www.anagykerdes.

hu

Nagy
kérdések
a családban
Válogatás a Boldog Élet magazinban megjelent cikkekből

Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina

Dr. Ősz-Farkas Ernő
Dr. Mihalec Gábor
Egerváriné Kökényes Zsuzsa
F. Szőllősi Csilla
 Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina – Dr. Ősz-Farkas Ernő
Dr. Mihalec Gábor – Egerváriné Kökényes Zsuzsa – F. Szőllősi Csilla

Nagy
kérdések
a családban
 Kiadja a
Hetednapi Adventitsa Egyház Dunamelléki Egyházterülete
1062 Budapest, Székely Bertalan u. 13.
Email: det@adventista.hu
http://det.adventista.hu

http://anagykerdes.hu

Felelős kiadó:
Dr. Ősz-Farkas Ernő

Felelős szerkesztő: 
Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina

Kiadványtervezés, előkészítés:
Dr. Gyetvai Gellért

Nyomdai munkák: 
Szőllősy Botond e. v., Debrecen

ISBN 978-963-9930-69-8
 Tartalom
Válogatás a Boldog Élet magazinban megjelent cikkekből

Miért olvassam el? – Előszó a könyvhöz (Dr. Ősz-Farkas Ernő) ................................ 5.

Pár-baj (Dr. Mihalec Gábor)

Szerencse vagy valami más? – Gondolatok a Pár-baj című fejezethez ..................... 7.
(Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina)

7 dolog, amit semmiképpen ne tegyen krízisben! .................................................... 9.

A hosszú szerelem (r)titka ...................................................................................... 11.
Döntések vs. érzelmek ............................................................................................ 15.
Ha hiányzik az a bizonyos szikra.............................................................................. 17.
Honnan tudhatom, hogy ő az igazi? ....................................................................... 21.
Hűségben egy életen át – Tényleg csak a szerencsén és a hormonokon múlik?...... 25.

Az élet írta (Egerváriné Kökényes Zsuzsa)

Add tovább! – Gondolatok az Élet írta című fejezethez.......................................... 29.
(Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina)

A „közösségi” gyerek .............................................................................................. 31.

Apák és gyerekek .................................................................................................... 35.
Döntések Holdon és Földön.................................................................................... 39.
Ki vezeti a házat? – 1. rész ...................................................................................... 43.
Ki vezeti a házat? – 2. rész – Szerezd vissza a vezetést! .......................................... 47.

(Nem) csak nőknek (F. Szőllősi Csilla)

Semmi sem lehetetlen – Gondolatok a (Nem) csak nőknek című fejezethez ......... 51.
(Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina)

A házasság hármas köteléke ................................................................................... 53.

Az aggódásról ......................................................................................................... 55.
Az idő értékéről ...................................................................................................... 57.
Házasságkötés szabadon ........................................................................................ 61.
Nincs mese, dönteni kell! ....................................................................................... 63.
A változó irányzatok és trendek ellenére
a család, a párkapcsolat és a gyermek
az élet legnagyobb értékei közé tartoznak
 Előszó a könyvhöz

Dr. Ősz-Farkas Ernő

S
Miért olvassam el?
okszor elgondolkodtam laszolni. Az alázat lehetőséget ad
azon, hogy miért tudjuk kitenni magunkat a hátterünktől,
minden kérdésre a választ neveltetésünktől, a véleményfor-
fiatalkorban, és miért válnak málók gondolataitól eltérő hatá-
ugyanazok a kérdések nehezekké soknak. Senki nem tud dönteni
néhány évtized után? Miért van helyettünk, senki nem tudja a sa-
az, hogy sok tanulás, szakosodás játos élethelyzetünkre alkalmaz-
eredményeként azt érezzük, hogy az is- ható válaszokat, de ha mások szemével
meret olyan, mint a tenger, és alig ér- és kívülről is látjuk magunkat, időnként
keztünk el a partjáig? meglepő eredményre juthatunk.
A tapasztalattal együtt újabb Mielőtt feltennénk a nagy
feladványok jönnek az kérdéseket, egy alapvetést
élettől, sokismeretle- meg kell fogalmaz-
nes egyenletek, ami- Miért tud- nunk. A könyv írói
re nincs feleletvá- valamiben egyet-
lasztós megoldó- juk minden kér- értenek. A válto-
kulcs. Nem mi zó irányzatok és
keressük a kér- trendek ellené-
désre a választ fia-
déseket; kéret- talkorban, és miért re a család, a
lenül is megta- párkapcsolat és
lálnak. a gyermek az
válnak ugyanazok a
Ez a cikk- kérdések nehezek- élet legnagyobb
gyűjtemény azok- értékei közé tar-
nak szeretne segí- ké néhány évti- toznak. Azokat a
teni, akik már(!) témákat gyűjtöttük
nem tudnak mindenre egy csokorba, amelyek
zed után?
válaszolni, és készek elgon- a magánéletünket, ottho-
dolkodni olyan emberektől szár- nunkat érintik.
mazó megtapasztalásokon, akik szintén Egy tudós azt mondta, hogy nincs
tudják, hogy nem tudnak mindenre vá- szükség minden kérdésre válaszolni,

5
elég jót kérdezni. Ezért hadd álljon itt
néhány kérdés, ami okot adhat tovább-
lapozni a könyvet.
A család a házassággal kezdődik. Ho-
gyan döntsem el, hogy ki az igazi? A há-
zasság nem szerelmi háromszög, mégis
a hármasságtól lesz stabil. Mi ez a titkos
harmadik „kötél”? Mi történik azután,
hogy a házasság utáni első szerelem sza-
vatossága lejár?
Akik túljutnak a korai kapcsolati vál-
ságokon és bővül a család, az új jövevé-
nyek további kérdéseket hoznak. Kell-e
a szülőket nevelni vagy hagyjuk a gyer-
mekeinkre? Mennyire fenntartható az
„új” családmodell, ahol a gyerek a szülő
partnere, társa és főnöke? Valóban tud-
ja-e a gyerek, hogy mire van szüksége?
Ha valaki bevállalja a szerepét és nevel,
használhatja-e a jutalmazást és a bünte-
tést ennek eszközeként? Van-e olyan er-
kölcsi alap, amiben még mindig bízha-
tunk? Hová vezet a korlátok nélküli sza-
badság? Van-e gyógyszer a krónikus
apahiányra? Hogyan lehet jó apa-gyerek
kapcsolattal megelőzni az anorexiát, ér-
6
zelmi és későbbi kapcsolati zavarokat?
Az apakép és a gyerek erkölcsi stabilitá-
sa hogyan függ össze? Még nehezebb
kérdéseket vet fel azoknak a gyermekek-
nek a sorsa, akikről a családjuk megfe-
ledkezett, bandákban élnek vagy magá-
nyosak, sérültek, válás áldozatai. Rábíz-
hatjuk-e az iskolára a sorsukat? Tehet-
nek-e valamit az egészséges családok az
ilyen kiskorúakért?
Nehéz és váratlan kérdések megjele-
nése válságba sodorhat. Mit tegyünk
krízishelyzetben? Mit kezdjünk az aggo-
dalmakkal? Hogyan hozzunk életbevágó
döntéseket? Kiben bízhatunk, ha segít-
ségre van szükségünk? Hogy tekintünk
az életünk idejére? Bankbetét, ami fo-
lyamatosan fogy, vagy lehetőség mások
életét teljesebbé tenni?
A válaszokat végső soron mindig ma-
gunknak kell megtalálni. De ha irányt ke-
resünk, nem méltóságon aluli térképet
vagy GPS-t használni. Olvassuk így ezt a
könyvet! A kormánykerék viszont mindig
a mi kezünkben van.
 1.
Gondolatok a pár-baj című fejezethez

Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina főszerkesztő

E
Szerencse vagy valami más?
sküvőre készülünk. Elsőszü-
lött gyermekünk férjhez
megy hamarosan. Mivel
csak 20 éves (és ráadásul még
egyetemista), mindenki azt kér-
dezi tőlünk, hogy jól meggondol-
ta-e, hiszen még olyan fiatal, rá-
érne még… És azt már nem merik
hozzátenni, hogy ráérne még…
gúzsba kötni magát. Lányunk és
vőlegénye viszont másként véle-
kednek, határozott és nem tőlük

7
 A legtöbb probléma
orvosolható,
ha a Biblia
tanácsait alapvető-
nek tekintjük
származó elvekkel készülnek közös éle-
tükre. Nem a jó szerencsében, hanem
valami, sokkal inkább valaki másban bíz-
nak. A mindenható Istenben, az Ő elvei-
ben, házasságra vonatkozó tanácsaiban.
Mert hogy vannak ilyenek is a Szentírás-
ban.
Pár-baj rovatunk a házasélet számos
kihívásával foglalkozik. A cikkekből kide-
rül, hogy a legtöbb probléma orvosolha-
tó, ha a Biblia tanácsait alapvetőnek te-
kintjük. Az eredmény pedig boldog, kie-
gyensúlyozott, örömteli házasélet lesz.
8
A fejezet szerzője
Dr. Mihalec Gábor
lelkipásztor és párte-
rapeuta, nemzetközi
előadó és tréner.
Számos párkapcsola-
ti sikerkönyv szerző-
je (többek között: Gyűrű-kúra, Há-
zasság 2.0). Csillapíthatatlan tu-
dásvágy hajtja a világ legjobb
szakértőihez, hogy a náluk össze-
gyűjtött tudást továbbadhassa a
magyar pároknak. Hisz abban,
hogy mindenkinek hatalma lehet
a kapcsolati sorsa felett. Feleségé-
vel, Dórival két fiatal felnőtt gyer-
mek szülei.
 Dr. Mihalec Gábor
7 dolog, amit
semmiképpen ne
A
tegyen krízisben!
krízis lehet egy kapcsolatban bot-
lókő vagy lépcsőfok. Mivel az is-
kolában mindenre felkészítettek
bennünket, csak arra nem, hogy mit
kezdjünk a kapcsolati elakadásainkkal,
hogyan kezeljük a konfliktusokat, sok-
szor „zsigerből” cselekszünk és hibát hi-
bára halmozunk.
Az alábbiakban összegyűjtöm azt a
hét leggyakoribb hibát, amit emberek
ilyenkor elkövetnek, és amivel nem elő-
re viszik a helyzetet, hanem még jobban
elmérgesítik a konfliktust, és gyakran
visszafordíthatatlanul a válás irányába
terelik a kapcsolat hajóját.
1. Ne veszítse el az élet értelmé-
be vetett hitét!
Egy krízishelyzetben a látásunk be-
szűkül és csak a problémát látjuk.
Olyan, mintha egy sötét, szűk szobában
körbe-körbe futkosnánk és nem látnánk
az ablakot, nem tudnánk, hogy odakinn
egy egész világ vár még felfedezésre. Ha
Ön most éppen ilyen helyzetben van,
akkor mindenképp tartson ki! A felhők
felett süt a nap! Egy új nap teljesen új
lehetőségeket hozhat! Attól, hogy most
nem lát kiutat, a kiút még létezik! Min-
dig van tovább és új.
2. El a kezekkel az alkoholtól!
Sokak számára az alkohol a megol-
dási készlet része. Különösen, ha a szár-
mazási családjában hagyománya volt az
ivásnak, akkor késztetést érezhet, hogy
Ön is ezt a mintát kövesse. Ne tegye! Az
alkohol nem oldja meg a problémát, vi-
szont elveszi mindazt, amire a probléma
megoldásához szüksége lenne. Elveszi a
tisztánlátást, a kreativitást, eltompítja
az érzékelést. Maradjon tiszta, hogy
minden képességét a probléma megol-
dása érdekében vethesse be!
9
3. Krízishely-
zetben ne
hozzon sem-
milyen hosz-
szú távú dön-
tést!
Túl sokszor kellett
már látnom, ahogy embe-
rek egy vita hevében össze-
csomagoltak és elmentek. Aztán
meggondolták magukat és megbán-
ták a döntésüket, de akkor már nem volt
visszaút. A jó döntéshez higgadtságra,
megfontoltságra van szükség. Egy érzel-
mileg túlfűtött krízishelyzet nem alkal-
mas erre. Semmiképpen ne döntsön krí-
zishelyzetben elköltözésről, válásról,
esetleg gyermekvállalásról vagy hason-
ló, hosszú távú következményekkel járó
dolgokról!
4. Ne akarjon azonnali és gyors
megoldást!
A krízis kialakulása hosszabb folya-
mat volt, így nem reális elvárás, hogy a
megoldás azonnali és gyors lesz. Ne fe-
ledje, a krízis meg akarja tanítani vala-
mire, aminek megtanulására más mó-
don nem lett volna nyitott. A krízis fel-
dolgozása tehát egy tanulási folyamat.
Nem megy máról holnapra. Egy új mű-
ködési mód megtanulását jelenti, amely-
nek elsajátításához és begyakorlásához
idő kell. Ha külső segítséget vesz igény-
be, akkor ne hétvégi gyorstalpalóban
gondolkodjon, hanem hosszabb távú te-
rápiás segítségben!
5. Ne akarja ugyanazt, mint ami
régen volt!
Sokan a krízisben azt szeretnék, ha
minden olyanná válna, mint amilyen ré-
10
gen volt. Ez
nem jó ötlet!
Ha minden
olyan lesz, mint
régen volt, ak-
kor egy idő után
pontosan ott fog-
nak tartani, ahol
most vannak. A krízis lé-
nyege, hogy valami újat ta-
nítson meg. Új működési mó-
dot akar megtanítani, amely jobban
alkalmas a megváltozott helyzet kezelé-
sére.
6. Ne engedje, hogy az érzelmek
átvegyék a kontrollt!
A krízis kezeléséhez tisztánlátásra,
higgadtságra van szükség. Ha eluralkod-
nak az érzelmek, akkor inkább álljanak
meg, tartsanak szünetet! Az érzelmek
sok bajt okozhatnak a konfliktus hevé-
ben. Elindíthatnak egy indulatspirált,
amelynek mentén egyre jobban bele-
hergelik magukat a veszekedésbe, míg-
nem elcsattan az első pofon. Ne tegyék!
Onnan nagyon nehéz visszajönni!
7. Ne maradjon magára!
A krízisben szükség van támogatók-
ra, akik látják a falon az ablakot és ki
tudják azt nyitni, hogy friss levegő, új
impulzusok jöjjenek be, valamint, hogy
megláttassák Önnel a kinti világ szépsé-
geit. Sokat jelent, ha van egy jó barát,
aki segíthet látni a fényt az alagút vé-
gén. Lehetőleg olyan barát legyen, aki
már megküzdött hasonló kríziseket és
ne olyan, aki maga is bajban van. Ha
nem jut tovább a megoldásban, akkor itt
az ideje szakember segítségét kérni!
Sok sikert!
 Dr. Mihalec Gábor

A hosszú szerelem

M
(r)titka
i a hosszú szerelem titka? Lé- mással a boldog és a bukdácsoló páro-
tezik-e egyáltalán ilyen? Tény- kat, majd megnézik, mit tesz az egyik
leg törvényszerű a zoráni ref- csoport a kapcsolat folyamatos megúju-
rén: „De jaj, a szerelemnek múlnia lásáért és mit mulaszt el a másik, amitől
kell...“? Ha azokat a párterapeuta-szer- a kapcsolata inkább csak lefelé halad.
zőket kérdezzük meg, akik a rendelői
gyakorlat hátterén írnak, úgy
tűnik, mintha nem lenne Hatalomunkban a kap-
csolatunk sorsa
A
esély az élethosszig tar-
tó szerelemre, hiszen Először is le kell
párok rájöt-
ők mindig azokkal a
tek, hogy nincse- szögeznünk: önma-
párokkal találkoz- nek védtelenül ki- gától a kapcsolat
nak, akik zátonyra szolgáltatva a kapcso- minősége lefelé ha-
futottak. lat rejtett dinamikái- lad! Ez minden
Ha azonban kapcsolatra igaz.
igazi válaszokat nak, hanem hatalmuk- Magyar párokon
akarunk, meg kell végzett hosszabb tá-
vú utánkövetéses
ban áll a kapcsolat
kérdeznünk azokat a
kutatókat is, akik nem- vizsgálatunk egyértel-
sorsának befo-
csak a megrekedt kapcso- műen felszínre hozta,
lyásolása
latú párokkal való találkozás hogy a kapcsolat minősége
benyomásait írják le, hanem látnak mind a 10 mért kategóriában ha-
egészséges, élettől vibrálóakat is. Azaz nyatló tendenciát mutat (és a hanyatlás
hosszú távú utánkövetéses vizsgálatokat már féléves távlatban is kimutatható –
készítenek, amelyekben összevetik egy- gondoljunk csak bele, mi történik 5-10-

