Lehet-e általános, minden körülmény között használható etikai elveket

létrehozni?
Szándék-etika
Azt, hogy mi helyes és helytelen, a cselekvő egyén szándéka határozza meg.
Immanuel Kant szerint a helyes értékítélet alapja nem lehet a következmény. Igazat mondani
erkölcsös, így minden körülmények között igazat kell mondanunk, függetlenül attól, hogy mi
lesz a következmény.
A konzekvencialista/utilitarista etika szerint az a helyes cselekedet, amely a legtöbb személy
számára biztosítja a legnagyobb boldogságot. (Szociális eudaimonizmus egyik főága) – Tehát
a következményeket kell vizsgálni
John Stuart Mill, egy 19. századi gondolkodó szerint minden emberi tevékenység célja a
boldogság elérése. Az egyéneket a boldogság keresése és a fájdalmak elkerülése vezérli.
A valószínű következményeket vizsgálja, de lehetetlen előre megjósolni egy cselekedet
következményeit.
Konzekvencialista etika elvei:
 Következmény – a cselekedetet ez alapján ítéljük (teleológia)
 Hasznosság – a mérce a cselekmény következményének megítélése a hasznosság
alapján
 Hedonizmus – a hasznosság a megszerzett gyönyörrel mérhető mindenki maga
határozza meg, hogy mit tekint gyönyörnek/fájdalomnak és ez nehezíti meg a
hedonizmus elvének érvényesülését
 Társadalmiság – nem csak a cselekvő boldogsága számít, hanem mindenkié, akit érint
a cselekedet, végső soron az egész emberiség boldogsága
Bírálat:
 elvi síkon vonzónak tűnik, gyakorlatban viszont nagyon nehéz
 boldogság nehezen mérhető és a különböző emberek boldogsága nehezen hasonlítható
össze
Jeremy Bentham elvben lehetségesnek gondolta az ilyen összehasonlításokat:
 testi jellegű gyönyörök – puritánabbak, kevesebbet érnek
 intellektuális magasságok – többet érnek
 intenzitás – tartósság – további élvezetek elősegítésének mértéke
John S. Mill kezdetlegesnek tartotta Jeremy elméletét. Ő alacsonyabb és magasabb rendű
boldogságot állapít meg. A szellem embere igazolja élvezetének vele saját preferenciáit,
valamint társadalmi vétségeinek érdeklődését és értékeit.
A hatások minden cselekvés esetében messze a jövőbe nyúlnának és ritkán találnánk olyan
egyértelmű pontra, amelyen túl a következmények láncolatát már figyelmen kívül hagyhatjuk.
Hosszútávú következmény – rettegés (,,pillangó hatás”)
A közeli vagy a távolabbi következményt nézzük-e?
Helyes- e felakasztani egy ártatlan embert, ha ezzel csökkenthetjük az erőszakos bűnözés
mértékét?
Minden következmények között be kell-e tartanunk az ígéretünket?
Kant – igen: az egyéni becsületesség számít, a társadalmi elvárások részét képezi
utilitarista – a következményt kell tekintenünk

Negatív utilitarizmus
 A helyes cselekvés bármely körülmények között az, amelynek következtében a
boldogság mértéke meghaladja a boldogtalanságét
 a legjobb cselekvés minden körülmények között nem az, amely a legtöbb ember
számára a boldogság legnagyobb túlsúlyát biztosítja a boldogtalansággal szemben,
hanem az amely a legkisebb mennyiségű boldogtalanságot idézi elő
A szenvedés megszüntetésének legjobb módja minden érzőleges élőlény elpusztítása lenne,
mert nincs fájdalomra képes élőlény
,,Szabály-utilitarizmus”
Egyesíti az utilitarizmus és a deontológikus etikák legjobb vonásait.
Az erkölcsi döntéshozatal szempontjából megvan az a nem elhanyagolható gyakorlati haszna,
hogy szükségtelenné teszi a minden egyes esetben elvégzendő bonyolult számítást.
Alkalmazott etika
eutanázia – kegyes halál  gyógyíthatatlan és nagy fájdalmakban szenvedő betegek
halálának tudatos előidézése a beteg hozzátartozói beleegyezésével.
Az embernek a méltó halálhoz való joga újabb összefüggéseket tár fel és méltán lett ismét vita
tárgya.
Eü.tv. 20§ (3) és (4) bekezdés
Aktív – az orvos tényleges magatartása értendő az élet megrövidítése céljából
Passzív – nem követ el mindent a beteg életének meghosszabbítására, tevékenysége tünetei
kezelésére szorítkozik
Általános erkölcsi elkötelezettségüket természetesen meghatározza az egyedi cselekedethez
való viszonyulat.
Keresztény – ne ölj
Kant – kötelezve érzi magát, hogy ne öljön
Utilitarista – a cselekvés hatásai