Az emberek különféle okok miatt hagyják el szülőhelyüket (lakóhelyüket, országukat),
mint például a jobb gazdasági, társadalmi helyzet reménye, a személyes biztonság kérdése vagy más kultúrák megismerésének vágya. 1948 után hatalmas migrációs hullám zajlott, amikor az emberek tömegesen költöztek faluról városra, hogy biztosíthassák megnövekedett munkaerőigényt. Ennek eredményeként 2007-ben a világ városlakó népességének száma meghaladta a falusi népességét. A konfliktusövezetekben, a totalitárius államokban vagy a természeti katasztrófák által sújtott övezetekben élő emberek ezreinek az elvándorlása nem szándékos, de szükséges életük és családtagjaik életének megmentése érdekében. A migráció következményei A migráció egyik negatív hatása a lakosságát elveszítő országra nézve az, hogy elveszti szakképzett lakosságának egy részét; a célországra pedig az, hogy fokozott versengés alakul ki a munkahelyekért és a lakásokért. A bevándorlók gyakran végleg letelepednek a célországban, családot alapítanak, és az ország állampolgáraivá válnak. Az „újvilághoz” tartozó államok jelentős részét az elmúlt 2-3 évszázad bevándorlói és ezek leszármazottai alapították (Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Argentína stb.).