11
15 év alatt!). A kapcsolati boldogság
nem a véletlen, a szerencse vagy a külö-
nösen sikeres párválasztás eredménye.
Akik évtizedek múltán is boldogan élnek
egymással, azok egy sor dolgot tesznek
a kapcsolatukért. Ezek a párok rájöttek,
hogy nincsenek védtelenül kiszolgáltat-
va a kapcsolat rejtett dinamikáinak, ha-
nem hatalmukban áll a kapcsolat sorsá-
nak befolyásolása. (Ha csak eddig olvas-
sa a cikket, akkor ebben a mondatban
megtalálta a kulcsüzenetet.)
Három pár kicsit közelebbről
Mari és Dénes 8 éve házasok, két
kisgyermekük van. Mindketten végzik a
dolgukat, Dénes keményen dolgozik,
Marit lefoglalják a gyerekek körüli tenni-
valók. Tudják, hogy ez az életszakasz
nem kettőjükről szól, hanem a gyerekek
kiszolgálásáról, neveléséről, a szükségle-
teikről való gondoskodásról. Amikor vé-
ge a napnak, mindketten fáradtan ros-
kadnak ágyba, se erejük, se idejük arra,
hogy megkérdezzék, mi van a másikkal,
esetleg mire vágyik, mire lenne szüksé-
ge. Dénes közben arról fantáziál, vajon
mit csinálhat most a csinos kolléganője,
aki mindig olyan figyelmes és érdeklő-
dő. Mi lenne, ha egyszer meghívná,
hogy munka után menjenek el együtt
12
vacsorázni... Őket nevezhetnénk felszí-
nes kapcsolatú párnak.
Zsóka és Feri 13 éve élnek együtt.
Egy 9 éves lányuk van, aki nagyon nehe-
zen jött, sokáig vártak rá és komoly küz-
delmet vívtak érte. Mostanra már min-
den megvan, amit kitűztek maguk elé:
mindketten sikeresek és elismertek a
munkájukban, szép kertvárosi házuk
van, mindkettőjüknek a státuszához illő
autó. Évente 1-2 alkalommal elutaznak
szép helyekre, rendszeresen látogatják
az iskolai szülői értekezletet, időre fize-
tik a számláikat. Látszólag minden mű-
ködik, a kapcsolatuk mégis élettelennek
hat. Minden olyan funkcionális, olyan ste-
ril. Hiányzik belőle a spontaneitás, az élet.
A szex is olyan megtervezett, rutinszerű.
Szerda este 21:30, misszionárius póz...
Éva és Péter mások. 16 éve tartó há-
zasságukban ők is megéltek már néhány
hullámvölgyet, de ezek nem eltávolítot-
ták őket, hanem inkább megerősítették
a kapcsolatukat. Amellett, hogy szülők,
igyekeznek házaspárként is jól működni,
ezért tudatosan időt szánnak egymásra.
Mélyen ismerik egymást, otthon vannak
a másik világában. Amikor konfliktusuk
van egymással, akkor azt úgy próbálják
feloldani, hogy ne eltávolítsa, hanem –
ha lehet – még közelebb hozza őket egy-
máshoz. A hűségük nem esetleges és
véletlen, hanem tudatos határvédő
munka eredménye. Nem mennek bele
olyan helyzetekbe (például kettesben
utazás egy ellenkező neművel, vagy
meghitt beszélgetés a céges csapatépítő
hétvégén), amelyek a megcsalás poten-
ciális lehetőségét hordozzák. Rendszere-
sen elutaznak kettesben is, hogy ápolják
a kapcsolatukat, és a mindennapokban
keresnek módot apró gesztusokra, ame-
lyekkel kifejezhetik egymás iránti érdek-
lődésüket, szeretetüket. Az ő kapcsola-
tukat mély kapcsolatként definiálhatjuk.
Felélt tartalékok helyett
A felszínes és a funkcionális kapcso-
lat egy életen át abból a tartalékból pró-
bál élni, amelyet a kapcsolat elején fel-
halmozott. A megismerkedést követő in-
tenzív és érzelemmel teli időszakban
csordultig töltötték egymás érzelmi
bankszámláját. Vibrált a levegő kettejük
között, működött a „kémia“, szenvedé-
lyesek és spontának voltak. A kapcsolat
eddig abból élt, amilyenek és nem ab-
ból, amit beletettek. Ez az állapot szük-
ségszerűen véget ér egyszer. Gary Chap-
man kutatásai szerint ez a „kijózanodási
idő“ átlagosan két év után érkezik el. Ek-
kor a pár tagjai útkereszteződéshez ér-
nek. Ha jobbra mennek, akkor megta-
nulják a helyzet tanulságait, és elkezde-
nek tenni a kapcsolatért, hogy az érzel-
mi bankszámlájukat újratöltsék. Egy át-
meneti megzunahás után összeszedik
magukat és megtanulják működtetni a
kapcsolatukat. Ennek az új működési
módnak hamarosan beérik az eredmé-
nye, és elkezdik magukat jobban érezni,
újra felerősödnek az érzelmek, és ismét
boldognak érzik magukat a kapcsolat-
ban. Ha balra mennek, akkor azt a hibás
következtetést vonják le, hogy valószí-
nűleg a nem megfelelő társat választot-
ták, hiszen a kapcsolatban nem volt any-
nyi erőtartalék, hogy éveken át bizserge-
tő boldogságérzettel töltse el őket. Úgy
hiszik, ha a társ az igazi és a szerelem
valódi, akkor mindennek mennie kell
magától, és a boldogságérzet tartós lesz.
Ebben az esetben a folyamat újraindul
egy másik társsal, aztán pedig egy követ-
kezővel...
13

Tanulható boldogság
A mély kapcsolatú párok nem azzal
működtetik a kapcsolatukat, csupán ami-
lyenek, hanem azzal is, amit beletesz-
nek. Eszközökkel, készségekkel rendel-
keznek a kapcsolatuk befolyásolására,
hatalmuk van a rejtett dinámikáik felett.
Robert Sternberg, a Yale Egyetem
pszichológiai tanszékéről egy három-
szöghöz hasonlítja a kapcsolatot. A
hosszú távú, kiegyensúlyozott működés-
hez a szerelem mindhárom oldalára
szükség van: szenvedély, intimitás és el-
köteleződés. Az arányok időnként elto-
lódnak ugyan, néha (különösen a kap-
csolat elején) a szenvedély az erősebb,
néha (egy krízishelyzetben például) pe-
dig az elköteleződés tartja életben, de
bizonyos szinten mindig jelen kell lennie
mindháromnak.
John Gottman azzal vívta ki a tudá-
monyos világ tiszteletét, hogy 3.500 (jó
és rossz kapcsolatú) pár hosszú távú
megfigyelése után 91%-os statisztikai
pontossággal képes egy párról megmon-
dani, hogy elválik-e a következő néhány
évben. Ő azt vallja, hogy a mély kapcso-
latú párokat a felszínes és funkcionális
pároktól az különbözteti meg, hogy az
előzők igazán barátai egymásnak. A ba-
rátságukat pedig a következő aktív mó-
dokon fejezik ki és mélyítik el:
14
A hosszú távú, kiegyen-
súlyozott működéshez
a szerelem mindhárom
oldalára szükség van:
szenvedély, intimitás és
elköteleződés
1. Részletes szerelemtérképpel ren-
delkeznek a másikról, azaz otthon van-
nak a másik világában, imerik a kihívása-
it, az örömeit, tudják milyen hatások
érik, milyen vágyakat és álmokat táplál a
másik. Mindezt pedig nemcsak a rég-
múltból, a kapcsolat elejéről, hanem
frissítve, aktualizálva, az itt és mostra
vonatkozóan is.
2. Szeretet és csodálat kifejezése.
Ezek a párok tudatosan keresik a lehető-
séget, hogy négyszemközt és mások
előtt is jókat mondhassanak egymásról.
3. Elfordulás helyett tudatos odafor-
dulás. Igyekeznek osztatlan, értő és meg-
erősítő figyelemmel megajándékozni
egymást. Ezzel fejezik ki, hogy mindenki-
nél fontosabbnak tartják a társukat.
A jó megfigyelő máris észreveheti,
hogy e felsorolás minden eleme megta-
nulható magatartás, elsajátítható tech-
nika. Lehet-e valaki évtizedekig boldog
ugyanazzal a társsal? A válasz egyértel-
mű igen. De ez nem hullik ajándékként a
párok ölébe, nem is csupán a sikeres
párválasztás eredménye, hanem évekig
tartó, tudatos munkáé. Aki pedig ezt
megtanulja, az megszerezte az egyik leg-
fontosabb tudást, amit csak el lehet sa-
játítani: hatalmat nyert kapcsolati sorsá-
nak befolyásolására.
 Dr. Mihalec Gábor
A
Döntések vs. érzelmek
párkapcsolatban mindent az ér-
zelmek határoznak meg. Ha ér-
zem a szenvedélyt, a szerelmet,
azt a bizonyos szikrát, akkor teszek vala-
mit a kapcsolatért. Ha nem érzem, ak-
kor az csak egyet jelenthet: a kapcsolat
kihűlt és ideje kidolgozni a „B tervet”.
Ez sokak paradigmája, ám az érzel-
mek fura jószágok. Könnyen csaponga-
nak erre-arra, és ha csak rájuk hallgat-
nánk, akkor a kapcsolatunk igencsak in-
gatag talajon állna. Ilyenkor érdemes tu-
datosság által vezérelt üzemmódba kap-
csolni.
Szövetséges érzelmek
Az élet számos területén alkalmaz-
zuk azt az elvet, hogy a döntéseinknek
elsőbbséget adunk az érzelmekkel
szemben. Miért ne tennénk ugyanezt a
házasságunkban is? Miben lenne más ez
a terület a többinél? Ha visszagondol
élete legnagyobb teljesítményeire, ezek-
ben a teljesítményekben mennyit kö-
szönhet az érzelmeinek és mennyit a
döntéseinek? A legnagyobb teljesítmé-
nyeink a kitartásunk, az önfegyelmünk,
az eltántoríthatatlan akaraterőnk, egy-
szóval a jó döntések hosszú sorozatának
az eredményei.
Az érzelmek irányításra szorulnak.
Ha nincs egy felsőbb instancia, amely
irányt mutat nekik, akkor össze-vissza
mennek mindenfelé, amerre nagyobb
élvezet, kisebb ellenállás, kellemesebb
időtöltés ígérkezik számukra. Ha azon-
ban hozunk egy döntést, akkor ez irányt
ad, vezetést ad az érzelmeknek. Persze
ez nem azt jelenti, hogy az érzelmek
azonnal behódolnak a felsőbb irányítás-
nak. Kezdetben ellenállnak, sőt, néha lá-
zadnak a meghozott döntéssel szemben.
Egy idő után azonban újraszerveződnek
és beállnak a megfelelő sorba. Ebben az
esetben az érzelmeink már nem az el-
lenségeink, amelyek a döntésünkkel el-
lentétes irányba csábítanak minket, ha-
nem a szövetségeseink, akik segítenek a
jó úton maradni.
15
Győztes küzdelem
Ugyanezt a hatást figyelhettem meg
kisfiúként, amikor végignéztem az apu-
kám küzdelmét a dohányzással. Amikor
a testvéreim megszülettek (fiú-lány iker-
pár), apukám azt mondta magának,
hogy ez a legjobb ok arra, hogy végre le-
tegye a cigarettát, és egy új fejezetet
nyisson az életében (döntés). Aznap
reggel ugyan még vett magának egy do-
boz Marlborót, de a döntéséhez hű ma-
radva már nem bontotta ki. A következő
napokban csúnyán szenvedett (érzel-
mek). Ha akkor megkérdezte volna tőle,
hogy jó dolog-e letenni a dohányzást
(amit ő valószínűleg úgy értelmezett
volna, hogy kellemes-e a mostani do-
hányzásmentes állapot), valószínűleg el-
küldte volna melegebb vidékekre. Az ér-
zelmei mindent megtettek, hogy eltán-
torítsák a döntésétől, az élvezetet és a
kisebb ellenállást keresve próbálták a
korábbi állapot helyreállítására bírni.
Három hét elteltével azonban valami
megváltozott. Elmúltak a rosszullétek,
már nem láttuk a hullámokban rátörő
„majd’ megesz a nyavalya egy szál cigi-
ért” rohamokat rajta, sőt, elkezdett
büszke lenni arra, hogy már nem do-
hányzik. Valahogy jobban kihúzta ma-
gát, magasabbnak tűnt, és még elkez-
dett másokat is bátorítani arra, hogy
változtassanak az életükön (a bátyja saj-
nos nem hallgatott rá, tovább dohány-
zott és még a nyugdíjkorhatár elérése
előtt elvitte a tüdőrák – apukám 66 éves
és majd’ kicsattan az egészségtől).
A szeretet tudatos döntés
Mi történt? Miután kitartott a dön-
tése mellett, az érzelmei újraszerveződ-
tek és beálltak a döntés mögé a sorba.
16
Most érkeztünk el a lényeghez! Ha elbi-
zonytalanodott a házasságán, akkor ne
engedje, hogy ez érzelmei vezessék! Tar-
tozik a párjának, a gyerekeinek, a közös
történelmüknek és nem utolsósorban
önmagának azzal, hogy félretegye az ér-
zelmeket és tudatos döntést hozzon!
Döntse el, hogy kitart mellette! Döntse
el, hogy szeretni fogja – újra!
A szeretet elsősorban nem érzelem,
hanem tudatos döntés. Ezt nemcsak én
mondom, hanem komoly kutatók, sokat
tapasztalt párterapeuták és milliók éle-
tét befolyásoló könyvek szerzőinek
egész sora.
A szeretetnyelvek felfedezésével hí-
ressé vált Gary Chapman szerint: „Ha
úgy döntünk, hogy a múlt kudarcai és
hibái ellenére cselekvő szeretettel for-
dulunk társunk felé, akkor olyan légkört
teremtünk, amely elősegíti a konfliktu-
sok megoldását, a hibák beismerését –
s így a házasság esélyt kap a megújulás-
ra.” Erich Fromm azt vallja klasszikusá-
ban, a Szeretet művészetében: „Szeretni
valakit, az több, mint egy erős érzés – az
döntés, ítélet és ígéret. Máskülönben
nem volna alapja az ígéretnek, hogy
örökké fog tartani. Az érzés, ahogy jött,
el is múlhat. Hogyan tételezhetem fel,
hogy örökre megmarad, ha nem foglal
magában ítéletet és döntést?”
Talán úgy érzi, most az érzelmek ki-
csit megfakultak és már nem csillog any-
nyira a szeme, amikor a párjáról beszél?
Döntse el, hogy szeretni fogja, és kezd-
jen el a döntése szerint cselekedni!
Meglátja, egyszer csak a döntése át-
megy az érzelmeibe is, és már nem tu-
datból, vagy ahogy mondani szokták,
„izomból” szereti őt, hanem teljes szív-
vel oda tud állni a döntése mögé.
 Dr. Mihalec Gábor

Ha hiányzik az a
bizonyos szikra

E
 mit kezdjünk az elhidegüléssel?

gy hétvégi wellness szállodás kap- Szikrától az erdőtűzig

csolaterősítő tréning harmadik Sokan azt gondolják, a kapcsolat mi-
napján a férj sejtelmes mosollyal nőségének legmegbízhatóbb fokmérője,
a bajusza alatt közli velem, hogy a kap- hogy milyen lánggal ég a szenvedély a
csolatuk a feleségével nem is kapcsolatban. A fokozatok a ha-
olyan rossz, mint ahogy ed- mu alatt pislákoló parázstól,
dig gondolta. Tulajdonkép- a szikrán át, az őrlángon
pen ők szeretik egymást, keresztül egészen az er-
A kapcsolat
csak a mindennapok
dőtűzig terjedhetnek.
elején a párok
mókuskerekében nincs
Ám nem mindig az a
rengeteg időt
idejük ezt kifejezni.
kapcsolat az erős,
Majd hozzátette: „Ami-
töltenek együtt,
amelyben sok a szenve-
óta itt vagyunk, ma reg-
ám idővel az ÉN

gel szeretkeztünk har-

ismét előtérbe dély és tele van szexuali-
madszor.”
kerül tással, és nem mindig az a
Ez a rövid beszélgetés rá- kapcsolat haldoklik, amelyben
mutat arra a jelenségre, amelyet sok kevés az intimitás. Aki arra számít,
házaspár megtapasztal, és amivel szem- hogy a kapcsolat minden szakaszában
ben gyakran tehetetlenül áll, és ötlete ugyanolyan erős érzelmeket fog érezni
sincs, hogy merre lépjen tovább. Mi is mint a nászúton, az nagyot fog csalódni.
áll az eltávolodás mögött? Vannak a kapcsolatnak ugyanis olyan

