A szabadidő jelentősége a tanulók személyiségfejlődésében

A szabadidő fogalma:

A szabadidő értelmezéséhez szükség van a „szabad”, „szabadság” szó értelmezésére. Ezekben

a szavakban benne van a választás lehetősége, dönthet és szabadon cselekedhet.

„A szabadidő a társadalmilag kötött időn (például munkavégzés) és a testi

szükségletek kielégítésén túl fennmaradó szabad felhasználású idő.”

A szabadidő fogalmát gyermekek körében a tanulás (iskolai és otthon), a

fiziológiai
szükségletek (alvás, étkezés, stb.), szociális kötelezettség után fennmaradó időegységként
határozhatjuk meg.

A rendszeresség, az egészséges testi, lelki harmónia feltételei a rendszeres életrendnek.

Mindez
tartalmazza a rendelkezésre álló szabadidőt is. Fontos, hogy a munka, tanulás, sport, játék és
szórakozás is megfelelő arányban jelenjen meg az egyén életében. Mindezek mellet megfelelő
időtartamú pihenés és a higiénés szabályok megtartása is elengedhetetlen.

A gyermekeket fel kell készíteni arra, hogy a szabadidejüket megfelelően beosszák és azt
tartalmasan töltsék el. Fel kell ismertetni velük a tartalmasan eltöltött szabadidő örömét és
hasznosságát, a közösségben és közösségért végzett tevékenységek pozitív hatását

Az iskolai szabadidős tevékenység leggyakoribb formái:

Ezen a téren is ahány szerző, annyiféle megközelítés tapasztalható. Vannak, akik

általánosabban fogalmaznak; szerintük idesorolandók - így általánosságban - a különféle
szünidei programok, a tanulmányi kirándulások és a különféle kulturális és
sporttevékenységek.
Mások külön beszélnek például játék- és sporttevékenységről, részletesen taglalják az ezekben
tapasztalható trendeket és jelenségeket.

Felbecsülhetetlen jelentőségű szabadidős lehetőségeket kínálnak a gyerekeknek az iskolai

könyvtárak; ezek látogatói között is kimutathatóan a lányok vannak többségben.

Olvashatunk olyan közleményeket is, ahol a szerzők szinte tantervi részletességgel mutatják
be a különféle iskolai szabadidős programokat; a fotóklubokat, a képzőművészeti és a
különféle audiovizuális szakköröket stb.

A szabadidő funkciói:

A szabadidős tevékenység testi, lelki és szellemi felfrissülés. Általa elérhető a lelki és fizikai
egyensúly. Funkciói a regenerálódás, karbantartás, kikapcsolódás, tanulás és fejlődés.

A szabadidő gyermekekre gyakorolt hatását egyfajta hatásrendszerrel lehet felvázolni:

Számukra a szabadidő egy jótékony hatású eszköz, mely az általános funkciói
mellett továbbiakkal is kiegészül; prevenciós, terápiás, nevelő, fejlesztő és kompenzáló
eszköz.

A megelőző szerep mellett megjelenik a hátrányok kiegyenlítésekor, kiegészítve a

hiányos feltételeket, illetve segít az elérhetetlen elérésében, ezzel is támogatást nyújtva az
összhang elérésében.

Az iskola pedagógiai programja rögzíti a szabadidős programok létjogosultságát és

szükségességét. Figyelembe kell venni a gyermekek igényeit, elvárásait és érdeklődési
körüket.
Fontos, hogy egy nyitott közeg álljon rendelkezésünkre, valamint céltudatos pedagógiai
szemlélettel rendelkezzenek a pedagógusok. A gyermekeket nem lehet kötelezni, helyette
inkább meg kell nyerni; a programok során lehet résztvevő, megfigyelő vagy szervező.

Hagynunk kell, hogy a szervezés folyamatában aktív résztvevőkké váljanak, ezáltal a családi
szabadidő eltöltésére is hatással lehetünk. A gyermekek rendelkeznek a család, a hirdetések és
más környezeti hatások által kialakult fogyasztói szokásokkal. Ezeket a nevelési folyamatban
befolyásolhatjuk, átformálhatjuk.

A szabadidőszervezés pedagógiai kérdései:

A pedagógusnak meghatározó szerepe van a gyermekek szabadidőkultúrájának

alakításában, formálásában. Egy adott korosztálynak megfelelő szabadidő tevékenység
tervezésével, szervezésével és lebonyolításával más-más pedagógus foglalkozik.

