitokondriumhoz.
rnitrr mivel a mikIOfiétcres nlérctet mn csnek . Az elektronsz;illító koerrzimek (NADl1) lead ják
látnánk).
átnánk).
jlektronnikr.oszkóppal
, Elektronmik . a bclsó membtánban talátható clektronSZál lító lánc (citoklón)
t0000-szcres rlagyítást is eI ]ehet énri.
mtrtcku|áinak az elektronokat.
2. Tételezzük
ltelezzük t_'er, hosv o ."ön"g;"n ,,i;;,t'u; Az elcktrcrnok szállítása közben t'elszabaduló cnergia révóD
kondriunrhoz hasonlóan ellipszoid testt Ű;"j'
tokondriur
;i .
Lérbc keI|ilnek,
e" trasonlit, ie a hiclrogénionok a két membrán köZótti
3500 pm hosszú
hol és 100 pm az átmérő:e. a , A kialakuló pH,küliinbség nTegszűnésekor AIP szintetizálódik,
tának
nak hány
-e;.";t i-e-.rog*
hány százaIókát foglalják el a benne t"nO
nritot oiJ-
riumok?
tmok? 8. Mityen gázok hatrrlnak át a mitokondriumok membránjain,
. A májseJt
májse.jt l00-szor czek rniiyen irányban vándorolnak, melyik hormon hat
k'iz-
l nagyobh a mitokondrirur.rnál. Térlbgata
en hol ter-
:k tnegfclelően
nek tnegfcl i0O3 + egymilliószorosa. vetlenü| a mitokondrium gázfelvételére serkentől€g,
. A 800 rlitokondrium
rlittl a májscjt 0.087o-át íbglalja el. melődik ez a hormon? i
. Oxigént vesz fel a mjtokondlium, és szón dioxitlot ad le,

.l. Mondjj 1-1 konkrét (tehát nem áltatános) példát,
hogy nilyen . Tiroxin
íirIyamatokhoz
natokhoz szükséges
sl a máj- és a vescse.itekben találiató
ntitokondriumok . Pajzsmirigy
ondriumok működése?
. Máisejt:
ejt: í'chérjékszintézise (vagy másjó
t, álcs1) l
. Vescsejt:
iejt: lclnok aktív
a transzpoftja vagl, jó
í tlttis válasz) l
Milyen közvetett hizonyítékok ismerhctők fel a mitokondri,
{. lklgy hlyJuk
híviuk a m
mitokondriumok áltat ternrelt cnergiaszállí- .r-i'"lépíté.ólr"n .z er€detet magyarázó elmélettel kapcsolat,
((i vegyületet?
yületet? IsIl
Ismertesd a felépítését,
annak feladatával való ban? Sorolj í'el 3 bizonyítékot!
iisszcíüggését!
üggését!
. A|'P (adenozin-trifoszíát)
. Encltlszintllirillr r,Itttt|lt,t: r.,tl illlll) nólküli prokariílta bckebc-
v (se
(adenozin-trl
lcz cgy tlllisik l)t()lilll1}lill.;llllt,|! llt'Ill cnlósztíídik nlcg, hltrclll
, AtIcnin
irl + rihoz
rihÁz + tJ foszlCt,.,opolt cgy li'Iirtlirt clr t,l,z,",,,l,, "1r,,,
rlrlrzlilrrtliL,
nli a l'olrrdata a liltoszirt,
rVriry"lr" nnrl -,rl()lcklth l't,li,pítóse,
, A rrrittlkondr.iunl ő§c kcnlohetcrutról'
vO|t.
Bizonyítékok: tózisben?
- kettős membrán, méret, kör alakú (bakteriális) . Két nukteotid kaPcsolódik óssze,
DNS, önálló fe-
hérjeszintetizáló rendszer, kifordult külső membrán 2 . Elektront éS píotont szállít a víZmolekuláról a szén-dioxidra,
evolúciós fejlő-
Osszesen: )< l CS a. Cl r.t^"intézis biokémiai útja mi\en
állíbísodat!
Ua*o"X r.ih"Onrr*O ezek alapján? Indokotd
]Konu"r*"r,. evolúciós fejlődés eredménye az, hogy mindkét
rendsáani csoportban jelen van a C4-es út,
C3-
5. A fénylé§zés1zspong . Ezí azzallehet indokolni, hogy a kózös ős a magnóliafélék
után
.riár'áO"t"""ek, az egy- és kétszikűek a szétválásuk
A felelet pontozási rendszere: ". jutottak el a C4-es úthoz,
külön-külön
alapján: mi-
Pont- iJat".""a u tokoricát a következő sz€mpontok
Megoldtás lyen a gyökérzete , a szár^, a levé|eíezete?
számok
. Mellékgyökérzet
A fotoszintézis melyik szakaszában kap szerepet és a növényi
- Lágy szár
sejtben belül hol található meg a Rubisco enzim? Ismertesd
. Szórtan elhelyezkedő szállítónyalábok
a fotoszintézis e szakaszát!.
. A fotoszintézis sötét szakaszában (Calvin-ciklus). . párhuzamos levélerezet
l egy C3-as_nö-
. A kloroplasztisz alapállománya (sztróma).
i.- r"lr"-""a , r.eOzikű level€k szóveti felépítését
kitérj fele_
;;Ö;(A
1
. A szén-dioxid redukciója megy -vélerek felépítésérenem kell, hogy
végbe. 1
. ATP és NADPH segítségével. letedben!)
l
. Glükózmolekula . A levél színe: bőrszövet
keletkezik a folyamat végén. 1
. Az oszlopos sejtek rétege: asszimiláló/áplálékkészítő
alapszóvet
Abrázold a Rubisco enzim szervesanyag-termelésének tüg- ]
. Szivacsos alapszövet: átszel!őztetől assztmllá|őttáp|álé|&észítő
géséta levegő CO2-koncenlrációjának íüggvényében!
Jelle_ alapsZöVet
ftiggvényt!
|
mezd a kapott l
1
(9tükóZ 9/sec)
,/
../' i
/i c3-es nöVény
ii
/
/,
lt
l,,
] CO, max fényerósség ((Ux)
co2-koncentráció ....*
. Hclycscrt l'clrrrjzrrlt tűr,(íkópcssógi görbe: x tengelyen hőmér-
. Telítési görbe/van vagy ter-
egy olyan szén-dioxid-koncentráció. r;etűr l tC,,y"nirr,'lll ] lcllgclyctl 1lopuláció nagysága
vóIasz),
nár nem okoz változást a fotoszintézis aktiviúsában. l ,r,,"tirr"ru.*,,,,r,,r1 tttt,ttttyist,igt, ( ut,ql, utús hclyas
8. Nliti1,1 alitcsttttl, a ttagy rIrelcgllcrr ó|ő ('.l-cs triiytínvcklrt,lr Srlrrll,i l'cI lrr'rlrllrr lr(,|-
irLiilsii lriir.ttrtrt.llrríl sziirtttltzó sztitt-dioxirl krrnt.tnt rrir:irlia.l -'
2. Nti a birlltígiai li,latlltla az rrlrrisltak'l
talírllratli
nrÜ" tlntrlsságlil tiinritszcl alá a sziivcgbcn
1
. Mivcl tnagas hailnérsókletú

tclúletel] ólnek. ezórt Zátíak a !á7
.l,iii,t,
csct,crlyílltsaik, rószlcttel!
valri
, A szelvezet cnergiáinak leltöltése; anyagcsereter mékektől
így a l'ottlszintózis során felvett szén-dioxitlot neln pótolja az
semmi,
."grr"t uouta.l o napközben órt iníolmációk fcldolgozása;
tétcle)
.). A C3-as növények íbtoszintózisélről miért adórlik automati- id.!s"3t.k r"g.nerálása (rrappali működésre alkalmassá
kusan a ténylégzéslb|yamata? ( Bánn ely 3 fe l sortll tisu 3
pcln t, )
.A íolsZllé1]: sora" o=1]*ilí9*: a íénylógzést. . ,,a., ,ru,,, ,llu'an.uknak az átlagéletkcrra 2/3-a a vad típusnalr"'
"Tlbeindítja
l(). Ntilyen részekből álI a gázcscrenyíIás? Magyarázd Milyen fázisai vannak az alvásnak?
a gázcse-
renyílás nyitását annak felépítéseés a benne levő sejtf,hzma . Feltiletes és rnély alvlrsos pelióduSok váltiík egyn'ist,
ozmotikus nyomása alap|án! A küIső környczet mi|yen . REM szakaszok: ekkor jelentkezik az íllom,
érté-
kei szabályozzák a gázcserenyílások működését?
, ZáIóseitck és léglés l" melyik területén talá|ható a napi ritnust
"-n".iugyttirzs
Un"n""t? Jellemezd ennek az agyrésznek a
szö_veti
. A Zárósejlek légr.ós
mellctti sejtíala vastagabb. mült, ott aho| ")rbiiv"a területeivcl!
a két Zárósejt érintkezik. ;;rod;1, Ur;"r"|atait az idcgrendszer cgyéb
. A záIóscjtekben a Jégrés . Középagy
nyitása soriin tnegentelkedik a sejt keve-
plazma oznlotikus nyomása, így az vizet vesz fel, . e.gytOrî hálózatos állomány/szűrke és fehér állonrány
. Kinyílhat a íényl]atására,/víZí'e]Vótel redóse
hatására
. Kapcsolathan áll az ér,zékszervekkel, és az agyker€ge1
ll. Miért nem megy végbc a grátrun nélküIi kloroplasztiszban rit-
a t'óny|ógzós? i"."iir"r n'a^r,", a birrlógiai rendszerckben megtalál|rató
birllógiai jelenséget|
. A grínumokhoz kapcso]t a fotoszintélis, arni oxigént ternel, -".', i'a*" .i'r"ussal kapcsolatos
" nyúlt
_.
arni elindítja a fénylégzésfolyamatát.

