I.

A MAGYAR ÁLLAMSZERVEZET ÉS A KÖZSZOLGÁLAT RENDSZERE

1.
Az állam fogalma és kialakulása, rendeltetése

Az állam a társadalom történelmileg meghatározott, viszonylagos önállósággal és

szuverenitással rendelkező, a munkamegosztás külön ágát képező közhatalmi szervezete,
amely társadalmi rendeltetését a társadalom képviseletében funkciói gyakorlásával tölti be.

Az állam társadalmi rendeltetése a fennálló társadalmi rend fenntartása és védelme, a

társadalom létfeltételeinek biztosítása, valamint központi, területi és helyi szervein keresztül
az egyének és a közösségek tevékenységeinek szervezése, vezetése és közös ügyeinek
intézése.

Az állam kialakulásának elméletei:

 teokratikus elmélet: az államot isten (vagy felsőbb hatalom) teremtette. Az uralkodó, Isten
földi helytartója.
 szerződéses elmélet: az állam emberek társulása következtében alakult ki. Társadalmi
szerződéssel az államot, kormányzati szerződéssel a kormányt hozták létre.
 organikus elmélet: az állam élő szervezethez hasonlít. Fejlődése kicsiben kezdődött és
észrevétlenül nőtt naggyá. A kezdeti szervezetlenség bonyolult szervezetté vált.
 hódítás vagy erőszak elmélet: Az állam keletkezése hódítás útján történt. Az egyik törzs
leigázta a másikat, a legyőzött alárendelt helyzetbe került, adót fizetett => előidézte az
osztályokra tagozódást és a kényszerítő apparátus létrejöttét.
 pszichológiai: az emberi tényezők, szubjektív adottságok szerepét hangsúlyozta.

2.
Magyarország államszervezete:

Magyarország demokratikus elvek mentén működik, és ez tükröződik a hatalmi ágak

egymáshoz való viszonyában is.
A három legfőbb hatalmi ág (a törvényhozó, a végrehajtó hatalom, valamint az
igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik.
A felosztás nem engedi, hogy bármelyik ág magához ragadja a hatalmat, és önkényesen
alakítsa az ország és a benne élő állampolgárok életét, hiszen a hatalmi ágak azon túl, hogy
függetlenül működnek egymástól kölcsönösen ellenőrzik egymás működését. Ezt hívják a
fékek és egyensúlyok rendszerének.

Hatalmi ágak

A törvényhozás szerve – Országgyűlés – 2012. évi XXXVI. tv az Országgyűlésről

Magyarország Alaptörvénye alapján hazánk legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés,

ahol a törvényhozás zajlik, legfőbb feladat a törvényalkotás.

Az Országgyűlés tisztségviselője:
 Országgyűlés elnöke,
 Országgyűlés alelnöke,
  Országgyűlés háznagya,
 Országgyűlés jegyzője.

A házelnök biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyűlés

tekintélyének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról,
valamint az Országgyűlés munkájának megszervezéséről.

A házelnököt - az általa meghatározott rendben - alelnökök helyettesítik. Az Országgyűlés az

alelnökök sorában törvényalkotásért felelős alelnököt is választ.

A háznagy gyakorolja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a házelnök részére az

Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában ad át.

A háznagy a házelnök irányítása alatt végzi munkáját.

Háznaggyá országgyűlési képviselő vagy olyan személy választható, aki megfelel a
közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó feltételeknek.
A háznagyot mentelmi jog illeti meg.

Az Országgyűlés ülésén - a házelnök által meghatározott sorrendben - egyidejűleg két jegyző

teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárti országgyűlési képviselőcsoporthoz,
illetve egy ellenzéki országgyűlési képviselőcsoporthoz tartozik.
Feladataik közé tartozik többek között, hogy közreműködjenek az Országgyűlés ülésének
vezetésében, a kézfelemeléssel történő szavazásnál - szükség esetén - összeszámolják a
szavazatokat, vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát, stb.

Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart minden év:

 február elsejétől június tizenötödikéig (tavaszi),
 szeptember elsejétől december tizenötödikéig (őszi).