17
természetes, előre bejósolható szaka-
szai, amikor az intenzív szexualitás egy
időre háttérbe szorul, és előtérbe kerül
például a gyermekről való gondoskodás,
a karrierépítés vagy éppen a szülőkkel
való konfliktusok megoldása. Ha nem is
lángol a szenvedély ilyenkor, azért a
mindennapi apró figyelmességeknek
életmentő (legalábbis kapcsolatmentő)
szerepe lehet. Ilyen lehet: „Most túl fá-
radt vagyok az együttléthez, de jólesne,
ha összebújnánk és megmasszíroznál.”
A fejlődéstől a szétfejlődésig
A kapcsolat elején a párok rengeteg
időt töltenek együtt, ám idővel az ÉN is-
mét előtérbe kerül, és kicsit hátrébb tol-
ja a MI-t. Ez nem feltétlenül jelenti azt,
hogy már nem szeretik egymást, csak a
18
fejlődésük elkezdett külön utakon ha-
ladni. Sok pár megtapasztalja azt a fo-
lyamatot, hogy a felek beletemetkeznek
a munkájukba, elkezdenek önérvényesí-
tő tréningekre járni, esetleg a 30-as éve-
ik végén vagy a 40-esek elején elmen-
nek egy személyiségfejlesztő terápiára,
ahol a terapeuta vagy coach nincs tekin-
tettel kliense párkapcsolatára, csak az
egyéni fejlődését tartja szem előtt. Az
önmegvalósítás jegyében azután olyan
irányba indul el, amely észrevétlenül el-
távolítja házaspárjától, olyan szabadság-
jogokat követel magának, amelyek szét-
feszítik a házasság kereteit. Végül a kap-
csolat „szétfejlődik”, és a valamikori sze-
relmesek úgy élnek egymás mellett,
mint két idegen. A távolság növekedni
kezd közöttük, és maguktól aligha találják
meg ismét az utat egymáshoz. Sok párte-
rápiás megbízásom mögött álltak már a Előbb vagy utóbb egymás fejéhez is
munkahelyi tréningen tanult és a házas- vágják: „Nem elég a két gyerekünk, még
ságba bevitt „hogyan adjunk el egy eszki- ott vagy te is, akit ki kell szolgálni, istá-
mónak egy hűtőszekrényt?” technikák polni kell. Olyan, mintha három gyere-
vagy a párkapcsolatra nem figyelő egyéni kem lenne.” Ez az állapot kettős érte-
személyiségfejlesztő terápiák. lemben is megmérgezi a kapcsolatot. A
csalá-
„Olyan, mintha három gyerekem
lenne”
Az otthon kislányként tartott,
törékeny nő védelmet keres az
erős férfi oldalán, a félénk,
visszahúzódó fiú végre fér-
finak érezheti magát a va-
gány, kezdeményező
hölgy mellett... Mindket-
ten valami olyat keres-
nek a másikban, ami a
saját önbizalmukat nö-
velheti, amitől végre
felnőttnek, erősnek,
nagykorúnak érezhetik
magukat. Mivel pedig en-
nek az új élménynek a má-
sik fél a közvetítője, köny-
nyen alá is rendelődnek egy-
másnak. Aztán gyerekeik szület-
nek, és a gyerekek nyomán elkez-
dik ők is egymást „Anyának” és „Apá-
nak” szólítani. A házasság dinamikája don
úgy szerveződik, mintha a férj a feleség belüli sze-
fia lenne, vagy a feleség a férj lánya. Az xuális közeledési tabu kiterjesztésre ke-
egyenlőtlen kapcsolatokban az alá-fö- rül a házaspárra is, „Olyan vagy, mintha
lérendelődés minden esetben az intimi- az anyám lennél, az anyjával pedig nem
tás rovására megy. A fölérendelt fél egy- bújik ágyba az ember.” A másik szem-
re kevésbé bízik párjában, egyre kevés- pont pedig az, hogy a hatalmától meg-
bé vonzódik iránta szexuálisan és egyre fosztott fél tudattalanul bosszút áll el-
jobban érzi magát magányosnak a kap- nyomóján azzal, hogy elveszi tőle a gyö-
csolatban. Az alárendelt fél egyre kevés- nyör lehetőségét, és ez ugyebár a leg-
bé érzi úgy, hogy befolyással bír az éle- jobban a szexuális hűvösséggel érhető
tére, egyre elnyomottabbnak érzi magát el. Mindezek nem tudatos folyamatok,
és hajlamossá válik a depresszióra. de a végeredményük az, hogy egyre na-

19
gyobb távolság jön létre azok között, akik-
nek közel kellene lenniük egymáshoz.
Az operatív működéstől az
intimitásig
Egy családi életben annyi feladat
van, amely nem az érzelmekről, hanem
a problémamegoldásról szól, hogy a
„megoldós” üzemmódban a felek köny-
nyen bennerekednek, és akkor is azt al-
kalmazzák, amikor éppen a kapcsolatu-
kat szeretnék ápolni. Amikor például
problémát kezelünk, akkor az ügy a fon-
tos és nem a személy, az intim beszélge-
tésben viszont éppen a személy kell,
hogy a középpontban legyen. Amikor
20
problémát oldunk meg, akkor a gondo-
latoknak van elsőbbsége, az intim be-
szélgetésben viszont a tárgyilagosság
helyett az érzelmeké a főszerep. A prob-
lémamegoldó beszélgetésben mindig
van egy konkrét cél, valamilyen ügynek
a megoldása, az intim beszélgtés célja
viszont nem egy ügy megoldása, hanem
a kapcsolat elmélyítése. A problémake-
zelő beszélgetés általában nehéz, meg-
terhelő témákról szól, az intim beszélge-
tés témája pedig oldott, könnyed és kel-
lemes. Erre figyeljen, ha legközelebb ér-
zelmi beszélgetést folytat a párjával!
 Dr. Mihelec Gábor
Honnan
tudhatom, hogy
ő az igazi?
M
A négycsillagos házasság titka
i alapján dönthető el, hogy
biztosan ő-e az az ember, aki-
vel hátralévő életünket leél-
hetjük, akivel együtt öregedhetünk
meg, akivel boldogan élünk, amíg meg
nem halunk?
Milyen az ideális férj- és feleségje-
lölt? Az ideális férjjelölt 24-30 éves,
180-190 cm magas, 70-80 kg súlyú, atle-
tikus testalkatú, nem kopaszodik, intel-
lektuális külsőt kölcsönző, divatos szem-
üveget visel, jól ápolt és rövidre trim-
melt szakálla van, kétdiplomás, családi
autót vezet és van saját háza. Az ideális
feleségjelölt 22-28 éves, 170-180 cm
magas, 50-60 kg súlyú, feszes és nagy
mellei vannak, kicsi, kerek feneke, deré-
kig érő selymes haja, minden szakács-
könyv tartalma a fejében van…
Kompatibilitás
Sokan így gondolkodnak a házastárs-
választásról. Mintha az csak egy sze-
mélytől függne, mintha létezne egy sze-
mély, aki minden elvárt kritériumnak
maradéktalanul megfelel, nekünk meg
csak az a dolgunk, hogy rátaláljunk és
magunkba bolondítsuk. Pedig a valóság
egészen máshogy néz ki. A varázsszó a
kompatibilitás. Mennyire illünk össze
egymással, mennyire vagyunk kompati-
bilisek? De miben kell összeilleni, mi te-
szi ki a kapcsolat summáját? Tíz területe
van a házasságnak, amelynek egyensú-
21
lyától függ a pár boldogsága: a kapcso-
lat iránti elvárások, kommunikáció, konf-
liktuskezelés, pénzügyek, szabadidő,
szexualitás, szülői szerep, család és ba-
rátok, szerepértelmezés és lelkiség. Mi-
nél több területen egyezünk egymással,
annál nagyobb az esélyünk a négycsilla-
gos, boldog, hosszú életű házasságra.
A négycsillagos
választás 
David Olson kutatásai azt bizonyít-
ják, hogy a legboldogabb párok minden
területen összeillenek egymással, azaz
hasonlóan vélekednek. Ez nem azt je-
lenti, hogy ők egyformának születtek,
inkább arra utal, hogy sokat és jól be-
szélgetnek egymással, így a kapcsolatuk
minden (de legalábbis a legtöbb) terüle-
tén közös megegyezésre tudnak jutni
egymással. Bármelyik területet is néz-
zük a tízből, mindegyik az erősségeik kö-
zé tartozik. Eleven, növekvő, vitális kap-
csolatban állnak egymással. Jellemző
22
módon ezt a környezetük is észreveszi,
ezért a házasságkötés hírét úgy a szülők,
mint a barátok általában nagyon pozití-
van fogadják. Nekik van a legnagyobb
statisztikai esélyük arra, hogy boldogok
lesznek egymás mellett és nem válnak
el. Többségük nem élt együtt a házas-
ságkötés előtt, tehát volt lehetőségük
mindenféle nyomás (megélhetés, lakbér
stb.) nélkül ismerkedni egymással, és
hosszan beszélgetni, tervezni a közös jö-
vőt, régimódi megfogalmazásban: udva-
rolni. Egy amerikai vizsgálatban a háza-
sulandó párok 28%-a tartozott ebbe a
csoportba.
A háromcsillagos
választás 
Ha nyaralásunk egyik hetét egy
négycsillagos szállodában töltjük, a má-
sodikat pedig a sziget túloldalán egy há-
romcsillagosban, akkor a minibár felsze-
reltségén és a tévécsatornák számán kí-
vül túl sok különbség nem szokott fel-
tűnni. Így van ez a házasság előtt álló panzió között már komoly, érzékelhető
párok esetében is. A háromcsillagos pá- különbség van. Itt a felszereltségen túl
rok majdnem olyan jól kijönnek egy- lehetnek higiéniai kifogásaink is, vala-
mással, mint a négycsillagosok, csak né- mint a bútorzat életkora és állapota is
hány területen múlják alul azokat. A ke- hagyhat kívánnivalót maga után. Ez a
vésbé erős területek általában a szülői helyzet a kétcsillagos párválasztással is.
szerep (nem tud- Az ilyen párok álta-
ják még, vagy lában nagyon jó
nem értenek Minél több kompatibilitást
egyet egymással mutatnak a tradici-
abban, hogy mi- területen onális értékeken
kor és hány gyer- alapuló kategóri-
meket szeretné- egyezünk egy- ákban (szülői sze-
nek), az elvárások rep, család és ba-
kategóriája (nem mással, annál rátok, lelkiség, sze-
látják reálisan repértelmezés),
sem egymást, sem nagyobb az ám erősen inog a
a kapcsolatukat, lábuk alatt a talaj a
hanem rózsaszín esélyünk a kapcsolati kategó-
szemüvegen ke- riák terén (pl.
resztül szemlélik négycsillagos, kommunikáció,
azt, amely előbb- konfliktuskezelés,
utóbb szükségsze- boldog, pénzügyek). Ha
rűen eltörik, és a nem tudnak egy-
valósággal való hosszú életű mással őszintén
fájdalmas szem- beszélgetni, nem
besüléshez vezet) házasságra fogják a nézetelté-
és a lelkiség (a spi- réseiket sem meg-
ritualitásnak nincs szerepe az életükben, felelően kezelni, ez pedig ahhoz vezet,
vagy nagyon eltérő nézeteket vallanak, hogy a kapcsolat lelke fog hiányozni: az
esetleg eltérő módon fejeződik ki a gya- intimitás. Meglepő, hogy ezek a párok
korlatban a lelkiségük). Mindez azonban ritkán válnak el egymástól. A kutatások
jól kezelhető, előbb-utóbb meg tudnak azonban azt mutatják, hogy a kapcsolat
egyezni, és nagyon kiegyensúlyozott, tartósságának az ilyen párok tradicioná-
harmonikus házasságban élhetnek. A lis beállítottsága áll a hátterében,
válásra való esélyük csak picivel több a ugyanis jellemző rájuk, hogy akkor is ki-
négycsillagos párokénál. Az említett tartanak egymás mellett, ha életük vé-
vizsgálatban a párok 27%-a volt ilyen. géig boldogtalanok a kapcsolatukban.
Ebbe a csoportba a házasság előtt álló
A kétcsillagos választás párok szűk egynegyede tartozik (23%).
A nyaralás képéhez visszanyúlva: A
négycsillagos szálloda és a kétcsillagos

23
Az egycsillagos választás 
Ez a „vegye elő a józan eszét, és
gondolja meg a dolgot még egyszer”
helyzet. Az ilyen kapcsolatok alapjel-
lemzője a feszültség. A tanácsadót egy
ilyen pár tudja a legjobban megizzasz-
tani. Bármely területet nézi, mindegyik
komoly hiányosságokat mutat fel. Bár-
milyen témát dob fel, mindegyikből vé-
geláthatatlan vitát tudnak gerjeszteni.
Amikor aztán eljutnak a szexualitáshoz,
felcsillan a fiatalok szeme, amiből a ta-
nácsadónak azonnal átjön, hogy leg-
alább ez az egy terület működik. Ami-
kor viszont a dolog mélyére ásnak, ki-
derül, hogy ez is csak látszólagos erős-
sége a kapcsolatuknak, hiszen amíg
ágyban vannak egymással, addig le-
galább nem kell beszélgetni, nem kell
konfliktusokat kezelni, pénzügyekről vi-
tatkozni és az anyóst elviselni. Ha vi-
szont néhány év elteltével szexuálisan
nem lesznek annyira attraktívak egy-
más számára, kiderül, hogy semmi más
nem tartja őket össze. Ezért tehát le-
gyünk óvatosak a túl korai szexualitás-
sal! A házasság tartósságához nélkülöz-
hetetlen, hogy a felek a kapcsolati di-
menziókban erősek legyenek (kommu-
nikáció, konfliktuskezelés stb.), a korai
szex viszont megöli a beszélgetést. A
vizsgálatok szerint ezeknek a pároknak
a jelentős része már a házasságkötés
előtt is együtt él, így az esküvő idején
sokukat már csak a szex és a közös kö-
telezettségek (lakáshitel, háztartás)
tartják együtt. Mivel nagyon magas a
feszült párok válási aránya, az ilyen pá-
rok feltétlenül vegyenek igénybe házas-
sági felkészítést! A házasulandó párok
22%-a ebbe a csoportba tartozik.