]u ,rinu.r.ro*ó ritnrusos múködésc -> szívíickvencia;
u.rOi t.- e, kilégző központ ritmusos ingellésc -+ légzéslrek-
()sszesen:
ue."uto.rzint'bólfal ingerlóse J éhség jólakottság
".n.lu;
ritn]usa; hipotalamusz-agyalapi mirigy
ritrrlusos hormonterme-
évszakok váltakozása ->
ii.r. - ...nra.lOs vérzéslovuláció;
+ aszpektusok (B úrneLy 3 JblsoroLása,)
j. Kialvatlan muslicák, idcgsejtck
van a káliurnion csatornáknak az
"' MÚ;;;e
;.
Milyen transzprrrt megy
előrehozott alvásfázisú emberek (zopont) i.*"*"r' végbe
ezek€n '"iramataiban?
a csatornákon?
, íi,lclet ponlozási rendszere: (általábarr) zártak,
]Nyugul.i állapotban: a kírliumion r:satornák
az akciós potcnciál repolarizációs
szaka-
. rngeiiir"ti atrupotUan:
Pont-
l
MegoIdás szában kinyílnak.
számok
l. Miórt előnyös a muslicákka| lalókísérleía genetikában:
So- J jellemző családfát! (A csa,
rtll| í'el három előnyiis tulajdons ágot|. (Btírnullv 3 n";""': raiÓ, öröklődósre
|al,;ottllóstt -''i ",lzns
n lúkrőzze az mtts öröklődés sajátosságait,
illttttt| ieiru Óva.á^ri"
'l
hc benne a
. ()lcs(j a taftísuki a" ettőt.- etté.ő öröklódést zárja ki!) Mutasd "",§
rövitl generációs iclő; kis helyen eltarthatók;
.l lirilis kronoszómájuk könnyen vizsgálható; l
iir(iklíídós s4iátosságait!
enlbcrrel sok . ('sitllil llil Ilt,Iyt,s szirtllT tilumai (kót egészsóges szülőnek
van egy
szctll1ltll,ttból hasonló genetika; igénytclenek stb,
]
i
l
lx,lct, l,yL,tt,kt,)
l(l,t,t,srztt jr..llcgrt, tttltlri jcllcrlt,/(jL (^ csilIii(llil li,lt-ltIzrrliisit t,l,
srr . ;rz lrvlilis itlllitkrrtt k.l (,\/(lil it lrllyitlltlkllltrt lttrlliitltttttru t,lrsl tlttltl
tlitt tlettt kclI ligyclcttrbc vcttni. hogy r c§aliidlil
zíl.ja ki it rlcttr . atlti a lczottanciit clvc itlltlliiin trrtlzgítsbl hozztt az allt1lltiirtyii1,
ltcz kiittjtIós Ichetósé_gót.)
. atli tniatt a sZórsejtek nekinyomódnak a 1tdőháltyilhoZ,
li. A nrul:íciók melyik típusát okozza EMS-sel va|ó keze|és, itt akciós potenciál kelctkezik,
^z
htlgyan merrt végbe a treonin (Thr)-izoleucin (Ile) áta|akulási . A ]nagas h"nguk csiga alapjánál/a mély hangok a csiga csú-
Milycn mechanizmus alapián ment yégbe az aminosavcsere? "
cSi'rná1 alakítanak ki akciós potenciált,
. pontmutáció
alakul ki a hal-
. A DNS átíródó szálában
a treonint kódoló tíip]et 2. báZisa G-ról i. uugvun j,rt az agykéregrc! melvik lebenyen
A-t,a cserélóc]ött Ie. lásérzet?
. EZ alól kivételck . (VllI.) agyideg szállítja
azon tripletek. melyeknek 3. bizisa G-t tarta|miz,
. átkcresztezódik
9. milycn részc kap szerepet a foszforilációban, mi-
1trTnin
lyen jellegű kötés alakul ki a foszforiláció során?
. a tltlan-Ius/ban átkapcsolódik
A fehórje . a ha]ántékIebenybe éí
nre|yik szerkezcte alakul át a foszforilációt követőcn?
. A hidroxil- (oH cl a lreszédmozgató
) csoportja " Az ag}kéreg rnellik lebcnlén helvezkedik
4.
. (íbszíb-) észtcr csoport
káÖt arimtrerct tiibbségéberr? A jobb ós a bal lrallásköz-
, Az elsődleges szelkezeten kívül bírrlilven mlís r"r*.,irl".ánr millerr pálríin kapcstrlódik összc'] Mi-
megoldás,
sZerkezet.jó """l "
tren okai lehclnek a két közprlnl ósszckapt,solásának?
. Bcszédközpont: bal homIoklebeny
()sszescn;
. kórges tcsten kapcsolódik össze
. pl. nrcgállapítható a hang iránya,
26 fehérje sejten belüli útiát u" T{)S

7. Hallás, hallássérülés (4opono -'
i,-i.-".i".O , C"nnexin
seitmaglOr varó kilépéscután! A sejtben ]i.ló:'l"'y":T9:1"
A l'elelet pontozási lendszere: pola;itású aminosavak találhatók a Cx26 fe-
-''r".
"i'"o:ai
héri€ t'elületón?
. Encloplazmatikus relikulum riboszómája -> Gtllgi-lendszer
+
Megoldás
) seitháftya
. eolarir r..jt.n belüli és kíi,üli tér felé, és apoláris a scjthártyá,
l. lsmertesd a belső fülben a hang felfogásáórt felelős
sze." r"i- i
építését! birrl elhelyezkedő reszckbett,
, A csigát
]
ó. HOg) an r áltorott n,"g u t'x2ó l'chérjc

uminosar -szekr enciá,ia
.cgy hártya két lész|c tagol'a.
l
I
"'
] megadoit nukleotidsorrend atapján? Válaszod-
. A két.jriratot íblyadék
ki. ".lá""*O""
iun uOá -"g, |rcgy a fehérje hanyadik arninosava milyen
. a csigir csúcsíbatt
lölti i r' "oartn"ottr
(A számozást a START kodon által
a két.járat érirrtkezik, ] l
.-i.r*"""a
. A hangokat í'cltbgó
rósz a Corti-szer". l beépítctt aminosavtól kezdd|)
. arllelyben egy a|aphártyán I
sző$ejtek hclyezkcdnelr el. i l 34 35 36 37 58 59 40

. rlrcl;ek lelctt l'edól|iirl)
il lalJlhrld. l AcT
) llttgyan alakul ki a hang
hrt*.; ;;*pt";"k;; ;r;;;;.; l
belsíífii|ben? Hol íörtónik meg a belső fülbcn . (llicin (Cjly); |3, ltnlinosav: I-eucin (LcLt)
az eltérő ma- 12. anrinosav:
gassigú lta ngok érzékclése? . 35. kiesik. t], itttlittlrsitl vltlitl; rttiitra Sl'()P kodon
. A kcngyc] talpa
l , A tthér,ic t2 ill]]ill()sil\lil li]\,l(liil
7. Nlil.ycn cvrrlticitis váltrrzris íigyclhctő nreg clri|ntarklran az 8. Fehérjékd vizeletb€n (so p"nr)
itntclikai ktllrtincns curópaiakkaI való bctelepülésc sorárr?
Hogyan változott a Martha's Vineyardon ólők genotípus di- A í'clclct ponttlzási R)ndszcrc:
rcrzilása. sokszinűségc az idő tlőrehaladtáral? Mi ukozla a
Pont-
genotípus-összetéíel cltolódását? Miérícsökkent az üdülőte- Megoldás számok
|eppó válást követően a halláskárosultak szárna?
. NcIn adlptív cvolúciós változás/genctikai
sodródlis/alapító hatás, l l. Ismertesd a nefronok l'elépítését,valarrrint azt, hogy a szűr,
. A sziget clszigeteltségc miatt
beltenyésztés alakult ki. 1 letképzés mellett milycn firlyamatok mennek végbe a nefro-
nokorr belül! Az ismertctés során nc a konkrét molekulákra,
- Csökkcnt a genetikai diver-zitás/a |ieterozigóták sZán)a. l
. AZ üdülőben mcgjelenó, ncm
a közösséghez tarto7ó enbelck ionokra térj ki, hanem az általántrs íblyamatokra!
bevándclrlása (l,r.rgr ntí,s jó megfbgalmuztís ). . Malpighi-test (vcscteStecske)/BoWman-tok hajszáléryorr. olyaggal
. Vesccsatoltlák; visszaszívás. nrórgezó anyagok kivá]asztása
8. flogyan örök|ődik a Connexin 26 fehérje mutációja a szöveg-
ben található csa|ádfa alapján? Mekkora esélye volt annak
Chilmarkban a 19. század végón, hogy kót egészségcs fenotí-
2. A vérplazmához kópest mily€n összetételű a szűrlet, milycn
pusú embernek sikct gyermekc szülessen?
transzporttal keletkezik? Milycn sejtek sejthártyá.|a szűri
. Autoszomális recesszív (így
meg a vórplazmát?
egyútt) . Fchérjen-rentes vérpltrzrrra (vatójlrbarl nagyon kevés fehót,jét tiu,
.l
q'--)q:0,1472 )P = 0,55213 tallnaZ)
. . PassZÍv tfanslpol ttal keletkeZik
Az cgészséges sziiIók esetón csak hetcrozigót.íknak lchct betcg
. Hajszálclek scjthártyája és a kettős tlrlú (Bowman) t()k seithár-
gyerckiik, ók az egószségcsek között 2 o,1
' - 0, tll lj vrlo- tyója
SZínűséggcltalálhat(ik nreg. t,' 1 2 t,,t
3. Mil_ven í'chérjéktalálhatók rneg a vérplazmában?
. l,zeknek eg)mil\rd l"lilat" l ,2/l/ | rr, r;lu . Albuminok
\.p- )t,q ) . Globulinok
. beteg gycrck heterozigóták
kapcsolattiból 1/4-es valószínúség . Fibrirrogón (esetleg vóralvadiisi taktorok. honnontlk)
gel születik, ezért a valószínííség: 9,547 5%
9. Milyerr betegségre utal 4. Milyen aminosavak ópíthetik fel az alaphártyában található

