M ű tá rgy védelem 34

legnagyobb kutatója találóan mutat rá

11. kép. Az Istenszülő minden fájdalma­
sok öröme. Észak-orosz (?) ikonfestő. 19. szá­
zad első fele. Fa, tempera, fém. 20,8x16 cm.
Magángyűj temény.
Fig. 11. “The Virgin of Consolation o f All the
Afflicted”. Northern-Russian (?) icon painter.
First half o f the 19th century. W ood, tempera,
metal. 20.8x16 cm. Private collection.
egy korai ikonnal kapcsolatban a fémbo­
rítás teológiai jellegére: «A veretes borí­
tás sugározza a szent apostolok testének
ragyogását és romolhatatlanságát.»11
Az ikonborítót ubórnak nevezzük,
ez gyakran ezüstből készült. Találko­
zunk aranyozott ezüst, (mint például az
Iparművészeti Múzeum már említett
Krisztus ikonjának borítója) és a szegé­
nyebb helyeken sárgaréz borítókkal is.
A nemesfémeken ötvösjegyek is van­
nak, szinte minden régi orosz ezüst­
borítón 84-es számot is találunk. Ez az
ezüst finomságára utal, vagyis arra,
hogy az ezüst 84 zolotnyik finomságú.112
1700 februárjától Oroszországban tör­
vény írta elő a nemesfémek jelzését.
Az ikonborítónak (ubór) három faj­
tája van: a riza, az okiád és a bászma.
A riza az ikonborításnak az a faj­
tája, amely az ikontáblának a széleit,
a középső részéből a hátteret és a ruhá­
zatot is borítja, tehát csak az arcokat,
kezeket és lábfejeket hagyja szabadon.
Ezt figyelhetjük meg Az Istenszülő

11 11. A. Cmep.iuzofíd: O sh.i' ichiih AporoqeHHoro y6opa b no'nn'.iiiuií cbhtmx. In Hy.\oTBopHaM HKOHa
b Bn3aHTHH n /\peBHeü Pycn. MocKBa, 1996, 129. p. Ld. még: M. A. CmepAueona: AporoiteHHbin yőop
ApeBHepyccKHX mkoh XI - XIV ííckob. I Iponcxo>k,\cmic, CHMBOAHKa, xyATOKecTBeHHbiii o6pa3. MocKBa,
2000. FIporpecc-TpaAHUHfl.
12 A zolotnyik (3oaothiik) szó az orosz zoloto (30AOT0), arany szóból származik. Az ezüstötvözet
finomságának régi orosz mértékegysége. A leggyakoribb a 84-es finomsági fok, mely azt jelenti,
hogy az ötvözet 875 ezrelék ezüstöt tartalmaz, ezt a 84-es szám beütésével jelzik. Egyébként az
ezüst ikonborítókon rendszerint alul, leggyakrabban a bortra (a fatábla szélére) hajlított felületen
helyezkedik el a fémjegy. A külön darabból álló részeken is (pl. cáta vagy gallér, dicsfény) - ameny-
nyiben ezek nagyobb méretűek - találunk ötvösjegyet. A moszkvai ezüstöket 1740-ig kétfejű sas­
sal, majd 1741-től 1899-ig a sárkányt legyőző Szent György alakjával jelezték. A szentpéterváriak
jelzése korábban ugyancsak a kétfejű sas volt, később pedig két horgony és egy jogar. A próbames­
terek vagyis az ellenőrző mesterek nevük kezdőbetűit és alatta évszámot ütöttek be. Az ötvösmes­
terek általában ugyancsak nevük kezdőbetűivel jelezték alkotásukat. A fémjegyek feloldását, így
a mesterek nevét a jegykönyvekben találjuk meg. Az orosz ezüst ikonborítók vonatkozásában szak­
értéshez legjobban a Posztnyikova-Loszeva féle jegykönyv használható: M.M. FlocmHUKOBa-Aoceea,
HF. FlAdmoHoea, E.A. Y/ibXHoea: 3oAOToe n cepeőpaHoe AeAOXV-XX bb. Teppm-opn» CCCP. MocKBa,
1983. H3AaTeAbCTBO «HayKa».

122