Az Angol Polgárháború

(1642-1651)

Előzményei
I. Jakab (1603–25) nyílt abszolutizmust vezetett be, így szembe
került a parlamenttel. A parlamentnek adómegszavazási joga volt,
így az uralkodó mégis rá volt utalva.
A puritanizmus: A puritanizmus kálvinista alapokból indult és azt
hirdette, hogy nincs szükség követőkre Isten és a hívők között. A
puritánok el akarták törölni a római katolikus hitre emlékeztető
jegyeket. A puritanizmusnak két irányzata alakult ki: a
presbiteriánusok és az independensek. A presbiteriánusok
mérsékeltebb irányzatot követtek, szerintük az egyházi vezetésben
nincs szükség püspökökre. Helyettük egy választott testületre a
presbiteriánusokra kell bízni a vezetést. Az independensek
radikálisabbak, szerintük minden egyházközösség önálló legyen.

Szakaszai
1. parlamenti szakasz 1640–42
2. polgárháborús szakasz 1642–49
3. köztársaság szakasz 1649–60
4. retauráció időszaka 1660–88
5. dicsőséges forradalom időszaka 1688–89
A rövid parlament
I. Károly (1625–49) meg akarta szüntetni a skót egyház önállóságát.
Ez lázadáshoz vezetett. A lázadás leverésére hadseregre volt
szüksége, amihez pénz kellett, azonban az 1640-ben összehívott
ún. rövid parlament ezt nem szavazta meg. A király ezután a
parlamentet feloszlatta. Az angol parlament két házból állt:
1. felső ház (lordok háza), a főnemesek és papok, akik támogatták
az uralkodót.
2. alsóház, az újnemesek, azaz a gentryk voltak és nem támogatták
az uralkodót

A hosszú parlament
A parlament feloszlatása után a skótok betörtek Angliába, ezért az
uralkodó kénytelen volt újra összehívni a parlamentet, ami 1640–53
együtt is marad. Ezt hosszú parlamentnek nevezzük. A királyhoz hű
nemeseket gavalléroknak, a parlament puritán híveit kerekfejűeknek
nevezzük. A király megpróbálta letartóztatni az ellenzéket, de nem
sikerült neki, így kénytelen volt Notthingambe menekülni 1642-ben.
Ezzel kitört a polgárháború.

A polgárháború:
A polgárháború 1642 és 1649 között zajlott le.
Az uralkodót a gavallérok az anglikán egyház és a fejlettebb északi
és nyugati területek támogatták. Kezdetben ők voltak fölényben. A
parlamentet a kerekfejűek és a déli területek támogatták.
király <--------------> parlament
+ gavallérok kerekfejűek presbiteriánusok
királypártiak independensek
Oliver Cormwell győzelmes diktatúrája
A parlamenten belül a vereségek hatására a presbiteriánusok a
megegyezést keresték az uralkodóval, ezért az independensek
magukhoz ragadták a hatalmat Oliver Cromwell vezetésével.
Cromwell átszervezte a hadsereget (vasbordájúak). Ennek hatására
jelentős sikereket ér el. 1644-ben győztek Marston Moor-nál 1645-
ben Naseby-nél. Megjelent a levellerek csoportja, akik még
radikálisabbak voltak, mint az independensek. Ők az egyesítők, és
a népfelség elvén politikai hatalmat követeltek (kézművesek és
kistulajdonosok). Cromwell összefog a levellerekkel a
presbiteriánusok ellen és eltávolítanak a parlamentből 140
presbiteriánus képviselőt. Ez volt a csonka parlament 1648-ban. I.
Károlyt a skótok kiadták a parlamentnek és egy levellerekből és
independensekből álló bíróság halálra ítélte és 1649. január 30-án
kivégezték. Ezen a napon kikiáltották ki a köztársaságot.

A köztársaság
Cromwell leszámol a segítőivel a levellerekkel és a diggerekkel (ők
a legradikálisabbak, a bekerített földek visszaadását követelik).
Cromwell meghódította Írországot és Skóciát 1649–51 között. 1651-
ben kiadta a navigation act-ot (hajózási törvény): Angliába árut csak
az angol vagy az árut előállító ország hajói szállíthatnak, ezzel
kirekesztette Hollandiát a közvetítő kereskedelemből, ha az angol
területekre irányult. A törvény következtében háború robbant ki,
mely 1654-ben Hollandia vereségével végződött, így Anglia lett a
vezető ország a közvetítő kereskedelemben. 1653 végén Cromwell
feloszlatta a csonka parlamentet, majd 150 újabb képviselőt
választott az egyházközösségből. Ezért ezt a parlamentet a szentek
parlamentjének nevezzük, amit 1653 végén szintén feloszlatott.
1653 és 58 között nyílt katonai egyeduralom volt jelen.
A Stuart restauráció
1660-ban I. Károly fiát II. Károlyt ültették a trónra, aki 1660–85
uralkodott. Amnesztiát (közkegyelmet) adott apja gyilkosainak és
vallásszabadságot hirdetett, valamint megígérte, hogy a forradalom
vívmányait megtartja. Testvére, II. Jakab (1685–88) a katolikus
restauráció alatt népszerűtlenné vált, kénytelen Franciaországba
menekülni.

A dicsőséges forradalom
Az 1688-ban kitört dicsőséges forradalom következtében II. Jakab
lányát és vejét, Orániai Vilmost hívták meg a trónra, aki holland
helytartó is volt. III. Vilmos néven 1688–1702 között uralkodott. A
király hatalmát az 1689-ben elfogadott Jogok Nyilatkozata (Bill of
Rights) korlátozta, melyet 1689-ben írtak alá. Ez alkotmányos
monarchiává tette Angliát.
A jognyilatkozat tartalma:
• a törvényhozó testület a parlamentbe
• a végrehajtó hatalom a parlamentnek felelős kormány
• független bíróságok létrehozása
• a parlamentnek évente üléseznie kell
• a király uralkodik, de nem kormányoz
• a parlament beleszólhatott az adószedésbe és a hadsereg
fenntartásába

Kimenetel
1707-ben Anglia és Skócia egyesülésével (uniójával) létrejött Nagy-
Britannia.