a derbyshire-i nyak, miért alaku|hatott
fehéliéket, ha azok semleges pFI-n negatív töltésűek?
ki Derbyshire mcgyében? Sorold fel még két jellcmző tünetót
. Aszaparaginsav/glutaminsav
ennek a betegségnek! Ntilycn betegség áll a szellcrrri fogyató-
kosság mögött, mi köze a bctcgségeknck a sikehéghez? 5, Hol található meg aZ a riboszóma, amely hemoglobint, és
, Golyva,/strumma./nixödéma
amely a plaznrafehórjéket szintetizálja seiten belül? }Ielyik
. Jódhiányos típlálkozás szervben vagy sziivetben szintetizálódik a kérdósben szerep,
. Elhízás/lassír bcszéd/ödélna/stb. (két példa lő két molekula?
felsorolása)
. kreteniznlus . Hcrrroglobirr: scjtplazma; plrizrnafebérjék; cndoplaznrrtikus re-
. Tiroxin hiányában nem fejlódnek tikulunr
negíélelócn az érzékszervek.
. HcnT oglobin: vöt,ös csontvelő/csont szivacsos állom'ilya
ll). Mi|yen okokra vezcthető vissza a szövegben említctt kétféle
(Kcntben és Derbyshire-ben rnegfrgye|t) siketség? . Plazmaí'ehérjók : rnáj sej tek l(B ) nyiIoksej tck
A kcnli gcnetikai okokra, a derbyshire-i környezeti okokra ve- 6. Köriilbcliil mckkora a t€rhesség során keletkező hormon- és
zctltctíívissza. a hcmoglrrllinrntllcl(tlla tiimege a szöveg alapián?
( )ssztsell: . (l5(X)() tllrltltrlrrlil k isL,lllr
7. l(ísírlelik.ghrrg.yirrr ii||íllratunk clíílrcnrrl|ízist?
, ltillttztttiltikus ()lda(titl/dcsztiIlál1 .itu r,rltIlt,iti/a kilrlllkrrlti szitvcri sll,tlk(liliik. tttititl lt 1llltccttllt/ttttilt
v ízzcllk ígyómér.eggel (r,a,qr.
ttl,i.\ lt,lli,rty tcrrttcli
i,, |., i1,1\. _)
. Selkcnti a petefészck sátgatcstének progesztcl,ontcf mclését/
llogyan keletkezik a nagy vérkör kapillárisaiban a szövet leszakadását a nensffuá-
kö- lnegakadály;ZZa a móhnyálkahártya
ziitti íblyadék?(Magyarázatodban szerepeljen a vérnyomás
és ciós ciklus végén.
a plazmafchérjékko|loid oznrotikus nyomása
közötti viszony!)
. A kapilláris rendszer 13. Dgy nő az utolsó menstruációs vérzéselső nap|ától
számí-
artériás részórr nagyobb a vérnvomás
;r lolloid ozmrrliku\ n)olna\nill. ezin
a kapillirisokbol rllen- tnii 35. rrnporl végzi el a terhességi tcsztet, Hány napos lehet
kor kiáramiik a vérplazna fchérjenlcntes lésze, a bc.rne fellődő embrió, feltótelezve cgy normális
menstruá-
,A kapilliiris tendszer vénás részénkisebb a yérnyomás ciós ciklusi? Nli|yen fejlődési szakasz figy€lhető meg ekkor
a kol-
loitl ozrnotikur nyotttii.nal. L..,ert r kapilIiri.okba ilrcrrkor az cmbrióban?
bc,,_
llnrlik l fol1utléL. . 35 l1 = 2,| rrap körüli a rTlagzat. (A ciklus első l4 napján nrég
. A kapillárisba nen] töfténik mcg a megtcrmékenyítés,)
beár.anrló fo|yacték kisebb térfogatú,mint a kiá-
ranlló, a küJönbség a szövet közötti folyadék/rryirok, . Csíra]enrezek kialakulása/place|tx íE |ődésc (vagy mús jó vúlu;z,)
Hrlgyan hat a szövet közötti folyadék mennyiségóre

a vizelet- 14. FIa állati szervezetekkel állíttatják elő a terhessógi hor-
te| történő í'ehérjeürülés?A szöyct közötti
folyadék fehér]e- mont kimutató ellenanyagot, akkor milyen sejtek tcrmel-
ürítéshez hasonló megváltozása, más okokra is uissraver.t-
hetik ezt? Yá|aszodat a lehető legnagyohb pontossággal
hető. Ádj meg egy ilyen okot!
add meg!
. A t'ehóljeiilítés nliatt
csökken a plaznafelrórje mennyiségc,
czért csiikken a kol]oid oano|ikus nyontás,
. lllegnő a szövct
közótli
1blyadék mennyiségc/ödéma alakul ki. Osszescn;
. llhczés/májeihalás (a
máj szintctizálja a plazmaí.ehéíiéket)/
lt r.,;,crnelkedett \ Lirnyolnls
Á vór,átömlesztós során a vér melyik frakcióját kapja
a bc-
lt.g? Mi a vérátöm|esztós szabálya? Milven cietben "nem
ta- 9. Nem masztag a beléndek rsop""tl
;litszlalunk veseártalmat akkor, ha nem vórcsoportazonos
vórt kapott a beteg? (Yálaszodat az AB0- és Rlr-iércsopor- A télelet pontozási rendszere:
ltlk kombirrációjaként add meg!)
l P.,,,r-
Y
Megoldás
l
, Alakos elemek/vöfösvéftcsteket.
, A kilpott vór nem
j.,alnot]
csapódhat ki/a kapott \,örösvéllcstek arrtigén-
ici ne reagáljanak a befogadó ellcnanyagaival. l. Millcn sraporodási stratégia.iellemző u c\altanó maszlaAfa l
C. u rutonáitO beléndekre? Sorold fel ennek a szaporodási
l
. ilz AB-. Rh -vércsoportú
vér nen csapja ki a kapott véfl. l
l. Nliórt emelkedik a hemolízisscl kikerülő henroglobin stratógiának három olyan jcllemzőjét, ami nem található l
virászó
l
ccrrtráció.ia a nefron vezetékeiben előrchaladva?

kon- meg Jszövegben| Milyen szállítónyalábja van a már ]
nörénveknek?
i
, A tlc|'rcnban l,égbernenó l
vízvisszasZíVás nliatt,
. r-stlatégisták (egyóves nör,órryek) l l
1
. Nagy Születési ós halálozási aIiüly, lltlgy tElődési sebesség, ko ]

l
l lrrgy hívják, mi tcrmeli, ós mi a fe|adata a várandósság
so-
railvartr,és, összconrló populációk stb,
l,iitt a vizelcíbe ürü|ő hormonnak?
l
, lt( '( i/hLrrlrán

