Klasszikus Realizmus Modern Realizmus
Neorealizmus Neorealizmus
Képviselők Thuküdidész (Peloponészoszi
és alapművek háború)
Machavelli
(II. Princip)
Hobbes (Leviatan)
Rousseau
Korszak az I. vh. előtt
a nemzetközi kapcsolatok
megszületéséig tart
Jellemzők Normatív irányzat
Realizmus alapelveit mondja
ki
Alapelvek Méloszi párbeszéd (nincs
legitim hatalom, aki
meghatározza az igazságot)
Objektívitás hatalomért folytatott harc
racionalizálható
(van egy rendteremtő ereje,
ez racionalizálja)
Államok jellemzői hatalommaximáló egyének (az
államok nem olyan
agresszívak mert nemzetközi
szintéren nincs akkora igény a
biztonságra) = természeti
állapot
mindenki potenciális agresszor
Állami viselkedés Úgy cseleksznek ahogy
hatalmuknál fogva tudnak
Kettős erkölcs (államérdek és
politikai érdek szétválasztása)
az állam érdeke a
legfontosabb
Harc a mindenki harca mindenki ellen
hatalomért aztán természeti állapot
Neorealizmus
Carr
Morgeanthau
Kennen
Kissinger
Raymond Aron
a II. vh és 1979 között
(diszciplína második
születésével,
liberalizmussal
párhuzamosan)
Szereplő szintű elemzés
államok viselkedése
határozza meg a
nemzetközi rendszert
Politika: mint társadalmi
jelenség az emberi
természetben gyökerező
objektív törvényekben
gyökerezik
lehet matematizálni, de
nagyon szűkít azt meg nem
akarja
Intelligens állam
(cselekvőképes)
világpolitikában mindenki
ugyan azt a szerepet tölti
be, a hatalmát akarja
maximalizálni
DE van politikai erkölcs: a
politikai közösség
felelőssége
az állam cselekvőképes:
- cselekvőképessége
a lakosság
támogatásától
- és a nemzetközi
színpadon való
mozgástértől függ
a külpolitikai viselkedés
fajtái
imperialista államok
külpolitikája
revizionista külpolitika
ugyan az: az adott állam
meg akarja változtatni a
hatalompolitika jelenlegi
állását
o revizionista:
hatalom jelenlegi állásának
megváltoztatása
containment – fel kell őket
tartóztatni
• status quo: a
hatalmi felosztás
megtartása a célja
o appeasement -
megbékéltetés
• presztízs: nem az
állam érdekét szolgálja,
nem változtat semmit csak
kedvező képet fest a saját
hatalmáról
Offenzív Defenzív
K. Waltz Mearsheimer Keneth Waltz
R. Jervis
S. van Evera
1979-től a hidegháború hidegháború után hidegháború után
végéig
Struktúrát vizsgál Strukturális elemzés, Nagyhatalmakat vizsgál
A szereplők nem elég
erősek a nemzetközi
rend befolyásolásához
Hierarchia vagy anarchia Kiegyensúlyozott és anarchia miatt az államok defenzív
a rendező elve Kiegyensúlyozatlan visszafogott politikát folytatnak
Hatalommaximáló nemzetközi rendszer, a konfrontáció néha így is
szándék láthatatlan keze multipoláris elkerülhetetlen
teremt rendet hatalmi ellensúlyozás
Strukturális módosítók jelentősége
behaviorista szemlélet objektívvé akarja tenni a társ. tudományokat
Minimalista - az államok a nemzetközi Államoknak nincs szüksége
államfelfogás: semmit rendszer legfontosabb agresszióra:
nem csinálnak csak szereplői Agresszió veszélyei:
adaptálódnak - minden állam rendelkezik
funkcionálisan offenzív katonai a hegemónia elérésére tett
egyformák kapacitásokkal kísérletek önmagunkra veszélyesek
(hatalommaximálás) - nem ismerhetik biztosan - azonnal ellensúlyozást vált ki
csak alkalmazkodnak a más államok szándékát az agresszió nem racionális döntés
nemzetközi rend - az államok racionális - hódítás ritkán kifizetődő
anarchiájához a szereplők o költségek általában
nemzetközi rendszerben nagyobbak, mint a
haszon
- offenzíva-defenzíva katonai
mérleg: védelmet részesíti
előnyben
- szocializációs és a
történelemből levont
tanulságok
- az államok viszonylagos
biztonságban vannak
Kapacitások megoszlása félelem: az államok A biztonsági dilemma
alapján: hatalmukat, befolyásukat és spirált indít el
o erős állam jólétüket maximalizálják A állam nem érzi magát
(power maker) - az államok offenzív biztonságban
nagyhatalmak expanizionista politikát biztonságát erősíti (szövetkezik,
 meg tudja követnek fegyverkezik)
