Biológiai hátterű kérdőívek:

BIS-BAS, SPSRQ
Készítette:
Gebauer Borbála (DCE2OD)
Józsa Marianna (OXKCUL)
Kaszás Hédi (PUX6HT)
Szűcs Zsóka (H2VPGN)
Előzmények
1950-es évek: Hans Jürgen Eysenck- trait-elmélet
- személyiségjellemzők és biológiai funkciók összekapcsolása

● extraverzió ↔ introverzió
● érzelmi stabilitás ↔ érzelmi labilitás (=neuroticizmus)

-e dimenziók mentén mindenki elhelyezhető

- EPQ: kérdőív a két dimenzió mérésére

Állatkísérleteket vesz alapul - közösségben élő ember motivációját meghatározó tényezők?

 Jeffrey A. Gray (1934-2004)
-Eysenck tanítványa
-nyelvész, klinikai pszichológus, biológiai pszichológiai kutató
- Eysenck elméletéből indult ki
- 1970-es évek: “megerősítésre való érzékenység”
(Reinforcement Sensitivity Theory=RST)

- két új dimenziót alkot:

● impulzivitás
● szorongásvonás
(a jutalom és a büntetés iránti érzékenység kifejezői)

- nem alkotott saját mérőeszközt

Megerősítésre való érzékenység elmélet
Reinforcement Sensitivity Theory , RST

Három alapvető rendszer:

- viselkedéses megközelítő rendszer (BAS)

- viselkedéses elkerülő rendszer (BIS)
- harcolj/menekülj rendszer (fight/flight, FFS → FFFS)

Mindegyik specikfikus agyi struktúraegyütteshez tartozik

E rendszerek szabályozzák:

- az érzelmek keletkezését
- a kognitív folyamatokat
- a viselkedést
A viselkedéses elkerülő rendszer (BIS)
Behavioral Inhibition System

Fő funkciói:
1. teljes viselkedési repertoár gátlása új, büntető/ nem megerősítő inger esetén
(elkerülő tanulás, averzív kondicionálás)
2. szimpatikus rendszer arousal-fokozása
3. figyelem lényeges ingerekre való ráirányítása
4. negatív inger valenciájának növelése
Szabályozza: félelem, állapot-, vonásszorongás, frusztráció, bánat működését
Fő agyi komponens:
Szepto-hippocampális összehasonlító egység (komparátor): összeveti az elvárt ingert a valós ingerrel
→ eltérés esetén aktuális viselkedés gátlása, arousál-szint növelése, figyelem
A viselkedéses elkerülő rendszer (BIS)
Behavioral Inhibition System

Erőteljes gátlórendszerrel rendelkező személy jellemzői:

- érzékenyebb a büntetés, jutalom elmaradásának jelzéseire

- aggodalomra, ruminációra hajlamos, kockázatkerülő

Ha a BIS túl aktív: túl intenzív elkerülő viselkedés

→ generalizált szorongás, obszesszív-kompulzív zavar

Ha a BIS túl alacsonyan működik:

problémás az averzív ingerek megtanulása.

A büntetés jelzéseire való érzékenység dimenziója: szorongás

A viselkedéses megközelítő rendszer (BAS)
Behavioral Approach/Activation System

Fő funkciói:

- vágyott cél irányába mozdít

- pozitív érzelmek aktivációja: öröm, lelkesedés, remény, boldogság
→amelyek a kellemes események elővételezését jelentik
- kérgi arousál növelése

Fő agyi komponensei:

felfelé futó dopaminerg pályarendszerek, mediális előagyi köteg, laterális hipotalamusz

Gátlásoldás (disinhibition): a viselkedéses válaszok feletti mentális kontroll visszafogásának képessége

→ elkerülő viselkedés valószínűségének csökken
A viselkedéses megközelítő rendszer (BAS)
Behavioral Approach/Activation System

Erőteljes BAS aktiválórendszerrel rendelkező személy jellemzői:

- Érzékenyebb a jutalom, büntetés alóli felszabadulás jelzőingereire
- optimizmus, jutalomorientáció, impulzivitás
- potenciális veszélyforrások kevésbé befolyásolják
Ha a BAS túlzottan aktív: nehezen képes célelérő viselkedés kontrolljára,
még akkor sem tudja leállítani, ha büntető ingerek, akadályok jelentkeznek.
→ addikció, magas kockázatú impulzív viselkedés, mánia
Ha a BAS alacsony: nehezen vált célelérés felé,
nehezen értékel potenciális jutalmakat.
Jutalom jelzéseire való érzékenység dimenziója: impulzivitás
Harcolj / Menekülj
Fight-or-Flight (FFS)

