A hosszú török háború és a

Bocskai-felkelés
A tizenöt éves háború (1591-1606)
állandó összecsapások a végvári vonal mentén ----> portyák
egyre gyakoribbak ===>
a háború kirobbanása, amit a török
kezdeményez
Habsburg Rudolf célja a török kiűzése
Magyarországról
kezdetben végvári sikerek -----> nógrádi várak
felszabadítása (Fülek, Drégely, Nógrád)
Nagy felbuzdulás a sikereknek
köszönhetően
(az erdélyi fejedelem Báthory Zsigmond is belép a
háborúba - az erdélyi rendek kényszerből csupán a
török veszély miatt -Bocskai megveri a törököt
1595-ben)
1596 fordulat – Eger elesik és vereség a
mezőkeresztesi csatában vereség =====>
következmény: a török kiűzésének a terve nem
sikerül és
hosszan elhúzódó háborúk és az ezzel járó
szenvedések
földönfutóvá váltak egy része hajdúnak áll
(zsákmányért harcoló rabló, pusztító zsoldos)
császári kincstár kiürülése
Hajdú

Eredetileg a hajdúk marhapásztorok, olyan

„hajtók” voltak, akik a dél-németországi, észak-
itáliai vásárokra szánt magyarországi
szarvasmarhákat terelték a külországi városokba.
16. század folyamán marhapásztorból katonává
válnak, és ,protestánsok
Bocskai-felkelés
háború folyamán az udvar pénzügyi tartalékai kimerültek
--------> pénzt kell szerezni
Udvari Kamara megoldási módszere: felségárulási perek
(kamarai perek) a magyar főurak ellen, a cél a vagyonok
elkobzása -------> rendi sérelmek
nem volt nádora az országnak
idegenek töltötték be a vezető tisztségeket ( Felső-
Magyarország főkapitánya Belgioiso, Erdély kormányzója
Basta generális),
erőszakos ellenreformációba kezd az udvar (protestáns
templomok elkobzása) ----> vallási sérelmek,
vallásszabadság megsértése (az ország 72%-a református!)
a rendek tiltakozása miatt Rudolf a vallási kérdések rendi
országgyűlési tárgyalását megtiltotta--------> a magyar rendek
szembefordulnak a császárral
1604 a császáriak le akarják tartoztatni Bocskai Istvánt (őt is
perbe fogják)====> fegyveres felkelés ( a hajdúk melléje
állnak)
 1604. (okt.15) Álmosdnál döntő győzelem a
császári csapatok felett =====> Felvidék várai,
városai Bocskai oldalán (Kassa a székhelye)
Erdély és a királyi Magyarország
jelentős része Bocskai kezében
Bocskai fejedelemsége és a békék
 mind a kettő országrész rendjei fejedelemmé
választotta (marosszerdahelyi és szerencsi
országgyűlés)
 a szultán által küldött koronát elutasította (nem akart
török vazallus lenni)
 célja: a háború befejezése ---> rábírni a császárt és a
szultánt a békekötésre
 a török Bocskai mellett áll (szüksége is van erre a
segítségre Bocskainak)
1606 bécsi-béke: Bocskai és a
Habsburgok között  kompromisszumos, a
felkelést lezáró béke
kimondja Erdély függetlenségét
Bocskai lemond a magyar fejedelmi címről
rendi jogok tiszteletben tartása (ismét van nádora az országnak)
protestánsok szabad vallásgyakorlása –nemesség, végváriak,
polgáráság (kivétel a mezővárosok, falvak)
 I. Rudolf kötelezte magát, hogy békét köt a ----> a
törökkel tizenöt éves háborút lezáró
1606. (nov.): zsitvatoroki-béke (I. Rudolf és I.
Ahmed):
20 évre szól
szentesíti a fennálló viszonyokat (status quo -t)- az
elfoglalt területeket megtarthatja mind a két fél
(Eger, Esztergom, Kanizsa török kézen marad)
Habsburgok nem fizetnek többé adót a töröknek
 közös (kollektív) nemességet kaptak cserébe katonáskodniuk
kellett.(jelentős haderő a fejedelem részére)
 hajdú telepítések (9000 fő) Bocskai birtokain – Hajdúság  1606.
december 29: Bocskai halála.
 Politikai végrendeletében a független Erdély fenntartását kötötte
utódai lelkére, amelyik kedvezőbb külpolitikai körülmények közt
majd megvalósíthatja a szultán és a császár birodalma közt az
ország egységét és a nemzeti királyságot.
A rendiség fénykora
trónviszály I. Rudolf és Mátyás főherceg között a
követendő politikát illetően
I. Rudolfot lemondatják ------> II. Mátyás (1608-1619)
megerősíti a magyar rendek jogait
ismét nádort választhat az országgyűlés a császár által
kijelölt két katolikus és két protestáns főúr közül (1562-
1608-ig nincs nádor)
uralkodó a rendek jóváhagyásával kormányoz