chorionális gonadotropin/en]bed korinbcrho]v mi-
l '
(rnivct cgyóvcsck
1
. Ziil1 s/lillíl(it]yl!liib. nincscn bcnnc kanbiLttll I
r ilysclkcntíí
;l I l l t\ t
,
I l \ l ,
|\ , ,
]
rt llelltlxl-
lvtllvcn
N lih err líiníl((i)essóggc|,
verserrykópcssóggcl rcrrttclkezó nii- lll}!l1:lll lIill :t szktllxtlittrlitr (hirlszeirr} a lógzí,slr"
vínyck ta|:ilhalrik mcg a gyomtársulásokban? Milven milycn míxlon alakulnitk l(i a k(lnI(Ió1 ha-
,r"i,,"r trn
a g_vtlnrlálsu|ások diverzitása, és hogyan viselik "rt"stt, hatására?
a zavaró títsok a szk<rpolamin
h:tíásrlkat? . A Szkopo]amin a pamszimpatikus vegetatív dúcokat gátolja,
. Sok kölnyezcti tényezővel szenlben szóles túrííképcsséggcl . A kettő.s beiclegzésű szervckben szimpatikus túlsúlyalakul ki,
t,eltclelkeznek,
1l, . A légzési íiekvencia nő,
,l
nűkótlése
, Ilossz a versenyképességúk. . A bólperisztaltika lelassul/az emésztőmirigyek
,
l].
Nagy divezitással rencielkezrrek, cSókken.
ElviseJik/igénylik az ctnber zavaró hatását,
Il q. U,Ú* n*a* van a hioszcinnak a vázizomzatra, és mivel
.]. MWe|yik rendszcrtani törzs ós ;;Ü magyarázható ez a hatás?
;d;;;;;;;;; . A yázizomzat kevésbéingcrelhető/lebénul,
lag
ag?_Válaszodat a íörzs és osztáIy cseté" iámaszd
alá a ké|en . Az idcg,izom szinapszisok acetilkolinnal működnek,
negfi gyelhető jellemzőkkel!
megfigyelhető
Záry atermők töíL,se: takaróleveles virág alakul ki az
i0. A;rg},melyik területén, milyen rendszerében
betegség, amely
KétsZikúekoSZtá|ya: fő vagy háIózatos erezel/_5 tagú virágtaka- emréiezet? Melyik az a neurodegencratív
a szkopolamin,
ró lcvél/csósze + párta emlétc"etvesztéstr cz vezcí? Hason|ítsd össze
okát!
irr"i"" u n"t"grag rratására kialakuló emlék€zetvesztés
1. lzl
iz alka|oidák gyor..un oi"lr* olamtuih, ;Öüt.er"h
lyen
/en szöyettípusban találhatók meg a növényekben,
Úi . A Iimbikus rcldszer (belső köré)berr alakul ki az emlékezet,
azon be- . Alzheinrer-kór (e g,téb ,jó vólasz,)
Iiil r
,il milyen sejta|kotókban?
. A neuroclegeneratív betegségek az idegsejtek pusztu]áSa miatt
Kiválasztó alapszóvet köZöt-
l okozntk eÁlékezetveSZtést, c SZkoPolamin aZ idegSejtek
Zúványokban ti kapcsolatok gátláSa n]iatt okoz enllékezetkiesést,
]
Hasonlíísd
asontrtsd óssze az acetilko|in Ós a szkopolamin kialakuló
Inugyu.a"rrató a tengeribetegség, az ekkor
.§.
kómiai fel- VrirJ
títésétIMiórt
építésétIM képes az acetilkolin rcceptorhoz kapcsolódni Hol található meg az agytan_a_hányás köz-
a szkopola
szkopolamin? Milyen kötés alaku|hat "gy"nr.ityla"a.'l
ki a szkopolamin és p-onqut Á ."n"*"k melyik típusába tartozik a hányás?
receptor köZött?
a receptor
]Az cgyensírly-érzókelő szelvből származó információ (a test
, Mindkét
t4indkét aanyagban rncgtaláIható arnincsopolt
/ N-atom. l helyc, helyzete mcgvíltozik)
. F,Szterköté
iszterkötés . eltér a szemból érkezó intbrrr-rációhoz képest (a test neln mo-
l
. Kovalens
(ovalens ]kötés alakul ki. zog, vagy máshogyan mozog),
]
. A nyúltagyban van a hányáskózpont,
l. A kémiai
kémi: szinapszisok mell ik részéntairittIarót
rn"g u, u""- . Veg"tatri ,.fl"x uagy egyéb jó válasz, pl, feltétlen reflex, nyál-
lilkolint
kolint érzékeló receptorok?
kahártyir eredetű reílex stb,
. Ai szinapszisok
szill; posztszinaptikr.rs rrrenbrínján (vagy ntás,
a
Uiry*-r""-."utciót tapasztalt a macskánál a rendőrségi
r.c-
ccPtor
cptor helyét leíró helyes viilasz)
l
]
volt
r;rur.er'al A szem melyik részének,milyen szövetének
. lyck azok aZ idegrendszeri működések, amelyeket
Me|yck
beíb- köszónhető cz a rcakció?
lyásol
sol a szko|polamin?
]
. Kitágult a pupillája (szimpatikus túlsúlymiatt),
. A Vc8ctatíV
Vc8ct idegrcndsZert
l] . A szivárványhártyában tapaszta]t VáltoZáS,
, A l]]()Zgató
tllttzg l" . A (sugárirányú) simaizomszövet összehúzódása/a kórkölös
si-
, Mltt,;ts;r
ideglcndsZe].t
ll
irgitsabb rendű iclegtevóketrysógeket/memóIiát maizn,lok elemyedése,
ll.,
1.1.,\ gyillirls eslc tiralittt;:t vac§()Ia slr1-1in -l2 ntg szkll-
l1.1,()l(.
;xllitntin1 adolí bc á|dozalárrak, irnnak italába csenrpó-

szve. A sz|<tlpolalnin felczési ideje az é|ő szeryezetben l0
rila (a lralott tcstlren a szkopolamin bonrlása megáll, illet-
vt nagyon lelassul). A maradványokban összesen 18,ó mg
I _t.
,,*, i
;1
(,ilttl Illttsz,Ósl_cl l"l'"'_
,\ l.iizlrrlrrti i<ltgtctrrlszcl,ctt
jr't'"','uiiu''zpontiainak ha(ílrárr is, MióI1
lirmus:r cgy il} cn mclsze s után"' A
|1'.gztls
i,;;ilr;;; ;]i;renerel vátttratót_ T*.T::d,i
ffiil:':rl', i;;;etszést a nyúltvelő és a híd határán
],"*:,1'::.::1
íllut-
":1::11:1.il]::
t|tr,elcllrlill
u]_,.1..,:I]
végzik
szk<lpolamint találtak. Mikor álhatott be a halál, nrelyik el? (A légzésenkívül két pélrla felsorolása!)
szcryben volt nregfigyelhető a méreg legnagyoblr a meny- nyclés, túsz-
. Uj-yÁn, szlüályozás. kiihögés, hányás, szopás,
nyiségbcn? s7eníÓS síb . Q példa )
. A halírl a mórgezést kövctó nrű-
reggel. 6 óra elótt íllt be. . r"*rrr'"'u a híctban található (be)légzésl(gátló)kóZpont
. A mirjban vo|t legnagyobb nrennyiségben.
(A belekben í.clszí- ködésc.
vott allya8 idc kerül, és cz a nréregtclcnító szerv.) fclépi-
ú idegsejl pl, pira.mi§scjt )
'- lsmerlerd cg1 sot",yútuán1
4.
r
()sszcsen:
i ie.atr Az idlelsejt mclyik részc veszi fel, nrelyik része adja
továhb az ingerületet?
vég
]i"j,,".,, d"uirit, o*on, végfácska (szinaptikus végződós,
bunkó)
1O. Vagy Golgi, vagy Cajal, . A clenclr,it í'elól aZ axon felé töfténik aZ ingeriilet tcíiedtse,
nem Golgiés Cajal rzgpono

lclelct pontOZási rendszere:
^
Megotdás
Megoldás Pont-
] .;á-;
számok
l. NIi a reílex? Milyen részci vannuk általában e$ reflexívnck? 1
Hogyan alakul át a retlexíy reflexkörré? l\{ilyen reflexcket j
tanrrlmányozott Sh€rrington a decerebrált rilIatokon? Mondj

cgy példát az ilyen típrrsúreflexre!
l
i
. A rel'lcx ingefrc adott válaszrt;akció, (Vctgy,uri,s
htllyes vá!asz.,
pl. u nogatorttí.s elentí egységt:.) l
I
l
. Reccptol; bevczctő (afferens) szá-;
kijzpont: kivczetó (et}é- l
rens) szár; végrchajtó szerv (ctl'ektor) ] I
. A központ képes betblyásolni cíciunrot képeznek),
a leceptof ingefkiiszöbét; a kóz- l
pont visszajelzóst kap a végrehajtó szcl.vtól a parancs végrehaj-
tiisíIí)]-
i
. Gerincvelői leílcxeket tanulniinyozott.

