I i

RENYIALFRED

NAPLO AZ
INFORMACIO-
ELMELETROL

GONDOLAT ·BUDAPEST 1976

 TARTALOM

A kO!etet osszeallitotta
KATONA GYULA
ELOSZO 7
Az el0sz6t irta AZ INFORMACI6 MATEMATIKAI FOGALMAROL II
REVESZ PAL
A SZERENCSEJATEKOK ES A VALOSZfNUSEGSZAMfTAS 95
GONDOLATOK A VALOSZJNUSEGSZAMlTAS
TANfTASAR6L 123
VALTOZATOK EGY FIBONACCI-TEMARA 136
A FAK MATEMATIKAI ELMELETEROL 164

TSBN 963 280 325 6

© RENYI ZSUZSA, 1976

 ELOSZ6

Renyi Alfred Dia/6gusok a matematiktirol cimii inl.saban

Arkbimedesz el akarja magyanizni Hier6n kiralynak, hogy
csak az tudja igazan j61 hasznalni a matematika eredmenyeit
a gyakorlatban, aki a matematikat onmagaert szereti es igy
beszel: ,a matematikaba csak azok kepesek igazan melyre
hatolni, akik nemcsak a hasznossaga miatt, hanem onma-
gaert erdeklodnek iranta. A matematika olyan, mint a te
Helene Ianyod, aki minden kerojere gyanakszik, hogy az val6~
jaban nem is ot szereti, hanem csak azert udvarol neki, mert
a kiraly veje akar lenni. 6 olyan ferjet akar, aki onmagaert,
szepsegeert, bajaert es sziporkaz6 szellemeert szereti ot,
es nem azert a vagyonert es hatalomert, amit a kiralylany
felesegiilvetelevel szerezhet. Hasonl6keppen ·a matematika
csak azoknak enged bepillantast titkaiba; akik sz6pseg66rt
lelkesedve, tiszta tudasvaggyal kozelednek hozza. Ha valald
minden apr616pes elott azt k~rdezi: »Mi ha8Zilom szarmazik
abb6l, ha ezen atragom magam?«, az nem fog messzii:'e jutni
a matematikaban. Az elobb azt mondtam neked, hogy ·a:
r6maiak sohasem fogjak sokra vinni a mateinatikaban. Most
mar meg6rted, hogy · ezt mire alapozoni: a gyakorlatiassag
tulsagosan sziik szemellenzojevel kozelednek liozza."
Renyi egesz eletmiivet athatotta a irtatematika ilyen szere-
a
tete, 0 va16ban egesz eleteben ugy tudta 'szeretni matemati-
kat, mint a szerelmes ifju szive vahlsztottja{. AZonban item d,'
ami Renyit igazan je!lemZi; ·a:ini rriegkillonhintetl'sok·nias
kivai6 inatematikust61; ·hiszeri a mlitelnabb 'kiliifi feltetlen
1
szeretet minden igazi matematikus jellemzoje. Renyit - sok
mas tulajdonsaga mellett- az emelte a tiibbi jelentos mate-
matikus fii!e, hogy 6 az embereket is ugyanugy szerette, mint
a matematikat, es ugy erezte, hogy meg kell ajandekoznia
az embereket a matematikaval, az elvezet, a gyiinyiir egy
forrasaval.
Kutatasai mellett mindig gondot forditott arra, hogy
a matematikat mine! tiibb emberhez hozza kiizcl. Ezt neha
ugy tette, hogy konkret gyakorlati prob!emak megoldasaval
megmutatta, hogy a modern matematika az elet legkiiliinbii-
zobb teriiletein hasznosithat6. 6 volt az elso, aki Magyar-
orfzagon a kiizgazdasagtanban matematikai modellt allitott
fel, aki a kemiaban es a biol6giaban a sztochasztikus folya-
matok elmeletenek felhasznalasaval ert el eredmenyeket.
Maskor irodalmi szempontb61 is kival6 alkotasokban pro-
balta megszerettetni a matematikat. Ilyen mfivei kiiziil talan
legismertebbek a Dial6gusok a matematikar6l es a Levelek
a val6szinusegrlfl cimil kiinyvei.
Ezen kiinyvek folytatasanak szanta Renyi a jelen kotet
elso irasat, Az informaci6 matematikai fogalmar61 cimilt ..
Sajnos, hirtelen halala miatt ez mar befejezetlen maradt.
Az itt szereplo sziiveg utols6 fejezetet, Renyi hatramaradt
jegyzetei alapjan egyik tanitvanya, Katona Gyula irta. Ugy
gondolom, az o!vas6 tapasztalni fogja, hogy ez az iras az
emlitett ket kiinyv termeszetes folytatasa. Celja ennek sem az,
hogy a matematika valamely aga belole megtanulhat6legyen,,
hanem elmagyarazza, hogy mi is az a matematika, mit tud
adni az embernek a mindennapi eletben, gondolkozasanak
te!jesebbe teteleben es hogyan lehet szepseget elvezni.
Termeszetesen stilusaban is sok hasonl6sagot mutat ez a
mil az elozo kettovel. Hogy csak egyet emlitsek, a szerzo itt
sem maga beszel, hanem egy mas szemellyel - jelen esetben
egy kepzelt hallgat6javal - mondatja el gondolatait. Renyi
nagyon btiszke volt arra, hogy a Levelek a val6sz,fnusegrlf(
8 9
cimfi kiinyvenek olvasasa kiizben sokan val6ban elhittek,
hogy a levelek szerz6je Pascal. Boldogan meselte peldaul,
hogy mikor egy francia kiad6 a konyvet le akarta fordittatni,
akkor a kiszemelt fordit6 a k6nyv egy reszenek elolvasasa
ulan megkerdezte, hogy miert kell ezt leforditani, hiszen
Pascal nyilvan eredetileg is franciaul irt.
Azt hiszem, most is nagy 6r6mere szolgalna, ha azt hall ami,
hogy egy-egy olvas6 elhitte, hogy va16ban egy egyetemi
hallgat6 napl6jat olvassa. Bar biztos vagyok benne, hogy
Renyi stilusa ebben a miiben is hihetove teszi, hogy a szerzo
egy, a temaval csak epp hogy ismerkedo fiatalember, megis
ugy gondolom, hogy ha az olvas6 nem hagyja, hogy ez a lebi-
lincselo iras teljesen elragadja, hanem odafigyel arra, hogy
milyen mely gondolatokat sajatlt el konnyeden, akkor llitni
fogja, hogy ez a napl6 csak olyan szerzotol szarmazhat,
aki a tema egeszet rendklvtil melyen erti, annak minden
technikai reszletevel is tisztaban van.
Meg egy harmadik hasonl6sagra is szeretnem felhlvni
a figyelmet, amely 6sszekapcsolja Renyinek ezt a Mrom h-8.-
sat. A mfivek keletkezesenek idejen a magyar matematikai
eletben szamos, sokszor igen heves vita volt, a matematika
alkalmazasar61, a matematika oktatasar61, a tiszta- es alkal-
mazott matematika viszonyar61 es sok mas, minden matema-
tikust erdeklo kerdesrol. Renyi sztiksegesnek tartotta, hogy
ezekr51 a kerdesekrol ne csak egy szfik matematikus korben
fejtse ki velemenyet, hanem minden erdeklodonek elmagya-
razza a problemakat es r6luk alkotott velemenyet. Kerem
az olvas6t, gondoljon arra, bogy ebben a napl6ban sem csak
mindenki altai elfogadott igazsagokkal talalkozik, hanem
olyan nezetekkel is, amelyek elfogadtatasaert a szerzo hevesen
ktizdott, es ezt a milvet fegyvernek is szanta ebben a csata-
ban.
K6tettink Renyinek neMny mas - f61eg foly6iratokban
megjelent - nepszerfislto mfivet is tartalrnazza. Ezek a mil-
vek is azt akarjak clmondani, hogy hogyan lehet megszeretni
a matematikat. Ezeknek az olvasasahoz idonkent, mar bizo-'
nyos matematikai eloismeretekre is sziikseg van. Ogy gondol-
juk azonban, hogy mindegyik ko:zOlt cikk olyan, hogy ha
valaki sziikseges matematikai eloismeretei hianyaban nem is
kepes vegig kovetni ezeket a cikkeket, megis sok olyat fog
benniik talalni, ami szamara is elvezheto lesz. (Ez a megjegy-
zes magara a naplora is ervenyes). Igy peldaul a A szerencse-
jatekok es a va16sziniisegszamitas cimii cikk vegen szamos,
altalaban nem ismert (peldaul kozepiskolaban nem tanitott)
matematikai eszkoz keriil felhasznalasra. De ugy erezziik,
hogy ezen cikk elso fele szinte minden olvas6 szamara ad
valamit. A cikkekben szereplo technikai reszleteket, neMny
Katona Gyulat61 szarmaz6 labjegyzettel, igyekeztiink koze-
lebb hozni az olvas6hoz, remeljiik, hogy ezek a megerteshez
valami segitseget fognak nyujtani.
Revesz Pal
AZ INFORMACI6 MATEMATIKAI
FOGALMAR6L
Egy egyetemi hallgato naploja
ELOSZO
Par evvel ezelott, nem sokkal az allamvizsgak utan, postam-
ban egy vastag iratcsomagot talaltam, amelyhez egy level
volt mellekelve; ir6ja cgy volt hallgat6m, aki abban az
evben allamvizsgazott. A level a kovetkezokeppen hangzott:
,Kedves Professzor Or, a mellekelt kezirat elkiildese-
vel igeretemet teljesitem, amelyet az allamvizsgam utan
folytatott beszelgetesiink soran tettem. Engedje meg,
hogy roviden emlekeztessem e beszelgetesre, mivel en
arra a dolog termeszetenel fogva, Ieven az szamomra
igen nagy jelentosegii, egesz pontosan emlekszem, mig
egyaltalan nem csodalkoznek, ha Professzor Or sok
elfoglaltsaga miatt nem emlekezne beszelgetesiink resz-
leteire.
Szakdolgozatom cime Az informtici6 matematikai
fogalma volt. Professzor Or arra biztatott a szakdolgozat
sikeres megvedese utan, hogy dolgozatomat jelentessem
meg, mert - mint mondotta - magyar nyelven eddig
nem jelent meg az informaci6elmelet elvi kerdeseit
szinvonalasan es nem szakemberek szamara is kozert-
hetoen ismerteto munka. Hozzafiizte, hogy, persze,
e celb61 stilarisan gyokeresen at kell dolgozni e munkat,
mert annak stilusa a nem-matematikus szamara tul
szaraz es elvont, es a dolgozat feltetelez olyan eloismere-
teket, amelyekkel a laikus nem rendelkezik. Erre en azt
valaszoltam, hogy a legnagyobb orommel vallalkozom
erre, aimalis inkabb, mertszakdolgozatom ugy kesziilt,
11
 bogy az infonm1ci6elmeleti tanulmanyaim soran napl6t
vezettem, amelyben a kerdesre vonatkoz6 gondolataimat
a magam szamara feljegyeztem, es ezt a napl6t irtam at a
szakdolgozatok szokasos nyelvere. Megjegyeztem, bogy
bar nyilvan napl6m sem alkalmas atdolgozas nelkiil
az emlitett celra, de annak bangja sokkal kozvctlenebb,
es ezert azt biszem, az atdolgozasnal eelszeriibb Jenne
a napl6b61 kiindulni. Professzor Dr erre azt mondta,
bogy nagyon 6riilne, ba ezt a napl6t latbatna, - felteve,
bogy abban ninesenek olyan bizalmas feljegyzesek,
amelyeket nem akarok masnak megmutatni. Ezek utan
igertem meg, bogy a nap16t eljuttatom Professzor Drnak.
Kozben ertesitest kaptam, bogy elnyertem azt az
UNESCO altai megbirdetett allast a madagaszkari
egyetemen, amelyet megpalyaztam. fgy, mire 5n e !eve-
let megkapja, en mar utban leszek Madagaszkar fele,
ahol elorelathat6lag Mrom 6vig maradok. Ezt az allast
fOkent az6rt palyaztam meg, mert kozvetleniil az allam-
vizsga utan meghazasodtam, Iakasunk azonban nines:
fgy egyr6szt Mrom evre megold6dik a Iakasprobiemank, .
masr6szt, remelem, hogy ezen ido alatt sikeriil annyi
penzt megtakarftanom, amelybol hazateresiink utan
Iakast vehetek. Szakmai tovabbk6pz6semre vonatkoz6
terveim szempontjab61 (amelyek megva16sftasara Pro-
fesszor Dr is biztatott) Madagaszkar, persze, nem a leg-
megfeleiObb hely. De az6rt bfzom benne, hogy marad
nemi idom arra, hogy foglalkozzam azokkal a probl6-
makkal, amelyeket Professzor Dr ajanlott nekem, es ba
valamire jutok, levelben jelentkezem. Nagyon Mlas
lennek, ha Professzor Dr alkalomadtan idot szaldtana
arra, hogy Ieveleimre valaszoljon 6s tovabbi munkamhoz
utmutatast adjon.
Ami a mellekelt nap16jegyzeteket illeti, azok atdol-
gozasara Madagaszkarban aligha Jenne idom. Ezert
12
arra kerem Professzor Urat, ba e napl6jegyzeteket
egyaltalan basznalhat6nak tartja, es ba atdolgozast ]at
sziiksegesnek, ezzel bizzon meg valaki mast. 5riilnek,
ba napl6m valtozatlanul vagy atdolgozva megjelenne,
esak azt kerem, bogy a nevem mindenkeppen maradjon
titokban. Erre a kovetkezo indokaim vannak: 1. Ami
a napl6 ban leirt gondolatokat illeti, azok eredetisegerol
semmilyen illuzi6m nines; ezek a gondolatok bennem
az egyetemen ballgatott e!Oadasok batasara keletkeztek,
es igy azok inkabb kepezik tanaraim szellemi tulajdonat,
mint az enyemet. 2. Amirol ugy erzem a napl6mban,
bogy val6ban egyeni gondolataimat tiikrozik, azok az
egyetemi oktatasra vonatkoz6 megjegyzeseim. Nem
tudom, bogy Professzor Dr ezeket kihUzza-e vagy benne
bagyja. Az ut6bbi esetben azonban meg fontosabb sza-
momra, bogy nevem ne szerepeljen, mert abban bizom,
bogy Madagaszkarb61 visszaterve az egyetemre keriil·
betek oktat6nak, es att61 felek, bogy nem tenne jot,
ba kritikai megjegyzeseim az en nevem alatt jelcnnenek
meg. (Lebet, bogy ez az aggodalom tulzott, de sajnos
azt kell mondjam, bogy a sajat karomon jottem ra,
bogy az 6vatossag nem felesleges.)
Meg egyszer megkoszonve Professzor Drnak a tanul-
manyaim soran nyujtott segitseget - amelyert mindig
Mlas leszek - es irantam tanusitott j6indulatat, mara-
dok
oszinte tisztelettel
Donat Bonifae."
Atolvasva Donat Bonifac napl6jat arra a meggyozodesre
jutottam, bogy azt minden valtoztatas, atdolgozas vagy
kibagyas nelkiil kozzeteszem. Minden atiras ugyanis esak
esi:ikkentene a napl6 hitelesseget es annak ki:izvetlen frissese-
13
get. Donat Bonifac azon erveivel, amelyekkel megindokolta, nyilvanossag ele.* Remelem, hogy Donat napl6ja sok gon-
hogy miert akarja neve! eltitkolni, persze nem ertek egyet. dolkod6 embert fog hozzasegiteni ahhoz, hogy az informaci6
Eloszor is nem igaz, hogy e napl6ban csak azok a gondolatok fogalmaval kapcsolatos jelentos, de bonyolult elvi kerdesek-
tiikrozodnek, amelyeket Donat az e!Oadasokon hallott: ben tajekoz6djon es- ugy, mint Donat tette- a tenyek es
a napl6 sok, val6ban eredeti, onall6 es ujszeriien megfogal- ervek alapos merlegelese alapjan ona116 velemenyt alakit-
mazott gondolatot tartalmaz, amelyek igenis Donat Bonifac son ki.
szellemi tulajdonanak tekintendok. Ami pedig Donat az
egyetemi oktatasra tett kritikai megjegyzeseit illeti, ezek Renyi Alfred
- ha nem is kiforrottak- akkor is megfontoland6k, hiszen
celjuk az egyetemi oktatas eredmenyesebbe tetele. Vegered-
menyben az oktatas van a hallgat6kert es nem megforditva,
igy a hallgat6knak joguk van ahhoz, hogy ona116 velemenyt
forrnaljanak arr61, ahogyan oket tanitjak, es ha e kerdesrol
komolyan gondolkoznak, ezert nekik senki sem tehet szemre-
hiinyast, meg akkor sem, ha elgondolasaikkalnem ert egyet.
Igy indokolatlannak tartom Donat aggodalmat, hogy ezekert
a kritikai megjegyzesekert Mrki is a fejere iisson. Sejtem,
persze, hogy Donat milyen rossz tapasztalatokra gondol.
Arr61 volt sz6, hogy szerettem volna ot a tanszekemre venni
mint gyakornokot. Ezzel kapcsolatban vele tObben beszel-
gdtek, es amint ez ilyen esetekben szokasos, kerdeseket tettek
fel neki az egyetemi tanulmanyaival, magatartasaval, tarsa-
dalmi munkajaval stb. kapcsolatban. Vegiil sajnos a terv,
letszamhiany miatt, nem val6sult meg, de ugy latszik, Donat
ezt masnak tulajdonitotta.
De ha nem is ertek egyet Donat erveivel, kivansagat tiszte- *A napl6nak c~ak az els6 n!szet teszem kOzzC, amely az inform3.ci6~
letben tartom. Ezert a Donat Bonifac alnevet* adtam neki. elmelet alapfogalmaival foglalkozik. A napl6 masodik resze az elo-
adas sorim a bevezetes ut3.n t:irgyal3.sra kerlilt informaci6elmCleti tCte-
Persze, ha o nehiiny ev nnHva hajland6 inkognit6jar6llemon- lekkel foglalkozik, amelyek mar nagyobb matematikai apparatus!
dani, orommel fogom mint tanu szerzoseget igazolni. Addig haszml.lnak, Cs igy a nem-matematikus olvas6 sz8mAra Ugysem vol-
minak CrthetOek. A napl6 ezen m8.sodik rCsze egyCbkCnt is egCsz mas
azonban kilete maradjon rejtve, napl6ja azonban keriiljon a jellegU, mint azels6 rCsze: a napl6jelleg hcittCrbe szorul es az szabalyos
egyetemi jegyzette alakul ilt; l:itszik, hogy Donatot itt mar annyira
lekotottek a szamara uj, tisztan matematikai jellegii problemak es
nehezsegek, hogy nem maradt ideje arra, bogy az elvi kerdeseken
tlin6dj0n, pedig eppen ez az, amit szerintem matematikus es nem-
• A latinul tud6k eszre fogjilk venni, hogy e nev utalilst tartalma7 a nap- matematikus olvas6 szamara napl6janak elsO reszet annyira erdekesse
lOra, amelyet hallgat6m nekem adott. es tanuls3.gossa teszi.
14 15

A NAPLO
,Hat hilseges barat kiser
Tanitva engemet
Nevtik: Hogyan, mitol, miert,
Mikor, hoi es minek."
(Kipling)
ELslJ ELlJADAs
Ma volt az elso e!Oadas az informaci6elmeletrol. Az eload6
nagyon j6 fejnek latszik; azzal kezdte, hogy ez az el&das
a matematikanak egy olyan uj agaval foglalkozik, amely meg
nines is huszeves :* amik6r mi (marmint a teremben lilo
hallgat6k) sztilettlink, meg nem letezett informaci6elmelet.
Lehet, hogy ez gyerekes dolog, de ez valahogy megfogta a fan-
taziamat es mar ekkor- meg mielott az informaci6elmelet-
rol Mrmi kezzelfoghat6t hallottam volna - elhataroztam,
hogy ezzel a targgyal komolyan fogok foglalkozni. Rogton
el is hataroztam, hogy e targyr61 nem jegyzetet irok, han~m
napl6t; nemcsak az eloadason hallottakat rogzitem, hanem
sajat gondolataimat is feljegyzem: azokat a kerdeseket,
amelyeket onmagamnak felteszek es, persze, a valaszokat is,
ha tudok rajuk valaszolni. Ezert valasztottam mott6ul
Kipling egy verset (sajat, nem tul sikertilt forditasomban).
• A kezirat 1969-ben kesztilt. (A kiado)
16
Az eloadas soran ez az elhatarozasom meg megerosodott.
Nagyon tetszett ugyanis az el6ad6 kijelentese, hogy o az
eloadast szeminariumszeriien fogja tartani, es azt akarja, J
hogy\ mine! aktivabban vegylink reszt az 6ran; idonkent
kerdeseket fog fcltenni neklink es minket is biztatott, hogy ha
barmi nem vilagos, amit o mond, szakitsuk nyugodtan felbe
es tegylink fel neki kerdeseket. Ez a m6dszer nekem sokkal.
szimpatikusabb, mint ha egy eload6 kinyilatkoztatasszeriien
sz6nokol es elvarja, hogy neman hallgassuk ot. Az, hogy egy
eload6 megengedi, hogy belekerdezzlink az eloadasaba,
azt mutatja, hogy az eload6 biztos a dolgaban, es nem fel
att61, hogy olyat talalunk kerdezni, amire nem tud va!aszolni.
Persze, tulajdonkeppen ostobasag, ha az eload6 ettol fel:
mi nem varjuk el a tanart61, hogy mindentud6 legyen. Az a
tanar, aki val6ban ert a szakmajahoz, nem is jon ilyenkor
zavarba. Peldaul tavaly a professzor eloadasa utan az egyik
evfolyamtarsam feltett neki egy kerdest; a professzor azt
valaszolta, hogy ez egy nagyon erdekes es ujszerii kerdes,
tudomasa szerint ezzel eddig senki nem foglalkozott; meg-
igerte, hogy majd gondolkodik a probleman. A kovetkez5
ora utan azutan elmondta, hogy gondolkodott a probleman
es megtalalta a megoldast, amely val6ban nem volt ismeretes
elozoleg; kozolte, hogy egy most sajt6 alatt levo feladat-
gyiijtemenybe beleveszi a problemat es annak megoldasat,
megemlltve, hogy a kerdest az evfolyamtarsam vetette fel.
Sajnos, vannak tanarok, akik maskent reagalnak a kerde-
seinkre. Meg masodeves korunkban az egyik eload6 eloacta-
saban egy tetelre hibas bizonyitast mondott el. Amikor tob-
ben sz6ltunk, hogy a bizonyitas egy pontjat (azt, amelyik
hibas volt) nem ertjlik, es kertlik, hogy azt magyarazza meg
reszletesebben, ezt ftilenyesen azzal utasitotta el, hogy mas-
kor figyeljlink jobban.
Az eload6 eloszor nehany sz6t sz6lt az informaci6fogalom
alapveto jelentosegerol. Azt mondta, biztos benne, hogy e
17
 kerdesrol mindannyian kelloen informalva vagyunk, ezert
csak roviden beszel errol. Ramutatott, hogy minden elo
szervezetben alland6an aramlik az informaci6: peldaul az
emberi szervezetben az erzekszervek informaci6t gyujtenek
a kiilvilagb61, ezt az idegrendszer tovabbitja az agyba, az agy
az igy kapott informaci6t feldolgozza, es ennek alapjan
utasitast - ami szinten informaci6 -- ad az izmoknak,
amelyet szinten az idegsejtek tovabbitanak, stb. Hason16-
keppen egy iizemben vagy barmely mas szervezetben, amely-
ben sok ember miikodik egyiitt, alland6an aramlik az infor-
maci6 jelentesek, utasitasok, kerdesek formajaban, enelkiil
kollektlv munka nero volna lehetseges. Ramutatott, hogy a
modern technika minden nagy vivmanyaval kapcsolatban
kozponti szerepet jatszik az informaci6tovabbitas, -feldolgo-
zas, -tarolas; igy peldaul az iirhaj6zas egyik fO problemaja
az iirhaj6 es a foldi iranyit6 kozpont kozotti informaci6-
atvitel. Az elektronikus szamit6gepek lenyege eppen abban
all, hogy e gepek nagy mennyisegii informaci6t dolgoznak
fel nagy sebesseggel megadott program (vagyis informaci6)
alapjan; az automatizalas egyik f6 problemaja eppen az
automatikus berendezes egyes reszei kozotti informaci6csere.
A visszacsatolas pl. azt jelenti, hogy az iranyit6 kozpont
informaci6t kap arr61, hogy utasitasait a berendezes hogyan
hajtja vegre, es ennek alapjan az utasitasait menet kozben
a sziiksegnek megfeleloen m6dositja, stb.
Azt mondotta, hogy az informaci6 matematikai elmelete
annak koszonheto, hogy felismertek: az informaci6 mennyi-
seget szammallehet jellemezni, - hason16an ahhoz, ahogyan
szammal lehet kifejezni a tavolsagot, az idot, a tomeget,
a homennyiseget stb.
Az el0ad6 azt, hogy az informaci6 mennyisege merheto,
szammal kifejezhetO, a barkochba jatek segitsegevel magya-
razta meg. Az, hogy mennyi informaci6ra van sziikseg ahhoz,
hogy kitalaljuk, amit feladtak a !Obbiek, azzal merhe!O,
18
Mny kerdes kell a kitalalashoz a legcelravezet6bb kerdezes
mellett. ,Kerdes" alatt, persze, a barkochba jatekszabalyai-
nak megfeleloen, olyan kerdes ertendo, amely igennel vagy
nemmel megvalaszolhat6. A kapott valaszokat leirva, es
,igen" helyett l-est, ,nem" helyett 0-t irva, a kapott valasz-
sorozat (amely tehat azt, amit ki kellett talalni, egyertelmuen
jellemzi) helyettesitheto egy 0 es I jegyekbol a116 szamsoro-
zattal. Ezt az eljarast k6dolasnak hivjak, magat a 0 es I
jegyekbol a116 szamsorozatot k6dsz6nak. Az, hogy minden
termeszetes szam egyesekkel es nullakkal kifejezheto, j61
ismert, hiszen ehhez elegendo a szamot felirni a 2-es szam-
rendszerben. * De az is nyiivanvalo, hogy minden magyar
(vagy mas) nyelvii szoveg is kifejezheto, k6dolhat6 a 0 es I
szamjegyekbol a116 szamsorozattal. Peldaul ezt elerhetjiik
ugy, hogy az abece betiiihez hozzarendeliink a 0 es I szam-
jegyekbol all6 sorozatokat, es betiinkent irjuk at a szoveget.
Ha peldaul az alabbi 30 betiibol all6 abecet vessziik alapul,
aa bed eefgh ijklm noopq rstuii vwxyz,
tovabba a pontnak es a sz6koznek is megfeleltetiink egy-egy
O-b61 es 1-bol all6 jelsorozatot, akkor teMt 32 ilyen soro-
zatra van sziikseg, es 5 darab 0-b61 es 1-bol a116 jelsorozat
eppen 32 van, teMt minden betiihoz, tovabba a ponthoz es a
sz6kozhoz egy otjegyii, nulhikb61 es egyenesekbol a116 soro-
zatot rendelhetiink hozza. Igy a szoveg eppen otszor annyi
jelbol fog allni, mint betiikkelleirva. Hasonl6keppen minden
informaci6 kifejezhet6 0 es I jelek eleg hossru sorozataval.
Ennek nagy gyakorlati jelentosege van, hiszen az elektroni-
kus szamit6gep programozasanai, mivel a gepnek a kettes
• Bonyolult magyan\zat helyett: az I, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 szamok kettes
szamrendszerbeli alakjai I, 10, 11, 100, 101, 110, 111, 1000, tehilt
mindig 1-gyel n6velji.ik az utols6 szilmot, de ha kett6 jOnne ki, azt
,bevaltjuk" egy ujabb egyesre a tole ba1ra es6 helyen stb. Tehat
jobbr61 menve bal fele az els6 helyen ano 1-es l-et jelent, a masodik
helyen a116 2-t, a harmadik he1yen all6 22 ~ 4-et, a negyedik helyen
all6 23 ~ 8-at stb. Pl. 1110 a 8+4+2 ~ 14 kettes szamrend-
szerbe1i alakja. ( K. Gy.)
2• 19
 szamrendszer az ,anyanyelve", a geppel nemcsak a program
soran feldolgozand6 szamadatokat kell a kettes szamrend-
szerbe atirva kozolni, hanem mindenfajta utasitast is 0 es 1
jelekbOI al16 sorozat formajaban kell k6dolni es a gepbe
betaplalni. Az informaci6mennyiseg definici6jat ezek utan
ugy is megfogalmazhatjuk, hogy egy tetszoleges informaci6
mennyiseget ugy merjiik meg, hogy a sz6ban forgo infor-
maci6t atirjuk, azaz k6doljuk 0 es 1 jegyekbol all6 sorozatta,
a lehetolegcelszeriibb m6don (vagyis ugy, hogy a lehetoleg-
rovidebb jelsorozatot kapjuk), es az igy kapott jelsorozat
(k6dsz6) hosszaval (szamjegyei szamaval) merjiik az infor-
maci6 mennyiseget. Az e!Oad6 hangsulyozta, hogy ez, persze,
nem szabatos matematikai definici6, ezt majd kesobb adja
meg. Ez csak szem leletes kifejezese annak, hogy mit ertiink
informaci6mennyisegen; csak arra szolgal, hogy legyen vala-
milyen elkepzeJesiink errol a fogalomr61; amit mondott,
tekintsiik azt elso Jepesnek az informaci6mennyiseg fogal-
manak megkozeliteseben. Azt is hangsulyozta, hogy amikor
az informaci6 mennyiseget akarjuk merni, szammal kife-
jezni, akkor szandekosan es tudatosan figyelmen kiviil hagy-
juk az informaci6 tartalmanak es jelentosegenek kerdeset.
Nagy sikere volt (fOleg a Ianyoknal) annak a peldajanak,
hogy a valasz arra a kerdesre, hogy ,Kisasszony, szereti
a sajtot?" - akar igen, akar nem a valasz -, ugyanugy
1 egysegnyi informaci6t tartalmaz, mint a valasz arra a ker-
desre, hogy ,Kisasszony, akar a felesegem lenni?", pedig a
ket valasz tartalma es jelentosege nyilvanval6an egeszen
mas. Ezzel kapcsolatban ramutatott, hogy az elmondottak
szerint az informaci6 egysege egyetlenegy, igennel vagy
nemmel megvalaszolhat6, egyebkent tetszoleges kerdesre
adott valaszban foglalt informaci6 mennyisege.
Mas kent kifejezve: az informaci6 egysege egyetlenegy,
0 vagy 1 jellel kifejezheto (k6dolhat6) informaci6 mennyi-
sege. Igy peldaul egy a kettes alapu szamrendszerben felirt
20
szam minden egyes szamjegye I egysegnyi informaci6t tar-
talmaz. Ezzel fiigg ossze az informaci6 egysegenek elneve-
zese: az informaci6 egyseget bit-nek nevezik, ami a binary
digit (angolul: kettes szamrendszerbeli szamjegy) roviditese.
Ebben az elnevezesben meg egy sz6jatek is el van rejtve,
hiszen ,bit" angolul azt jelenti, hogy valaminek egy kis
darabkaja, morzsaja, tehat a bit: egy morzstinyi informdci6.
A k6dolassal kapcsolatban arr61 is sz6 volt, hogy altala-
ban az informaci6 tovabbitasa celjab61 kell az informaci6t
a tovabbitas m6djanak megfeleJOen k6dolni. Igy peldaul
a tavirat tovabbitasakor az iizenetet a morzeabece jeleivel
(hosszti es riivid jelekkel) kell k6dolni. A tevead6 a kepet
ugy k6dolja, hogy azt kis pontokra bontja, es annek meg-
feleloen, hogy a pontok sotetek vagy vilagosak, ad le jeleket,
amelyeket elektromagneses hullamok tovabbitanak a teve-
vevokesziilekhez, amely azokat visszaalakitja keppe - mas
sz6val dek6dolja. De ennel sokkal egyszeriibb peldat is lehet
adni a k6dolas fogalmara, amelyet tulajdonkeppen mindenki
j61 ismer, meg ha nem is nevezi igy: a k6dolas tulajdonkeppen
maga az iras is, amely hangoknak betiiket feleltet meg;
ebben az esetben az olvasas a dek6dolas. Az agyunk is vala-
hogy k6dolja az informaci6t, amelyet emlekezetiinkben
elraktaroz, csak rna meg nem tudjuk pontosan, hogy milyen
eljarassal tiirtenik az agyban a k6dolas es a dek6dolas.
K6dolas az is, amikor valaki csom6t kiit a zsebkendojere,
hogy errol valami eszebe jusson. Az eload6 emlitette, hogy
egyes indian torzsek ezt a fajta k6dolast magas szinvonalra
fejlesztettek: kiitelre kiitiitt csom6k segitsegevel kiildtek
iizeneteket. K6doliis az is, amikor fenyjeleket adnak egymas-
nak a haj6k, vagy az Alpokban balesetet szenvedett turistiik
sippal adnak S. 0. S.-jelet. Mindenfele titkosiras is, persze,
k6dolas- innen sziirmazik maga a ,k6dolas" sz6. A gra-
mofonlemezen, a magn6szalagon is k6dolva van a zene vagy
a beszed stb. Egyikiink megjegyezte, hogy ugy liitszik, a k6-
21
 dolassal tebat ugy vagyunk, mint Moliere darabjanak szerep-
IOje, aki nem tudta, hogy 6 egesz eleteben pr6zaban beszelt:
mi sem tudtuk, hogy szinte minden tevekenysegiink soran
informaci6t k6dolunk es dek6dolunk.
Az eloadason eppen 32-en voltunk jelen hallgat6k. Az el6-
ad6 feltette a kerdest, hogy ha 6 valamelyikiinkre gondol,
bany kerdessel tudnank kitalalni, hogy melyikiinkre gondolt.
Rogtiin ravagtam, hogy ot kerdessel. Persze, az el6ad6 meg-
kerdezte, hogy hogyan kerdeznek. Azt valaszoltam, hogy
a neveket abecesorrendben felirnam, azutan elso kerdeskent
azt kerdeznem, hogy az elso 16 nev kozott van-e a gondolt
nev. Akar ,igen", akar ,nem" a va!asz, a megmarad6 lehe-
t6segek szama a felere, azaz 16-ra csokkent. Hasonl6keppen
a masodik kerdessel 8-ra, a harmadikkal 4-re, a negyedikkel
2-re csokkenthet6 a meg fennmarad6 lehet6segek szama,
cs igy az otiidik kerdessel biztosan ki tudom talalni, hogy a
32 hallgat6 koziil kire gondolt. Ezek utan az el6ad6 azt
kerdezte, hogy ha az ot kerdest egyszerre kell feltennem,
tehat az egyes kerdesek megvalasztasana! nem allnak rendel-
kezesemre az el6z6 kerdesekre kapott valaszok, akkor is
eleg-e ot kerdes. Erre azt valaszoltam, hogy ezt nem tudom,
mivel a barkochba jatekna! az ember mindig az el6z6 kerde-
sekre kapott valaszok alapjan va!asztja meg a kovetkez6
kerdeset, de azt hiszem, hogy ha egyszerre kell a kerdeseket
feltenni, akkor otnel tobb kerdesre van sziikseg. Ebben
viszont tevedtem. Az el6ad6 megmutatta, hogyan lehet ot
olyan kerdest cgyszerre feltenni, hogy az ot valaszb61 egyer-
telmuen megallapithat6, a 32 hallgat6 kiiziil kire gondolt.
A hallgat6kat meg kell szamozni O-t61 31-ig, a sorszamokat
felirni a kettes szamrendszerbe, igy mind a 32 nevhez tartozik
egy otjegyii, nullakb61 es egyesekb61 all6 kettes szamrendszer-
beli szam (az otnel kevesebb jegyii szamokat otjegyiive
tessziik azaltal, hogy 0-kat irunk az elejere, pl. a 0 sorszam-
nak a 00000, az 1 sorszamnak a 00001 felel meg); en a 14-ik
22
vagyok a nevsorban*, tehat az en nevemnek a 01110 szam
felel meg. Ezek utan az ot kerdes a kovetkez6: a gondolt
hallgat6 nevenek sorszamat a kettes szamrendszerben felirva
az elso, masodik, a harmadik, a negyedik, az otOdik jegy
egyes-e. Ha peld{ml erre az ot kerdesre rendre a ,nem, igen,
igen, igen, nem" valaszokat kapjuk, akkor ram gondolt
az el6ad6. Ez nagy on meglepett, hiszen a barkochba jatekban
nagy gyakorlatom van, a kollegiumban sokszor jatsszuk,
es en vagyok elismerten a legjobb barkochbaz6 (nemregiben
azzal arattam sikert, hogy kitalaltam a kovetkez6t: ,kukac
altai ragott lyuk abban az almaban, amely Newton fejere
esett".), de arra meg soha nem gondoltam, hogy a kerdeseket
ne egymas utan, hanem egyszerre tegyem fel.
Ezek utan az el6ad6 nehany tovabbi peldat mondott,
pl. ,hany bit informaci6t tartalmaz a szemelyi igazolvany
sorszama ?" Azt mondta, hogy Magyarorszagon kereken
7,5 milli6 feln6tt allampolgarnak van szemelyi igazolvanya.
lgy tehat arr61 van sz6, hogy ha 6 egy tetszoleges feln6tt
magyar allampolgarra gondol, Mny kerdessel tudjuk kibar-
kochbazni, hogy kire gondolt. Erre, persze, konnyen tudtunk
valaszolni. Mivel 222 = 4194304 es 22a = 8388608, teMt
ehhez 23 kerdes sziikseges. Ezek utan azt kerdezte, hogy
helyes-e azt mondani, hogy a szemelyi igazolvany sorszama
pontosan 23 bit informaci6t tartalmaz. Tobben is azt vala-
szoltuk, hogy ez akkor lesz csak pontosan igaz, ha a szemelyi
igazolvanyok szama eleri a 8388608-at, teMt azt a szamot,
amelynek a kettes alapu logaritmusa pontosan 23. Ha jelenleg
csak 7 es fel milli6 a szemelyi igazolvanyok szama, ugy a sze-
melyi igazolvany szamaban foglalt informaci6 valamivel
kevesebb, mint 23 bit, de 22 bit-nel persze tobb. Igy kozosen
eljutottunk a kovetkez6 eredmenyre: ha a barkochba jatek-
* Donat Bonific, persze, a val6di nevere gondol - 0 nem is tudja,
bogy milyen alnevet adtam neki. I R. A.)
23
 ban a szabalyokat ugy rn6dositjuk, hogy pontosan N kiilon-
bozo dolog (szernely, targy stb.) valarnelyikere szabad csak
gondolni, akkor a gondolt dolog kitala!asahoz log, N bit
inforrnaci6ra van sziikseg. Ezek utan azt rnondta az eload6,
hogy pr6baljuk a kapott eredrnenyt rnegfogalrnazni a bar-
kochba jatek nelkiil. Nemi pr6ba!gatas utan ez is sikeriilt,
a kovetkezokeppen: Ha egy adott, N elemu H halmaz egy
ismeretlen x elemet megadjuk, amelyrffl eleve semmi mast nem
tudtunk, mint hogy a H halmazhoz tartozik, az igy kapott
informaci6 mennyisege log 2 N bit. Ezt a kepletet nevezik
H artley-fele kepletnek. Ezutan az el6ad6 az informaci6 additi-
vitasanak torvenyet isrnertette. Legegyszeriibben ezt is a bar-
kochba jatekon keresztiil lehet megerteni. Ha egyszerre ket
dolgot keii kitala!nunk, rnondjuk x,-et es x.-t, rnegpedig
x,-rol csak azt tudjuk, hogy az N 1 elernii H, halmaz eleme,
x 2-r61 pedig csak azt, hogy az N 2 elemii H 2 halmaz eleme,
akkor ezt ugy is felfoghatjuk, hogy az (xb x,) part keii
kitalalnunk, arnely eleme az osszes (xb x,) parok H halma-
zanak, ahol x, a H 1 halmaz tetszoleges eleme es x, a H 2
halrnaz tetszoleges eleme, fiiggetleniil att61, hogy rni x, erteke.
Nyilvanval6, hogy a H halmaznak N,N, eleme van, es igy az
(xb x,) par kitaialasahoz sziikseges kerdesck szama (vagyis
az (x1. x,) par meghatarozasaban foglalt informaci6 mennyi-
sege) a Hartley-keplet szerint log 2 N,N2 • Masreszt azonban
Xt es X2 kitalalasat vegezhetjiik kiiJon-kiiJon, igy X1 kitalala-
sahoz log 2 N 1 kerdesre x, kitaialasahoz log 2 N 2 kerdesre,
osszesen x 1 es x 2 egyiitt val6 kitalalasahoz log 2 N 1 + log 2 N 2
kerdesre van sziikseg, vagyis x, es x, meghatarozasahoz
sziikseges inforrnaci6mennyiseg osszesen log 2 N 1 +log, N 2 bit.
Ezen inforrnaci6mennyisegre tehat latsz6lag ket kifejezest
kaptunk, de, persze, a ketto cgyen16 egymassal, a logaritmus-
fiiggveny j61 ismert tulajdonsaga rniatt (szorzat logaritmusa
egyenlo a tenyczok logaritrnusainak osszegevel):
log 2 N,N2 = log2 N, + log 2 N 2 •
24
lgy tehit eljutottunk az informaci6 additivitasanak torvenye-
hez.
Befejezesiil meg az informaci6 fogalmar61 beszelgettiink.
Az el6ad6 figyelrneztetett, hogy miutan mar az informaci6
mennyiseget szarnszeriileg rnerni tudjuk, az ,inforrnaci6"
sz6t tulajdonkeppen ketfele - konkret es absztrakt, illetve
kvalitativ es kvantitativ- ertelernben haszna!juk. Inforrnaci6
alatt ertjiik egyreszt rnagat a konkret informaci6t (ertesiilest),
masreszt ennek szamszerii merteket, vagyis a konkret infor-
maci6ban foglalt absztrakt informaci6mennyiseg mertek-
szamat, bit-ben kifejezve. Celszerii csak a konkret informa-
ci6t nevezni ,informaci6"-nak, mig a konkret informaci6
szamszerii informaci6tartalmat ,informaci6mennyiseg"-nek.
Felreertes elkeriilese vegett az ,informaci6" sz6 helyett idon-
kent az ,ertesiiles" sz6t fogjuk hasznalni. Azt is mondta,
hogy erdernes tisztazni, hogy az informaci6 sz6n (a konkret,
kvalitativ ertelemben) ugyanezt ertjiik-e. Azt kerte, hogy
mindenki irjon fel egy papirra tiz olyan magyar sz6t, amely-
nek jelentese tobbe-kevesbe rokon az ,informaci6" sz6
jelentesevel. En a kovetkezo tiz sz6t irtam fel:
I. ertesiiles 6. tajekoztatas
2. hir 7. felvilagositas
3. kozles 8. tudas
4. ujsag 9. jeiiemzes
5. adat I 0. bejelentes
A tobbiek cedultiin elofordultak meg e szavak kovetkezo
variansai is: ismeret, hiradas, kozlerneny, adatszolgaltatas,
tudatas, megmondas, bemondas, megadas, leiras, kijelentes.
Azzal valtunk el, hogy igen nehez volna az ,inforrnaci6"
szemleletes fogalmat formalisan definiiilni, de ez nem is
sziikseges, rnert amikor e sz6t hasznaljuk, rnindannyian lenye-
geben ugyanarra gondolunk, es a tovabbiakban az informa-
ci6 matematikai fogalmat ugyis szabatosan definialni fogjuk;
25
 nyomatekosan hangsulyozta az eloado, hogy e fogalomhoz
meg nem jutottunk el, csak az eiso iepest tettuk meg cbbe
az ininyba, azt a iepest, amit elsonek Hartley tett meg 1928-
ban.
Vegiil nehany feiadatot oldottunk meg, ameiyek segitettek
a Hartley-formula ertelmet megerteni. Peldaul a ki:ivetkezo
kerdest vizsgaltuk, amely mint az eioado mondotta, az infor-
macioelmelet egy fontos fejezetehez, a keresciselmelethez tar-
tozik: 27 aranyermenk van, amelyek ki:iziil 26 vaiodi, egy
azonban hamis, ugyanis mas fembol van, csak be van ara-
nyozva, es igy szemre nem kiili:inbi:iztetheto meg a ti:ibbitol;
tudjuk, hogy a hamis erme ki:innycbb, mint a vaiodiak_
A hamis penz megtaia!asara rendelkezestinkre all egy ketkaru
merieg, amellyel csak azt iehet eldi:inteni, hogy a ket serpenyo
tartaima egyforma nehez-e, es ha nem, melyik a nehezebb.
Kerdes: hany meres sztikseges a hamis penz megtalalasahoz?
MieiOtt a feladatot megoldottuk volna, closzi:ir a szoban
forgo informaciomennyisegek kiszamitasa utjan a ki:ivetkezo-
keppen kaptunk egy also becslest a sztikseges meresek sza-
mara: a hamis penz barmelyik lehet a 27 ki:iziil, tehat a
hianyzo informacio a Hartley-formula szerint logz 27.
Marmost minden meresnek csak 3 eredmenye lehetseges
(a bal oidali serpenyo nehezebb, a jobb oidali serpenyo nehe-
zebb, iiietve a ketto egyenlo sulyu) es lgy egy-egy meres
iogz 3 informaciot adhat csak. Ha tehat x merest vegztink,
ugy kell, hogy X logz 3 ~ logz 27 iegyen. Mivel logz 27 =
= 3 log 2 3, ebbol ki:ivetkezik, hogy x ~ 3, vagyis legalabb
3 meres sziikseges. 3 meressel viszont valoban meg lehet
taialni a hamis penzt; e!Oszi:ir a merleg mindket serpenyojebe
9-9 ermet tesztink. Ha az egyik serpenyo felszall, az abban
levo 9 erme ki:izt van a hamis; ha egyensulyban van, akkor a
maradek 9 ki:izi:itt van a hamis erme. Igy egy meressel a iehet6-
segek szamat 9-re csi:ikkentettiik. Masodszora ebbol a 9-bol
tcsziink Mrmat-harmat a merleg ket serpenyojebe, es igy a
26
ki:ivetkezo meres utan mar csak harom erme van, amelyik
szamitasba jon. Harmadszorra e 3 erme ki:iztil tesziink egyet-
egyet a merleg ket serpenyojebe, es igy akarmi is a men!s
eredmenye, megtalaljuk a hamis penzt.
Az e!Oadas vegen az volt az erzesem, hogy amit hallottam,
teijesen ertem. Most, hogy atgondoltam az egeszet, !atom,
hogy egy sereg kerdes nyitva maradt.
Az vilagos, hogy egy igennel vagy nemmel megva!aszol-
hato kerdesre adott va!asz egy egysegnyi, azaz egy bit infor-
maci6t tartalmaz; igen am, de mi van, ha a barkochba!
jatekban iigyetleniil kerdezek, es azt, amit i:it kerdessel ki
lehetett volna tahilni, az i:iti:idik kerdes utan meg nem tudom
kitalalni: hogyan lehetseges ez, hiszen iigyctlen kerdezesnel
is i:it kerdesre ot vaiaszt es igy 5 bit informaciot kapok?
Itt latszolag valami ellentmondas van: amikor eleg 5 bit
egy 32 elemil halmaz egy eiemenek kitala!asahoz, maskor
pedig nem e!eg? Az informacio mennyisege nem fiigghet
attol, hogy en jol kerdezek-e. Mas kent kifejezve: nyilvan,
ha iigyetleniil kerdezek, akkor i:it kerdesre kapott vaiaszbol
5 bit-nei kevesebb informaciot kapok - mondjuk, csak
3 bit -et. De hiszen az egyes kerdesekre ad ott valaszok kiili:in-
kiili:in ekkor is egy-egy bit-et tartalmaznak. Hova veszett el
Mt 2 bit? E kerdes elso pilianatban rejtelyesnek latszott,
de azutan eszembe jutott, hogy mi ti:irtent legutobb, amikor
barkochb:lt jatszottunk, es ez segitett megoldani a rejteiyt.
Az ti:irtent ugyanis, hogy aznap este faradt es sz6rakozott
voltam, es ez iehetett az oka, hogy a kerdezes soran feltettem
oiyan kerdest, ameiyet mar egy perccel eiObb meg is vala-
szoltak. ,De hisz ezt mar kerdezted" - mondtak a ti:ibbiek
korusban, es azt ajanlottak, hogy ha faradt vagyok, hagyjuk
abba - es ez is ti:irtent. Kisse bosszantott az eset akkor,
de most jol ji:itt. Raji:ittem ugyanis, hogy az iigyetlen kerdezes
27
legegyszeriibb m6dja az, ha a masodik alkalommal a kerdezo
egyszeriien megismetli az else kerdest. Ez esetben, persze,
tovabbra is igaz, bogy mind az elso kerdesre, mind a masodik
(az elsovel azonos) kerdesre kapott valasz egy-egy bit infor-
maci6t tartalmaz, de a masodik bit nem uj informaci6,
hanem ugyanaz, amit mar az elso valaszban megkapott a ker-
dezo; igy tehat az iigyetlen kerdezo ket azonos kerdesere_
adott ket azonos va!asz egyiittveve nem ket, hanem csak egy
bit informaci6t tar!almaz. Lenyegeben ez a helyzet akkor is,
ha nem ennyire durva hi bat kovet el valaki, csak eppen nem
a legcelszerilbb m6don kerdez. Ez esetben, persze, nem pon-
tosan ugyanazt az informaci6t kapja meg ketszer, hanem a
masodszorra kapott I bit informaci6nak csak egy resze uj,
egy resze olyan informaci6, amely az elso kerdesre kapott
va!aszban mar benne volt, vagyis a 2 bit n\szben atfedi egy-
mast. Ha pl. a 2 bit-nek a fele kozos, akkor a ket valaszb61
egyiittveve nem 2, han em csak I I /2 bit informaci6t kaptunk.
Ha peldaul az elso 8 szam cgyiket kell kitalalnom, es elOszorre
azt kerdeznem, bogy a gondolt szam az I, 2, 3, 4 szamok
egyike-e es fiiggetleniil a valaszt61 masodszorra megkerde-
zem, bogy a gondolt szam az I, 5, 6, 7 szamok egyike-e,
akkor a kerdesre adott valasz nyujt ugyan uj informaci6t,
de ez kevesebb, mint egy teljes bit, es eppen ezert ennel az
iigyetlen kerdezesnel elOfordulhat, hogy osszesen harom
helyett negy kerdesre van sziikseg, mig ha masodszorra azt
kerdezem, bogy a gondolt szam az I, 2 es 5, 6 szamok vala-
melyike-e, akkor a harmadik kerdesre biztosan ki tudom
talalni a gondolt szamot. Jgaz viszont, bogy az emlitett rossz
kerdezes eseteben elOfordulhat, bogy mar a masodik kerdesre
kapott valasz utan ki tudom talalni a gondolt szamot, mig
a j6 kerdezes mellett ez nem fordulhat e!O: annal min dig
sziikseg van a harmadik kerdesre! Igy tehat a rossz kerdezes
tulajdonkeppen hazardjatekot jelent. Az az erzesem, hogy
ennel a hazardjateknal az ember atlagban veszit; ezt majd
28
egyszer kesobb meg vegig akarom gondolni. Most elobb egy
masik problema! akarok j61 atgondolni: az a benyomasom,
bogy ennek tisztazasa sziikseges az elobbi problema meg-
ertesehez is. Arr61 van sz6, bogy mit jelent a nem egesz
ertekil informaci6? Az az allitas, bogy valamely N elemii
H halmaz egy ismeretlen elemenek kitahl!asahoz log 2 N bit-
nyi informaci6ra van sziikseg, teljesen vilagos, ha log2 N
egesz szam, vagyis ha N = 2\ ahol k pozitiv egesz szam,
mert ez esetben val6ban pontosan k kerdessel ki lehet talalni
az ismeretlen elemet, kevesebb kerdessel viszont nem. De mit
jelent tulajdonkeppen az, hogy valamit log2N kerdessel ki
lehet talalni, ha log 2 N nem egesz szam? Ezen a kerdesen
az eload6 valahogy atsiklott; persze lehet, bogy legkozelebb
akar erre visszaterni, engem azonban most izgat a kerdes.
Ezen a kerdesen sokat gondolkoztam, amig rajottem
a megoldasra. A kovetkezo meggondolas vezetett celhoz:
egy 7 elemil halmaz egy elemenek kitalalasahoz Mrom es
egy 9 elemii halmaz egy elemenek kitalalasahoz negy kerdesre
van sziikseg, mig a Hartley-formula szerint egy 7, illetve
9 elemii halmaz egy elemenek megadasahoz log2 7 =
= 2,80735 ... , illetve log 2 9 = 3,16993. . . bit informaci6
sziikseges. Ha azonban a 7 elemil H 1 halmaz egy x 1 elemet
(pl. a bet egy napjat) es a 9 elemii H 2 halmaz egy x 2 elemet
(pl. a Nap 9 bolyg6ja egyiket) egyszerre akarom kitaialni,
ehhez nem 3+4 = 7, hanem csak hat kerdesre van sziikse-
gem, hiszen osszesen 7. 9 = 63 lehetoseg koziil kell egyet
megtalalni es 63 -< 64 = 2 6 (illetve log2 63 = log2 7 +
+ log 2 9 = 5,97728 -< 6). Ezek utan mar konnyen meg tud-
tam magamnak valaszolni a kerdest teljes a!talanossagban,
hogy milyen ertelemben igaz tetszoleges N szamra, amely
nem 2 hatvanya, hogy egy N e!emii halmaz egy ismeretlen
elemenek kitaialasahoz log2 N kerdesre van sziikseg (abo!
tehat log 2N nem egesz szam !). Ez a kovetkezot jelenti.
Ha nekem az N elemil halmaz egy ismeretlen elemet nem
29
 egyszer kell kitalalnom, banem sokszor, mondjuk k-szor,
peldaul ugy, bogy k masik jatekossal jatszom barkocbMt,
es ezek mindegyike egynuist61 fiiggetleniil gondol az N elemu
balmaz egy-egy elemere es nekem ezt a k elemet egyszerre
kell kitalalnom, akkor ezt tebetem ugy, bogy nem egyenkent
kerdezek a k dologra, hanem a k ismeretlen dologb61 all6
(x, x2, ... , xk) k-sat igyekszem kitalalni. Mivel ez Nk kiilon-
bozo erteket vehet fel, az ehhez sziikseges kerdesek szamat
ugy kapom meg, hogy veszem Nk 2 alapu logaritmusat, es ezt
felkerekitem egesz szamma: ha ez a kerdesszam Sk, akkor
tehat
log2 Nk < Sk < log2 Nk+ I.
Mivel log2 Nk = k log2 N, igy tehat
log2 N <
sk
k < log2 N + k
1
. ban nem tudta elmondani, hogy mit latott. Bar Kochba
Mivel Sk azt jelenti, hogy az N elemii halmaz k elemenek
kitalalasahoz Mny kerdesre van sziikseg, ? azt jelenti,
bogy az N elemii halmaz egy elemenek kitalalasahoz atlagban
hany kerdesre van sziikseg. Mivel I 1k tetszoleges kicsinnye
teheto azaltal, hogy k erteket eleg nagynak valasztjuk,
a kapott credmeny azt jelenti, hogy ha N nem 2-hatvany,
akkor ha eleg sokszor kell egy N e!emii halmaz egy ismeretlen
elemet kitalalni, akkor ez ehhez atlagban sziikseges kerdesek
szama tetszoleges kevessel lesz csak nagyobb log2 N-ne!.
Ebben az ertelemben igaz tehat, hogy pl. egy 7 elemu halmaz
egy ismeretlen elemenek kitalalasahoz 2,80735. . . kerdesre
van sziikseg. Peldaul az N = 7 esetben, mivel 76 = 117649 <
< 2 17, tehat ha egy 7 elemu halmaz hat elemet egyszerre
akarom kitalalni, ehhez 17 kerdes eleg, es igy a halmaz egy
elemenek kitalalasahoz atlagban _!2 = 2,833 ... kerdes eleg-
, 6
seges.
30
A barkochba j:itekkal kapcsolatban utananeztem, bogy
tulajdonkeppen ki volt Bar Kochba, es miert r6la neveztek
el ezt a jatekot. Amikor i. sz. 135-ben a zsid6k szabadsaghar-
cot inditottak a r6mai elnyomas ellen, Bar Kochba volt a
vezeriik. (A Bar Kochba nev azt jelenti, bogy ,A csillag
fia".) A tuleroben levo r6mai hadsereg ostrom ala vette a va-
rat, amelyet Bar Kochba vezetesevel egy kis letszamu,
de elszant helyorseg hOsiesen vedett. Ezek torteneti tenyek.
Marmost a barkochba jatek nevet allit6lag onnan kapta,
bogy Bar Kochba kikiildott egy felderitot, bogy kikemlelje
a r6maiak taborat; a felderitot azonban a r6maiak elfogtak
es kegyetleniil megkinoztak, tobbek kozott kivagtak a nyel-
vet. A felderito megszokott a r6mai fogsagb61 es jelentkezett
Bar Kochbanal, beszelni azonban nem tudott, es igy szavak-
erre igennel es nemmel megvalaszolhat6 kerdeseket tett fel
neki, amelyekre a megkinzott katona fejb6lintassal, illetve
fejrazassal valaszolt. Igy Bar Kochba mindent megtudott
a nema felderitotOI a r6mai seregrol, amire a var vedelmehez
sziiksege volt.
A baj csak az, hogy e meggyozoen hangz6 tortenetrol a for-
rasmunkak nem tudnak. Val6sziniileg ezt a legendat az kOI-
totte, aki a barkochba jatekot kitalalta es Bar KochMr61
elnevezte, de bogy ez ki volt, azt nem sikeriilt eddig kideri-
teni. 0 gy latszik, bogy a j:itek Budapesten keletkezett a sza-
zad elejen. A jatek Budapesten a XX. szazad elejen minden-
esetre igen nepszeru volt, fOleg az ir6k koreben; Karinthy
es Kosztolanyi irasaikban tobbszor is emlitik a jatekot, ok,
tovabba Szomahazy Istvan nagy mesterei voltak a barkochba
jateknak.
Elgondolkoztam azon, hogy ha igaz volna a Bar Kochbar61
sz616 tiirtenet, akkor o tulajdonkeppen az informaci6elmelet
e!Ofutara lett volna. A Bar Kochba-legendanak azonban,
ugy latszik, nincsen semmi tiirteneti alapja. Erdekes volna
31
viszont mega!lapitani, mi6ta ismeretes, hogy igen-nem vala-
szokkal, tehat ket jelb61 a116 jelsorozatokkal minden infor-
maci6 kifejezhet6 (k6dolhat6); ugy latszik, ezt a tenyt reg6ta
ismerik - erre vall mindenesetre egy regi indiai monda.
lgy hat az informaci6elmelet elozmenyei mindenkeppen
nagyon messzire nyu lnak vissza, annak ellenere, hogy igen
fiatal tudomany. Ojabb pelda ez arra az igazsagra, amivel
Thomas Mann Jakobja kezdodik: ,Melyseges mely a mult-
nak kutja ... "
MASODIK ELOADAS
Val6ban, az el6ad6 eppen azzal kezdte, amire en is raji:ittern:
Megmagyarazta, hogy mit jelent a Hartley-formula, ha
log 2 N nem egesz szam. Ezek utan arr61 beszelt, hogy arnikor
eddig azt mondtuk, hogy egy N elernfi halmaz egy isrneretlen
elemet kell kitalalni, tulajdonkeppen hallgat61agosan fel-
tettiik, hogy ez az N elem egyforrnan val6szinii. A val6sagban
azonban ez csak ritkan teljesiil. Arnikor arr61 beszeliink,
hogy I; a H = {xb x., ... , xN} halrnaz egy ismeretlen eleme,
ez tulajdonkeppen azt jelenti, hogy I; egy olyan val6szinusegi
valtoz6, arnelynek lehetseges ertekei x" x., ... , xN. Mar-
most jeli:ilje pk annak a va16szinfiseget, hogy I; az xk erteket
veszi fel (k = 1, 2, ... , N), akkor az altalanos esetben
P1. P•· ... , PN tetszoleges pozitiv szarnok, arnelyeknek az
i:isszege 1. Arnikor rnegtudjuk, hogy az adott esetben ; rnelyik
lehetseges erteket vette fel, vagyis ha megfigyeljuk a I; va16-
sziniisegi valtoz6t, ez a rnegfigyeles bizonyos rnennyisegii
inforrnaci6t tartalrnaz, amelyet H(l;)-vel jeli:iliink. Ennek
a H(l;) inforrnaci6mennyisegnek a rneghatarozasaval foglal-
koztunk rnostanaig is, csak eddig arra az esetre szoritkoztunk,
amikor /; Jehetseges ertekeit, tehat az XI, X2, ... , XN ertekeket
32
ugyanazzal a va16szinfiseggel, vagyis N val6szinfiseggel
veszi fel, tehat amikor P1 = P• = ... = PN = ~.
Ebben a specialis esetben ervenyes a
H(;) = log.N
Hartley-fele formula. Az altalanos esetre H(l;) informaci6-
mennyiseget a
1 1 1
H(l;) = P1 log -+p2log - + ... +PN log -
p p PN
un. Shannon-jete formula adja meg. H(l;) szemleletes jelentese
az altalanos esetben lenyegeben ugyanaz, mint az egyen16
val6szinfisegek eseteben, egy egesz csekely m6dositassal.
A barkochba jatek nyelven kifejezve H(l;) ertelmezese a ki:ivet-
kez6: ha I; jeli:ili azt, amit a barkochba jatekban ki kell
tala!ni, tehat a masik jatekos p 1 val6szinfiseggel gondol x 1-re,
P• val6szinfiseggel x.-re, stb., ... , PN val6szinfiseggel xN-re,
akkor ezt a jatekot eleg sokszor jatszva es a legcelszerfibb
kerdezesi rn6dszert alkalrnazva a gondolt dolog kitalalasahoz
atlagban, 1-hez tetszoleges ki:izeli va16szinfiseggel, tetszoleges
kevessel ti:ibb, mint H(l;) kerdesre van sziikseg. Az elteres
a Hartley-fele specialis esettel szernben abban all, hogy itt
hozza kell tenniink azt a rnegszoritast, hogy ,1-hez tetszoleges
ki:ize1i va16szinfiseggel", arnire a szirnrnetrikus esetben nem
volt sziikseg.
A barkochba jatek nyelve helyett a k6dolas fogalrnaval
kifejezve Ha) definici6ja a ki:ivetkezokeppen fogalrnazhat6
meg: ~· jelentsen egy val6szinfisegi valtoz6t, arnely az x1. x.,
... , xN ertekeket rendre P1. P•, ... , PN va16szinfiseggel veszi
fel. Vegezziink I; ertekere vonatkoz6Iag egyrnas utan fiiggetlen
rnegfigyeleseket, akkor e rnegfigyeleseket 0-1 sorozatokkal
k6dolva elerheto, hogy egy megfigyeJes k6dolasahoz Atlag-
33
ban 1-hez tetsz61egts kozeli va\6sziniiseggel, H(~) = erteke ;,5 = j1 + 1 j-2 = 1,5. Ennelfogva a nagy szamok
= pdog _!1 +p2log _1_+ ... +PN log J.--nel tetsz6leges
tOrvenye* szerint, ha eJeg sok dobfist vegziink, akkor az
P P2 PN
kevessel Hibb 0 vagy I jel keriiljon felhaszna!asra. egyes dobasoknak megfele\6 k6dszavak atlagos hossza 1-hez
A fenti allitas helyesseget el6szor a kovetkez6 peldan ellen- tetsz6leges kozeli val6sziniiseggel 1,5+ e-nal kisebb lesz,
oriztiik: Ket penzdarabbal dobjunk es i; jelentse, hogy az akarmilyen kis pozitiv szam is e.
ermek kiiziil Mny mutat fejet. Igy teMti; a o, 1 es 2 ertekeket A k6dolasi eljaras, amit e peldaban alkalmaztunk, a bar-
veszi fel, rendre ! ,~-, ! val6sziniisegekkel. Ennelfogva
kochba jatek nyelvere lcforditva azt jelenti: ha ki kell
talalnunk, hogy a masik jatekos ket ermevel hany fejet
e peldaban azt kell megmutatnunk, hogy i; erteket sok egy- dobott, el6szor azt kell kerdezniink, hogy egy fejet dobott-e.
masutani dobasnal megfigyelve, az eredmenysorozatot lehet Ha a valasz igen, akkor egy kerdessel kitalaltuk, amit kell,
ugy 0-1 sorozat formajaban k6dolni, hogy 1-hez tetsz6lege- mig ha a va1asz nem, masodszorra azt kerdezziik, hogy a fejek
sen kozeli val6sziniiseggel atlagban egy dobas k6dolasahoz szama 2-e. Akar ,igen", akar ,nem" a valasz, mar tudjuk,
tetsz6leges kevessel tobb, mint hogy mennyi a fejdobasok szama, ti. az els6 esetben 2,
a masodikban 0. Ha j61 meggondoljuk, miert ez a legjobb
1 1 1 1 1 kerdezesi mod, rajoviink, arr61 van sz6, hogy ha lehetseges,
log2 ~+ - log2 ~ + -- log2 --- = 1,5
4 (}) 2 ( ±)4 ( {-) mindig olyan kerdest kell feltenni, amelyre az ,igen" es
a ,nem" valasz val6sziniisege pontosan egyen 16; ha ez nem
lchetseges, olyan kerdest kell feltenni, hogy az ,igen" es
szamjegyre Jegyen csak sziikseg. Konnyen belathat6, hogy ,nem" val6sziniisege olyan kozellegyen egymashoz, ameny-
a celszerii eljaras a kovetkez6: ha egy dobasnal I fejet dob- nyire ez lehetseges. Ezen a m6don be lehet latni a Shannon-
tunk, azaz i; = I, akkor ezt az eredmenyt egy 1-es szamjegy fele formula helyesseget az altalanos esetre nezve is. Az 6ran
leirasaval k6doljuk; ha i; = 0 (vagyis ha mindket erme irast meg egy konkret peldat vizsgaltunk meg, amikor egy penz-
rnutat), akkor ezt az eredmenyt a 00 jelsorozattal k6doljuk, darabbal addig dobunk, amig eloszor jon ki masodik alka-
vegiil, ha i; = 2 (vagyis ha rnindket errne fejet rnutat), akkor lommal ugyanaz az eredmeny, tehat masodszorra fej, vagy
ezt az eredmenyt a 01 jelsorozattal k6doljuk.
IIyen rn6don egy-egy do bas eredmenyet vagy egy, vagy ket
*A nagy sz:imok tOrvCnye durv:in sz6lva azt mondja ki, bogy egy,
szamjeggyel k6doljuk, aszerint, hogy az eredmeny i; = 1 sz<lmCrt<!keket felvev6 val6szinUs6gi v8.ltoz6 sok ftiggetlen megfigyele-
s6b6l kapott 6rt6kek <itlaga nagyjib61 a val6szinUs6gi vciltoz6 varhat6
vagy mas; mivel i; az l erteket ~ val6sziniiseggel veszi fel, erteket adja. A ,nagyjab6l" itt azt jelenti, hogy eleg sok megfigyeles
eset6n egyhez tetsz6legesen kOzeli val6szinUsCggel a v8.rhat6 CrtCkhez
tehat egy dobasnak megfelel6 k6dsz6 hossza o1yan rJ va16- tetszOlegesen kOzellesz az atlag.
Egy pelda: A kockadobasnal az I, 2, ... , 6 ertekeket 1/6 val6-
sziniisegi valtoz6, amelynek ertt\ke j val6sziniiseggel 1 es szinU.s6ggel veszi fel; a val6szinUsegi vattoz6 varhat6 erteke
1 + 2 + 3 : 4 + 5 + 6 = 3,5. A !Orveny szerint ekkor 1000-t dobva
2 val6sziniiseggel 2, tehat a k6dsz6 hosszanak varhat6 majdnem mindig 3,5 koriil lesz a dabolt ertekek atlaga. ( K. Gy.)

