1.B Szomatópedagógia Történet

You might also like

Download as docx, pdf, or txt
Download as docx, pdf, or txt
You are on page 1of 9

Szomatopedagógia történet

Az intézményrendszer és a szomatopedagógus-képzés kialakulása és változásai.

1. A mozgáskorlátozott tanulók intézményi ellátásának történelmi előzményei és


szakaszai
 1903 – 1904 Nyomorék Gyermekek Menhelye- Deák Ferenc Páholya
 1904 – 1913 Nyomorék Gyermekek Otthona – ez még a hungária körúton 6 gyerekkel
 1913 – 1947 Nyomorék Gyermekek Országos Otthona (ez már a mexikói úton)→
iparostanonc képzés (tanít, gyógyít, kiképez - szabó, cipész műhelyek, kötő, szövő,
varróműhely, leányotthon) kórház (ortopéd, reuma) – 8 elemi + 5 iparostanonc év
 1947 – 1949 Nyomorék Gyermekek Állami Általános Iskolája - államostíás,
egységekre tagolás, iskola és műhelyek külön, kórház megszűnik
 1949 – 1963 Nyomorék Gyermekek Gyógypedagógiai Iskolája – Zsótér Pál lett az
igazgató
 1963 – 1964 Nyomorék Gyermekek Iskolája és Intézete – újra összevonják a kettőt
 1964 – 1989 Mozgásjavító Általános Iskola és Nevelőotthon
Fokozatosan fejlődik a sport, a gyógypedagógia minősége, orvosi minőség

 1989 – 1993 Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon – fokozatosan szűnik meg a


politikai kényszer
 1993 – 2004 Mozgásjavító Általános Iskola, Diákotthon és Pedagógiai Szolgálat
 2004 - Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola, Gimnázium, EGYMI
és Kollégium
 jelenlegi neve: Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium,
Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium

2. A „Mozgásjavító” szerepe a szomatopedagógia kialakulásában


 Fejlődése háttérként és bizonyítékként szolgál arra, hogy a gyógypedagógiai ellátás
körébe tartozik a mozgáskorlátozott gyermek ellátása;
 Működése által gyűlnek a tapasztalatok és kialakul az a gyógypedagógus gárda,
akiknek köze lesz a szakos képzéshez
 1903 – Megnyílik a mai intézmény elődje
 1913 - Csak tanítás
 1921 - Intézet ifjúsági Vöröskereszt csoport
 1922 - Leányotthon, ortopéd sebészet (dr. Zinner Nándor)
 1925 Nyolcosztályos elemi iskola. Ötosztályos iparostanonc iskola. Egyéves
kereskedelmi tanfolyam
 1929 Nyomorékok Sport Egylete
 1952 Az iskola elköltözik a mai helyére, és szétválik a kórház, az iskola és az
iparostanonc képzés.
 ellátásban részesülő tanulók összetétele vegyes volt
 az egészségügyi, nevelési-oktatási és szakképzési szakemberek (orvosok,
gyógytornászok, tanítók, tanárok, szakoktatók stb.) szoros együttműködésben
folyamatosan keresték a minél hatékonyabb nevelés-oktatás és rehabilitáció módját,
ami megfelel a célcsoport szükségleteinek ugyanakkor egyénileg adaptálható
 az intézményben kialakított szakmai protokollok a szomatopedagógia meghatározó
elmeivé váltak a differenciáldiagnosztikától a mozgásnevelésen át a komplex
gyógypedagógiai tevékenységig