Gray: akkor szervezi a viselkedést, ha jelen van a büntetés (nem csak elővételezés)

- Negatív visszacsatolási rendszer, célja: vágyott állapot + közvetlen veszély közti eltérést
csökkenteni
- Input: büntetés, jutalom elmaradása
→ deffenzív agresszió/ aktív elkerülés (menekülés)
- BIS hoz létre a rendszernek adekvát inputot

Fő agyi komponensei:

stria terminalis, amygdala, mediális hipotalamusz

Pszichopatológiai vonatkozása: pánik, fóbia
 BIS-BAS Skálák
Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálák
Egyéb kérdőívek

● Pl.: SPS, GWPQ, SPSRQ

Carver és White (1994)
Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer (BIS-BAS) Skálák

● Céljuk: viszonylag rövid, más személyiségjellemzőktől elhatárolódó kérdőív létrehozása

● Érzelmi reakciókat kiváltó szituációk (Pl.: “Nagyon fáj, ha kritizálnak, vagy ha megszidnak.”)
● 24 tételes (fordított tételek: 2, 22)
- nem számítanak bele a pontozásba: 1, 6, 11, 17
● 4 fokú Likert-skála
(1= Nagyon jellemző ; 4= Egyáltalán nem jellemző)
● önbeszámolós kérdőív
● 4 faktorba rendeződnek a tételek (1 BIS és 3 BAS)
4 faktor

1. Viselkedéses gátló rendszer (Behavior Inhibition System, BIS)

- 7 tétel
- a büntetésre való érzékenységet méri
- a büntetés elővételezésével kapcsolatos reakciók
- pl. „Aggódom amiatt, hogy hibákat követek el.”

2. Szórakozáskeresés (Fun Seeking, BAS-FUN)

- 4 tétel
- a potenciálisan jutalmazó helyzetek adott pillanat hatása alatti azonnali megközelítése
- pl. „Gyakran cselekszem az adott pillanat hatása alatt.”
4 faktor

3. Hajtóerő skála (Drive, BAS-DRIVE)

- a kívánt cél irányába mutató állhatatos törekvés

- pl. „Ha akarok valamit, akkor általában a végsőkig elmegyek, hogy megszerezzem azt”

4. Jutalomra való válaszkészség skála (Reward Responsiveness, BAS-RR)

- 5 tétel
- a jutalom jelenlétekor vagy annak elővételezésekor megjelenő pozitív válaszok
- pl. „Ha valamiben jó vagyok, akkor azt a tevékenységet szívesen folytatom”
Carter és White vizsgálata
● 732 fős minta (egyetemi hallgatók)
● konvergens validitását az alábbi kérdőívek segítségével vizsgálták:
- Eysenck Személyiség Kérdőív-Extraverzió (EPQ)
- Manifeszt Szorongás Skála (MAS)
- Pozitív és Negatív érzelmi Skála (PANAS)
- MMPI teszt Mánia skála
- Kaliforniai Pszichológiai Kérdőív-Szocializáció skála (CPI)
- Temperamentum és Karakter kérdőív (TPQ)
Statisztika

● A faktorok belső validitása az alacsony tételszám ellenére megfelelőnek bizonyult

- Cronbach-α = 0.73-0.76
- csak a Szórakozáskeresés skála mutat alacsonyabb (Cronbach-α=0,66)

● A BIS-BAS Skálákat számos nyelvre lefordították (német, holland, olasz, lengyel, orosz,
szingaléz)
● A kérdőív négyfaktoros struktúrája a fordítás ellenére általában változatlanul megmaradt,
DE a belső megbízhatósági mutatók valamivel alacsonyabbak az eredetihez képest.
BIS-BAS hazai adaptációja
Hargitai Rita, Csókási Krisztina, Deák Anita,
Nagy László, Bereczkei Tamás
Magyar nyelvű változat

● A kérdőívet Charles Carver engedélyével Deák Anita, Dorn Krisztina és Hargitai Rita fordította.
● 24 tételes (Fordított tételek: 2, 22)
- nem számítanak bele a pontozásba: 1, 6, 11, 17
● 4 fokú Likert-típusú skála, DE fordítottan (magyar gyakorlathoz igazodva)
● önbeszámolós kérdőív
Vizsgálati személyek
● 1430 egészséges felnőtt
● PTE nappali, illetve levelezős pszichológiaszakos hallgatói és azok családtagjai, ismerősei
● kizáró tényezők: 18 évnél fiatalabb és pszichiátriai múlt
● 18-77 éves kitöltők (M=29,36 év)
● papíralapú felvétel
Alkalmazott kérdőívek