Az ülésszak ülésekből, az ülés ülésnapokból áll. Az ülés összehívásakor jelezni kell az

ülésnapok várható számát.
Az Országgyűlés ülésszakait és üléseit a házelnök hívja össze. 

Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a tanácskozás nyelve a magyar.

A nemzetiséghez tartozó képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő,
valamint a szószóló anyanyelvén is felszólalhat és irományt nyújthat be.

Az országgyűlés ülései:
- nyilvános,
- zárt.

A nyilvános ülésen hallgatóság vehet részt.

A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselőit is - csak
a házelnök által kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától
tartózkodni köteles.
A zárt ülésen a képviselőkön kívül csak a tanácskozási joggal rendelkező személy, a
háznagy, valamint a főigazgató által kijelölt - az Országgyűlés Hivatalával szerződéses
jogviszonyban álló - személy vehet részt.
A zárt ülésen hallgatóság - ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselőit is - nem vehet
részt.
 Az országgyűlés legfontosabb feladatai:
- alkotmány elfogadása
- a törvények megalkotása
- a költségvetés elfogadása, a kormány tevékenységének ellenőrzése
- a költségvetés végrehajtásának felügyelete
- a kormány programjának elfogadása
- a miniszterelnök megválasztása
- megválasztja a köztársasági elnököt, Alkotmánybíróság tagjait, elnökét, a Kúria elnökét, a
legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, az Állami számvevőszék elnökét
- jóváhagyja a legfontosabb nemzetközi szerződéseket
- a hadüzenetről és békekötésről való döntés
- a rendkívüli és a szükségállapot kihirdetése
az országos népszavazások kiírása.

Államfő (köztársasági elnök) – 2011. évi CX. tv a Köztársasági Elnök jogállásáról és

javadalmazásáról

Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az

államszervezet demokratikus működése felett.

A köztársasági elnök székhelye Budapest.

A köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal elhelyezésére a budavári Sándor-palota
szolgál.

A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka, ő képviseli Magyarországot.

A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.

Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik
életévét betöltötte.
A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

A köztársasági elnök személye sérthetetlen.

A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági
és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem
folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével -
díjazást nem fogadhat el.

Mikor szűnik meg a köztársasági elnök megbízatása?

- megbízatási idejének lejártával

- halálával
- ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására
- ha megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn
- az összeférhetetlenség kimondásával
- lemondásával
tisztségtől való megfosztással
- Végrehajtás szervei
Kormány

A kormány a legfőbb végrehajtó hatalmi szerv, a közigazgatás legfőbb irányítója, ami azt
jelenti, hogy az országgyűlés mint törvényhozó szerv által hozott döntéseket végrehajtja,
valamint a kormányprogramban tett célkitűzéseit megvalósítja.

A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed

mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és
hatáskörébe.  

A magyar kormányt a miniszterelnök és a miniszterek alkotják, élén a miniszterelnök áll.

A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés tagjai választják, melyhez
az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

Magyarország politikai rendszere parlamentáris, vagyis a kormány az országgyűlésnek

tartozik felelősséggel.

Rendőrség – 1994. évi XXXIV. tv a rendőrségről

A rendőrség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok mellett:

 a határforgalom ellenőrzése,
 a terrorizmus elleni küzdelem,
 az Rtv-ben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés,
 a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése,
 az idegenrendészeti és menekültügyi feladatok ellátása.

A rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül

fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak.
A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait.

A rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv.

A Kormány a rendőrséget a rendészetért felelős miniszter (belügyminiszter) útján irányítja.

 A rendőrséget:
 az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,
 a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,
 a terrorizmust elhárító szerv,
 az idegenrendészeti szerv alkotja.

Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv:

 központi szervre,
 megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra,
 rendőrkapitányságokra,
 határrendészeti kirendeltségekre tagozódik.

Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet az országos rendőrfőkapitány

vezeti.
A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet, valamint a terrorizmust
elhárító szervet főigazgató vezeti.
Az idegenrendészeti szervet főigazgató vezeti.