34 3* 35
masodszorra iras, es ~ magat az egesz dobassorozatoi jelenti.
Konnyen belathat6, hogy a kivant helyzet mar a masodik
dobasra bekovetkezik, ha az elso ket dobas eredmenye
azonos, mig, ha az elso ket dobas eredmenye kiilonbozo,
akkor a harmadik dobasnal kovetkezik be, hiszen ut6bbi
esetben a harmadik dobas sziiksegkeppen megegyezik vagy
az elso, vagy a masodik dobas eredmenyevel. Igy tehat
~ ertekei az FF, II, FIF, FII, IFF, IFI dobassorozatok (ahol
F a fejdobast, I az irasdobast jeloli), es ezek val6sziniisegei
111111'
4 , 4 , 8 , 8 , 8 , 8 , ennelfogva
H(n = 2· 41 Iogz 4+4 8I Jogz 8 = 2,5.
A celszerii k6dolas e peldakban egyszeriien abban all, hogy
F helyett zerust, I helyett egyest irunk, es igy a~ fent felsorolt
ertekeinek megfele!O k6dszavak (a sorrendet megtartva)
00, 11, 010, 011, 100, 101 lesznek, es ezert a k6dsz6 varhat6
hossza ~·2+~·3 = 2,5 lesz; igy megint csak a nagy
szamok torvenyebol kovetkezik, hogy ~ erteket igen sokszor
megfigyelve es az eredmenyt a megadott m6don k6dolva,
1-hez tetszoleges kozeli val6sziniiseggel az egy megfigyelesre
eso 0-1 jelek atlagos szama kisebb lesz, mint 2,5 + e, akar-
milyen kis pozitiv szam is e.
A targyalt ket peldaban azert volt olyan egyszerff meg-
talalni a legcelszeriibb k6dolast, mert apr, P•• ••. , PN szamok
mind ~ hatvanyaival voltak egyenlok, es igy minden lepes-
ben lehetseges volt a meg ki nem zart lehetosegeket ugy ket
osztalyra bontani, hogy azok val6szinffsege pontosan egyenlo
legyen. Az altalanos esetben ez nem lehetseges, es ezert a
Shannon-formula helyessegenek igazolasa valamivel bonyo-
lultabb, bar a lenyeg ugyanaz, mert vegeredmenyben a nagy .
szamok torvenyen mulik a dolog.
36
Az altahinos esetben a Shannon-formula igazolasanak
bizonyitasat az eload6 csak vazolta, hogy a gondolatmenet
vilagos Iegyen, a reszletek kidolgozasat rank bizta. A bizo-
nyitas menete a kovetkezo: Ha a ~ val6sziniisegi valtoz6
az xr, x 2, ••• , xN ertekeket rendre pr, pz, ... , PN val6szinii-
seggel veszi fel, es ~ erteket igen sokszor - mondjuk n eset-
ben - megfigyeljtik, ugy, hogy a megfigyel6sek ftiggetlenek,
akkor a val6sziniisegszamitasb61 j61 ismert szabaly szerint
(fiiggetlen esemenyek egyiittes bekovetkezesenek val6szinii-
sege egyen!O az egyes esemenyek val6sziniisegeinek szorzata-
val), egy olyan eredmenysorozat val6sziniisege, amelyben
n1·szer fordul elo az x, ertek, n,-szor az x, ertek, ... , nN·szer
az xN ertek, p~•p;• ... p'J: lesz. Marmost a nagy szamok
torvenye szerint, ha li es e tetszoleges kis pozitiv szamok,
han eleg nagy, akkor legalabb 1-li val6sziniisegge!.!!!::. e-nal
n
kevesebbel fog kiilonbozni p 1-tol, ... , ~ e-nal kevesebbel
n
fog kiilonbozni Pz·tol, s i.t.. . . nN e-nal kcvesebbel fog kii-
n
lonbozni PN·tol, es igy az elobb felirt val6sziniiseg kozelitO!eg
a q = (p'{•pg• ... pf,t)" szammal lesz egyenlo. Mivel az
osszes lehetseges eredmenysorozatok va16sziniisegeinek osz-
szege I, tehat ~ megfigyelt ertekei sorozata li-nal kisebb ossz-
val6sziniisegii szabalytalan esetektOI eltekintve kozelitoleg
I
q szamu sorozat valamelyikevellesz egyenlo; ezen soroza-
tok 0 es I jelekkel val6 k6dolasahoz koriilbeliil log 2
1
-
q
szamu ilyen jegyre van sziikseg. Mivel
logz = -q1 = n logz (piP' p2P' ... pi/N) =
= n (p,!og2 : 1 + ...... +PN logz p~) = nH(~).
37
teh:it ezzel bebizonyitottuk, hogy; egy ertekenek 0 es 1 jelek- leges pontot vesztink fcl es azokba tetszoleges pozitiv tome-
kel va16 k6dohisahoz 1-hez tetszolegesen kozeli val6szinii- geket helyeziink, akkor teh:it e tomegpontok tomegkozep-
seggel atlagban koriilbeliil H(;) hosszusagu jelsorozat sziik- pontja mindig a gorbe fiilott lesz: ez azon ban azt jelenti,
seges. Ezzel teljes altalanossagban igazoltuk a Shannon-fele hogy
formula helyesseget. Nyilvanval6, hogy a Shannon-formula 1 1 1
Pl log2 ·-+p.log.-+ ... +PN log.---:"§
specialis esetkent tartalmazza a Hartley-formulat, ha ugyanis P1 P• PN
1
Pl = P• = ... = PN = N , ""log• (P1 _!_+ ..• +pw·.!-) = log2 N.
Pl PN
akkor
1 1 1 Az 6ra vegen meg arr61 beszelt az eload6, hogy a
p,Iog.-+p.Iog.-+ ... +pNiog.- =
Pl P• PN 1 1

=N(~;g2 (l)) = log 2 N.

H(;) = Pl log2 -+ P• log2 -c-+ ... + PN log2 ·
Pl P2 PN

kepletet Shannon es Wiener egymast61 fiiggetleniil allitottak

Azt is bebizonyitottuk, hogy ha N erteket rogzitjtik, akkor a
1 1
P1 log.- + ... + PN log. - kifejezes minden, az egyenletes
Pl PN
eloszlast61 kiilonbozo (Ph ... , PN) eloszlasra kisebb lesz,
mint log. N. Ez azt jelenti, hogy ha egy ; val6sziniisegi
valtoz6r61 tudjuk, hogy csak N kiilonbozo erteket vehet fel,
ugy e valtoz6 egy erteke akkor fogja a legtobb informaci6t
tartalmazni, ha ; lehetseges ertekeit ugyanazzal a val6szinii-
seggel veszi fel. 1
A bizonyitas a kovetkezo: az y = log. x
fiiggvenyt abra-
zol6 gorbe, mint j61 tudjuk, konvex. * Ha e gorben N tetszo-
* Egy f(x) filggvenyt akkor neveziink konvexnek, ha a fiiggvenygorbe
ket pontjilt osszekoto szakasz vegig a gorbe alatt halad (egyenlo
lehet). Ekkor teljesen nyilvilnval6an 1( a;b) ~ f(a);f(b) , mert
az egyenlotlenseg bal oldala a filggvenyertek a felezopontban, a jobb
oldala pedig a szakasz erteke ugyanott. Bebizonyithat6 (Jensen..
egyen16tlenseg), hogy ugyanez tetszoleges pontra es ( ~· ~ helyett)
tetsz6leges s(llyokra is igaz:
f(plal + ... + p.a.) ~ pJ(a 1 )+ ... + p.J(a.)-( K. Gy.)
38
fell948-ban. A keplet azonban mar a mult szazadban szere-
pelt Boltzmann munkaiban, ezert a Shannon-formulat szok-
tak Boltzmann-Shannon:formulimak is nevezni. Boltzmann
e kepletre egeszen mas probJemaval kapcsolatban jutott,
megpedig statisztikus mechanikai vizsgalatai soran az entr6-
piara adta meg e kepletet, tiibb mint fel evszazaddal Shannon
elott. 6 azt mutatta meg, hogy ha egy nagyszamu molekula-
b61 all6 gazban az egyes molekulak lehetseges allapotainak
va16sziniisegei Ph p 2, ... , PN• akkor a rendszer entr6piaja
1
H = c ( p,Iog-+p.Iog
Pl
1 + ... +PN log-
--
P•
1 ) , aholcegy
PN
alland6. (A statisztikus mechanikaban a termeszetes loga-
ritmust hasznatjak, nem a kettes alapu logaritmust, de ez
mindegy, hiszen a ketto csak egy allan do szorz6ban kiilon-
bozik egymast61.) Egy fizikai rendszer entr6piaja, mint isme-
retes, a rendszer rendezetlensegenek merteke. Ezt ugy is fel
lehet fogni, hogy a rendszer entr6piaja a molekulai allapotara
vonatkoz6 bizonytalansag mertekszama.
Ezen interpretacion keresztiil igen egyszeriien belathatjuk,
hogy miert kapta Boltzmann ugyanazt a kepletet az entr6-
39
pi<ira, mint Shannon es Wiener az informaci6ra. Ha ugyanis
j6l meggondoljuk, a bizonytalansag nem mas, mint infor-
maci6hiany, vagyis negativ informaci6, vagy maskent kife-
jezve: az informaci6 nem mas, mint a bizonytalansag csok-
kenese. Mielott megfigyelnenk egy ~ val6szinfisegi valtoz6
erteket, bizonytalansagban vagyunk arra nezve, hogy ~ lehet-
seges ertekei koziil melyiket veszi fel. Amikor ~ erteket meg-
figyeljiik, ez a bizonytalansag megszfinik. Marmost ez a meg-
figyeles, mint lattuk, H(l;) bit inforrnaci6t tartalmaz: mivel
ez az informaci6 megsziintette a ~ ertekere vonatkoz6lag
a megfigyeles elott fennall6 bizonytalansagot, kezenfekvo e
bizonytalansag mertekszamaul is a H(~) szamot valasztani.
H(~) tehat tekintheto a Eertekere vonatkoz6lag, annak meg-
figyelese elott, fennall6 bizonytalansag mertekszamanak is.
A bizonytalansag mertekszamat nevezziik entr6pianak. tgy
tehat a Shannon-formula ugy is ertelmezheto, hogy ha egy
~ val6szinfisegi valtoz6 az Xb x., .•. , xN ertekeket rendre
Pb ... , PN va16szinfiseggel veszi fel, akkor E entr6piajat
(tehlit a Eertekere annak megfigyelese elott fenmill6 bizony-
talansag mertekszamat), amelyet H(E)-vel jeloliink, a H(~) =
1*
= LN Pk log.- keplet alapjan szamithatjuk ki
k~l Pk
Megkerdeztiik, hogy miert jelolik az entr6piat, illetve az
informaci6t H betfivel. Az eload6 azt valaszolta, hogy ezt
a jelo!est meg Boltzmann vezette be, es az o hatasara valt
hagyomanyossa. Az eload6 ramutatott, hogy egy Eva16szinfi-
segi valtoz6 H(E) entr6piaja (illetve ami ugyanaz, a ~ val6-
sziniisegi valtoz6 megfigyeleseben foglalt informaci6 mennyi-
sege) nem fiigg Eertekeitol, vagyis az x1o x., ... , xNszamok-
N k=l 1~1
• A ~ (szumma jel azt fjelenti, bogy a mogotte levo kifejezesben
~=·
k helyebe l-et, 2-t, ... , vegiil N-et keJJ lrni, es az lgy kapott dolgokat
osszeadni. A fenti kifejezes teMt egyszeriien egy rovidltes:
I I 1
p 1 Jog 2 P1 +p2 log2 p'+ ... +p8 log2 P8 .(K.Gy.)
40
t61 (amclyekrol elegendo annyit tudnunk, hogy ezek egymas-
t61 kiilonbozo szamok), hanem csak azokt61 a Pb P•· ••• , PN
va16sziniisegektol, amellyel Eezen ertekeket felveszi. Ha tehlit
f(x) egy olyan fiiggveny, amely az Xb x., ... , xN helyeken
csupa kiilonbozo erteket vesz fel, akkor azf(~) val6sziniisegi
viiltoz6 entr6piaja ugyanakkora, mint ~ entr6piaja, tehlit
H[f(;)] = H(l;). Beliittuk azt is - az x log 2 x fiiggveny kon-
vexitasa alapjan - , hogy ha.f(x) az Xb x., ..• , xN helyeken
nem csupa kiilonbozo erteket vesz fel, akkor H[f(!;)] < H(~).
vagyis ez esetbenf(~) erteke kevesbe bizonytalan, mint~ er-
teke. Az informaci6 additivitasanak torvenyet, amelyet meg
a Hartley-formula kapcsiin isrnertiink fel, kiterjesztettiik az
altalanos esetre. Ez a torveny iiltalanos alakban a kovetkezo-
keppen sz6l: ha ~ es 'YJ fiiggetlen val6szinfisegi valtoz6k,
akkor ~ es 'YJ egyiittes rnegfigyeleseben foglalt inforrnaci6
mennyisege - arnelyet H((E, 'YJ))-val jeloliink - egyenlo
a; es 'YJ kiilon-kiilon val6 rnegfigyeleseben foglalt inforrniici6-
rnennyisegek osszegevel, vagyis H((E,'YJ)) = H(E)+H('YJ)- Ez
az osszefiigges a logaritrnusfiiggveny alaptulajdonsiigab6l
kovetkezik. Ha ugyanis Eaz xk erteket (k = 1, 2, ... , N) Pk
val6sziniiseggel veszi fel es 'YJ az y1 ertekeket (j = l, 2, ... , ·
... , M) q1 val6sziniiseggel veszi fel, akkor a(~. 'YJ) valtoz6par
az (xk, y1) ertekpiirt pkq1 val6sziniiseggel veszi fel, tehlit (fel-
hasznalva, hogy LPk = L; q1 = 1) azt kapjuk, hogy
N M 1
H@, 'YJ)) = L L PkqJ log• Pkql =
k=l j=l
= L:N M ( 1
L;PkqJ log.-+log2 -
l) =
Pk q,
( ~ q1) • ( k~l
1~1
~ pdog. _1_)
Pk
+ ( ~ Pk) ( ~ q, log._.!__) =
k=l 1~1 q,
= H(E)+H('IJ).
41
 Ha rosszmaju akarnek lenni, azt mondanam, hogy a maso- va16sziniisegii -; minden mas esetben a jelben foglalt infor-
dik 6ran azt tanultuk, hogy amit az elso 6ran tanultunk, maci6 mennyisege 1 bit-nel kisebb. Pontosabban: ha pl.
abb61 tulajdonkeppen semmi nem igaz. De, persze, ez nem a barkochba jateknal feltesziink egy kerdest, amelynel az
igy van, csak arr61 van sz6, hogy amit az elso 6ran meg pon- ,igen" valasz va16sziniisege p es igy a ,nem" valasz val6-
tatlanul fogalmaztunk meg, azt most szabatosabba tettiik. sziniisege 1- p, akkor e kerdesre a vaJasz a Shannon-fele
Ugy !atom, az eload6 m6dszere abban all, hogy bonyolult formula szerint h(p) = plog 2 _1_+(1-p)log.--1- 1-bit in-
fogalmakat tobb lepesben magyan\z meg. Elso kozelitesben p -p
bizonyos masodrendii jelentosegii dolgokat elhanyagol, formaci6t tartalmaz. F elrajzoltam magamnak a h(p) fiigg-
azert, hogy a Ienyeget jobban kidomboritsa; miutan a foga- veny menetet:
lommal mar megbaratkoztunk, p6t16lag helyreigazitja azt, h(p)
ami az elso kozelitesben pontatlan volt. A fogalmak kiala-
kitasanak ez a m6dszere hasonlit ahhoz, ahogy egy szobrasz
kifarag egy darab marvanyb61 vagy fab61 egy szobrot.
Eloszor csak a f6 korvonalakat alakitja ki, es csak azutan ter
at a reszletek pontos kifaragasara. Ennek a m6dszernek
- bar szamomra szokatlan - ketsegteleniil vannak elonyei,
0 p
fOleg az, hogy szinte raszorit az onal16, kritikus gondolko-
dasra. Persze, a szokasos jegyzetc!es ilyen tanitas mellett I. abra
nem megy, hiszen a kesobbi eloadasok alapjan tulajdonkep-
pen az elozo eloadason hallottakat korrigalni kell a jegyzet-
ben is. Ha a szokasos mod on irnekjegyzetet (csak definici6kat, A gorbe a p = -} pontban (es csak ott) eleri az 1 ertekct,
teteleket es bizonyitasokat jegyezve fel), akkor ez nehezseget
okozna nekem, de az en napl6m6dszerem mellett ez nem masutt 1-nel kisebb; a gorbe a p = i ponton at hilzott
okoz zavart. Ezert is oriil6k, hogy elhataroztam magam a fiiggoleges egyenesre szimmetrikus, hiszen h(p) kepletebol
nap16vezetesre. Nezziik meg hat kozelebbrol, hogy az elso
eloadasban hallottakb61 mi szorul korrekci6ra. Elsosorban lathat6, hogy h(p) = h(1-p) es igy h (-}+x) = h (-}-x),
nyilvan korrekci6ra szorul az a megallapitas, hogy egy
ha 0 § x § -} . Ennek, persze, igy kelllennie, :hiszen a va-
,igen" vagy ,nem" vaJasz (vagy egy jel, amely csak ket
erteket, pl. a 0 es 1 ertekeket veheti fel), mindig 1 bit infor- laszban foglalt informaci6 mennyisege szempontjab61 nyilvan
maci6t tartalmaz. A masodik 6ran a hallottakat az N = 2 mellekes, hogy az ,igen" valasz va16sziniisege egyenlo-e
esetre specializalva ezt az allitast ugy kell m6dositani, hogy p-vel, vagy a ,nem" valasz val6sziniisege egyenlO p-vel, mely
egy ilyen jel akkor tartalmaz 1 bit informaci6t, ha a jel ket esetben az ,igen" val6sziniisege 1- p. Peldaul, ha valaki egy
1 kockaval dob, es en azt kerdezem tOle, hogy ,hatost dob-
erteke eleve egyenlo va16sziniisegii - azaz mindketto 2 tal?", akkor, mivel e kerdesre az ,igen" valasz val6sziniisege

42 43
i' a kerdesemre adott valasz
h ( 61) = 61 1og2 6+ 65 Iog 25
6 = 0,65
bit informaci6t tartalmaz csak, nem egy teljes bit-et.
Vagy visszaterve az el6ad6 trefajara, ha megkerdezem egy
lanyt61, hogy akar-e a felesegem lenni, a valasz informaci6-
tartalma att61 fiigg, hogy mekkora a val6szinusege, hogy
igennel fog valaszolni. Ha e val6szinuseg igen kicsi vagy ha
kozel van egyhez, akkor a valasz igen keves informaci6t fog
tartalmazni, hiszen szinte biztosan azt a valaszt kapom,
amire szamitok. Amikor idaig eljutottam, egyszerre vilagossa
valt elottem az el6ad6nak az a megjegyzese, hogy ha a ~ val6-
szinusegi valtoz6 a lehetseges ertekeit kiilonboz6 val6szinu-
seggel veszi fel, akkor I; ertekenek kitalalasanal mindig ugy
kell a kerdeseket feltenni, hogy az ,igen" valasz val6szinu-
sege olyan kozel legyen + -hez, amennyire ez lehetseges:
mert igy kapjuk a valaszb61 a lehet6 legtobb informaci6t.
Ezt, persze, az el6ad6 is megmondhatta volna, de talan jobb-
nak latta, bogy mi jojjiink erre ra. Most mar azt is ki tudom
szamitani, hogy iigyetlen kerdezesnel a barkochba jateknal
mennyi informaci6t kapok. Ha peldaul az els6 nyolc szam
egyiket kell kitalalnom es a nyolc lehetoseg mindegyike eleve
ugyanolyan val6szinuseggel bir, vagyis mindegyik val6szinu- ·
sege i' es els6 kerdeskent azt teszem fel, hogy a gondolt
szam az I, 2, 3, 4 szamok egyike-e, akkor, mivel e kerdesre
az ,igen" valasz val6szinusege -}' pontosan 1 bit informa-
ci6t kapok. Ha most masodik kerdeskent azt teszem fel,
hogy a gondolt szam az I, 5, 6, 7 szamok egyike-e, akkor
abban az esetben, ha az elso kerdesre ,igen" volt a valasz,
a masodik kerdesre nyilvan i (felteteles) val6szinuseggel
44
kapok igenl6 valaszt, mig ha az els6 kerdesre nemleges volt
a valasz, a masodik kerdesre ~ (felteteles) val6szinuseggel
kapok igenl6 valaszt ;[igy mindket esetben a masodik kerdesre
kapott valasz csak h(i) = 0,83653 bit uj informaci6t tar-
talmaz, vagyis a masodik valaszban foglalt 1 bit informaci6b61
csak 0,83653 bit uj informaci6, a fennmaradt 0,16347 bit
olyan informaci6, amit mar tudtam.
A most tanultak alapjan ujb61 vegiggondoltam a hamis
. penz problemat is. Rajottem, hogy csak azert lehetseges
val6ban harom meressel megtalalni, hogy a 27 erme koziil
melyik konnyebb a tobbinel, mert lehet a mereseket ugy
valasztani, hogy a Mrom lehetseges meresi eredmeny egyenlo
val6sziniisegii legyen, egyebkent ugyanis hiaba van a meres-
nek harom lehetseges kimenetele, egy meres log, 3-nal keve-
sebb informaci6t adna. Ha peldaul nem 27, hanem 25 erme
kozott kell megtalanom a hamisat, es a merleg ket serpe-
ny6jebe 8- 8 ermet teszek, akkor a Mrom meresi eredmeny
, , " , 8 8 9 , , , , Shannan-
vaIoszmusege 25 , 25 , 25 , es 1gy ez a meres a
formula szerint nem log 2 3 = 1,58496 bit informaci6t, hanem
csak ennel valamivel kevesebbet,
8 25 9 25
2· 25 log2 8 + 25 log2 9 = 1,58269
bit informaci6t ad.
Sokat gondolkoztam azon is, hogy mit is jelent, hogy
az informaci6 ugy is ertelmezheto, mint a bizonytalansag
csokkenese. Val6ban, amikor elkezdodik a barkochba jatek,
teljes bizonytalansagban vagyok arra vonatkoz6lag, amit
feladtak. A kerdeseimre adott valaszokb61 kapott informaci6
kovetkezteben ez a bizonytalansag a jatek folyaman egyre
csokken, es amikor kitalaltam, amit feladtak, teljesen meg-
szunik. Ha a bizonytalansag eredetileg B bit volt, miutan x bit
45
 informaci6boz jutottam, definici6 szerint· meg B-x bit
bizonytalansag all fenn.
lgy tehat a jatek soran Mrmely idopontban a gondolt
dologra vonatkoz6an meg fennall6 bizonytalansag es az
ad dig gyujtott informaci6 osszege allan do, biszen X+
+(B-x) =B. Ez az osszefiigges nagyon ismerosnek tiint
nekem, tudtam, bogy valami basonl6 osszefiiggessel mar
talalkoztam: nemi gondolkodas utan rajottem, bogy a bclyzet
nagyon basonlit a potencialis es kinetikus energia osszegenek
alland6sagara az eses folyaman. Amikor egy tegla a hazleton
nyugszik, csak potencialis energiaja van, kinetikus energiaja '
nines. Amikor a tegla esni kezd, egyre no a kinetikus ener-
giaja, ugybogy a ketto osszege az eses soran iilland6. Ez a
basonlat egy izgalmas problemat vet fel: ugy latszik, van
bizonyos hason/6sag, anal6gia, az informaci6 es az energia
fogalmai kozott! Ugy tiinik tovabba, bogy letezik egy olyan
torveny, amelyet az informaci6 megmaradasi torvenyenek
lebet nevezni. Az elobb eszrevett osszefiigges ugyanis ugy
is kimondbat6, bogy a barkocbba jatek soran a mar meg-
kapott es a meg bianyz6 informaci6 osszege alland6. Elha-
taroztam, bogy a kovetkezo 6ran megkerdezem az eload6t,
bogy j611atom-e, bogy az informaci6 es az energia fogalmai
kozott Iebel bizonyos parbuzamot vonni.
Meg egy ponton latok basonl6sagot: az energiaatalakitas
(pl. elektromos energianak mecbanikai energiava va16 alaki-
tasa stb.) es az informaci6 k6dolasa kozott erzek bizonyos
anal6giat. Amikor peldaul egy kepben foglalt infonmici6t
a tevead6 k6dolja elektromagneses bulhimokban foglalt
informaci6va es ezt az informaci6t a teve-vevokesziilek
visszaalakitja keppe, ez nagyon em!ekeztet a mecbanikai
energia elektromos energiava va16 alakitasara a dinam6ban
es tavvezeteken va16 atvitel utan mecbanikai energiava va16
visszaalakitasara az elektromotorban. Az az erzesem, bogy
val6ban valami alapveto rokonsiig van az energia es az infor-
46
maci6 fogalma kozott: nagy on varom a kovetkezo 6rat, bogy
ezt a kerdest tisztazzuk.
HARMADIK ELOADAS
A mai eloadason eloszor a felteteles entr6pia (illetve infor-
maci6) fogalmaval ismerkedtiink meg. Ha B egy tetszoleges
pozitiv val6szinusegi esemeny es ~ egy va16szinusegi viiltoz6,
amelynek lebetseges ertekei x" ... , xN (melyekrol csak azt
tessziik fel, bogy kiilonbozoek) es Ak jeloli azt az esemenyt,
bogy~ eppen az xk erteket veszi fel (k = I, 2, ... , N), akkor
~ felteteles entr6piajat a B feltetel mellett ugy definiiiljuk,
mint ;-nek a B feltetel melletti felteteles eloszhisanak entr6-
piajat, vagyis a
1
(l) H n(~) = L P(Ak IB) log2 P(Ak IB)
keplettel, abol P(Ak I B) az Ak esemeny felteteles va16szinu-
sege a B feltetel mellett, vagyis P(Ak I B) = p~(l~) ;(itt
AkB azt az esemenyt jeloli, bogy az Ak es B esemenyek
cgyiitt kovetkeznek be). Ha most 'Y/ egy masik va16szinusegi
valtoz6, amely az y 1, ••. , YM ertekeket veszi fel es Bi jeiO!i
az 'Y/ = yi esemenyt (j = I, 2, ... , M), akkor ; felteteles
entr6piajat 'Y/ adott erteke mellett, amely mennyiseget H"(;)-
vel jeloliink, ugy dcfinialjuk, mint a HE//;) mennyiseg varbat6
erteket, vagyis -
(2) H"(t;) = z: P(BJHn,m =
P(Bi)
= L l:P(AkBJ log2 P(AkBi) .
Vizsgaljuk most meg, bogy mennyit csokken a!; entr6piaja,
vagyis a !; ertekenek bizonytalansaga 'Y/ megfigye!ese altai.
47
E mennyiseg, amelyet I(;, 1J)-val jeli:iliink, ugy is felfogbat6,
mint az 1J megfigyelese altai !;-re nezve nyert if!formaci6 meny-
nyisege. Ez a mennyiseg teMt definici6 szerint
(3) I(!;, 1J) = H(!;)-H"(t,) =
I P(Bj)
= IP(Ak) log 2 P(Ak) -I IP(AkBJ log2 P(AkBj) .
Felbasznalva azt az azonossagot, hogy I P(AkB) = P(Ak)
j
(amely azert igaz, mert az AkBh ... , AkBn esemenyek egymast
kizarjak, es ha az Ak esemeny beki:\vetkezik, akkor az AkBj
esemenyek ki:iziil sziiksegkeppen pontosan egy ki:\vetkezik
be), ki:ivetkezik, bogy
(4) !(!;, 1J) = "'"'
L... L... P(AkB;) log2 ~·P(AkBJ
• , ~m • .
Az I(!;, 1J) mennyisegre vonatkoz6lag a ki:ivetkezoket alla-
pitottuk meg:
a)/(1;, 1J) mindig nem-negativ es csak akkor 0, ba !; es 'I
fiiggetlenek. ( Ez a log2 ± fiiggveny konvexitasab61 ki:\vet-
kezik.) Ha tehat !; es 1J fiiggetlenek, akkor 1J megfigye!esevcl
semmi informaci6t nem nyeriink 1;-re nezve, ha azonban nem
fiiggetlenek, akkor 'I megfigye!ese nyujt bizonyos informaci6t
!;-re nezve is. Az eload6 ezzel kapcsolatban trefasan meg-
jegyezte: ebbollevonhatjuk azt a tanulsagot, hogy bitrmit is
tanulunk az egyetemen, att61 csak okosabbak lebetiink, de
butabbak nem; a legrossz~bb esetben is csak 0 az az infor-
maci6; amit valaminek a megtanulasab61 nyeriink.
b) I(!;, 1J) ~ Ha) es ebben az egyen!Otlensegben egyen16seg
akkor es csak akkor all fenn, ha!; = /(1)), vagyis ha 1J erteke
egyertelmiien meghatarozza !; erteket; ez esetben ugyanis
'1 megfigyelese utjan; pontos erteket is megkapjuk, azaz teljes
informaci6t nyeriink !;-re nezve, vagyis a !;-re nezve fenna116
48
H(/;) bizonytalansag teljes egeszeben megsziinik. Specialisan
ez a helyzet, ha 1J = /;, vagyis I(!;, i;) = H(!;).
c) !(!;, 1J) = l(1J, !;), vagyis 1J megfigye!ese pontosan annyi
informaci6t nyujt 1;-re nezve, mint !; megfigye!ese 1J·ra nezve.
Ezert !(!;, 1J)-t szoktak a !; es 1J kolcsonos informaci6janak is
nevezni.
Ezzel kapcsolatban az el6ad6 egy nagyon erdekes elvi
megjegyzest tett: azt mondta, hogy annak, bogy /(;, 1J) =
= l(1J, !;), az a melyebb oka, hogy ha ket, a veletlentol fiiggo
es egymast61 is bizonyos mertekig fiiggo mennyiseget vizs-
galunk, akkor informaci6elmeleti uton nem lehet megalla-
pitani, hogy a ket mennyiseg ki:\zi:\tti fiiggesben melyik jatssza
az ok es melyik az okozat szerepet; csak azt lehet megallapi-
tani, hogy a ket mennyiseg ki:\zi:\tti kapcsolat mennyire
szoros. Jeli:\lje peldaul1J a Duna vizallasat Budapesten az ev
egy napjan, !; pedig jelentse a csapadek mennyiseget a meg-
elozo heten Bajororszagban. Nyilvanval6, bogy bar !; es 1J
mindketten a veletlentol is fiiggnek, van ki:izi:\ttiik bizonyos
kapcsolat: ha sok eso esik Bajororszagban, ettol megno a
Duna vizallasa Budapestnel. Ez a kapcsolat ok-okozat jel-
legii, hiszen nyilvan a bajororszagi eso okozza, hogy a Duna
vizallasa Budapestnel magas es nem megforditva. Bar itt
nem fiiggvenykapcsolatr61 van sz6, hiszen a Duna vizallasa
Budapestnel szamos mas tenyezot61 is fiigg (az Ausztriaban,
Szlovakiaban, a Dunantulon leesett eso mennyisegetol stb.),
de azert a kapcsolat meglehetosen egyertelmii. Ennek ki:ivet·
kezteben, persze, !; megfigye!ese ad bizonyos nem is elhanya-
golbat6 informaci6t 1J•Ta nezve, es viszont; de mivel e ket
informaci6mennyiseg egyenlo, pusztan ebbOl a !; es 1J ki:izotti
ok-okozat kapcsolat iranyara semminemii ki:ivetkeztetest
nem lebet levonni.
Az eload6 azt ajanlotta, bogy aki nem fel a bonyolult
szamolast61, dolgozza ki a ki:ivctkez6 peldat: tegyiik fel,
hogy egy ftt!6szalagon gyartott alkatresz N darabb61 a116
49
tetelebOI n elemii min tat veszlink; jelolje ~ a selejtszazalekot
az egesz tetelben es '7 a selejtszazalekot a mintaban. Vizsgaljuk
meg, mennyi informaci6t nyujt 'Yi megfigyelese ~-re nezve. Ezen
informaci6mennyiseg kiszamftasa utjan utmutatast kapunk
arra nezve, bogy a statisztikus minosegellenorzesnel mekkora
mintat kell venni, bogy annak megvizsga!asa elegendo infor-
maci6t nyujtson az egesz tete! selejtszazalekara nezve.
Az 6ran a kovetkez6 peldat szamoltuk ki: ket urna koziil
az elsoben a piros es b feher goly6, a masodikban b piros
es a feher goly6 van. A ket urna kfviilrol egeszen egyforma,
nem kiiliinbiiztetbet6k meg. Valasszunk egyet az urnak
kiizlil, es abb61 kiblizunk egy goly6t. Legyen ~ = I vagy
E = 2, aszerint, bogy az elso vagy a masodik urnat valasz-
tottuk-e. Legyen 'Yi = I, baa kihllzott goly6 piros es 'Yi = 2,
ba feber. Kiszamftand6 Ia, 'Yi) vagyis megbatarozand6, bogy
a kibU.zott goly6 szfne mennyi informaci6t nyujt arra nezve,
bogy melyik urnab61 hllztuk. Jeliilje A1o illetve A. azt az ese-
menyt, bogy E = I, illetve E = 2; bason16keppen jeliilje B1o
illetve B, azt az esemenyt, bogy 'YJ = I, illetve 'YJ = 2. Akkor
I
P(A 1 ) = P(A2) = P(B1) = P(B,) = 2-,
a 3. A varatlansag egysegeiil egy I /2 va16szfniisegi esemeny
P(A,B,) = P(A.Bo) = 2(a+b)'
b vagyis
P(A,B,) = P(A,B,) = 2(a+b)'
= 0,4564. Ha viszont a = b, akkor I(E, 'YJ) = 0; ez esetben
E es 'YJ fiiggetlenek. Az eredmenyt ugy is ki Iebet fejezni,
bogy a E-re vonatkoz6lag bianyz6 1 bit informaci6b61 'YJ meg-
figyelese utjan annal tiibbet kapunk meg, mine! messzebb
··~~kl"l
a b tort
van az a+ .,rtc e 2 -to .
Ezutan arr61 volt sz6, bogy el lebet az entr6pia, illetve
kiilcsoniis informaci6 fogalmaboz egeszen mas uton is jutni.
Minden veletlen A esemenybez bozzarendeliink egy V(A)
szamot, az A esemeny varatlansagat. V(A)-r6! feltessziik a kii-
vetkez6 kezenfekvo tulajdonsagokat: 1. V(A) csak az A ese-
meny P(A) va16szfniisegetol fiigg, annak fiiggvenye, azaz
(5) V(A) = f[P(A)],
abol f(x) egy monoton csokkeno fiiggveny (vagyis mine!
va16szfniitlenebb egy esemeny, annal varatlanabb a bekiivet-
kezese). 2. Ha az A es B esemenyek fiiggetlenek, akkor egyiit-
tes bekovetkezesiik varatlansaga egyenlo a ket esemeny
varatlansaganak iisszegevel, tehat AB-vel jeliilve azt az ese-
menyt, bogy az A es a B esemeny egyiitt bekovetkezik,
(6) V(AB) = V(A)+ V(B).
(pl. fejdobas szabalyos ermevel) varatlansagat valasztjuk,
(7) f(l/2) = 1.