24
 Dr. Mihalec Gábor
Hűségben
egy életen át...
P
Tényleg csak a szerencsén
és a hormonokon múlik?
árás, hideg, késő őszi reggel van.
A villamos is még álmosan csiko-
rog végig a körtéren, a rendelő
ablakán át látom, ahogy a munkába sie-
tő emberek behúzott nyakkal keresnek
egy kis meleget a kabát belsejében.
Szimpatikus házaspár ül a szemközti ka-
napén, mindketten a negyvenes éveik
végén járnak. A történet ismerős, már-
már sablonos. 26 év házasság, 3 gyerek,
közülük a „kicsi“ is 16 éves, jó anyagi kö-
rülmények, sikeres karrier; és az ok,
amiért itt vannak: meg-
csalás.
Miközben hallgatom
a történetüket, sorra vil-
lognak bennem különbö-
ző színű lámpácskák.
Hűtlenség-prevenció
A sárga lámpa akkor gyullad ki ben-
nem, ha olyasmit hallok, amit már má-
soktól is sokszor hallottam. Már megint
a negyvenesek, már megint egy szakmai
konferencia, ismét egy céges csapatépí-
tő tréning, újra a férfi autója, újra egy
telefonos lebukás, megbánás helyett
már megint magyarázkodás és vádasko-
dás... A zöld lámpácska akkor kezd el vi-
lágítani, ha valami reménykeltőt hallok,
amit be tudunk majd építeni a közös
munkába. A párterápia sike-
re sokszor azon múlik, hogy
mennyi erőforrást tudunk
mozgósítani a gyógyulás
érdekében, ezért külön pil-
lantásom alakult ki ezek fi-
25
gyelésére. A viszony lezárásra került.
Nagyszerű! A megcsaló fél bűntudatot
érez és azonosul a megcsalt fél fájdal-
mával. Csodálatos! A megcsalt fél haj-
landó továbblépni, és nem akar benne-
ragadni a fájdalmában. Kiváló! Mindket-
ten tanultak a történtekből és ezeket a
tanulságokat készek beépíteni a kapcso-
latuk jövőbeni működtetésébe. Ez az,
csak így tovább!
Aztán ott van az a kis piros lámpa,
amely a történetnek azokon a pontjain
gyullad ki a fejemben, amikor még meg
lehetett volna állni, még vissza lehetett
volna fordulni, de nem tették. Hagyták
magukat sodorni, vagy tudatosan álltak
ellen a józan ész parancsának, vagy egy-
szerűen naiv magabiztossággal menetel-
tek a veszélybe „velem úgysem történ-
het meg“ alapon. Az évek során olyan
sok hasonlóságot találtam a hozzám for-
duló párok történetei között, hogy egy
egész rendszert tudtam összeállítani,
amely a folyamat ismerete révén felru-
házza a párokat a megcsalás megelőzé-
sének hatalmával. Igen, így van! Amit
rendszerbe lehet foglalni, aminek előre
be lehet jósolni a következő lépéseit, azt
26
meg lehet előzni! Mindeközben nem-
csak a saját megfigyeléseimre támasz-
kodtam, hanem olyan világvezető szak-
értők évtizedes kutatásaira, mint John
Gottman, aki a megcsalás bekövetkezte
előtt nem kevesebb mint 24 előre látha-
tó állomást azonosított, amelyen a pá-
rok – kellő figyelem és elköteleződés
mellett – még megállhatnának és vissza-
fordulhatnának; vagy David Olson, aki-
nek tesztjei 91%-os pontossággal képe-
sek előrejelezni a kapcsolat 3 év múlva
bekövetkező állapotait (4 millió páron
igazolva). Íme a legfontosabb megcsa-
lás-megelőzési elvek dióhéjban!
1. Határozzuk meg a kapcsola-
tunkat!
Kik is vagyunk mi ketten egymás szá-
mára? Mit vállaltunk, mire köteleztük el
magunkat? Mire szerződtünk egymás-
sal? Mit várunk el egymástól? Mi fér be-
le a kapcsolatunkba és mi nem? Olyan
kérdések ezek, amelyeken a legtöbben
csak akkor kezdenek el gondolkodni,
amikor már valami félrecsúszott. Utólag
nagyon nehéz elérni, hogy az iskolában
8-kor minden diák a helyén üljön és vár-
ja a tanítási óra megkezdését, ha nem
volt az iskolának házirendje, amely
mindezt előre rögzítette. Ugyanígy a
kapcsolatban is érdemes végigbeszélni,
hogy ki hogyan képzeli egymással. Erre
az anyakönyvvezető előtt a „Kíván-e az itt
megjelent XY-al házasságot kötni?“ kér-
désre adott „Igen“ nem tűnik elégséges-
nek. Sokszor csak utólag derül ki, hogy
az igen szó alatt mindkét fél mást és
mást értett.
2. Jelöljük ki és őrizzük a kapcso-
latunk határait!
Ez a legkritikusabb pont valamennyi
közül. Ki kell alakítanunk egy látásmó-
dot, amely előre képes kiszűrni a kap-
csolatunkat fenyegető veszélyforrásokat
(kis piros lámpák a fejben), és előre
döntéseket kell hoznunk ezeknek a hely-
zeteknek az elkerülésére! Számomra ez
például olyan dolgokat foglal magában,
minthogy nem utazom az autómban
kettesben egy hölggyel, aki nem a fele-
ségem; a párjuk nélkül érkező hölgykli-
enseknek akkorra adok időpontot, ami-
kor tudom, hogy más is van a szomszéd
szobában; figyelek arra, hogy a beszé-
demben semmi kétértelműség ne le-
gyen, amit egy hölgy szexuális felhívás-
ként értelmezhetne... Ezeket a határo-
kat személyreszabottan kell mindenki-
nek végiggondolnia a munkájára, a sza-
badidős tevékenységeire és életének
más, fontos területeire vonatkozóan.
3. Ne félre, hanem helyre tegyük
a múltat!
Sok pár él együtt évek óta cipelt ren-
dezetlenségekkel. Meg nem bocsátott
bűnökkel, ki nem mondott csalódások-
kal, elbagatellizált félelmekkel. A sérel-
mek gyakran visszanyúlnak korábbi kap-
csolatokig vagy akár a gyerekkorig, és a
jelenben is éreztetik a hatásukat. A
„spongyát rá“ nem oldja meg a helyze-
tet, csak elodázza a vele való szembesü-
lést. Akkor mondhatunk valamit feldol-
gozottnak, ha már képesek vagyunk ér-
zelmi megérintődés nélkül beszélni róla,
és nincs negatív hatással a jelen műkö-
désünkre. Addig olyan, mint egy bosz-
szantó kavics a cipőben, amely minden
lépésnél fájdalmat okoz.
4. Tegyünk bele 100%-ot!
Amíg egyik lábunkkal valahol máshol
vagyunk, addig nem vagyunk két lábbal
a házasságban (többek között ezért nem
kezdünk párterápiába, ha egy viszony
még fennáll). A házasság egy magas
energiaigényű vállalkozás. Ahhoz, hogy
27
jól működjön, folyamatosan kell bele-
tennünk. A jó hír azonban az, hogy ez az
energia vissza is térül, és hatalmas erő-
forrássá válik az élet minden más terüle-
téhez.
5. Építsük fel a bi-
zalom és intimi-
tás légkörét a
A házasság
házasságunk- üzemanyaga a
ban! kommunikáció.
Olyan elke-
serítő, amikor Ennek pedig nem-
megkérdezem
egy pártól, csak a hossza mér-
hogy mikor sze-
retkezett utoljá-
vadó, hanem a
ra, és elkezdenek mélysége is
azon gondolkodni,
hogy 2 vagy 3 karácsony
telt el azóta. Hát mit csinál-
tak azóta? Miért engedték meg,
hogy a távolság ilyen nagyra nőjön kö-
zöttük? Persze nemcsak a szexről szól ez
a pont, hanem arról is, hogy mennyire
vagyunk barátai egymásnak, mennyire
tudunk megbízni egymásban, vagy
mennyire ápoljuk a kapcsolatunkat tu-
datosan.
6. Számoljuk fel a parazitákat!
Parazita lehet bármi, ami közénk és
a társunk közé áll, ami kiszívja az erőt a
kapcsolatunkból, és a figyelmünket,
időnket, akár még a pénzüket is a kap-
csolaton kívülre vezeti el. A paraziták
leggyakrabban valamilyen függőség for-
májában jelentkeznek. Alkohol, szeren-
csejáték, pornó... Az a közös bennük,
hogy ha nem számoljuk fel őket, ők fog-
nak bennünket felemészteni.
28
7. Beszéljünk, beszéljünk, beszél-
jünk!
A házasság üzemanyaga a kommuni-
káció. Ennek pedig nemcsak a hossza
mérvadó, hanem a mélysége is.
Sokan azt gondolják, mes-
terei a kommunikáció-
nak, hiszen a munka-
helyükön beiratták
őket egy asszerti-
vitás-tréningre,
amelynek ered-
ményeként ké-
pesek egy eszki-
móra rásózni a
hűtőszekrényt.
Az intim kommu-
nikációnak azon-
ban teljesen más sza-
bályai vannak. Ezeket
legalább annyira fontos
megtanulni és jól alkalmazni.
... És, hogy mi lett azzal a párral ott a
hideg őszi reggelen? Kemény munkával
eljutottunk odáig, hogy feldolgozták
azokat a folyamatokat, amelyek a múlt-
ban sebezhetővé tették a kapcsolatukat,
szembenéztünk együtt azzal a mély fáj-
dalommal, amit a megcsalás okozott
(sokan ahhoz hasonlítják, mint amikor
valaki a gyerekét veszíti el), majd ismét
elkötelezték magukat egymás mellett. A
kapcsolatuk most jobb, mint valaha volt.
Persze nem azért, mert átélték a meg-
csalást, inkább annak ellenére. Most
már sokkal tudatosabbak. Ismerik a jele-
ket, amelyekre figyelniük kell, és tudják,
hogyan előzzék meg. Élnek a kapcsola-
tuk tudatos irányításának, befolyásolá-
sának hatalmával, mert felismerték,
hogy az nem a szerencsétől vagy a hor-
monoktól függ!
 2.
Gondolatok az élet írta című fejezethez

Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina főszerkesztő

A
Add tovább!
zt mondják, az alma nem esik akarunk lenni, megláthatjuk benne ön-
messze a fájától. Ezt mi is így hit- magunkat.
tük, egészen második Hiszem, hogy gyermekeink
gyermekünk megszületé- jövője nem a véletlenen,
séig. Ám nála olyan nem is a körülménye-
dolgokat véltünk ken múlik igazán,
felfedezni, ame- hanem a szülői
lyeket nehezen mintán. Mit lát
tudtunk bea- szüleitől? Mit
zonosítani, fő- tanítanak neki
ként magunk- nem annyira
ra ismerni szavaikkal,
benne (ezek mint inkább
sokszor vic- tetteikkel?
ces, máskor Szeretik egy-
kevésbé mókás mást? Hűsége-
dolgok voltak). sek egymáshoz?
Mára már kezd „ki- Kedvesek egymás-
kupálódni” a legény, sal? Ha igen, joggal
igen sok munkánk van várhatják, hogy gyer-
benne. És bizony, ha őszinték mekük is hűséges lesz majd

29
házastársához és kedvesen bánik szeret-
teivel. Szeretnek olvasni, kirándulni, ze- A fejezet szerzője
nélni, énekelni, baráti kapcsolatokat Egerváriné Köké-
ápolni a szülők? Ha igen, mi sem lesz nyes Zsuzsa hosszú
természetesebb a gyermeknek is, hogy évekig lelkészként
szépen tanuljon, sokat olvasson, szeres- tevékenykedett.
sen énekelni, barátkozni. Ez ilyen egy-
Egyházi munkájá-
szerű és éppen ezért olyan bonyolult is.
Mert ha nem mutatunk jó példát, vár-
nak kiemelt terüle-
hatjuk a csodát, okolhatjuk a körülmé- te a vallásos gyermekirodalom, -
nyeket, szidhatjuk a „fránya kölkét”, ő nevelés és a hitoktatás volt. Hat
bizony az életével tükröt tart elénk. Add éve az Advent Kiadó igazgatója.
tovább a jó példát! Vagy ahogy a face- Három felnőtt gyermeke és két
bookos világunkban már megszoktuk: középiskolás unokája van.
„Osszátok!” Osszák meg kedves Olvasó-
ink a szeretetet, a kitartást, a pozitív ér-
tékek képviselését!
Élet írta rovatunk cikkei a gyermek-
nevelés rejtelmeibe vezetnek el ben-
nünket.

30
 Egerváriné Kökényes Zsuzsa
A
A „közösségi” gyerek
legkedvesebb gyerek a „közössé-
gi” gyerek. A társas együttlét
minden élők együttélési formája,
az emberé is. Az emberi közösség akkor
kellemes, hogyha a ben-
ne résztvevők kellemes-
sé teszik. Hogyan válik
egy gyermek olyanná,
aki a közösség számára
örömet és pozitív élmé-
nyeket szerez?
Néhány hónappal
ezelőtt részt vettem egy
kerekasztal-beszélgeté-
sen. A kérdés az volt,
miként lehetne segíteni
az itt-ott bandába verő-
dő, csellengő fiatalokon.
Mit lehetne tenni, hogy
ne aluljárókban, bevá-
sárló- és szórakoztató-központok körül
ácsorogjanak, hanem értelmes progra-
mokban vegyenek részt. Mit ne mond-
jak: a feladat nem könnyű. Amikor
ugyanis már cigarettázva, sörös doboz-
zal a kezükben, aluljárókban és szóra-
koztató-központok környékén (mert be-
menni pénzük nincs, se
oda való ruhájuk) össze-
verődnek a fiatalok, ak-
kor már majdhogynem
késő.
Csoportokban, ban-
dázva
Miért is nem magá-
nyosan álldogálnak ezek
a fiatalok? Pontosan
azért, mert az ember
társas lény. Utálja a ma-
gányt, az üres lakást,
ahol néha még a hűtő-
szekrény is üres. Mert
ezek a fiatalok – nem kevesen – még az-
zal sem terhelhetők, hogy oda vannak
szögezve a számítógép elé, mert számí-
31
tógépre nincs is pénz. De mért is, hogy
majdnem késő? A legtöbb lelkiismeretes
gyerekpszichológus a megmondhatója,
hogy 13-14 éves kor után a gyerek már
azzá lesz, akivé addigra alakult. Az első
életévek hihetetlenül fontosak a jellem
kialakulása szempontjából! Mit kapott a
családtól? Szeretetet, elfogadást, meg-
értést? Azt fog továbbadni. A gyerekek
nem születnek makulátlannak, de nem
is születnek tudatos vétkezőknek. A ge-
netikai adottság nem bűn, még akkor
sem, ha hajlamosít bizonyos bűnök el-
követésére.
Bűnök, de kinek fáj?
A szónak társadalmi értelme szerint
végül is minden bűn a közösség ellen
irányul. Tehát a beilleszkedni nem tudó
gyerekek és fiatalok mások ellen fordul-
nak. A beilleszkedési készség hiánya pe-
dig abban az életvitelben gyökerezik,
amelyben senki nem „nyeste le” a vad-
32
hajtásokat. Senki nem foglalkozott a
gyerekkel, hol a helye, mit tehet, mit
nem tehet meg, és egyáltalán kicsoda ő
a többiek között.
Hogy egy gyermek milyen lesz, mire
iskolába kerül, azért az otthon és csakis
az otthon a felelős. A gyerek jellemének
formálója az otthon, a szülők. A tanítók
munkája csak kiegészíti a szülőkét, de
nem helyettesítheti! Az iskola: közös-
ség, a csoportos munkára való hajlandó-
ságot pedig már odavisszük és nem ott
tanuljuk. A másokkal való együttműkö-
désnek otthon kell kezdődnie, megala-
pozódnia, méghozzá az anya és az apa
között. Egyrészt elengedhetetlen az ő
összhangjuk, másrészt a gyermeknek
meg kell tanulnia, hogy az otthon nem
magától áll elő, hanem dolgozni kell ér-
te, mégpedig összmunkával. Azok a gye-
rekek, akik a szüleiktől nem látták és
nem tanulták meg a közösségi magatar-
tást, az iskola rémei lesznek, elsősorban
tanítóiké. A tanítónak, tanárnak már ke-
vés eszköze van ahhoz, hogy alakítson a
gyereken. Ha a szülő hűsegesen bánt a
rá rótt kötelességével gyermekei nevelé-
sében, az nagyon megkönnyíti a tanár
munkáját. Így a feladatát nagyobb buz-
galommal, örömmel és lelkesedéssel vé-
gezheti. Ha a szülők ráébrednek a fele-
lősségükre, akkor sokkal kevesebb ten-
nivaló hárul a tanárokra. Természete-
sen, az lenne az ideális, ha a szülők és a
tanárok között is meglenne az összhang.
A nagy problémát ott találjuk, hogy a
kezelhetetlen gyereknek többnyire a
szülei is nehezen kezelhetőek. Vagy a
túlzott elfogultság vagy a nemtörődöm-
ség miatt.
„A »szülőneveléssel« kell
kezdeni”
Amikor ez szóba kerül, elég sokan
kapják fel a fejüket, mivel elavultnak lát-
33
ják vagy érzik. A tapasztalat viszont egé- otthont, amely véd, szeretettel van ki-
szen alátámasztja: igazán jól csak úgy le- bélelve, felkészíti a gyermekeket a kinti
het nevelni, ha a szülő és a tanító nem- életre, s ahol mindig jó az összhang.
csak egymással keresi az összhangot, de Nem sok időbe telne, hogy megváltoz-
Istennel is. A gyerek önálló és egyedi zon a közösségi élet is.
lény. Nem lát bele senki, csak aki a fo-
gantatás pillanatától fogva tudja, kicso-
da ő. S valóban lehet tenni, lehet fára-
dozni a magunk gyerekeiért, a mások
gyerekeiért, a csellengőkért, de sokat fá-
radunk a szélnek, ha kihagyjuk belőle Is-
tent. Isten terve volt a közösségi élet.
Eredetileg mindent megadott ahhoz,
hogy jól működjön. A megromlás oka
egyértelműen az önzés, amit a tisztessé-
ges, önzetlen családi élettel lehet csak
orvosolni, helyrehozni. Bizony jól gon-
dolják azok, akik azt mondják, hogy a
„szülőneveléssel” kell kezdeni. Nem is
egy neves közéleti személyiség van, aki
vallja: ha házasságra lépünk, akkor ige-
nis minden célnak, tervnek és vágynak
meg kell változnia. Az „én”-ből „mi”
lesz, előbb ketten, majd kiegészülve az
utódainkkal. Olyan anyákra és apákra
van szükség, akik így vagy hasonlóan
nyilatkoznak: „Én nem annyira értem
azokat az embereket, akik képesek két-
három hétre a kisgyerekük nélkül mesz-
szire elutazni. … Az tart vissza, hogy be-
legondolok: én két hétig fényképezke-
dem a feleségemmel, élvezem a finom
borokat, az amerikai hamburgert, köz-
ben pedig félóránként azon jár az
eszem, hogy mi van a gyerekkel. Nem
törte be a fejét? Jól van? Nem hiányzunk
neki? Nem sír miattunk? Úgy megölel-
ném, milyen jót játszanánk együtt…”*
Szívesen kívánnánk ilyen édesapát min-
den családba, és dúdoló, gondoskodó,
esti mesét mondó édesanyákat minden *P. Gál – Rubin: Nevelésünk titkai, Bp, 2012 (Kiss
gyereknek! Igazi, ideális otthont. Olyan Gergely olimpiai bajnok)