3. Mozgáskorlátozott személyek gyógypedagógiai ellátásának előzményei az egységes


gyógypedagógus-képzésben
 1900-as évek elejétől kötelező stúdium az ép és kóros idegrendszer, beszédszervek,
valamint az összes érzékszervek bonc-élettana
 1919 - Bárczi a Speciálispedagógiai Főiskola javaslatában a nyomorékok intézetét is
besorolja; és hivatkozik a „gyógypedagógiára adaptált gyógytorna” szükségességére
 1930-as évek - mozgásvizsgálatok dr. Szondi Lipót osztályán
 1933 - Tóth Zoltán „gyógytornán nemcsak a nyomorékok gyógyítása érdekében
alkalmazott eljárásokat értjük” hanem a fogyatékosságokhoz kapcsolódó testi
elváltozások javítására is…(1933)
 1935 - ”helyesbítő mozgástanítás” szükségessége ” (Pátzayné Liebermann L.) 1935-
ben megjelenik a „helyesbítő mozgástanítása” című tanulmány
 1946-48 ”mozgásos nevelés ” (Pátzayné L. L.)
 1948 - Mozgástherápiai tanszék - Dr. Pető András
 1948-63-ig „mozgástherápiai képzés” (egyszemélyes Mozgástherápiai Tanszék dr.
Pető András)
 dr. Pethő András a főiskolán
 1945-1948 - Kísérleti Mozgástherápiai osztály
 1948-49 - Bárczi felkéri Pethő Andrást a Mozgástherápia tantárgy oktatására mind
elméletben mind gyakorlatban a mozgássérültek és nyomorékok intézményeiben
 1950 - Mozgástherápiai Intézet (önálló intézmény)
 1951 - A főiskola átköltözik a csalogány utcába
 1955-tól konduktív mozgáspedagógiai diszciplína
 1962 - Bevezetés a konduktív mozgáspedagógiába könyv megjelenése dr. Pethő
András előadásai által
 1961-62 - szaktárgyoktatás megszűnik. 1962-tő Pethő nem tagja a főiskolána

4. Szomatopedagógus képzés kezdeti lépései a főiskolán


 képzést támogatja: Dr. Illyés Gyuláné
Dr. Lányi Miklósné
 Elősegíti, különböző iskolák, intézmények
1) Csillagház- SHF: Gyógypedagógiai Pszichológiai tanszék (GYOPSZI és
GYMRI) és a Gyógypedagógiai Kórtani Tanszék együttműködésével tudományos
kísérlet indul a súlyosan, halmozottan mozgáskorlátozott gyermekek
gyógypedagógiájának kidolgozására (SHF)
o Csávás Dezsőné 1981-ig a Csillagház vezetője
o Csillagház („Ráby”) -ban zajlik
 1972-73: első iskolai csoport, 8 fő
 1981: Mozgásjavítóhoz csatolják
 1998: átépítés után kapja a Csillagház nevet
 koncepció:
 egyéni oktatási-fejlesztési-gondozási terv minden halmozottan fogyatékos
gyermek számára
 a máig érvényes gyógypedagógiai alapelv
o a gyermeket ott kell elérni ahol a fejlettségi szintje szerint
megért, együttműködik és terhelhető
 minden gyerek minden funkciójában, képességében és megnyilvánulásában más
fejlődési fokon áll
o célja: iskolarendszerű oktatás kidolgozása

2) 1972. február 12. Megalakul a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


Elnök: Angyal József
Alelnök: Sziklay Béla
Szekciók: (4 db)
 Logopédiai szekció prof. Dr. Kanizsai Dezső
 Értelmi fogyatékosságügyi szekció Tóth Lajos
 Látásfogyatékosságügyi szekció dr. Méhes József
 Hallásfogyatékosságügyi szekció Nagymajtényi László

3) 1972: látásfogyatékosságügyi szekción belül megalakul a


Mozgásfogyatékosságügyi csoport
Vezetője: Zsótér Pál – a Mozgásjavító Általános Iskola igazgatója
Vezetőség: Benczúr Miklósné, Csávás Dezsőné, László Ruth
Feladatai:
 “együttmunkálkodás” a szakmai előremenetel érdekében
 tananyag-gyűjtés
 képzés előkészítés, a képzésben való részvétel
 1975 - Szomatopedagógia szakos képzés indult a gyógypedagógus képzésen belül a
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző főiskolán, levelező tagozaton
 a szakos képzés első kidolgozói: Lányi Miklósné, Csávás Dezsőné (Hohendorf
Csilla)
1978: önálló mozgásfogyatékosságügyi csoport
Szakosztály vezetők:
 Dr. Szegeczky Dezsőné Bárczi Melitta 1978 -79 (?)
 Csávás Dezsőné 1979-1981-ig
 Dr. Benczúr Miklósné 1981- 2012
 Fótiné Hoffmann Éva 2012-2017
 Lénárt Zoltán 2017---
5. Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete; MAGYE, mint szakmai fórum
1. Szakmai együttműködés kialakítása és működtetése
Kiemelt intézményi kapcsolatok a következő intézményekkel:

 ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar


 Mozgásjavító Általános Iskola Budapest
 Mozgásjavító Általános Iskola, Sály: vezetői és munkatársai
 Mozgásgátoltak Egyesületeinek Országos Szövetsége és tagegyesületei
 Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet és munkatársai
 Gézengúz budapesti és vidéki szervezetei
 Magyar Rehabilitációs Társaság
 MEOSZ-Testnevelési és Sportbizottsága
 Egyé gyógypedagógiai intézmények
2. Az un. mozgásfogyatékossági kategóriák kialakítása
Felmérések gyógypedagógia és egészségügy területén a mozgásfogyatékossággal járó
kórképek gyakoriságára, majd az ehhez kapcsolódó szakmai feladatok kidolgozására

3. Diagnosztikai és terápiai, gyógypedagógiai feladatok megfogalmazás és terjesztése


 A mozgásnevelés és a módszertana
 Oktatási és rehabilitációs feladatok
 Segédeszköz és környezet
 Kommunikáció stb.
1983 – Ettől az évtől lehet választani szomatopedagógia szakirányt nappali tagozaton az
akkor még kötelező oligofrénpedagógia mellé (az oligofrénpedagógia a mai értelmileg
akadályozottak és tanulásban akadályozottak pedagógiája szakok előzményeként az
intellektuális képességzavarral élő emberek gyógypedagógiai nevelésének-oktatásának szakja
volt)
1984. október 13. - A magyar gyógypedagógusok Egyesülete és a Mozgáskorlátozottak
Egyesületeinek Országos Szövetsége együttműködési megállapodás
1985 - országos sportfesztivál mozgáskorlátozott gyermekek részére
1987 - végez az első nappali tagozatos évfolyam, akik a szomatopedagógiát választották az
akkor még kötelező oligofrénpedagógia szak mellé.

4. A szomatopedagógiai intézményrendszer kialakulása


 1948 Mozgásterápiás Intézet – Gyógypedagógiai Főiskola
 1963 Pető Intézet – konduktív pedagógia
 1972 MAGYE látásfogyatékosságügyi szekción (dr. Ménes József) belül
mozgásfogyatékosságügyi munkabizottság (Zsótér Pál)
 1976 levelezőn választható szakirány + megjelenik a szomatopedagógia
 1983 nappali tagozaton is választható
 1987 szomatopedagógia önálló tanszék
 1992 tanár és terapeuta szakág
 2006 Bsc képzés
 2009 Msc képzés

A SZOMATOPEDAGÓGIA SZAKOS GYÓGYPEDAGÓGUS-KÉPZÉS ÉS A


SZOMATOPEDAGÓGIAI TANSZÉK FEJLÕDÉSE

Gyp.-i Pszichológiai Tanszék 1 fő


részállású (Csávás Dezsőné)
1976/77 Levelezõ képzés főisk. és külső oktatók (Pl. Benczúr
Miklósné, Kullmann Lajos, Csepreghy
Györgyné)
Tiflopedagógiai Tanszék
Kísérleti tanterv Nappali
1981 1 főállású oktató (Benczúr Miklósné)
képzés előkészítése.
főisk. és külső oktatók
Tiflopedagógiai Tanszék szomatoped.
Nappali képzés munkacsoport
1983/84
Új főiskolai tanterv 2 főállású oktató (Benczúr Miklósné -
Bernolák Béláné); főisk. és külső oktatók

1986 +1 főállású oktató Fótiné Hoffmann Éva

Önálló Szomatopedagógiai Tanszék: 3


SZOMATOPEDAGÓGI főállású gyógytornász- gyógypedagógus
1987/88 AI +1 főállású szomatoped. szakos oktató
TANSZÉK Márkus Eszter
+ külső oktatók, és főisk. oktatók

Képzési reform
1992/93 4 főállású oktató
tanár/terapeuta

1992. Reformtanterv tanári-terapeuta szakirány


• - Megkésett és akadályozott beszédfejlődés I.
• - Korai szomatopedagógiai fejlesztés módszertan
• - Korai szomatopedagógiai fejlesztés gyakorlata
• - Mozgásfogyatékosok óvodai és bölcsődei integrációja
• - Gyakorlat mozgásfogyatékosokkal óvodai és iskolai színtereken
• - Korai megsegítés és fejlesztés pszichológiája
• - Augmentatív kommunikáció
• - Halmozottan sérült mozgásfogyatékosok szomatopedagógiai nevelése
• -Gyakorlat halmozottan sérültek napközi-otthonaiban
• - Gyermekzene
• - Terápia

 Általános alapozó képzés: 1-4. szemeszter


Szakterület választás: 2. szemeszter vége
3-4. szemeszter: szakterületi alapozás
 Szakág/szakirány választás: 4. szemeszter végén
5-8. szemeszter: tan/terapeuta
 A tanár-, illetve terapeuta-képzés szétválásával a diagnosztikus és terápiás ismeretek
szerepe tovább erősödött
 ma már nincs külön a tanár és a terapeuta