● Torrubia és mtsai (2001): Büntetés- és Jutalomérzékenység Kérdőív (SPSRQ)

- 24-24 tétel
● Eysenck Személyiség Kérdőív (EPQ)
- Extraverzió, a Neuroticizmus és a Pszichoticizmus mérése
- 90 tétel
● Zuckerman–Kuhlman Személyiség Kérdőív (ZKPQ)
- Impulzív élménykeresés, a Neuroticizmus-Szorongás, az Agresszió-Hosztilitás, a
Szociabilitás, amely szűk értelemben vett extraverzió faktor és az Aktivitás mérése
- 99 tétel
Eredmények
● A nők magasabb pontszámot értek el a Viselkedéses gátló rendszer dimenzióján, mint a férfiak.
- (BIS: Z = 11,39, p < 0,0001), a hatásméret közepesnek bizonyult (r = 0,3)

● A Viselkedéses aktiváló rendszer Jutalomra való válaszkészség skáláján (Z = 2,93, p < 0,01)
szintén magasabb a nők értéke, azonban itt a nemi különbség hatásmérete gyenge (r = 0,08)

● A férfiak szignifikánsan magasabb értéket érnek el a Hajtóerő skálán, mint a nők (Z = 2,59, p =
0,01), ugyanakkor ennek hatásmérete szintén gyenge.

● BIS-BAS Skálák életkorral való együttjárása alapján:

- szignifikáns gyenge negatív összefüggés jellemzi az életkor és a Szórakozáskeresés (r =
–0,31, p < 0,0001) kapcsolatát. => az életkor előrehaladtával a Szórakozáskeresés
mértéke csökken
Megbízhatóság

● Az alacsony tételszám ellenére a kérdőív belső megbízhatósága mind a négy skálát illetően
megfelelőnek bizonyult.
- Cronbach-α érték minden esetben elérte a 0,6-os értéket

● A megbízhatósági adatok minden faktor esetében magasabbak az eredetileg publikált

értékeknél!
Időbeli stabilitás

● hathetes intervallumban

● a mintából random módon kiválasztott 38 fővel (26 nő és 12 férfi, M = 20,27 év; SD = 2,52)

● A Mann–Whitney-próba egyetlen esetben sem jelzett különbséget, következésképpen a kérdőív

valamennyi skálája időben stabilnak tekinthető.
5 dimenzió azonosítása
● Feltáró faktoranalízis: az eredeti négyfaktoros struktúrával szemben öt dimenzió
- a Viselkedéses gátló rendszerhez tartozó két fordított tétel (2, 22) külön dimenzióba
sorolódik

● Módszer-specifikus faktorról van-e szó, vagy valódi?

- a 2 fordított tétel jól illeszkedik a revideált RST- (rRST) elmélet (Gray és McNaughton,
2000) módosított Viselkedéses gátló rendszeréhez => BIS-Szorongás

● Konfirmatív faktoranalízis: az ötfaktoros modell jobb illeszkedést mutat

- a BIS-Félelem és a BIS-Szorongás dimenziójának egymástól való elkülönítése indokolt

● Több, nagy nemzetközi kutatás is igazolja (Poythress és mtsai, 2008; Beck és mtsai, 2009).

● Ezen eredmények alapján nem dönthető el a kérdés.

