Professional Documents
Culture Documents
Cégjog
Cégjog
12 tétel- választunk egy tételt dolgozatként (cégjegyzéket ne válasszam, mert túl sok)
Cégnyilvántartás
Bele tartozik a cégjegyzék- elektronikusan nyilvántartott jegyzék, amely minden cégnek van. Szerepe:
az ingatatlannyilvántartáshoz hasonlít. Lényeges adatokat meglehessen ismerni a cégről-
hitelezővédelmi okok miatt. Mindenki által megtekinthető, nyilvános. A legfontosabb adatok
szerepelnek. Minden cégnek 1 cégjegyzéke van.
Része az adott cég cégjegyzéke: bele tartozik minden okirat ami megalapozza a bejegyzést. A jogutód
nélkül megszűnés esetén is különféle okiratokat kell benyújtani, hogy a törlést végrehajtják.
cégnyilvántartási iratok többsége is nyilvános (pl bűnügyi adatokra a cégbíróság nem jogosult, hogy
kezelje- ez változni fog)
Egységes jogi nyilvántartást pár hete/hónapja fogadták el. Cégnyilvántartást kizárólag állami
tulajdonú, többségű cég rendezheti- ezt mondja ki az első paragrafus (marakodik ezen az állam és a
Mikroszet, amely egy magáncég akit ki kéne vásárolni és alvállalkozóként foglalkoztatni de ez nagy
költséggel jár) A civilnyilvántartás legalább állami kézben van , de nagyon rossz állapotban van-
informatika szempontjából.
Az ügyvédi kamarát senki nem tartja nyilván senki, ez baj. Ő tartja nyilván az irodákat.
Az adatok előszerkesztett állapotban kerülnek be. Kérdés, hogy mikortól válik hozzáférhetővé? – az
adóregisztrációs eljárás- kell adószám, hogy gazdasági tevékenységet végezzen (itt már megvizsgálják
előre a cégeket pl h ne legyen adóelkerülő)
Törvényességi felügyelet:
– pl nem megfelelően irányító , nagy szavazattal rendelkező tagot el kell tiltani. ( nem lehet
vt, ,korlátlan felelős tagja) Eltiltás van ha összekapcsolják a bűnügyi nyilvántartással. Kitörli az illetőt a
cégjegyzékből, alkalmazza a jogkövetkezményeket. Ilyenkor olyan adatok kerülhetnek a cégnyilvt
kezelésébe, amelyre nem jogosult- összekellet kapcsolni mivel felmerültek adatvédelmi problémák,
mivel a bűnügyi nyilvántartás nem nyilvános. Erre kitaláltak a 2021 évi hetvenes törvényt és 2021 júl.
1. óta hatályos. A cégbíróság értesül cégiratnak nem minősülő értesüléssel , ha pl eltiltás alatt áll az
illető, de nem vezeti át ezt rögtön, hanem hivatalból törvényességi eljárást indít hogy válasszanak
mást és csak a jogerős befejezés hatályával vezetik be a cégjegyzékbe.
Eltiltás:
2021 hetvenes törvény hatályon kívül helyezte a 90.. így jelent meg itt a törvényességi felügyelet
(lásd fentebb)
Ki biztosítja a nyilvánosságot:
- cégbíróság – ma már akkor kell oda menjen, ha nem szerepel az elektronikusba vagy régi
adat
- cégbizonyítvány: akár élő vagy törölt adatra vonatkozik
- cégkivonat : ma teljes, hatályos cégállapotot tartalmazza – nincs benne a törölt adat / van
olyan adat benne amely folyamatban van ez megjelenik a cégmásolatnál is
- cégmásolat: a cégnek teljes eddigi életét tartalmazza – élő és törölt adat is megtalálható itt
Büsz 2014/2002
Uniós fórum: EUID – amely információt szolgáltat még 2017 évi 48 tv kapcsolódik hozzá egy IM
rendelet. Uniós tagállamok egymás közötti kommunikációt biztosítsa. pl. magyar befektető
Milánóban akar próbálkozni akkor minimális ellenőrzési lehetősége legyen az üzleti partnerről. Nem
egységes rendszer, csak átláthatóvá teszi. Mérlegét sajnos és a létesítő okiratát még nem látja.
BRIS rendszer: több európai irányelv írja elő, hogy ezt a platformot létre kell hozni. Nem
központosítást jelent. Kft, RT, Eurt , fióktelepre vonatkozik. Ehhez csatlakozott még Izland, Norvégia ,
Lichensten is. 2014 júl 9 óta Mo. is csatlakozott.
Ezek a cégek mind kapnak euid számot. Ez biztosítja az azonosítást egy külföldi megkeresés esetén.
Az első két karaktere az országkód HU , majd a cégnyilvántartó rendszer OCS és utána a cégnek a
cégjegyzék száma, amely utal pl 01 fővárosi. Az első két szám a helyet, utána a formát 06 Bt pl. Ezek a
számok változhatnak pl ha áthelyezik a székhelyt, új cégjegyzékszámot kap.
ingyenesen elérhető: cég neve, székhelye, típusa , típushoz magyarázat is van mivel eltérhetnek
tagállamokként , euid szám
Céginformációs szolgálat:
13-17 szakasz
számviteli törvény kimondja, hogy a cégeknek a mérlegeit letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.
