9 771588 877001 23003

bevezető
VILLANYSZERELÕK LAPJA Ez elmúlt években a különböző Facebook-csoportok a szakmai diskur-
ELEKTROMOSIPARI
ÉS ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI zusok jelentős helyszíneivé váltak. Ezen csoportok némelyike eléri a
SZAKLAP több tízezres létszámot is. A posztokban felvetett problémák, a feltett
ISSN 1588-8770
kérdések és azokra adott válaszok jól reprezentálják a villanyszerelés
A lap alapítója és kiadója területét jellemző nehézségeket. Hogyan lehetséges, hogy a szabvá-
M-12/B Kft. nyokban, hatósági előírásokban, műszaki követelményekben megha-
A szerkesztõség címe tározott kérdésekről homlokegyenest eltérő értelemzések születnek? A
1033 Bp. Vörösvári út 103.
szakma szabályainak egyértelműeknek, hozzáférhetőknek, értelmez-
Tel.: 450-0868, fax: 236-0899 hetőnek kellene lennie, hogy minden érintett számára követhetők
Internetcím: www.villanylap.hu
Hirdetésfelvétel: 06 (20) 337-1306
legyenek, de a szakmabeliek között is fennálló véleménykülönbségek
jól jelzik, hogy ez mennyire nincsen így.
Fõszerkesztõ
Szintén elgondolkodtató, hogy egy ilyen csoportban feltett kérdésre kapott
Fülöp Miklós
fulop@villanylap.hu válasz mennyire lehet hiteles és megbízható, mennyire használható fel a
kérdezô hiányos tudásának kiegészítésére?
Marketingvezetõ
Zámbó Ildikó A márciusi lapszámunk egyik cikkét egy olyan kérdés megválaszolásának
ildiko.zambo@villanylap.hu
szenteljük, amely a villanyszerelô csoportok visszatérô témája. Szabad-e a
Tervezõszerkesztõ vezetékeket forrasztani? Tiltják-e a szabványok a forrasztott kötések alkalmazá-
Matis Bálint sát? Ám, ahogy azt a felvezetés sejteti, a válasz nem lesz fekete vagy fehér.
matis@vgf.hu
Napjaink slágertermékei az elektromosautó-töltô berendezések, így kiemel-
Kapcsolattartó
ten foglalkozunk a termékkörrel, összehasonlítjuk a piacon kapható, a
Bagoly Hajnalka
hajni@vgf.hu magáncélú, lakossági felhasználás szempontjából meghatározó, falra sze-
relhetô, 3-fázisú, 22 kW-os típusokat, és áttekintjük a fontosabb jellemzôiket.
Lapigazgató
Gimesi Kriszta
kriszta@vgf.hu Márciusi lapszámunk olvasásához
Kiadóvezetõ
tartalmas kikapcsolódást kíván a szerkesztőség
Szilágyi László
szilagyi.laszlo@mernokmedia.hu
eszközeink 2
Netadmin Beszélnünk kell a forrasztott kötésekrôl
Papp Tibor
netadmin@vgf.hu tűzvédelem 6
E havi lapszámunk szerzõi: Elfeledett vezetôk

2
Hárfás Zsolt
Király András
Kruppa Attila
energetika 10
Nagy Ferenc Tények és kihívások
Porempovics József
Rátai Attila
Slezsák István hírek, újdonságok 14

szabványok 16
MSZ HD 60364-1:2009 Kisfeszültségû villamos berendezések II.

Nyomás
PAUKER Nyomdaipari Kft.
Felelõs vezetõ: Vértes Dániel
áttekintő táblázat 20
Falra szerelhetô, váltakozó áramú, 3-fázisú,
22 kW-os elektromosautó-töltôállomások
6
Terjeszti a kiadó a Magyar Posta Zrt. áttekintő alapján 24
Üzleti és Logisztikai Központja Elektromosautó-töltôk kiválasztásának szempontjai
közremûködésével. Elõfizethetõ
közvetlenül a szerkesztõségben.
A lapban megjelent hirdetések
tartalmáért szerkesztõségünk
biztonságtechnika 28
nem vállalja a felelõsséget. KNX Secure: biztonság az intelligens épületben
lapterjesztési problémák miatt éjjel-nappal
hívható (üzenetrögzítõ) telefonszám vezérléstechnika 30
Alkalmazástechnikai ötletek áramfigyelô relékkel
06 (1) 450-0868
Terjesztõpartnereknek szakmakörnyezet 36
szakkereskedéseket keresünk!
Szélerômûvek földelési ellenállása villámcsapás esetén

36
06 (1) 236-0898

facebook.com/villanyszereloklapja 2023. 3. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

1
 eszközeink
író: Rátai Attila
villamosmérnök, mûszaki felügyelô

Beszélnünk kell
forrasztott köté A szakmai fórumok visszatérô témája a forrasztott kötések
kérdése. Szabad-e a vezetékeket forrasztani? Melyik szabvány tiltja
a forrasztás alkalmazását? Mit mondanak az elôírások a forrasztásról?
Cikkünkben kísérletet teszünk a téma tisztázására és igyekszünk
megválaszolni a felmerülô kérdéseket.
A téma boncolgatása során megnézzük, mit
mondanak a forrasztott kötésekrôl a szab-
ványok, vagy hogy egyáltalán mondanak-e
errôl valamit az elôírások! Ha másért nem,
azért biztos megéri a témával foglalkozni,
hogy lássuk, mennyire fontos alapelvek-
ben gondolkodnunk és megérteni a fizikát,
majd ezt a tudást összehangolni a mûszaki
követelményekkel.