 SPSRQ
Jutalom-És Büntetésérzékenység Kérdőív
(Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward Questionnaire)
 A Jutalom-És Büntetésérzékenység
Kérdőívről általában
● Kidolgozó: Torrubia és mtsai
● 2001
● Célja: a Gray-féle BIS mindennapi viselkedésben megmutatkozó sajátosságainak, kognitív
következményeinek felmérése
● később kiegészült egy skálával: amely a BAS mindennapi viselkedéskövetkezményeit méri fel
● Két alskála: jutalomra és büntetésre való érzékenység
● Tételszám: 48 (24 BIS-24 BAS)
● Igen-nem válaszos
● Nem tartalmaz fordított tételeket
● Spanyol, ausztrál, szlovák, USA-beli és junior változata lett ismert
SPSRQ hazai adaptációja
Kállai és mtsai, 2009
Személyek és Mérőeszközök
❖ Jutalom- és Büntetésérzékenység Kérdőív
● 363 személy: (Torrubia és mtsai, 2001)
➔ 251 nő ❖ Temperamentum és Karakter Kérdőív
➔ 112 férfi (Cloninger és mtsai, 1994)
● Önkéntes jelentkezés ❖ Albany Pánik és Fóbia Kérdőív (Rapee és mtsai,
● Egyetemi/főiskolás tanulmányokat 1994/95)
folytattak ❖ Spielberger Vonásszorongás Skála
● Személyes instrukciók (Spielberger, 1963)
● Kitöltési időt nem korlátozták ❖ Szorongásérzékenység Profil (Taylor és Cox,
1998)
❖ Félelem Felmérő Lista (Arrindell, 1980)
Eredmények:
leíró statisztika és megbízhatóság
● A normalitás egyik skála esetében sem teljesül
● Nemek szerinti összehasonlítás:
➔ Büntetésérzékenység skálán a nők szignifikánsan (t = —3,205, p<0,001) magasabb pontszámot
értek el, mint a férfiak
➔ Jutalomérzékenység skálán a férfiak értek el szignifikánsan (t = 1,977, p<0,05) magasabb értéket
● Cronbach-alfa értéke: mindkét skála esetében megfelelő
Eredmények:
Validitásvizsgálat
● Jutalomérzékenység skála pozitív korrelációt mutat:
Újdonságkeresés skálával, a Jutalomfüggéssel, a Kitartással és a
fokozott Transzcendenciaélménnyel
● Az Együttműködés és az Ártalomkerülés faktorokkal negatív
korrelációt

● A Büntetésérzékenység skála a szorongásossággal és a

félelmekkel, ill. a fóbiafaktorokkal magas együttjárást mutat
● A Jutalomérzékenységnél a korrelációk a szorongásos
élményekkel kapcsolatos érzékenység Mellkasi, a Mentális
kontrollvesztés és Gyomor-bél rendszeri panaszok faktoraira, ill.
a félelemlista Betegség- és Állatfóbia faktoraira korlátozódtak
● A magas jutalomérzékenység értékek nem feltétlenül járulnak
hozzá a szorongást okozó kondíciók elkerüléséhez
 Eredmények:
Validitásvizsgálat
● A személyeket 4 csoportba osztották:
➔ I. negyed: akik mindkét skálán az átlagtól magasabb
pontszámot értek el. Impulzivitás, szorongásra és
abúzusra való fokozott veszélyeztetettség jellemzi,
extrém érzékenységet mutatnak a jutalomra és a
büntetésre egyaránt
➔ II. negyed: hagyományos értelemben vett
introverzióval jellemezhetők
➔ III. negyed: a két skálán átlagnál alacsonyabb
pontszámot elérő személyek, akiket a motiválatlanság,
a visszafogottság és a szorongás jellemez
➔ IV. negyed: hagyományos értelemben vett
extrovertáltak
 Következtetések

● A feltáró faktorelemzés alapján két nagy dimenzió megerősítést nyert

● Az eredmények szerint az SPSR temperamentumfaktorok egymáshoz való viszonya, illetve
egyensúlya meghatározza a személy önszabályozó képességét és befolyásolja a szorongásosságot
és az önkontrollt
● A kognitív kontroll, a tudatos és hosszú távú célokat szolgáló viselkedésszervezés, a személy
önmagára, társas, ill. fizikai környezetére figyelő magatartása feltételezi a hatékony
önszabályozást, és az egyén temperamentum-sajátosságainak ellentmondásaiból származó
akadályok legyőzését.
Köszönjük a figyelmet!
 Források
● Hargitai, R., Csókási, K., Deák, A., Nagy, L., & Bereczkei, T. (2016). A viselkedéses gátló
és aktiváló rendszer skálák (BIS-BAS) hazai adaptációja. Magyar Pszichológiai Szemle,
71(4), 585-607.

● Kállai J. - Rózsa S.– Kerekes Zs. – Hargitai R. Osváth A. (2009) A temperamentum

alapdimenziójának egyik mérőeszközével, a büntetés- és jutalomérzékenység
kérdőívvel (SPSRQ) szerzett hazai tapasztalatok. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
10.2, 153 - 172.

● Carver, C.–White, T. (1994) Behavioral Inhibition, Behavioral Activation, and Affective

Responses to Impending Reward and Punishment: The BIS/BAS Scales. Journal of
Personality and Social Psychology, Vol. 67, No. 2. 319-333

● Mirnics Zs. (2006) A személyiség építőkövei. Bölcsész konzorcium, 138-141.