Rúzsa György • Megjegyzések az orosz ikon technikájához ...

hanem hársfára festették, hangsúlyozta,

hogy ez a tény már önmagában kizárja
déli származását.6 Eszak-Oroszország-
ban —és egyébként a Kárpátok vidékén
is —gyakori a fenyő. Oroszország legdé­
libb vidékein pedig gyakran ciprusfára
festettek. 5. kép. Fatáblába helyezett fémkereszt és négy
Az ikonfestő, miután hosszasan és fémikon. Oszertartású ikonkészítő műhely.
Részlet, (ld. 3. kép)
gondosan kialakította az ikontáblát,
Fig. 5. Metal cross and four metal icons placed
tovább imádkozott, addig, amíg az ikon­ into a wooden panel. Old Believer icon work­
tábla jól kiszáradt, majd ezután kezdte el shop. (detail) (see fig. 3)
az alapozást.

Az alapozás

Az alapozás két fázisból áll: a pávoloka és a levkász (görögül leukosz) felviteléből.

A pávoloka orosz szó, régen világi vonatkozásban egy speciális, drága szövet­
fajtát jelentett. Az ikonfestészetben az alapozó textilt nevezik annak. Ez rendszerint
ritka szövésű lenvászon. Ezt a lenvásznat ragasztóval jól átitatják és még nedvesen
az ikontáblára helyezik. így, ha az ikontábla felületén kisebb hibák vannak, vagy az
illesztésből kisebb egyenetlenségek alakultak ki - például a lásztocskánál —akkor ez
az enyves vászon eltünteti azokat. Ha az ikontábla több részből áll, az segít annak
összetartásában is. Szerepet játszik abban is, hogy a leukosz jobban tapadjon. Némely
egyszerűbb műhelyben vagy a Kárpátok vidékén sokhelyütt pávolokát nem alkal­
maztak. A 18. század végétől már papírt is használtak a pávoloka helyett. E papír­
alapozás látszik az előbb említett, 19. századi, ószertartásű ikonkészítő műhely
fatáblájának bal alsó részén lévő kisebb sérülésnél (5. kép). A pávoloka gyakran az
egész ikontáblát beborítja, de elég gyakori az is, amikor csak a kritikus részeket fedi.
Az előbbire jó példa Az Istenszülő elszenderedésének kijevi barlangkolostori ikonja
(6. kép). Itt az ikon polje részéről szinte teljesen lekopott a festék az alapozó réteggel
együtt. Jól látszik így a pávoloka. Teológiai vonatkozásban a pávoloka összefüggésbe
hozható az Akheiropoietosz-szal, Krisztus kendőn megjelent arcával.'

B. H. Aa3apcB: PyccKaa hkohi ot hctokob ao naaaAa XVI BCKa. MocKBa, 1983 HAaTCAbCTBo
«McKyccTBo». 168. p.
Az Akheiropoietosz (görögül Ä^eipO7roir]T0i;, oroszul 06pa3 HepyKOTBopHbiü, HepyKOTBopcHHbiü
Oőpa3) szó szerint nem emberkéz alkotta ikont jelent. Tágabb értelemben az ikonok nem emberi,
hanem égi úton való létrejöttére utal. Szűkebb értelemben speciális Krisztus-arc ábrázolás, mely
magától Krisztustól származik. Ezt a képet küldte Krisztus egy kendőn Edessza királyának,
Abgárnak. Magát a kendőt mandylion-nak (görögül pavSúüov, oroszul yöpyc) nevezik. Neve­
zetes ábrázolások: a moszkvai Tretyakov Képtár 12. század második felében készült ikonja és
a laoni katedrális kincstárának 13. századi ikonja. Irodalom: E. II. MeiqepCKOJi: AercHAa 06 Aörape
- p.iliHCOipiIHCKHH A H T L 'parypiiblli naMHTHHK. (McTOpHWeCKHC KOpHU B 3BOMOHHH .UlOKpiujlMMCCKOH

115