BV

A büntetés-végrehajtási szervezet a külön törvényben meghatározott szabadság-elvonással

járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértési
elzárást végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv.

A bv. szervezet a feladatainak törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és a közbiztonság

erősítéséhez.

A bv. szervezetet a Kormány a belügyminiszter útján irányítja.

A büntetések és az intézkedések végrehajtása felett az ügyészség – külön törvényben

meghatározottak szerint – törvényességi felügyeletet gyakorol.

A bv. intézetek a jogszabályok, az országos parancsnoki utasítások, az országos parancsnok

parancsai, valamint a szervezeti és működési szabályzatukban foglaltak alapján ellátják a
büntetések és intézkedések végrehajtásával járó feladatokat, a fogvatartottak – köztük a kóros
elmeállapotúak – gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását.

A bv. szervezet feladatai szakfeladatokra és kapcsolt szakfeladatokra tagozódnak.

Szakfeladatok közé a biztonsági, nevelési, nyilvántartási, foglalkoztatási, egészségügyi

feladatok tartoznak.

A kapcsolt szakfeladatok közé a humánpolitikai, jogi, gazdasági (pénzügyi, anyagi, technikai,

számviteli, beruházási), védelmi, informatikai, energetikai, munkavédelmi, tűzvédelmi,
környezetvédelmi, hivatali (tájékoztatási, titkársági, ügykezelési) és jogszabály alapján a
büntetés-végrehajtási szervezetre háruló egyéb feladatok tartoznak.

5.
- Igazságszolgáltatás szervei

Az igazságszolgáltatás alapelvei:
1. A bírói függetlenség elve:
A bírók függetlensége annak biztosítását jelenti, hogy a bírók mindenféle befolyástól
mentesen, elfogultság nélkül dönthessenek az egyes ügyekben.
2. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve:
A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg.
3. Az igazságszolgáltatás egységének elve:
Az igazságszolgáltatás előtt minden ember egyenlő, a jogszabályok mindenkire egyformán
vonatkoznak.
4. A társasbíráskodás, az ülnökök részvételének elve:
A demokratikus működés egyik legfontosabb garanciája. A bírák nem egyedül, hanem
tanácsban, ítélkeznek.
5. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve:
 A nyilvánosság – kevés kivételtől eltekintve - azt jelenti, hogy a tárgyalásokat bárki
megtekintheti.
6. Az anyanyelv használatának elve:
Ez az elv a minden állampolgárt megillető alapvető jog, amely a jogegyenlőség elvére
vezethető vissza. Azt jelenti, hogy a bírósági tárgyalásokon minden ember jogosult a saját
nyelvét használni. Alapvető fontosságú, hogy ne legyen nyelvi akadálya annak, hogy az
érintettek megértsék, és ezáltal megfelelő módon nyomon követhessék az eljárás menetét.
7. Az ártatlanság vélelmének elve:
Senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg a bíróság, jogerős határozatban meg nem
állapította azt.
8. A védelem joga és az ügyvédség:
A védelemhez való jogról elsősorban a büntetőeljárások kapcsán beszélünk. A büntetőeljárás
alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. Szabadon
választhat ügyvédet, de ha nem él ezzel a lehetőséggel, akkor kötelező jelleggel hivatalból
rendelnek ki számára egy védőt.
9. A jogorvoslati jogosultság elve:
Bárkinek lehetősége van jogorvoslattal élni (vagyis, kérni, hogy az adott ügyet vizsgálják meg
még egyszer) bírósági vagy hatósági közigazgatási döntés ellen, amennyiben úgy látja, hogy
valamilyen jogát megsértették.
10. A tisztességes eljárás elve:
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság,
ésszerű határidő keretében, tisztességes eljárás során bírálja el.

Bíróság – 2011. évi CLXI. tv. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

Magyarországon a bíróságok igazságszolgáltatási, továbbá törvény által meghatározott egyéb

tevékenységet látnak el.

Az igazságszolgáltatással szembeni alapvető állampolgári elvárás, hogy a bíróságok az ország

különböző pontjain a döntéseiket egységes jogalkalmazási gyakorlatot folytatva, ésszerű időn
belül hozzák meg

Konkrét feladatuk a jogsértések megállapítása, a jogviták eldöntése, vagy a jogkövető

magatartás kikényszerítése.

