Az iszlám kultúra és az Omajjád vallási építészet

Az iszlám építészet egy nagyon sokoldalú történet, melynek vallási, politikai, helyszíni
és egyéb tényezői jelentősen befolyásolták a létrejött, ma már építészeti emléknek számító
épületeket. Szerencsénkre egészen sok fennmaradt belőlük, ez az egykori birodalomnak és az
egységességre törekvésük miatt lehetséges.

Az Iszlám Birodalom történetének elengedhetetlen eleme a vallás, mely Mohamedhez

köthető. A Közel-Kelet lakossága a 7. század elején igen szétszórtan élt, szegénység volt az
éghajlatnak köszönhetően, nem volt komoly vallási élet a térségben, ahogy egy erős
központosult állam sem, csak kereskedővárosok voltak itt-ott.
Valamilyen változás volt várható, ez 610-ben bekövetkezett, amikor Mohamed létrehozta az
iszlám vallást. (1.kép) A vallás alapgondolata szerint ez egy egyistenhitű, egységesítő,
szegényeket gyámolító vallás, mely az arab és zsidó hagyományokra épül. Ez egy könnyen
felvehető vallás beavatási szertartás nélkül, szimplán csak gondolni kell „Allah az egyetlen
Isten és Mohamed az ő prófétája”. Öt alapparancsolattal rendelkezik, melyek az előbb leírt
„Allah az egyetlen isten és Mohamed az ő prófétája”; napi ötszöri ima megmosdva, Mekka
felé fordulva; kötelező alamizsnaosztás; ramadán havi böjt; és a Hádzs, azaz zarándoklat
Mekkába a Kába-kőhöz. Az építészethez kapcsolódó tilalom az a bálványok,
emberábrázolások használata, helyettük növények, feliratok, kalligráfiákat alkalmaznak.
Az újdonsült iszlámot sem a kereskedők, hiszen ők ültek a pénzükön és nem akartak adni a
szegényeknek, sem az arab törzsek nem támogatták, lévén többistenhitűek voltak, ezért
később összetűzésbe keveredtek Mohameddal. Ennek következménye lett a 622-es Hidzsra,
azaz Mohamed Mekkából Medinába menekülése. Később csillapodtak a kedélyek, miután
Mohamed a Kába-követ kinevezi kötelező zarándoklati helyszínnek (2. kép).
A hóditások folyamán, mely Mohamed halála után, a kalifátusok idejében indult meg
jelentős mértékben (3. kép). Rengeteg új területet és hívőt szereztek maguknak, ez köszönhető
volt egyrészt, hogy megadóztatták a nem hívőket, másrészt, hogy nagyon könnyen felvehető
volt a vallás, mint már írtam korábban. Az új hívők csatlakozhattak a hadsereghez, cserébe
földet kaptak, így ez egy pozitív ördögi körként működött.
Ezen hóditások alatt a megszerzett területeken az éppen aktuális uralkodó (kalifa) mindig
megpróbált minél hamarabb városokat, településeket létrehozni, hogy bebiztosítsa a hatalmát.
Ezekben a központokban mindig épült egy egységes, uralkodó igényétől függően változó,
reprezentatív épület is. Ezek többsége a későbbi korok során is megmaradt fontos épületként a
városok életében, ennek is köszönhető, hogy elég sok fennmaradt belőlük.
 Az iszlám építészet elsődleges célkitűzése az adott épületet használó személyeknek
szellemi és társadalmi kiszolgálására törekedett, mondhatni funkcionalista építészek voltak. A
házak elég egyszerűek voltak minimális eltérésekkel, ami a különbözőségüket adta, az a belső
díszítésük. A reprezentatív épületeknél természetesen bőven alkalmaztak ornamentikát.
Később ez a szemlélet kicsit átalakult és egyénibb épületek is létrejöttek. Az iszlám