Közzétételi kötelezettség:
20-21 szakasz
költésgtérítés ellenében jelenik meg a cégközlönyben minden adat, törlés stb… szintén
elektronikusan kell befizetni
nem csak a bíróság tesz bejegyzést a cégjegyzésbe pl nav adatok is bekerülnek a cégjegyzékbe ,
pénzforgalmi jelzőszám – bankszámlaszámot is átküldik a céginformációhoz ahogyan aláírják a
szerződést
20 szakasz szerint a 90 évektől ha kft. rt. módosítását jegyezzük be a változásokat is közzé kell tenni
szupranacionális cégek EGE, európai szövetkezet, rt is közzé teszik a cégközlönybe de utána megkell
keresni az uniós közzétételi fórumot is és kérni kell a hivatalos lapokban való megjelenését is
A cégek saját honlapot is üzemeltethetnek. A közleményeiket itt is közzé tudják tenni, azokat is
amelyeket nem kell a cégközlönyben is közzé tenni. Megkell felelnie a jogszabályoknak.
Cégjegyzékből meglehet találni a honlapot. Honlapon lehet közzé tenni azokat is amelyeket
közvetlenül a cégközlönybe kellene. Rendszeresen frissíteni kell, nem lehetnek kimaradások. Nem
törölhetőek. Ha felhagynak a honlap üzemeltetésével akkor változásként be kell jelenteni a
cégbíróságnak és továbbítani kell az összes közleményt amelyet közzétettek a honlapon
melléklettként.
Alapításhoz kötött engedély : pénzintézetet alapítok vagy biztosító , nyomozói iroda , temetkezési
vállalkozás. Már a cégbejegyzéséhez megkell szereznie az engedélyt a megfelelő hatóságtól.
Közhitelesség:
- olyan adatok kell hogy szerepeljenek amelyek valósak és legfrissebbek amelyre támaszkodva
lehessen a legkisebb kockázattal jogügyletet kötni
határidőket kell adni pl alapításnál a legrövidebb időn jegyzék be addig lehet előtársaság
alapítási engedélyhez kötött cégek kivétel – nem kell nekik 30 nap mivel már minden kész van csak
nyomtatványt kell kitölteni (15 nap)
akár csak 1 nappal elcsúsznak a cégbíróság köteles max 900.000 ft terjedő bírságot kiszabni
- törvényi vélelmeket szab meg a jogalkotó 22 szakasz - hitelesen tanúsítja a benne lévő
adatokat. aki jóhiszeműen ellenérték fejében bízva bízik ezekben az adatokban nem érheti
hátrány
A vt ha benne van a cégjegyzékbe addig nem jogosultak hogy már vissza hívták. Addig nem lehet
álképviselő.
okt 19
CÉG FOGALMA:
A cégjegyzékbe bejegyezhető cégek mindegyike konstitutív hatályú bejegyzéssel jön létre – ma már
az egyéni cég bejegyzése is ( ez volt az egyetlen kakukktojás régen)
- tv kivételt tehet
A cégtörvény nem tartalmaz felsorolást a tekintetében melyek azok a cégek amelyek bejegyezhetők.
Minden cégformának a saját anyagi jogi, ágazati jogi szabálya határozza meg. (gazdasági
társaságoknál Ptk. , lakásszövetkezet- külön tv, cégalapítás- cégtv stb…)
Cégtv 2 § 1bek kritériuma – üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre a cégek:
- itt már érvényesül a törvényi eltérést megengedő kitétel, ugyanis ez főszabály azonban nem
mindegyikre igaz ez pl nonprofit gazd társg – az ők esetükben sem tiltják a gazd tev
folytatását, hiszen adománygyűjtésből nem lehet megélni- a lényege, hogy a tagok az
eredményt semmilyen formában nem osszák fel egymás között-csak annyit kaphatnak be
amennyit bevittek többet nem
- kivétel még a lakásszövetkezet, szociális szövetkezet, erdőbirtoklási
társaságok….meghatározott célra jön létre, nem fő tevékenysége ü.g.t
- akkor született amikor az egyéni cégnek nem volt konstitutív hatályú a cégbejegyzése (2010
előtti időszakban)
- valószínűleg azért nem helyezték hatályon kívül mert a jogalkotó fenntartja magának azt a
lehetőséget, hogy 1x fakultatív hatállyal lesz bejegyzendő a cégjegyzékbe
21/2016 IM – CVHR sem sorolja fel a cégeket, de van egy melléklete amely felsorolja azokat a
kódokat amelyek a cégformákat sorolja fel
CÉG NÉV:
3-4-5-6§ + Ptk.
vezérszó: ami elősegíti a cég azonosítását és megkülönböztetést, lehet idegen nyelvű, latin betűkkel
kell feltűntetni/ lehet rövidítés – mozaik szó
tevékenység jelző: kötelező volt régen 2012, ma már nem , a cég alapvető tevekénységet kell
tükröznie
állami és nemzeti csak akkor lehetséges hogy ha az állam tulajdonosként vagy valamilyen módon
benne van
önkényuralmi rendszerből származó szó sem szerepelhet a cégnévben – pl hey hitler kft
SZÉKHELY-TELEPHELY-FIÓKTELEP 7§ 1:13
ELTILTÁS 9/B-C-D-E
célja hogy az akinek felróható magatartása közbejátszott abban hogy a cég fantomizálódott vagy
valamilyen felé megszűnési eljárás hatálya alá kerül ezt a személyt meghatározott időre kitiltsák a
gazdasági életből
C- lényege hogy ha kényszert ölesből ered az eltiltás v átfordul felszámolásban -2 év megelőző időben
vt eltiltjuk , vizsgálni kell a követeléseket
D – részletszabályokat ad az eltiltásra, bíróságoknál mai napig nincs egyetértés hogy C-re és B-re is
alkalmazni kell? tanárnő szerint mindegyikre vonatkozik, de nem biztos hogy igaza van erről mindig
vita van
hatása: nem lehet vt , nem lehet korl fel, nem lehet többségi bef tag, nem szerezhet további
befolyást , nem lehet olyan gt tagja ami miatt eltiltották Ptk-Cégtv ellentmondás, lex spec deorgat legi
generali
Cégnyilvántartásba
10