A bírósági ügyeket alapjában véve két nagy kategóriába sorolhatjuk:

-büntetőjogi
-polgári peres ügyek.

Ugyanakkor a bíróságok hatáskörébe tartozik az úgynevezett közigazgatási bíráskodás is.

A bírák és az ülnökök függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően

döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem
utasíthatók.

A bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben
hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg.
A bíróság előtt mindenki egyenlő.
Senki sem vonható el törvényes bírájától.
A bíróság tárgyalása - ha törvény kivételt nem tesz - nyilvános.
A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki.

Magyarországon az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják (hierarchia):

 a Kúria,
 az ítélőtábla,
 a törvényszék,
 a járásbíróság és a kerületi bíróság (járásbíróság).

Alkotmánybíróság – 2011. évi CLI. tv. az alkotmánybíróságról

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.

Székhelye Budapest.

Az Alkotmánybíróság tagja független, csak az Alaptörvénynek és az Alkotmánybíróságról

szóló törvényeknek van alárendelve.

Taggá megválasztható minden olyan büntetlen előéletű, és az országgyűlési képviselők

választásán választható magyar állampolgár, aki
 jogász végzettséggel rendelkezik,
 45. életévét betöltötte, de 70. életévét még nem töltötte be, és
 kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár vagy a Magyar Tudományos
Akadémia doktora), vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai
gyakorlattal rendelkezik.

Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatási ideje 12 év. Nem választható újra.

Az Alkotmánybíróságnak elnöke, illetve elnökhelyettese van.

Alkotmánybíróság igazgatási munkaszervezete az Alkotmánybíróság Hivatala, amely ellátja

az Alkotmánybíróság szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait.

Az Alkotmánybíróság Hivatalát a főtitkár vezeti. A főtitkárt az elnök javaslatára a teljes ülés

választja meg.

Az AB tagja a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső
szellemi tevékenységen és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett
tevékenységen kívül más kereső foglalkozást / tevékenységet nem végezhet.

Az AB-ban betöltött tagság megszűnik:

- a megbízatási időtartam leteltével
- halállal
- lemondással
- összeférhetetlenség miatt a megbízatás megszűnésének megállapításával
- felmentéssel
- kizárással
6.
- Az állami vád és törvényesség szervei
Ügyészség - 2011. évi CLXIII. tv. az ügyészségről

Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként a büntetőeljárásról szóló törvényben

meghatározott feltételek szerint:
 érvényesíti az állam büntetőigényét,
 felügyeli és végzi az előkészítő eljárást,
 irányítja, felügyeli, illetve végzi a nyomozást,
 képviseli a közvádat a bírósági eljárásban,
 felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.

Az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy

mindenki betartsa a törvényeket.

A jogszabályok megsértése esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a

törvényesség érdekében.

A feladatokat a legfőbb ügyész közvetlenül vagy az illetékes ügyész útján látja el.

Az ügyészség független, csak a törvényeknek alárendelt önálló alkotmányos szervezet.

Az ügyészség feladatait alá-fölérendeltségen alapuló szervezeti rendben végzi.

A legfőbb ügyész sem közvetlenül, sem közvetve nem utasítható valamely meghatározott
tartalmú egyedi döntés meghozatalára vagy megváltoztatására.

Magyarország ügyészi szervei:

 Legfőbb Ügyészség,
 fellebbviteli főügyészségek,
 főügyészségek,
 járási ügyészségek.

Az ügyészi feladatokat az ügyészek mellett - nem teljes ügyészi jogkört gyakorló -

alügyészek, ügyészségi fogalmazók és ügyészségi megbízottak is végzik, munkájukat más
ügyészségi alkalmazottak (tisztviselők, írnokok és fizikai alkalmazottak) segítik.

7.
A helyi közügyek ellátására létesített szervek alapvető ismerete és főbb feladatai

A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga,

melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó
együttműködés a helyi közösségen belül.