34
 Egerváriné Kökényes Zsuzsa

H
Apák és gyerekek
a apuval megszökünk, délig haza
se jövünk. A kezünket zsebre
„ vágva kisétálunk a világba” –
írja Mezei András verse. Mit jelent
apával felnőni? És mit nélküle? Mit
nyernek a gyermekeink, ha édesapjuk
aktív és pozitív része az életüknek? És
mit veszítenek, ha nem az?
A gyermekek legtöbbször nem vélet-
lenül keverednek rossz társaságba, nyúl-
nak drogokhoz és más helytelen öröm-
forrásokhoz. Legtöbbször valamilyen
családi sérülés, szülői hiányosság állhat
a háttérben. Most az apák fontos szere-
pét vizsgáljuk meg közelebbről.
Sokkoló adatok
Nézzünk meg néhány sokatmondó
statisztikai adatot az elmúlt húsz évből
az apák gyermekük életében betöltött
szerepéről! Yale Egyetem, Gyermekkuta-
tó Központ, prof. Dr. Kyle Pruett: „Azok a
férfiak, akiknél az első három életévük-
ben az apjuk kivette a részét a testi gon-
dozásból, felnőttként sokkal kisebb
eséllyel zaklatnak gyerekeket.” UCLA
Orvosi Egyetem, Dr. Robert Moradi:
„Azok a gyermekek, akiknek az apjuk
részt vesz a nevelésben és aktívan gon-
doskodik róluk, azok sokkal kevésbé haj-
lamosak az erőszakra, magasabb intelli-
genciahányadossal rendelkeznek, job-
ban képesek fékezni a hangulati hullá-
maikat és sokkal könnyebben beillesz-
kednek egy új közösségbe.” John Hop-
kins Egyetem felméréseinek összegzése:
„Azok a fehér lányok, akik apa nélkül
nőnek fel, 60%-kal nagyobb valószínű-
séggel élnek szexuális életet házasság-
kötésük előtt, mint a két szülő által ne-

Azok a gyerekek, akiket csak anyjuk nevel fel,

sokkal magasabb bűnözési aránnyal rendelkeznek

35
 36 lánynál egy közös tényezőre buk-
kantak, amely nem volt más,
mint az apával való szoros
kapcsolat hiánya.”*

Apa nélkül
2013-ban jelent
meg Magyarorszá-
gon Kubiszyn Vik-
tor könyve, a
Drognapló,
amelyről több-
ször cikkeztek a
lapok, és még
ma is keresett
kötet. Megnéz-
tem a kiad-
vánnyal kap-
csolatos üzenő-
falat, és megle-
pett, hogy há-
rom és fél évvel a
megjelenés után
sincs üzenet, amely
véleményezné. Töp-
rengtem, mi lehet az
oka: érdektelen a ma-
gyar társadalom a téma
iránt? Nem értik a szerzőt?
Vagy értik, és talán érdekli is az
embereket, csak éppen nem kíván-
nak véleményt nyilvánítani?… Álljon
velt azonban itt néhány sor a könyvből,
lányok.” Ya- amely összefügg a most vizsgált kérdé-
le Egyetem, Gyermekkutató Központ: sünkkel: „Apa nélkül nőttem fel. Már ha
„Összevetve 48 ország statisztikai adata- felnőttem egyáltalán. Az, hogy nem volt
it, kijelenthető, hogy azok a gyerekek, apám, mindent befolyásolt, az istenké-
akiket csak anyjuk nevel fel, sokkal ma- pemtől kezdve a megoldási stratégiámon
gasabb bűnözési aránnyal rendelkez- át, a nőkhöz való viszonyomon keresztül
nek.” John Hopkins Egyetem: „Az anore- a felelősségről alkotott képemig, az egész
xiában szenvedő lányok körében végzett felnőtt létemig. Mindig távoli volt és
vizsgálatoknál 39 megvizsgált esetben megfoghatatlan. Ellenség és bálvány.”

36
 Az anya a gyermek életében nélkü-
lözhetetlen. Testében hordozza, majd a
megszületése után táplálja kicsinyét, te-
hát a legközvetlenebb fizikai kapcsolat-
ban van vele. Így az anya minden érzel-
mi rezdülése is közvetlenül érinti a gyer-
mekét. Egy mesterien megalkotott
együttesben azonban ott van a helye az
apának, méghozzá neki is döntően fon-
tos a helye. Kétségtelen, hogy egy funk-
cióját be nem töltő, az utódját bántal-
mazó, pusztító vagy épp elhanyagoló
apa nélkül jobb, mint vele. Ám, csupán
ha a fenti adatokat vesszük figyelembe
(ezerszámra van több), látható, milyen
negatív változások állnak be a gyermek
érzelmi fejlődésében az apahiány miatt.

Az apa mint erkölcsi példa

Az érzelmi fejlődésen túl, a megfi-
gyelés és példaadás szempontjából is el-
odázhatatlan a jó apakép. A manapság
tapasztalható erkölcsi hanyatlás elsődle-
gesen a szexualitás és a házassági kap-
csolatok területén nyilvánul meg. Bár a
nemek között fájdalmasan kezd kiegyen-
lítődni a családjukat elhagyók aránya,
még ma is kimutathatóan több apa
hagyja el egy új kapcsolatért a feleségét,
és így vele együtt a gyermekeit is, mint
anya. Az anyjukkal tiszteletlenül viselke-
dő gyerekeket az apa kötelessége inteni.
Kay Kuzma professzorasszony három fő
dologra irányítja az apák figyelmét,
amelyet, hogyha megszívlelnének, jobb,
erkölcsileg érettebb és érzelmileg egész-
ségesebb gyermekek növekednének a
családokban:
„Először: Gyermekeid számíthassa-
nak rád lelkileg, érzelmileg és fizikailag.
Másodszor: Élj krisztusi életet! Harmad-
szor: Mutasd ki a feleséged iránti szere-

37
tetedet, méghozzá teljesen, szenvedély-
lyel és megértéssel!”** Ha egy férj nem Apa nélkül
engedi, hogy mások vagy a gyerekek a
feleségükkel szemben tiszteletlenek le- nőttem fel. Már
gyenek, akkor a gyerekek is helyes ma- ha felnőttem
gatartást fognak követni az édesanyjuk,
a nők és az idősebbek iránt. egyáltalán. Az,
Ha az apa viselkedése tiszteletteljes,
szerető és áldozatkész a felesége iránt,
hogy nem volt
azt fogja eredményezni, hogy a gyere- apám, mindent
kei, főként a fiai követendő példát fog-
nak látni benne. Megfigyelték, hogy az befolyásolt, az
ilyen családban felnövő fiúk férfiasab-
bak, a lányok nőiesebbek lettek.
istenképemtől
A hármas tanács középsőjével ma- kezdve a megol-
napság sokan nem is tudnak mit kezde-
ni: „Élj krisztusi életet!” – Az meg mi?! A
dási stratégiá-
Bibliát forgató emberek azonban tudják. mon át, a nők-
A férfi funkcióját az Újszövetség Krisz-
tusnak az egyházához fűződő viszonyá- höz való viszo-
val szimbolizálja. Krisztus úgy szerette
egyházát, hogy az életét áldozta érte.
nyomon keresz-
Ma is táplálja, gondozza (ez a lelki-szel- tül a felelősség-
lemi táplálásra és a mindennapi szük-
ségletek betöltésére egyaránt vonatko- ről alkotott
zik!). Ha így, a mindennapi kommuniká- képemig, az
ció szintjére lefordítjuk az „Élj krisztusi
életet!” felszólítást, akkor láthatjuk, egész felnőtt
hogy messze nem valami elvont, ég-föld
közt lebegő vagy misztikus magatartás-
létemig. Mindig
ról van szó. Nagyon is a mindennapok távoli volt és
menetébe ágyazott és nem elérhetetlen
feladat betöltése ez, amely annyi jót megfoghatat-
hozhatna a világba.
Egy boldog fiúgyereknek sok olyan
lan. Ellenség és
szép tapasztalat jut, mint a mottóvers bálvány
írójának. Kívánjuk hát minél több fiúnak
és lánynak, nőjenek boldog családban,
olyanban, ahol az apa magatartása segít *Adatokat közli Kay Kuzma: Az első 7 év c. könyvé-
a fiúkat férfiasabbá, a lányokat nőieseb- ben
bé lenni! ** I. m. 505. o.

38
 Egerváriné Kökényes Zsuzsa

Döntések Holdon

S
és Földön
ok döntést hozunk életünkben, vak sok-sok ember számára. Talán már
mondhatnánk: percenként dön- magunk is kiáltottunk így fel.
tünk valami mellett vagy épp vala-
mi ellen. Van, amit megbánunk, van,
amit sohasem. Van, ami csak egyetlen Döntések a Földön
dologra vonatkozik, egyetlen napra hat Júlia, kedves ismerősöm, akivel jó
ki, vannak azonban olyan döntéseink is, barátságban vagyok, akkor szólt „fel” így

amelyek egész életünkre, sőt akár örök a számára ismeretlen Istenhez, amikor a
sorunkra is kihatnak. vizsgálatok kiderítették nála a rosszindu-
Istenem, ha most megsegítesz… latú daganatot. „Rettenetes volt. Már
Egyáltalán nem ismeretlenek ezek a sza- önmagában az is, hogy bizonyos testré-

39
szeimet csonkolják. De, hogy utána hó-
napokig kopaszon fogok járkálni, napon-
ta szenvedek a rosszullétektől!... Ott az
alig tízéves fiam is! Elhordozhatatlannak
tartottam ezt az egészet. Azt gondol-
tam, nincs a földön nálam szerencsétle-
nebb. Ha közben Isten nem szólít meg,
talán el sem bírtam volna viselni!”
Ugyanis mindeközben „véletlenül” vala-
ki átadott neki egy meghívót bibliai elő-
adásokra. A meghívót nézegetve szólí-
totta meg Istent: „Istenem, ha vagy és
tényleg hallasz, segíts rajtam! Még fel kell
nevelnem a fiamat és egyedül vagyok!
Fogadom neked, hogyha megbizonyoso-
dom rólad, akkor téged foglak imádni,
tisztelni egész hátralevő életemben!”
Tudom jól, hogy az emberi sorsok
nem egyformák. Azt is tudom azonban,
hogy Júlia esete sem egyedi. Mit lehet
róla tudni? Helyes két kis unokája van.
Csonkolt gyomrára szükséges — és nem
csak a gyomrát kellett műteni — nagyon
40
vigyáznia. Többet tesz, mint amennyit a
kórházban javasoltak neki: áttért a telje-
sen növényi táplálkozásra. Lassan húsz
év telt el, mióta felkiáltott Istenhez. Is-
ten válaszolt neki a Biblia lapjain, a sze-
mélyes imádságok és a testvéri közösség
által. Ő sem feledkezett meg arról, hogy
elkeseredésében mit kért és mit foga-
dott. Mit lehet még tudni róla? Nem
bánta meg, hanem boldog.
Döntések a Holdon
Sokan vannak, akik hallották, milyen
fogadalmak születtek a Holdon, több
mint 40 évvel ezelőtt, 1971 júliusában.
A három amerikai űrhajós közül, akik jú-
lius 26-án indultak az „Apollo 15” –tel,
ketten egyáltalán nem olyan lelkiálla-
potban tértek vissza, mint felszálláskor.
Egyikük, Alfred Wordin, azt a feladatot
kapta, hogy míg a másik két asztronauta
a Holdra lép, ő keringjen a kisbolygó kö-
rül. Három napig keringett egyedül, tár-
„Istenem, ha vagy és tényleg hallasz,
segíts rajtam. Még fel kell nevelnem
a fiamat és egyedül vagyok! Fogadom
neked, hogyha megbizonyosodom ró-
lad, akkor téged foglak imádni, tisz-
telni egész hátralevő életemben!”
sai nélkül. Később több, TV-ben, újsá-
gokban megjelent nyilatkozata szerint
ekkor mélyen elgondolkodott azon, mi
lenne, ha az űrszerkezet nem térne visz-
sza a Földre, hanem eltűnne a kozmosz-
ban? Félni kezdett. Ha megtörténne a
katasztrófa, ő maga is eltűnne örökre,
hacsak nem kell Isten előtt megjelennie
ítéletre. Ekkor eszmélt rá, mennyire
nem foglalkozott Istennel soha, pedig
mint pilótának csak egy-egy berepülés
alkalmával is sokszor kell szembenéznie
a halállal. Ott és azon nyomban eldön-
tötte, hogy neki Istennel találkoznia kell,
gondolatai azonnal a végtelen Teremtő
felé szálltak. Amikor erről nyilatkozott, a
következőt mondta: „Ott fogadtam el a
szívemben Jézus Krisztust Megváltóm-
nak. Azonnal nagy békesség költözött a
lelkembe.”
Társát, James Irwint nem a félelem,
hanem a teremtett világ gyönyörűségé-
nek szemlélése indította arra, hogy
megbánja eddigi élete közömbösségét
és bűneit, és megfogadta, hogy Istent
keresni fogja és szolgálni, méghozzá a
békesség követeként az emberek között.
A Holdon lenyűgöző csend vette körül.
De a legnagyobb élménye az volt, hogy
a sok csillag között felismerte a Földet.
Úgy számolt be róla, hogy a Föld ragyo-
gása kék fénygyűrűjében, olyan, mint
egy „lebegő gyöngyszem” a világűrben.
James valamikor gyerekkorában járt ke-
resztény gyülekezetbe, de nem vágyott
Isten után. Ismeretei lassan elhalvá-
nyodtak. Csak a Holdon eszmélt rá, ami-
kor elbűvölten nézte a Földet, mennyi
szeretet, gondosság és jóság nyilatko-
zott meg az életet az emberrel megosz-
tó Istenben, amikor „lakásul megalkot-
ta” bolygónkat (Ézsaiás könyve 45:18).
Nem tudhatta, hogy keresztény fiatal fe-
lesége éjjelente a Holdat nézve érte
imádkozott, bár Isten érintené a férje
lelkét.
41
 Döntés, amely a „nagy” változást
hozza
Lehet megszokásból is dönteni. Sőt,
lehet olyan közönyössé válni, hogy vál-
lunkat megrántva haladunk el dolgok
mellett, amelyek pedig érdemesek let-
tek volna figyelmünkre és a tisztelettel-
jes vizsgálódásra. Soha nem lenne sza-
bad megfeledkeznünk arról, hogy dön-
téseink – bár kétségtelenül van köztük
idegi-óráig való – meghatározzák sor-
sunkat. Sorsunk nem „meg van írva” va-
lami titokzatos könyvben, és nem igaz,
hogy nem tudunk kitérni úgysem a
„megírt” végkifejlet elől. A döntés a mi
kezünkben van. Az az Isten adta a ke-
zünkbe, aki szeretetből, gondosságból
és jóságból osztotta meg velünk az éle-
tet, ahogyan azt James Irwin is felfedez-
te. Végtelenül hosszú azoknak az emberi
történeteknek a sora, amelyek a jó dön-
tésről tanúskodnak. Talán épp itt az a pil-
lanat, amikor mi hozhatunk egy jó dön-
tést, a legjobbat – Földön vagy Holdon.

