A testnevelés és sport – mozgásos tevékenység lévén – ismeretrendszerével, értékeivel, illetve

funkciójával – sajátosan összetett műveltségi terület. Az iskolai testnevelés és sport megkülönböztetett

részét képezi a tanulók testi, motoros, lelki, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését szolgáló teljes körű
iskolai egészségfejlesztésnek és tehetséggondozásnak.
A műveltségterület kiemelt célja, hogy a rendszeres fizikai aktivitás minden tanuló életében
jelentős szerepet kapjon, hogy a tanulókat az élethosszig tartó, egészségtudatos, aktív életvezetésre
szocializálja. Az életkornak, érdeklődésnek és fizikai állapotnak megfelelő rendszeres fizikai aktivitás
igényt teremt az öntevékeny testedzésre, önálló sportolásra és motoros önkifejezésre, az önismeretben
és önértékelésben fontos szerepet játszó saját testkép megismerésére, a testtudat kialakítására.

A testnevelés helye az iskolában

A testnevelés az egyetlen olyan tantárgy, amely közvetlenül elősegíti a tanulók egészséges testi
fejlődését, fizikai képességeinek megtartását és fejlesztését.
A készségtárgyak közé sorolják, mert nem elég hozzá az elméleti ismeretek megszerzése. A
mozgások elsajátítása és gyakorlása révén az elméleti ismeretek mellett bővül és fejlődik a tanulók
mozgáskultúrája, motoros képessége.
A többi tantárggyal szorosabb vagy lazább kapcsolatba hozható
Pl. - zene és mozgás
- a mozgások fizikai törvényszerűségei
- a mozgások biológiai hatásai
- sport és műalkotások (festmények, szobrok, irodalmi alkotások)
- a szervezetben a mozgás közben lezajló kémiai változások
- sport és történelem (a sport szerepe az ókori városállamokban)

Tartalmát befolyásoló tényezők

Alapvetően a tanterv követelmények szabályozzák a tartalmat. A helyi tanterv tartalmát azonban
komolyan befolyásolja a makro- és mikrokörnyezet. A sportkultúra, a társadalmi elvárások, a
mikrokörnyezet elvárásai, a szülői és tanulói igények, a létesítményi és dologi feltételek. A kötelező
sorkatonai szolgálat eltörlésével jelentősége még fokozottabb lett.
A testnevelés megjelenési formái az iskolában
 Testnevelésóra
 Sportkör
 Diáksport egyesület
 Tömegsport foglalkozás
 Házibajnokságok, versenyek
 Iskolai szervezésű iskolán belüli és kívüli sportrendezvények, versenyek (sportdélután)
 Nem iskolai szervezésű sportrendezvények, versenyek (diákolimpia, városi diáksportnap, stb.)
 Osztálykirándulás

A testnevelés óra feladatai

A testnevelés órának sokféle feladatot kell megoldania.
Ezek lehetnek:
 élettani,
 pedagógiai,
 pszichológiai feladatok.

