Megújuló, zöld energiaforrások

A mindennapi életben tapasztaljuk, hogy a

környezettudatosság és a fenntarthatóság egyre nagyobb
szerepet kap nemcsak a vállalatok, cégek, hanem a
fogyasztók gondolkodásában is. Sokszor halljuk a zöld
energia, alternatív energia, megújuló energia kifejezéseket,
de érdemes egy kicsit a jelentésüket pontosítani!

A zöld energia olyan energia, amely természeti folyamatok

során állandóan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik. Ezeknek a természeti erőforrásoknak
a hasznosításával az emberiség a szükségleteit az adott gazdasági fejlettség szintjén
kielégítheti, és használatuk ellenére természetes úton újratermelődnek. Ezen energiaforrások
jelentős előnye, hogy felhasználásuk a környezetet viszonylag megkíméli.

Legfontosabb energiaforrásaink:2 nagy csoportja: a fosszilis, azaz nem megújuló

energiaforrások, és a megújuló energiaforrások.

 Fosszilis energiahordozók:
 Kőszén (feketekőszén és barnakőszén)
 Kőolaj
 Földgáz
 Propán-bután gáz
 Megújuló energiák:
 Napenergia
 Biomassza

 Szélenergia
 Vízenergia
 Tenger hullámzásából kinyerhető energia
 Geotermikus energia
 Árapály-energia
Fosszilis energiák:

Növényi és állati maradványokból keletkező, levegőtől elzárt, bomlás során létrejött

energiahordozók a fosszilis (megkövült) energiahordozók, amik évmilliók alatt
alakultak ki. Szilárd, folyékony vagy gáznemű halmazállapotúak, nagy az
energiasűrűségük, főként szenet és hidrogént tartalmazó vegyületek.
Ezek a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak.
Alapvető fosszilis energiahordozók a szén, a kőolaj, az olajtermékek és a földgáz.

Az antracit ásvány a legősibb szénfajta, aminek 92-98%-os a

széntartalma. Ez a legértékesebb kőszén, mivel minden más
típusnál nagyobb a széntartalma; belőle nyerhető ki a legtöbb
hő, ráadásul alig füstöl.

A kőolaj a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával,
átalakulásával keletkezett ásványi termék. Fő összetevői folyékony halmazállapotú
szénhidrogének, de lelőhelyén, annak földrajzi helyzetétől függően oldatban, nyomás alatt
gáznemű, valamint szilárd halmazállapotú szénhidrogéneket is tartalmazhat kisebb-nagyobb
mennyiségben.

A kőolaj viszonylag magas fajlagos energiatartalma, könnyű kitermelése, szállítása, tárolása

és alkalmazhatósága miatt az egyik legfontosabb, legszélesebb körben alkalmazott fosszilis
energiaforrásunkká vált.

A kőolajat kőolaj-finomító üzemekben dolgozzák fel. Az összetevők szétválasztása a

forráspont-különbség alapján történik. Azt a szétválasztási eljárást, amellyel egy
folyadékelegy összetevőit forralással, majd hűtéssel csoportokra (frakciókra) különítik el,
frakcionált desztillációnak (szakaszos lepárlás) nevezzük.

A kőolajfeldolgozás főbb termékei Lepárlási tartományok

Benzin 50-180 °C
Petróleum 180-250°C
Gázolaj vagy dízelolaj 250-350°C
pakura 350°C fölött van
A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye. Tiszta formájában színtelen, szagtalan
és átlátszó gáz, fosszilis tüzelőanyag. Főként metánt tartalmaz, de megtalálható benne az
etán, propán, bután és az izobután is. Emellett egyéb gázok: szén-dioxid, kén-hidrogén,
hélium, nitrogén (lelőhelytől függ).A háztartásokban nagyon gyakran fűtésre, használati
melegvíz előállítására, főzésre használják.

Megújuló energiák:

Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiahordozók azon csoportját, amelyek emberi

időléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el.

Az egyik legfontosabb energiatermelő eszköz a szélerőmű, amely a

szélturbinák segítségével elektromos áramot generál. A szélenergia
felhasználása kedvező mind számunkra, mind a természet számára. A
szélenergiát a szélturbinákon található szélkerék vagy széllapát forgása
hasznosítja. A lapát mozgását a két oldalán kialakuló légnyomáskülönbség
hajtja. A lapátokat egy generátorhoz kapcsolják, így az forgás közben
folyamatosan áramot termel.

A víz nem csupán éltető elem, a földi élet létrejöttének és

fenntartásának alapja, de fontos energiaforrás is. Vízenergiaként az
áramló víz mozgási energiája hasznosítható közvetlenül, mechanikai
energiává, valamint az utóbbit elektromos árammá tovább alakítva.

Az árapály erőművek nem tartoznak a szó szerinti vízerőművek közé, mégis

megegyező elven működnek. A vízparti, mederbe telepített vagy vízen
lebegő szerkezetek szintén a tengervíz mozgási energiáját hasznosítják: a
víz turbinákat vagy szivattyúkat hajtanak meg, majd generátorok révén fejlesztenek villamos
áramot.

A geotermikus energia a Föld belső hőjéből

származó megújuló energia. Felhasználásának több módja
van. Ha a területen erős a vulkáni tevékenység, a talajba
lejutott vizet gőz formájában nyerjük vissza amivel
gőzturbinákat üzemeltetünk, így elektromos energiát állíthatunk elő
A geotermikus energia másik felhasználása, ha hőszivattyúval hőt vonunk ki a
talajból, amivel épületeket tudunk fűteni.
 Biomassza: A szerves anyagok elrothasztásával
bioenergia nyerhető. A folyamat a következőképpen néz
ki: a szerves anyagból biometángáz keletkezik, amelyet
egy generátor segítségével elektromos árammá
alakítanak az erőművek és fűtőművek.

A napenergia révén négyzetméterenként átlagosan 1000 Joule energia éri a

földfelszínt másodpercenként! Ez azt jelenti, hogy percenként 60 kW teljesítmény érkezik
hozzánk. De hogy tudjuk ezt az energiát hasznosítani?

A napkollektor egy külső egység segítségével

összegyűjti és közvetlenül hasznosítja a napenergiát.
Ha közelebbről megnézzük a tetőre szerelt külső
egységet, csöveket látunk, ebben a tárolórendszerben
víz vagy fagyálló tulajdonságokkal rendelkező
folyadék kering. Ezt a csőrendszert közvetlenül érinti a napsütés, a napenergia hatására
fölmelegszik a folyadék, és az így nyert hőenergia segítségével lehet az épületet fűteni,
hűteni, meleg vízzel ellátni.

A napelem árammá alakítja át a napenergiát.

Működéséhez a napsugárzásból származó részecskékre,
fotonokra van szükség, melyek mikor megfelelően
érkeznek a napelem panelekre energiaátadással
elektronokat indítanak meg, és ez által elektromos
áramot hoznak létre.

Az így létrehozott egyenfeszültséget a rendszer további elemi megfelelő minőségű, háztartási

berendezések számára használható, váltakozó árammá alakítják.

Források: https://hugas.met.com/hu/fyouture/energia/megujulo-energiaforrasok/1155
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91olaj http://energiapedia.hu/fosszilis-
energiahordozok https://hugas.met.com/hu/fyouture/zold-vilag/szelenergia-szeleromu/1152
https://hu.wikipedia.org/wiki/Geotermikus_energia https://xforest.hu/vizenergia/
https://hugas.met.com/hu/fyouture/energia/biomassza/1159
https://napelemtanacsok.hu/hogyan-mukodik-napelem/ https://xforest.hu/napenergia/