] r
(VQsy nuís hell,es vú-
t:
lusz, pl.,feltétlr:n reílexekeí.) i l

. t'lttclla (tórd, í'cszítési)reflcx;
elháríttj (hrrjlító) rcllex; vizelct- i
ó\ slókletürítési rcflexek l
,,,_,1 '
]. N,liólí volt szükség a kísórleti állat decerebr:ilására ? )
a sgjten kíviil,
kívü|
. A lclsííbb idegi központok zavaró
hatása nélkül akarta tanuln,,;-
. i"i,"" O"u', magts K*, és fché{ckoncentráció; sejten
l
rrl rrzrli ;1 r|qgq31.7ertihbtlell..rckcr. trlagits Na ós CL koncentrációja
l
t{. ,\tlt,ilrlr vizsgiilalailrali kiisziirrlrelr'íen kitlcr.iiIl,
llrllll<ltil szlilnrazti.iclcklrerr lincs eltóIés. Milyen
lttlg.v it ler.r.;t-
uiopun ul,r-
11. Terrortámadás szarinnal,
kuIIrak ki az agyban külörrlröző receptorokból
gct-ii|ctek hatására az eltérő érzetck?
származó in- védekezésatropionál tso pont)
. Az órzet miníísóge A l'elelet ponttlzási rendszcre:
attól fúgg, hcl_ey az agykércg melyik terülc
tóbc lllt be .rZ ingeriilet.
.). Megoldás
N,lit je|cnt a
mindent vagy semmit törvénye az idegse.jtek ese-
tén? Nlilyen íblyamatok mcnnek végbe az akciól potenciat
mely
kialakulásakor? Melyik membránterületre jellernzőek A szarin és az acetilkolin szerkezetél összehasonlítva
a fent A szarin a ko-
leírt íblyamatok? hasonlóságok magyarázzák a szarin lratását?
kapcsolódik, ha irrevcrzi,
. Ha a membránpotenciíI tinó"rt"rái errrim melyik részéhez
cléri a ktiszöbpotenciált. akkor (bizto- Milyen
hilisen kópes mcgakadályozni az enzim működósét?
ran t kialakul lz .rkciclr potencirl.
. kötés alak;l ki az enzim és a szarinmolekula között?
Az inger hatására kinyílnak a Na*-csatornák.
. A sejtmcmbrán . Mindkettőbcn negtaláIhatri az éslterkiitós,
clepolarizálórlik.
. CsúcspotcnciáI . Kovalens kötéssel kapcsolódik
alakul ki.
. Küryílnak (csúcspotenciál . az et,tzilt,t cktív centrunához,
értékónél)a K*-csatornák,
, A sej trrrcnrbrán rcpolarizálóclik. anl,agot
Z. Uusvun működik az acetilkolin ingerületálvivő.
. A Na K pumpa visszaállítja a nyugalmi potenciált, i".iá*-O kémiai szinapszis az axonvógződésre beórkező mű,
. Az axon credési dombjára, az axonla jel|emző lolvanlaklk. ur"iOs pnt"""ier hatására? Mi a szerepe a szinapszis
a kolinósztcríznak? Nlilyen anyag keletkezik
l0. A mindcnt vagy scmmit törvónye az idegscjt ti;oerot
"n
a kolinmolckulán kívül a kolinószteráz hatására
az ingerü-
"gy -"ghui;-
rozott lerületére órvónycs, más membránterületcken
a szi- letátvivő anyagból?
napszisokból érkcző jelck nern alakítanak ki talál
.,mindent''_
Az idegsejt mel1 ik rérzérenem igaz a mindcnl r agv semrnil
. Az akciós potcnciál hatásála a szirraptikus hólyagokban
(la3r- más husonló,fogal- z
lörvénye? Nli történik ezeken a membránterül€teken ható acctiliolin exocitózissal kiürül
a szi- mtlzás)
l
napszisokon kercsztül beérkező ingerüIet hatására?
Mi en- . a SZinaptikuS tóTbe. 1
nek a mechanizmusnak a.ielentőségc az idcgsqitek
inger- . ÁtclilTundálva a l,eceptorhoz kapcscrlódik, 1
feldolgozásában? Ilasonlítsd össze a két memh.árrtcrtiteten
található Na*-csatornákat, azok működését a membrán . arlinek követkcztében a Na'-csatornák kinyíInak, 1
fc-
szültségónek függvényóben l . clcpolarizálódik a sejtháltya (v(/g) /,?ós husonló Jtlgulmaztís),
. A seittestr-e (dendr-itre)
igaz, hogy nem alakít ki .,mindent'', . A7 acetilkolin-rnolekulák elbontása, a szinapszis depolarizíló-
, Tlelli lirarn/depolarizlir.irl dásának nregakadályozása.
a|lrktrI ki,
. A scjtestre beérkező ingerületek ilyen nódorr képesek . Acetátion keletkezik a kolin nrellett,
ósz-
szegződni. az ideg-
. A Sejttesten ta]álhaló ].
-' rr"i e. milyen folyamatokon keresztül termelődnck
Nat csatornák kinyílása nern íügg a kör- sejtcn belül a kotinészteráz molekulák, és lrogyan,..nrifen
nyezó membrártel.|ilet fesziiltségtól, míg az axonon lrelyükre?
taiatnatOt ."]tult otókun k".esztül jutnak el a rendeltetósi
nyitottsága igen.
. Fehérjcszintézis: transzkJipció/átíIás: sejtmag
l
)sszcscn: l
. tl,anszláció; cndoplirzmatíkus retikulum riboszóma
(
I
. Golgi-rendszcr
l
. (elsóclleges) lizoszótna
l
. cxtleilirzissal
{. l\llallinrrsart h()g.ya|| |chcl ntcgutaglaliizni
a szalin lrlllis;i- 7. A lill,rltll clő lilíttta-
tttitgt itt,tlrsziigi kiizí,plrcgysógcl<lrcn lrrrt
ra ki:tlakuIri tiincteket? IVlilyen sziivetek
működésévet hoz- ztlltiilisitlr a biikkiis? Milyen a nadragrtlyit lónytíirőkópcssó-
|ra(rik iisszcíüggósbe a következő tiin"t"t,
...rol|a., Io|ir- gc? Milycn az irtástalajok tápanyagtartalma? Yálaszodat
Iaszűkülós?
. A szarin magyarázd! Milyen verserryképességgcl r€ndelkcznek a vá-
_eátolja aZ accti]kolin lebom|ását. ezért a7 acetilko- gásnöyények a talaj nitrogéntartalmának megszerzéséért
lirrnll rnűkiidó szinapszisok állandó depolarizá"iót
oiuk;;; folytatott kiizdelcmben a bükkösökhen m€gta|álható növé-
tlak ki.
] nyekheZ képest? Válaszodat irrdokoldI Mi történik a nadra-
. Orltblyiís: nlirigyszövct.
l
gulyáyal az irtás szukcessziója során?
' Pupilllszu|ü|cr, rtmlizomrzüvet, .600-1000 nr tengerszint feletti nragassíg közölt,
I
. Fénykedvelő növény a naclraguIya.
.§. Magvar.ázd. hogv miórt |ehet az atrtlpint
a'sra.intámaaa- . A rradraguIya N-kedvclő. az iltalsttlaiok N-ben gazdagok,
sok során eredlnénycsen bevetni, megmenteni
vele a.sza- . Mert a kivágott lák gyókérzete bonrlik, ani magas N{afialnrú
rinnal mérgezett ernberek é|etét!Hoitalá|h"tó
getatív idcgrendszerben (a szövegben
;;g; ;;- ta|ajt boZ lót!,e.
említetteken kívül)
acetilkolinnal működó szinapszis? Hol ta|álhatíl . Nem verscnyképcs a N-óít foIytatott küzclelembcn,
, .r;;n;]
kus idegrcndszcr effcrens szárábat, u""tiltntinnul . A beerdősii|éssel eltúnik a nadragulya.
szinapszis? -iit iia?
osszescn:
. Az atropoin revelzibi]isen gátolja az acetilkolin
fccepto].o-
(szafin miatt) nagy mennyiségben
|i:.
tilkol
1iy " .jclen lcvő ace-
i n hatásál el Iensú lyozza. ( |ta g u.tíi ho
l, s o n !ó m e gt'b g'a-L-
, A_ szimpatikus idcgrcntlszcr ós paíaszinrpatikus

iile_qrendszer.
12. B3-vitamifl (zepont)
cf'lbrens szárának clúcaiban ]cvó szinlpszisok
*"iltori,,nri A fclelet pootoZási rendszete:
mííködnck.
. A szomatikus
i<legrenrlszer eíl.ercns szárában az
iclcg-izom vég-
lemezek acetilko]innal rlúködnek.
6. Az l990-91-es öbiil háború során néhány

o-".itui t utn* l. Milyen
t^é],es rjisztás mialt atropin
iniekciót lr" -"*e."i. panyagtípus molekulái?
A vcgyi fcgyver bevetése az iraki o|dal "á"U
része.őt vntiár-á-
nak bizonyutt, de az atropinmérgezés tüDctei
"r"gi"J""Á
a katonákon. Me|yek voltak az atropinmórgezósfünetei?
Sorolj fel három ilven tünetet! A n"g"toti" 'ia"g;}.;.
szervekre gyakorolt hatásának ismeretóben
f;g"lr";";
nteg á|talánosan, hogy mivel magyaráZhatók
ur rtropin- Hogyan lehet csoportosítani a vitaminokat oldhatóságuk
mérgezés tünetci! alapján (példával), mi ennek a jelentősóge a yitanrinok hi-
. |)LtpiIlat/rgulás,
nyílí'olyírs,szív 1iekvencianövekedésc, vérnyo- ánya miat1 kialakuló betegsógek szempontjából? Sortrlj fel
ntiis cnleJkcdés, tüclőhörgők tágrrlása,
bélperisztaltita lrárom olyan tápanyagot, amelyek a yitaminrrkhoz hasonlóarr
csOki<e-
nósc. crlószlómirigy eIválasztás/szekréciO csOtkenésc kis mcnnyiségben sziikségesek az életfolyamatokhoz? Sorolj
1Uirrorn
cgy |X)ntórt!) fcl olyan ft-r|yamatokat, melyek sérülhetnck a hiányukban!
, A/ ll(l1)pin me_qszünteti a paraszinlpatikus beidcgzésót . A szeIvezet számáta nem (vagy csak részlegeselt / rrern kieló-
a szer-
vcknck. így szimpatikus túlsúlyalakLll ki. gíríínlcnnyisógben) elóállítható anyirgok, nlelyek a szeívezct
rttííktxltlsóllcz l1óll(ii liizhcíet|enck. rl
,VízrllLllrirtli (ll . ('r,itltltlirrrrk. r,ltgy rrriis jl,r ,\ lrirlri li,lról,ieli,lvótclc cgy li,ll|űlt sze1,1,r,,1,1 tx,ll
(,()
l.l,'|'ót(,l(,,-
1ltiltlit1 ós zsít.tllrlti_
ktlrly (l). li. A, K) Vi( nlinok, ziil. ltl, Ixrgy cgy ern|rcr tr'iplír|ókrillalr llctll lilliilllitlli lrillciIr, il7l
. A zsírrlldókony vitaminokbó] lendeikezésre
íll tartalék. a vízol- csrrlr lri;ltrlíánbót kópcs elóállítani. (A l'clrólic l ri;rtrlíiirrtartal-
tlókony vitaminrlkat nrindcnnap pótolni kell. ma 2%.) l'ed€zi-e a naponta felvett í'chérjc a niacinszükség,
. EsszenciáIis aminosavak: lchér|eszintózis (Így, Ietét? Milyen következményei vannak a niacin ilyen módon
e$,futr )
. Esszenciális zsíIsavak: mcnrbránképzós (Ígl, való etőáltításának a fehérjeszintézisre?
egyiitt!) (Az entlr-
. ó0 g fehéljc 26lc-a a triptofán, azil/. lllí|úl:)|in = 60 g , 0,02 ng =
g iuíu rtu lé kol á,s ne nt e l fo gud h ut ri !
) 60= 20 ng, ez
. Nyrlmelemek: cnzimek nrííködése/hiányos =1,Z g aza,/,1200 mg, cbből m.iacin = l200 mg /
hormonképzés (pl,
kevesebb, mint a napi szükséglet.
.iódhiány) (Így egl,űtt! )
. A niacin-elóállítás miatt a fehérjcszintézisre nem jutna e|e-
3. Mi jellemző a nukleotitltípusú k<lenzirnek (pl. NAD+) szerke- gendő triptofán.
Zctére. feladatára?
.Állnak egy N tartalmú bázisból, ribózból/pentózból. Osszesen:
íbszfát-
csoportból.
. Az enzinr műkódóséhez szúkségesek,
. Az en,zimről képcsek leválni (annak
dcnaturációja nélkül),
kalr15.,;,;6n1 egi nri,ik enzitltltez,
'l3. Bl-vitamiD (zspono
4. Mi a NAD+ í'cladata a biológiai oxidáció folyamataiban? Hol A felelet pontozási rendszere:

termelődik NADII a biológiai oxidáció során? Hová kerül-
nck a biológiai oxidációban a NADH á|tal száIlíttrtt részecs- Megoldás
kók? Milyen összctüggés van a NAD+/NADH í.eladata és az
ATl'-tcrme|és között? Ismertcsd a kemiozmotikus clméletet!
Milyen tcrmése van a rizsnek? Add mcg, hogy a rizsszem
Nlilyen összefüggós fedezhető fel a NAD+-hiány és a pellagra
egyes részei a virág melyik rószéből jönnek létre a kettős
lünelci kiiZöll :íllalános szemponlból és a küllakaró szinl.|én..'
megtermékenyítése során? A rizs tennésénekmilyen részeit
. A NAD+ clektronokat és plotonokat
vesz til a ]ebo|tásra ke- tartalnrazza a korpa?
riilő anyagoktól . A t,izsnek szemtetmése yan.
. a glikolízisben.
. Termésfal: a magházból kclctkezik.
. citromsavcik]usban.
. Maghéj: anlagkczdemérry burkriból kc|ctkezik,
. A NADH leadja a plotonokat
és clektronokal a teminális oxi- . Tápslóvet: megtcínékenyítctt központi seitből kelctkezik,
dációban
. Csíra: megtermókenyített pctesejtból kcletkezik,
. a citokrórnoknak,
. A korpa a termóstilat és a rlaghéjat tiutalmazza,
. Az elektronok és a protonok
az oxigéru.e ker|ilnek.
. A NADH által szíllított e]ektronok energiájának csökkcnése Hogyan csopoíosíthatjuka környéki idcgrendszert felépítő
. plotonokat halmoz t'el a
mitokondriunr két lnenbfán kö7iitti egységeket? Hogyan jut eI a l'elületi érzókelés során keletke-
térben. zett ingerület az agyba, és ott nrelyik lebcnyben tudatosul?
. a proton-kcrncentrációktilönbség . Dúcokbó] és idegekból írll a kömyéki idegrentlszcr
kiegyenIítósekor feIszabacluló
encrgia . A fcltileti érzókelés receptorai hánban/ilhában talállratók
a
l
. ATP-szintózist erednlónyez, . ezck sejtteSlc a csigolya közti dúcban helyezkcdik el
I
. NAD+ hiány esetén csökken a sejtek . a gcrirrcvelő hátsó szarvában
energiatcrmelése, ]
. A kiiltakaró (íényhatására . átkapcsolócllis,
bekövctkező) sérülésénekregcnerlí-
liisa nehczcbben rlegy végtlc, . kcresZtcZíidéS megy végbe.
i|1 i||!(,Iailel
ll t|l
ill (()ltlills(i) k(ilc!:cll Icllill
llrtlszbal] átkapcso|óclik
a lirli lebenyl c kivetül.
végbe a pirosző|ősayat termelő folyamat a sejten belül, és

! f. .lelltrrrtztl
li,litrlirlrlli alltltilin!
5 t t t i l l
l'1lrrk alal<ílak
i r i / tl
It viil'iisrí'rlr.'slelit'l sziittltlk' rrlrrL'jrll" It'lólril('siili'
t t
. lriárryzik belólük a nitokondriurn és a sejtmag

t t
1
ir lé1,1'ialrban; 4.5 rnittitj/trttlt
]
rtólibcrt
. jclentős a hemoglobintaítalma a sejtplaznának

rnilyen tcrmékek keletkeznek a piroszőlősavon kívül? NIi-
lyen gáz jclcnléte szükséges ahhoz, hogy megtörténjen a pi- , oxigén, ós szén-dioxid-szá!]íláS
roszőlősav dekarboxilezése, hol megy végbe ez a firlvamat, és
i i. Í"ri"-""a a hemoglobin-moleku|át! Hogyan kapcsolódik
milyen anyag (csoport) keletkczik ennek során? Hogyan hoz-
ható összefüggésbe a tiaminhiány és az idegrendszcri, illetve
j össze a t'cladata és a felépítésc?
,4leherjer.'tz r4hetn. lttncllben,1 vir,tlll iorl lrn,
izrrmrendszeri tünet€k?
Glikolízisse] keletkczik
. A Fe(II)-ionhoz és a fehérjéhez kapcsolódik az oxigén,
a piloszőlősar,,. l a henloglobin,
A CO2-ból keletkczó szénsav plotonJ'lt veszi t'cl
Sejtpalzrnában ncgy végbe a glikolízis- I
milyen folya-
A piroszőJósavon kívüI NADH és l +. i merrékert ábra segítségéyclismertesd, hogy
nratok menn€k Yégbe a tüdőben található Yörösvórtestekben
ATP telmelődik.
a légzésigázok í'elvétele és leadása soránI
1
Aelob ködilmények, oxigén jelenléte mellett íncgy végbe a pi-

roszőjősav dekalboxilczése. Az clxigén lcszor,ítja a hemoglobinró1 a hidrogéniont,
képez, alni-
ami a vöíösvéIteStl)en levő HCoj-ionna] sZénSaVat
irmi a mitokondriumban rncgy végbe.
ből szén-dioxid keletkezik.
lcetil koenzirnA ke|etkc,,. ik,
Az ideg- és izomrendszer működéséhez nregfetelő rnennyiségű i Úugyu.e"a a szöveg alapján, |rogy miért nacyob.b 1
vé:zes
nrérc-
szenvedő betcgek vörösyértesteinck
enelgia (Al'P) szükséges, ami a tianinhii'rnv miatt nem keletkc-
"e.J""gO.ryregrr"n
zik elég nagy urennyiségen, te az egészsóges emberekéhez kópest!
nagyobb
A vészcs vérszcgénysógben szenveclók vórösvértestei
()sszesen:
mél,tékben rryelik el a 420 nm-es fényt,
cbból következik, hogy magas a hemoglobintartalmuk,
a hemog1.1bin o./mUtiktl\Jn akrir, íp1 liibb \i,icl lan \i\\,/l
a normál vörósvél-
a sejtek;en, azoknak nagyobb a térfogatuk
l4. B12-vitamií'l 1zo pong tcst;khcz képet. (Yugy más _jó meg|ilgalnutzús,)
"nr"tyiX
\ l'cIelet polltozási tendszerc: O. oitu-i" hiánya miatt alakul ki vérszegénység,hamind-
meg egy
két ;ihminból vitaminmentes táplálkozás valósulna
ember esetón? Hány nap múltán
jelennének meg a tünetek?
Megoldás
A folsav hiánya miat1 alakut ki vérszegénység,
70()0 u[ ^-
l. Mi termeli a vér alakos elerneit, m€tyik szcry melyik állomá- A hijn1 eLÚ ttupja; - J), nrpon,
nyábarr talá|ható meg 20t) ii
nap
szervezetben? -
nyálmi
. viilös csontveló
Z. Úirv"n r"rre.jeket tcrmelnck az R-proteinon kívül a
.1l cs(]11t szivacsos iillornínya rigiek? Mi a nevük az R-proteint bontó cnzimeknek?
. it lapos csontok/a csörles csontok r,égi lésze,{<onkrét anli|áz (mrrcin) és
csont neg-
jcliilóse tripszin/kirrrotripszirr
,t, ('ilsll(,tillal vtígr.thrr.iltrt l kísérlctalap.ilin brlnlhalti-c az ittl-
rilsic
^ l'itl<1rrl pcpszinncl? Vílaszotlat indokoldl J. llrrgl lrir.jrtli az A-vilitlttilr clíivilitnlill.iiit? l\liIrelr rtiirtitrli
it vc-
Nclll boníhilta],. nrivel az intlinsic t)ktor a gvomotban termelaj- st,illlllirllr'l|lan lalállrrrtri nrcg cz rt ;rrtlvitarrtin? Nli cttrtek
clik. tlc a csípííbélbenke l fclszívásra, és közben nem bomlik el,
gyiilttllcl( szercpe a növényi seiitalkotóklrarr?
,(É-)karotitl
9. Mi íiirténikautoimmun betcgség során? A szövegbcn említett . Zóld sZíntcSt/ZáIvány (/krorrloplasztisz)
betegség mellett soroli fel móg kettő autoimmun bctegséget! . A lbtr,rszintezt. cp) iL pigmelllj(
. A szelvezet megtánadja saiát sejtjcit (idegenkónt
ismeri fcl) pe,
, 3. Hogyan függ összc az elővitamin színe a szerkezctéyel, az
::l.-:1ll]:',,p]:]1l_í!:::9rb""gség/reumás ízületi gyullaclás dig a feladatával?
. A karotinban konjugílt elcktronrendszer ta|álható (vagy ezzel
l(). Számold ki, hogy másodperce.Ü;;;r;;örö."e .i* t-"l"i- l
kezik egy 5 liter vértérfogatúí'órfr szervczetében. ha ismer- azonos rncgállapítás),
jük, hogy a vörösvórtestek életideje l20 nap! . ebben delokalizált elektronok találhatók, l
l
. nTelyek könnyen gerjeszthetők a látható fénnyel,
5.1rí' dh_ _§,l(|" tlrln]
mm' ]4 l l2ó5 dh . a VisszasugáIzott íényaclja a karotin színét, t
másoclper , A pigmentek í'eladata a rraptény enelgiáiának megkótésc, ezt az

elektrorrok gcrjesztésóvel érik cl,
ll. Ismerve az emberi diploid sejtbcn található kromoszómák l
számát, valamint azt, hogy a vörösvértest órése során három Milyen creken keresztül jut el az A-yitamin a középlrólben
osztódás történik, hányszor történik meg a DNS szintézis valá fehzívást követően a fethasználási lrelyérc? Válaszod-
1 másodpcrc alatt? Tételezzük fel, hogy másodperccnként ban térj ki a szív iiregeire is!
2,5 millió vörösvértest keletkezik. . A nTájkapuérbe kcr,ül a felszír,ódás r,rtán,
.,16 egy kromatidás kromoszórna található
egy diploid seitben . májvéna + nagyobb vénák + jobb pitv:rr _) jobb kitnra J tüdó
(,1ó DNS-rnolekula), 3 osztódás niatt ezek l3{J-szor
szintetizá, , bal pitvar-> bat kanra + aorta + artéIiák
lódnak, összesen 3,,+5 . lOlJ alkalommal másodpefcenként.
5. Nlilyen sejttípusok találhatók a rctinában? Hasonlítsd össze
()sszcsen: u ."iinu t ét fáto."ceptorának elhelyezkedósét,
számát, inger-
küszöbét, a íényhullámhosszára való érzékenységót,agykór-
gi leképezósét, feladatát! Add meg, hogy a fotoreceptorok
itltti,rlr-O"C tulajdonságai hogyan tüggnek össze különböző
5. A-vitamiD l. 1sspontl működésükkel!
l'clclet pontozási rendszere: . Csap, páIcika (pigrnentscjtek)
csap Pálcika
MegoIdás Sárgaíotton kívút

