Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni

harcokban

Magyarország a második világháborúban

 gróf Teleki Pál a fegyveres semlegességre törekedett.

o közölte Hitlerrel, hogy Magyarország nem vesz részt a lengyelek elleni
háborúban.
o de nem adta fel a revíziós politikát sem  1940 nyarára felsorakoztatta a
hadsereget a magyar-román határra  Hitler nem akart konfliktust két
szövetséges között, ezért az 1940 augusztus 30-ai második bécsi döntés
eredményeként Mao. megkapta Észak-Erdélyt és Székelyföldet.
o 1940 decembere: Jugoszláviával kötött örökbarátsági szerződés
o 1941 márciusa: Hitler felszólította Magyarországot, hogy vegyen részt
Jugoszlávia megszállásában  Teleki erkölcsi csapdába került  április 3-án
öngyilkos lett.
 az új miniszterelnök Bárdossy László lett  belépett a háborúba
o 1941 április 11: a magyar csapatok megtámadták Jugoszláviát  elfoglalták
Bácskát, a Muraközt, és a Baranyai háromszöget.
 Németország 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót
o Románia kezdettől fogva részt vett a hadjáratban, ami aggasztotta a magyar
vezetést.
o Mindenki gyors német győzelmeket várt, ezért valószínűnek tűnt, hogy kis
áldozattal lehet érdemeket szerezni.
o Kapóra jött Kassa ismeretlen repülők általi bombázása június 26-án: erre
hivatkozva Magyarország megtámadta a Szovjetuniót. Ezzel végleg feladták
Teleki politikáját, a fegyveres semlegességet.
 Magyarország igyekezett csak kis erőket bevetni:
o A gyorshadtest indult a Szovjetunióba, de pár hónap múlva ezt is
hazarendelték.
o Ezután csak megszálló erőket bocsátottak a németek rendelkezésére
(Ukrajna).
 o 1942-ben megnőttek a német veszteségek, így Hitler felszólította a
szövetségeseit is a komolyabb részvételre. Bárdossy László elrendelte a 2.
magyar hadsereg kiszállítását. Ezen már nem változtatott az sem, hogy Horthy
leváltotta, és Kállay Miklóst nevezte ki a helyére.
 A 2. magyar hadsereg Sztálingrádtól északra, a Don-kanyarban, Voronyezs térségében
foglalt állást.
o A védelmi vonal túl hosszú volt, a magyar haderő pedig felszerelésében,
ellátásában és fegyverzetében is elmaradt a szovjet hadseregtől.
o Sztálingrád bekerítéséhez azonban a szovjet erők 1943 januárjában itt törték
át a frontot, elsöpörve a magyar, román és olasz erőket.
o A magyar hadvezetés (Jány Gusztáv) parancsai értelmetlen áldozatokat
követeltek, és tovább súlyosbították a helyzetet.
o A 2. hadsereg több tízezer halottat veszített, fegyverzete elpusztult, ezért
újraszervezésre haza kellett szállítani.
 A doni katasztrófa világossá tette, hogy Magyarország érdeke a háborúból való
kilépés. Kállay hintapolitikába kezdett: a német szövetség mellett titokban felvette a
kapcsolatot Nagy-Britanniával.