es fgy E Mrom felteves teljesiil, ba

a l
.2a b 2b
I(E,'YJ)=-logz--+--logz--= 1-h ( -a-). (8) V(A) = log, P(A) .
.- a+b a+b a+b a+b a+b
Tehat ba pl. a= I, b=3, akkor I(E,'YJ)=_t-h(i-)=
Kiinnyen be lebet latni (felbasznalva, bogy a logaritmus-
fiiggvenyeket a monoton fiiggvenyek kiiziitt jellemzi az a
= 0,16347, mig baa= I, b = 7, akkor I(E, 'YJ) = ·1-h (-~-) tulajdonsaguk, bogy a szorzat Jogaritmusa egyenlo a tenyezok

50 4• 51
logaritmusainak i:isszegevel), hogy mas fiiggveny nem is tesz
eleget a fenti hlirom feltevesnek. Igy tehlit egy A veletlen
esemeny V(A) varatlansaglit a (8) keplettel definialjuk.
Marmost egy (veges sok erteket felvcvo) val6sziniisegi
valtoz6 entr6piajat mint a valtoz6 altai felvett ertek varatlan-
saganak varhat6 erteket definialhatjuk. Ha a ; val6sziniisegi
vaJtozo Jehetseges (kii!i:inbi:izo') ertekei X!, X2, ... , XN, es ;
ezeket az ertekeket rendre Ph p 2, ... , PN val6sziniiseggel
veszi fel, jeli:ilje Ak azt az esemenyt, hogy ; az xk erteket veszi
fel (k = 1,2, .. . ,N). Mive!Ak varatlansaga log2_!_, es Ak
Pk
va16sziniisege Pk• tehat ; entr6piaja
1 1 1 .
(9) H@ = P1 log2 ~+ P2 log2 ~+ ... +PN log2 ·~.
Pl P2 PN
Igy tehlit egy mas uton ujb61 eljutottunk a Shannon-formu-
lahoz. Ez az ut azonban elvezet a kO!csiiniis informaci6 fogal-
mahoz is.
Legyenek A es B tetszo1eges esemenyek, amelyek ugyan-
azon kiserletre vonatkoznak. Ha megfigyeltiik a B esemeny
beki:ivetkezeset, ezen megfigye!es az A esemeny varatlansd-
gat is megvliltoztatja. Mivel A varatlansaga eredetileg
log2 PtA) volt, a B esemeny megfigyelese utan azonban A
val6sziniisege megvaltozott, megpedig A val6sziniiseget
most a P(A I B) = p):t:/ felteteles va16sziniisege adja meg,
igy A (felteteles) varatlansaga most log2 P(~B1 Iesz, tehlit
A varatlansaganak B megfigyelese altai va16 megvaltozasat
V(A, B)-vel jeli:ilve
. 1 1 P(A I B)
(10) V(A,B)=Iog 2 P(A) -log2 P(A I B)= log2~=
P(AB)
= log 2P(A)P(B).
52
A V(A, B) mennyiseg pozitiv, ha P(AB) > P(A)P(B), ncgativ,
ha P(AB) < P(A)P(B) es 0, ha,P(AB) = P(A)P(B), vagyis
ha A es B fiiggetlenek. Ha tehiit A es B fiiggetlenek, akkor
B megfigyeJese folytan A varatlansaga nem valtozik meg,
mig ha A es B nem fiiggetlenek, B megfigyelese A varatan-
sagat csokkenti vagy ni:iveli aszerint, hogy a P(AB) es P(A)P(B
szamok koziil melyik a nagyobb.
Legyen most ~ es 1J ket val6sziniisegi valtoz6: ; lehetseges
ertekei ]egyenek X1, X2, ... , XN, mig 1J ]ehetseges ertekei
legyenek Yh y2, ... , YM:· Jeli:ilje Ak a ; = xk esemenyt
(k = 1,2, ... ,N) es B1 az 1J =y1 esemenyt (j= 1,2, ... ,
... , M). Vizsgaljuk meg, hogy iitlagban mennyivel valtozik
; ertekenek varatlansaga 1J ertekenek megfigyelese altai,
vagyis szamitsuk ki V(Ak, B) varhat6 ertekct. Azt kapjuk,
hogy e varhat6 ertek
N M
(11) L L P(AkBj)V(AkBj) =
k~l J~l
N M P(AkBj) - 1(1; 1J)
L L P(AkBJ) log2
k=l j=l
P(Ak)P(BJ) - ' .
Igy tehlit a ki:ivetkezo eredmenyre jutottunk: az !(!;, 1J)
ki:ilcsoni:is informaci6 definialhat6 iigy is, mint ~ erteke
varatlansaganak 1J megfigye!ese altai okozott varhat6 meg-
valtozasa. Azt, hogy !(!;, 1J) ket definici6ja ekvivalens, iigy is
kifejezhetjiik, hogy egy I; val6sziniisegi valtoz6ra vonatkoz6
bizonytalansag egy 1J val6sziniisegi valtoz6 megfigyelese kovet-
kezteben va/6 csiikkenese egyenlo a I; erteke varatlansaganak
1J megfigyelese folytan tiirteno varhat6 megvaltozasaval.
Az e!Oadas vegen megkerdeztem az eload6t, j61 latom-e,
hogy az informaci6 es az energia fogalma kozi:itt van bizo-
nyos anal6gia. Nagyon megi:iriilt a kerdesnek, azt mondta,
hogy ez va16ban igy van, es errol o is akart beszelni, de mivel
en magam raji:ittem erre a parhuzamra, azt tartana j6nak,
53
hogy en tartsak e kerdesrol egy kis eloadast egy kesobbi
6ran; megigerte, legki:izelebbre i:isszeszedi szamomra a kerdes
irodalmat. Sz6val ezzel i:ing6lt lottem, de tulajdonkeppen
nem banom, mert va16ban izgat a problema; igaz, hogy ez
nem matematikai, hanem filoz6fiai kerdes, de engem a mate-
matikaval kapcsolatos filoz6fiai problemak mindig is erde-
keltek.

A mai eloadassal kapcsolatban elgondolkoztam a bizony-

talansag es a varatlansag foga1ma ki:izi:itti kiilpnbsegen es a
ket fogalom i:isszefiiggesen. Velemenyem szerint az eload6
tul ki:innyen atsiklott az ezzel a kerdessel kapcsolatos logikai
nehezsegeken; Iehet, persze, hogy o mar annyira megszokta
e fogalmakat, hogy nem is latja, egy kezdonek mi okoz
nehezseget. Nekem eleg sok fejti:irest okozott ez a kerdes, 2. abra
de azt hiszem, sikeriilt tisztazni. Eloszi:ir azt kell tisztan
latni, hogy a ket fogalom masra vonatkozik, mas az ,alap- Az abrar6l leolvashat6, hogy a h(p) es v(p) fiiggvenyek
juk": varatlansaga egy veletlen esemenynek van, mig bizony- p-nek csak ket ertekere egyenloek; ha p = -}, amikor is
talansaga egy val6szinfisegi valtoz6nak van. A ktili:inbseget
h(p) = v(p) = I, es ha p = l, amikor is h(p) = v(p) = 0,
ugy lehet legjobban megmutatni, hogy ha egy tetszoleges
ezzel szemben, ha p erteke 0-hoz ki:izeledik, akkor h(p)
A veletlen esemennyel egyiitt vizsgaljuk azt az oc val6szinfi-
erteke 0-hoz tart, mig v(p) erteke minden hataron tul ni:ivek-
segi valtoz6t, amelynek erteke csak att6l fiigg, hogy az A ese-
szik. A helyzetet meg jobban megvilagitja a ki:ivetkezo
meny beki:ivetkezik-e vagy nem, mondjuk legyen oc = 1,
nyilvanval6 i:isszefiigges: h(p) = pv(p)+(1-p)v(l-p), mas
ha az A esemeny beki:ivetkezik es oc = 0, ha A nem ki:ivetke-
sz6val az oc-ra vonatkoz6 bizonytalansag az A es az A eseme-
zik be. (Mas sz6val legyen az oc val6szinfisegi valtoz6 az
nyek (vagyis az oc = 1 es oc = 0 esemenyek) varatlansaganak
A esemeny indikatora.) Legyen A val6szinfisege P(A) = p.
ezen esemenyek val6sziniisegeivel sulyozott kozeperteke.
Akkor az A esemeny varatlansaga V(A) = v(p) = log 2 _!__, Az oc-ra vonatkoz6 bizonytalansag akkor a legnagyobb, ha
p
mig az A esemeny oc indikatoranak bizonytalansaga (entr6- p = ~· mig az A esemeny varatlansaga annal nagyobb,
piaja) h(p) = p log 2 _!_+(1- p) log 2 -1 1 . A helyzetet j6l minel kisebb p.
p -p
megvilagitja, ha egyiitt abrazoljuk a v(p) es h(p) fiiggvenye- Hasonlitsuk most i:issze egymassal a bizonytalansag csi:ik-
ket: keneset a varatlansag megvaltoztatasaval. Ti:imi:iren a ki:ivet-

54 55
kezokeppen lehet a helyzetet jellemezni: egy val6szinusegi
v:Htoz6 megfigyelese kovetkezteben egy masik val6szinusegi
valtoz6ra vonatkoz6 bizonytalansag (entr6pia) mindig cs6k-
ken vagy valtozatlan marad - ut6bbi eset akkor all fenn,
ha a ket valtoz6 fiiggetlen; ezzel szemben egy esemeny
megfigyelese k6vetkezteben egy masik esemeny varatlansaga
cs6kkenhet is, n61tet is, es valtozatlan is maradhat - ut6bbi
eset akkor all fenn, ha a ket esemeny fiiggetlen; a bizony-
talansagcs6kkenest mindig lehet informaci6kent ertelmezni;
ezzel szemben a varatlansag megvaltozasa nem informaci6,
csak e mennyiseg varhat6 erteke foghat6 fel informaci6-
mennyisegkent, de ez is csak azert, mert ez egyenlo a bizony-
talansag cs6kkenesevel. Gondolkoztam azon is, hogy mi
a varatlansag ,dimenzi6ja", mas sz6vallehet-e a varatlansa-
got is bit-ekben kifejezni. Ugy latom, hogy bar tisztan mate-
matikai szempontb61 ez megengedhet5 Jenne, azonban fogal-
milag megis helytelen volna, mert ez azt jelentene, hogy a
varatlansag megvaltozasat informaci6mennyisegkent kezel-
nenk, pedig nyilvan nem az! (Az, hogy a varatlansagmegvalto-
zas informaci6nkenti felfogasa helytelen, abb61 is latszik,
hogy e felfogas mellett bizonyos esetekben egy megfigyelc!s
negativ informaci6t ny{!jtana, ami nyilvan abszurdum.) Le-
hetne a varatlansagot egy uj mertekegysegben merni, ennek
lehetne valamilyen nevet is adni, de ugy ]atom, erre nines
semmi sziikseg: a varatlansagnak nem sziikseges ,dimenzi6t"
adni, azt tekinthetjiik puszta szamnak.
Azon a trefan is elgondolkoztam, hogy az /(~. 'Y/) ;;;; 0
egyenlotlensegbOI k6vetkezik, hogy barmit is tanulunk az
egyetemen, az nem arthat nekiink, Iegfeljebb nem so kat hasz-
nal. Persze, erre azt lehetne valaszolni, hogy a gondolkodva
tanulast61 az ember okosodik, de a magolas hatarozottan
butit, 6s igy a vizsgara kesziilesrol mar nem mernem azt
allitani, hogy az nem art szellemi kepessegeinknek. A vizsgak
szam~ak. cs.6kkeneser01 sok sz6 esett az ut6bbi id5ben;
56
szerintem nem a vizsgak szamaval van baj, hanem a vizsgak
jellegevel. Olyan vizsgakra volna sziikseg, amelyeken nem
az utols6 napokban kapkodva tanultakr61 kellene besza-
molnunk, amelyek a vizsga utan a kovetkezo vizsgara val6
kesziiles soran amugy is nagyreszt ki!Orlodnek az agyunkb61,
hanem tudasunk idotall6 reszerol, gondolkodasi keszsegiink-
rol. Persze, az ilyen vizsga m6dszerei nincsenek kidolgozva
- lehet az is, hogy ez megva16sithatatlan abrand reszemrol.
Vagy talan az informaci6elmelet segithet e kerdest megoldani?
Hiszen itt is informaci6r61 van sz6: a tanar informaci6t
kell hogy szerezzen arr61, hogy mennyi informaci6val rendel-
kezik a hallgat6 a targy anyagar61.
A multkoriban, amikor a professzorral megbeszeltiik a
vizsgaidopontokat, o egy olyan megjegyzest tett, hogy ugy
latja, a mi elkepzelesiink az egyetemi oktatasr61 tulsagosan
,vizsgacentrikus", es az nem helyes. Elmondott egy anek-
dotat Niels Henrik Abelrol, a zsenialis norveg matematikus-
r61, aki mint fiatal diak, Berlinbe utazott, hogy ott folytassa
tanulmanyait. Nemetiil nagyon keveset tudott akkor meg,
es igy, amikor Crelle professzornal jelentkezett, alig tudott
neMny sz6t kinyogni, csak atadta az ajanl6leveleket, ame-
lyeket osl6i tanarait61 kapott. Crelle feltetelezte, hogy Abel
a vizsgakr61 kivan tajekoztatast es hosszasan elmagyarazta,
hogy mikor es mibol kell majd vizsgaznia. Abel, akinek taska-
jaban akkor mar tobb jelentos uj matematikai eredmenyeket
tartalmaz6 dolgozat volt, egy ido utan felbeszakitotta Crelle
professzort es tort .nemetsegevel a kovetkezoket mondta:
,Nee Herr Professor, nix Examen, nur Mathematik!"
A professzor azt mondta, hogy ezt a szellemet hianyolja
o a mai diakokban. Be kell ismerniink, hogy igaza volt:
a hallgat6k tobbsegenek vilagnezete val6ban vizsgacentrikus.
Azonban ketlem, hogy ebben csak a hallgat6k a hibasak,
szerintem a hiba gyokere az egyetemi oktatas jelenlegi rend-
szereben van, a vizsgacentrikussag az egyetemtOI indul ki,
;,7
mi csak hatasa ala keriiltink. Hiszcn az osztondijakt61 az ifju-
sagi szervezet munkajanak ertekeleseig mindeniitt a vizsga-
eredmenyeket tekintik a tanulmanyaink eredmenyessege
cgyediili mercejenek. Ezen kellene valtoztatni. Ami a mate-
matikus hallgat6kat illeti, ott valahogy ugy lehetne megoldani
a kerdest, hogy a vizsgak helyett a szeminariumi eloadasok,
irasbeli dolgozatok, omill6 feladatmcgoldasok kepczzek a
hallgat6k elOmenetele elbini!asanak <:lapjat. Nalunk, mate-
matikusokmil, ezt nagyon j61 meg lehetne szervezni, persze,
azt nem tudom, bogy mas szakokon is megfelelo volna-e ez
a rendszer. De hat hoi van megirva, bogy minden! egysegesen
kell megoldani, minden szakra: ez a gepies egysegesitesi
!Orekves szerintem a bajok cgyik f6 fornisa. A prob!emak
minden szakon maskent vetodnek fel, !gy a megoldas is mas-
mas keU hogy legyen szakonkent.
Lehet egy vizsga nehezseget azzal jellemezni, hogy hany
bit-et kell a hallgat6knak tudni? Enciklopedikus jelleg(i
targyakban ez nem is teljesen abszurdum, a matematikaban,
persze, ennek nines ertelme, hiszen a dolgok egymasb61 ko-
vetkeznek, aki az alapokat tudja, elvben mindent tud, illetve
tudhatna. Egy matematikai elmelet osszes eredmenye tulaj-
donkeppen csirajaban benne van az axi6maiban - vagy meg-
scm? ErrOl egyszer meg gondolkodni fogok.
Visszaterve az I(;, TJ) ;;; 0 egyenlotlensegre, az eload6nak
ezzel es a tanu!assal kapcsolatban tett megjegyzesebol ugy
!atom, hogy az eload6hoz eljutott a hire annak, hogy eppen
az ut6bbi hetekben so kat vitatkoztunk az evfolyamon arr61,
bogy val6ban azt tanuljuk-e, amire az egyetem elvegzese
utan a munkank soran a legnagyobb sztiksegtink lesz. Evfo-
lyamtarsaim kozott tobbeknek igen hatarozott ketelyeik
vannak erre nezve; csak abban nem tudtak megegyezni,
hogy melyik targy felesleges, mert mindegyiktik azt a
targyat tartotta fontosnak, ami ot szemely szerint erde-
kelte es amit szivesen tanult, es azt tartotta nelkiilozhetonek,
58
ami ot kevesbe erdekelte, vagy neki nchezen ment; igy szinte
minden targynak akadtak vedoi es tamad6i is. A tantervnek
ezekkel a biral6ival en elvileg nem ertettem egyet. veleme-
nyem szerint ezeknck a biralatoknak mar a kiindul6pontja is
hibas: ugyanis tajekoz6dtam arr61, hogy az elOzo evekben
vegzett hallgat6k milyen munkahelyeken es munkakorokben
helyezkedtek el: ennek alapjan tisztan !atom, hogy nagyjab61
akarMnyan vagyunk, annyifele munkakorbe kcriiltink es
teljesen lehetetlen elore latni, hogy kinek milyen specialis
ismeretekre lesz sztiksege az egyetem elvegzese utan. Igy
mindannyiunknak fel kell kesziilni arra, hogy az egyetem
nem tanithat meg mindarra, amire kesobb a munkank soran
sztiksegtink lesz, hanem akarhova kertiltink is, 6nall6 tanu-
lassal ki kell egesziteni a tudasunkat. Igy az egyetemen tanult
targyakat azzal a szemmel kell nezntink, hogy mennyiben
pyujtanak alapot a tovabbi cgyeni tanulashoz. Marmost
e tekintetben nemcsak a targyi ismeretek lehetnek hasznosak
szamunkra, hanem legalabb annyira az elsajatitott gondol-
kodasm6d es gondolkodiisi keszseg. Marpedig azt, hogy egy
targy tanulasanal elsajiititott keszseg mennyiben fog nektink
segitseget nyujtani ahhoz, hogy egyenileg megtanuljunk olyan
targyakat, amelyekrol e pillanatban a nevtikon kivtil nem
sokat tudunk, velemenyem szerint mi elvileg nem tudjuk
megitelni, es igy a tantervrol folytatott vitaink szerintem
meglehetosen meddoek. Ez a velemenyem eleinte nagyon
nepszeriitlen volt az evfolyamon: azt mondtiik a tobbiek,
hogy helytelen, hogy en le akarok mondani arr61, hogy
a hallgat6k belesz6lhassanak a tantervi problemakba, pedig
mostanaban az egyetem hajlik arra, hogy a hallgat6knak bizo-
nyos belesz6last adjon ezekbe a kerdesekbe. Erre azt va!a-
szoltam, hogy en nem akarok errol a jogunkr6llemondani,
csak azt javasolom, hogy csak olyasmibe sz6ljunk bele,
amiben tenyleg illetekesek vagyunk. Azt peldaul, hogy egy
eiOadasra erdemes-e eljarni, hogy egy gyakorlathasznos-evagy
59
 nem, azt val6ban mi tudjuk legjobban megitelni, biszen rni
erezziik, bogy segit-e minket a tanulasban. Azt is meg tudjuk
allapitani, bogy egy vizsgaztat6 igazsagtalanul osztalyoz
stb., de a tantervbe val6 belesz6lasboz nines meg a kello
attekintesiink.
Azt biszem, evfolyarntarsaim a fizikatanitasunkr61 foly-
tatott vitab61 ertettek meg vegiil az allaspontomat es azt,
bogy en nem akarok lemondani altalaban arr61 a jogunkr61,
bogy biraljuk az egyetemi oktatast, ba ezt sziiksegesnek
latjuk. A fizikaval kapcsolatban ugyanis en voltam az, aki a
legelesebben biralta a jelenlegi belyzetet. Ennek oka val6-
sziniileg, bogy engern nagyon erdekel a fizika is, es ezert azon
tulrnenoen, bogy en is elmondtam, bogy mi nern tetszik
nekem a rnaternatikus ballgat6k fizikaoktatasaban, azt is
elmondtam, bogy milyennek kellene lenniiik szerintern a
fizika6rainknak. Evfolyamtarsairn zome szerintem abba a b~
Mba esett, bogy nem is pr6balta elkepzelni, bogy rnasbogy
is lebetne rninket fizikara tanitani; rniutan - szerintem
jogosan - megallapitottak, bogy annak, abogyan eddig
tanitottak nekiink a fizikat, nines sok baszna. Ebbol azt
a kovetkeztetest vontak le, bogy a rnatematikusoknak ne
tanitsanak fizikat vagy legalabbis sokkal kisebb 6raszamban.
Ehhez ideol6giat is gyartottak, rnondvan, bogy mig regeb-
ben a fizika volt a maternatikai m6dszerek fO alkalmazasi
tcriilete, rna a sulypont attol6dott a gazdasagi elet proble-
maira. Ebben ugyan van nemi igazsag, de azert ez az indoklas
nern belytall6: rna is teny, bogy a fizika a matematikai rn6d-
szerek cgyik legfObb alkalmazasi teriilete, es a matematika
modern fejezetei koziil igen sok rna is elsosorban a fizikaban
keriil alkalmazasra (pl. a funkcionalanalizis, a csoportelmelet,
az egy- es a tobbvaltoz6s komplex fiiggvenytan, a disztri-
buci6elmelet stb.), sot, a maternatika szamos, rna robamos
fejlodesben Ievo fejezetenek a fizikai alkalmazasok igenyei
adtak es adjak meg a fO osztonzest. lgy, szerintem, egyalta-
60
Jan nern till rnagas a matematikus ballgat6k szamara eloirt
fizika6raszam, csak ezeket az eloadasokat mas szellemben
kellene tartani. Jelenleg ugyanis mi ugyanolyan fizikaokta-
tasban reszesiiliink, mint a fizikus ballgat6k, es ez a belytelen.
Arra volna sziikseg, hogy olyan fizikae!Oadasokat kapjunk,
amelyekben a matematikai m6dszerek felbasznalasan van
a hangsuly. Szerintem ez csak ugy volna megval6sitbat6,
ha ezeket az eloadasokat nem fizikusok, banern a fizikai
alkalmazasokban kello jartassagu matematikusok tartanak.
Igy egy csapasra megsziinne a fO panaszunk a fizikaelo-
adasokkal kapcsolatban: az, hogy a fizikus eload6k a mate-
matikai szabatossag kerdeset meglebetosen felvallr61 kezelik
es erre vonatkoz6 rnegjegyzeseinket nem is veszik komolyan:
azzal odazzak el, hogy a fizikai szemlelet ugyis meg6v att61,
bogy a matematikai pontatlansagok bibas kovetkeztetesre
vezessenek. Ez, persze, nem nyugtat meg, biszen minket
a fizikaban eppen a matematikai rn6dszerek alkalmazasa
erdekel! A multkor nagy vitaba keveredtem az egyik fizikus
gyakorlatvezetovel, mert egy altala elkovetett matematikai
pongyolasag kapcsan emlitettem, bogy a matematikai logi-
kaban mi azt tanultuk, hogy egyetlen hibas allitasb61 minden
mas belyes vagy bibas a!Jitas levezethetO, es azt mondtam,
hogy rniutan egy olyan egyenletet irt fel, amely nyilvanval6an
bamis, ezek utan kar tovabbi levezetesekkel bajl6dnia, mert
tudjuk, hogy ebbO! Mrmi levezetheto.
Visszaterve az informaci6elmelet-6rara, sokat gondolkoz-
tam azon is, amit az e!Oad6 az I(~, '1) = I('7, ~) osszefiiggesrol
es az okozati kapcsolatok iranyar61 mondott. Az a benyoma-
som, bogy az eload6 kisse leegyszeriisitette a kerdest: abb61
ugyanis, hogy I(~, '1) = I('7, ~), nem kovetkezik, hogy I(~, '1)
csak a I; es '1 kozotti kapcsolat erossegerol ad felvilagositast,
de e kapcsolat jellegerol nem. A kovetkezo pelda szerintem
j61 megvilagitja a helyzetet. Egy szabalyos ermet dobjunk
fel ketszer egymas utan, es jelolje I; az eredmenyt, tehat I; lebet-
61
seges ertekei legyenek az FF, FJ, lF, II jelsorozatok, abo!
F fejdobast, I irasdobast jelent. Legyen '7 = 0, ba a ket
dobas eredmenye ugyanaz, vagyis mindketto fej vagy mind-
ketto iras, es legyen '7 = I, ba a ket do bas eredmenye kiili:in-
bi:izo (az egyik fej, a masik lras). Ez esetben ~ erteke egy-
ertelmfien megbatarozza '7 erteket, de megforditva nem,
enne!fogva I(~, '7) = H(rJ) = I, de I(rJ, !;) 7"' H(!;) = 2. Igy,
bar persze ez esetben is igaz, bogy I(~, '7) = I(rJ, !;), megis
megallapitbat6 pusztan az informaci6mennyisegekbol, bogy
!; erteke meghatarozza '7 erteket, de '7 erteke nem hatarozza
meg !; erteket [biszen I(!;, rJ) = H(r;), de l(rJ, !;) 7"' H(~)].
Ebben a peldaban tehat megiscsak meg lehet allapitani a kap-
csolat iranyat es e kapcsolat okozatinak is tekintbeto
(!; az ok, '7 az okozat). Persze, ba!; es '7 ki:iziil egyik sem fiigg-
venye a masiknak, akkor bonyolultabb a belyzet, de e pelda
alapjan ugy sejtem, bogy valamit azert az altalanos esetben
is meg lebet ezUton allapltani a kapcsolat jellegerol. Ugy
!atom, ezt is meg kell majd kerdeznem az eload6t61, bar
persze lebet, hogy 6 magat61 is visszater erre a kerdesre es
szabatosabba teszi mai megallapitasait - ugy, abogy ezt
ti:ibb mas esetben mar tette.
NEGYEDIK ELOADAS
A mai e!Oadasban eloszi:ir a ki:ilcsi:ini:is informaci6 mennyise-
get elemeztiik tovabb. Ki:innyen belathat6, bogy
(1) I(;, 'IJ) = H(;)+H(rJ)-H(~, rJ).
Ebbol es a ki:ilcsi:ini:is informaci6 nem-negativitasab61 ki:ivet-
kezik, bogy ba I; es '7 tetszoleges val6szinfisegi valtoz6k,
akkor
(2) H((t;, 'IJ)) ::§ H(!;)+H(rJ),
62
es egyenloseg (2)-ben akkor es csak akkor all fenn, ba !; es
'7 fiiggetlenek. (I) fclirbat6 a ki:ivetkezo formaban is:
(I') H((t;, 'IJ)) = H(!;)+H(rJ)-I(t;, '7) = H(rJ)+H"m.
Ebben a formaban (!') az informaci6 additivitasi ti:irvenye-
nek, altalanositasanak tekintbeto, ugyanis (I') ugy ertelmez-
beto, bogy ba ~ es '7 ket tetszoleges va16szinfisegi valtoz6,
akkor, megfigyelve !; es '7 erteket, e ket megfigyelesben egyiitt
tartalmazott informaci6mennyiseget megkapjuk, ba i:issze-
adjuk az '7 megfigye!eseben foglalt informaci6 mennyiseget,
es a !; egy adott erteke melletti megfigyeleseben foglalt felte-
teles inform:ki6mennyiseget; maskent kifejezve, H(U;, '7))
erteket ugy kapjuk meg, ba H(t;) es H(rJ) i:isszegebO!levonjuk
azt az informaci6mennyiseget, amelyet ez az i:isszeg ketszer
tartalmaz, ti. az I(!;, '7) mennyiseget. J61 megvilagitja a bely-
zetet a ki:ivetkezo pelda: legyenek a, {3, y fiiggetlen jelek,
amelyek mindegyike a 0 es I ertekeket 1/2 va16szinfiseggel
veszi fel. Jeli:ilje ~ az (a, {3) jelpart es '7 a ({3, y) jelpart. Ez eset-
ben nyilvan a, {3, y mindegyike egy-egy bit informaci6t,
!; es '7 pedig ket-ket bit informaci6t tartalmaz, mig a (!;, '7)
par megfigye!ese egyenertekfi azzal, bogy az a, {3, y jelek
mindegyiket megfigyeljiik ({3-t ketszer is, de az mellekes)
es igy H((t;, 71)) = 3. Wgiil /(~, '7) = 1, biszen ba !; erteket
megfigyeljiik, akkor ismerjiik a es f3 erteket, melyek ki:iziil
a semmi informaci6t nem nyujt a tole fiiggetlen rJ·ra nezve,
de f3 1 bit-et ad, biszen f3 ismereteben az71 = ({3, y) parb61
csak y marad ismeretlen. Mivel 3 = 2+2-1 = 2+ 1, tebat
ez esetben (I') termeszetesen ervenyes.
Megismerkedtiink egy ujabb informaci6elmeleti fogalom-
mal, ket doszlas informaci6elmeleti tavolsagaval. Legyenek
1J={p1,p2, ... ,pJ\i} es Q={q,,q., ... ,qN}
ugyanannyi pozitlv tagb61 a116 val6szinfisegeloszlasok (tehat
kf:1Pk = kf:1qk =
N N )
I , melyek tagjai ki:izi:itt azok megsza-
63
 valtoz6 val6szinfisegeloszlasat, teMt ba ; az xk erteket Pk
mozasa ki:ilcsi:ini:isen egyertelmfi hozzarende!est Jetesit. A !JJ
eloszlasanak a Q eloszliisat61 val6i nformiici6elmelet tiivol- val6szinfiseggel veszi fel, legyen !fJ = {Pb pz, ... , PN}· Jc-
siigiit, amelyet D(!JJ, Q)-val jeli:ili.ink, a ki:ivetkezo keplettel li:ilje Q az N tagu egyenletes eloszlast, tebat legyen Q =
definialjuk: = { ~, ~, ... , ~ }• akkor
(3) D(!J), Q) = I
k~1
Pk log 2 Pk .
qk (4) H(i;) = logzN-D(!J), Q).
(4) J61 mutatja azt a mar szamunkra j61 ismert tenyt, bogy
A logz ~ fi.iggveny konvexitiisiib61 ki:ivetkezik, bogy
H(;):;: log.N.
D(!J), Q) mindig nem-negativ sziim, es csak akkor egyenlo Legyenek most ; es '7 tetszoleges val6szinfisegi valtoz6k,
O-val, ba a !JJ es Q eloszliisok azonosak. Ha !JJ es Q nem Jegyenek ; Jehetseges ertekei X1, ••• , XN, 'Y] Jebetseges ertekei
azonosak, akkor a (3) jobb oldaliin iill6 tagok ki:izi:itt szi.ik- Yb ... , yM; jeli:ilje Ak a ~ = xk esemenyt (k = I, 2, ... , N)
segkeppen vannak pozitiv es negativ tagok, de, mint Jattuk, es Bi az '7 = yi esemenyt (j = I, 2, ... , M). Jeli:ilje 1/2 =
az egesz i:isszeg mindig pozitiv! D(!JJ, Q) felirbat6 a = {P(AkB)} a; es '7 val6szinfisegi valtoz6k egyi.ittes eloszla-
sat es jeli:ilje !JJ* Q a {P(Ak)P(Bi)} val6szinfisegeloszlast.
(3') D((/), Q) = LPk(logz _!_-Jog2 __!_) !JJ * Q tehat ket olyan ;1 es '71 val6szinfisegi valtoz6 egyi.ittes
qk Pk
eloszlasa, amelyek ki:izi.il ; 1 eloszlasa megegyezik; eloszlasa-
alakban; ennek alapjiin a D(!JJ, Q) mennyiseget a ki:ivetkezo- val, '71 eloszlasa pedig megegyezik '7 eloszlasaval, es ezenkivi.il
keppen is ertelmezbetji.ik: Legyenek az A1. Az, ... , AN ese- ;1 es '71 fi.iggetlenek ( ellentetben a; es '7 valtoz6kkal, amelyek
menyek egy kiserlet egymiist kiziir6 lebetseges kimenetelei. altalaban nem fi.iggetlenek). Akkor fennaii az
Tegyi.ik fel, hogy a Q eloszliis e kiserlet kimeneteleinek val6- (5) I(;, '7) = D(l/2, !JJ* Q)
sziniisegeib01 all, vagyis qk = P(Ak) (k = I, 2, ... , N), mig i:isszefi.igges, tebiit az I(;, '7) ki:ilcsi:ini:is informiici6 egyenlo
a !fJ eloszliis ugyanezen kiserlet megvaltozott ki.iri.ilmenyek az 1/2 eloszlasnak a!JJ* Q eioszliist61 val6 informaci6elmeleti
melletti vegrebajtiisiinal a kiserlet kimeneteleinek val6szinfi- tiivolsiigiival.
segeibol all. Ekkor Iog 2 _!__log• __I_ az Ak esemeny varat- Ezek utan a valtoz6 sz6hosszusagu k6dokkal foglalkoz-
qk Pk tunk. Egy ~ jel ( azaz egy val6sziniisegi viiltoz6) lebetseges
Iansiigiinak megviiltozasat jcli:ili a kiserlet ki:iri.ilmenyeinek
ertekei Jegyenek X1, ••• , XN, ezen ertekek vaJ6szinfisegei
megviiltoziisa folytiin, es igy D(!J), Q) ezen megviiltozas
legyenek Ph P•· ... , PN· Eloszi:ir a legegyszeriibb esettel,
viirbat6 ertekevel egyenlo; a viirhat6 ertek kisziirnitiisiiniil
az un. biner k6dokkal foglalkoztunk, amelyekben tebat csak
termeszetesen a viiltoziis utiini uj val6sziniisegekkel, tehat
a 0 es I jelek szerepelnek. K6doljuk az X1, x 2, ••• , xN ertC-
a Pk sziimokkal (es ncm a regi qk val6szinfisegekkel) keii
keket zerusokb61 es egyesekbol iill6 ki.ili:inb6zo sorozatok-
sulyozni a (1og 2 __l__log 2 __!_) mennyiseget. A D(!J), 1Q) kal, amely sorozatok hossza ki.il6nb6zo lebet. Egy ilyen
qk Pk ·
tiivolsag segitsegevel a H(;) es I(;, '7) informaci6mennyisegek k6dot prefix k6dnak nevezi.ink; ba egyik k6dsz6 sem egyezik
a ki:ivctkezokeppen fejezbetok ki. Jeli:ilje '7J a ; \al6sziniisegi meg egy masik k6dsz6 kezdoszakaszaval. A prefix k6doknak

64 65
az a nagy elOnyiik van, bogy nem sziikseges megjelolni
az egyes k6dszavak veget, hanem a k6dszavakat minden e1va-
lasztas ne1kii11ebet egymas utan irni, az i1yen szoveg ugyanis
nyi1van egy es csak egy m6don bontbat6 fe1 k6dszavakra
a prefix tu1ajdonsiig miatt. Mas sz6va1 a prefix k6d egyerte1-
miien dek6dolbat6; vannak azonban olyan egyertelmiien
dek6do1hat6 k6dok, ame1yek nem rendelkeznek a prefix
tu1ajdonsagga1; ilyen pl. a 0 es 01 k6dszavakb61 al16 k6d.
Megvizsgaltuk a kovetkezo p61dat. Legyenek a !; jel ertekei
a sziimjegyek es ezeknek feleltessiik meg a kovetkezo nullak-
b61 es egyesekbol iill6 k6dszavakat:
0 X 00
1 X 01
2 X 1000
3 X 10<ll
4 X 101
5 X 110
6 X 1110
7 X 11110
8Xlll1l0
9 X 111111
Konnyii beliitni, bogy ez egy prefix k6d. Ha most a k6dszavak
egy tetszo1eges sorozatat egymas utan irjuk (ugy, hogy ugyan-
az a k6dsz6 tobbszor is szerepe1bet), az igy kapott jelsorozat
egy, es csak cgy m6don bontbat6 fe1 k6dszavakra, es igy
egyertelmiien dek6dolbat6. Pe1daul az
111010111110100000000110011111110101
jelsorozat a kovetkezokeppen bontbat6 csak k6dszavakra:
1110110111111011000 I 00 I 00 I 01110011111111101101 I
es igy e je1sorozatot dek6dolva a
6 4 7 2 0 0 1 3 9 1 1
szamsorozatot kapjuk.
66
Egy prefix k6dot primitivnek neveziink, ba nem rovidit-
betO, tehfit ha akarbogy is bagyok el a k6dszavakb61 jeleket,
az igy nyert jelsorozatok mar nem alkotnak prefix k6dot.
Konnyen be1atbat6, bogy egy primitiv prefix k6d eseteben,
ba akarbogyva1asztok egy nullakb61 es egyesekbo1 al16 s soro-
zatot, ame1y nem azonos egyik k6dsz6va1 sem, akkor vagy
nines olyan k6dsz6, amelynek s kezdoszava, vagy ha van,
akkor az s je1sorozat vegere akar nullat, akar egyest irunk,
mind a ket esetben olyan je1sorozatot kapunk, ame1y vagy
maga a k6dsz6, vagy egy k6dsz6 kezdoszakasza. Egy (biner)
primitiv prefix k6d egy o1yan fava1 abrazo1bat6, ame1ynek
gyokereb61 es minden olyan pontjab6i, ame1y nem vegpont,
ket ag indu1 ki; ba ezen agak koziil a ba1 olda1i agnak min dig
a 0 jelet, a jobb oldali agnak az 1 jelet feleltetjiik meg, akkor
ezaltal a fa vegpontjaihoz egyerte1miien bozzarendelbetiink
nullakb61 es egyesekbol all6 sorozatokat, annak megfe1eloen,
bogy a gyokert61 elindu1va es az illeto vegpont fele baladva
mikor valasztjuk a ba1-, illetve jobb oldali agat. Ily m6don
a fa vegpontjanak eppen a k6dszavak fognak megfe1e1ni.
Az igy kapott fakat ,k6dfak"-nak nevezziik. Peldau1 az
elobb vizsgalt primitlv prefix k6dot a kovetkezo fa abra-
zolja: 111110 111111
gyoker
67
5*
Egy primitfv prefix k6dban jelO!je Nk a k hosszusagu k6d- Mivel a majom csak akkor hagyja abba a maszast, ha veg-
szavak szamat: a leghosszabb k6dsz6 hossza legyen r, akkor
fennall a kovetkez6 azonossag:
ponthoz er, fenn kell hogy alljon a Z: ~: = I azonossag,
hiszen egy kiserlet osszes lehetseges, egymast kizar6 kime-
N1 N2 N, netelei val6sziniisegeinek osszege mindig 1-gyel egyenlo.
(6) 21+22+·-·+y.= 1.
A (6) azonossag felirhat6 meg egy masik alakban is:
ha a ~ je] lehetseges ertekei X1, X2, ... , XN eS ezeknek egy
Peldaul az elobb targyalt k6d eseteben:
primitiv prefix k6d rendre h, t., ... , IN hosszusagu nullakb61
N1 = 0, N2 = 2, Na = 2, N, = 3, Ns = 1, N 6 = 2, es egyesekbol a116 jelsorozatot rendel hozza, akkor sziikseg-
keppen
es fgy 1 1 1
(7) 21t + 2/z + • • • + 2/N = 1,
N1 N2 Na N,· N 5 No 2 2 3 1
p+p-+2"-+2'+-zs+"¥ = 2 2 + 2 3 + 24 + 2 5 +

