Az idegrendszer minden területe egy nagy egységként működik együtt, mely az egyes területek szoros

kapcsolatát, egymásra való hatását igényli.

Az idegrendszer felosztása működési területek alapján: Központi idegrendszer (KIR) és perifériás
idegrendszer (PIR).

Piros rész - KIR

Kék rész - PIR

Perifériás idegrendszer
Az idegrendszer agyon és gerincvelőn (tehát a központi idegrendszeren) kívüli részei, melyek az egész testet
behálózzák idegekkel. Részei az agyból kilépő 12 agyideg és a 31 pár gerincvelői idegek.

Az agytörzsből kiinduló 12 pár agyi ideg - vegetatív (perifériás) idegrendszer része.

1. Szaglóideg
2. Látóideg (optikusz)
3. Szemmozgató ideg
4. Sodorideg (a szemgödörben a felső ferde szemizmot idegzi be)
5. Háromosztagú ideg, melynek 3 ága van:
~ szemideg
~ állcsonti ideg
~ állkapcsi ideg
6. Szemtávoztató ideg
7. Arcideg
8. Halló- és egyensúlyozó ideg
9. Nyelv -garat ideg
10. Bolygóideg (Vágusz) - (pajzsmirigy, szív, tüdő, gége, nyelőcső, gyomor, máj, lép, hasnyálmirigy, bél) -
teljesen autonóm ideg, nem tudjuk befolyásolni - pl.: Vágusz reflex halál - pl. felforrósodott testtel
hideg vízbe ugrás.
11. Járulékos ideg (bolygóideggel szorosan egybefonódik)
12. Nyelv alatti ideg

A gerincvelőhöz összesen 31 pár gerincvelői ideg tartozik.

- 8 pár nyaki, cervicalis ideg (segmentum) - Nyaki - cervikális gerinccsatorna
- 12 pár háti, thorakális ideg - Háti - thoracalis gerincsatorna
- 5 pár ágyéki, lumbális - Deréki (ágyéki) - lumbalis gerincsatorna
- 5 pár keresztcsonti, sacralis - Keresztcsonti - sacralis gerincsatorna
- 1 pár farki, coccygealis - Farki - coccygealis
 A perifériás idegrendszer működése szempontjából (funkcionálisan) felosztható:
1. szomatikus idegrendszer
2. vegetatív (autonóm) idegrendszer

Mind a két fajta idegrendszernek afferens, kapcsoló, és efferens neuronjai vannak.

Az afferens impulzusok a zsigeri receptorokból erednek, és afferens útvonalakon keresztül a központi
idegrendszerhez futnak, ahol a kapcsoló neuronok különböző szinteken integrálják az információkat, majd
az efferens pályákon keresztül a végrehajtó (effektor) szervekhez jutnak.

1. Szomatikus idegrendszer - a perifériás idegrendszer része, ami az akaratlagos mozgások

vázizmok általi kivitelezéséért és a külső ingerek érzékszervi észleléséért felelős (tapintás, látás, hallás).
A külvilág ingereire többnyire kifelé irányuló válasszal reagál.
A rendszerbe tartozik az összes vázizmokhoz, a bőrhöz és az érzékszervekhez kapcsolódó neuron.
A szomatikus idegrendszert a vázizomzatot vezérlő gerincvelői és agyi idegek alkotják.
Ezek között vannak:
~ kizárólag érzékszervi működéseket szolgáló agyideg (hallás, látás, szaglás, egyensúlyozás);
~ tisztán mozgató idegek (külső szemizmok, nyelvizmok beidegzése);
~ „vegyes” funkciójú (érző, mozgató és esetenként autonóm) Pl. „arcideg, háromosztatú ideg,
bolygóideg”.
A gerincvelőből 31 pár oldalirányú ideg lép ki a gerincvelő egész hosszában - nyak, törzs, végtagok érző és
mozgató beidegzése.