A TESTNEVELÉS ÓRA
 A testnevelési órák az iskolai oktatás szervezett felépítésének megfelelően, a többi tantárgyhoz
hasonlóan tanóra jellegűek.
A testnevelés tanórajellege jelzi, hogy az iskolai nevelő-oktató-képző munkába szervesen
illeszkedő megfelelő ismeretanyaggal rendelkező tantárgyról van szó, melynek a tanóra – a többi
tantárgyhoz hasonlóan –alapvető szervezeti formája.
Az egyes órák a testnevelés folyamatában összefüggő láncolatot alkotnak. Emellett minden
órára sajátos feladatok megoldása járul, s így mint a sorban szereplő egység befejezett egységet is
képez. Ennek megfelelően a testnevelési órák rendszeréről beszélünk.
A testnevelési órák a következő alapvető feladatokat kell teljesítsék:
– a tanterv által előírt óraszámban a tanulók egészséges fejlődését biztosítsa
– a tantervben előírt készségek és képességek fejlesztését a cselekvéstanulást
– rendszeres gyakorlási lehetőséget
– a folyamatos alkalmazási lehetőséget
– a készségek megőrzése érdekében a rendseres ismétlést
A testnevelési órák láncolatában a felsorolt feladatok egyike-másika előtérbe kerülhet, de a
testnevelési óra legáltalánosabban értelmezett feladatának a tanulók egészségének megóvósát,
fenntartását biztosító hatásrendszert a legfontosabb feladatként kell kezelni.
A testnevelés akkor tudja feladatait hiánytalanul teljesíteni, céljait elérni, ha a
személyiségfejlesztés feladatainak a teljesítéséről nem feledkezik meg.
A testnevelés az iskolai nevelő-oktató-képző munka egyik tantárgyaként szerepel, és az órák
anyagát a tanterv által előirt ismeretanyag képezi, mindenképpen beszélnünk kell a testnevelési órák
típusáról. Ez azt jelenti, hogy a testnevelés oktatási folyamatban sem kerülhető el a témákban való
gondolkodás.
A témától függően egy-egy témának a feldolgozása kevesebb vagy több órában történik. Tehát
meghatározott óraszám, de semmiképpen nem mereven értelmezve. Így egy bizonyos téma
feldolgozását összetett tanítási egységekben valósítjuk meg.
Az óratípusok semmiképpen nem jelentenek sémákat vagy statikus megoldásokat. Az
óratípusokat dinamikusan kell értelmezni. A típusok között nincs éles határ, csupán a feladatok órán
belüli súlypontozást segítik.
Óratípusok:
1. Vegyes típusú –kombinált óra
2. Új ismereteket feldolgozó óra –ismeretközlő
3. Gyakorlati alkalmazásra szánt óra –alapozó, képesség fejlesztő
4. Ismétlésre, rendszerezésre szánt óra –begyakorló
5. Ellenőrző óra –értékelő óra
Az alsó tagozati testnevelésben az órák leggyakoribb típusa az olyan óra, mely az oktatási
folyamat mindegyik vagy több feladatát magába foglalja. Itt a leggyakrabban előforduló óratípus a
vegyes típusú óra.
A testnevelési óra szerkezeti felépítésével megoszlik a szakemberek véleménye
A testnevelési óra sajátosságai:
– az órák elején a többi tantárgy órájától eltérő szervezési feladatokat kell megoldani (sorakozás,
jelentésadás, stb.)
– a tanulók szervezetét (viszonylag pihenés állapota után) elő kell készíteni a fokozott fizikai
megterhelésre. Ennek az előkészítésnek kétirányúnak kell lennie: egyrészt a tanulók
szervezetének általános bemelegítése, másrészt az óra didaktikai jellegű feladatainak megfelelő
tartalmi jellegű speciális előkészítése. Az első élettani követelmény a másik már inkább a
tanítandó készségekhez kapcsolódó
– az óra középső, legnagyobb időtartamú részét úgy kell megoldani, megterveznünk, hogy
lehetőség szerint azonos szinten tartsuk a fokozottabb terhelést. Az óra középső részének játéka
 mind terhelésben mind intenzitásban valamint hangulatban a csúcsát kell, hogy jelentse a
testnevelési órának.
– az óra végén a tanulók fokozott megterheléstől felhevült állapotba került szervezetét le kell
csillapítanunk, azaz vissza kell vezetnünk a viszonylagos nyugalmi állapotba
Az órák elején felfelé ívelő, a középső részben viszonylag állandó, az óra végén lefelé ívelő
terhelési szintek mutatkoznak. Ez a tagoltság elsősorban élettani megfontolások alapján rajzolódik ki és
a testnevelési óra megterhelési görbéjét érzékelteti.