. 2 1 1 3 1 1 16+8+6+1+1
hiszen (7) bal oldalan ;k pontosan Nk·szor fordul elo,
~~
L N:
+ 26 = 2+4+16+ 32 + 32 = = 1.
teMt (7) bal oldala egyenlo a osszeggel es igy (6)
2 .
A (6) azonossagot az altalanos esetben a kovetkezo meg-
gondolassal bizonyithatjuk be: vegyiink egy tetszoleges pri-
szerint 1-gyel. lgy tehat az 2~,, ... , 2~8 szamok egy val6-
mitfv prefix k6dot es abrazoljuk azt a lefrt m6don egy faval. sziniisegeloszlast alkotnak; jelOljiik ezt az eloszlast Q-val,
Kepzeljiink el egy majmot, amely veletlenszeriien felmaszik es vizsgaljuk meg a 1J = {Ph ... , PN} elosztasanak a Q
erre a fara, ugy, hogy a gyokert61 indul, ~ val6szfniiseggel eloszlasat61 val6 D(1J, Q) informaci6elmeleti tavolsagat.
Mivel e tavolsag nem-negatfv, fennall a
~
a bal oldali agon, val6sziniiseggel a jobb oldali agon
maszik fel a kovetkezo pontba: ha az elagazasi pont, akkor
D(1J, Q) = LPk log. (P{) "'= 0
21•
a majom megint ~ val6sziniiseggel valasztja a pontb6l
egyenlotlenseg, amelyet atalakftva a
kiindul6 ket ag valamelyiket, s.i.t. Ha a majom fe1jut egy
vegpontba, akkor ott marad. Ez esetben nyilvanval6, hogy (8) LPklk ""'H(~)
minden olyan vegpontba, amelyhez k jelbOl a116 k6dsz6 van
hozzarendelve (vagyis, amely k magassagban van) a majom egyenlotlenseget nyerjiik. L = LPik jelentese nyilvanva-
16an a kovetkez6: a ~ jelliez hozzarendelt nullakb61 es egye-
2~ val6sziniiseggel jut el, es mivel Nk ilyen vegpont van, sekbOl a116 k6dsz6 varhat6 hossza. igy tehat (8) azt jelenti,
tehat ~: va16sziniiseggel jut el a majom k magassagig.
hogy egy tetszoleges jelsorozatot nullakb61 es egyesekbOl at16
sorozatokkal k6dolva, ha az fgy nyert k6d primitiv prefix
68 69
k6d, az atlagos k6dhossz nem lehet kisebb, mint a ~ jclben
foglalt informaci6 mennyisege. Ennek oka nyilvan az, hogy
egy 0 vagy 1 jel maximalisan 1 bit-et tartalmazhat, es igy
H(l;) bit k6dolasahoz legalabb H(l;) atlagos hosszusagu
nullakb61 vagy egyesekbOI all6 jelsorozat sziikseges, felteve,
hogy informaci6 nem vesz el; a prefix k6dok eseteben azon-
ban informaci6 nem veszhet el, hiszen e k6dok, mint lattuk,
egyertelmuen dek6dolhat6k; mas sz6val (8) az informaci6
megmaradasa elvet fejezi ki. Ugy is ki lehet fejezni a (8)
egyenlotlenseg jelenteset, hogy H(l;) bit nem preselhet6 bele
H( I; )-nal ri:ividebb 0 vagy 1 erteku jelsorozatba. Az injormaci6
tehat ugy viselkedik, mint egy osszenyomhatat/an folyadek!
Eddig csak nulla vagy egy ertekU jelekkel val6 k6dolasr61
volt sz6. Az elmondottak minden nehezseg nelkiil altalanosit-
hat6k olyan jelsorozatokkal val6 k6dolasra is, amelynel
minden jel q lehetseges erteket vehet fel. Ez esetben (8)
helyett a
(9) L"" - H(~)
- log 2 q
egyenlotlenseget nyerjiik, amely hasonl6an interpreta!hat6:
egy q erteket felvenni kepes jel maximalisan log2 q bit infor-
maci6t tartalmazhat. Ha tehat I; egy erteket atlagban L darab
q erteket felvenni kepes jelbOI all6 k6dsz6val k6doljuk,
akkor egy k6dsz6 atlagban legfeljebb L log 2q bit-et tartalmaz;
ha teMt a k6d egyertelmuen dek6dolhat6, akkor L log 2 q
nem lehet kisebb H(l;)-nel.
Ezzel kapcsolatban megismerkedtiink a redundancia fogal-
maval. Ha egy szi:iveg olyan jelekbol all, amelyek q erteket
vehetnek fel, es a szi:iveg jelekent H bit informaci6t tartalmaz,
akkor a szi:iveg R redundanciajat (daga!yossagat) az
H
1- log2 q
R =
70
keplcttel definialjuk. R erteke nyilvan 0 es 1 ki:ize es6 szam,
es azt fejezi ki, hogy egy szi:iveg hanyad resze volna nelkii-
li:izheto optimalis k6dolas mellett. Shannon megvizsgalta
az irott angol nyelv redundanciajat, es azt talalta, hogy az
ki:iriilbeliil 0,5. Ez azt jelenti, hogy idealis k6dolassal egy
irott angol szi:ivegct ugyanannyi (26 betiis) abece hasznalata
mellett kb. felere lehetne leri:ividiteni. Mas nyelvck redun-
danciaja valamivel kisebb, de azert szinten igen szamottevo
(3()-40/;;). Az el6ad6 ezzel kapcsolatban ramutatott, hogy
az eiO nyelvek redundanciajat tevcs volna e nyclvek fogya-
tekossagakent felfogni: eppen ellenkezoleg, a redundancia
igen fontos funkci6t teljesit: mersekeli a hib!ik (elirasok,
sajt6hib!ik stb.) hatasat, es lehetove teszi, hogy azok a meg·
ertest ne akadalyozzak. Ha a nyelv nem volna erosen redun·
dans, akkor egy zajos teremben pl. az eszpressz6ban nem
lehetne beszelgetni. Ugy is lehetne mondani, hogy a redun·
dancia teszi a nyelvet a zajjal szemben ellenall6va. Emlitette,
hogy majd kesobb, amikor az informaci6elmelet ki:izponti
problemajaval, a zajos csatornan at va16 informaci6tovabbi-
tas problemajaval fogunk foglalkozni, sz6 lesz az un. hiba-
javit6 k6dokr61, amelyek bizonyos kisszamu hibat automati-
kusan kijavitanak. Marmost az elo nyelvek ugy tekinthetok,
mint termeszetes hibajavit6 k6dok. Az, hogy egy szi:iveg
redundanciaja 50/;; ki:iriil van, ugy is felfoghat6, hogy ha
ebbol a szi:ivegbOI a betiiknek kb. a felet veletlenszeruen
kiti:iri:iljiik, a megmarad6 betiikbol a szi:iveg altalaban meg
egyertelmuen rekonstrua!hat6. Az, hogy egy szi:iveg hanyad
resze rekonstrualhat6, a nyelven kiviil fiigg az illeto szi:iveg
jellegetol, tartalmat61 is. Igy peldaul az ujsagok nyelvenek
nagyobb a redundanciaja, mint az irodalmi muveke, kiili:i-
ni:isen a verseke, mivel az ujsagir6k eloszeretettel hasznalnak
bizonyos sztereotip kifejezeseket, fordulatokat, mig a ki:iltok
eppen ellenkezoleg, az eredeti, szokatlan jelzoket, fordulato-
kat kedvelik. Peldakent elovettiik az aznapi ujsagot, amelyb61
•71
az eload6 talalomra kivalasztott egy mondatot es betiiinek
50:%;-at talalomra kihitzta. A ti:iri:ilt betiik helyere pontokat
irva a sz6ki:izt vonallal jeli:ilve a ki:ivetkezo csonka szi:iveget
irta fel az eload6 a tablara:
- - . - S. TAL . . - . - PA. . . - M. S - V.
ZET . - S . E . . L Yl . EG . . V . . - . GYU .
IR . NY . . . . T . - A - TR . C . . S . . K - . ~
J . B . 0 . . AL . - . . POR . U . IS . . K - - . -
. U . Z . 0 . - . . CIO . . LI . T . . - EL . . . I -
H .. CO.
Minden nehezseg nelkiil sikeriilt, persze, a hianyz6 betiik
p6tlasa. (Segitett, persze, hogy e mondatot mar egyparszor
volt alkalmunk olvasni, szinte sz6 szerint ugyanabban a fogal-
mazasban, regebbi ujsagszamokban.)
A mai eloadasban elsosorban az informaci6 i:isszenyomhatat-
lan folyadekkent val6 vise!kedesere vonatkoz6 megjegyzes
ragadta meg a fantaziamat. Ebben az a meglepo, bogy az
informaci6, ami ketsegteleniil kifejezetten anyagi jellegii,
az anyaghoz hason\6 tulajdonsagokkal rendelkezik. Ezzel
kapcsolatban azon gondolkoztam el, hogy az informaci6,
bar maga nem anyag, nyilvanval6an csak anyaghoz kapcso-
16dva letezhet. Az informaci6t mindig csak anyag vagy
energia (pl. elektromagneses hullam) - amit itt e vonatko-·
zasban, vagyis az informaci6val szembeallitva, beleertek
az anyag fogalmaba - hordozhatja. Betiikbol all6 szi:iveg
csak papirra irva vagy nyomtatva, kobe vesve stb. ri:igzitheto,
a hang, a levego molekulainak rezgese formajaban letezik,
illetve gramofonlemezen, magnetofonszalagon stb. orizheto
meg, ket tavoli pont ki:izi:itt informaci6 tovabbitasa vagy
dr6ton, aram segitsegevel, vagy radi6hullamokkal ti:irtenhet.
J6 volna, persze, tudni, bogy az agyunkban a gondolatok,
72•
emlekek milyen formaban vannak jelen, hogyan vannak
ri:igzitve: ha ezt reszleteiben rna meg nem is tudjuk, az vilagos,
hogy ez is csak anyaghoz, az agy anyagahoz, illetve az agyban
vegbemeno kemiai es elektromos jelensegekhez ki:itve torten"
hetik. Ebbol, persze, ki:ivetkezik az is, hogy az informaci6-
atadas sebessege nem lehet tetsz6legesen nagy, a feny sebes-
seget semmikeppen nem haladhatja meg.
Sokat gondolkoztam a redundancia fogalman is. Amikor
egy szi:ivegben kiegeszitem a hianyz6 betiiket, felhasznalom
a szi:iveg tartalmat - marpedig mi ugy tanultuk, hogy az
informaci6 tartalmanak kerdese nem kepezi es nem is kepez-
heti az informaci6elmelet targyat. lgy hat tulajdonkeppen
egy szi:iveg redundanciajanak vizsgalatara nem alkalmas
az a m6dszer, hogy kipr6baljuk, a betiik Mnyad reszenek
ti:irlese eseteben tudjuk meg rekonstrualni egyertelmiien a szi:i-
veget. Ez az eljaras csak akkor adna helyes becslest a val6di
redundanciara, ha a rekonstrukci6t egy szamit6gep vegezne
el, mert ez esetben ki van zarva, hogy a sz6veg jelentese segit-
seget nyujtson a rekonstrukci6hoz, hiszen a gep nyilvan nem
erti a szi:iveget, es csak a sz6tar es a nyelvtani szabalyok alap-
jan p6tolja a hianyz6 betiiket. Ha peldaul a gep azt olvassa,
bogy
A-KU. YA~. GAT-A-KA. AVA. -HA. A.
akkor a gep raji:ihet, hogy a masodik sz6ban hianyz6 betii
aT, a harmadik sz6ban az U, a negyedikben az Res az N,
hiszen mas betiiket irva e helyekre nem kapunk ertelmes,
a magyar nyelvben letezo szavakat. Azonban az utols6 sz6-
ban a gep nem tudja eldi:inteni, hogy a hianyz6 helyekre az
L es D vagy az R es P betiiket kell-e behelyettesiteni, hiszen
pusztan nyelvtani szempontb61 az a mondat, hogy ,A kntya
ugat, a karavan harap" teljesen kifogastalan, csak eppen
ertelmetlen, de ezt a gep nem kepes megallapitani; sot, elkep-
zelhetO, hogy a gep ezt a megoldast val6sziniibbnek talalja,
73
 konstrualni a minimalis atlagos k6dhosszusagu primitiv pre-
hiszen a mondatban elofordul a ,kutya" sz6 es a gep sz6timi-
fix k6dot, illetve az azt leir6 fat, melynck N vegpontjahoz a
ban nyilvan szerepel a ,kutyaharapas" sz6, mig a ,kutya-
p, ... , PN-l• p;, szamok vannak hozzarendelve. E fa ban
haladas" nem. Ez a pelda egyebkent j61 megvilagitja a gepi
forditas nehezsegeit is.
abb61 a pontb61, amelyhez a p;,szam van rendelve, agaz-
tassunk el meg ket elt, es ezek vegpontjaihoz rendeljtik hozza
Vegiil azon a kerdesen gondolkoztam, hogy egy adott val6-
a PN es PN +1 szamokat. Igy kapunk egy, a (p, ... , PN• PN +1)
sziniiseg-eloszlasu sz6rendszerhez hogyan lehet megkonstru-
eloszlas(I szavakhoz egy minimiilis atlagos k6dhosszusagu
alni azt a valtoz6 sz6hosszusagu primitiv prefix k6dot (illetve
a hozza tartoz6 k6dfat), amelynel az atlagos k6dhossz a le- prefix k6dot.
Egy pelda j61 megvilagitja a kovetkez6 eljarast. Legyen
heto legkisebb. HaN = 2, akkor a kerdes trivial is. HaN = 3,
N = 5 es legyenek a szavak val6sziniisegei a kovetkezok:
akkor az egyetlen primitiv prefix k6d, ami szamitasba jon,
az, amelynek megfelelo k6dfa a kovetkezo: 1 1 1 I 1
P1 =3• P2 = ·s-· P• =s· P•=(;• Ps = 10"

·~
Ez esetben, osszevonva a ket legkisebb val6sziniiseget,
az +, ~S, } , } eloszlast kapjuk; ebben osszevonva a ket

legkisebb va16sziniiseget, a ~, +, 1~ haromtagu elosz1ast

Igy csak azt kell megvizsgalni, hogy a p, p2, p 3 val6szinii- kapjuk; de Mromtag(J eloszlasokra mar tudjiik, hogy mi
segek koztil melyiket kell hozzarendelni a gyokertol l tavol- a teen do, igy vegtil a kovetkezo k6dfat kapjuk:
sagta levo ponthoz: igen konnyen belathat6, hogy a legna-
gyobbat e Mrom szam koziil, vagyis a ket legkisebbet kell
a 2 tavolsagra levo pontokhoz rende1ni. Ebbol kiindulva
rajottem arra, hogy az altalanos esetben hogyat:t lehet a mini-
malis atlagos sz6hosszusagu k6dot, illetve az annak megfelelo
k6dfat megkonstrualni. Az eljarast rekurzi6val adorn meg.
\{ijtt
t.
9
L

5
;,

Tegytik fel, hogy N k6dsz6 eseteben mar tudjuk, hogy a f5

konstrukci6 hogyan vegezheto el. Legyen adva most N + 1
sz6 es ezek val6sziniisegei nagysag szerint csokkenoleg elren- 1
dezvelegyenekp, ~ P2 ~ ... ·~ PN- 1 ~PN ~ PN+I· EIOszor
m6dositsuk az eloszlast ugy, hogy a ket legkisebb val6-
sziniiseget, tehat pN-et es PN+1-et elhagyjuk es ezek helyett
az atlagos sz6hossz 3145 = 2,266 ... , mig
k~l
±
Pk log2 _l_ =
Pk
= 2,220 .... (Az abran a k6dfa minden elagazasi pontjaban
hozzavessztik a p, ... , PN- 1 szamokhoz a p;, = PN+PN+l
az abb61 a pontb6l elerheto vegpontokhoz rendelt szamok
szamot. Igy egy N tagb6l all6 val6sziniisegeloszlast kapunk;
feltevestink szerint erre mar tudjuk, hogy hogyan kelt meg- osszege all.)
75
74
 Az altalanos esetre a bizonyitast minden reszleteben atgon-
doltam, es az nem is nebez. Nem irom azonban ide a bizo-
nyitast, ugyanis ami6ta e problemat sikeriilt megoldanom
(aminek nagyon megoriiltem), az egyik konyvben, amelyet
az eload6t61 kaptam kolcson, megtalaltam ugyanezt az elja-
rast: ugy bivjak, bogy Htiffman:fele k6d.
Persze, eleinte kisse lebangolt, bogy ez a dolog mar ismere-
tes volt, mert tenyleg azt bittern, valami ujat sikeriilt felfedez-
nem, de azutan rajottem, ez elore!a.that6 volt: meg annyira
az elejen tartunk csak az informaci6elmeletnek, bogy ezen
a szinten aligba vannak megoldatlan problemak. Azert nem
sajnalom az idot, amit e problema megoldasaval tO!tottem,
mert ekozben sok minden tisztaz6dott a fejemben a k6dok-
kal es k6dfakkal kapcsolatban, es ezen keresztiil ertettem
meg igazan, amite kerdesekrol tanultunk. Valabol olvastam,
bogy az ember igazan csak azt erti meg, amire maga jon ra;
ugyanugy, mint a noveny is csak azt a vizet kepes felbasz-
nalni, amit a gyokerein keresztiil maga sziv fel.
Ma beszeltem az eload6val, es elmondtam neki, bogy
hogyan jartam a Huffman-k6ddal; azzal vigasztalt, hogy
az en teljesitmenyem erteket nem csokkenti, bogy nem en
voltam az elso; ugyanakkor emlitett a Huffman-k6ddal kap-
csolatban egy val6ban megoldatlan problernat: hogyan m6-
dositand6 a konstrukci6, ha a k6dszavak bossza egy el<lirt
korlatot nem baladbat meg? Ezen majd gondolkodni fogok,
egyelore nem !atom, miert olyan nehez a problema, de nyil-
van nem konnyfi, mert akkor mar reg megoldottak volna.
Ez a kerdes azt mutatja, hogy az, amit az elobb irtam, nem
igaz: Mrmennyire is a legelejen tartunk meg csak az infor-
maci6elmeletnek, mar a jelenlegi ismereteink szintjen is
vannak megoldatlan, nyitott problernak!
76
6roDIK ELl>ADAs
A mai eloadasban ratertiink az informaci6elmelet kozponti
problemajanak, a zajos csatornan at val6 informaci6tovab-
bit3s problemajanak targyalasara. Az eload6 azzal kezdte,
hogy felrajzolta a kovetkezo blokksemat:
Bl
,_____.,-I KODOLAS I-I CSATORNA 1-1 DEKODOLO I-I FELVEV'}I
Ez az abra leegyszeriisitve abrazolja a zajos csatornan at val6
inforrnaci6tovabbitas folyamatat: a lead6, amely lebet ember
vagy gep, es amelyet szoktak informaci6forrasnak is nevezni,
bizonyos iizenetet ad le; ezt az iizenetet a tovabbitas elott
a k6dol6 (vagy k6dol6 berendezes) atalakitja, k6dolja.
A k6dolas celja egyreszt az, bogy azt a tovabbitasra alkalmas
alakra bozza, masreszt az, bogy ezaltal az iizenetet a zaj
torzit6 batasaval ~emben ,ellenaii6va" tegye. ,Csatorna"
alatt ertendo az az ut, amelyen a k6dolt informaci6 a k6do-
16t61 a dek6dol6ig eljut. Tavir6 eseteben a csatorna egy
vezetek; az iirbaj6r61 kiildott iizenet eseteben a csatorna ·
tulajdonkeppen az egesz vilagegyetem. A csatornaban az at-
balad6 informaci6 a ,zaj" batasara veletlenszeriien modo-
. sui, eltorzul. ,Zaj" alatt Mrmilyen ilyen kiilso, veletlen-
szeriien bat6, torzit6 batas ertendo. Peldaul ba valakinek
iizenetet kiildok egy barmadik szemellyel, ez az iizenetkozve-
tito szemely a csatorna, es az o emlekezetenek pontatlan-
saga vagy figyelmetlensege a zaj forrasa. Az firbaj6r61 radi6
vagy televizi6 eseteben a csatorna a FOld legkore es a zajok
a legkorben vegbemeno egyeb elektromos jelensegek (pl. leg-
kori elektromossag, mas, kozeli bullamhosszu ad6k, az ad6
77
 vagy vevo kozeleben miikodo elektromos berendezesek,
pl. liftek motorjai stb.), amelyek torzit61ag hatnak.
A dek6dol6 szerepe zajos csatorna eseteben nagyobb,
mint az eddig vizsga.It zajtalan esetben. Mig a zajtalan esetben
a dek6dolas egyszeriien abb61 alit, hogy a k6dolasmil elveg-
zett . kOlcsonosen egyertelmii atalakitast kellett visszafele
alkalmazni, a zajos csatorna eseteben a dek6dol6hoz a zaj
altai eltorzitott k6dolt sroveg erkezik, es igy a dek6dol6nak,
amennyire ez lehetseges, ki kell talalnia, hogy mi volt a sroveg
a torzitas elott, es az igy rekonstrualt k6dolt szoveget kell
dek6dolnia. Persze, a rekonstrukci6 altalaban nemcsak egy-
felekeppen lehetseges, hanem tobb rekonstrukci6s lehetoseg
koziil kell egyet kivalasztani. Altalaban fel szoktak tenni,
hogy a dek6dol6 ugy miikodik, hogy kivalasztja a lehetseges
srovegek koziil a legva/6szinubbet. Az ilyen miikodesii dek6-
dol6t nevezik idetilis dek6do/6nak. Persze, ahhoz, hogy az
egyes rekonstrukci6s lehetosegek val6sziniiseget ki tudja .
szamitani, a dek6dol6nak ismernie kell az egyes k6dszavak
val6sziniisegeit, vagyis az informaci6forras statisztikus tor-
venyszeriisegeit, valamint a csatornaban elofordul6 torzu-
lasok val6sziniisegeit, teMt a csatorna statisztikus torveny-
szeriisegeit. Ezeket azonban ismertnek tekinthetjiik, ha
hosszabb idon keresztiil lenyegeben azonos koriilmenyek
kozott rendszeresen foly6 informacioatvitelrol van sz6, es a
zajos csatornan at val6 informaci6tovabbitas elmelete ilyen
esetekre vonatkozik.
Bizonyos esetekben mod van arra, hogy a lead6 ertesiiljon
arr61, hogy a felvevohoz milyen iizenet jutott el; ha ez a hely-
zet, akkor visszacsatolasr61 beszeliink. Mi egyelore csak
olyan csatornakkal foglalkoztunk, amelyekben a jeleket egy-
mas utan bocsatjuk at a csatornan, minden jel csak veges
sok erteket vehet fel. Legyenek a jelek lehetseges ertekei
ar, a 2, ••• , a•. Feltessziik tovabba, hogy a zaj az egyes jeleket
egymast61 fiiggetleniil torzitja vagy nem, es az a1jel a zaj
78
hatasara csak az a1(i ~ j) jelek egyikeve m6dosulhat. Fel-
tessziik teMt, hogy a csatorna bemeno es kimeno abeceje
azonos. JelOljon ; egy a k6dol6t61 a csatornaba jut6 bemeno
jelet, es 'f/ az ezen jel esetleges torzulasa altalletrejovo, a csa-
tornab61 a dek6dol6hoz jut6 jelet: ha a ; jel nem torzul el,
e.
akkor tehlit 'f} == egyebkent 'f} ~ ;.
Marmost nyilvanval6, hogy a csatorna hasznalhat6sagat
az I(;,'f/) informaci6mennyiseg szabja meg: hiszen minket
eppen az erdekel, hogy 'f} ·~a felvett jel- mennyi informaci6t
nyujt ;-re - a leadott jelre - vonatkoz6lag. Persze /(~. 'f})
fiigg ; eloszlasat61. Vizsgaljuk meg/{;, 'f/) maximumat ~ osz-
szes lehetseges eloszlasaira vonatkoz6lag; ezt a mennyiseget
a csatorna kapacitasanak nevezziik es C-vel jeloljiik, tehlit
C = max J(;, 'f}).
e
Szemleletesen nyilvanval6 hogy C egy elvi korlatot ad a csa-
tornan egy jellel atvihetlS informaci6 mennyisegere. (Ezt
egyebkent szabatosan is be lehet bizonyitani.) Tegyiik fel,
hogy egy jelnek a csatoman val6 atvitelehez .,; idore van
sziikseg, akkor a csatornan at val6 informaci6tovabbitas
sebessege (az idoegysegenkent tovabbitott informaci6 meny-
nyisege) a ~.,; kodatot nem haladhatja meg. Ha tehlit az infor-
maci6forras idoegysegenkent ennel tobb informaci6t szol-
galtat, azt a legcelszeriibb k6dolassal sem lehet a csatornan
atvinni; ilyen helyzetben arra kenyszeriil a Jead6, hogy az
informaci6Jeadas sebesseget csokkentse. Bebizonyithat6
azonban, hogy aklirhogyan is irunk ellS egy a ~ kritikus
7:
sebessegnel alacsonyabb v sebesseget, lehetseges a csatornan
at v sebesseggel tovabbltani informaci6t ugy, hogy az atvitt
informaci6hoz tetszolegesen kOzeli val6sziniiseggel helyesen
rekonstrualhat6 legyen. Az -un. k6dolasi tetelek, amelyekkel
a kovetkezo eloadasokban foglalkozni fogunk, ezt a tenyt
79
bizonyitjak be kiili:inbiizo feltevesek mellett. A k6dolasi
tetelek azonban pusztan az emlitett sebesseggel va\6 infor-
macioatvitel elvi lehetoseget allitjak, tenyleges k6dkonstruk-
ci6t nem adnak. A tenyleges konstrukci6val az informaci6-
elmelet egy masik fejezete, a hibajavit6 k6dok elmelete fog-
lalkozik, amely elsosorban algebrai segedeszkiiziiket hasznal
fel (a linearis algebn1t, a csoportelmeletet, a Galois-testek
es a veges geometriak elmeletet, valamint a modern kombi-
natorika eredmenyeit). Mindezzel a tovabbi eloadasok foglal-
koznak. Az 6ran a kiivetkezo egyszerii peldat vizsgaltuk meg:
a csatorna be- es kimeno jelei legyenek a 0 es 1 jelek. Tegyiik
fel, hogy a zaj hatasara a csatornaban a bemeno 1-es p val6-
sziniiseggel valik J-esse; ezt szimmetrikus bim!ris csatorna-
nak nevezik; ez esetben tehlit
= II;= 1) = 1-p,
P('IJ = 0 I; = 1) = p, P('IJ
P('IJ = o I;= 0) = 1-p, P('l] = 1 I ; = 0) = p.
Igy,haP(; = 0) = wesP(; =I)= 1-w,akkor, bevezetvea
q = w(l-p)+(l-w)p jeliilest, azt kapjuk, hogy
I(;, 'IJ) = h(q)-h(p).
Igy teMt I(;, r1) akkor maxima!is, ha q =~ es igy
C = maxJ(;,'IJ) = 1-h(p).
Egyszerii szamolassal ad6dik, hogy q = 1 akkor es csak-
akkor all fenn, haw = ~ tovabba q = P('IJ = 0). Jgy teMt
a szimmetrikus biner cs·atorna kapacitasat akkor hasznaljuk
ki maximalisan, ha a bemeno jelek ~ va16sziniiseggel veszik
fel a 0 es 1 ertekeket; ez esetben a kimeno jelek ugyancsak
~ val6sziniiseggel lesznek O-val, illetve 1-gyel egyenlok,
80
azonban az atvitt informaci6 jelekent csak I - h(p) bit lesz.
Ez plauzibilis is, mert bar az egyes kimeno jelek 1 bit infor-
maci6t fognak tartalmazni, ebbol az inforrnaci6mennyiseg-
bol azonban h(p) bit-et tesz ki a zajra vonatkoz6 informaci6
es 1- h(p) bit-et a bemeno jelre vonatkoz6 informaci6.
Persze, p =~ eseteben 1-h(p) = 0, vagyis ez esetben
egyaltalan semmi informaci6t nem lehet a csatornan atvinni;
ez ertheto, hiszen ez esetben a kimeno jel teljesen fiiggetlenne
valik a bemeno jeltol. E peldaval kapcsolatban az eload6
megmutatta, hogy ha egy zajos csatornan at va\6 informaci6-
tovabbitasna! nem ti:ireksziink arra, hogy az informaci6to-
vabbitas sebessege a csatorna kapacitasa altai megengedett
maximalis sebesseget megki:izelitse, csak arra, hogy a zaj
ellenere megbizhat6an tudjunk informaci6t tovabbitani a csa-
tornan at, akkor ezt igen kiinnyen eJerhetjiik aza!tal, hogy
minden egyes jelet nem egyszer, hanem ti:ibbszi:ir ismetelten
adunk le. Ha peldaul minden jelet 2s+ 1-szer adunk 1e,
aho1 s ""' 1, akkor ezcn 2s+ 1 jel ki:iziitt, miutan azok a csa-
tornan athaladtak es esetleg ki:iziiliik egyesek m6dosultak,
lesz bizonyos szamu, mondjuk r darab - egyes es a ti:ibbi
2s+ 1- r jel 0 lesz. Marmost a dek6dolast vegezziik el egy-
szeriien a tObbsegi elv alapjan: ha r ""' s+ 1, akkor a 2s+ 1-
szer leadott jelet 1-esnek, mig ha r ;§ s, akkor 0-nak fogadjuk
el. (Azert adjuk le paratlan sokszor ugyanazt a jelet, hogy
az ne fordulhasson elo, hogy ugyanannyiszor kapunk nullat,
mint egyest.) Persze, meg igy is lehetseges, hogy tevediink a
dek6dolasnal, de ennek val6sziniisege, mint az egyszerii,
szamolassal belathat6, tetszoleges kicsinnye teheto, felteve
persze, hogy 0 < p < ~ , azaltal, hogy s erteket eJeg nagy-
nak valasztjuk; azonban mine! nagyobbra valasztjuk s-et,
annal kisebb lesz az informaci6tovabbitas sebessege. Ez, per-
sze, egy igen primitiv k6dolasi eljaras, ennel bonyolultabb,
6 81
de celszeriibb eljarassal elerheto ugyanaz az eredmeny (a hiba
val6sziniisege tetszoleges kicsinnye tetele) az informaci6-
tovabbitas sebessegenek igen drasztikus csokkentese ne!-
kiil is.
A mai el6adas anyagat atgondolva megpr6baltam a zajos
csatornan at val6 informaci6tovabbitast a barkochba jatek-
kal kapcsolatba hozni. A jateknak a kovetkezo valtozatat
gondoltam ki, amelyet ,Hazud6s barkochba jatek"-nak
neveztem el. Tegytik fel, hogy meg van szabva, hany kerdes-
sel kell a gondolt dolgot kitalalni es a felelOnek jogaban all
bizonyos meghatarozott szamu esetben hazudni; a kerdezo
persze, nem tudja, hogy melyik valasz igaz es melyik nem;
a felelo, persze, nem koteles annyiszor hazudni, ahanyszor
ez meg van engedve: hazudhat kevesebbszer is. Peldaul,
ha csak ket dolog valamelyikere lehet gondolni, es legfel-
jebb egy hazugsag van megengedve, akkor Mrom kerdesre
van sziikseg: ha a ket dolog, a mire gondolni lehet, a 0 es az
1 szam, akkor haromszor megkerdezem egymas utan, hogy
a 0-e a gondolt szam: ha legalabb keszer ,igen" valaszt ka-
pok, akkor biztos lehetek abban, hogy a masikjatekos val6-
ban a O-ra gondolt (hiszen legfeljebb egyszer hazudhatott,
tehat amikor ketszer ,igen"-t mondott, nem hazudhatott,
hiszen akkor ketszer hazudott volna), ha pedig legalabb ket-
szer ,nem" valaszt kapok, akkor biztos lehetek abban, hogy
a masik jatekos az 1-esre gondolt. Ha negy dologra lehet
gondolni es egy hazugsag van megengedve, akkor, mint
konnyen belathat6, ot kerdesre van sziikseg. Ha ket vagy
tobb hazugsag van megengedve, akkor mar eleg bonyolult
a minimalisan sziikseges kerdesek szamanak meghatarozasa.
Azt hiszem, a hazud6s barkochba, ha tobb hazugsag van
megengedve, akkor jah~knak tul bonyolult, de arra j6, hogy
ezen kereszti.il az ember megertse a zajos csatornan at val6
82
informaci6tovabbftas nehezsegeit. Ez va16ban igen komoly
problemanak latszik: nagyon kivancsi vagyok a k6dolasi
tetelek bizonyitasara.
Nemregiben olvastam valahol egy cikket arr61, hogy
amennyiben elnek valahol a Tcjutrendszer valamely masik
csillagan ertelmes es magas foku technikaval rcndelkezo le-
nyek, hogyan tudmink vellik kapcsolatot letesiteni. A mai
6ran hallottak alapjan latom, hogy ez is tulajdonkeppen
informaci6elmeleti problema. Ha ugyanis az emlitett lenyek
felfedeznek minket, es elkezdenek neki.ink radi6hullamokkal
iizeneteket kiildeni, ez az iizenet hozzank nyilvan igen er6sen
eltorzult alakban erkezik csak el, a vilaglirbol szarmaz6 ,zaj''-
jal keverten; ebben az esetben a dek6dolas sokkal nehezebb,
mint a zajos csatorna az 6ran targyalt eseteben, hiszen itt meg
abban sem lehettink biztosak, hogy egyaltalan van-e i.izenet,
vagy az a jelsorozat, amelyet a vilagiirbol felvetttink, pusztan
veletlen kozmikus zajb61 szarrnazik-e, es ha ezek a jelek
tartalmaznak tizenetet, akkor sem lehet fogalmunk arr61,
hogy milyen fajta szabalyos jelek azok, amelyeket a zajb61
ki akarunk szlirni. Ez esetben tehat nem ismerjtik a csatorna
bemeno jeleit, amelyeket dek6dolnunk kell. Ez a prob!ema
tehat meg nehezebb, mint a zajos csatornan at val6 informa-
ci6tovabbib1s szokasos problemaja. Legfeljebb abban bizha-
tunk, hogy ha ezek a feltetelezett ertelmes lenyek eleg intelli-
gensek ahhoz, hogy felismerjek, hogy a Foldon ertelmes
Ienyek elnek es kepesek az 6riasi tavolsagr61 hozzank infor-
maci6t eljuttatni, akkor talan arra is rajonnek, hogyan lehet
ezt az informaci6t ugy sugarozni, hogy a kozmikus zaj elle-
nere is fel tudjuk ismerni, hogy ertelmes tizenetrol van sz6,
es azt meg is tudjuk fejteni. Ha pedig erre nem kepesek,
akkor talan nem is veszttink tul sokat, ha nem sikertil veltik
kontaktust teremteni.
Tegnap megneztem a Fahrenheit 451° cimii filmet; ugy
latszik, az informacioelmelet annyira foglalkoztat engem,
6* 83
hogy mindent ezzel hozok kapcsolatba. A filmrol peldaul az
jutott eszembe, hogy milyen erdekes tulajdonkeppen, hogy
egy ember csak nagy neh<Szseggel kepes egyetlenegy konyvet
sz6 szerint megtanulni es arra emlekezni, ehhez szinte hosies
erofeszites sziikseges. Masreszt mfivelt emberek tobb szaz
-sot, egyesek nehany ezer- konyvet is elolvasnak, es mind-
egyikrol marad valami tobbe-kevesbe hatarozott emlekiik,
minden kiilon erofeszites nelkiil, es aki okosan olvas, az a
lenyegre emlekszik minden kiinyvbol. Ugy latszik, az emberi
agy bercndezese olyan, bogy benne az informaci6 nem ugy
van tarolva, mint egy konyvbcn vagy egy szamit6gepben,
hanem valahogy maskeppen. Az a gondolatom tamadt,
hogy az emberi agy emlekezetenek - ellentetben peldaul
a szamit6gepekkel - eppen az a jellemzo vonasa, hogy az
informaci6k tartalmat tarolja valahogyan, vagyis eppen azt
csinalja, amire a gep keptelen, mig az emberi agy abban
gyenge, ami a gep erossege, hogy hosszu jelsorozatokat azok
tartalmat61 tokeletesen eltekintve, pontosan megjegyezzen.
Egyebkent, ha egy konyv teljes szovegere val6 sz6 szerinti
emlekezest helyettesitjiik az ernberi agy termeszetenek meg-
felelo - a Jenyegre, a tartalomra vonatkoz6 - emlekezessel,
akkor minden tanar egy ket labon jar6 konyv, csak eppen
egy olyan konyv, amely nyomtatasban nem letezik. Eppen
az kellene, hogy az egyetemi oktatas Ienyege legyen, hogy
a tanarok arra tanitsak meg a hallgat6kat, ami a tankonyvek-
bol hianyzik, ami csak az 6 fejiikben van meg. Vannak olyan
e16ad6ink, akik va16ban ezt teszik; vannak azonban olya-
nok is, akik felolvassak vagy emlekezetbol sz6 szerint elmond-
jak a tankiinyvet, es ezek utan meg csodalkoznak, hogy a hall-
gat6sag zome mar a masodik 6rara sem jon el, es azok koziil,
akik rnegis elmennek, a legtobb csak azert teszi ezt, hogy
a Mts6 padok egyikeben j6izfien kialudja magat. Volt itt
iden egy kiilfiildi matematikus, aki a Bolyai Tarsulatban
tartott eloadasaban, miutan kimondott egy tetelt, azt mondta:
84
,most elmondom hogy ennek a tetelnek mi a j6gaja".
Ezen sok rnindent ertett: azt, hogy rnegpr6balja megfogal-
mazni, hogy a tete! rniert erdekes, hogy mi benne a Ienyeg,
a bizonyitasban melyik pont okozza a va16di neh6zseget,
rnilyen fogassallehet ezt a neh<Szseget legyozni, hogyan lehe-
tett erre a tetelre rajonni stb., vagyis csupa olyan dolgot,
amely a tankiinyvek, monografiak, dolgozatok hagyomanyos
stilusaban nem is igen mondhat6 el, mert hiszen ezek olyan
kerdesek, amelyekre matematikai szabatossagu valaszt nem
is lehet adni, de egy a Jenyeget - a j6gat - tobbe-kevesbe
visszatiikriizo valasz megis rendk:iviil ertekes lehet, kiiloniisen
egy kezd6 szamara. Hiszen eppen az ilyen megjegyzesekbol
alakul ki az a ,kiinyv", amelyet mi a fejiinkben hordunk es
amelynek tartalmat majd egyszer mi adjuk at - remelheto-
leg - a kovetkezo generaci6nak.
Most abbahagyom, mert gondolkozni akarok az eloada-
somon, az energia es informaci6 kozotti parhuzamr61, ame-
lyet a jovo heten kell megtartanom.
***
KEsZOLES AZ ELOADASOMRA
A dolog sokkal inkabb filoz6fiai kerdesnek latszott, mint
matematikainak. Eszembe jutott, hatha a filoz6fusok mar
tudnak valamit a dologr61. Volt egy Ielkes, ertelmes filoz6fus
baratom. Ot kerdeztem meg. Val6ban hamar fellelkesedett
a kerdes irant, hiszen az energia es informaci6 egyarant fontos
szerepet jatszik eletiinkben. Bar nem tudott rogtiin semmit se
mondani, megigerte, hogy utananez.
Ez azonban, mint kesobb mondta, sovany eredmennyel
vegzodott. Elosziir a marxizmus klasszikusait nezte vegig,
majd Hegelhez fordult, de semmit sem talalt. Kicsit rossz
neven vette megjegyzesemet, hogy, persze, az uj problemak
85
megoldasahoz nem annyira n!gi idezetcket kcll keresni, hanem
(tj gondolatokra van sziikseg.
Kozben mar rajottem, hogy szinte barmit alaposan vegig-
gondolva, ahol az energianak szerepe van, szerepe van az
informaci6 atadasanak is, es az anal6giak mar onkent ajanl-
koznak.
Vegyiink egy tavolinak latsz6 teriiletet, a tortenelmet.
Az emberiseg tOrtenete- mondhatnank trefasan - az ener-
gia tortenete. A tiiz energiajanak felfedezese 6riasijelent6segil
volt. De tiiz orzesehez, fenntartasahoz mar egy szervezett
embercsoportra van sziikseg. Sziikseg volt valamilyen infor-
maci6atadasi m6dra, jelbeszedre, beszedre. Tehat a tiiz fel-
fedezese kapcsolatba hozhat6 (ha nem is tul szoros kapcso-
latba) az informaci6atvitel egy formajanak kialakitasaval.
De menjiink tovabb. A termeszet egyszeru energiait, a szelet,
az allatokat is megzabolazta az ember, kifejlodott a haj6zas,
foldmuveles. A szallitas, az arutermeles lehetove tette, hogy
cgyes retegek meggazdagodjanak s fizessenek iigyes embere-
ket, akik az informaci6 atvitelenek uj m6dszereit fejlesztgct-
tek: a milveszeteket, a festeszetet es szobraszatot. A fazekas-
korong, amely az ide-oda mozg6 lab energiajat alakitotta
forgo mozgassa, nagy lendiiletet adott a fazekas mesterseg-
nek, es fazekaik dlszitese rengeteg dolgot mondott el a kora-
beli (es a mai) embernek.
A kerek, az eme\6, altalaban az egyszeril gepek feltalalasa
parhuzamba hozhat6k az iras kialakulasaval es a gozgep
feltalalasa a konyvnyomtataseval. Vegiil egyteljesen nyilvan-
va\6 pelda: a villanyaram felhasznalasa tette lehetove nap-
jaink talan legfontosabb informaci6kozl6 berendezesenek,
a telefonnak, a radi6nak es a televlzi6nak a Jetrejottet.
Ezeket a parhuzamokat, persze, tortenesz barataimnak
nem mernem megmutatni, sok hibat mutatnanak ki; vagy
az okoskodas eroltetett, amellyel az osszefiiggest igazolom,
vagy az idobeli osszefiiggesek nem stimmelnek. De ennek
86
ellenere van bcnniik valami, es ha nem, az vilagos, hogy az
emberiseg fcj!Odese nemcsak az cncrgiafajtak es energia-
atvitelek fejlodesevel van szoros kapcsolatban, hanem az in-
formaci6atvitel fejlodesevel is. A kozelmult ket legnagyobb
felfedezese, az atomcnergia es az elektronikus szamit6gep
kozott sem latszik semmi szoros osszefiigges, megis mindenki
elott vilagos, hogy nem lehet veletlen, hogy ezt az uj energia-
forrast es ezt az uj informaci6feldolgozasi m6dot csaknem
egy idoben fedeztek fel.
Hason\6 temakornel maradva, egy orszag gazdasagi fej-
lettsegi szinvonalat majdnem egyertelmilen jelzi a felhasznalt
energia mennyisege (ha egy ilyen statisztikaban esetleg
Magyarorszag nagyon Mtul Jenne, azt meg tudnank azert
magyarazni, hiszen orszagunk kozismerten szegeny energia-
hordoz6kban). De csaknem ugyanilyenj61jellemzi az aram\6
informaci6 mennyisege is, amibe bele kell erteniink a napi
hirektol a gazdasagi informaci6ig mindent.
Ezek utiin mar nem volt meglepo szamomra, hogy a bio\6-
giaban is tahilhat6k anal6giak. Az el6lenyek energiat ener-
giava, vagy anyagot (kajiit) energiava kepesek atalakitani.
Termeszetesen, mine! fejlettebbek, annal iigyesebb, bonyo-
lultabb feladatokat tudnak megoldani ezen a teren. Az infor-
maci6val talan meg bonyolultabb atalakitasok tortennek. ',
Mar a legegyszeriibb allatka is kepes arra, hogy ha erzekszer-
veivel valamilyen taplalekot eszlel, ezt az informaci6t kozolje
mozgat6 rendszen!vel, amire az magaba gyomoszoli a tap-
Ja!ekot. Egy allat szemebe jut6 fenynya!ab (kep) peldaul sok
apr6 idegsziilon jut el agyiiba, meghozza igen erdekes m6-
don, vegyi impulzusok segitsegevel. Ott azutan ezt a kepet
erdekes m6don feldolgozza. Peldaul a Pavlov-fele felteteles
reflex mar egy igen bonyolult informaci6feldolgozasi mod.
De hogy egy ember agya milyen bonyolultan at tudja alaki-
tani, fel tudja dolgozni az informaci6t, arr61 nem is akarok
irni, mert ha veletleniil egy marslak6 megtalalja nap16mat,
87
nagykepiinek fog tahilni benniinket, embcreket (taltm nem
alaptalanul).
Egy masik biol6giai pelda. Reggel felkeles utan egyik
legsiirgosebb dolgom, hogy egyem, lcgyen mit cnergiavii
alakitanom (ez ut6bbit, persze, nem gondolom minden nap
vegig, egyszeriien ehes vagyok). De ezzel egy idoben nekilatok
az ujsiig olvasiisiinak is, annyira, hogy neha az orromba aka-
rom a kenyeret tenni. Egyszeriien ehes vagyok az informii-
ci6ra. Legyen min riig6dnom napki:izben, s legyen min
bosszankodnom, hogy mit nem irtak meg miir megint ren-
desen.
De nemcsak az elolenyek, hanem barmilyen szcrvezet
(part, matematikai tarsulat, gyar, katonasag, hangyaboly)
miiki:idesehez elengedhetetleniil sziikseges, hogy az energia
(anyag, penz) aramlasa mcllett informaci6 aramoljon egyes
reszekt61 a ti:ibbihez.
Dgy erzem, eleg anal6giat tala!tam mar, ha mindezt elmon-
dom az eloadasomon, unni fogjak.
Menjiink melyebbre. Mi a helyzet az energia es az infor-
maci6 anyagisagat illetoen? Igen, hiit az energia anyagi
jellegii, az informaci6 valahogy szellemi termeszetii dolog.
Hogy is van? Nem, nem ... az informaci6 is eppen ugy
anyagi, hiszen informaci6t is csak anyaggal (vagy energiii-
val), papirra irt jellel, elektromos vagy vegyi impulzussal
tudok atvinni. * Igen am, de ugyanaz az informaci6 ti:ibb-
felekeppen is atviheto. Peldaul ugyanazt irjak az ujsagban,
mint amit a radi6ban mondanak. TcMt az informaci6nak
fiiggetlennek kelllenni az anyagt61, ami iitviszi. Ja, most mar
* Ut6lag eszembe jutott. hogy vannak bizonyos telepatikus, vagy
tudominyosabb nevCn parapszichol6giai jelensegek, arnelyeknCI az
informici6<ltvitel anyag vagy energia nflki.Il tOrtCnik. De hit egyel6re
ezekr61 a jelensCgekrOl nem tudjuk biztosan, bogy ICteznek-e, es ha
igen, hogyan folynak lc. Val6szinflleg az anyag vagy cnergia illtalunk
eddig nem ismert form<linak haszmllata Utjim, es ekkor ez scm ellen-
pelda a fenti gondolatra.
88
vilagos. Nemcsak az informaci6nal, hanem az energianal
is igy van. Nem az a Jenyeges, hogy milyen alakban kapjuk,
hanem a mennyisege. Tehat lenyegeben teljes az anal6gia
ebbol a szempontb61 is. Azert irtam, hogy lenyegeben, mert
ha az energianal elvonatkoztatunk hordoz6jat61, csupan
egyetlen szam, a mennyisege marad. Az informaci6nal viszont
a hordoz6 anyagt61 elvonatkoztatva meg az egesz informaci6
megmarad, bar az informaci6elmelet jelenleg az informaci6
mennyisegevel foglalkozik csupan, minosegevel nem.
Miutan ti:ibb-kevesebb vita utan megallapodtam magam-
mal ebben a kerdesben is, most mar valamilyen komolyabb
i:isszefiigges anal6giaja utan kellene neznem.
Az energia atalakitasanal tudjuk peldaul, hogy nem vesz
el energia. Mar regen eszembe jutott, hogyha k6dolunk egy
jelsorozatot, tulajdonkeppen iitalakitjuk az inforrnaci6t,
hasonl6an ahhoz, mint amikor a viz helyzeti energiajat
elektrornos energiava alakitjuk. Jgaz-e valarnilyen ertelem-
ben, hogy az informaci6 az atalakitasniil nem no, nem csok-
ken, es ha igen, milyen ertelemben?
Az egyik matematikai cikk, amit a professzor adott, eppen
ezzel foglalkozik.
Ha egy t; jelben He;) informiici6 van, es a k6dolas soran '
egy jelhez iitlagosan L = LPklk jelet rendeliink hozza,
akkor az informaci6 megmaradiisiinak elve azt kell hogy
jelentse, hogy a k6dolt sorozat L jele tartalmazzon H(t;)
informaci6t, vagyis egy jeleben
H= H('.)
(10)
~
informiici6 legyen. Ez az i:isszefiigges (ha igaz valahogyan)
rendkiviil emlekeztet peldiiul a transzformator energiaatala-
kitiisiira. Ha a primer oldal egy menetere L szekunder menet
jut, akkor a primer oldal egy voltjara ,eso" energia egyenlo
89
a szekunder oldal L voltjara eso energiaval, azaz
E1 LE2
(11) v;=v;·
aholEh illetveE. a primer, illetve szekunder oldal energiajat,
masreszt v h illetve v. a ket oldalon fellepo fesziiltseget je\6\i.
Mivel egy voltb61 L volt keletkezik, V 2 = LVh s igy (11)-bol
val6ban kovetkezik E 1 = E 2, azaz a transzformator esete-
ben (10) megfeleloje, (11) val6ban az energia megmaradasat
jelenti. Ennek alapjan H(~) es H informaci6s aramerossegnek
is nevezhetok az ~ =I anal6gia miatt.
(10)-re mar tulajdonkeppen utalt a professzor is a negyedik
eloadasban. U gyanis a k6dolt sorozatban egy helyen q-fele
klil6nb6zo jel allhat, tehat a H mennyiseg legfeljebb log 2 q
lehet, igy (10)-bol kovetkezik log 2 q ~ !fl({l' ami (9)-ccl
ekvivalens. Sot, ez meg arra is uta!, hogy (9)-ben pontos
egyen!Oseget azert nem tudunk elerni, mert H-val nem tudjuk
elerni log 2 q-t.
A baj csak ott van, hogy H meg nines definialva. Hogy
ugyanugy nem lehet definialni, mint H(~)-t, azt a kovetkezo
pelda mutatja. Ha ~ ket erteket, xret es x.-t vesz fe1 P1 es P•
val6szinilseggel, k6doljuk oket 00-val es 01-gyel. Ekkor a
k6dsorozat elsa jele biztosan 0 Jesz, mig a masodik p 1, illetve
p 2 val6szinfisegge1 0, illetve 1. Tehat az elsa jel entr6piaja
( = 0) kiilonbozik a masodikt61. Vagyis az egy jelre eso
entr6piat, H-t nem lehet egyszerfien egy jel entr6piajakent
definialni, mint korabban H(~) definici6janal tettiik. A kovet-.
kezo gondolat az, hogy vegyiik az elsa n jel entr6piajat,
s osszuk n-ne!. Itt vigyaznunk kell ismet, az elsa n jel entr6-
piaja nem az egyes entr6piak 6sszege, mert a k6djelek nem
fiiggetlenek. Ha peldaul X! es x. k6dja 00 es 11, akkor az elsa
90
ket jcl entr6piaja
1
p1 log--+ P• log
P1 P•
holott mindket jel entr6piaja kiil6n-kiil6n is ennyi. Termesze-
tesen meg ez a definici6 sem j6, hiszen az ertek meg fiigg
n-tol. Tegyiik azonban fel, hogy az elso n jel entr6piajanak
es n-nek Mnyadosa tart egy szamhoz, ha n-ne! tartunk
a vegtelenhez. Ezt a szamo! tekintsiik H-nak.
Emellett a definici6 mel lett (I 0) mar pontosan igazolhat6,
ha a k6dolas egyertelmfien dek6dolhat6, mint azt az emlitett
cikkben megtalaltam, de azt hiszem, eloadasomon nem fo-
gom elmondani, mert bizonyitasa eleg hosszu. A kapott
cikkek k6z6tt talaltam olyat is, amely (10)-et j6val altalano-
sabban bizonyitja (peldaul az egyes jeleknek idobeli hosszuk
van); altalanosabb esetre, mint (9), megfelelo altalanositasa
volt eddig bizonyitva, (10)-bol azonban trivialisan kovetkezik
L ~ H((H)_ . Tehat, vegiil is, a fenti filozofikus gondo-
max
Jat, hogy (10)-nek fenn kell allnia, oda vezetett, hogy sikeriilt
a gyakorlati szempontb61 is fontos problema! megoldani
nagyon altalanos esetben: mi az atlagos k6dhossz minimuma.
Az anal6giak latsz6lag 6ncelu keresese teMt nem is olyan
oncelu.
(10)-nek azonban van egy szepseghibaja. Csak akkor igaz,
ha a k6dolas egyertelmfien dek6dolhat6. Ha peldaul a k6d
olyan, hogy minden x,-hez 0-t rendel, akkor H = 0, tehat
(10) altalaban nem igaz. Fellehet ugyan fogni a dolgot ugy is,
hogy az energiaatalakitasnal scm mindig jut el az osszes
energia oda, ahova akarjuk, hanem pl. hoenergiava valtozik;
a rossz k6dolasnai sem vesz el az informaci6, hiszen az ere-
deti k6doland6 sorozatban tovabbra is megmarad. lgy azon-
ban meg rosszabb a helyzet, hiszen ha az eredcti informaci6t
is szamitjuk, akkor a k6dolt sorozat entr6piajaval megnovelve
nyilvan altalaban tobb, mint eredetileg volt. Nem egyertel-
91
 miien dek6dolhat6 k6do!as cseten teluit a parhuzam nemigen
miikiidik.
Energiaatalakitasmil mindig felremegy egy kis (neha nem
is kis) energia. A transzformatormll h6energiava alakul,
mashol surl6das lep fel, mindenesetre az egesz energiat nem
tudjuk atvinni. Az egyertelmiien dek6dolhat6 k6dolasnal
viszont igen. Val6ban, de k6dolas utan az informaci6t egy
idealizalt, zajtalan csatornan szoktuk atvinni. Gyakorlatban
azonban nines zajtalan csatorna. A tevedes val6sziniisege
lehet igen kicsi, de nulla soha. Az ilyen csatornara is be lehet
bizonyitani valami (10)-hez hasonl6t. A csatornab61 kijiiv6
jelsorozatot dek6doljuk, es ennek veosziik az entr6piajat.
Erre igaz, hogy kiizel egyenl6 a jelenkenti entr6piaja az ere-
deti sorozateval. Pontosabban, ha a maximaJis hibaval6szi-
niiseg nullahoz tart, akkor a dek6dolt sorozat entr6piaja
tart az eredetiehez.
Ezt ugyan nem talaltam meg a kapott cikkekben, de eleg
kiinnyen be tudtam magam bizonyitani. Ha tehtit a sur16dast
itt jelkepez6 zaj kicsi a csatornaban, akkor kis mennyisegii
informaci6 vesz el, es mine! kisebb a zaj, annal kevesebb
informaci6 vesz el. Azonban olyasvalami, hogy ugyanannyi
vesz el, amennyi a zaj, sajnos igy nem teljesiil. Meggyozode-
sem, hogy valamilyen formaban ennek is igaznak kell Iennie.
Biztos vagyok benne, hogy az informaci6elmelet szempontja-
b61 nagyon fontos Jenne egy ilyen iisszefiigges megtal:ilasa es
bizonyitasa. Nem is ertem, hogy a cikkek szerz6i hogyhogy
nem jiittek ra erre a problemara, es hogyhogy nem emlitettek
cikkeikben. Biztosan maguk is sokat dolgoznak rajta, es nem
akarjak, hogy masok megcsinaljak elottiik. Mindenesetre ez
nem helyes m6dszer. En, persze, el fogom mondani az elo-
adasomon a problemat. Hatha leszvalakinek valamij6 iitlete,
ami eloreviszi a kerdest.
Az energiamegmaradas elver61 riigtiin a perpetuum mobile
jut mindenkinek az eszebe. Mi a helyzet az informaci6s
92
perpetuum mobil eve!? A zajtalan csatornanal, vagyis az
egyszerii atk6dolasnal nem vesz el informaci6. Ilyenekkel
varhat6an lehet 6nmagat fenntart6 informaci6s k6rforgast
fenntartani, mint a sur16dasmentes mechanikai mozgasokkal.
Kepzeljiik el peldaul, hogy a magyar nyelvhez elkeszitettiik
Huffman-k6djat. Vegyiink egy magyar mondatot, k6doljuk
betiinkent a Huffman-k6ddal majd k6doljuk at ezt a 0,1 soro-
zatot a morzeabece szerint ugy, hogy kepzelet ben dek6dol-
j uk a 0, I sorozatot. Vegiil a morzeabecevel k6dolt sorozatot
is met dek6dolva visszakapjuk az eredeti sz6veget. Ezt a kiir-
forgast a vegtelensegig folytatva mindig fennmarad, nem
vesz el informaci6.
Nem all ez azonban a gyakorlatban e16fordul6 csator-
nakra. Vegyiik peldiiul a piety kat, amely a tapasztalat szerint
gyakran alkot k6rt. Ha elinditunk egy ilyen pletykat, miir
az els6 visszajutaskor rendszerint er6sen el van torzulva,
s ha legkiizelebb miir az uj viiltozatot adjuk tovabb, ez meg
tovabb torzul, s vegiil mar semmi k6ze sem Iesz az eredeti
hirhez.
Az Iathat6 tehat, hogy a k6dolasnal, tovabba a matemati-
kailag k6nnyen modellezheto csatornakniil eleg j6 az infor-
miici6 es az energia parhuzama, de vajon a termeszetben
levo sok bonyolult jelensegnel is igy van-e. Peldaul a krista-
lyosodas folyamatanai ugy tiinik, mintha informaci6 kelet-
kezne. Azonban ez az informaci6 tulajdonkeppen a krista-
lyosodas el6tt is benne volt az atomok elektronht\jiinak szer-
kezeteben. Az ott lev6 tulajdonsiigok eredmenyezik az ato-
mok racsszerii, kristalyszerii elhelyezkedeset. A furcsa csak
az, hogy ez az informaci6 megmarad az atomokban is. Alta-
laban, ez is zavarja az ana16giiit, az informiici6 es az energia
k6ziitt, hogy amig energiaiitalakuliisnal az egyik oldalon
keletkezo energia a masik oldalon levo energia felaidozasaval
jiir, addig peldaul atk6doliisnal az atk6doland6 sziiveg infor-
maci6ja megmarad.
93
 Azert valahogy ez a krista!yosodas sem tiszta meg. Teljesen
hasonl6 jelenseg ugyanis az elet keletkezese es fejlodese, ami
evmi!Mrdok alatt ment vegbe. Magyarazhat6 ez azzal, hogy
a keletkezett informaci6 az atomokban volt? Na, ez mar
tulzas, hogy az elet keletkezesenek problemajat is az infor-
maci6elmelettel akarom megoldani. S kiilonben is, nagyon
almos vagyok, holnap reggel kell eloadasomat megtartani,
most mar le kell fekiidnom. Nagyon izgulok. Csak lett volna
egy kicsivel tobb idom ezt a veget jobban atgondolni.
Az eloadas, azt hiszem, j61 sikeriilt. Sokat vitatkoztunk.
A kristalyosodas es elet keletkezesenek problemajara mar
nem is maradt ido. A professzor a vegen megdicsert. Kiilono-
sen erdekesnek tartotta a zajos csatorna informaci6 meg-
maradasa elvere vonatkoz6 megjegyzeseimet. 6 is ahihUzta,
hogy nem helyes a felig kesz eredmenyek, sejtesek elhallga-
tasa.
Kivancsian varom a tovabbi eloadasokat. A professzor
kicsit rosszul nez ki, de remelem, nines semmi komolyabb
baja.
A SZERENCSEJATEKOK
ES A VAL6SZiN0SEGSZAMiTAS
BEVEZETES
E cikknek az a celja, hogy a szerencsejatekokra- kii!Onosen
a kartyajatekokra - vonatkoz6 kozertheto es erdekes fel-
adatokon keresztiil a val6szinfisegszamitas bizonyos fogal-
mait es m6dszereit ismertesse. * Bar nem tiirekcdtem a pelda-
kent szerep16 szerencsejatekok szabalyainak teljes reszletes-
seggel val6 ismertetesere; azon ban igyekeztem a peldakat
ugy megfogalmazni, hogy az is megertse oket, aki az illeto
jatekot nem ismeri alaposan. Termeszetesen azert annak, aki
bridzsezik, a bridzsre vonatkoz6 peldak tobbet mondanak,
mint annak, aki a jatekot nem ismeri.
Felmeriilhet az olvas6ban a kerdes: erdcmes-e a kartya-
jatekokkal es altalaban a szerencsejatekokkal tudomanyos
alapon foglalkozni? Erre a kerdesre velemenyem szerint
feltetleniil igennel kell valaszolni. Nemcsak azert erdemes,
mert ez segit a kombinatorika es a val6szinfisegszamitas
megertesehez, hanem azert is, mert e problemak tudomany-
torteneti erdekessegfiek, hiszen a val6szinfisegszamitas kiala-
kulasaban a szerencsejatekokra vonatkoz6 feladatok koz-
ismerten igen nagy szerepet jatszottak. Vegiil a modem
tudomany es technika szamos fontos fogalmanak kialakulasa-
ban a szerencsejatekokkal kapcsolatos tapasztalatoknak es
az ezekre vonatkoz6 matematikai ismereteknek igen nagy
"' Az egyes szerencsejatekok val6szinUsegszftmitilsi vizsg8.1at8.ba nem
mehetek itt bele reszletesen, azonban az egyes jatekokkal kapcsolat-
ban utalok olyan konyvekre, ahol reszletesebb targyalist talalhat
az erctekl6diS olvas6.
95
szerepiik volt. J6 pelda erre a kartyakeveres fogalma, amely
osszefiigg nemcsak a kemiai technol6giaban hasznalatos
keveresi eljarasokkal, hanem a termodinamika alapveto
fogalmaival is.
A KARTYAKEVERESROL
Amikor a kartyak eloszlasara vonatkoz6 kerdeseket a va\6-
sziniisegszamltas alapjan valaszoljuk meg, hallgat6lagosan
mindig feltessziik, hogy az a csomag kartya, amelybol a lapo-
kat kiosztjak, ,j61 ossze van keverve". E kifejezest a kartya-
sok gyakran haszm\ljak, de mivel nem szoktak precizen
definia!ni, nem art eloszor roviden foglalkozni e kerdessel.
Val6szinilsegszamitasi szempontb61 egy csomag kartyat
akkor neveziink j61 megkevertnek, ha a keveres utan a lapok
osszes lehetseges sorrendje, permutaci6ja ugyanakkora val6-
szinilsegii; n lap eseteben n! permutaci6 lehetseges*, tehat
j61 osszekevert az a kartyacsomag, amelynel feltehetjiik, hogy
minden egyes sorrendnek a va16szinilsege ~ . Egy tetszo-
n.
leges, a kartyak sorrendjetol fiiggo A esemeny val6szinilsege
tehat -'; , ahol k jelenti azoknak a sorrendeknek a szamat,
n.
amelyek mellett az A esemeny bekovetkezik. Peldaul, ha egy
52 lapos kartyat megkeveriink, annak a val6szinilsege, hogy
a legfeliil fekvo lap asz legyen, *-dal egyenlo, ugyanis
az 52! sorrend koziil egy meghatarozott asszal kezdc5dc5
* Az elsi\ hclyre ugyanis bilrmelyik lapot valaszthatjuk, tehat n lehe-
t6seg van. B:irmelyiket is valasztottuk az els6 helyre, a m<lsodik
helyre azt mar nem valaszthatjuk, teh3.t csak n -I lehet600gi.ink van.
Az elsi\ ket helyre tehat n· (n- 1)-felekeppen valaszthatunk. Ugyanigy
folytatva, az Osszes sorrendek szama: n. (n- 1). (n~- 2) .... 2· 1,
mivel az utols6 lapot mar csak egyfelekeppen valaszthatjuk: ami
maradt. Az n(n- J)(n-2) ... 2·1 szamot ri:lviden n!-nak szoktuk
irni. ( K. Gy.)
96
sorrendek szama 51 ! (hiszen ha pl. a legfelsc5 lap a kor asz,
az alatta levo 51 lap 51 ! sorrendben helyezkedhet el), tehat
mivel a csomagban negy asz van, k = 4·51 !, es igy a keresett
val6szin iiseg
k 4-51! 4 1,
52! = 52!-= 52= TI·
A val6sagban a keveres ugy tortenik, hogy az egyik jatekos
vagy egy kartyakeverc5 gep 10-20-szor vegez elegy bizonyos
mozdulatot. Minden egyes mozdulat a kartyacsomag egy
atrendezeset, vagyis egy permutaci6 alkalmazasat jelenti a
kartyak sorrendjere. Egy szamsorozat permutaci6i tudva-
levoleg csoportot* alkotnak.
Ket permutaci6, pl. Pes Qszorzatan (amitPQ-valjeloliink)
azt ertjiik, hogy eloszor elvegezziik a P atrendezest, es az
eredmenyiil kapott sorrenden vegrehajtjuk a Q atrendezest.
Peldaul, ha n = 32, vagyis 32 lapos (magyar) kartyar61 van
sz6, es P a
16 17 32
17 32 16
permutaci6, tehat elso helyre az eredetileg 17-ik helyen levo
lap keriil, masodik helyre az eredetileg 18-ik helyen levo lap,
es igy tovabb, az utols6 helyre az eredetileg a 16-ik helyen
*A csoport fogalmahoz legeli\szor a milvelet fogalma sziikseges. Egy
adott halmazb61 ket elernet kiveve (adott sorrendben), ezekhez
mindig hozzilrendeljiik a halmaznak egy ujabb elemet (esetleg az
eli\bbiek egyiket). Jlyen muveletek az egesz szamok halmazan
az Osszeadils vagy a szorzas. Mivel csak egy miivelet van a csoport-
ban, ezt szorz6jellel jeloljiik. Csoportnak akkor neveziink egy ilyen
mUvelettel elliLtott halmazt, ha egyreszt van egy olyan e elem, mellyel
biLrmely elemet ,megszorozva" Onmagat kapjuk, mttsreszt b8.rmely
e elemhez talalhat6 egy olyan masik, amellyel a-t megszorozva e-t
kapjuk. Ha a miivelettink az egesz szimokon az Osszeadcis, akkor
e = 0, mert nullat adva b:irmihez azt villtozatlanul hagyja, masreszt
tetszOleges szilmhoz talalhat6 olyan, melyet hozzliadva 0-t kapunk
[a (- 1)-szerese]. Ha a muvelet a szorzas az egesz szamok kozott,
akkor e = I, de peldaul a 2-hoz nem lehet talalni olyan a egesz
szamot, hogy 2. a = I legyen. TeMt ez nem csoport. ( K. Gy.)
7 97
 all6 lap (ez ugy hajthat6 vegre, hogy a 32 lapos kartya-
csomagr61 egytitt leemelem a felso 16 lapot, ezt leteszem
az asztalra, es erre rateszem az also 16 lapot), es Q = P,
vagyis masodszorra is ugyanazt a miiveletet vegzem, akkor
a PQ = P 2 = I az azonos permutaci6, tehat a ket miivelet
vegeredmenyekent ujb61 az eredeti sorrend aiJ elo.
A keveres folyamatara marmost ket kezenfekvo matemati-
kai modellt (a tenyleges folyamat leegyszeriisitett kepet) allit-
hatunk fel. Az elso modellt determinisztikus modellnek,
a masodikat sztochasztikus modellnek fogjuk nevezni.
EIOszor tegytik fel, hogy a kevero minden egyes mozdulat-
nal pontosan ugyanazt az atrendezest vegzi a kartyacsoma-
gon. Ha ezt a permutaci6t P-vel jeloljtik, ugy e mozdulat
k-szor va16 elvegzese egyenertekii az eredeti sorrend egyetlen
atrendezesevel, megpedig a p permutaci6 k-adik batvanya-
nak* megfelelo atrendezesevel. Az ilyen keveresi eljaras elvi
szempontb61 nem kielegito, biszen ( elvben) pontosan kisza-
mithat6, hogy mi lesz a vegeredmeny, de gyakorlatilag sem
megfelelo, megpedig annal kevesbe, mine! kisebb a P permu-
taci6 rendje, vagyis az a legkisebb t pozitiv egesz szam,
amelyre P' = I, abo! I az azonos permutaci6t jelenti, amely-
nel minden lap a belyen marad (A fent peldakent emlitett P
permutaci6nak pl. a rendje r = 2.) Ugyanis, baa P permuta-
ci6 rendje r, ez azt jelenti, hogy a P, P 2 , ••• , P' permutaci6k
mind ktilonbozoek (P minden magasabb batvanya viszont
mar megegyezik ezek egyikevel), tebat egy r-ed rendii P per-
mutaci6t akarbanyszor is ismetltink, ezaltal elvileg r-m\1
tobb ktilonbozo sorrendet nem tudunk Jetrebozni. Persze,
ba letezne olyan P permutaci6, amelynek rendje n!, ennek
ismetlesevel minden sorrendet letrebozbatnank; ilyen per-
mutaci6 azonban nem letezik ba n '@; 3; ugyanis az n-ed
rendii szimmetrikus csoport nem ciklikus (sot nem is Abel-
• P-t egymas utan k-szorelvegezve ap.p. . . P (k darah) permutaci6-
hozjutunk. Ezt irhatjuk rovidenP'-nak is. (K. Gy.)
98
csoport*, mig a ciklikus csoportok azok). Tisztan matema-
tikai szempontb61 igen erdekes kerdes a permutaci6k rend
szerinti eloszhisa; e kerdessel foglalkozik Erdos Pal es Turan
Pal egy nemregiben megjelent dolgozata [I]; mivel azonban
a keveresnel val6ban soba nem pontosan ugyanazt a miive-
letet ismeteljtik meg (meg akkor sem, ba gep vegzi a keve-
rest), a kerdessel itt nem foglalkozunk reszletesen.**
A keveres masik - a val6saghoz sokkal kozelebb a116 -
modellje a kovetkezo:
F eltessztik, hogy az egyes kevero mozdulatok a veletlentol
is ftiggnek, es egy mozdulatnal bizonyos va16sziniiseggel
minden permutaci6 fellepbet. Feltessztik tovabba, bogy az
egyes mozdulatok egymast61 fiiggetlenek. Pontosabban ez
azt jelenti, bogy ha n elem n! lehetseges permutaci6jat vala-
hogy megszamozzuk es Q1 jeloli azt a permutaci6t, amely
a j-edik sorszamot kapja, ugy a keveres minden egyes mozdu-
lataval a kevero a Q1 permutaci6t q1 va16sziniiseggel bajtja
vegre (j = I, 2, ... , n!). (Termeszetesen .f q = 1.) Hate-
J=l
1
hat a kevero i-edik mozdulatamil a II; permutaci6t bajtja
vegre, akkor II; egy veletlen permutaci6, amelynek eloszlasa
P(II; = QJ) = q1 (j= I, 2, ... , n!, i = I, 2, ... ),
(azaz a 111 veletlen permutaci6 q1 val6sziniiseggel lesz
* n-edrenda szimmetrikus csoport: az n elem perrnutcici6inak fenti cso-
portja. Ciklikus csoport: van egy elem, melynek hatvlinyai kiadnak
minden elemet. Abel csoport: minden szorzat v3ltozatlan, ha meg":'
forditjuk a szorzand6kat. (K. Gy.)
**Erdos es Turim [1]-ben bebizonyitjak, hogy az n! permutaci6 kozii
a legtObbnek a rendje az e<IJ2.-~> log 2 n es eOJHe> log2 n hatarok
kOze esik, ahol e > 0 tetsz6leges kicsiny sz:imnak v8.laszthat6, ha
n eleg nagy (itt log n az n szam termeszetes logaritmusat je!Oli).
A kartyakeveresre vonatkoztatva ez azt jelenti, bogy 52 kartya leg-
tobb permutaci6ja eseteben kevesebb mint 200 000-szer kell a kevero
mozdulatot megismetelni, hogy a kartyak ujb61 az eredeti sorrendbe
kerliljenek. Osszehasonlitilsul vegylik figyclembe, hogy 52! egy 68
jegyli szanl6rias.
7• 99
egyenlo egy eloirt Q1 permutiici6val), es ll1 eloszliisa fiigget-
len a lh, ... , Il1_ 1 permutiici6kt61.
Ez esetben k mozdulat utiin (ha eredetileg a lapok az
1, 2, ... , n sorrendben voltak) a
n1n•... nk = II<kJ
permutiici6 jon letre. A Ilk permutiici6k im. Markov-liincot
alkotnak*. Miirmost ismeretes, hogy ha a {qJ eloszliis olyan,
hogy az osszes permutiici6k csoportjiinak tetszoleges val6di
G reszcsoportjiira
(2.1) L: qj < 1
QJEG
(vagyis az eloszliis nines egy val6di reszcsoportra koncent-
riilva), akkor nagy k eseteben II <kJ eloszliisa kozel egyenletes
lesz, vagyis minden permutiici6 koriilbeliil ugyanolyan
( kozel ~! ) val6sziniiseggel fog letrejonni nagysziimu keve-
romiivelet utiin; pontosabban ez esetben**
=QJ)=~(j=
(2.2)
k--
lim P(II<kJ
n.
1,2, ... ,n!)
[A (2.1) feltetel teljesiil peldiiul, ha j minden egyes ertekere
qj >0.]
Gyakorlatilag a mondottakb6l az kovetkezik, hogy ha
a keveres minden egyes mozdulata veletlenszerii, elvben
minden iitrendezest Ietrehozhat, es ha eleg nagysziimu kevero
mozdulatot tesziink, ugy indokolt az a felteves, hogy a lap
,j61 ossze van keverve". Arra a kerdesre, hogy mi ertend5
,eleg" nagysziimu mozdulaton, itt nem teriink ki.
• Ez csupan annyit jelent, hogy ,<>-ll-et rogzitve ,00 nem fiigg
,.<•-"-t61 (es az ez elott Ievokti\1), vagy mas sz6val n<IIJ a korabbiak-
t61 csak ,<>-0-.:n keresztiil fiigg. (K. Gy.)
•• E tete! speciltlis esete a va16szinilsegsziunitas centnilis hatarelosztas
tetele topologikus csoportokra vonatkoz6 altalanositasanak, amely
a Haar-mertekhez val6 konvergenciara ad feltetelt. (Lasd pl. [2)
es [3].)
100
Mindenesetre erdemes·volt a keveres folyamatiival ilyen
n)szletesen foglalkoznunk, hiszen tudvalevoleg a hamis-
kiirtyiisok leggyakrabban alkalmazott fogiisa eppen a nem
kielegito keveres. (Liisd az [5]-t is.)
A KARTYAK ELOSZLASARA VONATKOZ6 FELADATOK
Vizsgiiljunk meg nehiiny egyszerii peldiit!
A) Poker. A p6kernel minden jiitekosnak ot lapot osztanak
ki az 52 lapb61. A jiitekniil a kovetkezo figuriikat kiilonboz-
tetik meg:
l. Royal Flush: ha az ot lap ugyanabb61 a szinbOl van, es
nagysiig szerint sorban kovetkeznek (az iisz egyariint tekint-
het51-esnek vagy a kiriily utiin kovetkewnek), pl. kor 9, 10,
bubi, diima, kiriily.
2. Poker: ha az ot lap kozott negy egyforma van (pl. 4 kiriily
stb. ), az otodik emellett akiirmilyen lehet.
3. Full Hand (vagy Full House): ha az 0t lap koziil hiirom
egyforma es a miisik ketto is egymiissal megegyezo (pl.
harom tlzes es ket kiriily).
4. Szin (Couleur): ha az ot lap egyszinii (pl. mind az ot
trefflap).
5. Sorozat (szekvencia): ha az ot lap nagysiig szerint sorban
kovetkezik, de nem mind ugyanolyan szinii: pl. treff 5,
treff 6, pikk 7, kor 8, kiir6 9.
6. Htirmas: hiirom megegyezolap (pl. hiirom 7-es), a miisik
ketto tetszoleges (de nem megegyezo, hiszen az Full Handet
jelent).
7. Ket ptir: ket-ket megegyezo lap (pl. ket iisz, ket 6-os),
az otodik tetszoleges (de a ket piirt61 kiilonboz5).
8. Egy ptir: ket megegyezolap (pl. ket diima), a miisik hiirom
tetswleges, egymiist61 es a piirt61 kiilonbozolap.
E figuriik va16sziniisegeit konnyen kisziimithatjuk ugy,
hogy osszesziimoljuk, hogy egy figura hiinyfelekeppen val6-
l0l
sulbat meg, es ezt a szamot elosztjuk ot lapnak az 52 lapbol Az osszes figurak valosziniisegeit az alabbi tablazat adja meg
valo osszes lebetseges k:ivalasztasainak szamaval. Pl. a poker (6 tizedesjegy pontossagig) :
13 ·48-szor va1osulbat meg, mig 52 lapb61 ot lapot (~2 )-fele­ Roya!Flusb 0,000014
keppen valaszthatunk*, tebat a poker valosziniisege poker 0,000240