A döntés a mi
kezünkben van.
Az az Isten adta
a kezünkbe, aki
szeretetből,
gondosságból
és jóságból osz-
totta meg ve-
lünk az életet

42
 Egerváriné Kökényes Zsuzsa
Ki vezeti a házat?
A
1. rész
pám részéről elég volt annyi,
hogy szigorúan ránk nézett. A né-
„ zésében benne volt, hogy nem
tréfál és nem fogja a büntetést elenged-
ni, ha nem lesz igazodás. A családunk-
ban rendszer volt. Ezt a rendszert utál-
tuk olykor, de mindig tudtuk, hogy mi-
hez tartsuk magunkat. Ismertük a kere-
teket. Titokban persze mind arra vágy-
tunk, hogy szabadabbak lehessünk. Alig
vártuk a felnőtt kort. Csak, amikor a sa-
ját családomat kellett igazgatni, jöttem
rá, mennyivel könnyebb dolgom volt
gyerekként, még ha néha nem is tetszet-
tek a szabályok. Soha többé nem érez-
tem azt a biztonságot, amiben részem
volt apám-anyám mellett. Még valami:
szerettük a szüleinket.”
Ez a kis visszaemlékezés, amelyet
megosztott velem egy tizenegy gyerme-
kes családban felnőtt idős férfi, nagyon
elgondolkoztató. Rávilágít egy „hagyo-
mányos” családmodellre.
A családmodell végképp megvál-
tozik?
Nemrégen foglalkoztunk az apának a
családban betöltött kiemelkedő szere-
pével. A „hagyományos” családban az
édesapa tölti be a családfő szerepét. A
„tűzhely” őrzője pedig, ez mind a gon-
doskodó anyai kézre, mind az érzelmi
„tűz” összetartó erejére egyaránt vonat-
kozik, az édesanya. A gyermekek tőlük
függnek, kezük munkájától, gondosko-
dásuktól, tanácsaiktól, védelmüktől, be-
tegségeikben gyógyításuktól, jóra ösz-
tönzésüktől. A család adja azt a terepet,
ahol kifejlődnek, növekednek, hogy
érett emberekké legyenek. Ez a család-
modell napjainkban, a „civilizált” világ-
ban eltűnőben van. Ilyen „régi” csalá-
dokban a növekvő gyermekeknek kijárt
a gondoskodás, a közös ebédek, vacso-
rák, a közös tevékenységek, de kijárt az
is, hogy elmondják a véleményüket a
szüleiknek az élet dolgairól – tisztelettel-
jesen. A koruknak megfelelő feladatok
43
ellátása viszont az ő dolguk volt. Ha ku-
darcot vallottak, szüleik mellettük álltak,
és újra gyakoroltatták velük azt, amit
helytelenül tettek. Közösségi magatartá-
suk és teljesítményeik szülői irányítás
alatt történtek, de a gyerek felelősségét
nem vették magukra. Így formálódott a
44
növekvő gyerek, hogy érett, felelősség-
teljes felnőtté váljon. Nem titok, hogy
bizony voltak korok és voltak-vannak or-
szágok vagy akár földrészek is, ahol a
gyermekeknek megalázott, megfélemlí-
tett vagy kihasznált helyzetük van, és
ebbe nem is lehet beletörődni. Amivel
azonban aktuálisan foglalkoznunk kell,
az minket itt Európában (és Észak-Ame-
rikában) érint, és ami csöppet sem ke-
vésbé romboló. Egy új trend kezdődött
el a ’80-90-es években a családokban. A
társadalom fejlődése egyre erőteljeseb-
ben biztosítja a hátteret annak a jelen-
ségnek, hogy a családban a gyerek
„partner” és nem nevelés (növelés)
alatt álló emberpalánta. Sőt, ki kell
mondanunk, hogy nemcsak hátteret biz-
tosít a társadalom, hanem kimondottan
követelményként jeleníti meg a gyer-
meknek partnerként történő kezelését.
A mai családokban túl sokat magyaráz-
nak a gyerekeknek, egyenrangúként ke-
zelik őket, bevonják őket a felnőtt világ
folyamatába. Csak kevesen mérték fel,
hogy milyen súlyos terhet jelent ez a
szülőknek, akik hovatovább kiszolgálta-
tott helyzetbe kerülnek. Oly mértékig
mehetnek ezek a dolgok, hogy manap-
ság sok családban feltehetnénk a kér-
dést: Vajon nem a gyerek vezeti ezt a
házat? A zsarnokká váló gyermekek ko-
rai éveit vizsgáló szakemberek egytől
egyig ehhez a megváltozott családi ma-
gatartáshoz vezetik vissza a manapság
mindent elözönlő problémát. A gyere-
kek ugyanis nagyon hamar felfedezik,
akár 1-3 éves korukban, hogy mindent
hozzájuk igazítanak, minden tőlük függ:
a kéréseiktől, az akaratuktól, a hangula-
tuktól és a szeszélyeiktől. Csakhogy a
gyermek nem rendelkezik a felnőtt ta-
pasztalatával és érett gondolkodásával!
Azt látja, hogy csak akarnia kell, és ő a
főnök! Hamar kidolgozza a saját mód-
szerét: követelés, hisztizés, netán hízel-
gés. Főnökökkel telik meg a család.
Ahogy az idő múlik, ez történik az isko-
lákban is.
A gyerek a mérce
Az újfajta családban a gyerek lesz a
szülő mércéje. Az első, már a korai évek-
ben felvetődő, kínzó kérdés: Eléggé sze-
rethető vagyok a gyerekem számára? Le
kell szögezni: A szülőnek (tanárnak, ne-
velőnek) tiszteletet parancsoló személy-
ként kellene megjelennie a gyerekek
előtt! Tragikus, hogy a szülők vagy neve-
lők manapság a saját hiányosságaik ki-
egyenlítése érdekében a rájuk bízott
gyereket teszik énjük kivetítésének tár-
gyává. Egyszerűbben szólva, elismertsé-
güket abban mérik le, mennyire váltak
népszerűvé a gyerekek előtt, és ha elég
népszerűséget szereztek, akkor kielé-
gültnek érzik magukat. De meddig?!
Michael Winterhoff professzor két alap-
vető hatást vizsgált a felnőttek körében,
amely világosan megmutatkozik a fenti
gyakorlat eredményeként, az egyes fel-
nőttek alkatának megfelelő mértékben:
„1) A gyerek annak mércéjéül szolgál,
hogy mennyire vagyok jó én. 2) A gyerek
azért van, hogy engem szeretni lehes-
sen.”* Amikor a 2) pontban meghatáro-
zott vizsgálatát a nevelőkre, tanárokra,
nagyszülőkre, gyermekotthonok és
gyámügyi hivatalok munkatársaira is ki-
terjesztette, elképesztő módon találko-
zott ugyanazzal a jelenséggel, amit a
szülőknél is tapasztalt!
Elveszett szülők
Közel két évtizede részt vettem egy
gyermekrajzpályázat eredményhirdeté-
sén. Azt minden józan felnőtt tudja,
hogy nem lehet mindenki győztes, sőt
nem érhet el mindenki helyezést sem.
Amikor elhangzottak a nyertes nevek, az
előttem levő sorban felugrott egy kö-
45
zépkorú hölgy és erélyesen magával rán-
gatott egy nyolc-tíz éves kislányt – felte-
hetően az unokáját –, miközben dühö-
sen és hangosan ezt mondta: „Mit kép-
zelnek ezek, ezért gyakoroltál te any-
nyit?! Ezért vettük meg a drága festéke-
ket?!” Hamarosan még öt-hat szülő és
nagyszülő követte a példáját. Megbom-
lottak a sorok. Engem a sorokból kivitt
gyerekek arca érdekelt. Egyikükön sem
látszott, hogy nem akart volna tovább
maradni.
Mi történt valójában? A gyerekkel
nyilvánvalóan foglalkoztak ezek a felnőt-
tek. De a saját használhatóságukat, saját
értékességüket mérték le abban, hogy a
gyerek kudarcot vallott vagy jó ered-
ményt ért el. A példában említett nagy-
mama magatartása gyors terjedésben
van manapság a szülők körében. Ha
nem vagyunk hajlandóak tudomásul
venni az életben jelen levő forgandó
helyzeteket, vagyis, hogy nem lehetünk
mindig győztesek, hogy a gyerek olykor
nem viselkedik helyesen, olykor rossz
jegyeket hoz, mert vagy nem érdekli,
amit tennie kell, vagy érdekli ugyan, de
kicsit lustálkodott, akkor az a veszélyes
helyzet áll elő, hogy a szülő vesztesnek
46
érzi magát. Olyan gyerek nincs, aki min-
dig helyesen viselkedik és kivétel nélkül
mindig jól teljesít! A szülők egyre na-
gyobb száma reagál egy-egy rossz él-
ményre úgy, hogy a „gyerekük társas
magatartása és iskolai teljesítménye
számukra annak mércéje, hogy jó vagy
rossz szülőknek tekintendők-e. Ha a gye-
rek mindkét területen kedvező fejlődést
mutat, akkor otthon jó munkát végez-
tek, ha nehézségek adódnak, az száz
százalékban a szülők rovására írandó”.**
Értjük, hogy mi történik? Az erő- és
befolyási viszonyok száznyolcvan fokos
fordulatot vettek. A „Tiszteld apádat és
anyádat!” parancsolat hovatovább a
„Tiszteld fiadat és lányodat!” parancso-
lattá fajul. A gyerek, akit a Teremtő a
szülő kezére bízott, alakítja a szülőt, mi-
vel a szülő „önbecsülését kizárólag a
gyerek magatartása határozza meg”.***
Ez bizony nincs így jól, és ha a dolgok e
tekintetben (is) jobbra nem fordulnak,
beláthatatlan következményeket zúdíta-
nak majd ránk. (Folytatjuk.)
* Michael Winterhoff: Warum unsere Kinder
Tyrannen werden, München, 2009
** I. m. magyar kiadás 104. o.
*** I. m. magyar kiadás 105. o.
 Egerváriné Kökényes Zsuzsa
Ki vezeti a házat?
2. rész
A
Szerezd vissza a vezetést!
„A legfőbb jó a személyiség”
(Goethe)
gyermeket tradicionális család-
ban, egyedül vagy nem „törvé-
nyes” párkapcsolatban nevelők-
re nincs külön szabály. Kétségtelen,
hogy a nem hagyományos családi köte-
lék felvet súlyos kérdéseket, tekintettel
arra, hogy a gyermekek lassan fele-fele
arányban nevelődnek a megszokott
(apa-anya) és az attól eltérő családok-
ban. Előző számunk utolsó gondolatai-
nál annak a képét vetítettük fel, hogy
beláthatatlan következményei lesznek a
társadalom egészére nézve, ha a szülő
kezéből kicsúszik az irányítás.
Ha a szülő Istentől kapott és kijelölt
feladatát, a gyermek kialakulatlan sze-
mélyiségének formálását nem látja el,
elvétette a célt.
Gyors és határozott változásra
van szükség
Ugyanis ilyen esetben a szülőnek
nem a helyes értékek átadása lesz a cél-
ja, hanem a legfőbb igyekezetet annak
érdekében fejti ki, hogy ő tetszik-e a
gyerekének és elég szerethető-e, aho-
gyan vele viselkedik. Minden fáradozá-
sát alárendeli rosszul felfogott szerepé-
nek, aminek egyenes következménye a
zsarnok gyerekek gombamód szaporo-
dása társadalmunkban. Csakhogy az
ilyen gyerek felnőve azt fogja tapasztal-
ni, hogy egy-egy országban csak egy
47
trón van, egy-egy vállalatnál csak egy
legfőbb vezető, és még egy kisebb társa-
dalmi egységben is csak egy irányító. Ki
lehet számítani, milyen következmé-
nyekkel jár majd ez. Frusztráció, inge-
rültség, agresszió, elmebaj.
Valóban gyors és határozott válto-
zásra van szükség. Ennek pedig az a kez-
dete, hogy a szülő visszaszerezze a veze-
tést. Két fontos pontot jelöl meg Noel
Swanson pszichiáter, amiben a változta-
tás nem tűr halasztást. Elöljáróban meg-
jegyzi, hogy „mivel a gyermekedet nem
változtathatod meg, csak te magad vál-
tozhatsz meg”. Miben áll a szülő sürgető
változása? „1. A helytelen viselkedést
többé ne jutalmazd! 2. Olyan új jutalma-
zó rendszert vezess be, amely a helyes
viselkedést erősíti meg!”*
Néhány szó a gyakorlatról
Sok esetben olvasgatjuk a változta-
tásra felszólító tanácsokat, de közben
kissé ingerülten kérdezzük magunkban:
„Jó, változtassak! De mit kell tennem?!”
48
A fenti két pont mellett, azok megvalósí-
tása érdekében néhány gyakorlatban
követendő szempontot is meghatároz az
említett pszichiáter. Az első, amit szün-
tessünk be, az a „sok beszéd”, azaz, ma-
gyarázkodás. A szülők jó része túl sokat
magyarázkodik, holott, minél fiatalabb a
gyermekünk, annál inkább legyen rövid
az engedelmességre szólítás (nem té-
vesztendő össze az idomító parancs-
csal!!!). Nézzük az első gyakorlati taná-
csot: „Azt mondd, amit komolyan gon-
dolsz, és gondold komolyan, amit mon-
dasz!” A második szülői teendő: „Beszélj
határozottan, de ne kiabálj!” A gyer-
meket hozzá kell szoktatnunk, hogy fi-
gyeljen ránk akkor is, ha nem emeljük
fel a hangunkat. A harmadik fontos
megjegyzendő: „Várj el azonnali enge-
delmességet!” E harmadik szorosan
kapcsolódik az elsőhöz, és azt jelenti,
hogy a szülő ne könyörögjön azért, hogy
a gyerek legyen végre engedelmes (pl.
menjen el a TV vagy a számítógép elől
és tanuljon, vagy rakja el a holmiját, vé-
gezze el a rá eső kijelölt házimunkát,
stb). Negyedszer pedig „Szavaidat kö-
vesse a TETT!” Persze nem imígy: „Majd
most móresre tanítom ezt a kölyköt!”
Sejtjük, hogy az ilyen felkiáltás után mi
következik. A „TETT”, amelyről itt szó
van, nem eredményezhet a gyerekben
félelmet, haragot, gyűlöletet vagy egy
életre szóló sértettséget.**
A jutalmazás és a büntetés
Az „új” nevelési rendszer két döntő
vonásáról van szó. Nem véletlenül van
elöl a „jutalmazás” és csak utána a
„büntetés”. Ez elsődlegesen megtanu-
landó minden szülőnek. Örüljünk együtt
a gyerek sikerének, ne fukarkodjunk a
dicsérettel! Sok „nehéz” lurkó kapott
már szárnyakat attól, hogy próbálkozá-
saikat megdicsérték. Ez ugyanis a szá-
mára azt jelenti, hogy figyelnek a pozitív
vonásaira, eredményeire.
A büntetés a szándékos engedetlen-
ségért, rosszakaratért jár. A szülőknek
(ha valaki egyedülálló, akkor saját magá-
nak) időt kell szakítaniuk, hogy az ered-
ményes fegyelmezés módjait átgondol-
ják és lefektessék az alapokat. De ahhoz
aztán ragaszkodjanak! Egészen röviden
csak annyit, hogy egy viszonylag jól mű-
ködő – ha nem is tökéletes, hisz ilyen
nincs is a valóságban – családi kapcso-
lat, szülő-gyerek viszony esetében az a
leghatásosabb, ha a közösségtől távolít-
juk el őket (Swanson), mert a gyerekek
ebből értik meg legjobban, hogy rossz
magatartásuk azt a szerető közösséget
sértette meg, amely a létüknek legfon-
tosabb tere. Az eltávolítás nem lehet
hosszú, azt nem lehet sötét, félelmet
keltő helyen alkalmazni. Azokat a továb-
bi eszközöket, amelyek az életkornak
megfelelnek, és helyesnek, hatásosak-
nak tarthatunk, a legváltozatosabb, gaz-
dag szülői-nevelői irodalom közli, ezért
ne sajnáljuk az időt és a fáradságot,
hogy alaposan utánanézzünk.1
49
Fegyelmet nem tanult nemzedék emberek hozták létre és vezették. Ennél
vezethet-e országokat? a mondatnál kanyarodnék vissza a Goet-
A korábban már idézett hétől származó mottógondolat-
Winterhoff professzor is fe- hoz. Az ép személyiség a leg-
erőteljesebb formáló té-
Azt
szegeti ezt a kérdést. Ha
nyező. Példájával és ve-
mondd,
most a gyerek vezeti a
házat, ha a szülő valós- lyan gondolsz, zetésével egyaránt.
amit komo-
sággal lesi, hogyan is Szülők, ezt sosem len-
engedelmeskedjen ne szabad szem elől
és gondold ko-
gyerekének, hogy az
molyan, amit téveszteni! Ugyanak-
mondasz! Beszélj kor senki másnak sem,
szeresse, nehogy meg- határozottan, aki gyerekek közelében
haragudjon egy nem
teljesített óhaja, szeszé-
de ne bármilyen feladatot tel-
lye miatt; vagy például ha N.
kiabálj! jesít. Vekerdy Tamás sze-
Swanson szerint az IFSz (ismé- rint a tanár sem azzal szociali-
telten fenyegető, de a fenyegetést soha zál (azaz: segíti növendékét az adott
be nem váltó) szülők nyesetlenül hagy- élettérbe való beilleszkedésében), hogy
ják gyerekeik „vadhajtásait”, akkor mi a fogalmak vagy műveletek jelentését
vár a jövő világra? Az, amiről F. A. Hayek kötelességteljesítésből hibátlanul ma-
Nobel-díjas közgazdász és morálfilozófus gyarázza, majd megköveteli a tanultak
írt, Európa és Észak-Amerika országai- pontos visszaadását tananyagban vagy
ban kibontakozóban van. Noha Hayek magatartásban, hanem: „…a viselkedé-
egyik remek könyvét*** a szocializmus- sével (köszönés, folyosói magatartás,
ban eluralkodott erkölcsiség és szocioló- szóhasználat, hanghordozás, hogy csak
giai helyzet kritikájaként írta meg, a fel- a legelsőket említsem itt).” Majd idézi
vázolt magatartás az összes jellemzőivel Bandurát: „tanítani = mutatni, megmu-
jelen van ma már mindenütt. Hayek a tatni.”****A jövő a szülők kezében van,
szomorú helyzet ellenére a radikális li- a szülők személyisége meghatározza
beralizmus következetes képviselője, gyermekeikét, és ez fogja meghatározni,
noha könyvében maga is jelzi: a szabad- hogy pár év múltán milyen lesz az a vi-
ság mindenkinek mindenben eszme lág, amelyben élnünk adatik.
megoldatlan, megválaszolatlan és rend- *Noel Swanson: Hogyan neveljünk jó gyereket?
kívül kényes pontokat érint. Ide tartozik Athenaeum, Bp. 2000. 44. o.
a fegyelmezés nélküli „gyereknevelés” ** I. m. 46-47. o.
kérdése is. Bátorkodom kijelenteni, ***F. A. Hayek: A végzetes önhittség. Tankönyvkia-
dó, Bp. 1992. 73. o.
hogy ez mindenek előtti kérdés. Napja- ****Vekerdy Tamás: Az iskola betegít? Saxum, Bp.
inkig tartó történelmünk legszembetű- 2004. 113. o. [Bandura, Albert — A Stanford Egye-
nőbb hozadéka, hogy az eredményes, tem tanszékvezetője, kanadai-amerikai pszicholó-
kiváló, a népjólétet valóban ideálisan gus, könyvek és számtalan tanulmány szerzője]
1. Ajánlott szakemberek írásai a témában: Ross
megközelítő társadalmakat fegyelemhez Campbell, Gary Chapman, James Dobson, Noel
szoktatott, ugyanakkor nagylelkű, saját Swanson, Vekerdy Tamás, Marie Winn, Eric
korlátaikat jól felismerő (tehát alázatos) Fromm, Susan Forward és társaik