A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot

teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.
A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt
feladat- és hatásköröket.
A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja.
A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti.

A helyi önkormányzat tisztségviselői:

- polgármester (főpolgármester)
- alpolgármester
- jegyző
- aljegyző

8.
Alapvető emberi és személyiségjogok

Jogszabály: Magyarország Alaptörvénye (2011. Április 25.)

Emberi jognak tekintjük az emberi léthez kapcsolódó, veleszületett és elidegeníthetetlen,

mindenkit megillető jogokat, amelyek függetlenek az állampolgárságtól.

Állampolgári jogok az állam közhatalmának gyakorlása közben keletkeznek, amelyeket az

adott ország jogrendszere kizárólag az állampolgárai számára biztosít.

Alapjogok az adott állam alkotmányában megjelenő jogosultságokat jelentik.

Az állam közhatalma által biztosított cselekvési lehetőség szerint az alapjogok négypólusú

felosztása:
- szabadságjogok,
- gazdasági, szociális és kulturális jogok,
- az állami tevékenységben részvételt biztosító jogok,
- az állampolgárok egyenjogúsága.

Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük

az állam elsőrendű kötelezettsége.
Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.

Az alapvető jogok:
- az élethez való jog,
- az emberi méltósághoz való jog,
- a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog,
- a jogtalan támadás elhárításához való jog,
- a személyiséghez kapcsolódó jogok,
- a gondolat, a lelkiismeret és a vallásszabadsághoz való jog,
- az egyesülési és gyülekezési jog,
- a szólás és sajtószabadság,
- a tanulás és tanítás szabadságához való jog,
- a művelődéshez való jog,
- a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog,
- a tulajdonhoz való jog,
- a humanitáshoz való jog,
- az egyenjogúsághoz való jog,
- a gyermekek megfelelő fejlődéséhez való jog,
- a pihenéshez való jog,
 - a gyermekek foglalkoztatásának tilalmához való jog,
- a szociális biztonsághoz való jog,
- az egészséghez való jog,
- az egészséges környezethez való jog,
- az otthonhoz való jog,
- a választójog,
- a tisztességes eljáráshoz való jog,
- a jogorvoslati jog,
- a műszaki és tudományos eredmények alkalmazásához való jog,
- a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga,
- a tisztességes és ésszerű határidőn belüli bírósági tárgyaláshoz való jog,
- az önazonossághoz való jog.

Az alapvető kötelezettségek:
- Hozzájárulás a közös szükségletek fedezéséhez,
- A haza védelme,
- Honvédelmi kötelezettség,
- Honvédelmi munkakötelezettség,
- Polgári védelmi kötelezettség,
- Gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség.

9.
A rendvédelmi szervek helye és szerepe a társadalomban, a működésüket meghatározó
jogszabályok

A fegyveres rendvédelmi szervek az állam közigazgatási rendszerében helyezkednek el.

Magyarország Alaptörvénye szerint Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség.
A katonaság, vagyis a Magyar Honvédség és különböző egységei nem sorolhatók a fegyveres
rendvédelmi szervek közzé.

A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a

közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.
A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és
törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény

szerint fegyveres szervek:
 a rendőrség (az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv,
az idegenrendészeti szerv) 
 a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
 a büntetés-végrehajtási szervezet,
 az Országgyűlési Őrség,
 a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.

A rendőrségről szóló törvény szerint a rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv.

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény

szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi
szerv.
A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerint a büntetés-végrehajtási szervezet a
külön törvényben meghatározott szabadság-elvonással járó büntetéseket, intézkedéseket,
büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértési elzárást végrehajtó állami, fegyveres
rendvédelmi szerv.

Az Országgyűlésről szóló törvény szerint az Országgyűlési Őrség fegyveres szerv.

A nemzetbiztonsági szakszolgálatról szóló törvény szerint az Információs Hivatal, az

Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a Kormány irányítása alatt álló, az ország
egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, önálló gazdálkodást folytató
költségvetési szervek.

