9.

A mássalhangzók rendszere és kapcsolódásuk szabályszerűségei

A magyar nyelv rendszere magánhangzókból és mássalhangzókból áll. A

mássalhangzók képzése során a tüdőből kiáramló levegő a hangcsatorna
valamely részén akadályba ütközik. Zöngésség szempontja szerint lehetnek
zöngések és zöngétlenek egyaránt. A zöngés mássalhangzó képzésekor
rezegnek a hangszalagok, a zöngétlen mássalhangzó képzésekor pedig nem
rezegnek.
A mássalhangzók csoportosítása több szempont szerint lehetséges:
 zöngés vagy zöngétlen:
- zöngés:
b,d,dz,dzs,g,gy,j,l,ly,m,
n,ny,r,v,z,zs
- zöngétlen:
c,cs,f,h,k,p,s,sz,t,ty

 rövid vagy hosszú:

- rövid: l,sz
- hosszú: ll, ssz
- egyjegyű: d,n
- kétjegyű: ny,dz
- háromjegyű: dzs

 képzés helye szerint:

- gégehang: h
- szájpadláshang: g,k
- foghang: d,t
- ajakhang: p,b

 képzés módja szerint:

- zárhang: p,b
- réshang: j,ly
- pergőhang: r
- orrhang: m,n
 - zár-réshang: c,cs
Mássalhangzók kapcsolódásának szabályszerűségei:
 zöngésség szerinti részleges hasonulás: az egymás
mellett álló zöngés és zöngétlen mássalhangzók
közül a hátul álló zöngésség tekintetében
megváltoztatja az előtte állót, pl.: bicikli (bicigli)
 képzés helye szerinti részleges hasonulás: az ‘n’
hang változik meg az utána következő, két ajakkal
képzett mássalhangzó hatására ‘m’ lesz belőle a
kiejtés során, pl.: színpad (szímpad)
 írásban jelölt teljes hasonulás: nagy + vá= naggyá
 írásban jelöletlen teljes hasonulás: anyja-annya
 összeolvadás: akkor következik be, ha két
különböző képzésű szomszédos hang az ejtésben
egy harmadik hanggá egyesül, általában írásban
nem jelöljük, pl.: barátság: t+s=ccs
 mássalhangzó-kiesés: ha a szó belsejében (esetleg a
szavak határán) kettőnél több mássalhangzó
torlódik össze, a hangcsoport középső tagja (ez
többnyire d vagy v) az ejtésben kiesik, pl.: mondta:
n+d+t= n+t
 mássalhangzó-rövidülés: a rövid mássalhangzó
szomszédságában (előtte vagy utána) levő hosszú
mássalhangzót is hosszan ejtjük, pl.: jobbra: bb+r=
b+r