50
 3.
Gondolatok a (nem) csak nőknek című fejezethez

Dr. Gyetvainé Gerlai Krisztina főszerkesztő

O
Semmi sem lehetetlen
lvastam egy nagyszerű színes fiából egy világhírű idegsebészt és az
bőrű asszonyról, akit azó- USA egyik jelenlegi miniszterét?
ta sem tudok elfe- Hatalmas akaraterejének,
lejteni. 13 évesen ment önmegtartóztató életvi-
Ha-
férjhez egy 28 éves talmas akara- telének köszönhetően
emberhez. Ő maga terejének, önmeg- mind anyagilag,
egy 23 gyermekes tartóztató életvite- mind lelkileg és
családból, férje 13
lének köszönhetően szellemileg min-
gyermekes család- dent előteremtett
ból származott. mind anyagilag, mind a fiainak: felismer-
Férje hűtlensége te, hogy kezeltetnie
miatt hamar egye- kell a depresszióját,
lelkileg és szellemi-
dül maradt két fiával, ha fel akarja nevelni
leg mindent
akiket teljesen egyedül előteremtett gyermekeit, fáradságos
nevelt fel. Iskolázatlan a fiainak napi munkája után is leült
volt, gyakorlatilag alig tudott tanulni a fiúkkal, következetes
írni-olvasni. Elhinnék, hogy ő nevelt a nevelési módszereket alkalmazott –

51
pedig ha valaki, hát ő igen nagy hátrány-
ból indult. Érdemes lenne követnie min- A fejezet szerzője
den szülőnek a példáját: egy héten csak F. Szőllősi Csilla
három műsort nézhettek meg a fiai a té- anyakönyvvezető,
vében, és két könyvet el kellett olvasni- két fiú édesanyja.
uk. Ha csak ennyit megkövetelne (és Hobbija az olvasás,
példát mutatna benne) minden anya és
szívesen utazik, tú-
apa a csemetéjétől, sokkal könnyebb
dolga lenne pedagógusnak, szülőnek,
rázik családjával.
diáknak egyaránt. És micsoda eredmé-
nye lett istenfélő életének – merthogy A (Nem) csak nőknek című fejeze-
ennek a sikertörténetnek Isten az egyik tünk cikkei hétköznapi életünk alapvető
főszereplője! (Ha szeretnék jobban meg- kérdéseit közelítik meg nagyon gyakor-
ismerni dr. Ben Carson életét, olvassák latiasan.
el az Áldott kezek c. könyvét; Advent Ki-
adóban kapható.)

Ben Carson és anyja, Sonya Carson

52
 F. Szőllősi Csilla
A házasság
A
hármas köteléke
házasságot köteléknek is szokták
nevezni, ami teljesen helytálló,
hiszen a házasok összekötötték
életüket. A kötelék kifejezésnek lehet
azonban egyfajta negatív színezete is,
attól függően, hogy éppen mi jut
eszünkbe a kötél szóról.
A kötél mást és mást jelent a külön-
féle helyzetekben: a foglyoknak szemé-
lyes szabadságuk korlátozását, a hegy-
mászónak azonban az életét és a bizton-
ságát. Ideális esetben a házasság ilyen
értelemben kötelék. Biztonságot jelent,
nemcsak a házasoknak, hanem gyereke-
iknek is.
Isten ajándéka
A házasság teljesen természetes
életforma, amióta csak ember él a föl-
dön. Isten tervezte az ember számára.
Férfivá és nővé formálta az embert, sa-
ját képmására teremtette őket. A házas-
társak csak együtt élhetnek teljes életet.
A házasság tehát egy olyan isteni aján-
dék, amely tele van lehetőségekkel, és
amely egybevág az ember természeté-
vel. Férj és feleség között különleges kö-
zösség jön létre, a teljes egymásra irá-
nyultság alapján. A házastársi egység
sok öröm forrása, emellett felelősséget,
ugyanakkor lelki egyensúlyt is jelent. Is-
ten azt szeretné, hogy a házasságok sta-
bil, jól működő közösségek legyenek.
Szeretné, hogy a házasok a szeretet hár-
mas kötelékével kötődjenek hozzá és
egymáshoz. A Bibliában olvashatunk ar-
ról, hogy milyen biztonságos a hármas
kötelék. „Ha az egyiket megtámadja is
valaki, ketten ellene állhatnak annak; és
a hármas kötél nem hamar szakad el”
(Préd 4:12). Az egység tökéletes kötelé-
ke pedig nem más, mint a szeretet.
„Mindezeknek fölébe pedig öltözzétek
föl a szeretetet, mint a mely a tökéletes-
ségnek kötele” (Kol 3:14). Az a szeretet,
amelyről a Szentírás beszél, nem csupán
53
egy érzés, több annál. Az alapján jelle-
mezhető, hogy mire késztet: milyen vi-
selkedésre ösztönöz és mitől tart vissza.
A szeretet nagyon sok mindent magá-
ban foglal, felruház bennünket különféle
képességekkel, és nagyon sokfélekép-
pen kifejezhető. Olyan láthatatlan köte-
lék ez, amely stabilitást és biztonságot
nyújt számunkra. Világszerte szinte min-
den ember életében ez a legfontosabb
kötelék.
Isten szeretne az életközösségünk-
nek állandó résztvevője lenni. Rá nem-
csak a házasságkötéskor van szüksé-
günk, hanem életünk minden napján,
fontos tehát, hogy soha ne feledkezzünk
meg róla. Ha párunkkal együtt imádko-
zunk, egyre közelebb kerülünk Istenhez
és egymáshoz is.
Házasság keresztény szemmel
Azzal, hogy az ember keresztény,
problémák ugyanúgy vannak, nem szűn-
nek meg és nem is lesznek ettől kiseb-
bek. A különbség az, hogy Isten kezébe
tehetjük őket. Istennel lesz olyan a há-
zasság, amilyennek megálmodtuk. Sok
párkapcsolat és házasság széthullik úgy,
hogy a felek azt hiszik, egymással van
bajuk, pedig csak nem hallják meg Isten
hangját. Nem tudják, hogy a szeretet
kérdését két ember egymás között nem
képes megoldani. Hiába minden igyeke-
zet, mert a szeretet nem csupán két em-
ber ügye. Kell a harmadik Személy is: Is-
ten. „A házasság jóságához nem elég
egy férfi és egy nő. A házasság hármas-
ság! Csak hármasban annyira egész és
befejezett, hogy oda még a magányos-
ság sem törhet be többé. Ez a harmadik
pedig, a Hatalmas Harmadik: Jézus
Krisztus” – írja Gyökössy Endre A bol-
54
dog házasság c. könyvében. Ha mindkét
házasfél ápolja az Istennel való kapcso-
latot, ez kettőjük házasságán is meg fog
látszani.
Akik már házasságban élnek, fölte-
hetik maguknak a kérdést, hogy milyen
a házasságuk köteléke? Laza? Szoros?
Túl szoros? Fullasztó? A kötél gyilkosság
eszköze is lehet! Társunk hogyan érzi
magát ebben a kötelékben? Megvédi
vagy megkötözi, akadályozza őt a min-
dennapokban?
Nem mindegy, hogy mennyire szoros
kötelék kapcsol össze bennünket, aho-
gyan az sem mindegy, hogy ép és sértet-
len kötelékben élünk, vagy már csak el-
vékonyodott, megsérült, elkopott szálak
fűznek össze bennünket. Lehet, hogy
elszakadni készül ez a kötelék? Ne feled-
jük, hogy Istenre mindig számíthatunk!
Ha csak ketten vagyunk ebben a köte-
lékben, ideje változtatni ezen! A keresz-
tény házasság boldogságának titka a
hármas kötél, mert a keresztény házas-
ság nem csupán két ember ügye, hanem
a két ember mellett ott van harmadik-
ként Isten is, a szeretet és áldás forrása.
 F. Szőllősi Csilla
S
Az aggódásról
okunkkal előfordult már, hogy el-
kezdtünk valamiért aggódni. Gyak-
ran láthatunk másokat is aggoda-
lomtól szenvedni; anyukák aggódnak
gyermekeikért, diákok a vizsgák miatt,
sokan aggódnak egészségükért, és még
többen a megélhetésért.
Jó, ha aggódunk? Van előnye is, vagy
csak hátránya lehet? Jézus válasza
egyértelmű: „Ezért mondom nektek: ne
aggódjatok éltetekért, hogy mit egye-
tek, és mit igyatok, se testetekért, hogy
mivel ruházkodjatok. Nem több-e az
élet a tápláléknál, és a test a ruházat-
nál” (Mt 6:26)? „Aggódásával pedig ki
tudná közületek meghosszabbítani az
életét csak egy arasznyival is” (Mt 6:27)?
Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy
az aggodalom nem isteni ajándék, nem
pozitív érzés, sokkal inkább a tehetet-
lenség fullasztó és gyötrelmes állapota.
Szorosan hozzátartozik a pesszimizmus,
a dolgok negatív oldalának kihangsúlyo-
zása. Aki aggódik és pánikba esik egy ko-
molyabb kihívás vagy megmérettetés
előtt, az a lehető legrosszabbra számít,
olyan dolgok miatt teszi ki stressznek a
szervezetét, amelyek nem biztos, hogy
be fognak következni. Nem bízik abban,
hogy a dolgok jól alakulnak. Az aggódás
önmagában nem javít a helyzeten,
egyetlen dolgot vagy körülményt sem
befolyásol. Ha valamin változtatni tu-
dunk, akkor változtassunk, ha azonban
nem tehetünk semmit, akkor aggód-
nunk is fölösleges.
Aggódunk vagy bízunk?
Az aggodalom ellentéte a bizalom-
nak, vagy bízunk, vagy aggódunk, a ket-
tő együtt nem működik. Az sem jó, ha a
gyermekeinkért aggódunk? – vetődik fel
bennünk a kérdés. Az aggódás nem
egyenlő a törődéssel. Jó, ha törődünk
velük, gondoskodunk róluk, odafigye-
lünk rájuk és féltjük őket, de az nem jó,
ha aggódunk. Egy anyuka két hétig nem
aludt az aggodalomtól, mert a gyereke
óvodás lett. Folyton rémképeket képzelt
maga elé: mi van, ha sír a gyerek, ha tör-
ténik vele valami baleset vagy bármi, mi
lesz akkor… Természetesen nem bízott
55
az óvónőkben, nem hitte el, hogy gyer- maradt az aggodalom. Nem része a sze-
meke képes a beilleszkedésre, nem hitt retetnek az aggodalom. A szeretethez
abban, hogy a gyermeke fejlődni fog, közelebb áll a bizalom és az öröm. Nincs
ehelyett aggódott. Az aggódó szülők jogos érvünk tehát az aggodalomra.
gyermekének
egyáltalán nincs Egyáltalán nem
jobb sora, sőt úgy hasznos
érzi, megbénítják, Az aggodalom
alig várja, hogy nem segít, sőt rossz
nagykorú legyen, hatása van a szer-
és egy kicsit felléle- vezetünkre nézve.
gezzen. Ha képesek Nyugtalanná, ide-
vagyunk bízni Isten- gessé, feszültté
ben, akkor letehet- tesz, veszekedést
jük aggodalmainkat. és meggondolatlan
kapkodást eredmé-
Mértékkel ag- nyez. Rossz hatása
gódhatunk? van a családi és ba-
Valaki azt kér- ráti kapcsolatainkra
dezte tőlem, hogy nézve egyaránt. Az
jobb-e az aggódás- aggodalmaskodás
nál az, ha az ember teljesen fölösleges,
közönyös. Nem csupán energiapa-
jobb. Attól, hogy az zarlás. Mivel egy
érdektelenség vagy problémán való
nemtörődömség és nyugtalankodás so-
az általában hozzá hasem oldja meg
társuló lustaság magát a problémát,
nem számít erény- érdemes inkább
nek, attól még nem imádkozni.
az aggodalom a he- „Ne aggódjatok
lyes megközelítése tehát a holnapért,
a nehézségeknek. mert a holnap
Figyeljük meg, majd aggódik ma-
hogy Jézus egyálta- gáért: elég minden
lán nem ajánlja az aggodalmat. Nem napnak a maga baja” (Mt 6:34). Bármi-
tartozik abba a kategóriába, amelyre a lyen nehéz élethelyzetbe kerülünk, jus-
mértékletesség vonatkozik, hiszen nem son eszünkbe Isten nagyszerű ígérete!
azt mondja, hogy mértékkel aggódjatok. Nincs tehát okunk az aggodalomra, sok-
Pál apostol nagyszerűen ír a szere- kal több okunk van a hálára, az örömre
tetről a szeretet himnuszában, de ha el- és a bizalomra.
olvassuk, azt láthatjuk, hogy onnan is ki-

56
 F. Szőllősi Csilla

A
Az idő értékéről
z idő attól értékes, hogy nem tu-
dunk se vásárolni, se kölcsön
venni belőle, és nincs semmi, ami
lehetővé tenné, hogy az időben vissza-
menjünk, vagy visszaszerezzük az elté-
kozolt időnket.
Egy nap mindenkinek 24 óra, se
több se kevesebb. Az pedig, hogy ezt a
24 órát hogyan használjuk fel, az a saját
döntésünk. Időt nem tudunk félretenni,
akkor is telik, ha jól gazdálkodunk vele,
értelmesen töltjük, és akkor is, ha nem.
Korunkra jellemző, hogy felgyorsult az
életritmusunk, úgy érezzük, repül az
idő, gyakran van túl sok tennivalónk, túl-
hajszoltak vagyunk.
Gazdálkodj okosan!
Vannak olyan események, tevékeny-
ségek és célok is, amelyekhez idő kell.
Időt kell szánnunk a tervezésre, készülő-
désre, bizonyos képességek vagy tudás

„Az idő sohasem vár, szigorúan halad

tovább. De nemcsak az idő halad, vele
együtt az életünk is telik, ugyanazon a
pályán. Ha valamit elrontottunk, nem
fordulhatunk vissza,
hogy újra próbálkozzunk vele. Az idő
nem ismeri a második esély fogalmát”
(Tendzin Gjaco)