változtatni más állam o cél: relatív hatalmi B állam megijed, hogy A állam
viselkedését és hatni a helyzetük javítása megerősíti magát
nemzetközi viselkedésre nincs status qou állam így ő is megerősíti biztonsági
o gyenge állam csak regionális kapacitásait
(power taker) hegemónként igazán Erre A állam csak jobban megijed,
 követő cselekvőképes hogy B állam veszélyes lesz
külpolitikát folytató egyre erősebb fegyverkezés és
államok versengés spirálja alakul ki
Strukturális módosítók finomítják
a körforgást
biztonságkereső államok jelzik
baráti szándékaikat egymásnak
együttműködés akadályai: egy
célra rövid időre létrejövő
szövetségek, ellensúlyozás
politikai függőségtől való félelem
sebezhetőség, csalás
Nem kell békére Globális hegemón nincs, A hatalmi harcnak csak belpolitikai
törekedni, azt a rendszer mindenki regionális oka lehet, az anarchia defenzív
 (racionizált hatalmi harc)
Eszközök, a polgárok biztonságának,
metódussok, szabadságának és vagyonának
viselkedésformák növelésére minden eszköz
használata megengedett
(hazugság, gyilkosság)
DE csak ezekre
Külpolitika erős védelmi
jellegű (óvatosság)
Államok célja Biztonság és béke
intelligens állam koncepció
részei:
1.demisztifikálja a
partnerállamok
külpolitikáját
- mindenki lehet
potenciális ellenfél
2.racionális-e célkitűzése
hatalmi erőforrásai
határozzák meg hogy
képes-e elérni
állandó (földrajz, ipar,
katonai felkészültség)
nem állandó (népesség,
nemzeti
karakter(diplomácia) és
morál (kormány
külpolitikájának társadalmi
támogatottsága)
diplomácia minősége
3.külpolitika fajtái
(revizionista, status quo)
Normarednszer szerepe
arisztokratikus hatalmi
rendszer: (19. századig) a
társadalom
véleményét nem
kell figyelembe
venni
nemzeti univerzalizmus:
20. századra teljesedik ki
tömegdemokráciák
kialakulásával
csökken a
cselekvőképesség
mozgástere
hatalommaximalizálás
alapvetően biztosítja hegemonitásra törekszik, magatartásra kényszeríti az
Racionális döntések világpolitikát csak ők tudnak államokat
alapján folytatni
aláásni más felemelkedő
hatalmak hegemóniáját
Alkalmazkodási Offshore balancing: Strukturális módosítók
stratégiák: megakadályozni más régiók földrajz- geopolitika
- emuláció nagyhatlmiságát, más szárazföldi hadviselés
- demonstrációs gyengébb regionális természeti akadályok (óceánok,
hatás: egyes hatalmak támogatásával, hegyek, folyamok, sivatagok)
államok hogy ne én végezzem el a a terület nagysága
hatékonyabb drága munkát, hogy ne o nagy távolságban nehéz
külpolitikai váljon regionális hatalmat fenntartani
eszközöket hegemónná technológia
használnak, mint  gyengébb megkönnyíti a terjeszkedést
mások, így regionális o az együttműködési
felértékelődnek hatalmak hajlandóságot csökkenti
a nemzetközi támogatása, o preventív lépéseket tenni
porondon ellensúlyozásraű észszerűbb
- más államok Kiegyensúlyozott: o status quo hatalmak
leutánozzák ezt a Bugpassing: agresszorként léphetnek fel
hatalmi technikát felelősségáthárítás, ellene, ha veszélyesnek
- utánzással kiegyensúlyozott a technológia hiánya nehezíti a
történő multipoláris rendszer terjeszkedést
alkalmazkodás nem kívánja az o államok nyugodtabbak
- ez bezárja a ellensúlyozás költségeit o könnyen együttműködnek
hatalmi elvállalni a status quo államok
szakadékot ez a nemzetközi rendszer
- az, hogy amit struktúrájának köszönhető
tudok leutánzok, bandwagoning: revizionista
felzárkózok, hatalom mellé sorakozik fel,
csökkenti a hegemón hatalom ellen
hasadékot külső ellensúlyozás: a végső
- hatalmi megoldás
egyensúly – ő maga is részt vesz az
ellensúlyozás ellensúlyozásban
- szövetségkötések
– nem állandóak, Kiegyensúlyozatlan:
ideiglenes veszélyesebb rendszer
- szövetségeket állam, aki potenciálisan
alakítanak regionális hegemónná
válhat
élesebb biztonsági verseny
Relatív hatalmi helyzetük minden állam fő célja: az államok nem akarnak abszolút
javítása abszolút hatalommá válni, hatalomra törni, csak relatív
regionális hegemónia hatalmi helyzetüket akarják javítani