Bevezető rész
Feladatok: 1. meg kell szervezni a testnevelési óra megkezdésének sajátos rendjét.
2. meg kell alapozni a testnevelési óra sajátos hangulatát és fel kell kelteni a tanulók
érdeklődését az óra anyaga iránt.
3. a tanulók szervezetét fokozatos megterheléssel alkalmassá kell tenni a fokozott fizikai
terhelés elviselésére
A felsorolt feladatok megoldását a következők szerint végezhetjük
– Sorakozás
– Jelentésadás
– Köszönés
– Az óra anyagának rövid ismétlése
– Játékos futásgyakorlatok, kevés szervezési időt igénylő futó-fogó játékok
Időtartam: 3-4-5 perc

Előkészítő rész
Feladatok: 1. a tanulók általános, mindenoldalú foglalkoztatása és fejlesztése
2. a gimnasztikai gyakorlatok oktatása
3. a főrész anyagának speciális előkészítése
Az előkészítő rész élettani feladatai futáshoz kapcsolt feladatokkal oldhatók meg. A futások
viszonylag rövid idő alatt élénkítik a légzés és vérkeringési szervek munkáját. Az alsó tagozatban
minden képpen kerüljük a száraz monoton futást. Kapcsoljunk a futáshoz különféle feladatokat.
Amennyiben játékkal oldjuk meg a bemelegítést, csak olyan játékot válasszunk, amelyben az egész
osztály egyszerre vehet részt.
A feladatokat a következő mozgásanyaggal oldhatjuk meg
– járás, futás formák
– szabadgyakorlatok
– kéziszergyakorlatok
– padgyakorlatok
– párosgyakorlatok
– bordásfalgyakorlatok
A gimnasztikai gyakorlatok a test részeit dolgozzák át
– kar-váll gyakorlatok
– nyak-fej gyakorlatok
– törzsgyakorlatok: - hasgyakorlatok
- hátgyakorlatok
– lábgyakorlatok
A bemelegítő gyakorlatok izomcsoportok szerint legyenek erősítő, nyújtó,
lazító gyakorlatok és legyen belőlük legalább 9-10.
Az előkészítő gyakorlatok tervezésénél az általános hatás biztosításán kívül figyelembe kell
vennünk a főrész anyagát is, s ennek megfelelően kell kiválasztanunk a megfelelő gimnasztikai típust.
Törekedjünk az órák előkészítő részének változatos tervezésére. A gimnasztikai gyakorlatok
változatos, rendkívül gazdag, bő anyaga erre lehetőséget biztosít.
Időtartam: 10-12 perc

Főrész
Feladatok: 1. a tanterv játékcsoportjainak, mozgásfajtáinak oktatása, gyakorlása,
ismétlése
2. a mozgáskészségek kialakítása és fejlesztése
3. a testi képességek fejlesztése
4. a megtanult készségek változatos körülmények között történő
alkalmazása
A főrész mozgásanyagának kiválasztásakor is törekedjünk sokoldalú hatások kiválasztására.
A testnevelési óra főrésze két részre tagolódik. Az első részben általában az új készségek
tanulása, a gyakorlás, ismétlés történik. A főrész második részét a cselekvéstanulás változó
körülmények között a játék töltse ki. Ügyeljünk arra, hogy a játékra mindig elegendő idő jusson.
A főrész minden vonatkozásban szorosan összefügg az óra többi részével, ugyanakkor a
megelőző és a következő órák feladatával és anyagával is.
Időtartam: 25-30 perc

Befejező rész
Feladatok: 1. a szervezet fokozott működésének lecsillapítása
2. nyugodt hangulat megteremtése
3. az óra szervezett befejezése, a tanulók munkájának rövid értékelése
A feladatokat a következő képpen oldhatjuk meg:
– járásgyakorlatok
– kismozgású lecsillapító játék
– légzési gyakorlatok
Nagyon alkalmasak a szervezet megnyugtatására, a fokozott működés
lecsillapítására egyszerű kismozgású játékok (pl. játék léggömbbel).
A tanulók munkájának értékelését ne végezzük sablonosan. Értékelésünk legyen konkrét név
szerinti is. Feltétlenül térjünk ki a gyengébb képességű tanulók jó, fejlődést igazoló teljesítményre is.
Időtartam: 2-3 perc