Sárgafolt ElheLyezkedése mindenhoI
l. Milyen lilaminok oldót|haltak ki az éleres t nure.ri.u KeVés számUk sok
a táp|álékból? Adj mcg 1-1 lriánytünetet az cgyes"r"le.vitaminok-
Magas lngerküszöbúk Alacsony
nál! (Yálaszodlran az A-vitarninra nem kell kitérned!)
Foltszerű/tobb
. D-, E , A-. K-vitaminok Pontszerú/1 csaphoz Agykérgi pálcika taítozik
1 agykérgi neuron
. D vilan.in-hiány: csontritkulás, arrgolkór, Leképezése
egyéb jó megoldás, kapcsolódik 1 agykérgi neuronhoz
1ll. inlIl unrendszeri problénrák Érzékenységa fény Ninc5
. li-vitarnin-hiány: sterilitás, membránképzési Van
hulLámhosszára
pr.oblémák
. K-vitamin: vérzékcnység Feladata Álnyék és fénylátás
Éles és színLátá5
. Alltt,strtty ill!clkiisziib;
tttsc/szii[kii lcti liitiis
piilcikík l'órry-lir.llyúk lllcgkiiliinlliizle
. l)tltttszcr,íí agykérgi leképezés: csapok

feIadata az éies látás
I
I Au itiL,getl g(ill l)citlltlllilsll tilll(,llll(,l \ ltll\()l\, l)ilLl(ililll!!|)lll/
rltitlrrk. ltrisllkL, clcklt,trtttrrs iilltttt slll, st,l,tlst,ItiveI,
tekilrtvc clck1l,()lll(ts itlattl vitgy lrrjstrLk is i l l l
ttttjtlszet'til
t i tl t idcgclr
i l t l r i l
t
. I lLtIli'lrl:hosszra l,aló érzékenység: DNS,t a scith!'lftyál,t (2 pt;kll _|i,lllntlti-su ),
csapok színlátása l
(r, A kálium- és kloridionok áramlásával hogyan lehet összefüggés- Mit okoz az cgyoldalú, hagyományos rizzsel való táplálko-
aranyrizs fo-
ben a fotoreceptorok hiperpolarizációja? Magyarázd válaszod! zás? Soro|j fel két olyan betegséget, amelyck az
. C[ beáram]ása
gyasztásával meg€lŐZhetők?
. KI kiár,arrrlása . Mtaminhiány, hiá|ybetegség alakul ki,
. Farkasvakság, szaruképzési probléma stb, megclózhető,
Mindkét esetbcl1 a t-eleletnek utalnia ke]l a sejt nyugalrrri állapotú
Egy gén
töltésórc. Úogran jOn tétre a rizs tápszövete a magképzés során?
rrán] péiaányUan található meg a tápszövct egy
scjtjében?
7. Hogyan jut cl a retinában keletkczett ingerület az agy
meghaá- . A tápszövet a központi sejt és a hímivarsejt összeolvadásával
rozott lebenyére? Mi a következménye a |átóideg részleges ke-
reszteződésónek? Ntilyen okokra, sérülésekre vezethetők vissza
jön léfue,
az ábra alapján a kövctkezó látótér-elváltozások: csőIátás,jobb A tápsZöveti Scjtek tíiploidok,
szem bal és bal szem bal o|dali látóterének beszűkülóse? Úiiy"n unyug fordul elő legnagyobb nrennyiségben a _rizs
.Retina vakfoltján lép ki a látó (tI.) a8yideg
+ (részlegcs) ke- taps"Ovetetlent Jcllemezd ennek az anyagnak a^felépítését!
reszteződés Milyen reakcióval |ehet ezt az anyagot kimutatni? Ismertesd
, talamusZ: átkapcsolódás, előzetes téldolgozás a p;óba végrehajtását, tapasztalatát, magyarázatát!
, nl akszirtleben1 : elsódleges . A tápszóvetben keményítő található meg,
látokereg
, A tészleges keresztezódés következtében a Szemek látótelei . A keményítő (a-)glükóz-molekulákból épülnek fel,
aZ
ellenkezó oldali agyféltekeréI e kerülnek, l
, spi[ílis (d-hélix) szerkezetú ami]ózbóI
Csőlátás: a részleges kel.esZteZődéS séíülésenliatt alakul ki. 1
. és elágazó amilopektinből áll,
Jobb szcm bal és bal szem bal oldali látóterének beszűkülésc: . A keményítőt (amilózt) Lugol-próbával lchet kimutatni,
A jobb agyféltekénck a részlcges keresztczódést követó sérülóse. . A próba során keményítőoldathcrz K1-os iódoldatot csepegte-
l
()sszesen: tünk (de megfelel bármilyen iódoldat),
33
, az oldat kék színűvéválik, melegítés hatására elszíntelenedik,
. A jód az a-lrélixbc épül, ahol nregváltozik elektronjainak ger-
jeszthetősége,
l6. A-vitamin ll. . így fényelnyelése.
|. sorozat (23 pont) A táp"roto"rru melyik részében,milyen emésztőnedv, annak