c:)
13·48 13·48·120 1
= 52·51·50·49·48 = 4165 = 0•000240 ·
Latsz61ag itt maskent szamoltunk, mint az elozo pontban,
mert a lapok sorrendjet nero vettiik figyelembe. Ez az ered-
menyt nero befolyaso1ja, hiszen ot lapot 5! = 120 sorrendben
kapbatunk meg, es ba ezt a faktort mind a szamlaJ6bol,
mind a nevezobOl elbagyjuk, a tort erteke nero valtozik.
Az eloro pontban emlitett eljarast kovetve a poker valoszlnii-
seget a kovetkerokeppen szamitbatjuk ki. Ha pl. negy jatekos
jatszik, es korben osztanak, az elso belyen iilo jatekos kapja
az elso, az otodik, a kileneedik, a tizenbarmadik es tizenbe-
tedik lapot. Azon sorrendek szama, amelyeknel ezen az ot
belyen ot megbatarozott lap all megadott sorrendben, nyilvan
47!, hiszen ennyifelekeppen lebet a tobbi 47 lapot a t6bbi
47 belyen elrendezni. TeMt annak valosziniisege, bogy a
jatekosnak p6kert osztanak
13·48·5! 47! 13·48
..
5~· - = (5;) = ~4165 '
vagyis lgy is ugyanazt az eredmenyt kapjuk, mint az elobb.
• (52) az 521 52-51-50-49-48 k''. < •• 'd . . 'd')a.
5 51 471 = 51 hejezcs rov1 rrasmo
Az ut6bbi szamot konnyu igawlni. Ha az 5 lap kapasi sorrendjet is
szilmoljuk, 52-51-50-49-48 az eredmeny, hiszen els6lapkent akilr-
melyiket kaphatjuk, s bilrmelyik volt az els6 lap, a masodik ett61
kiilonboz6 lehet csak, tehlit 51 lehetosegiink van; stb. De ekkor
mioden kilrtya otost 5 1-szor kapunk meg, ahany kiilonboz6 sor-
rendben kaphattuk az 5 kilrtyat. Ezert kell osztani 5 !-sal.
A 13. 48-as szorzatban a 13-at onnan kaptuk, bogy 13-felekeppen
villaszthat6 az ertek (amelyikbol mind a m!gyszinu megvan), az 5-dik
lap pedigamegmaradt 48 bilrmelyike lehet. (K. Gy.)
Full Hand
szln
sorozat
0,001385
0,001967
0,003 532
Mrmas 0,021055
ket par 0,047 373
egypar 0,422 570
semmilyen figura 0,501864
---
6sszesen: 1,000000.
A pokemel tebat annal ertekesebb egy figura, mine(kisebb
a valosziniisege. (Megvaltozhat azonban a valosziniisegi
sorrend, ha nero 52 lappa! jatszunk, vagy ba a esomagban
egy vagy tobb joker is van.)
A poker szabalyai szerint minden jahikosnak, miutan lap-
jat megm!zte (es a bankba a megfelelo osszeget befizette),
joga van lapjai koziil egyeseket eldobni es belyettUk ujakat
kerni. Mig tebat az elso 1eosztasnal1 /2-nel valamivel nagyobb
a valoszin'hsege annak, bogy a jatekos semmilyen figurat
nero kap, ba ilyen esetben ot uj lapot ker, annak valoszinii-
sege, bogy masodszorra sem kap figurat, megint kereken 1/2.
De mivel a ket esemeny majdnem fiiggetlen, annak valoszinii-
sege, bogy a masodik osztas utan sines egy jatekosnak sem-
milyen figuraja, mar esak kb. 1/4. Ha tebat barom jatekossa1
jatszom p6kert, annak valosziniisege, bogy ezek koziil egyik-
nek sines meg egy parja sem, koriilbeliil* 1/64; ez azt jelenti,
bogy ha esak 1 parom van, szinte biztosra vebetem, bogy a
masik harom jatekos koziil 1egalabb az egyiknek szinteri
van egy parja vagy annal jobb lapja.
• Ezek az esemenyek nem teljesen fiiggetlenek, de kozel azok, igy
nero kovetiink el nagy hibat, ha osszeswrozzuk a val6szinusegeket.

102 103
 A lapok felmutatasa eseten tehit egy parral igen csckely A kiosztott lap erteke a veletlentol fiiggo szam, tehit
a nyeres val6sziniisege; mas kerdes persze, hogy a p6kerben val6szinfisegi valtoz6.
bliiffiilni is lehet. Vizsgaljuk most meg, hogy mi a varhat6 erteke egy jatekos- ·.
Utalunk itt Jordan K. kiinyvere [4], amely szamos tovabbi, nak kiosztott lapoknak. *
a p6kerjatekkal kapcsolatos val6sziniisegszamitasi feladatot Ehhez tulajdonkeppen ki kellene szamitanunk a lap erte-
targyal. kenek eloszlasat, tehit, hogy mekkora val6sziniiseggel lesz
B) Bridzs. * A bridzsnel 52 !apot osztanak szet negy jatekos az egy jatekos kezeben levo 13 lap iisszerteke egyenlo a
kiiziitt, akik kiiziil a ket-ket szemben tilo koalici6ban van. 0; 0,5; 1; 1,5; 2; 2,5; 3; 3,5; 4; 4,5; 5; 5,5; 6; 6,5; 7; 7,5; 8;
A jatek ket reszbol all: a licitalasb61 es a tenyleges lejatszas- 8,5; 9; 9,5; 10 szamok mindegyikevel. (Kiinnyen belathat6,
b61. A licitalasra nezve szamos rendszer ismeretes. A Culbert- hogy ezek a lehetseges trickszamok.) Bar ez az Ut sem tul
son-rendszer szerint (lasd [5]) a jatekosok elosziir ertekelik nehez, itt cgy egyszerfibb eljarast fogunk kiivetni, amely
a sajat lapjukat, es ennek alapjan diintik el, hogy mit licital- a varhat6 ertek egy j61 ismert tulajdonsagan alapszik, meg-
janak. Az ertekeles az un. ,trick"-ek iisszeszamlalasab61 all, pedig azon, hogy val6sziniisegi valtoz6k iisszegenek varhat6
a kiivetkezo szablilyok szerint: erteke egyenlo a tagok varhat6 ertekeinek iisszegevel. Jeliiljek
asz (ugyanolyan szinii kiraly es dama nelkiil): 1 trick a negy jatekos lapjainak teljes erteket rendre e, e 2 , e3 , '-•·
asz es kiraly ( egy szinbol, az uo. szinii Nyilvanval6, hogy (j61 kevert lap eseteben) mind a negy
dama nelkiil): 2 trick jatekos lapjanak varhat6 erh!ke ugyanakkora. Marmost az
asz es dam a (egy szinbol, az uo. szinii elso jatekos lapjanak trickerteke maga is negy tag iisszegc:
kiraly nelkiil): 1,5 trick e1 = cu+e12+c13+eu,
asz, kiraly es dama egy szin bol: · 2,5 trick ahol e11, e1z, £13, £1< azt jelentik, hogy hany trickje van az
kiraly (ugyanolyan szinii asz es dama nelktil): 0,5 trick clso jatekosnak rendre pikkbol, korbOI, kar6b61 es treffbol.
kiraly es dama egy szinbOl (uo. szinii asz Hasonl6keppen bonthat6 fel negy tag iisszegere a masik
nelkiil): trick harom jatekos lapjanak teljes erteke is:
A teljes lap erteket a benne levo trickek osszege adja meg. Bz = B21 + Bzz + Bza + ez,,
Pl. a kiivetkezo lap: Ba = £31 + Baz+ Baa+ Ea<
e, = eu +e.,+ e,a + £44.
PIKK: I KOR: K~R6: I TREFF:
Asz DAMA
10 8 7
KI_RALY
DAMA 4 3 2
I DAMA 7 8 * Egy va16szinlisCgi v8.ltoz6 v;lrhat6 CrtCkCt Ugy szamitjuk ki, hogy
vesszi.ik a vclltoz6 lehetsCges CrtCkeinek a megfelel6 va16szinlisCgek-
kel mint sUlyokkal kCpezett sUlyozott kOzCpCrtCkCt; ha teh:it a val6-
szinUsCgi v3Jtoz6 az xb x 2, . . . Xn CrtCkeket rendre Pb p 2 ••. p,.
erteke 1,5 + 1 = 2,5 trick. val6szinUsCggel veszi fel, akkor v8rhat6 CrtCke
* A bridzs tulajdonkCppen·nem szerencsejiltCk a sz6 szoros CrtelmCben, M($) = P1X1 +P2X2+ · · · +PnXn.
hiszen ajatekban ajatekosok tudasa sokkal nagyobb szerepetjatszik, A v:irhat6 Crtt':k jelent6sCget a nagy szimok. tOrvCnye mutatja, amely
mint a vCletlen. A lapok eloszlilsa azonban itt is a vCletlent61 ftigg, szerint, ha a val6szinl.Is6gi vUltoz6 Crt6k6t nagy sziimU fi.iggetlen
es igy a bridzzsel kapcsolatban is szilmos va16szimisCgsziimitilsi fel~ kisCrletn61 megfigyeljtik, a megfigyelt 6rt6kek szilmtani kOzepe szinte
adat mertil fel. bizonyosan igen kOzellesz a val6sziniisCgi v8Jtoz6 vilrhat6 CrU:kChez.

104 105
 Marmost nyilvanvalo, bogy az e0 (i = 1, 2, 3, 4; j =
= l, 2, 3, 4) valoszinfisegi valtozok varbato ertt!kei mind
egyenlok, tebat ba kozos ertekiiket m-mel jeloljiik, azaz
M(eij) = m (i,j = 1, 2, 3, 4),
akkor a varbato ertek additivitasa folytan
M(e1) = 4m = M(en+e21+ea1+eu).
Marmost eu + e21 + e31 + e41 a pikk szinbol a negy jatekos-
nallevo trickek 6sszege, vagyis azt lattuk be, hogy egy jatekos
kezeben levo lap varhato erteke egyen16 a pikk szinbol a negy
jatekos kezeben levo trickek 6sszegenek varbato ertekevel.
Ez utobbi mennyiseg kiszamitasahoz csak azt kell megvizs-
galnunk, hogy a pikk asz, kiraly es dama hogyan oszlik
el a negy jatekos k6z6tt. Ha e harom lap mindegyike mas
jatekosnai van, ugy en+ e21 + eaJ + e41 = 1,5. Ha a pikk asz
es a pikk kiraly egy kezben van, de a pikk dama masnal,
vagy ha a pikk asz es a pikk dama egy kezben van, de a pikk
kiraly masmil van, vegiil ba a pikk kiraly es a pikk dama egy
kezben van, a pikk asz masnai, akkor en+ e21 + e31 + e•1 = 2.
Vegiil, ha mindharom lap egy kezben van, 1Igy
en+ e21 + ea1 + eu = 2,5.
Annak valoszinfiseget, hogy a pikk asz, a kiraly es a dama
mas-mas jatekosnal van, a kovetkezokeppen szamitbatjuk ki.
Ha a pikk aszt az A jatekos kapta, o meg tovabbi 12 lapot
kap, a tobbi harom jatekos pedig 39 lapot 51 lap koziil,
tehat annak valoszinfisege, hogy ne A kapja a pikk kiralyt,
-;~ . Ha a pikk aszt, illetve kiralyt az A, illetve a B jatekos
kapta, annak valoszinfisege, hogy a pikk damat C vagy D
kapja, hasonlo meggondolassal ~~ . bogy ezek koziil csak egy, vagy egyik sines nala? Nyilvan
lgy a keresett valoszinfiseg
39·26 169
sr:so = 425 = 0•398 ·
106
Hasonlokeppen lathato be, hogy annak val6szirusegc
hogy a szoban forgo lap koziil ketto egy kezben legyen, de a
harmadik masnallegyen
12 39 234
3 '51. 50 = -425 = 0•550•
Vegiil annak valoszinfisege, hogy a pikk asz, kiraly es dama
egy kezben legyen:
4(13)
3 22
5~ = 425- = 0,052.
C)
A Mrom valoszinfiseg osszege termeszetesen 1-gyel
egyen!O: 0,398+0,550+0,052 = J.
Egy jatekos lapjanak varhato erteke ily modon 1,5 ·0,398+
+2·0,550+2,5·0,052 = 0,597+1,100+0,130 = 1,827, vagy-
is kereken I ,8. Ez az eredmeny alatamasztja a Culbertson-
We licitrendszer azon szabalyat, hogy indulasboz legah\bb
2,5 trick sziikseges - hiszen 2 trick meg alig jobb az atla-
gosnal -, mig ha a partner indult, az emeleshez 1,5 trick is
e!egseges, vagyis mar egy az atlagot megkozelito lap e!egse-
ges; hiszen a ket ellenfel lapjanak varbato osszerteke 3,6
trick, es mivel2,5 + 1,5 = 4, az indulo partnere mar 1,5 trick
eseteben szamithat arra, bogy o es partnere egyiitt erosebbek
az ellenfeleiknel.
Egy masik tanulsagos, bridzsre vonatkozo kerdes a kovet-
kezo: ha egy jatekosnak a kezeben ket asz van, mi a valo-
szinfisege, hogy a partnen!nel van a ket hianyzo asz, illetve,
a szo ban forgo ket asz a masik Mrom jatekos kezeben levo
39 lap kozt van, es igy eloszlasukra ( 3;) egyforman valo-
sz.infi lehetoseg van; ezek koziil az elso kerdes szempontjabol
107
 C~) cset kedvezo, tehat annak val6sziniisege, hogy mind
az A es az A esemeny, melyck val6sziniisegei pes q(p+q =
= 1, O<p<1). Ha a kiserlet eredmenyekeppen az A esemeny
, h',
a ket 1anyzo, asz
, a partnem.,"I van (13)/(39) 6 · kovetkezik be, Peter megtartja tetjet, es ezen kiviil a bank
2 2 = 57
annyit fizet Peternek, mint amennyi Peter tetje volt. Ha a
Annak val6sziniisege, hogy a ket hianyz6 asz koziil az kiserlet eredmenyekeppen az A esemeny kovetkezik be, Peter
egyik van a partnernel tetjet a bank kapja. E tipusba tartozik pl. a fej vagy iras
13·26 26
(~) =57,
jatek, amelynel (szabalyos erme eseteben) p = ~· tovabha
ide tartozik a rulett, felteve, hogy Peter mindig a pirosra tesz.
mig annak val6sziniisege, hogy egyik sines a partnernel Ez esetben, mivel a rulettkorongon 18 piros es 18 fekete
pozitiv szam van, tovabba egy zerus, es ha zerus jon ki,
G) 25
.
a kkor IS a bank oyer, p =
18
. 37
G) = 27 ·
Kozismert, hogy ha p 2§ ~· nem Jetezhet olyan jatek-
rendszer, amely biztos nyereseget biztositana Peter reszere.
A Mrom va16sziniiseg osszege termeszetesen eggyel
egyenlo: Egyszeriiseg kedveert szoritkozzunk a p = ~· esetre. Le~yen
6+26+25 = 1 ck = + 1,ha a k-adik jatszmanal Peter oyer (tehat, ha az
57 .
A esemeny kovetkezik be) es ck = - 1, ha veszlt (tehat, ha A
A bridzsjatek reszletes es kozertheto va16sziniisegszamitasi kovetkezik be). Jelolje Sk Peter tetjet a k-adik jatszmaban.
targyalasa megtala!hat6 E. Borel es A. Cheron konyve- Sk nyilvan fiigghetc, <2, ••• , ek_ 1 -tol: Sk = Sk(c, ... ,ek_ 1).
ben [6]. Sk erteke csak nem negativ szam lehet; Sk = 0 azt jelenti,
hogy Peter nem vesz reszt a k-adik jatszmaban. S n ¥' 0 es
JATEKSTRATEGIAK Sj = 0, ha j > h, azt jelenti, hogy Peter az n-edik jatszma
utan abbahagyja a jatekot.
Az egyszeriiseg kedveert e reszben a kovetkezo leegyszerii- Ha Peter N forinttal a zsebeben iii le jatszani, Peter egy
sitett szerencsejatekra szoritkozunk. Egy jatekos (nevezziik ot lehetseges strategiaja alatt az Sk(c, ... , ck_ 1) (k = 1, 2, ... )
Peternek) jatszik a bank ellen; a jatek jatszmak sorozatab61 nem negativ fiiggvenyek egy tetszoleges sorozatat ertjiik
all. Minden egyes jatszmaban Peternek jogaban all eldonteni, (S1 egy alland6, ahol az e1 valtoz6k mindegyike a ±1 erte-
hogy mekkora osszeget kockiiztat; ezt az osszeget Peter keket veheti fel), es amely fiiggvenyek eleget tesznek az
tetjenek nevezziik. Peter koteles tetjet elore letenni az asz-
talra, tehiit soha nem tehet nagyobb tetet, mint amennyi N+ f; ekSk(c1, ... , Bk_ 1) ~ 0 felteteleknek (n = I, 2, ... ).
k~l
penz osszesen van niila. Ezek utiin egy veletlen kiserletet
hajtanak vegre, amelynek b~t lehetseges kimenetele van, Legyen ~o = N.
108 109
 n
A ;n = N+ I ekSk(eh .. . , Ek_ 1) (n = I, 2, ... ) iisszeg
k=l
nyilvan megadja, hogy mennyi penze van Peternek az n-edik
jatszma utan. A ~n (n = 0, I, ... ) va16sziniisegi valtoz6k lin.
martingtilt (lasd [7]) alkotnak: ez azt jelenti, hogy ;n varhat6
erteke azon feltetel mellett, hogy ;.,, ;2, ... , ~n- 1 erteke adott,
mindig egyenJO ~n- 1 -gyel.
Kiinnyen belathat6, hap = ~-, akkor M(;n)(n= I, 2, •.. ),
tehat semmilyen jatekrendszer sem garantaJ Peter szamara
biztos nyereseget. Erdemes riividen foglalkozni a kiivet·
kezo - szerenesejatekosok kiizott a val6sziniisegszamitas
nem ismerese folytan nepszerii - hi bas ,jatekrendszerrel",
amely szerint Peternek addig kell mindig I forintot megten-
nie, amig eloszor nem kertilnyeresbe: ekkor (I forint nyere·
seggel) abba kell hagynia a jatekot. Val6ban {Jgy liitszik,
mintha e rendszer Peternek 1 forint biztos nyereseget garan·
tiilna, hiszen (l val6sziniiseggel) elobb vagy ut6bb Peter
nyeresbe kerlil. Val6jaban azonban ez a jatekrendszer nem
nyujt biztos nyereseget. Nyilvanva16 ugyanis, hogy ez a jatek·
rendszer a fenti definiei6 szerint nem megengedett, hiszen
ha pe1dau1 Peter az elso N jatszmaban veszit, vagy az elso
N+2M jatszma soran iisszesen N+M-szer veszit es M-szer
nyer, ugy, hogy kozben soha sines nyeresben, akkor nem tudja
folytatni a jatekot, es igy pozitiv va16sziniiseggel teljes penzet
elveszti. Va16jiiban Peter viirhat6 nyeresege e jiitekban 0, amit
a kovetkezokeppen bizonyithatunk be: Jelolje fk(N) annak a
va16sziniiseget, hogy Peter elobb vesziti el mind az N forintjat,
mintsem k- N forint nyeresegre tenne szert. Ez esetben,
haN~2
1 1
(4.1) fk(N) = 2/k(N+ 1)+2fk(N-1).
Ugyanis a sz6ban forgo esemeny ketfelekeppen kiivetkez-
hct he: ugy, hogy Peter az elso jatszmaban veszit, es az
110
ezutiin kovetkezo jatek soriin elObb veszti el maradek N -1
forintjat, mintsem k-N+1 forintot nyerne, vagy ugy, hogy
Peter az clso jatszmaban nyer es ez utan elobb veszti el
N + 1 forintjat, mintsem k- N- 1 forintot nyerne.
Kiinnyen belathat6*, hogy a (4.1) differenciaegyen1et
iisszes lehetseges mego1dasai fiN) = AN+ B alakuak. Mivel
fk(O) = 1 (hiszen ha Peternek semmi penze sines, nem jatsz·
hat, es igy nem is nyerhet) es fk(k) = 0 (hiszen ha a jiitek
kezdeten Peternek mar k forintja van, akkor nem is kell
jatszania), teMt fk(N) = 1- ~. A minket erdeklo esetben
k = N+ 1, teh!it N~ 1 annak a val6sziniisege, hogy Peter
elobb veszti el mind az N forintjat, minthogy 1 forint nyere·
segre tenne szert. Eszerint Peter jatekrendszere mellett nyere-
segenek varhat6 erteke
1(1--N~·r)-N· N~ 1 =0.
Az elmondottak alapjan ugy gondolhatna az olvas6, hogy
a val6sziniisegszamitas a szerencsejatekot jatsz6t arr61 gyoz·
heti meg, hogyha esupan azert jatszik, mert nyeresegre torek·
szik (es nem azert is, mert a jatek sz6rakoztatja), akkor
job ban teszi, ha nem is jatszik. Ez azonban nines igy: ha a
jatekos azt keri a matematikust61, hogy dolgozzon ki sza·.
mara biztos nyerest garantal6 jatekrendszert, akkor lehetet·
lent kivan es a matematikus nem segithet rajta. Ha azonban
* Ezt a kovetkez6kt\ppen bizonyithatjuk be: Ha f,(N) eleget tesz
(4.1)-nek, ugy g(N) =f,(N)- z (f,(k)-f,(O))-f,(O) is eleget tesz
(4.1)·nek es g(O) = g(O) = g(k) = 0. Legyen max g(N) = G(N1),
akkor indukci6val belathat6, bogy g(N1 +j) = G(j = I, 2•... , k- N 1)
es hasonl6keppen g(N1 - j) = G(j = I, 2, ... , N 1), tehilt g(N) = 0,
haN= 0, I, ... , k es igyf,(N) = AN+B, ahol
I
A= k (/,(k)-/,(0)) es B=/,(0).
111
a jiitekos elerheto celt tuz ki maga ele, a matematikus viilaszt
adhat arra a kerdesre, hogy e eel eleresere mi a legjobb ut.
Vizsgiiljuk eloszor a kovetkezo kerdest. Peter fej vagy iriist
jatszik; a jiitek kezdeten N forintja van, es elhatiirozza, hogy
addig jiitszik, ameddig vagy penze felnovekszik M > N
forintra, vagy minden penzet elveszti. Milyen jatekrendszer
mellett lesz annak va16szinusege, hogy nyer, maximiilis?,
Ha w = w(N, M) jeloli annak val6szinuseget, hogy Peter M
forinttal hagyja abba a jiitekot, mivel Peter N forintm\1 lob-
bet nem veszthet es nyeresegenek viirhat6 erteke 0 kell hogy
Jegyen, tehiit w(M-N)-(1-w)N = wM ~ N = 0, vagyis
w~ Z kell hogy legyen. Kerdes, milyen jiitekrendszer
rnellett lehet elerni, hogy a nyeres va16szinusege w = :
legyen? Nevezziik ,meresz" strategiiinak azt, arnikor Peter
mindaddig egesz penzet egyszerre megteszi tetke1~t, amig
penze ~ ~, mig ha penze x > ~ , de x < M, akkor
csak (M- x)-et tesz meg, vagyis pontosan annyit, hogy ha a
kovetkezo jatszmaban nyer, akkor eppen elerje a celul
kituzott M forintot. Peldaul, ha N = 1 es M = 10, akkor
Peter a kovetkezokeppen jatszik: az elso jatszrnaban 1 forintot
tesz meg: ha veszit, kenytelen abbahagyni a jatekot, ha nyer,
most mar 2 forintja Jesz.
Ez esetben a masodik jatszmaban 2 forintot tesz meg: ha
veszit, banatosan tiivozik, mig ha nyer, akkor a kovetkezo
jatszmaban ujb61 egesz penzet (teh!it most 4 forintot) tesz
meg. Ha veszit, tires zsebbel hazamegy, ha nyer, akkor miir
8 forintja van; most mar csak 2 forintot tesz meg, igy ha
nyer, maris e!erte a 10 forintot, es igy abbahagyja a jiitekot,
de ha veszit, akkor is marad 6 forintja es igy meg tudja foly-
tatni ajiitekot: megtesz 4 forintot, ha nyer, megvan a lO fo-
rintja, es igy orommel tiivozik,ha veszit, meg marad 2 forintja,
es azt a kovetkezo jiitszmaban megteheti, es igy tovabb.
E szampeldaban Peter penzenek alaku!asat a kovetkezo ira-
nyitott graf mutatja, amelyben minden pontb61 ket el vezet
ki es mindket elen val6 tovabbhaladas val6szinusege I /2
( 1. abra). H p, jeloli annak val6szinuseget, hogy az i pont-
b61 (i = I, 2, 4, 6, 8) ajatekos a 10. pontbajut, nyilvanval6an
fenm\llnak a kovetkezo egyenletek:
P• =
1 1
2+:f·Po,
1 1
P& = 2+2·P••
I
P• = 2P••
1
P• = 'jP••