Egyéb, nem rendvédelmi szervek: a Magyar Honvédség, a hadsereg keretébe tartozó

fegyveres szervezetek és alakulatok.
Az egyéb rendészeti funkciót ellátó hatóságok (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi
Szolgálat, Nemzeti Közlekedési Hatóság, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Munkaügyi
felügyeletek, Közterületi felügyeletek).
Egyéb közvetetten a rendet és a biztonságot szolgáló fegyveres testületek (pl. személy- és
vagyonőri, magánnyomozói).
Egyes civil szerveződések (pl. polgárőrség).

Rendészeti tevékenységet állami, önkormányzati és civil szervezetek végeznek.

A BM (Belügyminisztérium) irányítása alá tartozik:

- Rendőrség (Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, Nemzeti Védelmi
Szolgálat, Terrorelhárítási Központ),
- Büntetés-végrehajtás és az irányítása alá tartozó szervek,
- Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az irányítása alá tartozó szervek,
- Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálat),
- Alkotmányvédelmi Hivatal (Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálat).

Külügyminisztérium irányítása alá tartozik:

- Információs Hivatal (Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálat)
Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá tartozik:
- Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Az Országgyűlés irányítása alá tartozik:
- Országgyűlési Őrség.

10.
A rendvédelem alapfogalmai

REND
A társadalomban követendő szabályok összessége és az ezeknek megfelelő tényleges állapot.

KÖZREND (belső rend):

Közrenden az alkotmányos rendnek és az arra épülő jogrendnek megfelelő működést értjük.
Vagyis ha az állam és a társadalom szervezetei a jogszabályok alapján rendben, zavartalanul
működnek.

Megvalósulásának feltételei:
Közbizalom
Köznyugalom
Közegészség
Közbiztonság
BIZTONSÁG
A biztonság az állam és a társadalom érdekeinek, értékeinek, az ország területének és
lakosságának külső és belső veszélyektől, fenyegetéstől mentes állapota.
Magában foglalja:
- a honvédelmi (katonai) biztonságot,
- a nemzetbiztonságot,
- a közbiztonságot.

KÖZBIZTONSÁG:
Az állam alkotmányos rendnek és az arra épülő jogrendnek megfelelő működése, vagyis nem
más, mint a társadalom tagjai személy- és vagyonbiztonságának állam általi garantálása és
megvalósulása.

Objektív közbiztonság:
Az állampolgárok ismerik a jogszabályokat, azokat betartják.
Szubjektív közbiztonság:
Az állampolgárok bíznak abban, hogy az állam a jogok gyakorlását és a kötelezettségek
teljesítését akadályozó magatartásokkal szemben közvetlenül állami kényszerrel is fellép.

NEMZETBIZTONSÁG
A Magyar Köztársaság szuverenitásának, alkotmányos rendjének, nemzetbiztonsági
érdekeinek titkosszolgálati eszközökkel fenntartott, külső és belső veszélyektől, fenyegetéstől
mentes állapota.

11.
A Magyarországon működő rendvédelmi szervek irányítása: a Belügyminisztérium

A Belügyminisztérium önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szerv,

amely gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv.

Rövidítése: BM
Vezetője a belügyminiszter, aki jelenleg dr. Pintér Sándor belügyminiszter, miniszterelnök-
helyettes
Alapítója a Magyarország Országgyűlése
Alapítás dátuma: 1848. április 11.

A minisztérium önálló szervezeti egységei:

 miniszteri kabinet,
 államtitkári kabinet,
 titkárság,
 főosztály.
A belügyminiszter közvetlen irányítása alatt áll:
 Rendőrség,
 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,
 Alkotmányvédelmi Hivatal,
 Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az irányítása alá tartozó szervek,
 Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és az irányítása alá tartozó szervek,
 Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ,
 Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata,
 Terrorelhárítási Központ.

Az országos rendőrfőkapitány a belügyminiszter által meghatározott irányvonal alapján vezeti

a rendőrséget és dönt a legfőbb szervezeti, illetve személyzeti kérdésekben.
Szabályozza a rendőrség tevékenységét, ellenőrzi és felügyeli a testület működését.
Javaslatot tesz az országos rendőrfőkapitány személyére, akit a miniszterelnök nevez ki és
ment fel.