külvárosok szinte mindig rendezetlenül jöttek létre, semmilyen úthálózat, szerkesztettség nem
volt jelen bennük, de mindig a történelmi óváros környékére települtek. Néhány kivétel azért
van, például Bagdad minden részlete tervezve volt.
Az Omajjád-dinasztia építészei elsősorban a mediterrán műveltségre alapoznak, a megépült
jelentősebb épületek döntőt többsége a bizánci és szír építészeti elemek felhasználásának
kombinálásával jöttek létre. A római antik elemeket sem hagyták figyelmen kívül, tekintve,
hogy a birodalom ekkori nagy része a korábbi Római Birodalomhoz tartozott, az itt lakók
hagyományokat megőrizték. Jellegzetes építészeti motívumuk a haránttengelyesség
használata, az elterjedt hossztengellyes építészettel szemben.
A Szikladómnál (4. kép) például egy oktogonális, centrális teret alkalmaznak, mely egy
tipikus ókeresztény építészeti elem, míg az oszlopívezetek a római bazilikákhoz vezethető
vissza. A Kába-kőhöz hasonlóan épület belső tere körüljárós kialakítású; a belső falakon
Korán idézetek, kalligráfiák, gyönyörű mozaikok találhatóak, melyek nagyrészt eredeti
állapotban fennmaradtak (5. kép). Kívül a mozaikokat kalligráfiával díszített csempére
cserélték. A nagy kettős kupola ugyan szép, de mivel fából van gyakran tatarozni kell. A dóm
közepén található névadó Sziklát 12, a dómnál régebbi, más-más fejezetű oszlop veszi körül.
A mecsetek (imádkozás helyszíne) építése is az Omajjád-dinasztia idején lendült fel. A
mecsetek szimplán imák helyszíne, ahol egybegyűltek a hívek, nem volt semmilyen egyéb
reprezentatív funkciójuk. Ebből adódóan tisztán funkcionális térhasználat alapján tervezték
meg őket, hogy az embereket minél jobban kiszolgálja. A mecsetek sajátossága a kibla és
mihráb, amely rendre egy Mekka felé tájolt fal és imafülke a falon.
A Damaszkuszi nagymecset egy gyönyörű példája a fennmaradt mecseteknek (6. kép). Ez
az ókeresztény Keresztelő Szent János-bazilika átalakításával jött létre. Az épület egy
haránttengelyes elrendezéssel oldja meg az alaprajzot, lényegében egy „háromhajós tér
keresztházzal” (7. kép). Ez az első mecset, ahol a nagy távolságokat az oszlopoknál
boltívekkel hidalják át. Az átépítés a ravennai építészeti előképet alkalmaz, innen az előbb
említett oszlopívezetes rendszert, a mozaikokat és az ikerablakos rendszert emelik át. Az
épületben egy rendkívüli aranyhátterű mozaikos kincstár is helyet kap. Későbbi díszítésként
még megjelennek kalligrafikus elemek, ezek körülbelül az ezredforduló környékén kerültek
be az épületbe (8. kép).
Összességében az iszlám egy nagyon komoly pályát járt be, mind hadtörténeti, mind
vallási, mind kulturális tekintetben. A kultúrájuknak köszönhetően rengeteg feljegyzést,
fordítást, felfedezést készítettek, többek közt a magyar őstörténet egy forrása is tőlük
származik.
 Kasza Zsombor R31MTS 2022.05.24.
Felhasznált források:
http://www.imm.hu/files/inlineattachments/muzped/Iszlam_muzeumpedagogia.pdf
középiskolás történelem kisérettségi tételem
https://en.wikipedia.org/wiki/Umayyad_architecture
Képek a Google-ről

Képgaléria:
1. kép: Mohamed próféta
2. kép: Kába-kő
3.kép: az Omajjád Kalifátus

4.kép: Szikladóm
5. kép: Szikladóm belseje

6.kép: Damaszkuszi nagymecset

7. kép: Damaszkuszi nagymecset alaprajza
8.kép: Kalligráfia a Damaszkuszi nagymecseten