/1~. ,_," P1 = fP•·

1

112
' \ / , ...
6

8
Ez az ot egyenletbol all6 lineiiris egyenletrendszer megold-
hat6 (ugyanis a determinansa nem 0). Behelyettesitessel
nyerjiik, hogy
P• = 2p,, P• = 4p~, Ps = 8p"
113
 l
tovabba Legyen g(x) = f(x)-x, akkor g(x) nyilvan eleget tesz a
I I
I6p1-P• =I, ps-Pl =2• 2g(2x), haO~x;;;j­
(4.3) g(x) = I
ebbOI 2g(2x-I), 2- x s- I
ha.!..""'
I
PI= 10 egyenletnek.
Marmost g(x) korlatos, -I ;;; g(x) ~ I, hiszenf{x) val6-
es igy sziniiseg es igy 0 ~f(x) = I. Legyen G = supg(x) es x. egy
i O:liX;til
PI = 10 (i = 1, 2, 4, 6, 8). olyan szamsorozat, amelyre lim g(x.) = G.
·~=
Az x. (korlatos) sorozatb61 kivalaszthat6 egy konvergens
1 reszsorozat: jeli:iljiik ezt y.-nel, akkor tehat
Tehat w(1, 10) =
10 . Hasonl6keppen szamithat6 ki
limy. =y es lim g(y.) = G.
w(N, M), ha N es M tetszoleges pozitiv szamok, N < M es ·~=
~ racionalis. Ha azonban N es M > N igen nagy szarnok, Ha 0 ~ Y.;;; ·} vegtelen sok n-re, akkor (4.3) szerint
ez a m6dszer nem celravezeto, mert igen sok egyenletbol a116
egyenletrendszerre vezet. Ezert az aitalanos esetben mas 2 ,
G = lim g(y.) ;;; -2I lim sup g(2y.) ;;; G
n-+oo n-oo
bizonyitasi m6dszert celszerli alkalmaznunk. Altalaban igaz,
haN es M tetsroleges pozitiv (nem feltetleniil eg6sz) szamok . 1
ha VISZont 2 ~ Yn ;;; l vegte!en sok n-re, akkor
es N < M, akkor w(N,M) = z.. Ezt ki:ivetkerokeppen'
,_....
G = limg(y.) __
~ -21 , lim sup g(2y.-l);;; 2 ,
G
lathatjuk be. Nyilvan feltehetjiik, hogy M = l es 0 < N < 1,
hiszen valaszthatjuk M-et a penz egysegekent. Legyen
w(N, I) =.f(N) (0;;; N;;; 1). Nyilvan fenna!l a ki:ivetkezo tehat mindenkeppen G ;;; ; , azaz G ;;; 0.
egyenlet: Legyen most g = inf g(x). Hasonl6 meggondolassal
O~x~l

.!..f(2x), haOsxs.!.. belathat6, hogy g;;;; 0; de ez azt jelenti, hogy g = G = 0,

- -2
(4.2)
f(x) = l l+.!_f(2x-l), l
= =
vagyis g(x) 0 es igy .f(x) x, amit bizonyltani akartunk.
ha 2 ~x;;;I. Megjegyzendo, hogy a fej vagy iras jatek eseteben minden
2 2 . olyan strategianal, amelynel Peter I val6sziniiseggel veges
sok Iepesben elveszti az i:isszes pt\nzet, vagy eleri a celul kitii-
Ezen fiiggvenyegyenletet hasonl6 m6dszerrel oldjuk meg, zott nyereseget, ugyanannyi a nyeres val6sziniisege, mint a
mint az elobb (4.1 )-et. fent targyalt ,men!sz" strategianal.
ll4 8* 115
 Vizsgaljunk azonban most egy olyan jatekot, amelynel valtoz6 eloszlasfiiggvenyet.* Akkor cgyszcriien belathat6,

I
minden egyes jatszmaban Peter p va16sziniiseggel megnyeri hogy Fp(x) eleget tesz az

a tetjet es q = 1- p val6sziniiseggel elveszti, ahol 0 < p <·~ . pF.(2x), baO~x"'_l_

- 2
(Ilyen jatek pl. a rulett, ba Peter min dig a pirosra tesz, amely Fp(x) =
1
p+ (1-·p) Fp(2x-l), ba:f:s'x~l
esetben mint lattuk, p = [ !~ J.) Ebben az esetben mar nem
mindegy, bogy Peter milyen strategiat alkalmaz, es a ,me- fiiggvenyegyenletnck, es az Fp(O) = 0, Fp(I) = 1 feltetelek-
resz" strategia va16 ban optimalis. Tegyiik fel megint, bogy nek. Igy teluit F.(x) = g(x, p). Azt a I'.( A) merteket a (0, I)
Peternek a jatek kezdeten x penze van, abo I 0 < x < I, es intervallum Borel-halmazain, amelyre !lila, b) = Fp(b)-
celja az, bogy penze 1-re novekedjek fel. Jelolje g(x, p) annak -Fp(a), ha 0 §a< b ~ I, aholl•. h' az a§ x < b inter-
a val6sziniiseget, bogy Peter e!eri a celjat, ha a ,meresz"
strategiat alkalmazza.
vallumot jeloli, a kovetkezokeppen is jellemezhetjiik: a ( 0, ±)
Ugyanazzal a meggondoh\ssal, amely a p = ~· esetben intervallum merteke p, az (~ , I) intervallume 1-p. A

a (4.2) fiiggvenyegyenletre vezetett, azt nyerjiik, hogy g(x, p) (o, -}) intervallumra jut6 p merteket p: 1-·p ar:inyban
az alabbi fiiggvenyegyenletnek tesz eleget:

(4.4) g(x,p) =
I
pg(2x,p),

p+(1-p)g(2x-1, p)
ha0§x~

ba 2
l
~ x
l
2

~I,
osztjuk el a ( 0,-}) es ( -}. ·}) reszintervallumokra, es

±• I) intervallummal, es igy to-

hasonl6keppen jarunk el az (
k k+ 1)
vabb. ,lgy tehat a ( 2", ~ (k= 0, 1, ... , 2 -I) mter- n ·

tovabbA eleget tesz a g(O, p) = 0 es g(l, p) = I felteteleknek.
Az a meggondolas, amellyel belattuk, bogy a (4.2)-nek eleget
tevo f(x) fiiggveny azonos x-szel, (4.4)-re alkalmazva arra
az eredmenyre vezet, hogy a (4.4) fiiggvenyegyenletnek csak
egy a g(O, p) = 0, g(1, p) = I mellekfelteteleknek eleget tevo
megoldasa van. (Ezt egyebkent eloszor G. de Rbam bizo-
nyitotta be, I. [10].) Marmost a (4.4) fiiggvenyegyenlet egy
megoldasat a kovetkezokeppen konstruaibatjuk meg: legye-
nek ;h ~ 2 , .•. fiiggetlen va16sziniisegi valtoz6k, amelyek
a 0 es I ertekeket p es 1 - p val6sziniiseggel veszik fel.
Legyen 1J = f -2~;;. es
n=l
jelO!je F.(x) az 1J val6sziniisegi
vallumok koziil {;) szamu intervallumnak a merteke
p1(1-p)"- 1 lesz· (l= o, 1, ... , n). Az Fp(x) fiiggvenyrol kony-
nyen ki lehet mutatni, hogy az szigoruan monoton novekvo,
folytonos es szingularis fiiggveny, tehat derivaltja majdnem
mindeniitt 0. A /lpt es ~'•' mertekek ortogonalisak, ba p 1 "" p,.
Nyilvan fllt' a kozonseges Lebesgue-fele mertekkel azonos,
mivel
Ft,,(x) = g(x, ±) = x (0 § x § 1).
• Egy 71 val6szinusegi valtoz6 eloszhisfilggvenye F(x) = P(TJ < x)'
vagyis F(x) megadja, hogy 71 milyen val6szinuseggel kisebb x-nel'
(K.Gy.)

116 rn
 tanitott, a teli sziinidoben nehany napot tolti:itt Las Vegas ban
Azt, hogy a p < { esetben mar nem mindegy, hogy mil yen
es ennek soran ellatogatott az egyik jatekkaszin6ba, aho1
strategiat alkalmaz valaki, es hogy a ,meresz" strategia huszonegyest jatszott - es termeszetesen vesztett. Ezen
optimalis, nem fogjuk itt altalanosan bebizonyitani, csak egy bosszankodva gondolkodni kezdett azon, hogy a huszoncgyes
szampeldaval illusztraljuk. jateknal (ugy ahogy azt a nevadaijatekkaszin6kban jatsszak)*
Tegyiik fel, hogy Peter 25Ft-tal iille rulettezni (P = !~~), mi a legjobb strategia egy jatekos reszere.
Tudvalevoleg a huszonegyesnel az ,oszt6" (a kaszin6
es celja az, hogy 100 Ft-ra tegyen szert, es a meresz strategiat alkalmazottja) minden jatekosnak egy j61 megkevert 52 lapos
alkalmazza. Ez esetben akkor es csak akkor fogja celjat kartyab61 ket-ket Iapot oszt ki: a jatekosok lapjaikat nem
elerni, ha az elso ket jatszmat megnyeri, es ennek a va16szinil· mutatjak meg az oszt6nak. Az ,oszt6" onmaganak is oszt
sege p 2 = 0,244 ... Marmost nezziik meg, mi Peter nyeresi ket lapot, de ezek koziil az elsot koteles megmutatni a jate-
eselye, ha azt az 6vatosabb strategiat alkalmazza, es mindig kosoknak. A lapokat a kovetkezokeppen ertekelik: minden
csak 25 Ft-ot tesz meg. Konnyil belatni, hogy ez esetben figura (bubi, dama, kiraly) tiz pontot er, a tobbi lap az asz
Peter c;ak 1 /" 2 2 va16szinilseggel eri el celjat, es kiveteievel annyit, amennyi ra van irva (teMt pl. a hetes bet
- p+ p pontot). Az aszt minden jatekos szabad elhatarozassal erte-
p" 2h 1 hi kelheti 1-esnek vagy 11-esnek. A jatekban az nyer, akinek
1-2p+2p• <p, ap < 2' szen
lapjai pontertekeinek i:isszege legjobban megki:izeliti a 21-et,
p" p 2(1-p)(l-2p) > 0. anelkiil, hogy azt tUilepne.
p•
1-2p+2p2 p•+(l-p)• Minden jatekosnak joga van lapjai mcgnezese utan annyi
ujabb lapot kerni, ahanyat csak akar, de ha lapjai ponti:isszege
Specialisan, hap = !~, akkor 2
1 _ ;~ 2P2 = 0,2301 ... , meghaladja a 21-et, koteles lapjait felmutatni, es kiesik a ja-
tehat Peter nyeresi eselye ,meresz" strategia mellett ti:ibb tekb61. Az ,oszt6" i:inmaganak is oszthat ujabb lapokat.
mint 23,5%, mig az ,6vatos" strategia mellett kevesebb. A jatekosok tetjeiket megadott also es felso korlat kozott
A most targyalt problemahoz hasonl6 altaJanosabb kerde- szabadon valaszthatjak meg. Minden jatekos kiili:in jatszik
sek vizsgalataval foglalkozik L. E. Dubbins es L. J. Savage az ,oszt6" ellen. Ha a jatekos lapja jobb, mint az oszt6e,
konyve [8]. a jatekos ugyanannyit nyer, mint amennyi a tetje volt, ha
rosszabb, elveszti tetjet, ha viszont egyformak (pl. mindket-
EGY MATEMATIKUS HARCA toe 21), penz nem cserel gazdat.
A JATEKKASZIN6K ELLEN Az oszt6 nagy elonye abban all, hogy a jatekos minden
esetben ki:iteles felmutatni lapjait, es igy ha azok i:isszerteke
Befejezesiil egy igen erdekes esetrol szamolunk be, amely j61 meghaladja a 21-et, tetjet mindenkeppen elveszti, akkor is,
mutatja, hogy mire kepes a szerencsejatekok matematikai
elmelete es mire nem. Edward 0. Thorp, amerikai matemati- • Az Amerikai Egyesiilt Allamok tobbi tagallamaban jatekkaszin6k
legalisan nem miikodhetnek. Nevadaban azonban ezt megengedik
kus nehany evvel ezelott, amikor a Los Angeles-i egyetemen ·a torvenyek. ··

118 119
 ha az oszt6 lapjainak osszerteke is meghaladja a 21-et;
ez ugyanis esetleg ki sem derill, mivel ha minden jatekos
eldobta a lapjait, az oszt6nak nem kell megmutatnia a sajat-
jat, csak beseperi a teteket.
Thorp megfigyelte, hogy a kaszin6k egesz szigoru szabli-
lyokkal eloirjak alkalmazottaiknak, bogy milyen rendszer
szerint kell jatszaniuk*, igy pl. eloirjak, bogy ha az oszt6
lapjainak osszerteke eleri vagy meghaladja a 17-et, nem sza-
bad ujabb lapot osztania maglinak. Thorp ugy gondolta,
az a teny, hogy a jatekost semmilyen merev szablily nem koti
es - ellentetben az oszt6val - nem koteles az elso Japjat ·
felmutatni, tovabbli, hogy a tet osszeget 5 valaszthatja meg,
elvileg lehetove teszi nyero rendszer kidolgozlisat az oszt6
fent emlitett elonye ellenere is. Ezt fokent arra alapozta,
bogy akkoriban - a jatek meggyorsitlisa erdekeben - a ne-
vadai kaszin6kban az volt a szokas, hogy az oszt6 nem ke-
verte meg a Japot minden jatszma utlin, hanem addig hasz-
nalt egy csomag kartyat, amig az el nem fogyott, cSs csak azu-
tlin szedte ossze es keverte meg az elhasznalt Japokat. Ilyen
m6don az a jatekos, aki megjegyzi, bogy mar milyen lapok
,mentek ki" es ennek alapjlin rugalmasan vliltoztatja strate-
giajat, megnovelheti nyen!si val6sziniiseget, felteve, bogy
tudja, bogy a rendelkezesre all6 informlici6t hogyan hasz.
nalja fel. Ehhez a jatekosnak nyilvlin az egyes Japok Mza-
slinak felteteles val6sziniisegeit kell figyelembe vennie nem
teljes kartyacsomag eseten, cSs ezek alapjlin tudja kidolgozni
Iegelonyosebb strategiajat. Persze, egyszerii es konnyen meg-
jegyezheto szablilyokra van sziikseg, hiszen pillanatok alatt
kell dontenie, bogy ker-e meg tovabbi Iapot vagy sem. Thorp
nem sajnalta a faradsagot es - a Massachusetts Institute
of Technology IBM 704-es elektronikus szlimit6gepe segit-
• A merev szabalyok elc31rasaval pr6b.Uja a kaszin6 megakad.Uyozni,
hogy alkalmazottai osszejatsszanak a iatekosokkal es - nyereseg-
reszesedes ellemiben - a kaszin6 rovasara szandCkosan veszitsenek.
120
segevcl -- kidolgozott* egy konnyen megjegyezheto strate-
giat, amely a jatekosnak neMny szazalek elonyt biztosit
a kaszin6val szemben. Az Amerikai Matematikai Tarsulat
1960-ban Washingtonban tartott tallilkoz6jan eloadlist tar-
tott szamitlisair61. Az eloadas nagy feltiinest keltett, es ne-
hliny nap mulva egy iizletembertollevelet kapott, aki I 00 ezer
dolllirt ajanlott fel neki arra a celra, hogy rendszeret a gya-
korlatban kipr6blilja. Thorp elfogadta az ajanlatot es- rend-
szeret betanulva -elutazott Nevadaba, bogy kiserletet tegyen
A kiserlet fenyesen sikeriilt: 2 ora leforglisa alatt 17 ezer
dollart nyert. A kaszin6 tulajdonosa, persze, tlivolr6l sem
lelkesedett annyira a tudomlinyos kiserlet sikereert, mint
Thorp es tlirsa, es mlisnap kiilonboro kifogasokkal meg-
akadalyoztak oket abban, bogy ujb6l jatsszanak. Kesobb
Thorp mas kaszin6kban is pr6blilkozott, de a hire mindeniitt
elotte jart, es minden kaszin6 bezlirta elotte ajt6it. Nehliny-
szor alszaklillal vagy kinainak maszkirozva sikeriilt a jatek-
asztalhoz jutnia, de akarhogy is valtoztatta el az arcat,
elarulta ot az, bogy alland6an nyert. tgy tehlit rendszere
gyakorlati felhasznalasat abba kellett hagynia. Azzal bosz-
szulta meg magat az ot kiutasit6 kaszin6kon, bogy rendszeret
konyv alakban megirta es kiadta (lasd [9]). E konyv alapjlin
olyan sokan tanultlik meg a nyero strategiat, bogy-a nevadai
kaszin6k kenytelenek voltak a jatekszablilyokat gyokeresen
megvaltoztatni. A valtoztatlis tobbek kozott abban alit, bogy
rna mar minden jatszma utan ujra kevernek; ezzel kihliztak
a talajt a strategia laba al6l. Ily m6don visszajutottunk oda,
ahonnan kiindultunk: a kartyak keveresenek jelentosege-
hez.
• A szlunitas a gt\p 3 orajat vette igenybe.
121

IRODALOM
[1] Erdos P.-Tunin P.: On some problems of statistical
grouptheory. I. - Zeitschrift fiir Wahrscheinlichkeits-
theorie und Verwandte Gebiete. 4. 1965. 175-186.
[2) Prekopa A.-Renyi A.-K. Urbanik: 0 pregyelnom
raszpregyelenyii dlja szum nezaviszimih szlucsajnih velicsin
na bikompaktnih kommutatyivnih topologicseszkih grup-
pah. -Acta Math. Ac. Sci. Hung. 7. 1956. 11-16.
[3) U. Grenander: Probabilities on algebraic structures,
Wiley, New York 1963.
[4] Jordan K.: Fejezetek a klasszikus val6szinusegszamittis-
b6l. Akademiai Kiad6, 1955.
[5] E. Culbertson: New and Complete Summary of Contract
Bridge. John C. Winston, Philadelphia 1935.
[6] E. Borel-A. Cheron: Theorie mathematique des bridges,
ala portee de tous. Gauthier-Villars, Paris 1955. 1-424.
[7] J. L. Doob: Stochastic processes. Wiley, New York 1953.
[8) L. E. Dubbins-L. J. Savage: How to gamble if you
must. McGraw-Hill, New York 1965.
[9) E. 0. Thorp: Beat the dealer. A winning strategy for the
game of twenty one. Blaisdell, New York 1962.
[10] G. de Rham: Sur quelques courbes definies par des
equations fonctionelles. - Rendiconti del Seminario
Matern. Univ. Torino 16. 1956-57. 101-113.
GONDOLATOK A
VAL6SZIN0SEGSZAMITAs
TANITASAR6L
BEVEZETES
A kovetkezokben altalaban beszelek a val6sziniisegszamitas
tanitasar61, nem szoritkozom konkret iskolatipusra vagy
meghatarozott koru tanul6kra. Olyan kerdesekkel foglal-
kozom, amelyek a val6sziniisegszamitas tanitasanak minden
formajanal felmeriilnek. Harom alapveto kerdesrol lesz sz6:
1. Miert kell a val6sziniisegszamitast tanitani? 2. Mit kellene
tanitani? es 3. Hogyan kellene tanitani? Tehat a val6szinii-
segszamitas tanitasanak celjaval, tartalmaval es m6dszereivel
fogok foglalkozni.
Megjegyzeseim szemelyes tapasztalataimra tamaszkodnak.
Ezek elsosorban egyetemi oktat6i munkamb61 szarmaznak,
de a budapesti szabadegyetemen is tartottam val6sziniiseg-
szamitasi eloadas-sorozatokat, ahol a hallgat6sag java resze
erdeklodo kozepiskolas, es egy eloadas-sorozatot tartottam
a televizi6ban is, amelyet nagyon vegyes hallgat6sag nezett
meg, egeszen fiatalok es felnottek, akiknek igenyeik es isme-
reteik erosen elteroek lehettek.
I. MIERT KELL A VAL6SZIN0SEGSZAM!TAST
TANITANI?
Elso pillanatra ugy tiinik, hogy erre a kerdesre csak akkor
lehetpo!ltos va!aszt adni, ha megmondjuk, hogy az oktatas
milyen formaban es milyen szinten tortenik. Szerintem ne-
hany dolgot enelkiil is el lehet mondani. Elmondom, hogy
mit tartok a val6sziniisegszamitas tanitasa f6 celjainak. Ugy-
123
 gondolom, hogy ezeket a valosziniisegszamitas barmely
reszenek a tanitasanal szem elott kell tartani, bar a kiilonbozo
iskolatipusoknak megfeleloen kii!Onbozo hangsulyt lehet
adni nekik. Ezek a celok a kovetkczok:
A) A valosziniisegszamitast azert tanitjuk, mert fontos
szerepe van a tanulok gondolkodasanak fejleszteseben.
B) A valoszinusegszamitast a mindennapi elet, a tude-
many, a technika stb. kiilonbozo teriileten valo hasznossaga
miatt tanitjuk.
C) A valoszinusegszamitast azert tanitjuk, mert a matema-
tikai nevelesben fontos, sot nelkiilozhetetlen szerepe van.
Az alabbiakban neh:l.ny megjegyzest ffizok ezekhez.
A) A budapesti egyetemen volt egy jogaszprofesszor, aki
a szobeli vizsgakon a kovetkezo kerdest tette fel a hallgatok-
nak: , Mit lat, ha a Gellerthegyrol lenez a varosra ?" A hall-
gatoknak ezt kellett valaszolniuk: ,Jogtargyakat es jogala-
nyokat."
Nem tudom, mit szolt volna ez a professzor ahhoz, ha
valaki azt va!aszolta volna kerdesere, hogy ,sztochasztikus
folyamatokat". A professzor valoszinuleg egyaltalan nem
ertette volna a valaszt, annak ellenere, hogy az nem kevesbe
helyes, mint az, amit 6 vart. A valoszinuseg fogalmanak meg-
ertese valoban nelkiilozhetetlen ahhoz, hogy megertsiik a
koriilottiink levo vilagot es egyik alapkove tudomanyos
vilagkepiinknek. A tanulok gondolkodasanak fejleszteset
a matematika barmely aganak tanitasa elosegiti, megtanitja
oket arra, hogy vilagosan definialt fogalmakkal logikusan
gondolkozzanak. A tanulok gondolkodasanak a szerepe vala-
mivel tobb ennel, tartalmazza azt is, amit az iment elmond-
tunk a matematika egyeb againak tanitasarol, de tul is megy
ezen. A valoszinusegszamitas tanitasa megtanitja a tanul6kat
arra, hogy a vilagos es logikus gondolkozas olyan esetekben
is hasznos, amikor bizonytalansaggal van dolgunk (majdnem
minden gyakorlati helyzetben ezzel tala!kozunk).
124
A val6szinusegszamitas tanulmanyozasa a tanul6k jelle-
mere is elonyos hatassal van, peldaul noveli a Mtorsagukat,
ha megertik, hogy bizonyos kudarcokat egyszeruen a veletlcn
okozott, es igy e kudarc nem ok arra, hogy feladjak a kiiz-
delmet. A primitiv emberek hajlamosak arra, hogy tulzottan
gyanakv6ak legyenek: ha valami bajuk van, azt rendszerint
valaki rosszindulataval pr6b:l.ljak megmagyarazni, meg akkor
is, ha egyaltalan nem arr61 van sz6. Ennek az az oka, hogy
nem ertik a veletlen fogalmat. A va16sziniisegszamitas tanul-
manyozasa segithet abban, hogy vegleg megsziinjenek a ko-
korszak magikus gondolkodasanak ezek a maradvanyai.
Ily m6don a valosziniisegszamitas tanulmanyozasa az embe-
reket megertobbe teszi embertarsaik irant is es segiti a tar-
sadalmi eletbe va\6 beilleszkedesiiket.
B) A hetkoznapi eletben alland6an szembekeriiliink ave-
letlennel, a val6szinusegszamitas arra is megtanit benniinket,
hogyan lehet az egyes dontesekkel jar6 kockazatokat figye-
lembe venni az esszerii magatartas kialakitasanal. A lehet-
seges biztositasi formak koziil a Jegcelszerubb kivalasztasa
jo pelda arra, hogyan hasznalhatjuk a valoszinusegszarnitast
a sajat eletiinkben. Csaladi koltsegvetes keszitesene! vagy
kiilfoldi utazas tervezesenel meg kell becsiilniink a kiadaso-
kat, amelyek bizonyos fokig a veletlentO! fiiggnek. Ezek a
peldak is rnutatjak, hogy mindenkinek sziiksege van a velet-
len torvenyeinek valarnilyen szintii ismeretere. A valoszinii-
segszamitas tudornanyos, techno16giai, gazdasagi stb. alkal-
mazasainak egyre novekvo fontossagara val6 tekintettel,
mind ti:ibb ernbernek van a rnunkaja soran bizonyos val6-
sziniisegszamitasi tudasra sziiksege. Az iskolatlpust61 fiigg,
hogy rnennyire kell ezt figyelembe venni. Nem feledkezhetiink
meg arr61 sem, hogy manapsag minden miivelt embernek,
a foglalkozasat61 fiiggetleniil, valamennyire kell ertenie az
olyan dolgokhoz, mint atomenergia, radicaktivitas, genetika
stb. es ezeknek meg a felszines megertesehcz is sziikseg van bi-
125

zonyos val6sziniisegszamitasi ismeretre. Ma, amikor az idoja-
ras-jelentesben megadjak a holnapi eso val6sziniiseget, min-
denkinek celszerii tudnia, hogy mit is jelent ez tulajdonkeppen.
C) A val6sziniisegszamitas elemcinek ismerete segiti a val6
vilag es a matematika kapcsolatanak, a val6sag matema-
tikai modelljenek megerteset. Azoknak a tanul6knak, akik a
matematikatanitas so ran egyaltalan nem tala!koznak a val6-
sziniisegszamitassal, nem alakul ki megfele!O kepiik arr61,
hogy milyen is val6jaban a matematika es mire haszna!hat-
jak. A val6sziniisegszamitast nem ismero embereknek van
egy kozos teves felfogasuk, mely szerint matematikai m6d-
szereket csak olyan helyzetben lehet alkalmazni, ahol egy-
szerii es pontos osszefiigges all fenn kisszamu es pontosan
merheto mennyisegek kozott. Gyakran hallhatunk meg mos-
tanaban is olyan kijelenteseket, hogy bizonyos jelensegek
tanulmanyozasara, leirasara nem lehet matematikai m6d-
szereket alkalmazni, mert azok ,till bonyolultak". Azoknak
az embereknek az eloitelete ez, akik nemi matematikat ta-
nultak, de val6sziniisegszamitast nem, es ez a szemlelet
- legalabbis nehany orszagban - j6 ideig akadalyozta
a matematikai m6dszerek alkalmazasat a kozgazdasagban,
a szociol6giaban, a biol6giaban, a pszichol6giaban es egyeb
teriileteken.
Megjegyzem meg, hogy az az elkepzeles, hogy a val6szi-
niisegszamitas tanitasara is sor keriiljon kozep-, illetve als6bb
fokon, osszhangban van a matematikatanitas egyeb modern
torekveseivel, es konnyen ossze lchet egyeztetni ezekkel ugy,
hogy ez hasznara valjek a val6sziniisegszamitas tanitasanak
is es az uj tOrekvesek megval6sitasanak is. A val6sziniiseg-
szamitas tanitasat peldaul megkonnyiti, ha a tanul6k elozoleg
mar megismerkedtek a halmazelmelet es a Boole-algebra
elemeivel, masreszt a val6sziniisegszamitas tanulmanyozasa
kival6 alkalom arra, hogy hasznaljuk az emlitett fogalmakat,
ami viszont elosegiti e fogalmak alaposabb megerteset.
126
2. MIT KELLENE TANITANI?
Mivel csak olyan kerdesekkel akarok foglalkozni, amelyek
a val6sziniisegszamitas akarmilyen szinten torteno tanitasa-
nal Jenyegesek, a tananyag viszont erosen fiigg a sz6ban
forgo iskolatipust61, a tanul6k eletkorat61, altalanos mate-
matikai ismereteiktol stb., csak nehany altalanos megjegy-
zesre szoritkozom.
Ugy gondolom, hogy az alabb felsoroland6 negy temab61
minden val6sziniisegszamitasi tananyagnak kell valamennyit
tartalmaznia:
A) A val6sziniisegszamitas gyakorlati hattere, vagyis a
mindennapi eletben a termeszetben, a szerencsejatc!-
kokban felmerii!O statisztikai tOrvenyszeriisegek kons-
tatahisa.
B) A va16sziniiseg matematikai elmelete.
C) A val6sziniisegszamitas alkalmazasa kiilonbozo terii-
leteken veletlen tOmegjelensegek leirasara es az ilyen
jelensegek lefolyasanak nagy vonalakban val6 elore-
jelzesere.
D) A val6sziniisegszamitas tortenete, beleertve a val6szi-
niiseg fogalmaval kapcsolatos filoz6fiai kerdesek tar-
gyalasat.
Ennek a negy pontnak a sorrendje annak a Jogikai sorrend-
nek felel meg, amelyben - velemenyem szerint - ezeket a
kerdeseket targyalni kell. A felreertesek elkerii!ese vegett
hangsulyozni kivanom, hogy amikor azt mondom, a val6-
sziniisegszamitas tanitasat azzal kell kezdeni, hogy a tanu16-
kat megismertetjiik a statisztikai torvenyszeriiseg fogalmaval,
nem arra gondolok, hogy statisztikaval kell kezdeniink.
Ellenkezoleg, egyetlen olyan kiserletet sem tartottam (sem
127
 logikai, sem didaktikai szempontbol) kielegit6nek, amcly
szerint a statisztikat el6zetes valosziniisegszamitasi ismeretek
nelkiil tanitottak. Ugy kepzelem, bogy a valosziniisegszami-
tas tanitiisat kivanatos Jenne azzal kezdeni, bogy a ti:irveny-
szeriiseget jol valasztott peldakkal es kiserletekkel magyaraz-
zuk meg. El6szi:ir megvilagitjuk a tanulok el6tt, bogy melyek
azok az alapvet6 dolgok, amelyek segitbetnek a valosziniiseg-
"zamiu\s matematikai elmeletenek megerteseben es csak
ezutan tertink ra a valosziniisegszamitas olyan mertekii tar-
gyalasara, amelyet a tanulok eletkora es matematikai elo-
kepzettsege megenged. Termeszetesen figyelembe kell venni
azt is, bogy mennyi ido all rendelkezesre es azt, bogy a szoban
forgo iskolatipus milyen specialis ce!okat ki:ivetel. Szerintem
a matematikai statisztib\t mint kiili:inallo targyat csak egye-
temi szinten helyes tanitani, azoknak a ballgatoknak, akik
erdeklodnek ininta.
Ami a valosziniisegszamitas alkalmazasat illeti, talalkoz-
tam mar olyan szemlelettel is, bogy a valosziniisegszamitas
gyakorlati fontossagat csak a statisztika tanitasaval lehet
megvilagitani. En nem biszem, hogy ez igy lenne; a valoszinii-
segszamitas legfontosabb alkalmazasainak nagy reszet telje-
sen meg lehet erteni a valosziniisegszamitas valamilyen beve-
zeto targyalasa alapjan. Termeszetesen a valosziniisegszami-
tas barmilyen rovid targyalasa soran ra kell vilagitani arra,
hogy a valosagban legti:ibb esetben empirikusan kell megba-
tarozni az alapveto parametereket; azonban ha eleg nagy
minta all rendelkezesiinkre, akkor ez nem kivan bonyolult
statisztikai modszereket. Ktili:inben a bevezeto targyalasban
is ra kell vilagitani arra, hogy a valosziniisegszamitas inverz
prob!Cmainak a tanulmanyozasa (amikor konkret megfigye-
lesekbol kiindulva akarunk a szoban forgo valosziniisegi
eloszlas parametereire ki:ivetkezteteseket levonni) egy kiili:in-
allo szaktargy temaja, nevezetesen a matematikai statiszti-
kae, amelynek az alapjat a valosziniisegszamitas adja, de
128
ennek ellenere ez egy iinallo targy, nem a va16sziniisegsza-
mitas resze. A Bayes-modszcrt termeszetesen lehet a valo-
sziniisegszamitason beliil targyalni es ha az id6 megen-
gedi, a bevezet6 targyalasba is be lehet epiteni valamennyit
bel ole.
Ami a D) pontot illeti, ugy gondolom, hogy mig valamely
mertekii ti:irteneti targyalas hasznos es kivanatos minden
anyagresznel, a val6sziniisegszamitas tanitasanal ez kiili:ini:is
segitseget jelcnt. Meg egy ri:ivid bevezet6 targyalasban is
nagyon fontos, hogy a valosziniiseg fogalmanak filozofiai
prob!emait megtargyaljuk, mivel segiti a tanulokat abban,
hogy megtanuljak a valosziniisegszamitas sajatos gondolko-
dasmodjat. A valosziniiseg filoz6fiai kerdeseit ki:innyen Iehet
a va16sziniiseg tortenetenek ri:ivid megviliigitiisa soran tar-
gyalni; ez egyuttal a val6sziniiseg filoz6fiajiinak ti:irtenete is.
Vegiil hangsulyozni szeretnem, hogy az entr6piat es az
informaci6t a valosziniisegsziimitiis alapvet6 fogalmainak tar-
tom, es igen ajiinlom a tanaroknak, hogy szanjanak vala-
mennyi id6t ezen fogalmak targyalasara a valosziniisegsza-
mitas tanitasa kereteben.
3. HOGYAN KELLENE
A VAL<)SZlNOSEGSZAMiTAST T A NIT ANI?
Ezzel a kerdeski:irrel kapcsolatban epp cllenkez6 nebezseg
lep fel, mint az e16z6vel. Itt olyan sokat lehet mondani
- anelkiil, hogy blirmilyen szintre is szoritkoznank -, hogy
nemi szelekciora van sztikseg. Sok fontos kerdest felreteve
csak a ki:ivetkez6 harommal kapcsolatban teszek nehany
megjegyzest:
A) A matematikai szigorusag kerdese.
B) Veletlen esemenyekre vonatkoz6 kiserlctek.
C) A valosziniisegi mez6 fogalmanak a bevezet6se.
9 129
 A) En altalaban az esszerii mertekii szigorusag partjan
vagyok a matematikatanitas teren, mert ugy erzem, hogy
szigorusag nelkiil nem matematika a matematika. Ez terme- ·
szetesen nem jelenti azt, hogy minden kijelentest szigoruan
be kellene bizonyltani: a tetelek egy reszet bizonyitas nelkiil
lehet elmondani, masokat heurisztikus okoskodassal alata-
masztani, es csak nehanyhoz kell teljes bizonyitas. Azonban
eles kiilonbseget kell tenni a kiilonbOzo tipusu informaci6-
kozlesek kozott: a tanul6knak mindig tudniuk kell, bogy mit
bizonyitottunk es mit nem. Kiilonosen vigyazzunk arra, bogy
sose nevezztik bizonyitasnak a heurisztikus ervelest. Hason-
16an eles kiilonbseget kell tenni definici6k es tetelek kozott.
· Mindez ervenyes a matematika Mrmely aganak tanitasara,
azonban a val6sziniisegszamitas tanitasaban gyakran meg-
sertik ezeket az alapszabalyokat, ezert kell bangsulyozni
oket. Ha a tanar azt akarja, hogy a tanul6k felfogjak, hogy
miert van sziikseg szigorusagra, akkor j61 valasztott peldak-
kal, olyanokkal, abol a banyag targyalas kimondottan bamis
eredmenyekre vezet, meg kell gyoznie oket a szigorusag
sziiksegessegerol. A matematikatanitas alapjat altalaban j61
valasztott peldaknak kellene kepezniiik, es sebol sines olyan
nagy valasztek izgalmas es megis elemi peldakban, mint a
val6sziniisegszamitas teriileten.
B) Statisztikai torvenyszeriiseget lehet szemleltetni kony-
vekbol, ujsagokb61 stb. vett adatokkal, azonban nagyobb
hatassal van a tanul6kra, ha a szemiik elott - sot, ba lehet-
seges sajat keziileg - elvegzett kiserletekbol nyertek a vizs-
galt adatokat. Nebany tanar nem ert ezzel egyet, mert fel,
bogy a ldserletek nem vezetnek pontosan olyan eredmenyekre,
mint amit varnak, amint ez az ilyen kiserletek termeszetenel
fogva val6ban bekovetkezbet. Szerintem ez a felelem nem
indokolt, es ba a tanar j61 erti a val6sziniisegszamitast, nem
keriilbet kenyelmetlen helyzetbe. Termeszetesen a tanarnak
gyorsan kell reagalni, biszen olyan eredmenyek ertekelese,
130
amelyeket a tanar maga sem latbatott e!Ore, nebezebb, mint
olyan peldak targyalasa, amelyeknek az eredmenyet a tanar
elore kidolgozbatta. Awnban az iskolaban vegrebajtott
kiserletek elonye olyan nagy, hogy az emlitett nehezsegek
ellenere a magam reszerol erosen partolom oket. Termeszete-
sen gondosan elo kell kesziteni ezeket a kiserleteket. Peldaul
a teveben tartott nepszeriisito eloadas-sorozatomban el akar-
tam vegezni Buffon hires tiikiserletet. Meglepodve fedeztem
fel, hogy noha a legtobb val6sziniisegszamitasi tankonyv
emliti Buffon kiserletet, egyik sem ad gyakorlati tanacsokat
ahboz, bogyan lebet elvegezni ezt a kiserletet ugy, hogy az
alapveto feltetelek eleg j61 megval6suljanak. vegiil magam-
nak kellett ldtalalnom egy egyszerii mecbanizmust erre a
celra. Hasonl6 tapasztalatom volt egy masik klasszikus kiser-
lettel, a Galton-deszkaval. Azt tapasztaltam, ba az ember nem
kello gonddal vegzi a kiserletet, akkor a kapott eredmeny
erosen elter att61, amit varunk, mivel a kii!OnbOzo sorokban
a goly6k elteritesei erosen osszefiiggenek. Ebben az esetben
egy specialis kesziileket kellett konstrualnom abboz, bogy a
vart eredmenyt kapjam. Ami a kockakat illeti, azok koziil,
amiket en lattam, a legjobbak az ikozaeder alaku kockak
voltak, amiket minosegellenorzes celjara Japanban gyarta-
nak. Ugy tudom, hogy Japanban nagy mennyisegben gyart-
jak oket. Nem biszem, hogy tul nehez lenne megbizbat6
kozonseges kockakat gyartani val6sziniisegszlimitas tanita-
sahoz. A kockakkal kapcsolatban meg meg akarom emliteni;
bogy a teveeloadasomban nemcsak kozonseges kockakkal
vegeztem ldserleteket, banem csontokkal is, abogyan azt az
6kori gorogok es r6maiak tettek. Termeszetesen sok mas
egyszerii kiserlet van meg, ami alkalmas arra, bogy iskolaban
elvegezzek: penzermek dobalasa, j61 osszekevert kartya-
csomagb61 lapok hUzasa, rulettjatek stb. Akkor fogtam fel,
hogy milyen ertekes segitseget jelentenek a szerencsejatekokra
vonatkoz6 peldak, amikor Dr. Revesz Pal kollegam eti6piai
9• 131
 val6sziniisegszamitas-tanitasi tapasztalatair61 meselve el-
mondta, bogy igen nagy nehezseget jelentett neki, bogy
Eti6piaban a szerencsejatekok teljesen ismeretlenek, es mivel
erosen tiltjak 6ket, azt tanacsoltak neki, bogy ne is emlitsen
az el6adasaiban ilyen jatekokat. Kiilonben a minosegellen-
6rzesnel is alkalmaznak olyan iigyes megoldasokat, amelyek
az iskolaban hasznositbat6k. Peldaul a teveeloadasomban
kiserleteket vegeztem egy zsak miianyag goly6val es egy
milanyag lapattal, amelyen 10 X 10-es negyzetes elrendezes-
ben 100 kis lyuk volt. Ha a lapatot bemeritettem a goly6k
koze, a goly6k, amelyeket elektromos ero vonzott a lapatboz,
megtOltottek a kis lyukakat. Ketfele goly6t tettem a zsakba:
feheret es pirosat ugy, bogy a piros goly6k aranya egeszen
kicsi volt (l/4).1gy olyan adatokat kaptam, amelyekj61 koze-
litettek a Poisson-eloszlast. Meg szeretnem emliteni, hogy
a kiserletekb61 nyert adatokat tobbfelekeppen lehet anali-
zalni es ez az analizis sokkal messzebb vezetbet, mint a sta-
tisztikai torvenyszerilseg fogalmanak megertese, nevezetesen
elvezetbet a fiiggetlenseg fogalmaboz, tovabba a veletlen
jelensegek kevesbe nyilvanval6 fogalmaboz. Peldaul, tobb-
szor is csinaltam azt, bogy mutattam tanul6knak ket - nul-
lakb61 es egyesekbol all6 - sorozatot; es azt mondtam nekik,
hogy az egyiket ugy kaptam, hogy egy penzdarabot dobaltam
(0 jelentette a fejet, I az irast), a masik sorozat pedig csupan
mesterseges utanzata a val6di veletlen sorozatnak. A soroza-
tok koriilbeliil 150 elembol alltak, a tanul6knak ki kellett
talalniuk, bogy melyik koziiliik a val6di veletlen sorozat.
(Altalaban a mesterseges sorozat igen szabalyos volt, pl.
sem egyesbol, sem nullab61 nem tartalmazott bosszu szaka-
szokat, mig a val6di sorozatban termeszetesen voltak ilyen
sorozatok is.)
C) V egiil arr61 szeretnek beszamo1ni, bogy az ut6bbi ida-
ben bogyan vezetem be a val6sziniisegi mezo fogalmat. Elso
latasra ugy tilnik, bogy csupan termino16giai jellegil ujitasr61
132
van sz6, megmutatom azonba, bogy cnnel !ebb van mo-
gotte.
Amit a val6sziniisegi mezonek* szokasos nevezni, vagyis
az Q, A, P barmast, abo] Q egy nem-iires halmaz, A egy,
az Q reszhalmazaib61 a116 a-algebra es P egy A-n ertelmezett
mertek, amelyre P(£2) = 1; azt en egy kiserletnck nevczem,
az w E !2 elemeket pedig a kiserlet lebetseges kimeneteleinek.
Q minden A reszhalmazat esemenynek nevezem, amely a ki-
serletnek az A halmazhoz tartoz6 lehetseges kimeneteleibol
all. Azokat a reszhalmazokat, amelyek az A halrnazrendszer
elernet, megfigyelhetfJ esemenyeknek tekintern, mig fJ-nak
azokat a reszhalrnazait, arnelyek nem tartoznak A-hoz, nem
rnegfigyelheto esernenyeknek. P(A)-t szokasosan a rnegfigye1-
heto A eserneny val6sziniisegekent ertelrnezem. Hangsu-
lyozni kell, hogy a nem rnegfigyelheto esernenyek val6szinil-
seget egyaltalan nern ertelmezziik.
Egy tipikus pelda az a kiserlet, arnikor ket egyforma kocka-
val do bunk. Ebben azesetbenfJ 36szamparb61 all,(a, b) E Q,
ba 1 ~ a ~ 6 es 1 ~ b ~ 6, es A Q-nak azokat az A
reszhalmazait tartalmazza, arnelyekre fennall, hogy ha (a,
b) E A. akkor (b, a) E A. A 236 reszhalmaz koziil csak
221 -nek van meg ez a tulajdonsaga: ezek a megfigyelheto
esemenyek.
Ez a pelda azt is mutatja, hogy meg ha Q veges is, elofor-
dulhat, hogy nem celszerii belevenni A-ba Q osszes reszhal-
mazat. Termeszetesen, ha fJ-nak az (a, b) rendezett parok
helyett a rendezetlen parok halmazat vessziik, akkor A az
Q osszes reszhalmazabol allo halmazrendszer lesz. Altalaban
azonban celszerilbb a lehetseges kimenetelek halmazat
viszonylag nagynak valasztani, es azoknak a halmazok-
• Az itt kovetkero nehany oldal els6sorban szakembereknek sz61.
A szlikseges definici6k megtahi.lhat6k peldaul Renyi Alfred: Valo-
szinllsegszdmitas cimii konyveben (Tankonyvkiad6. Budapest 1966).
(K. Gy.)
133
nak az 6sszesseget korhitozni, melyek val6sziniiseget de· tasara vonatkozik. Visszaterve az elemibb fokU tanitasra,
finialjuk. azt kivanom bangsulyozni, bogy azt tapasztaltam: a val6-
Ez a targyalas logikus m6don elvezet abboz a feltevesbez, sziniiseg fogalmanak a megerteset - pontosabban a val6-
bogy A-nak balmazalgebranak kell Iennie: biszen nyilvan- sziniisegszamitas matematikai felepitesenek megerteset -
val6, bogy ba egy esemeny megfigyelbeto, akkor megfigyel- megkonnyiti, ba egeszen a kezdettol fogva szerepel azon ese-
beto az ellentettjc is, tovabba ba ket esemeny megfigyelbeto, menyek megfigyelbetosegenek fogalma, amelyekre a val6-
akkor az az eserneny is megfigyelbeto, amely azon kimenete- sziniiseg ertelmezve van.
lekbol all, amelyek a ket ernlitett esemeny k6ziil legalabb
az; egyikben elofordulnak. (Ez a kvantummecbanikaban
nem igaz, ,klasszikus" megfigyelesekre azonban mindig
teljesiil.)
Kiil6nb6z6 iskolai szinteken pr6Mltarn ilyen m6don be-
vezetni a va16sziniisegi mezo fogalmat (nemcsak egyetemi,
elemibb fokon is), es azt tapasztaltam, bogy megkonnyiti
a tanul6knak a va16sziniisegi mezo fogalmanak megerteset,
ba a megfigyelbetoseg fogalmara belyezziik a bangsulyt.
Ennek a m6dszernek bizonyos elonyei csak kesobbi shi·
diumban valnak nyilvanval6va: megk6nnyiti a felteteles val6·
sziniiseg es a felteteles varbat6 ertek altalanos fogalmanak
a megerteset, ba a tanul6k kezdettol fogva bozzaszoknak
abboz, bogy az a balmazrendszer, amelyen egy mertek ertel-
mezve van, nem feltetleniil a lebetolegbovebb. Sok tankonyv
azt a k6riilmenyt, bogy egy val6sziniisegi mertek az alaphal-
maz reszbalmazainak egy bizonyos a-algebnijan van defi-
nialva es nem az osszes reszbalmazon, azzal indokolja,
bogy gyakran lebetetlen tisztan rnatematikai okoskodassal
kiterjeszteni a sz6ban forg6 merteket az 6sszes reszbalmazra.
Bar ez sz6 szerint igy igaz, ugy gondolom, bogy megis felre-
vezeto ez az indoklas, rendszerint teljesen ertelrnetlen Jenne
ugyanis a val6sziniisegi merteket az alapter osszes reszbal·
mazara kiterjeszteni, mert a kiterjesztett mertek teljesen
elveszitene az eredeti, va16sziniisegszamitas szerinti ertelmet.
Ebben a kerdesben nem akarok a reszletekbe belemenni,
mivel ez csak a magasabb foku val6sziniisegszamihis tani-
134
VALTOZATOK EGY FIBONACCI-TEMARA
A zeneirodalomban j61 ismert miifaj egy alaptemara
valtozatokat (, variaci6kat") irni. Mozart igen kedvelte
ezt a miifajt: e formaban irta peldaul a hires A-dur
szonataja elso tetelet (Kochel-jegyzek 331. sz.). Beetho-
ven Asz-dur szonatajanak (op. 26) elso tetele ugyancsak
egy temara irt variaci6kb61 all. Az emlitett miifajra
jellemzo, hogy legt6bbszor egyszerii alaptemab61 indul
ki, es azt varialja egymast61 nagyon is ktilonbozo rit-
musu, hangulatu, jellegii, neha egeszen varatlan es
bravuros va!tozatokban. Barmennyire is meglepoek ezek
a variaci6k, a hallgat6nak mindegyiknel az az erzese,
hogy mint Iebetosegek, ezek csirajaban benne voltak az
alapmel6diaban, csak a zeneszerzo ftilere volt sziikseg,
hogy azokat abban meghallja es kibontakoztassa.
A kovetkezokben a zeneirodalom peldajat igyeksziink
kovetni, amikor bemutatunk egy igen egyszerii mate-
matikai temat - az ugynevezett Fibonacci-szamsoroza-
tot- es annak szamos , valtozatat. E valtozatok a Fibo-
nacci-szamsorozat ktilonbozo tulajdonsagaira, kiilon-
bozo ertelmezeseire, alkalmazasaira, altalanositasaira
vonatkoznak.
AZ ALAPTEMA
Vizsgaljuk a kovetkezo szamsorozatot:
1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, ...
136
Milyen szaMiyszeriiseget vesztink eszre e sorozatban? Nem
nehez eszrevenni, hogy e soroza!ban a harmadik tagt61
kezdve mindegyik tag egyenlo a ket elozo tag osszegevel :
3 = 1+2, 5 = 2+3, 8 = 3+5, 13 = 5+8, 21 = 8+ 13. Ha
ezt eszrevetttik, most mar korlatlanul folytatni is tudjuk a
sorozatot:
(!) 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, ...
1. valtozat: Pr6Mljuk meg az (!) sorozatol visszafele foly-
tatni ugy, bogy ervenyben maradjon az a tulajdonsaga, bogy
minden tagja egyenlo az e16zc5 ket tag osszegevel. Ez nem
nehez feladat, biszen a sorozatot bal fete korlatlanul kiege-
szithetjtik ugy, hogy a mindenkori masodik tagb61 az elsot
kivonva, e ktilonbseget irjuk az elso tag ele. lgy kapjuk a ko-
vetkezo, ket iranyban vegtelen szamsorozatot:
(2) ... -21, 13, -8, 5, -3, 2, -1, 1, 0, 1, 1, 2, 3, 5, ...
Vegyiik eszre, hogy a O-t61 balra haladva valtakoz6 elojellel
kapjuk ugyanazokat a szamokat, mint amikor a O-t61 jobbra
baladunk.
2. valtozat: Az (1) szamsorozat kepzesi szabalyat mas-
keppen is megfogalmazhatjuk. A sorozat masodik tagjat61
kezdve minden tagja ala irjuk oda a rakovetkezo tag es az
illeto tag kiilonbseget. Ilyen m6don az also sorban ugyan-
azokat a szamokat kapjuk, csak eppen egy hellyel jobbra
eltolva:
1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, ...
I 2 3 5 8 13 ...
Ez termeszetesen a (2) sorozatra is ervenyes:
... , -8, 5, -3, 2, -1, 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, .. .
... 13, -8, 5, -3, 2, -1, 0, 1, 1, 2, 3, 5, .. .
3. wiltozat: Az (1) szamsorozatot a szakirodalomban
Fibonacci-fele szamsorozatnak nevezik, mivel az legeloszor
137
Leonardo Fibonacci ( = Bonacci fia) olasz rnaternatikus
(1170-1250) 1202-ben rnegjelent Liber Abaci cimfi rnaterna- 5 ev mU!va
tikai tankonyveben szerepel. Leonardo rnester (akit szii16- a ag
varosar61 pisai Leonard6nak is neveztek) mint kereskedo
bejarta a Keletet, es arab matematikusok (Al-Khwarizmi,
Abu Kamil es masok) munkai alapjan irta meg konyvet. 4 E:v mUlva
Ismeretes, hogy az 6kori gorog matematika a kozepkorban 5 a9
Eur6paban feledesbe meriilt es csak az arab matematikusok
munkaiban elt tovabb, akik az indiai rnatematikat6l is kap··
tak osztonzest. A keresztes haboruk koraban az arab mate- 3 f:v mUtva
matikusok rnunkaib61 ismertek meg ujra Eur6paban az elfe- 3 c\g
lejtett matematikat. A legelso jelentos eur6pai matematikai
tankonyv Fibonacci ernlitett konyve volt. Nehez rnegallapi-
tani, hogy Fibonacci mi ujat tett hozza ahhoz, amit az ara- 2 f:v mUlva
bokt61 tanult. Konyveben vannak olyan peldak- igy asz6· z ag
ban forg6 (1) szamsorozat is-, amelynek forrasa ismeretlen,
azonban nern tudjuk, hogy ezeket Leonardo Fibonacci rnes•
ter maga talalta-e ki, vagy olyan forrasmunkakb61 rneritette, ~v mUlva
melyek nem rnaradtak fenn. Fibonacci az (1) szamsorozatot 1 9a
egy, a nyulak szaporodasara vonatkoz6 feladat megoldasakent
rnutatja be. I. itbra
E feladatot fak novekedesere atfogalmazva rnutatjuk be,
amely esetben a feltevesek kevesbe irrealisak, mint a nyu1ak a fa againak a szamat rnegkapjuk, ha az elozo evben mar
szaporodasa eseteben. Tegyiik fel, hogy egy fa ugy novek- meg1ev6 agak szamahoz hozzaadjuk az ujonnan kinott agak
szik, hogy minden uj ag a letrejottet koveto evben csak novek- szamat: ez ut6bbi szarn azonban pontosan egyenlo a mar
szik, a masodik evtol kezdve azonban minden evben egy-egy ket ev elOtt is meglevo agak szarnaval, hiszen ezekbol es csak
uj oldalagat hajt. Kerdes, hogy egy rna eliiltetett egyetlen ezekbol az agakb6l no ki az adott evben uj oldalag.
agb61 al16 fanak hany aga lesz 1, 2, 3, 4, ... ev utan. A fa 4. valtozat: Egy uj 1ak6telep emeletes hazait ugy akarjak
feltetelezett novekedeset az J. abra mutatja. Latjuk, hogy a befesteni, hogy minden egyes emelet (beleertve a f6ldszintet,
masodik evben I, a harrnadikban . 2, a negyedikben 3, vagyis a 0-ik erneletet is) vagy feherre, vagy kekre legyen
az otiidikben 5, a hatodikban 8 aga 1esz a fanak; e szamokat festve. Esztetikai okokb6l kikotik, hogy nem lehet ket egymas
felirva az (I) szamsorozathoz jutunk. Konnyen be lehet latni, utani szint rnindketto kekre festve. Hanyfele m6don lehet
hogy rniert ervenyes az a szabaly, hogy a sorozat minden a hazakat az eloirasnak rnegfeleloen befesteni, ha az emeletek
tagja egyenlo a ket elozo osszegevel. Egy tetszoleges evben szama meg van adva? Az oss~s lehetoseget a f61dszintes
138 139
es az egy-, kcttO-, haromemeletes hazak esetere a 2. libra
mutatja.
Latjuk, hogy foldszintes haz eseteben ket lehetOseg, cgy-
emeletes hazak eseteben Mrom lehetoseg, ketemeletes hazak
eseteben ot lehetoseg, haromemeletes Mzak esetebcn nyolc
lehetoseg van. Az emeletek szamat novelve tehat a lehetose-
gek szamai a kovetkezok:
(3) 2, 3, 5, 8, ...
A sorozat megegyezik a Fibonacci-fele sorozattal, ha
annak elso tagjat elhagyjuk.Ervenyes ez magasabb hazakra
is? Igaz-e peldaul, hogy egy negyemeletes haz eseteben a lehe-
t6segek szama 13? Azt, hogy ez va16ban igy van, a kovetkezo-
keppen lehet belatni. Egy negyemeletes haz eseteben a ne-
gyedik emeletet vagy feherre, vagy kekre festhetjtik. Azon
festesi m6dok szama, amelyeknel a negyedik emelet feher,
ugyanakkora, mint ahanyfele lehetoseg van egy harom-
emeletes haz eseteben, vagyis 8, hiszen az osszes lehetosegeket
megkapjuk, ha az a bran lathat6 8-fele m6don festett Mrom-
emeletes haz mindegyikere meg egy uj negyedik emeletet
hllzunk es azt feherre festjtik. Azon festesi m6dok szamat,
amelyeknel a negyedik emelet kekre van festve, a kovetkezo
meggondolasokkal kapjuk meg: ha a negyedik emelet kekre
van festve, akkor a harmadik emelet sztiksegkeppen feher,
lliszen feltetttik, hogy ket szomszedos szint nem Iehet kek.