57
elsajátítására. Nem lehet megtanulni
egy idegen nyelvet két nap alatt, egy
egyetem elvégzése is hosszú időbe ke-
rül, és ugyanígy időt kell szánnunk min-
den olyan folyamatra, amelyhez gyakor-
lás kell. Időt kell szánnunk a pihenésre
is, hiszen nem elég, ha például nyolc óra
helyett csak tíz percet alszunk. Az érés-
hez is idő kell, az érési folyamatokat se
gyorsíthatjuk, csak nagyon korlátozott
mértékben. Egy gyermek növekedésé-
hez szintén hosszú időre van szükség, de
a bánat, a fájdalom, gyász feldolgozása
is időt vesz igénybe.
Múlt, jelen és jövő
Életünkben a múlt, a jelen és a jövő
is nagyon meghatározó és fontos, hogy
ezen időintervallumok közül ne csak
egyre koncentráljunk, ne csak a múlt
vagy csak a jövő határozza meg dönté-
seinket, mindháromnak óriási szerepe
és értéke van.
A múltunk már megtörtént és nem is
tudunk rajta változtatni, azonban a
58
múlthoz való hozzáállásunk, a múlt tör-
ténéseinek szemlélete a jelenben is
megváltoztatható. Fájdalmas és kelle-
metlen emlékeinkben is vegyük észre a
jót, mindez nagyon fontos ahhoz, hogy
ne maradjanak bennünk negatív dolgok
és tudjunk hálásak lenni.
A jelen azért nagyon fontos, mert
most éljük, és gyakran vannak olyan szi-
tuációk, amelyek egyszeriek és nem is-
métlődnek meg, és lehet, hogy többé
nem lesz alkalmunk meghozni egy dön-
tést, amiben ma dönthetünk. A jelenori-
entáltságnak lehetnek előnyei és hátrá-
nyai is, az ilyen emberek jól tudnak im-
provizálni, jobb az örömre való képessé-
gük, ugyanakkor mindent azonnal akar-
nak, bátran kockáztatnak, keresik a ve-
szélyt, keresik a nagy élményeket. A kis-
gyermekek és a szenvedélybetegek is je-
lenorientáltak, az adott pillanatra fóku-
szálnak. A jelenben való jólét sokaknak
csábító, ezért nagyon sok jelenorientált
ember él hitelekből. Amikor a kölcsönt
fölveszik, nem gondolnak a jövőre. Azt a
pénzt költik el a jelenben, ami még a va-
lóságban nem is létezik, a jelenben felé-
lik a jövőjüket.
A jövőre való koncentrálás az isko-
láskorban kezdődik el, amikor a gyer-
mek lemond a jelenben a játékról, el-
kezd tanulni azért, hogy a jövőben ered-
ményeket érjen el. A jövőre koncentráló
emberek megtervezik az életüket, nem
a tegnapra, hanem a holnapra koncent-
rálnak. Általában kitartóbbak és türel-
mesebbek is másoknál. Azonban nehe-
zebben tudnak a jelenben feloldódni és
együtt örülni másokkal. Fontos tehát,
hogy a jelenünk és a jövőnk a megfelelő
helyre kerüljön a mi értékelésünkben.
Az idő felbecsülhetetlen kincsünk
Jól ismerjük a mondást, amely sze-
rint „az idő pénz”, és ez részben igaz is
lehet, hiszen a bankban a pénz idővel
kamatozik, és a munkával töltött idő
eredménye is a pénz, azonban időt a szó
abszolút értelmében nem vásárolha-
tunk. Bármilyen gazdag valaki, elfogy az
ideje. Legfontosabb értékünk tehát az
időnk, sokkal nagyobb érték, mint a
pénz. Ebbe nagyon ritkán gondolunk be-
le, az órák, napok egymás után telnek,
és mi időről időre automatikusan ter-
vezzük a munkával töltött időt és sza-
badidőnket, évfordulókat ünnepelünk.
Nem szeretjük, ha az időnk kárba
vész. Senki sem szeret forgalmi dugóban
ülni, sorban állni, nem szeretjük, ha
megvárakoztatnak egy orvosi rendelő-
ben, és az is negatívan érint bennünket,
ha késik a vonat, busz, repülő, amivel
utazni szeretnénk. Az óraátállítás szin-
tén megvisel bennünket, hatással van
egész szervezetünkre.
Gazdálkodás az időnkkel
Nagyon fontos, hogy tudatosan bán-
junk az időnkkel. Tanuljuk meg helyesen
beosztani! Ebben a kérdésben senki
nem hozhat helyettünk döntéseket,
mindenki a saját idejével gazdálkodhat.
Az, hogy mire fordítjuk, nagyon jól tük-
rözi értékrendünket. A számunkra fon-
59
tos dolgokra előbb jut időnk, mint a ke-
vésbé fontosakra. Időgazdálkodásunk
tudatos csak akkor lehet, ha tudjuk,
merre tartunk, konkrét céljaink vannak
és ezáltal konkrét feladatok, amelyeket
mi tűzünk ki önmagunknak. A céljaink
elérése érdekében feladatokat tűzünk
ki, amelyeknek a megvalósítása csakis
megfelelő időgazdálkodás mellett lehet-
séges. Ha az időgazdálkodásunk nem tu-
datos, akkor elaprózhatjuk napjainkat,
ami felőrli a mindennapjainkat. Ki-
merültek leszünk, nem jut időnk
semmire, folyton csak rohanásban
leszünk, és a számunkra igazán fon-
tos dolgokra egyszerűen nem ma-
rad időnk, miközben este hulla
fáradtan dőlünk az ágyba.

Tervezzünk tudato-
san!
Minden napot tervez-
zünk meg tudatosan! A
felállított fontossági sor-
rendhez pedig ragaszkod-
junk! Ne hagyjuk, hogy aprósá-
gokkal felmorzsoljuk az energiáinkat!
Időt sem megtakarítani, sem kölcsön-
venni nem lehet, folyamatában kell a le-
hető legjobban kihasználnunk. Ettől ér-
tékes. Hiába van pénzünk, ha nincs már
időnk. Ne feledjük: pénzért az időnket
nem tudjuk meghosszabbítani. Az idő
valójában sokkal értékesebb. Hiába van
bármink, ha az időnk lejárt. Legfonto-
sabb értékünk tehát az időperspektí-
vánk. Életünket, amelyet épp most él-
ünk, éljük meg minél értelmesebben és
tartalmasabban!

60
 F. Szőllősi Csilla
Házasságkötés
A
szabadon
szeretet nem nélkülözi a szabad-
ságot. Maga Isten a szeretet és a
szabad akarat az Ő ajándéka. Ez
az ajándék sok mindent magába foglal:
kényszertől és kötelezettségtől való
mentességet, a szabad döntés és a sza-
bad választás jogát.
Születésünkről és halálunkról nem
mi döntünk. De a házasságunkról igen!
A lehetőséggel kezdődik a szabadság, és
innentől kezdve a mi választásunkon
múlik minden. Az Alaptörvényünk ki-
mondja, hogy házasságkötés csakis ön-
kéntes elhatározás alapján jöhet létre.
Nem volt ez mindig így a történelem fo-
lyamán, mára azonban magától értető-
dő, hogy nincsen olyan, hogy kell, köte-
lező, mert lehetőségek vannak. Szaba-
don eldöntheti mindenki, hogy mi az,
amit választani szeretne, egyedüllétet és
magányt vagy pedig közösségvállalást:
társat, házasságot, családot. „A szabad-
ság nem az, hogy valaki vállalja a fele-
lősséget –, a szabadság ott kezdődik,
amikor valaki vállalhatja a felelősséget.
A vállalhatja azt jelenti, hogy lehetősé-
günk van legalább kétféleképpen dönte-
ni” – írja Csernus Imre A nő című köny-
vében.
A szeretet nem kényszerből
születik
A társadalmi együttélésből nagyon
sok olyan kényszer ered, amely embe-
reket akaratuk ellenére kapcsolatba ál-
lít. Ilyenek például a munkakapcsolatok,
jellemző rájuk, hogy csak a munkavég-
zés idejében érvényesek. A munkakap-
csolathoz hasonló nem szabadon válasz-
tott kapcsolatokra tehetünk szert példá-
ul iskolában, táborban, katonaságban és
kórházban is. A személyes kapcsolatok
azonban – mint például a barátság –
nem szükségből alakulnak ki, sokkal in-
kább önkéntesen, és személyes szimpá-
tián, vonzalmon alapulnak.
A harcban, munkában vagy a hétköz-
napok során elég könnyen felfedezhet-
jük az erőszak megnyilvánulásait, a sze-
retetben azonban hiába is keressük. A
61

Szabadság
nélkül nincs
boldog
párkapcsolat
szeretet mentes mindenféle kényszertől.
Különösen, ha olyasmikben döntünk,
hogy kivel kezdeményezzünk párkapcso-
latot, vagy kit válasszunk házastársul. Az
érett ember akkor tartja jónak és szá-
mára kedvesnek a döntést, ha úgy érzi,
azt kényszertől és manipulációtól men-
tesen, önként hozta meg. Egy kapcsolat-
ban arra van szükségünk, hogy olyan
ember szeressen, aki önként és nem pa-
rancsra van mellettünk, aki magától lát-
ja, hogy szeretetre méltóak, értékesek
vagyunk; és emellett arra is szükségünk
van, hogy részünkről is önkéntes legyen
ez az elhatározás, hogy őt választjuk, ve-
le akarunk lenni. Szabadság nélkül nincs
boldog párkapcsolat.
A szabadság felemelő érzés
Amikor minden belső kényszertől és
külső erőszaktól mentesen döntünk, ak-
kor igazán szabadok vagyunk. A szabad-
ság érzése felemelő és ennek az érzés-
nek meg kell lennie egy párkapcsolat-
ban is, éppúgy, mint a kölcsönös tiszte-
letnek, az önzetlenségnek, a bizalom-
nak. Az a helyénvaló, ha a párunk nem
próbál minket személyes szabadságunk-
ban korlátozni. Sok ember számára ne-
héz feladatnak tűnik, hogy felismerje: a
boldogság, a szerelem és a házasság
62
nem érhető el erőszakkal és nem kény-
szeríthető ki hatalmi eszközökkel. Nincs
rosszabb, mint azt látni, hogy valaki zsa-
rolással, fenyegetéssel akarja kierőszakol-
ni a szerelmet. Amikor valamelyik fél bár-
milyen erőszakkal fordul a másik felé
(anyagi, egzisztenciális, érzelmi vagy akár-
milyen manipulációval), az kizárja az em-
beri kapcsolat lehetőségét. Mert csak az
emberi, ami önkéntes, azaz szabad.
Az önként meghozott döntéseinknek
mérhetetlen távlatai és nagyszerű kö-
vetkezményei lehetnek. Amikor az em-
ber házasságot köt, akkor társául választ-
ja kedvesét, és ezzel együtt választja a há-
zasságot is, mert a kettő elválaszthatatlan
egymástól. A szabad választás és döntés
által az egymással házasságra lépők vállal-
ják a következményeket, tisztában vannak
az együttéléssel járó kötöttségekkel is.
Ebben önként vállalt, új szerepben tud-
nak majd kiteljesedni.
A kényszer boldogtalansághoz
vezet
A jegyesség és a házastársi szövetség
kölcsönös döntés eredménye. Nem
elég, ha csak az egyik fél akarja. A bol-
dog házasságból elszáll a boldogság,
amint parancsolok a másiknak, enge-
délyt adok, számon kérem, de akkor is,
ha parancsokat teljesítek, természetes-
nek tekintem, hogy engedélyt kérjek,
hagyom, hogy számon kérjen, és ha
nem önként, hanem valamilyen kény-
szerítő körülmény hatására vagyok vele.
A szabadság pozitív fogalom, amely
az ember kiteljesedését és a világban el-
foglalt helyének megtalálását jelenti. A
szabadság összeköt az emberekkel és Is-
tennel egyaránt. Ez a teljes szabadság.
Így érdemes élni.
 F. Szőllősi Csilla
Nincs mese,
A
dönteni kell!
felnőtt ember élete során nagyon
sokszor áll valamilyen döntés
előtt. Vannak napi döntéseink,
amelyek ismétlődőek, rutinszerűek és
vannak egyszeri és megismételhetetlen
választási lehetőségek az életünkben.
Néha azáltal is döntünk, ha nem dön-
tünk. A halogatásnak sokféle oka lehet a
bizonytalanságtól kezdve egészen a fele-
lősségvállalástól való félelemig.
Az élet nagy döntéseit legtöbbször
fiatal korban hozzuk, ez az az életsza-
kasz, amikor szinte automatikusan köve-
tik egymást olyan íratlan, szabályszerű
események, amelyek az átlagemberrel
megesnek. Pályaválasztás, költözés,
munkahelyválasztás, párválasztás, eskü-
vő, gyermekvállalás. Legtöbbször a val-
lási, világnézeti kérdésekben is fiatalon
döntünk. Ebben az életkorban nagyobb
a nyitottságunk, rugalmasságunk, erő-
sebbek a motivációink, nagyobb ben-
nünk a tetterő, több az energiánk, és ez
így van jól. Természetesen később is szü-
lethetnek nagy döntések, mint egy vál-
lalkozás létrehozása vagy egy építkezés-
be való belevágás, munkahelyváltás, há-
zasodás és válás, gyermekvállalás, örök-
befogadás, tanulás, életmódváltás és
még sorolhatnám.
Hogyan döntsünk?
Ahhoz, hogy az ember jó döntést
hozzon, szükséges, hogy nagyon sok in-
formációval rendelkezzen az adott té-
mával kapcsolatban. Fontos, hogy tisz-
tán lássuk, hogy melyek a lehetősége-
ink. És nem utolsósorban ismernünk kell
önmagunkat, adottságainkat, tudnunk
kell, mekkora a terhelhetőségünk, me-
lyek legnagyobb céljaink, álmaink, ter-
veink.
Céljaink segíthetnek a döntések
meghozatalában. Ha választás elé kerü-
lünk, sokszor a céljaink igazítanak útba
minket. A lehetőségek közül mindig azt
választhatjuk, amely összhangban van a
céljainkkal, ha tudatosan alakítjuk az
életünket. Persze a választásaink során
nagyon sok olyan dolog van, amely be-
folyásolja az ember döntését. A döntés
megszületését elősegítheti, ha átgon-
63
doljuk, mit szeretnénk elérni közép-, illet-
ve hosszútávon, mi a célunk, és ehhez ho-
gyan illeszkedik mostani helyzetünk. Ta-
nácsos a várható előnyöket és hátrányo-
kat összevetni. Mindenki képes saját ma-
ga számára jó döntéseket hozni, akár raci-
onális, akár érzelmi alapon választ.
Érdemes tanácsot kérni. Ajánlatos
többféle tanácsot, véleményt is meg-
hallgatnunk. Döntéseink előtt beszél-
jünk közeli hozzátartozóinkkal, és olyan
személyekkel, akiknek vannak az adott
területen saját tapasztalataik. Jó, ha
többféle nézőpontból is rálátunk egy-
egy kérdésre. Ha objektív véleményre
van szükségünk, beszéljünk az adott té-
mában jártas szakemberrel! Egyesek na-
gyon gyorsan, pillanatok alatt hoznak
meg döntéseket, mások alaposan át-
gondolják a lehetőségeket. Vannak ha-
tározatlan és bizonytalan emberek, akik
nagyon nehezen szánják rá magukat
egy-egy döntésre. Számukra nagy segít-
ség az, ha van egy megadott határidő,
amin belül meg kell születnie az elhatá-
rozásnak.
Döntéseink meghatározzák
életünket
Korábbi döntéseink szorosan össze-
függnek a jelenlegi életünkkel, a mai
döntéseink pedig a jövőnkkel. Elsőre
ijesztőnek tűnhet, mekkora felelőssé-
günk van életünk alakulásában. Kezd-
jünk valamit a nagy szabadságunkkal, ne
csak sodródjunk az árral, vegyük ke-
zünkbe életünk irányítását, ismerjük
meg önmagunkat, ismerjük meg a moti-
vációinkat, éljünk tartalmasan! Használ-
juk ki a lehetőségeinket! Az elszalasztott
alkalom olykor tragikus is lehet. Tud-
nunk kell, hogy az élet általában nem ki-
64
számítható, egy-egy döntésünk kimene-
telét sohasem tudhatjuk előre 100 szá-
zalékosan. A gyakorlatban mindig van
valamilyen kiszámíthatatlan, előre nem
látható tényező is. Ne feledjük, hogy az
általunk meghozott döntésekért mi va-
gyunk a felelősek, nem más. Ha határo-
zatlanságunk miatt hagytuk kicsúszni a
kezünkből a döntést, és másvalaki dön-
tött egy bizonyos kérdésben, akkor utólag
ne reklamáljunk, ha valami nem tetszik!
Valamit valamiért
Ha valamit szeretnénk, ha döntünk
valami mellett, akkor ez ne csak elmé-
letben történjen meg! Tegyük meg a
gyakorlati lépéseket! Ne sajnáljuk rá az
időt, a pénzt és az energiát! A döntés a
sajátunk, a mi felelősségünk. Összegezni
kell, milyen kötelezettségekkel és elő-
nyökkel jár nekünk, ha döntöttünk vala-
mi mellett, és ennek fényében kell meg-
hozni a választást. A nagy célok elérésé-
hez egymásra épülő döntések sokassá-
gát kell meghoznunk. Ha döntünk vala-
mi mellett, akkor egyben döntünk vala-
mi más ellenében, tudnunk kell lemon-
dani, áldozatot hozni. Nagyon fontos,
hogy felismerjük, mikor van itt az ideje a
döntés meghozatalának. Vannak alkal-
mak, amelyek soha vissza nem térő le-
hetőséget kínálnak. Ne szalasszuk el
őket!
 http://anagykerdes.hu

A
z élet nagy miértjei lépten-nyomon szembe jönnek velünk
életünk során. A nagy kérdések egy részét meg tudjuk vá-
laszolni magunknak, többségük azonban megválaszolatlan
marad. Igazságérzetünk, a jó és szép után való vágyakozásunk
azonban nem engednek: válaszokat, megoldásokat követelnek.
A Boldog Élet családi életmódmagazin cikkírói számos szakterü-
leten igyekeznek vezetni bennünket, ráébreszteni egy-egy nagy mi-
ért magyarázatára.
A kedves Olvasó egy cikkválogatást tart a kezében a Boldog Élet
magazin írásaiból, amely a Nagy kérdések a családban címet viseli.
A családi élet rejtelmeibe vezetnek el bennünket ezek a cikkek, és
adnak hiteles válaszokat, amelyeket a Szentírás ihletett, nem csak
keresztény emberek számára.