Meghatározó eleme a pedagógus személye, felkészültsége és határozottsága. Személyisége

legyen rugalmas a gyermekek igényihez igazodva, lelkes, tevékeny és hatékony. Fontos, hogy
széleskörű érdeklődés jellemezze, mind a mozgás, tánc, játék, irodalom, művészetek,
kézműves tevékenységek, technikai tájékozottság tekintetében. Elengedhetetlen, hogy
türelmes, megértő és nyitott legyen.

Törekednie kell arra, hogy ösztönözze a gyermekeket, választási lehetőséget adjon és bevonja
őket a tervezés folyamatába. Fel kell mérnie a gyermekek összetételét, azon belüli
csoportokat.

Fel kell tárnia a külső és belső tartalékokat annak érdekében, hogy minél produktívabb
szabadidős programot tudjon szervezni. Ügyelnie kell arra, hogy a szabadidő keretein belül
érvényesüljenek a szabadidő funkciói (lazítás, szórakozás, fejlődés), melyekkel ellensúlyozni
tudja a tanulás során nem megvalósítható törekvéseket.

Szem előtt kell tartania, hogy a gyermekekben a szabadidő szükségletként jelenik

meg, azaz a hiányérzet megszüntetésére ösztönző állapotként. A változatosságra való igény
során megjelenik a biológiai, szociális, kulturális, valamint tudatos és nem tudatos szükséglet.
Amennyiben megfelelő megerősítésben részesül a gyermek, úgy a színház-, hangverseny
látogatás szokássá válik.

A rendszeres életvitel, életrend az egészséges testi, lelki harmónia feltétele, melybe

beletartozik a gyermek rendelkezésére álló szabadidő is. A gyermek értékrendjétől nagyban
függ, hogy hogyan és mit választ, valamint mennyi időt szán a szabadidős tevékenységekre.

A gyermek társadalmi, anyagi helyzete befolyásolja a művelődéshez való viszonyát. Életkora,

családi állapota is tényezőként jelenik meg. Az emberi élet egyes szakaszaiban más-más
időkeretben és eltérő tartalmú szabadidős elfoglaltságok keltik fel érdeklődésünket.

A rendelkezésre álló szabadidő alapján változhat annak helyszíne; minél kevesebb a

szabadidő, annál közelebbi helyet választunk (lakás, kert). A lakáskörülmények, legyen
az vidék vagy nagyváros, nagyban hathatnak a szabadidő eltöltésére. A gyermekek a
családdal közösen eltöltött szabadidő tekintetében figyelembe kell venni, hogy hogyan,
mennyi idő alatt érhető el az adott tevékenység. Ez függ a család anyagi helyzetétől is, illetve
a távolságtó.

A családi munkamegosztás nagyban befolyásolja a szabadidő rendezettségét,

kiszámíthatóságát. Egyfajta lehetőséget nyújt a családtagok közös szabadidő eltöltésére,
illetve a pozitív mintaadás színtere lehet. Befolyásoló tényezőként megjelenik a gyermek
neme is.

A szabadidő, mint személyiség fejlesztő tevékenység

A szabadidős tevékenységek segítségével tudjuk a legnagyobb mértékben formálni,

fejleszteni a gyermek személyiségét. A tevékenység által elért sikerélmény aktivizálja a
gyermeket, alkalma nyílik önkifejezésre és kreatív cselekvésre. Fejlődik az egyén önbizalma,
további sikerélményekre törekszik akár alkotóképessége által is. Érdeklődővé válik számára
addig ismeretlen szabadidős programok irányába, ezáltal bővül a kapcsolata tágabb
környezetével. Bővülnek ismeretei, melyet a mindennapok során hasznosítani tud (mind a
foglalkozások vagy tanórán, mind pedig szabadidejében).
Közösségépítő erővel bír, mely eredményeképp megtanulnak együttműködni, izgalmakat,
kalandokat élhetnek át. Általa pozitív irányba változhat a gyermek társas kapcsolata, illetve a
tevékenység során a gyermek és a pedagógus viszonya is. Megadja a közös élmény sajátos
örömét. A gyermek megtanul alkalmazkodni társaihoz, megbecsüli és elismeri őket.

A közösség tagjai egymásra figyelnek, empatikus képességük folyamatosan csiszolódik.

Továbbiakban a program összeállításában részt vevő gyermek könnyebben megközelíthető,
életkora előrehaladtával fokozatosan nő az önálló kezdeményezés utáni vágya. A
pedagógussal való közös munka során a gyermek maga teszi mindennapjait emlékezetessé,
mivel az unott hétköznapok helyett izgalom, pezsgés érzését élheti át. Igény alakul ki az
egyénben a kultúra tágabb megismerésére