®te
foldszintes hazak
Az osszes lehetosegeket megkapjuk tehat, ha az a bran lathat6
otfele m6don festett ketemeletes Mzra meg ket emeletet
kepzeltink ugy, hogy a harmadik emelet feherre, a ncgyedik
kekre van festve. Az osszes lehetosegek szama tehat 8 + 5 = 13.
loDTioDrti:J U gyanezzel a meggondolassal lathatjuk be, hogy otemeletes
(6 szintii) hazak eseteben a Iehetosegek szama 8+ 13 = 21,
l@I:I:J[Qg] hatemeletes haz eseteben 13+21 = 34, stb. Igy tehat a fe1-
1 emeletes h6zak
adat megoldasat a Fibonacci-fele szamsorozat szolgaltatja.
5. wiltozat: Egy teve-ad6allomas a milsorat ugy kesziti el,

l!oinW~
hogy a bet meghatarozott napjain sugaroz egy bizonyos
DO DO DO folytatasos milsorszamot (pl. matematikai ismeretterjeszto
DO DO eJOadas-sorozatot), a bet mas napjain nem. Hanyfele heti
2 emeletes h6zak
milsorterv keszitheto, ha kikotjtik, hogy a sz6ban forg6
milsorszam nem tilzhetO milsorra ket egymas utani napon?
Vegytik eszre, hogy a feladat ugyan rokon az eiObbi peldaban

llo~o~]o. ~~-o~~
targyalt feladattal, azonban nem azonos vele. Egy hatemele-
DO DO DO DO DO tes haz het szintjet megfeleltetve a bet bet napjanak (ugy,
DO DO DO DO DO hogy a hetfO megfelel a fOldszintnek, a kedd az elso emelet-
DO DO DO DO nek, stb., vegtil a vasarnap a hatodik emeletnek) es a kek
3 emeletes h6zak
szint a sz6ban forg6 milsornak, igaz az, hogy minden az
2. libra eloirasnak megfelelO milsortervnek megfelel egy megenge-
140 141
dett festesi eJOinis, forditva azonban nem. U gyanis a haz
fiildszintje es hatodik emelete lehet mindketto kekre festve,
azonban nem felel meg az eloinisnak az olyan miisorterv,
amelynel a szoban forgo miisor hetfOn is es vasarnap is
adiisra keriil, hiszen vasarnap utan megint hetfO kiivetkezik.
A 1ehctseges miisorterveket a 3. libra mutatja, aho1 a het
napjait 1-tol 7-ig szamoztuk, es egy kiirre irtuk fe1 es bekari-
kiiztuk azokat a napokat, amelyeken a szoban forgo miisor
adasra keriil. Liitjuk, hogy a lehetseges miisortervek szama
29. E szam nem szerepel a Fibonacci-sorozatban, azonban
a fe1adat megis kapcsolatos a Fibonacci-szamokkal! Vizs-
galjuk meg ugyanis, hogy hiiny lehetoseg volna a miisorterv
iisszeallitasara, ha nem hetnaponkent ismetlodo tervet akar-
nank kesziteni, hanem pl. hiirom naponkentit vagy negy
naponkentit.
A 3. librlira valo tekintette1 fogalmazzuk iit a feladatot
a kiivetkezokeppen: Egy banketten kor alaku asztalok melle
iiltetik a vendegeket: minden asztal koriil ugyanannyi hely
van, amclyek szamozva vannak. Hanyfelekeppen lehet fer-
fiakat es noket egy asztalhoz iiltetni, ha kikotjiik, hogy ket
no nem keriilhet egymas melle. A 4. libra mutatja a lehetose-
gek szamat, ha 2, 3, 4, 5, illetve 6 hely van cgy aszta1 mellett:
a bekarikazott helyekre iiltetjiik oket.
A 3. libra szerint hetszemelyes asztalokniil 29 iiltetes lehet-
seges. Latjuk, hogy 2-, 3-, 4-, 5-, 6-, 7-szeme1yes asztalokra
nezve az iiltetesek szama rendre
(4) 3, 4, 7, 11, 18, 29.
Nezziik meg k6ze1ebbr01 e szamsorozatot. Abbol a ce1bol,
hogy megta1aljuk a (4) sorozat kapcsolatat a Fibonacci-

·0' 0' 0' 0' 0' 0'

6
54
23 6
54
23 6
54
23 6
54
23 6
51.
23 6
4
23
szamokkal, vizsga1juk meg kozelebbrol, hogy egy otszeme-
lyes aszta1 melle va1o iiltetesek szama miert 11. Egy otsze-
melyes asztalnal az egyes helycn iilhet ferfi vagy no. Ha ott

00 0' 0(\) 0' 0

ferfi iii, a tobbi negy hely betoltese annyifelekeppen tortenhet,
12 2 2 2 12 mint ahogy egy hiiromemeletes hiiz negy szintjet festhetjiik
6 3 6 Q) 6 3 6 3 6 3
54 54 54 @4 5 I.
feherre, illetve kekre, vagyis nyolcfelekeppen; ha azonban
az egyes helyen no iii, mindket szomszedja ferfi kell hogy

000000
7 727 7272 legyen, a megmarado ket helyre annyifelekeppen lehet fer-
6 3 36 36 36 3 fiakat es noket iiltetni, ahiiny megengedett festesi lehetoseg
r2)4 54 St. 4 54
van egy 2 szintii (I emeletes) hiiz eseteben, vagyis harom-
felekeppen, es 8 + 3 = 11. Hasonlokeppen lathato be, hogy

00 0 0 0 0 5
s
123 6 1 23 6
54
1 23 67 1 2 3
54 ®4 54
1 23 hatszeme1yes asztal eseteben az iiltetesek szama 13+5 = 18,
hetszemelyes aszta1nal 21 + 8 = 29 stb.
TeMt a (4) szamsorozatot az (1) Fibonacci-sorozatbol

00 0 0 0 6

s
1 36

H€-tszern€lyes aszta!
3. abra
'
23 6

© '
1 23 61]
2

'
ugy kapjuk, hogy (a harmadik tagtol kezdve) minden taghoz
hozzaadjuk a kettovel megeJOzo tagot:

2+1 = 3, 3+1 = 4, 5+2 = 7, 8+3 = 11, 13+5 = 18,

21+8=29stb.
142 !43
 Igy tehat pl. a tizszernelyes asztalok eseteben a megengedett
G) C) G) iiltetesek szarna 123.
K€-tszem€-lyes asztat Megjegyzendo, hogy az egyszemelyes asztal megengedett

ouoo H6romszeme?lyes asztal

iilteteseinek szarna e sorozatba csak ugy illik bele, ha nem
tekintjiik megengedettnek azt, hogy egy no egyediil iiljon
egy egyszemelyes asztalnal; ez esetben a megengedett iilte-
tesek szama I +0 = I, az altalanos szab:illyal 6sszhangban.
Az iiltetesi eloirast tehat ugy ertelmezziik, hogy a noket

OW
n01,nnr;w)~
WU'VJJU 3
a ferfiak vacsora kozben sz6rakoztassak, es ezert irjuk elo,
hogy egy no mellett bal es jobb oldalon egyarant ferfinak
kell iilnie. Marmost aki egyszemelyes asztalnal iii, annak
Negyszem€-lyes asztal
nines szomszedja (illetve ugy is felfoghatjuk, hogy o sajat
rnaganak szomszedja), tehat nern rnegengedett iiltetes az,
hogy egy no egyediil iiljon egy asztalnal. Igy tehat latjuk,

00,,O,(Jj0s
00005
1
2 5 Q) 5 2 5 2 5 2 hogy a sz6ban forgo feladat megoldasa a Fibonacci-szarnokra

Qo 12 0
' 3 ' 3 ' QJ © 3 /, 3
vezet, azonban nem egy Fibonacci-szarn adja a megoldast,
hanem a Fibonacci-sorozat ket olyan tagjanak 6sszege,
12 amelyek koziil a nagyobbik ket hellyel van jobbra a kisebbik-
tol.
' 3 © 3 ' 3 ' QJ
6. valtozat: Irjuk fel ujra az e16zo valtozatban nyert szam-
Otszemt?lyes asztal
sorozatot:
(5) 3, 4, 7, 11, 18, 29, 47, 76, 123, ...

0000 6

5
00 2

3
6

5
2

3
6

5
1
3
2 6

5
2

3
' 6

5
2

3
Az egymas utani tagok kiilonbsegeit megvizsga!va eszreve-
hetjiik, hogy e sorozatnak ugyanolyan tulajdonsaga van,

00 0'·, 012 012 0'2

' ' ' @ ' mint a Fibonacci-sorozatnak; minden tagja egyen16 a ket
elozo tag osszegevel:
12
5
4
5
4
3
4
3 5
@
3
4
3 7 = 3+4, 11 = 4+7, 18 = 7+11,29 = 11+18,

0000010
47 = 18+29, 76 = 29+47.
6 2 2 2 6 2 6
Mi ennek az oka? Hogyan fiigg ossze az (5) sorozatnak
I] 5 3 5 3 5 5 3
' ' @ ' '
ez a tulajdonsaga az (I) sorozatb61 va16 szarmaztatasaval?
HatszemE>lyes asztal Ehhez celszerii a matematikaban sorozatok vizsgalatanal
4. abra
szokasos jeloleseket hasznalni . .Teloljiik Fn-nel az (I) sorozat

144 10 145
n-edik tagjat; igy tehat
masodik tagra semmilyen megszoritast nem tartalmaz; ha
F, = 1, F2 = 2; Fa= 3, F.= 5; Fs = 8 sf.t. azonban az elso ket tagot megvalasztottuk, ezzel az osszes
A Fibonacci-szamok definici6ja szerint ervenyes n minden tobbi tag mar meg van hatarozva, es az egesz sorozat felir-
ertekere az hat6. Ha peldau1 az elso ket tag 1 es 6, akkor a sorozat
(6) Fn = F,_, +Fn-2 (9) 1, 6, 7, 13, 20, 33, 53, 86, ...

osszefiigges. Jeloljiik tovabba G,-ne1 az n szemelyes asztal Persze, nemcsak azaltal van meghatarozva egy Fibonacci-
koriili megengedett iiltetesek szamat. Vagyis legyen tipusu sorozat, ha az e1so ket tagjat elOirjuk, hanem ugy is,
ha ket tetsz61eges sorszamu tagjat irjuk e16.
G, = 1, G2 = 3, Ga = 4, G• = 7, G5 = 11 s i.t.
Peldau1 keressiik meg azt a Fibonacci-tipusu sorozatot,
Az elozoekben belattuk, hogy amelynek elso tagja 1 es negyedik tagja 9. Jelii1jiik x-sze1
(7a) G, = Fn+Fn-2· e sorozat masodik tagjat, akkor harmadik tagja 1+ x, negye-
dik tagja x+(J +x) = I +2x. Mivel feltevesiink szerint a ne-
Ce1unk megmutatni, hogy
gyedik tag 9, tehat fenn kell allni az I+ 2x = 9 egyenletnek,
(7b) G, = G,_, +Gn-2· amib61 x = 4, vagyis a keresett sorozat
Ezt a kovetkezo egyszerii szamo1assa1 lathatjuk be a (6) es (10) 1, 4, 5, 9, 14, 23, ...
a (7a) iisszefiiggesekbOI:
8. vtiltozat: Vizsga!juk meg, hogy az iskolab61 ismert egy-
Gn = F,+Fn-2 = (F,_,+Fn-2)+(Fn-a+F,_.) = szerii szamsorozatok lehetnek-e Fibonacci-tipusu szorzatok.
= (F,_,+F,_a)+(Fn-2+Fn-<) = G,_,+Gn-2· Konnyii belatni, hogy szamtani sorozat csak ugy lehet Fibo-
7. vtiltozat: Mivel most mar ket kiilon bozo olyan soro- nacci-fele sorozat, ha csupa O-b61 all. Ugyanis egy szamtani
zattal is talalkoztunk, amelyben minden tag egyenJO az elozo sorozat egymas utani tagjainak kiilonbsege alland6, mig egy
ket tag osszegevel, pr6baljunk attekintest szerezni az iisszes Fibonacci-tipusu sorozat egymas utan kovetkezo tagjainak
ilyen sorozatokr61. Nevezziink Fibonacci-tipusll sorozatnak kiilonbsege - mint azt a 2. valtozatban lattuk - ugyanazt
minden o1yan szamsorozatot, amelyben a harmadik tagt61 a sorozatot adja (egy hellyel job bra eltol6dva).
kezdve minden tag egyenlo az elozo ket tag iisszegevel. Ha
egy ilyen sorozat n-edik tagjat a,-neljeliiljiik (n = 1, 2, ... ), Vizsgaljuk meg most, hogy mertani sorozat lehet -e
akkor teMt egy ilyen sorozatra azt tessziik fel, hogy n minden Fibonacci-tipusu sorozat. Mertani sorozatnak nevezziik
ertekere fennall az az olyan sorozatot, amelyben az egymas utan kovetkezo
tagok Mnyadosa alland6. .
(8) a,= a,_,+an-2 (n = 3, 4, ... ) Ha a, a2, ... a,, ... egy mertani sorozat, es az egy-
iisszefiigges. mas utani tagok Mnyadosat q-val jeiO!jiik, a 2 = a 1q,
Nyilvanval6, hogy egy ilyen sorozat elso ket tagjat tetszo- a 3 = a2q = a,q 2 stb., altalaban
legesen valaszthatjuk meg, hiszen a (8) felteves az elso es (11) a,= a,q"-' (n = I, 2, ... )
146
10* 147
 Ha teMt egy ilyen (a.) mertani sorozat egyben Fibo-
nacci-fele sorozat is, akkor fenn kell allnia az a 3 =
=a, +a,, a.= a,+aa, ... es altalaban az a.= an-1 +a._.
azonossagnak, vagyis a (II) keplet alapjan kell hogy
teljesiiljenek az
(12) a1q2 = a,+a,q
a,q3 = a,q+a,q2
a,qn-1 = a,q·-·+ a,qn-3
osszefiiggesek. Konnyen belathat6, hogy a (12) alatti
osszefiiggesek mindegyike az elozobol mindket oldal
q-val va16 beszorzasaval nyerheto. Ha tehat a (I 2) elso
soraban a116 osszefiigges ervenyes, akkor a ti\bbi is az.
lgy tehat arra az eredmenyre jutottunk, hogy a (I 1)
mertani sorozat akkor es csak akkor lesz Fibonacci-
tipusu sorozat, ha
(13) a 1q2 = a, +a,q.
Feltehetjiik, hogy a1 nem zerus; ez esetben (13) mind-
ket oldalat a,-gyel osztva a
(14) q' = 1+q
egyenletre jutunk. igy tehat ahhoz, hogy a ( 11) mertani
sorozat Fibonacci-tipusu legyen, az sziikseges (es eleg-
seges is), hogy q eleget tegyen a (14) egyenletnek.
A (14) egyenletnek ket gyoke van:
(15) q, = V5+1
-2 es --(V5-1).
q,- 2 Ennek alapjan ket alkalmasan valasztott kiilonbozo
Igy tehat arra az eredmenyre jutottunk, bogy ha q 1 es
q 2 a (I 5) alatti szamok, akkor az a. = a1 q~- 1 e;
a. = a1q~-· mertani sorozatok is Fibonacci-fele soro-
zatok; a 1 itt tetszoleges szam.
148
9. vdltozat: Mivcl y5 irraciomilis es igy a q 1 es q2 SZlimok is
irraciomilis szamok, tcrmeszetesen a most kapott Fibonacci-
We sorozatok nem egesz szamokb61 allnak. Peldaul, ha
a,= t'5+3, akkor aza. = a,q;- 1(n = I, 2, ... ). Fibonacci-
tipus sorozat a kovetkezo
(16) V5+3, 2 v5+4, 3 V5+.7, 5 V5+ 11, ...
osszefiigges.
Vegyiik eszre, hogy e sorozat tagjait ugy kapjuk meg,
hogy az 1, 2, 3, ... Fibonacci-tipusu sorozat egy tagjanak ot-
szorosehez hozzaadjuk a 3, 4, 5, 11, ... Fibonacci-tipusu
sorozat megfelelo sorszamu tagjat.
Konnyu bclatni, hogy egy tetszO!eges Fibonacci-tipusu
sorozat tagjait egy alland6 szammal vegigszorozva ujb61
egy Fibonacci-tipusu sorozatot kapunk, tovabba, hogyha
ket tetszoleges Fibonacci-tipusu sorozat megfelelo tag-
jail osszeadjuk, megint csak Fibonacci-tipusu sorozatot
kapunk.~ Altalaban, ha a. es b. ket tetszoleges Fibonacci-
tipusu sorozat, A· es B pedig tetszoleges szamok, akkor a
(17) Cn = Aan+Bb. (n = 1, 2, ... )
sorozat ujb61 Fibonacci-tipusu sorozat lesz.
Ugyanis, ha a.= a• ..:1 +a._ 2 es b.= b.='1 +b._ 2,
akkor (17) szerint ervenyes a
(18) C.= Aa.+Bb. = A(an-1 +a._,)+B(bn-1 +b._,)=
= Aa._ 1+Bb._,+Aa._,+Bb._, = C.-t+C,.;...2
osszefiigges is.
Fibonacci-tipusu sorozat segitsegevel barmely Fibonacci-
tipusu sorozatot eloaJlithatunk. Tgy peldaul igaz a kovet-
kezo allitas: Barmely (a.) Fibonacci-tipusu sorozat elo-
allithat6
(19) a.= AF.+BG.
149
 alakban, ahol (F.) az (!, 2, 3, 5, 8, ... ) es (G.) az (1, 3, 4, sorozatra azt kapjuk, hogy
7, 11, ... ) sorozat. qi+l~q~+l
Ugyanis, ha a 1 es a 2 meg vannak adva, akkor ugy Fn=~·-,
valaszthatjuk meg az A es B alland6kat, hogy (19) fenn-
alljon n = I-re es n = 2-re; akkor az A es B szamokat vagyis
ugy kell megvalasztani, hogy azok cleget tegyenek a (20) F. = (I+ y'5)"+1_ (1- ys)•+l
2•+1.Jf5
(20) a1 = A+B
a2 = 2A+3B Ezt a kepletet Binet-fele kepletnek nevezik.
egyen1etrendszernek; a (20) egyenletrendszer megold- 10. wiltozat: Vizsgaljuk most meg, hogyan viselkednek
hat6, es megoldasa a kovetkezo: az (1) Fibonacci-szamsorozat egymas utan kovctkezo tagjai-
nak Mnyadosai:
(21) A = 3al-a2
3 5 8
B = a2-2a1. 3_l = 2, 2= 1,5, 3 = 1,666 ... , 5 = 1,6.
Igy tehat a kovetkezo eredmenyt kaptuk: egy tetszoleges
a. Fibonacci-tipusii sorozat eloallithat6 Ha a sort fo1ytatjuk, e Mnyadosok valtakozva fogynak es
nonek, de egyre kisebb ingadozasokat vegeznek.
(22)
alakban.
a.= (3a1-a2)F.+(a.-2a1)Gn
Meg lehet mutatni, hogy e Mnyadosok, vagyis az ;..+ 1

A (22) keplet egyben azt is megmutatja, hogyan Iehet szamoka

(az F. es G. alapsorozatok) segitsegevel egy Fibonacci- (25) V5+ 1 = t,6I8o . · ·
q1 =-2
tipusii sorozat tetsroleges tagjat kifejezni az elso ket
tagja segitsegevel. Pe1dau1 a (I 0) a1atti sorozat, amelynek hatarertekhez kozelednek. Ezt tobbfelekeppen is be lehet
e1so ket tagja a1 = I es a. = 4, a (22) osszefiigges szerint
1atni.
e1oallithat6 Mint hlttuk, q 1 eleget tesz a q~ = 1+q1 egyenletnek; ezt
(23) a.= 2G.-F. q1-gyel elosztva kapjuk, hogy
alakban. Igy peldaul a sorozat 5-ik tagja, a. = 2Gn- F. = l
(26) q1 = l +ql- .
= 2·11-8 = 14; val6ban, a sz6ban forgo l, 4, 5, 9,
14, 23, ... sorozat otodik tagja a 14. Hasonl6keppen
kifejezheto barme1y a. Fibonacci-tipusii sorozat a 1,'+1 Masreszt az F.+ 1 = F.+ F._ 1 osszefiiggesbol
6s <1.+1 Fibonacci-tipusii sorozatok segitsegeve1 is, aho1 1

- 1 es
q1 = -y'S2+ ' q. = (y'S:...!)
- 2 . Magara
' az Fn F"b .
1 onacc1-
(27)
F~:1 1+(-:.~ 1 )
=

iSO !51
es igy a nagyobbik resz ugy arimylik az egeszhez, mint a kisebbik
(28) Fn+l Fn-1 ( Fn ) resz a nagyobbikhoz. Az ilyen felosztast az 6kori gorog mate-
--p;:-q, = - F.·q,. F._-;_-q, . matikaban aranymetszesnek neveztek.
Az aranymetszes lege!Oszor a szabalyos tizszog oldalanak
A (28) egyenletbol Ieolvashat6, hogy az F~: 1 -q 1 elteresek megszerkesztesenel lepett fel, ugyanis a szabalyos tizszog
valtakozva pozitivak, illetve negativak, tovabba az is, hogyha oldala a kore irt kor sugaranak eppen a q,-ed resze, mint az
F~+l__q
n
1 abszolut erteket d.+l·gyel je!Oljiik, akkor (figye- 5. abrar61 leolvashatjuk.

lembe veve, hogy F._ 1 < F.),

(29) dn+l < _!:!.:!._,
q,
vagyis a dn+l elteres kisebb, mint a dn elteres q,-ed resze·
Mivel q, = 1,6 ... > f, tehat a d. szamsorozat minden

tagja kisebb: mint az elozo tag ~~-ad resze, tehat a d. szam

tetszo"I eges k"tcsmy

. . az ----p;-
Iesz, h a n eI"..g nagy, vagy1s Fn+l

hanyados hatan!rteke val6ban q,-gyel Iesz egyenlo, han min-

den hataron tul no. 5. abra

II . va'Itozat: H onnan 1smeros

. " a q1 = -y'5+ 1 _, ?
2- s=m. Egyebkent az abrar61 az is Ieolvashat6, hogy a kor sugara
Ez val6ban igen nevezetes szam; ugyanis, ha egy tetszoleges es a korbc irt szabalyos tizszog oldala osszemerhetetlenek,
egyenes szakaszt ugy osztunk ket reszre, hogy a nagyobbik vagyis hogy az aranymetszes irraciona!is aranyra vezet.
resz az egesznek q 1 -ed resze, akkor tehat ha a szakasz hosszat
1 (Ez,persze, aq 1 = Jf5; I kepletbol is lathat6, mivel 5 nem
vatasztjuk hosszegysegiil, a nagyobbik resz hossza --
q, negyzetszam.)
. bb1"k'e 1 - --
a k1se I =- q,-I
- Iesz; m1ve
. I a q 1 = 1 +- I e- Az aranymetszes jelen!Osegevel itt nines idonk reszletesen
q, q, q, foglalkozni. Csak megemlitjiik, hogy az aranymetszes nagy
gyenlet felirhat6 az
szcrepet jatszik a klasszikus gorog miiveszetben; epiileteken
(30) _!__ : 1 = q, - 1 : _!__ es szobrokon egyarant fellelheto ez az arany, amely - ugy
q, q, q,
Iatszik - a szenmek kiilonosen kellemes.
aranypar alakjaban is, tehat, ha egy szakaszt ugy osztunk ket I2. valtozat: Vizsgaljuk a kovetkezo gyakorlati problema!:
reszre, hogy a nagyobbik resz az egesznek q 1-ed resze, akkor meg akarjuk hatarozni, hogy egy auto mely sebessegnel
152 153
 mukodik a leggazdasagosabban, vagyis mely sebesseg mellett
lesz a 100 km-enkenti iizemanyag-fogyasztas a leheto leg-
kisebb. Ha a fogyasztast (a 100 km megtetelehez sziikseges
benzinmennyiseget liter ben) a km/6raban mert sebesseg fiigg-
venyekent abrazoljuk, a 6. abran lathat6 jellegu g6rbet
kapunk, amclynek egyetlen minimumhelye (melypontja) van,
odaig csokken es onnan kezdve novekszik.
liter
15
10
50 100 150 _1m_
Ora
6. libra
Keressiik azt az x erteket, amelyre az iizemanyag-fogyasztas
a legalacsonyabb, tehat a g6rbe melypontjat. Persze, a g6rbe
nem all rendelkezesiinkre, m6dunkban van azonban kiil6n-
b6zo sebessegek mellett lemerni a fogyasztast. Ez azonban
igen hosszadalmas eljaras, kiil6n6sen, ha a merest pontosan
akarjuk vegezni, es igy kivanatos, hogy a leggazdasagosabb
sebesseget a leheto legkevesebb meressel hatarozzuk meg az
eloirt pontossaggal. Ki lehet mutatni, hogy ha megadott n
szamu meressel akarjuk meghatarozni a leggazdasagosabb
sebesseget az a es b hatarok k6z6tt a lehet6legkisebb hibaval,
a legcelszerubb elsolepesben a kovetkezo pontokat ugy meg-
154
hatarozni, hogy az intervallumot Fn egyenlo reszre osztjuk
es az 1",_ 1-edik es F"_ 2-edik oszt6pontban vizsgaljuk a fiigg-
veny erteket. (Ha teluit a lepesek szama nagy, a mondottak
szerint minden lepesben kozel aranymetszest kell vegezniink.)
Ha pl. 5 meresnel akarjuk meghatarozni az optimalis sebes-
seget, akkor a kovetkezokeppen jarunk el. Kiindulunk egy
olyan szakaszb61, amely biztosan tartalmazza a leggazdasa-
gosabb sebesseget, pl. a 0 km/6ra-160 km/6ra szakaszb61.
E szakaszt F5 = 8 egyenlo reszre osztj uk es vessziik az oszt6-
pontok k6ziil az F 3 = 3-ikat es F 4 = 5-iket, tehat a 60 km/6ra
es 100 km/6ra sebessegeket. Lemerjiik mindket sebesseg mel-
leu az iizemanyag-fogyasztast, legyenek a mert ertekekf(60)
es {(100). K6nnyen belathat6, hogy haf(60) ~/(100), akkor
a leggazdasagosabb sehesseg 60 es 160 km/6ra k6z6tt van,
mig ha /(60) ""f(l 00), akkor a leggazdasagosabb sebesseg
0 es 100 km/6ra k6z6tt van. Tegyiik fel pl., hogyf(60) <[(100).
Most mar csak negy meresiink van hatra, ennek megfeleloen
e szakaszt 6t egyenlo reszre osztjuk, es vessziik az oszt6pon-
tok k6ziil a 2-ikat, tehat a 40 km/6ra sebesseget. (A 3-ik
oszt6pont a 60 km/6ra, ott mar tudjuk a fiiggveny erteket.)
Lemerjiik a sebesseg mellett az iizemanyag-fogyasztast: le-
gyen ezf(40). Tegyiik fel peldaul, hogy {(40) > f(60), akkor
biztosak lehetiink, hogy az optimalis sebesseg 60 km/6ra-
80 km/6ra koze esik. Most mar csak egy meresiink van Mtra:
a 60 km/6ra-80 km/6ra szakaszt felezziik (F 2 = 2 egyenlo
reszre osztjuk), es a kozeppontban, tehat 70 km/6ra sebesseg
mellett lemerjiik azf(70) iizemanyag-fogyasztast. Ha pl. azt
kapjuk, hogy /(70) <{(60), akkor biztosak lehetiink, hogy
az optimalis sebesseg 70 km/6ra es 80 km/6ra koze esik.
Be lehet bizonyitani, hogy az ismertetett eljarassal lehet 6t
meressel a legjobban behatarolni a keresett optimalis sebes-
seget. .
Az ismertetett feladat a kereses matematikai elmeletenek
egy erdekes problemaja, melynek megoldasa a Fibonacci-
155
fele szamsorozathoz vezet. * Termeszetesen mellekes, hogy Ha a Pascal-Mromsziig sorait ugy irjuk fel, hogy minden
mi annak a fiiggvenynek a gyakorlati jelentese, amelynek elem eggyel alacsonyabb sorba keriiljon, mint az eredeti
maximumat (vagy a minimumat) keressiik. Ha pl. egy sziivo- elrendezesben vele balr61 szomszedos szam, vagyis ha a Pas-
gep optimalis fordulatszamat akarjuk meghatarozni, vagy a cal-Mromsziigben egy sorban all6 szamok az uj elrendezes-
leghatekonyabb beruhazasi tervet megallapitani stb., hasonl6- ben ,16ugras" szerint haladnak (kettot jobbra, egyet lefele),
keppen kell eljarnunk. akkor a kapott ,ferde" Pascal-haromszog soriisszegei eppen
13. valtozat: Induljunk ki a j61 ismert Pascal-fl!le harom- a Fibonacci-szamok ( 8. abra):
sziigbOI:
1
2
3
2
5
3 3 1
4 3 8
4 6 4
6 1 13
5 10 10 5 10 4 21
6
6 15 20 15 6 7 15 10 1 34
7 21 35 35 21 7 8 21 20 5 55
8. abra
7. abra
Peldaul:
Mint ismeretes, a Pascal-Mromszog n-edik soranak (n =
= 0, 1, 2, ... ) k-adik tagja (k = 0, I, ... ) megadja, hogy
(~)+G)+(~)+ G)+(:)= 1+7+ 15+ 10+ I= 34.
hanyfelekeppen lehet n targy koziil k darabot kivatasztani, Kepletben a sz6ban forgo osszefiiggest altalanos alakban
vagyis az (Z) binomialis egyiitthat6t. Ismeretes a Pascal- a kiivetkezokeppen lehet leimi:
Mromszognek az a tulajdonsaga, hogy minden eleme egyenlo
a felette all6 sor ket szomszedos elemenek osszegevel (pl. (3l) F.= (~)+(~1)+(;2)+(n;3)+
21 = 6+ 15). Ez a szabaly hasonlit a Fibonacci-szamok
kepzesi szabalyara. Meg lehet mutatni, hogy val6ban van L (n-k)
osszefiigges a Pascal-Mromsziig es a Fibonacci-szamok O~k-aii k
kiiziitt.
A (31) osszefiigges konnyen belathat6 a Pascal-Mromsziig
• A Fibonacci-szamoknak ez az erdekes alkalmazasa I. Kiefert<'ll kepzesi szabalya alapjan. De belathat6 a binomialis (31)
szarmazik. U.sd Proceedings of the American Mathematical Society
4 (1953) 502.
egyiitthat6k kombinatorikus jelentese es a Fibonacci-sza-