Tanterv felépítés régen és ma


Régen:
A testi és mozgásfogyatékosok pedagógiája
 A testi fogyatékosok nevelésének története
 A testfogyatékosok nevelésének alapelvei
 A testi fogyatékosok oktatása
Beszédnevelés (A testi és mozgásfogyatékosok beszédkorrekciója)
 A mozgászavarokhoz társuló beszédhibák kórtana és diagnosztikája
 Beszédkorrekciós módszerek
Tantárgypedagógiák
 Főleg mozgásteljesítményt igénylő tárgyak: rajz, írás, gépírás, gyakorlati foglalkozás.
Testnevelés
 Verbális és értelmi dominanciájú tárgyak (olvasás, környezetismeret, ének-zene,
mennyiség-tér és formaismeret, számolás – mérés
Ma:
A szomatopedagógia szakirányhoz tartozó speciális ismeretek I.
 Orvosbiológiai és pszichológiai alapozó modul
 A mozgás élettana, idegélettana és a mozgásszervi fogyatékosságok kórtana
 A Szomatopedagógiai Tanszék, felismerve a biológiai megalapozás kiemelten fontos
szerepét, a kari általános biológiai alapozó képzést 2006-tól kezdődően kiegészítette a
„Mozgásélettan, idegélettan” című 30 órás, féléves tantárgy bevezetésével.
 Gyógypedagógiai pszichológia -szomatopedagógia szakirány, Gyógypedagógiai
pszichológiai állapotmegismerés-szomatopedagógia szakirány
 A szomatopedagógia alapjai modul
 Bevezetés a szomatopedagógiába; mozgástani alapismeretek és a fizioterápia
bázistechnikái
 Szomatopedagógiai diagnosztika, tervezés és dokumentáció
Az ismereteken túl azonban a készségek, képességek elsajátításának, a megfelelő attitűdök
kialakulásának is fontos szerepe van.

A szomatopedagógia szakirányhoz tartozó speciális ismeretek II.


 Szomatopedagógiai képességfejlesztés és társadalmi részvétel modul
 Mozgásnevelés elmélete és alapozó gyakorlata
 Mozgáskorlátozott személyek kommunikációjának támogatása
 Felnőtt mozgáskorlátozott személyek szomatopedagógiai támogatása
 Segítő technológiák
 Szomatopedagógiai nevelés és oktatás modul
 Iskoláskor előtti szomatopedagógiai rehabilitáció
 Mozgáskorlátozott tanulók iskolai nevelése, oktatása
 Bázisterápiák alapozó tréning
 Szomatopedagógiai gyakorlati modul

Szomatopedagógusok által ellátott kliensek változása fogyatékossági típusok szerint


 szakiránypár-választások változásai
o az intellektuális képességzavarral foglalkozó valamelyik szakirányt, már csak
58%-ban választották – 25%-os csökkenés
o logopédia és pszichopedagógia szakirány aránya 1-1%-al nőtt
o látássérültek pedagógiája szakirány 3%-al nőtt
o autizmus spektrum pedagógiája szakirány 3%-al nőtt (a válaszadás idején még
csak két évfolyam végzett ezen a szakirányon)
 az előző és jelenlegi munkahelyek tekintetében szinte minden kategóriában emelkedés
tapasztalható
 a szomatopedagógusok egyre több fogyatékossági típus ellátásában vesznek
részt

A szomatopedagógia tudományág fogalma, születése, alakulása, részterületei


A szomatopedagógia a gyógypedagógia egyik ága, pontosabban a mozgáskorlátozottakkal
való speciális pedagógiai foglalkozás bármely életkorban: nevelés, oktatás, rehabilitáció,
szociális integráció területeken.
Részterületei: • mozgásnevelés • kommunikációs képességek fejlesztése: beszéd- és
kommunikációs képesség, metakommunikáció, augmentatív kommunikáció •
megismerőtevékenység fejlesztése • szociabilitás fejlesztése

A szomatopedagógia történetében meghatározó egyéniségek munkássága


Csávás Dezsőné, Göllesz Viktor, Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra, Lányiné Engelmayer
Ágnes, Dr. Kullmann Lajos, Dr. Benczúr Miklósné, Fótiné Hoffmann Éva.

You might also like