2. Vegetatív (autonóm) idegrendszer - a szervfunkció szabályozását látja el, hozzáigazítva

azokat a mindenkori szükségletekhez, és a belső elválasztású mirigyek rendszerével szabályozza a szervezet
belső környezetét, tehát alapvető szerepük van a homeostasis fenntartásában. (homeosztázis - a szervezet
belső környezetének dinamikus állandósága) Az akaratunktól függetlenül irányítja a belső szervezetünket - a
belső életfolyamatokra (diurnális rezsimre) reagál.
Az autonóm idegrendszer szabályozza a szervezet számos szervének és szövetének a működéseit,
beleértve a szívizmot, a simaizmot, és a külső elválasztású mirigyeket. A belső elválasztású mirigyek
rendszerével (endokrin rendszer) együtt végzi azokat a finom belső beállításokat, amelyek szükségesek a
szervezet optimális belső környezetének biztosításához.
Az autonóm útvonalak afferens szára preganglionaris és postganglionaris neuronból épül fel. A preganglionaris
neuronok sejttestei a központi idegrendszerben helyezkednek el. (A gerincvelő szürke állományának oldalsó
oszlopában, és a harmadik, a hetedik, a kilencedik és a tizedik agyidegek motoros magjaiban.) Axonjaik a
postganglionaris neuronok sejttestein képeznek synapsist. Utóbbi neuronok sejttestei a központi idegrendszeren
kívül csoportokba rendeződve vegetatív idegdúcokat, ganglionokat alkotnak. Az autonóm idegrendszer szabályozó
működése gyors; ugyanakkor kiterjedt, mivel egy preganglionaris neuron számos postganglionaris neuronnal
képezhet szinapszist. Az afferens és efferens rostoknak a nagy, hálózatos csoportosulásai és a hozzájuk kapcsolódó
idegdúcok (ganglionok) vegetatív fonatokat (plexusokat) alkotnak a mellüregben, a hasüregben és a medencében.

Az autonóm idegrendszer megtalálható mind a központi, mind a perifériás (környéki) idegrendszer

területén. Két része van:
- szimpatikus v. idegrendszer
- paraszimpatikus v. idegrendszer

1) Szimpatikus v. idegrendszer: a nagyobb a vi két része közül, és igen bőségesen eloszlik a test
területén; beidegzi a szívet és a tüdőket, nagyon sok ér falának az izomzatát, a szőrtüszőket és a
verejtékmirigyeket, és sok hasi és medencei zsigeri szervet.
A szimpatikus rendszer funkciója, hogy felkészítse a szervezetet a hirtelen nagyobb terhelések
elviselésére. Ezt stresszvédelmi funkciónak is nevezzük - a szervezet védekezik vagy ellenáll.
Hatására a szívritmus fokozódik, a vérnyomás emelkedik, a pupilla kitágul, s ilyenkor több vér kerül
az agyba, szívbe és a vázizmokba.
Aktivitása (diurnális rezsimje): nappal és dél körül a legaktívabb

2) Praszimpatikus v. idegrendszer: felelős az emésztés és a kiválasztási folyamatok

szabályozásáért (pl. irányítja a testnedvek, bélsár..) és a diurnális rezsim harmóniájáért.
Aktivitása (diurnális rezsimje): éjszaka aktív. Szabályozza az emésztés, légzés, szívműködés
nyugalmi állapotba kerülését. (pl. a gyerekeknél nyugalmi állapotban (este) szokták vizsgálni az
EKG-t - szívvizsgálatot -jobban tudják diagnoztizálni a szívproblémákat, pl. szívritmuszavart -
"streptokokkusz beleharap a szívizomba")

Alvás: a REM és NON-REM szakaszok váltakoznak

REM - álomalvás - gyors szemmozgás - Az agy napközben rengeteg információt fogad be az
érzékszerveken keresztül. Ezeknek csak töredéke jut el a tudatunkba, nagy része a tudattalanban
tárolódik. Éjszaka a REM-fázisban történik ezeknek a tudattalanban tárolt információknak a
rendszerezése. A logikai információk, számok bekerülnek a megfelelő “tárolóba”, ahogyan az
érzelmileg hangsúlyos történések egy másikba és így tovább. A felesleges információk pedig végleg
törlődnek. A tudomány jelenlegi állása szerint ez a folyamat zajlik valójában a REM-alvás közben, az
álmok pedig ennek a “melléktermékei”.
NON-REM - mély alvás - szendergés - felszínes alvás - mély alvás. (HZ/milivolt)
EEG agyhullámok: delta hullám (1-4 Hz-es), théta hullám (4-7 Hz-es), Mu hullám (8-10 Hz-es) alfa
h. (8-12 Hz-es), béta h. (13 feletti 18-15 Hz-es), gamma h. (30-100 Hz-es) ,

https://hu.wikipedia.org/wiki/Elektroenkefalogr%C3%A1fia

Az autonóm idegrendszer az életfolyamatokra (diurnális rezsimre) reagál . Az emberi fiziológiával

összhangban kellene a mindennapi tevékenységeket végezni. Ha felborul a diurnális rezsim, az gondokat
okozhat. (pl.: szenilitás - nappal alszik, este zavarog.)