7.

) Az áprilisi törvények
Előzmények:
Országgyűlés:
 felsőtábla is elfogadja Kossuth felirati javaslatát (1848. március 14.)
 megkezdődik a törvényalkotási folyamat
Udvar (V. Ferdinánd):
 uralkodó leiratban nehezményezi az önálló magyar hadügyet és pénzügyet
 ok: egységes birodalom alapjának tekinti azokat
 következmény: országgyűlés ellenáll → uralkodó enged
 V. Ferdinánd szentesíti a törvényeket (1848. április 11.)
Áprilisi törvények (1848. április 11.):
Törvények csoportjai → 31 törvénycikk
a) Társadalmi átrendeződést rögzítő törvények: feudalizmus megszüntetése
 úrbéri viszonyok megszüntetése (jobbágyfelszabadítás)
 kötelező örökváltság: jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással
 jobbágyok a jobbágytelkek tulajdonosaivá válnak
 úrbéri szolgáltatások, úriszék és tized eltörlése
 közteherviselés: mindenki adózik (nemesek is) → vagyon arányában
 ősiség törvényének megszüntetése: eladhatóak a nemesi földbirtokok
 keresztény felekezetek egyenjogúsítása
 politikai jogok terén megszüntetik a származási különbségeket
 nemzetőrség szervezése polgárokból → feladat: rend biztosítása
b) Új politikai berendezkedést rögzítő törvények: polgári állam kiépítése
 minta: 1831-es belga alkotmány
 államforma: alkotmányos monarchia
 törvényhozó hatalom: országgyűlés
 népképviseleti (rendi helyett) → szélesebb körű választójog
 kétkamarás, évenként ülésezik
 helyszín: Pest (Pozsony helyett)
 3 évenkénti, általános, titkos szavazás
 választójog: cenzusos (vagyoni, műveltségi), 20 év feletti férfiak
 végrehajtó hatalom: kormány
 király nevezi ki, törvényhozásnak felelős
 uralkodó rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényes
 sajtószabadság
 cenzúra (információk, vélemények szabályozása) eltörlése
 városi önkormányzatok létesítése
 hitelintézet felállítása
 Erdély uniója: Magyarország és Erdély egyesülése (+Határőrvidék)
 c) Birodalmon belüli önállóságot deklaráló törvények: nemzeti függetlenség
 kimondják az ország Habsburg Birodalmon belüli különállását
 perszonálunió: Ausztriát és az országot csak a közös uralkodó köti össze
 király távollétében a jogköre a nádorra száll
 külügyek és a hadügyek az uralkodó kezében maradnak
Hiányosságok, problémák:
 több törvény elnagyolt, ideiglenes jellegű
 megmaradnak a céhek
 bizonytalan a zsellérek sorsa → jobbágyok többsége
 bizonytalanságok az Ausztriához fűződő viszonyban (hadügy, külügy, pénzügy)
 legnagyobb hiányosság: nemzetiségi kérdést nem rendezik
Törvények jelentősége:
 törvényesíti a forradalmat
 lerakja a polgári átalakulás alapjait
 forradalmi helyzetet gyorsan konszolidálja (helyzet megszilárdulása)
 Magyarország és Erdély újra egyesül
Jobbágykérdés rendezése:
Jobbágyság további követelései:
a) telkes jobbágyok: majorsági szőlők megszerzése
b) zsellérek: földszerzés
Magyar kormány intézkedései:
 jobbágyfelszabadítás azonnali végrehajtása
 ok: bécsi udvar ne használhassa fel ellenük a jobbágyokat
 nem teljesíthetik a jobbágyok további követeléseit
 ok: elvesztenék a nemesek támogatását
 kormánybiztosokat küldenek vidékre a jobbágyok csillapítására
Siker:
 kormány elkerüli a társadalmi robbanást
 ok: kedvező feltételeket biztosít a jobbágyfelszabadítás
Melléklet:
1.) Magyarország államszervezete az áprilisi törvények alapján

2.) A jobbágyfelszabadítás gondolata a reformkorban

3.) A telki állomány változása 4.) Az 1848-as jobbágyfelszabadítás