o visszaszorultak a járványok o de ez enyhítette a 19. századi kivándorlást (Amerikába) foglalkozási szerkezet: o csökkent a mezőgazdasági munkaerő, de még így is ez a vezetőágazat (agrárium) o nőtt az iparban dolgozók aránya (még mindig kevesebb, mint Kelet-Európában) politikai gazdaság: o megszűnt a politikai bizonytalanság=> megélénkült a gazdaság o jelentős osztrák tőkebeáramlás o komoly állami támogatások (vasút, mezőgazdaság, ipar) pénzügy: o kialakult a bank-és hitelrendszer o Magyar Általános Hitelbank, Magyar Földintézet közlekedés: o vasútépítések vasútvonalak: Budapest-centrikusak kamatbiztosítási rendszerek támogatása (állam minden esetben biztosította a befektetések hozamát, megtérülését) 1875-től: magasvasutak államosítása => MÁV => Baross Gábor o hajózás: Al-Duna, Tisza-szabályozásának befejezése mezőgazdaság: o tőkehiány o 20%-al nő a szántóterület: a folyamszabályozások és a mocsárlecsapolásoknak köszönhetően o új művelési rendszer: vetésforgó o ipari növények: cukorrépa, komló o új fajta állattartások, istálló állattartás ipar: o ipari forradalom következményei, fellendülések o GYOSZ megalakulása: Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége o bányászat: növekedett szénbányászat aranytermelés o kohászat: vas és acélkohászat o élelmiszeripar: magyar ipar vezető, legfejlettebb ágazata malomipar, húsipar, söripar, cukoripar o gépipar: hajógyártás: Ganz vasúti eszközök: MÁV, Ganz-gyár, győri Magyar Vagon és Gépgyár autógyártás: Magyar Automobil gőzgépek: Láng Gépgyár o elektrotechnikai ipar: Ganz Villamossági Művek o elektromos ipar: Egyesült Villamossági és Izzólámpagyár Rt. o hadiipar: Weiss Manfréd konzervgyár (bádogdoboz) tölténytárak, egyéb hadiipari eszközök Skoda közreműködésével: ágyúgyár létesült o vegyipar: Richter (1901), Chinoin (1911) o könnyűipar: textil, bőr, cipőipar nem volt elég fejlett az osztrák és a cseh árukhoz képest nyomdaipar fellendülése