szénhid-
\ lclclet pontozáSi rendszere: melyik enzime végzi el a rizsben található tartalók
rátnak az emésztését?
(a gyomorig) és a közép-
. A kernényítő lebontása a szájürcgben
Megoldás 2
bólben kezdődik cl.
Az amiláz enzim
1
.
l. Mi a génmódosítás, sorolj fel két módszert, amellvel clő lehet 2
. a nyálban és hasnyálban található meg,
tillílani genelikailaA módosílo1l élólén5ekel? en-
. A génmódosítás sotán idegen Az emésztést(a \,ékonybélfal hálnsejtjcin található) maltáz
genetikai infor.lrráció kerül egy
zirrr feiezi be.
ólőlónybe. A bcjuttatott gónnek nrcgfelelően megjelenik az
atItltt lLrlir jclonslig. (Va gl, nttís lrcll,es tne gfo gal trul7ás.
)
2, sorozat (3.1 polrl)
li(i
.l. Nlicl1 rlrll (tlnrtszti,s a §zal),t(lliil(|ill(,,
.irllrlr az iivtghírzi
vizsgálatakor?
;tcsl itz at,itlryrizsniivónyek
Megoldás ] Kii,lr,),cl,bcn bcíblyásolhatók a környezeti tényezók, czek be-
li)ly'lsolják a í'enotípust.
l. Hogyan történik mcg a fény érzókelése a pálcikákban, mi
a szcrepe az A-vitarninnak a fényórzéke|ésében? S. ,a.genctitai módosítások cgy másik ercdménye olyan kuko-
. .i"át melyek egy baktérium által termelt ge-
Az A-r,italninszálmazék (r.ctinal) a rodopszin (összetett) lchér- "tőáttitáru "olt, Nlilyen
jenrolekuJa alkotója. .inctetenekrc toxikus, mórgező anyagot termeltek,
l kukortca
. Fénv hatására az A-r,,itantin-származék veszélyei lehctnek ennek a genetikailag módosított
előnyei le,
ternlesztésénck ökológiai szempontból? Milycn
lcválik a l'ehérjéről. l
. ennek hatására ahkul ki egy. az agy
felé tartó akciós potenciál. l i"*"t u környezet, és természetvédelem szempontjából, ha
Miért nem képes a hagyományos rizsszem B-karotin terme- a mezőgazdaság ezeket a nöYénycket termeszti?
popu-
lésére?Miért lett nagyobb a GR2 B-karotin-tartalma azáltal, . A [oxintenle]és tulajclonsága kivadulhat, a tctméSzctes
élólények pusz-
lrogy mcgváltoztatták a beült€tett gónek környezetóben jelen lációkban is megjelenhcVnemcsak kt'Lrt okozó
(pl, móhek), (Vagl, mús helyes
levó régiókat? tulnak te. hanem egyéb rovarok
.A rizsszemben gáto]t állapotban van a B-karotint termclő
megoklós.)
, Kevesebb növényvérJő szert kcll felhasználnia a mczógazda-
gén(család).
ságnak.
. A megváltozott környezet lniatt gyakabban íróciott a gón
első gene-
RNS-nolekuIlira_ 6. Milyen mennyiségben kell fogyasztani naponta az
a megfeleló mennyi,
3. Mijelent .á"ió. u.uny.i".lró (GR1) ahhoz, hogy
a faita kifeiezés? Hogyarr változik meg a rizsnaivény
ségben r igl úk bc a s7erve/etünkbe a B,karotinl?
O:*u'T'i1
nemesítésesorán a rizsszemek tömege? Ábrázo|d a mennyi- \ olna Az§la
mig vólemén; t arról. hog1 a C R l nör ény segílell
ségi .|elleget, jclöld a szelekciós nyomást! Milyen típusúsze-
szegény népességénckvitaminellátásában !
lekció alakítja ki az ilyen jcllegű változásokat?
. A napi szükséglctet és a GRl ri7s karotintaítalnrát elosztva
. A fajta a taj a]atti |.cndszertani katcgória,
( |r y .o r !8 l = l50(| jön ki,
. Az cgy taJtába tartozó élőlényeket az enbel által gazclasági/
eur tnjsral: 24U0
na|)
t
g _g__
nap
hobbi célból szaporítja/nresterségcscIr hozzir létrc, l . anri irreálisan nagy nrennyiség rizsból
.A ncmesítés soriin nó a rizsszem tömege. t
Nlilyen folyamatok mennek vógbe a sejtcn belül a génexpresz-
. Helyesen ábrlízolt ir,ányító szelekció,
szelekciós nyomás. l ,#(u"o" u gtrr"t kitejeződése) során? Ismertesd ezekct a fo-
. lrínyító/mesterséges szelekció heterotróf sejten he|üli he|yszínük, a vég-
l il,u-utur.
",ir.o.iOta a|apján!
bemenő fotyamatokat által felhasznált mrrnomerek
átadását, megnyil-
lránylioll szelekc o
Uitri"toritiu o UNS,ben kódolt iníbrmáció
ezt az
vánulását a gónexprcsszió folyamatai során? Ismertesd
alapelvet!
§lgl
E
. Transzkripció (átírás1: sejtmag, nitokondriun, ibonukleotid-
trilbsztátok (ATP, GTq CTP, UTP) monomeLck
mononle-
. Transzláció (íbrdítás): scjtpIazma, mitokondtjum, a
3
tck ll tt-t it,l osavirk
bázispárosodás elve szcrint rrrcgy végbe,
l
\ Az in lilrnu:rcitiátldás a
l
fenot pUs
. l)NS > rrrl{NS; nl|tNS -+ tRNS
l
Milycrr a lrcre lrclső szerkczetc? Sorolj í'el három, a lrcrón Felhasznált lrodalom
bclül ta|álható sejttípust! Milyen osztódások mennek vég- Sttldló, llu,
Ádám Veronika (2í')16),. Orvosi l]itlkémitt, Semmelweis Kiatló ós Multinrótlia
lre a spermiumok differenciálódása során? A spermiumok
dapest
átesnek egy érésifolyamaton is. Mi történik az éréssorán Maxtm Kiartó, Szcgcd
Bán Sánrtor (2009) : Kieftszítő.|'ejezetek a biológiaérettségihez,
a spermiumok sejtalkotóival? Sorolj fel még két o|yan té-
nyezőt, amelyek az A-vitaminon kívül befolyásolják a sper- DieterHeinrich_ManfredHergt(l994)..SHAtlaszÖkológia.SpringerHungaricuKiutlr1.
matogen€zist! BudapeSt
. Herecsatomák építikfel.
Falus András (1999): klj kiróly katonót! YinceKladő, Budapest
. Óssejtek: osztódásukkal hoz zák Iétre a spermiumokat. (6,, átdolgozott kiadás), Medicina K(inyv,
Fonyó Attila (20t4 ),. Az ot,vosi élettan nnkónyve
. Tesztoszteront termelő (Leydig,) sejtek, kiadó, Budapest
Gál Béla (2004): Biológia 10, Bíológia ll,
Biológia 12, Mozaik Kiadó, Szeged
. A spermiumok differenciálódása során először mitózisok, (20l3): Az önemésztés, sejtpusztukís tls
Kovács Attila Lajos - Lőw Péter - László Lajos
. majd meiózis megy végbe.
me gúj ulás milekuláris sejtbioló
giój a, ELTE, Támop jegyzet
. A spermiumok érésesorán csak azok a Sejtalkotók maradnak ( 2007)" On,osi patobiokémia,Medlcina
Könyvkiadó,
Mandl József- Machovich Raymund
meg, melyek a megtermékenyítés szempontjából fontosak Budapest
(vagy utalás arra, hogy a spermiumnak milyen jellemzői szol- Pawlina (2007): Szöyettan kézikönyv és ul,
Michael H. Ross .- Gordon I. Kaye - Wojciech
gálj ák a megtermékenyítést).
lasz. Medicina Kónyvkiadó, Budapest
. A spermium differenciálódását a hómérséklet (36.C), a tesz- Kiadó, Budapest
Molnár Kinga (200 5): Bevehető-e az anatómia fellegvóra? Scolar
toszteronhormon, valamint a tüsZóselkentő (FSH) hormon be-
Typotex Kiadó, Budapest
folyásolja. Sarkadi Lívia (200'l'): Biokémiq mérnök szemmel,
(1996): SH AtlaszÉi,ettan, Springer Hungrt,
Stefan Silbernagl - Agamemnon Despopoulos
()sszesen:
rica Kiadó, Budapest
Budapest,
Venetianer Pál (2008): Molekulók, gének, sorsok, Vince Kiadó,

M (:goldások: Fejezet

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

M (:goldások: Fejezet

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

'lN

betegségei rrr p.",l sainak a valószínűs

4. í'eladat: 2 dezoxinukleotirl ritasz 9 lllllll \J \-

í,, ós l0. felaitat: ez eut,ariOta részeket, azaz intronokat,

azonos célsejt esetén eltérő biokémiai útvonalat

l0, fe'adat: A vizsgálat során a hidrolízis miatt

6. li.ladrrí: A szltehltt,r'iz (C,rH,,C

c mol 2/ mot mot l59 mol kJla 2,32-2,45 20 mot

l;ilfil}"iiáT,illúffi Xi?Tf;Tx,:1[1,, *. nem ke'etkezi k : ez#?il;;;. (C17H35COOH) moláris tömege: 284 -L

A gtikolízls és lehet exot"ríiő ,'a'^"ii,-

l3. Epigenetikus hatások

H A feladat megoidásához szükséges

íl, Í'eladat: A kimotripszin aktivitdsu

,yl,f i;,!:,,Iili jfl#::l,TrÖ;Ö-ffi ']jn^',\,!o;',|:;.',,,^

2O. Fogadd a vasat, a vitamint! ospo"o

rezik. arrrclyek nek ;;ffi, ijffi];il]l*fi,".l::"1ilT'ii})lÍ'i"*'+ 2, 4. 5. 6. 7. 8. 9.

j szívnak fel, nagyobb a térfogatuk (D válasz),

Pontszám 1 1],l ] 111

\\\\ / ,,. A megoldások magyarázata:

l.eladat: l tlm3 vérben l50,4 g hcnxlglobin található, arli 0,00224 nl,,l,

A nyomásénékek élettani feladatokban általában vagy gzqola oxigenizált molekulák aránya"

vér mennyisége 12 ,10,9 cm3 = 5104,8 cm3, vagyis 5,1048

26. Vércsoportrendszer€k (tl pont)

Fetadai A f'eladat nlegtllditsiilttrz sziiksr,lges istttct,clck:

(,l,/B vá|asz), scnt

Az I perc alatt keletkező vizelet glükóztaltalmát két lépesben

B,qE c,E DE A,E A,D

29. A vesédbe tát d GFR (opontl

31. A máj: lebenykék, mérgezések, kórok oo pono

M99otdá§ c B D D kétszer c töfiénik meg az oxigén leadása.

denalil eltérő mértékben hat a cGMP-t bontó izo- 6. ?.

cGMP-molekula ,, é|ettdejére"hat (l j/C válasz) .

oH A: guanilcikláz enzim; C: foszfodiészteráz en-

A feladat megoldásához szükséges ismeretek:

34. Afferens és efferens száIák (rr pont) ,1

Az, afferens részjszá a reflexívnek az érzóinformációit, az efferens részlszár

(kettőt a három közil) (2 pont)

." ..;;*::ru*lffi...?1:!fi ,",iTTTí#:íT,ffi,i;;,x*:r*m*

llÍ;{* :,",jffi §**#í:::llru;::i:*"i:#i::ffi :ii:,lx],Tj ;T"

9. f€ladat: TJimfocita: sejtes irrmunitás; B-limfocita; ellenanyagos immunitás (összascn

A B kepre 13, feladat: Általánosvédekezés l aszerzett immuniás kialakulásának megkezdése. ( 1 pont)

3, 5, 13, 16 ,12. Három mirigyszövet, négy struktúra (8p."t)

lasz),.-majcl a Líplálóklánc t'ogyasztóin és lebontóin (9/E v/rlasz)

tók (8/D válasz). A madarak guanója a ciklusból tartósan

(vagy más megfontolások alapján para"itlzm,is;

i"jillii| Y.,J^"]T]l9 i'O'ryíahangya,mind

6. és 7. feladat: A fürkészdarazsak, a_ szövegben

B,E B,c,D A,B

A,l;iperdők a terulet vízrajza miatt

A megoldások magyarázata: M€oldás DE A,B

A í'eladat megoldásához szükséges ismeretek:

A megoldások magyarázata: A megotdások magyarázata:

4. feladat: A felsorolt fodorkafajok az Asplenium nemzettség

5O. Nemzeti parkjaink ooe""o 52. Gabonák fuzáriumos fgn§2§5g 6opono

{azánk nernzeti par\iai atapíüísuk évsámával:

rtrintlig azonos tiivo|siigrir tirliillrirtlik ir gyiikólcsLlcsttil ///) virlasz).

Megoldás B,A A,D E,c c,E c

Megotdás qE A,C C B C D C,D 1915dml

Fetadat A megoldások magyarázata:

-l /i| v iilast.ok) nyalábokrtil (-il8 ós

llycn rllennyiségű káliumion l9l500 dm] talajoldatban

A í'eladat megoldásához szükséges ismeretek:

rrrcgjcIcrrrrck ill ivilís(,ilek. lfy il llitlils/llli;!dlly rrrlil,Lli;lllritl. lil!írl il

rezik. arrrclyek nek ;;ffi, ijffi];il]lfi,".l::"1ilT'ii})lÍ'i"'+ 2, 4. 5. 6. 7. 8. 9.

." ..;;::rulffi...?1:!fi ,",iTTTí#:íT,ffi,i;;,x:rm*

. .'á"'',,"nd"r t"agy rrír az, cncloplazl|atik:s ,l:tlkul:T ]o]])