156 157
moknak a 4. valtozatban megadott kombinatorikus inter-
pretaci6ja alapjan is. U gyanis konnyen meg Iehet mutatni,
hogy egy n-szintii Mz festesenel azon megengedett lehetose-
gek szama, amelyeknel k-szint van kekre festve, (n-k)
k -val
egyenlo, es igy (31) fennall.
14. valtozat: Terjiink vissza a (2) szamsorozathoz. Latjuk,
hogy annak tagjai parossag tekinteteben ugy viselkednek,
hogy ket paratlan szam utan mindig egy paros kovetkezik.
Figyelembe veve a kepzesi szabalyt, es azt, hogy az 1, 1, 2 sza-
mokra ez igaz, konnyen behithatjuk, hogy akarmeddig foly-
tatjuk a sorozatot, abban mindig ket szomszedos paratlant
egy paros kovet, ami utan ujra ket paratlan k0vetkezik stb.
Most vizsgaljuk meg a (2) szamsorozat tagjait 3-mal val6
oszthat6sag tekinteteben. Irjuk a (2) szamsorozat minden
tagja ala a 3-mal val6 osztasnal kapott maradekot:
(32) -21 13 -8 5 -3 2 -1 1 0 1 I 2 3 58 13 21 34 55
01 12 02 210112022 1 0 1 1
Azt 1atjuk, hogy a maradekok sorozataban a 0 1 1 2 0 2 2 I
nyolctagu sorozat ismetlodik ujra meg ujra, vagyis hogy
e sorozat periodikus. Ha a Fibonacci-szamoknak a neggyel
val6 osztasi maradekait vizsgaljuk, hason16 eredmenyre ju-
tunk:
(33) -21 13 -8 5 -3 2 -1 1 0 1 1 2 3 58 13 21 34 55 89
3 1 0 1 1 2 31011231011231
Meg fogjuk mutatni, hogy Mrmilyen N szammal osztjnk
is el a Fibonacci-szamokat, az osztasi maradekok mindig
periodikus sorozatot alkotnak, vagyis minden N egesz szam-
hoz talalhat6 olyan dN szam, hogy Pn+dN- F. minden n-re
oszthat6 N-ne!. (Mint Iattuk, d 2 = 2, da = 8, d4 = 6.)
Ennek bizonyitasa igen egyszerii: vizsgaljuk a Fibonacci-
tipusu sorozat tagjainak N-nel va16 osztasanal fellepo osztasi
158
maradekok sorozatat. E sorozat minden tagja a 0, 1, ... ,
... , N -1 szamok egyike, tehat csak N ktilonbozo erteket
vehet fel. Enm\lfogva ket egymas utani maradekb61 al16
szampar legfeljebb N 2-fele lehet. Marmost a maradekok soro-
zatara hasonl6 szaba!y ervenyes, mint a Fibonacci-szamokra;
barmely tag egyen!O a ket elozo tag osszegevel, ha az kisebb,
mint N, mig ha a ket e!Ozo tag osszege nagyobb N-nel, ugy
osszegiikbol N-et levonva kapjuk meg a kovetkezo tagot.
(Mas sz6val minden tag egyenlo ,modulo N" az elozo ket
tag osszegevel.) Ennelfogva a maradekok sorozatanak is meg··
van az a tulajdonsaga, hogy ha ket egymas utani tag meg van
adva, ez az egesz sorozatot meghatarozza. Pl. a Fibonacci-
tipusu sorozat tagjai hettel val6 osztasana! fellepo maradekok
sorozatat ugy kapjuk meg, hogy az elso ket tagb61 (1, 2)
kiindulva minden tagot ugy allltunk elo, mint az eiOzo ket
tag osszeget, azonban ha tUilepjiik a hetet, akkor az osszegbol
hetet levonunk. Igy tehat e sorozat a kovetkezo lesz:
(34) 1, 2, 3, 5, 1, 6, 0, 6, 5, 4, 2, 6, 1, 0, 1, 1,2, 3, 5, 6, 0, ...
Marmost, ha az N-nel va16 osztasi maradekok sorozatanak
egy N'+2 tagb61 al16 szakaszaban vizsgaljuk az egymas utan
kovetkezo szamokb61 all6 szamparokat, osszesen N'+ 1 ilyen
szampart kapunk: ezek nem lehetnek mind kiilonbozoek
hiszen N szamb61 csak N 2 kiilonbozo szampar kepezheto.
Ha azonban ugyanaz a szampar ket he!yen fellep, onnan vizs-
galva a sorozatot, az mind a ketszcr ugyanugy folytat6dik.
Ezzel bebizonyltottuk, hogy a Fibonacci-tipusu sorozat tag-
jainak N-ne! va16 osztasanal* fellepo maradekok sorozata
periodikus lesz, es a peri6dus legfeljebb N 2 • Sot, ha figyelembe
vessziik, hogy a 00 szampar a maradekok sorozataban nem
Jephet fel (hiszen, ha fellepne, a sorozat minden tagja, igy
*A Fibonacci-szclmokra vonatkoz6 sok tovclbbi erctekes Osszeftigg6st
ta18J az 6rdekl6d6 N. N. Vorobjov Csiszla Fibonacci cimll kOnyveben
(2. kiadas, Nauka, Moszkva 1964. 1-70.).
159
az elso tagja, vagyis I is oszthat6 volna N-nel), akkor azt lent utanz6 un. pszeudo-wHetlen szamokat a szamit6gep gene-
kapjuk, hogy a peri6dus legfeljebb N 2 - 1-gyel egyenlo, ralja, olyan jellegii, hogy minden szamjegyet a gep az eiOzo
vagyis dN § N2 - I. (Vegyiik eszre, hogy d 2 = 3 = 22 - I neMny jegyen vegzett miivelettel allit e\6, a kapott szamsoro-
es d3 = 8 = 32 - I.) A fenti peldaban a bette! val6 osztasi zat sziiksegkeppen periodikus lesz. Persze, ez nem feltetleniil
maradekok sorozataban megjeloltiik azt a helyet, ahol az je)enti, hogy a kapott szamok nem hasznalhat6k veletlen
I, 2 szampar eloszor ismetlOdik. Latjuk, hogy d, = 16. szamokkent, csak arra kell iigyelni, hogy a peri6dus nagyon
(Vegyiik eszre, hogy d, nem egyenlo 72 -1 = 48-cal, de annak nagy legyen.
oszt6ja.) 15. valtozat: Vizsgaljuk meg a Fibonacci-szamok soroza-
Mivel a (2) sorozatban e!Ofordul a 0, es a (2) sorozat tag- tanak n!szletosszegeit, vagyis az
jainak N-ne! va16 osztasanal fellepo maradekok sorozata
s1 = 1,
periodikus, teMt e sorozatban vegtelen sokszor elofordul a 0.
Ez azonban azt jelenti, hogy akarmilyen N szamot adunk is s. = 1+2 = 3,
meg, az (I) sorozatban vegtelen sok olyan tag van, amely Sa= 1+2+3 = 6,
oszthat6 N-ne!.
Erdekes problema az Fn-sorozat tagjai egymassal val6 oszt-
s. = 1+2+3+5 = 11,
hat6saganak kerdese. Bizonyitas nelkiil kozoljiik itt az erre Ss = 1+2+3+5+8 = 19,
vonatkoz61egfontosabb eredmenyt; az Fn szam akkor es csak s. = 1+2+3+5+8+ 13 = 32,
akkor oszthat6 az Fm szammal (I § m < n), ha n+ I oszt-
stb.
hat6 m+l-gyel. EbbOl kovetkezik, hogy Fn csak akkorlehet
primszam, ha n+ I primszam, vagy ha n = 3. Nem jelenti szamsorozatot. Ha az igy nyert
ez persze azt, hogy ha p primszam, akkor FP_ 1 biztosan
primszam; sot, meg az is megoldatlan problema, hogy a Fibo- 35) I, 3, 6, 11, 19, 32, ...
nacci-szamsorozatban vegtelen sok primszam fordul-e elo. szamsorozat minden tagjat kettovel megnoveljiik, a 3, 5, 8,
Megjegyzendo, hogy az elmondott bizonyitas alkalmazha16 13, 21, 34, ... szamokat kapjuk, vagyis a Fibonacci-szamo-
minden 0, I, ... , N -I szamokb61 all6 szamsorozatra, kat kapjuk a harmadik tagt61 kezdve. Kepletben felirva:
amelynek minden egyes tagjat valamilyen megadott eloirassal
kepezziik megadott szamu elozo tagb61; az osszes ilyen soro- (36) Sn-Fn+2 = 2.
zatok sziiksegkeppen periodikusak. Ez a megjegyzes fontos
Megjegyezziik azonban, hogy az Sn sorozat maga nem
szerepet jatszik az un. ,pszeudo-wHetlen" szamok genera/a-
Fibonacci-tipusu, kepzesi szabalya ugyanis nem ugy sz61,
sana!. Amikor elektronikus szamit6gepen vegzendo szami-
hogy minden tag egyen\6 az elozo ket tag osszegevel, hanem
tasokban az un. Monte-Carlo-m6dszer alkalmazasahoz ,ve-
ugy, hogy minden tag kett6vel nagyobb az elozo ket tag
letlen" szamokra van sziikseg, e szamokat a szamit6gep egy
osszegenel, vagyis
megadott program szerint maga allitja eiO. A fenti meggon-
dolas mutatja, hogy ha az algoritmus, amellyel ezeket a velet- (37) Sn = Sn-1 +Sn-2+2.
160 161
II
 Vizsgaljuk most azt a sorozatot, amelyet ugy kapunk ZAR6AKKORD
a Fibonacci-tipusu sorozatb61, hogy minden masodik tagot
elhagyunk, vagyis az A bemutatott ,valtozatok" a Fibonacci-szamokb61 kiindulva
elvezettek az algebra, a szamelmelet, a kombinatorika, a geo-
(38) 1, 3, 8, 21, 55, 144, ... metria, a differencia- es differencialegyenletek, a kereses-
elmelet, a rekurziv algoritmusok, a Monte-Carlo-m6dszer
sorozatot. Kerdes, mi ennek a kepzesi szabalya? Konnyen sok erdekes kerdesehez. E valtozatok sorat meg folytatni
belathat6, hogy e sorozatban a harmadik tagt61 kezdve min- lehetne, de ugy hissztik, ennyi is e!eg annak erzekeltetesere,
den tag egyenlO az elozo tag Mromszorosanak es a kettovel bogy (ugyanugy, ahogy egy egyszerti dallam is gyakran tobbet
elobbi tagnak a ktilonbsegevel (vagyis 8 = 3 ·3-1, 21 = rejt magaban, mint elso halilisra gondolnank) egy egyszerii
= 3-8--3, 55= 3·21-8, 144 = 3·55-21, ... stb.), tehat matematikai feladat - mint peldaul Leonardo Fibonacci
ha H, jeloli a (38) sorozat n-edik tagjat, akkor mester peldaja a nyulak szaporodasar61-, ha azt tobb oldal-
(39) H.= 3H.-I-Hn-o. r61 alaposan megvizsg!iljuk, bepillantast nyujthat a modern
matematika szamos aktmllis problemakorebe.
A (39) kepzesi szabaly specialis rekurziv osszeftigges.
Rekurzivnak neveztink egy olyan eloirast (algoritmust), amely
elOirja, hogyan lehet egy sorozat Mrmely tagjat a megelozo
tagokb61 kiszamitani. A (39) rekurziv osszeftigges emellett
linearis Is, tehat olyan eloirast ad, hogy a sorozat barmely
tagjat az eloro tagokb61 egyiitthat6kkal kepezett osszeg
alakjaban lehet kiszamitani. Nem linearis rekurzi6val adhat6
meg pl. a k6vetkez6 szamsorozat:
(40) 2, 4, 8, 32, 256, 8192, ...

E szamsorozatban minden tag egyenlo az elozo ket tag szor-

zataval. Konnyen belathat6, hogy a (40) sorozat n-edik tagja
2F•, ahol F. a Fibonacci-sorozat n-edik tagja.
A rekurziv algoritmusoknak ktil6n6s jelentoseget ad az,
hogy egy olyan szamsorozat kiszamitasat, amelynek kepzesi
szab!ilya rekurziv algoritmussal van "megadva, szamit6gepen
igen konnyen lehet programozni, hiszen a gepnek mindig
ugyanazt az egyszerii programot kell vegrehajtania -, persze,
mindig mas-mas szamokon. Az ilyen programot ciklikus
programnak nevezik.
162 II*
 A FAK MATEMATJKAI ELMELETEROL*
BEVEZETES
Az eloadas celja, bogy bevezetest nyujtson a fak matemati-
kai elmeletebe, es attekintest adjon az elmelet szeles ki:irii
alkalmazasi lehet6segeir61 (az algebraban, az informaci6-
elmeletben, az operaci6kutatasban, a kemiiiban, biol6giaban
stb.).
Ami a cimet illeti, a ,matematikai" jelzot azert tettem
hozzii, hogy elkeriiljem az esetleges felreerteseket. Talan meg
helyesebb lett volna, ba a cim igy bangzik: ,A matematikai
fiik elmeleterol", biszen a ,fiik", amelyekrol beszelni szan-
dekozom, val6jaban matematikai objektumok, nevezetesen
bizonyos tipusu griifok. A fiik elmelete a grafelmelet egy
fejezete.
V. W. Rouse-Ball: Mathematical recreations and essays
(Matematikai jiitekok es tanulmiinyok) cimii hires munkaja-
ban [1], amelyet eloszi:ir 1892-ben publikalt, egy egesz feje-
zetet szentel ennek a targynak (lasd [1], 260-262); taliin
eppen ugyanezen okb61 ,geometriai faknak" nevezi oket.
A ,geometria" manapsiig elfogadott je1entese alapjiin azon-
ban a griifok altalaban es specialisan, a fiik, nem tartoznak
a geometria teriiletere. Annak ellenere, bogy a griifokat o1yan
sikbeli geometriai abrakkal reprezentaljak, amelyek pontok-
b61 (,szi:igpontok") es bizonyos pontparokat i:isszck6t6 egye-
nesekb61 (,elek") allnak. A graf azonban nem geometriai
objektum, mintbogy a pontok helyzete a sikon teljesen le-
0 Az 1968. aprilis 30-an Cambridge-ben tartott un. ,Rouse-Ball-elo-
adas" szOvege.
164
nyegtelcn, az egyetlen dolog, ami szamit, az, bogy mely pont-
parok vannak i:isszeki:itve, tebat az 1. abra barom rajza
ugyanazt a grafot reprezentalja.
Valamikor a grafelmeletet a topol6gia egy aganak tekin-
tettek, manapsag sokkal inkabb a kombinatorikai analizis
reszenek tartjak.
~ "~~'
4
1. abra
Az 1. abran bemutatott griif egy fa (bar a Mromfele abra-
zolasiib61 csak a barmadik basonlit egy fahoz). Egy G griifot
iiltalaban egy (V, E) par definial, abo! V a P~, P 2 , _ •• P.
objektumok balmaza (ezeket szi:igpontoknak vagy pontok-
nak nevezziik), E pedig a V balmaz elemparjainak egy hal-
maza (ezeket eleknek nevezziik), azaz E reszbalmaza a V kii-
li:inbozo (rendezetlen) elemparjaib61 all6 V 2 halmaznak. Egy
(.P,, P) (i 7" j, P,, P1 E V) elt a P,-t P1-vel i:isszeki:ito elnek
nevezziik; P,-t es Pi-t az e = (P,, P) el w?gpontjainak nevez-
ziik. HaG= (V,E) egy graf, aP, P 2 , ••• , P, a V halmazhoz
tartoz6 kiili:inbi:izopontok esa (P1P2), (Pz, P3), ... , (P,_ 1, P,)
elek valamennyien a G graf E elbalmazaboz tartoznak, akkor
ezt az elsorozatot a P1·et P,-re1 i:isszeki:ito ,lit" -nak nevezziik.
Ha a P, P., ... , P,_ 1 pontok kiilonbi:izok, de P, = P"
akkor a (P1. P.), ... , (P,_ 1 , P,) eleksorozatat ,ciklus"-nak
vagy ,kor"-nek nevezziik. A griifot ,osszefogg/J"-nek nevez-
ziik, ha barmely ket szogpontja ossze van ki:itve egy uttal.
Egy i:isszefiiggo griifot fanak neveziink, ba nem tartalmaz
ki:irt.
165
 visszatekintve, a kozepkori Eur6pa elso matematikai konyve,
Nyilvan egy fa barmely ket szogpontja egy es csak egy Fibonacci munkaja a XIII. szAzadban, mar tartalmaz egy
uttal van osszekotve. Egy gnifban a leghosszabb ut hosszat peldat a nyulak szaporodasar61, amely a r6la elrievezett
atmeronek nevezziik. Ha egy grafr61 csak azt tudjuk, hogy 1, 1, 2, 3, 5, 8, ... hires sorozathoz vezetett. Ezt a problemat
kormentes, meg lehet nem-osszefiiggo: ebben az esetben ugy interpreta!hatjuk, mint bizonyos fak vegpontjainak le-
osszefiiggo reszekbol all, amelyeket ,komponensek" -nek ne- szamlalasi problemajat. (Usd 2. abra.)
veziink, es ezek termeszetesen mind fak. Ezert egy kormentes Ehhez a problemahoz kesobb a fak es az elagazasi folya-
gnifot ,erdO"-nek neveziink. Minden n-szogpontu (n-pontu) matok kapcsolatanak targyalasanal meg visszateriink.
osszefiiggo gnif tartalmaz n-szogpontu fakat, amelyeket a
grafot kifeszito faknak neveziink. Ha a graf nem fa, akkor
tartalmaz legalabb harom ilyen fat. FAKRA VONATKOZ6 LESZAMOLASI PROBLEMAK
A ,fa" elnevezest A. Cayley vezette be 1857-ben, a fakkal
foglalkoz6 egyik elso cikkeben. Cayleynek ezt a fontos cikket Egy fa szogpontjainak szamat a fa rendjenek nevezziik.
[2] harom tovabbi cikk kovette [3], [4], [5]. A fakra vonat- A fakra vonatkoz6 legegyszeriibb tete! a kovetkez6: Egy
koz6 elso jelentos eredmenyek termeszetesen Cayleytol szar- n-szogpontu fa eleinek N szama n-1-gyel egyenlo. (lasd 3.
maznak; igy a fak elmeletenek fejlodese val6jaban a camb- abra, ahol az 1, 2, 3, 4 es 5-szogpontu fakat mutatjuk be.);
ridge-i egyetemrol indult el. A fa fogalma azonban meg re- A bizonyitas egyetlen mondatban megadhat6. Valasszuk
gebbi. Peldaul Cayley elott tiz evvel, 1847-ben mar Kirchhoff ki a fa egy tetszoleges szogpontjat, es nevezziik ezt a fa,
is vizsga!t fakat clektromos M16zatok tanulmanyozasaval
a) b) c) d)
kapcsolatban. De egy hadsereg tisztikaranak hierarchikus
rangh!traja a fa fogalmanak elso elofordulasa, meg regebbi.
Peldaul a leszarmazasi fak fogalmat szeles korben alkalrnaz-
tak a XVII. szazadban es talan meg korabban. Meg regebbre
•
n~1
N=O
I
n~2
N=1
v n~3
N=2 !\V
8 ~
e) n~4
N~3

y ~>
3. abra
n~s
N=4

2. abra
167
166
 , ,gyokerenek". Szamozzuk meg a tobbi pontot, az I, 2, ...
. . . , n-1 szamokkal. Szamozzunk meg minden elt az el
azon vegpontjanak szamaval, amely a gyokertol indul6 es
a sz6ban forgo ellel zar6d6 utnak a vegpontja. Ilyen m6don
minden elt megszamoztunk es az I, 2, ... , n - I szamok
mindegyiket pontosan egyszer hasznaltuk fel (minthogy min-
den pont a gyokerrel egyetlen uttal van osszekotve), azaz az
elek szama n-1.
Az elso nem trivialis kerdes a fakra vonatkoz6lag (ame-
lyet Cayley vetett fel es 6 is oldott meg) a kovetkezo: Mny
ad ott pontu kiilonbozo fa Ietezik? Termeszetesen nem ege-
szen nyilvanval6, mikor tekintiink ket fat kiilonbozonek.
Val6ban, erre a kerdesr~ Iegalabb ket kiilonbozo m6don
adhatunk ertelmes valaszt. Az egyik: a fa szogpontjainak
megszamozasaval, azaz megkiilonboztethetonek tekintve
oket, es a masik: megkiilonboztethetetlennek tekintve a
szogpontokat. A ki.ilonbseg n = 1-re es n = 2-re nern lep fel;
akarrnelyik ertelemben is, csak egyetlen 1-szogpontu es egyet-
len 2-szogpontu fa van (lasd 3a es 3b tibra). Ha azonban
a sz6gpontok meg vannak szamozva, nyilvan Mrom kiilon-
bozo harmadpontu fa van, mig a szamozatlan esetben ezek
mind azonosak.
Je!Olji.ik c.-nel az n szamozott szogpontu fak szamat
(a rovidseg kedveert ezeket ,szamozott fak"-nak nevezziik).
Cayley bebizonyitotta, hogy
Cn = nn-2,
azaz
D1 = 1- 1 = I, C 2 = 2° = I, C 3 = 31 = 3, C4 = 42 = 16,
stb.
A 16 negyedpontu szamozott fa a 3d tibra ket kiilonbozo
tipusab61 a kovetkezokeppen kaphat6: az elso tipust (egy 3
hosszusagu ut) 12-felekeppen szamozhatjuk (a 24 permutaci6
kozi.il mindegyik ugyanazt a fat szolgaltatja, mint a megfor-
ditott permutaci6), mig a masodik tipust (egy csillag, I. fent)
168
y
negyfelekeppen szamozhatjuk, aszerint, hogy a kozeppontot
hogyan szamozzuk. A Cayley-tete! legszebb bizonyitasa
Priifertol szarmazik [6]. A bizonyitas fo gondolata az, hogy
minden fahoz hozzarendel egy olyan n-2 szarnb61 all6 soro-
zatot, amelynek minden jegye az I, 2, ... , n szamok vala-
melyike. Egy ilyen sorozatot a fa Priifer-k6dszavanak nevez-
nek. Minthogy nyilvanval6an n•-• ilyen k6dsz6 van, Cayley
formulajanak bizonyitasahoz elegendo megmutatni, hogy
kiilcsoniisen egyertelmii megfeleltetes van az n-sziigpontu
szamozott fak es a Pri.ifer-k6dszavak koziitt. Ahhoz, hogy
ezt belassuk, e!Cg megmutatni, hogyan vegezheto el a k6dolas
es dek6dolas folyamata. Mielott a k6dolas es dek6dolas
szabalyaira raternenk, ket egyszerii fogalmat vezetiink be.
A G graf egy P-szogpontjanakfoka (vagy valencitija) a G azon
Cleinek szarna, amelyeknek P az egyik vegpontja. Egy G gnif
elsOfoku P pontjat a G ,vegpontja"-nak (vagy hatarpontja-
nak) nevezziik. Egy olyan elt, amelynek legalabb egyik veg-
pontja a grafnak vegpontja, hatarol6 elnek nevezi.ink. Nyil-
van egy legalabb 2-szogpontu fa tartalmaz legalabb 2 veg-
pontot. Most mar hozzafoghatunk a Cayley-tete! Pri.ifer-fele
bizonyitasahoz. A k6dolasi algoritmus a kovetkezo:
a) Valasszuk ki a Iegkisebb szarnmal megszamozott veg-
pontot, (a 3-at), tavolitsuk el ezt a fab61 a hozza vezeto
hatarol6 ellel egyiitt, es irjuk le ezen elhagyott el masik veg-
pontjanak indexet (a 4-et); ez Iesz a k6dsz6 elso jele.
b) Ismeteljiik meg ugyanezt az eljarast a megrnarad6 fa val
egeszen addig, amig csak egy 2-szogpontu graf marad, azutan
alljunk meg.
169
 A 4. abran bemutatunk egy peldat.
Dek6dolasi eljan\s

6233 233 33 3
44112
145 456 256 56 36
Pr(\fer-kodszo A megfelelo fa:
A konstrukci6b61 lathat6, hogy amennyiben a fa k-val
Fa
4. libra szamozott pontja d-foku, akkor a k szam a fa Priifer-k6d-
szavaban pontosan d -1-szer fordul elo; tehat specialisan
azok az indexek, amelyek a vegpontokhoz tartoznak (es csak
Ki:innyii belatni, hogy az eljaras egyertelmiien megfordit-
ezek) nem fordulnak elo a k6dsz6ban.
hat6, azaz a k6dsz6b61 a fa rekonstrualhat6.
Egy n-szi:igpontu teljes grafnak n•-• kifeszito faja van.
A dek6dolasi algoritr.:us a ki:ivetkezo: Irjuk a k6dsz6 ala
Egy fat , iiltetett" fanak neveziink, ha van egy kitiintetett
ni:ivekvo sorrendben az 1, 2, ... , n szamok ki:iziil mindazo-
pontja: gyi:ikere. A Cayley-tetelbOl nyilvanval6an ki:ivetke-
kat, amelyek nem fordulnak elo a k6dsz6ban. Nevezziik ezt
zik, hogy az n szamozott szi:igpontu iiltetett fak szama 1f'-1 .
a sorozatot antik6dnak. Ki:issiik i:issze a k6dsz6 elso jelevel
A szamozatlan fak leszamla!asa mar sokkal bonyolultabb.
szamozott pontot az antik6d elso jegyevel szamozott ponttal.
Azonban ezt a kerdest is megoldotta Cayley. Az 5 szi:igpontu
Hagyjuk el ezeket ajeleket; ha a k6dsz6 elhagyottjegye nem
szamozatlan iiltetett fak kilenc kiili:inbi:izo lehetseges fajtajat
fordul elo ti:ibbszi:ir a k6dsz6 megmaradt reszeben, irjuk ezt
a 6. abrdn mutatjuk be:
a jelet az antik6dba a megfelelo helyre. Ismeteljiik az eljarast
az uj k6dsz6val es antik6ddal mindaddig, amig a sz6

lYrl/v ;;"~
eltiinik. Ki:issiik i:issze vegiil azt a ket pontot, amelyeknek
indexei az utols6 antik6dot alkotjak.
Az 5. dbrdn bemutatunk egy peldat:
6233
Priifer-k6dsz6
l l 4 5 6 8 .i
6. abra -

) . '. j 4 Szeretnem hozzafiizni, hogy Rouse-Ball (lasd [1]) igen

erdekes alkalmazasat adta Cayley fent emlitett eredmenyenek

o/. 3
s. libra
· a ki:ivetkezo kerdesre: hanyfele m6don lehet megadni n egy-
mast paronkent nem metsz6 ki:irt, amelyek tartalmazzak
egymast vagy kiviil esnek egymason. Peldaul n = 3 eseten
negy lehetoseg van, amelyeket a 7. abrdn mutatunk be:
170
171
 @) 0 @
0 0 0 0
I
~ y 'V
7. abra
Rouse-Ball kimutatta, hogy n ki:ir escterc a kerdeses sziim
megegyezik az n+ 1 sziimozatlan szi:igpontu iiltetett fiik szii-
miival (tehiit n = 3-ra cz a sziim 4-gyel egycnl6). Ez a ki:ivet-
kez6 konstrukci6b6lliitbat6:
Tekintsiik n ki:ir valamely lehetseges konfiguriici6jiit.
Foglaljuk bele az egesz konfiguriici6t egy nagy ki:irbe. Az n+ 1
ki:ir mindegyikehez rendcljiik hozzii egy fa szi:igpontjait es
ki:issiink i:issze ket szi:igpontot, baa megfelel6 ki:iri:ik olyanok,
bogy az egyik ki:izvetleniil benne van a miisik belscjeben
(anelkiil, hogy egy harmadik ki:ir lenne kiiztiik). A nagy kiir-
biiz, amcly az egesz konfiguriici6t tartalmazza, a gyi:iker van
bozziirendelve. A hiirom ki:ir negy lebetseges konfigun\ci6jii-
boz tartoz6 fiikat a 7. dbran mutattuk be.
Amint azt Rousse-Ball megmutatta, Cayley els6 eredme-
nyeb61 ki:ivetkezik, bogy ba az n kiirt megsziimozzuk, akkor
a lehetseges konfiguriici6k sziima (n+ 1)"- 1 . Peldiiul n = 3-ra
a 7. dbra 4 konfiguriici6jiit 6-, 6-, 3-, 1-felekeppen sziimozhat-
juk meg es
6+6+3+1 = 16 = (3+1)'i-1.
A FAK STATISZTIKUS ELMELETE
A kiivetkez6 kerdesbol indulunk ki: hiiny vegpontja lehet
egy n-szi:igpontu fanak?. Els6 pillantiisra a valasz trivialisnak
tfinik. A vegpontok t szama mindig "" 2 es :;§ n-1, es ezek
172
a sze1s6 esetek ( ut, illetve csillag) eppugy lehetsegesek, mint
az iisszes kiizbiilsii eset. Azonban a kerdes ezzel meg nines
megviilaszolva: val6ban, ha n igen nagy sziim, a rengeteg
lehetoseg kiiziitt (ha sziimozott fiikat tekintiink, miir tudjuk,
hogy ez n"- 2 lehetoseg) a t = 2 es t = n-1 szels6 esetek
igen ritkiik: a t = n-1 eset csak n esetben fordul el6, mig
a t = 2, ~~ esetben, amely biir nagy sziim, megis igen kicsi
n"- 2-vel iisszehasonlitva (amint azt a Stirling-formula mu-
tatja). M6dositsuk a kerdest a ki:ivetkezokeppen: hiiny olyan
n-szi:igpontu sziimozott fa van, amelyeknek pontosan t veg-
pontja van? Mennyi speciiilisan az n-szi:igpontu (sziimozott)
fiik legti:ibbjenel a vegpontok sziima? Az ut6bbi kerdest igy
is meg lehet fogalmazni: ha az n"-• kiili:inbi:iz6 n-szi:igpontu
(sziimozott) flit egy nagy kalapba rakjuk es kihuzunk onnan
taliilomra egyet, majd megsziimoljuk ennek vegpontjait,
mit mondhatunk e sziim ki:izelit6 va16szinii erteker61? Miis-
keppen fogalmazva: kiizelitoleg hiiny vegpontja van egy
tipikus n-szi:igpontu fiinak?
Nehiiny evvel ezelott ki:izi:iltem a kerdes vegleges megoldii-
siit [7]. A kerdesre kapott meglcp6 viilasz az, hogy a legti:ibb
fa vegpontjainak sziima ki:izelitoleg -"-, ahol e a termeszetes
e
logaritmus alapsziima (e = 2, 718 2 ... ) ; tehiit egy tipikus
fiiban a pontoknak ki:iriilbeliil 36,8%-a vegpont. Hasonl6an
kerdezhetjiik: hiiny d-foku pontja van egy tipikus n-szi:igpontu
fiinak? A viilasz: ki:izelitoleg e( d: 1)! ; az~z ki:izelitoleg ~
2-foku, ;e 3-foku, :e 4-foku stb. pont van. Megjegyezziik,
~ n
hogy I . (d-1)'·
d=1 e
= 1.
Miis sz6val, egy tipikus fa pontjainak 1-gyel csi:ikkentett
foka ki:izelitoleg 1 viirhat6 ertekii Poisson-elosztiist ki:ivet.
Ami az iitlagos foksziimot illeti, ki:innyii eszrevenni, hogy
173
ez mindig 2-3_. Val6ban, konnyen lathat6, hogy egy gr:ifban
n
a pontok fokainak osszege az elek szamanak ketszercsevel
egyenlo, vagyis egy n-pontu fa eseten eppen 2n- 2.
A fent emlitett eredmeny bizonyitasa azonnal kovetkezik
a fak Priifer-k6dol:isab61. Val6ban ez a k6dolas a kovetkezo-
keppen interpret:ilhat6: az, hogy talalomra valasztunk egyet
a lehetseges n-szamozott szogpontu fak koziil (felteve, hogy
mind az n"- 2 lehetoseg egyenloen val6szinu'), elvegezheto ugy,
hogy n-2 goly6t talalomra elhelyeziink n dobozban (vagy
urnaban) oly m6don, hogy minden goly6 ugyanolyan val6-
sziniiseggel eshet b:irmelyik dobozba. Az iiresen maradt do-
bozok szama megegyezik a vegpontok szamaval; a pontosan
egy goly6t tartalmaz6 dobozok szama a 2-foku pontok sza-
maval, es altalaban, a pontosan d-1 goly6t tartalmaz6
dobozok szama a talalomra valasztott fa d-foku pontjainak
sz:imaval egyezik meg. Az a problema, amelyre a kerdest
visszavezettiik, kiinnyen megoldhat6. Megmutathat6, hogy
a faknak a vegpontjaik szerinti eloszlasa kiizelitoleg norma-
lis ~ !!..
e
varhat6 ertekkel es
e
!!..(t- 3_)e sz6rassal.
Vizsgaljuk most - ugyancsak statisztikus szempontb61-
egy iiltetett fa h magassaganak, azaz a gyiikert61 indul6 leg-
hosszabb ut hossz:inak kerdeset (egy ut hossza azon elek
szama, amelyekbOI az ut all). Nemregen oldottuk meg a prob-
lema! Szekeres Gyiirggyel koziisen (lasd [9]). A megfelelo,
nem-statisztikus kerdesre a valasz ismc!t trivialis: a magassag
legalabb 1 es legfeljebb n-1, ezek es minden kiizbiilso h ma-
gassag lehetseges.
Ami egy tipikus n-sziigpontu iiltetett fa magassag:it illeti,
azt talaltuk, hogy ez aszimptotikusan y'2M "' 2,506 63 yn es
ugyancsak meghataroztuk az n-sziigpontu iiltetett (szamo-
zott) fak eloszlasat magassaguk szerint. Megmutathat6, hogy
egy tipikus n-sziigpont(t fa :itmeroje ugyancsak yn nagysag-
p
rendii. A Yn hatareloszlasa nem ismeretes!
Megemlitjiik, hogy mar Cayley is vizsgalta azt a kerdest:
h:iny n-sziigpontu, h magassagu iiltctett fa van.
ALKALMAZASOK AZ OPERACIOKUTATASBAN

Ami a faknak a d-foku pontok szerinti elosztasat illeti, Tekintsiik a kiivetkezo gyakorlati kerdes: valamilyen ha16-
megmutathat6*, hogy ez is kiizelitoleg normalis e(d: 1)! zatot (kabel, aut6utak, vasut stb.) kell epiteni ugy, hogy bizo-
nyos szamu varos koziil b:irmelyik kettot osszekosse ez a
'h •• 'kkJ< n
var ato erte e cs e(d- 1)!
(1 - l+(d-2)2)
e(d- 1)!
••
szorassa.
I h:il6zat. Gazdasagossagi okokb61 a h:il6zat osszes koltseget
minimalizalni kell. A h:il6zatnak tovabb:i olyan osszekottete-
( Lasd 8. libra).
seket kell tartalmaznia az emlitett varosok koziil ketto-ketto

~
kozott, amelyeknek koltsege minden ilyen parra elore adva

2 4

* Az eredmc!ny
8. abra
bizonyit8.s<lhoz pCidiml a nemn!gen J. V. Bolotnyikov
altai megoldott megfelel6 klasszikus urnaproblemat lehet hasznalni.
(Lasd [8])
IT 9. abra
5

174 175
 van. Konnyen h\thato, hogy az optimalis Mlozat sziikseg-
bizonyos Uin) also korlat, akkor az optimalis graf min dig egy
keppen egy fa. Mint lattuk, rf'- 2 olyan fa van, amely n varost
fa (es igy n-1 ele van). Peldaul d = 3-ra (azaz ha a ha!ozat-
kapcsol ossze; tehat az optimalis Mlozatnak ezek valamelyi-
nak olyannak kelllennie, hogy minden repiiloterrol Mrmely
kenek kell Iennie. Egy a problema megoldasara szolgalo
masikra valo eljutashoz legfeljebb ketszer kell atszallni) ez a7
algoritmust Boruvka adott [10] (lasd meg: Kruskal [11]),
amely Jepesrollepesre vezet az optimalis megoldashoz. (Lasd U 3 (n) also korlat ~-vel egyenlO.
9. abra.)
Koltsegek: N=15

C(1, 2) = 1
C(l, 3) = 1,5
C(1, 4) = 3
C(1, 5) = 6
C(2, 3) = 2 (Petersen grafja)
C(2, 4) = 1,5
C(2, 5) = 1,2
C(3, 4) = 8
C(3, 5) = 4
11:::10, k.e.4 N=12
C(4, 5) = 3.

Az operaciokutatas egy masik problemaja, amely bizonyos

feltetelek mellett szinten fakhoz vezet, a kovetkezo: tegytik
fel, hogy n adott reptiloter kozott kozvetlen Jegi osszekotte-
teseket kivanunk letesiteni ugy, hogy Mrmelyik reptiloterrol
barmelyik masikra legfeljebb d- I atszallassal el lehessen

X
jutni. Egy tovabbi mcgszoritas, hogy a repiiloterek maximalis
n.10, k=5 N•9
kapacitasa meg van szabva, azaz Mrmely repiiloterrol a koz-
vetlen Jegijaratok szama nem haladhat meg egy adott k sza-
. mot. Kerdes: mennyi azon kozvetlen osszekottetesek mini-
to. abra
m:His szama, amelyek mellett ilyen hal6zat letesitheto.
A grafelmelet nyelven kifejezve: konstrualando egy olyan
n-szogpontu, osszefiiggo graf, amelynek az atmeroje =" d, A 10. abran a 3 atmerojii optimalis halozatokat lathatjuk
pontjainak fokszama nem haladhatja meg k-t, es az elek n = lO-re es k = 3, 4, es 5-re.
szama minimalis. Erdos Palla! esT. Sos Veraval kozos cik- Latni fogjuk, hogy k = 5 = ~0 eseteben az optimalis
kiinkben [12] megmutattuk, hogy ha k nem kisebb, mint egy
gn\f egy fa.
176
12 177
 FAKES INFORMACI6ELMELET
Lesz6mt6L6si elv:
Cayley a kovetkezo erdekes megjegyzest tette: ha adva van A B

);',
(lAo BloC)o D
egy A 0 B biner open\ci6, amely nem asszociativ, azaz 0 0 0
(A 0 B) 0 C nem sziiksegkeppen egyenloA 0 (B 0 C)-vel (mint 0 0 1
peldaul (A 8 )c ~ A(<8 "l), akkor az AOBOC, AOBOCOD, 0 1
... , stb. szimb6lumok altalaban tobbertelmuek es jelentesiik
R
csak akkor valik egyertelmuve, ha az elvegzendo muveletek
sorrendje zar6jelek feltiintetesevel meg van adva. Peldaul Ao(Bo(CoD))
22•'-nek otfele jelentese van:
212<•')1 = 2512;
(22)<3')
[(22)3]2
= 218 ;
= 212; 2tc2'1'J
[2l2'J]2 = 216.
= 2.. ;
0
1 0
1 1 0
1 0
,:)/
R
Felvetette a kerdest: Mnyfele kiilonbozo ertelme lehet
a A10A20 ... OAn kifejezesnek? Azt talalta, hogy a fenti (AoB)o(CoD)
szimb61um minden interpretaci6jahoz egy n-vegpontu olyan
iiltetett fa rendclheto hozza, amelynek minden nem-veg-
pontja, amely a gyokertol kiilonbozik, 3-szogpontu. Egy
1 0
1 1
0 0
\()/
0 1
ilyen fat biner k6dfanak nevezhetiink, minthogy minden
vegpont nullakb61 es egyesekbol a116 sorozattal k6dolhat6:
(Ao(BoC))oD
minden vegponthoz egyetlen ut vezet es vegigmenve ezen

~'
az uton, 0-t irunk, ha balra fordultunk es l-est, ha jobbra 0 0
0 1 0
fordultunk. Az ilyen fakat gyakran biner faknak is nevezik. 0 1 1
A 11. libra azAOBOCODkifejezes kiilonbozo interpre-
taci6ihoz tartoz6 fa kat mutatja: R

Vegyiik eszre, hogy egy n vegpontu biner k6dfaban n- 1

,~(o
Ao((B oC)oD)
tovabbi pont van, beleertve a gyokeret is. Felmeriil tehat
0
a kerdes: Mny n szamozott vegpontu biner k6dfa van? 0 0
Rouse-Ball azt talalta, hogy ezek szama (Bn) a kovetkezo: 0 1
1
Bn = 1·3·5 ... (2n-3) 2n_ 1 = _1_ (2n-l )·
n! 2n-1 n A:O C:1 0 1
B: 1 0 0 D :1 1
A biner k6dfak nagyon fontos szerepet jatszanak az infor-
II. abra
maci6elmeletben. Tegyiik fel, hogy bizonyos szamu kozle-
178 12• 179
 menyt akarunk k6do1ni nullakb61 es egyesekbol all6, kiilon-
bozo hosszusagu sorozatokkal ugy, hogy a k6d vesszomentes
legyen, azaz olyan, hogy egymas utan irva a szavakat anelkiil,
hogy elvalasztanank oket valamilyen jellel, meg lehessen
talalni, hoi vegzodtek az egyes szavako Ez teljesiil, ha a k6d
prefix tulajdonsagu, azaz egyetlen k6dsz6 sem folytatasa
valamely masiknak, es ha barmely jelet elhagynank egy k6d-
sz6b61, ezen tulajdonsag megsziinneo Minden ilyen k6dhoz
tartozik egy tiltetett biner k6dfa, amelynek annyi vegpontja
van, mint ahany k6dsz6 van, es megforditvao Peldaul az
1 1
1 10 1
1 10 0
10
0 1
0 0 1
000
k6dhoz a 120 abnin Jathat6 k6dsz6fa tartozik:
1101
nak problemajat a Huffman-fele algoritmus segitsegeve1 nyer-
jtik.
A biner k6dfak a keresese1me1et termino16giajava1 is inter-
pretalhat6k. Ebben az interpretaci6ban minden szogponthoz
egy o1yan kerdes tartozik, amely igenne1 vagy nemmel va1a-
szo1hat6 meg: ezekhez a valaszokhoz az emlitett szogpontb6l
kiindu16 ket el tartoziko A kerdezes veget er, ha kitalaljuk,
amit akartunko
Tehat ha valaki kiilonbozo embereket akar meginterju-
volni ugy, hogy minden kerdes az e1ozo kerdesre adott
valaszt61 fiigg (amely elozetesen ismeretlen), egy ilyen interju
terve egy biner k6dfaval irhat6 leo
FAKES PERMUTACH)K
Az oberolfachi Matematikai Tntezet konyvtaraban a konyv-
tar 1atogat6it a kovetkezo szellemes figyelmeztetessel kerik
fel arra, hogy a konyveket tegyek vissza sajat helytikre:
, Ne feledje el, hogy a szomszedos elemek felcserelesei a teljes
szimmetrikus csoportot generaljak !" Ez azt jelenti, hogy az
1, 2,0 0n szamok barmely permutaci6jat megkaphatjuk
0,

olyan miiveletek egymasutani alkalmazasakent, amelyek

mindegyike bizonyos k szamnakk + 1-gye1 va\6 fe1csereleseben
---.10 1100 all. Peldaul kiindulva az 1234 novekvo sorozatb61, a 4321
permutaci6t a kovetkezokeppen kaphatjuk:
az 1234-bO\ a 3 es 4 felcserelesevel kapjuk: 1243
001
1243-bol a 2 es 3 felcserelesevel kapjuk: 1342
1342-bOI az 1 es 2 felcserelesevel kapjuk: 2341
000
120 abra 2341-bOI a 3 es 4 felcsere1esevel kapjuk: 2431
2431-bo1 a 2 es 3 fe1cs(m\1eseve1 kapjuk: 3421
Ha a k6dszavak val6sziniisegei adottak, a legjobb k6d az, 3421-bOI a 3 es 4 felcserelesevel kapjuk: 4321
amelyiknek minimalis az atlagos hossza erre az elosztasra Kerdezhetjtik altalaban, mikor generalja a teljes szimmet-
nezveo II yen optimalis k6d, azaz a megfelelo fa konstrukci6ja- rikus csoportot n- I darab (i, j) transzpozici6o A kerdesre
180 181
adott va!asz P61ya Gyiirgytc51 szarmazik [13], aki bebizonyi- TeMt (lasd 13a, b, c abrlikJ
totta, hogy akkor es csak akkor, ha a (P;, Pi) elek a P1. P 2 , a metan (CH•) szerkezete: az etan (C 2H 6) szerkezete:
... , P. pontokb61 a116 fa elei.
H
1234
1243
1342
H-C-H
I
I
HH)c c( H
H H H
2341 b)
a)
2431
3421 a propan (C 3 Hs) szerkezete:
4321

Ha a transzpozici6knak valamely halmazat tekintjiik, ezek

generaljak a teljes szimmetrikus csoportot, ha a megfelelo
gnif (amelyet P61ya-grafnak neveziink) iisszefiiggo, azaz tar-
talmaz egy n·pontu fat (lasd [14]).
H
H
H

) c
H

""/ c
H

<
c
H

H
H

Peldaul, ha az (1, 2), (2, 3), (2, 4) transzpozici6kat tekint- c)

jiik, ezekhez tartozik egy fa; a 4321 permutaci6t ezekbol a butan szerkezete mar nem egyertelmu, mert ket izomer
a kiivetkezokeppen kapjuk: m6dosulat lehetseges:
1234
1324

~"
(4321) = (23) (12) (24) (12) ~31~
4312
4321 ), j, 1c

"t "
Mive1 ismeretes, hogy n pontb61 n•- 2 fa kepezheto, ebbol H H H
kiivetkezik, hogy n•- 2 olyan n-1 transzpozici6b61 all6 rend-
H
szer van, amelyek a n-ed rendu teljes szimmetrikus csoportot
generaljak.
H )c ·~ c( H

FAK Es A KEMIA H C H

H H
Mar Cayley is vizsgalta a paraffinok lehetseges szerkezetet, H
amelyek molekuh'ii a C.H 2 •+2 keplettel adhat6k meg. Minden d)
szenatom 4 vegyerteku, minden hidrogenatom I vegyerteku. 13. abra

182 183
 a kovetkezo rckurzi6s osszeftigges all fenn:
A paraffin mole kula egy fa; ha azonban levalasztjuk a hid-
( +) Pn+l(x) = Pn(! +x2 ),
rogenatomokat, a szenatomok megmarad6 grafja ugyancsak
fa lesz (minthogy minden H vegpont), amelyben minden pont tehat
legfeljebb 4-foku. Tehat a CnH•n+• paraffinok lehetseges P,(x) = 1 +x2 ,
P2(x) = 2+2x2 +x•,
szerkezetenek szama egyenl6 azon szamozatlan fak szama-
Pa(x) = 5+8x2 +8x'+4x"+x8 ,
val, amelyekben minden pont ~ 4-foku. Tehat ez a kerdes is
bizonyos tipusu fak leszamlalasahoz vezet. es igy tovabb, vagyis peldaul (lasd 14. abra)
Ezeket a vizsgalatokat P61ya es masok fejlesztettek tovabb. T(3,4) = 8.
FAKES A BIOLOGIA

Emlitettiik mar a leszarmazasi fakat. Ezeknek az elagazasi

folyamatok elmeleteben van fontos szerepiik. Az egyszeriiseg
AM X/:A AX
kedveert itt csak a bakteriumok szaporodasaval foglalkozom.
Tegyiik fel, hogy egy bizonyos ido utan minden bakterium
vagy ket uj bakteriumra oszlik, vagy elpusztul. Ebben az eset-
ben egyetlen bakterium csaladjanak leszarmazasi faja egy
biner k6dfa.
Itt csak a kovetkezo kerdest emlitjiik meg: Mnyfelekeppen
~ ;S.>- 14. abra
M ~:!:'·
lehetseges, hogy egyetlen bakteriumnak az n-edik gcneraci6- A ( +) rekurzi6 az elagazasi folyamatok elmeleteben a Gal-
ban pontosan 2k leszarmazottja legyen. Jeloljiik ezt a szamot ton-Watson-folyamatokra vonatkoz6, egy sokkal :iltai<i-
T(n, 2k)-val. Konnyen lathat6, hogy fennall a kovetkezo
nosabb formulanak specialis esete.
rekurzi6s formula: Hab:lr meg sokat lehetne beszelni a fak elmeleterol es
T(n+ 1, 2k) = L:k T(n, 21) ( ~) alkalmazasair61, azt remelem, hogy az eddigiek is kepet
/?;2 adnak az elmelet jellegzctessegeirol es a matematika kii!On-
bozo agaiban val6 szeles alkalmazasi lehetosegeirol.
amelynek alapjan a megfelelo genen\torfiiggvenyre*,
Pn(x) = L T(n, 2k)x2k-ra
k

• Altalaban, ha T(k) egy pozitiv egesz szamokon ertelmezett fiiggveny

(rendszerint valarnilyen kombinatorikai feladat megoldcisa k = 0, 1,
2, .. . -re), akkor ennek generator fliggvenyen a
P(x) = T(O)+T(!)x+T(2)x'+ ...
vegtelen Osszeget ertjtik.
Ha T(k) = 0 valamilyen k-161, akkor az osszeg termeszetesen
veges. ( K. Gy.}
185
184
 [II] W. Kruskal: The shortest spanning subtree of a graph
and the traveling salesman problem. - Proc. A.M.S.
7. 1956. 48-50.
[12] P. Erdos-A. Renyi-Vera T. S6s: On a problem of
graph theory.-- Studia Sci. Math. Hung. 1. 1966. 215-
IRODALOM 235.
[13] G. P6lya: Kombinatorische Anzahlbestimmwzgen filr
Gruppen, Graphen wzd chemische Verbindungen.- Acta
[1] W. W. Rouse-Ball: Mathematical recreations and essays. Math. 68. 1937. 145-255 (kiilonosen 208-209).
11th ed., revised by H. S. M. Coxeter, MaxMillan Co., [14] P. Erdos-A. Renyi: On the evolution of random graphs.
London 1947. -Pub!. Math. Inst. Hung. Acad. Sci. 5. 1960. 17--61.
[2] A. Cayley: On the theory of the analytical forms called
trees.- 1., Phil. Mag. 13. 1857. 172-176, Coli. Papers
203.
[3] A. Cayley: On the theory of the analytical forms called
trees. - II. Phil. Mag. 18. 1859. 374---378, Coli.
Papers
[4] A. Cayley: A theorem on trees. - Quarterly J. of Pure
and Appl. Math. 23. 1889. 376-378, No. 895.
[5] A. Cayley: On the analytical forms called trees with
applications to the theory of chemical combinations.
Rep. British Ass. for the Advancement of Sci. 1875.
257-305.
[6] A. Priifer: Neuer Beweis eines Satzes uber Permutationen.
-Arch. fiir Math. u. Phys. 27. 1918. 142-144.
[7] A. Renyi: On the theory of trees. -Pub!. Math. Inst.
Hung. Acad. Sci. 4. 1959. 73-85.
[8] Yu. V. Bolotnikov: Convergence of the variables !'-(n)
to Gaussian and Poisson processes in the classical problem
with, balls. - Teoria Veroiatnostei 13. 1968. 39-50.
[9] A. Renyi--G. Szekeres: On the height of trees. - Journ.
Australian Math. Soc. 7. 1967. 497-507.
[10] 0. Boruvka: On a minimal problem.- Prace Moravske
Pridovedecke Spolecnosti, 3. 1926.
186
 KIADJA A GONDOLAT, A TIT KIADOJA
FELEL6S KIADO A GONDOLAT KIADO IGAZGATOJA
FELEWS SZERKESZT6: B. NEU PIROSKA
MUSZAKI VEZET6: KALMAN EMIL
MUSZAKI SZERKESZT6: BRODY GABOR
A K6TESTERV SZABO ARPAD MUNKAJA
MEGJELENT 6000 PELDANYBAN
9,4 (A/5) IV TERJEDELEMBEN
EZ A KONYV AZ MSZ 5601-59 ES 5602-55 SZABVANYOK
SZERINT KESZULT
76/4382. FRANKLIN NYOMDA, BUDAPEST.
FELELOS: VAGO SANDORNE IGAZGATO