Megéri a
sodrott kötéssel bajlódni?
Nézzük meg, hogyan készítjük el a sodrott
kötést. Az interneten nagyon sok módszer
fellelhetô „szuper” sodrott kötések készíté-
sére. Ezek általában valós idôben 2-3 per-
ces videók. Már ez is mutatja, hogy mek-
kora idôpazarlás ilyen kötéseket készíteni
végleges villamos berendezés létesítése
céljából. Ugyanez igaz a forrasztásra is.
• Lecsupaszítjuk a vezetéket
minimum 50 mm hosszan,
• összecsavarjuk kézzel vagy fogóval,
• megolvasztjuk és egyenletesen
eloszlatjuk a forrasztóanyagot,
• az így készült kötést leszigeteljük,
• miután a kötéseket egyesével
leszigeteltük, behajlítjuk azokat
a kötôdobozba.
(Itt jegyezném meg, hogy nagyon sok
szigetelôszalagnak nincs minôsítése szige-
telésre! Van olyan is, aki zsugorcsövezés
mellett dönt, azonban a zsugorcsônek is
rendelkeznie kell minôsítéssel arra vonat-
kozóan, hogy képes szigetelni. Nem azt

2 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2023. 3.


ell a
ésekrôl
mondom persze, hogy nem lehet szigete-
lôszalagot vagy zsugorcsövet használni, hi-
szen nagyon sok terméknek van minôsítése
a szigetelésre, csak azt mondom, hogy nem
mindegy, mit használunk!)
Nos, ha ez egy sima toldás vagy leágazás,
akkor a fent leírt folyamatot elvégezzük egy
vezeték esetében minimum három alka-
lommal. Bárki, aki csinált már ilyet, tudja,
hogy milyen nehéz három 2,5 mm2-es MCU
vezetéket hajlítgatni – pláne, ha forrasztva is
van! Nem beszélve arról, hogy mennyi
helyet foglal mindez el. Miért vacakolnánk
ezzel? Van-e értelme azon törnünk a fejün-
ket, hogy egy technológia alkalmazása, ami
tízszer-hússzor több idôráfordításba kerül,
mint egy szabványos kötelem alkalmazása,
szabályos-e? Amíg ezt a részt elolvastuk, két
szobát végig „wagóztunk” vagy kb. 3 sod-
rott kötést elkészítettünk.
Néhány további probléma
A munka végeztével kivitelezôi nyilatkoza-
tot kell adnunk, miszerint az európai uniós
elôírásoknak megfelel a szerelés. Mi alapján
állíthatjuk ezt a sodrott kötés alkalmazása
esetén?
Egy másik megfontolandó dolog, hogy
egy kötôdobozba csak akkor lehet több
áramkört vezetni azok elválasztása nélkül,
ha megfelelô, szabványos kötôelemeket
használtunk. Ez azt jelenti, hogy a sodrott
kötés használata esetén minden áramkör
minden egyes leágazását, toldását el kell
különíteni más áramkörökétôl, vagy külön
áramkör összekötéseit egymástól fizikailag, vá-
laszlapokkal elkülönítsük.
Egyébként jó
a sodrott kötés?
Nézzük a dolog fizikáját. Nyugodtan kije-
lenthetjük, hogy egy jól elkészített sodrott
kötésbôl az életben soha semmi baj nem
lesz. Akkor mégis mi lehet a gond vele?
Amikor egy vezetôn áram folyik, annak
változik a fizikai mérete. Miért? Mert az
áram hatására melegszik. Zárlati áram hatá-
sára további dinamikus erôk is felléphetnek
egy vezetékben, amik mozgathatják a kötés
ereit, de erre most nem térnék ki – tényleg
nem hiszem, hogy jelentôsége lenne, hacsak
nem másodpercenként rángatózik a vezeté-
künk zárlat miatt. Tehát hô hatására a veze-
ték melegszik, ezért tágul. Amikor nem folyik
rajta áram, vagy kevesebb folyik, akkor kihûl
és kisebb lesz, talán mondhatjuk, hogy
kötôdobozban elvégezni azokat, vagy „mocorog”. Egy idô múlva a vezetékek kö-
ugyanabban a dobozban, de válaszlapokkal zött ív keletkezhet, ami elérheti akár az 1000
elválasztva egymástól. Nem elég a szigete- °C-ot is. A megnövekedett hômérséklet a
lôszalag, hiszen ez a kötésnek a része, amely szigetelés leromlásához, kigyulladásához ve-
ebben az esetben nem termékszabványos zethet. Egy másik probléma, hogy a mikro-
kötôelem. Gondoljunk bele: egy elosztóban rezgések hatására szintén légrés keletkezhet
vagy egy elosztó elôtti kötôdobozban, ahol a
lakásnak, vagy adott villamos berendezésnek
a vezetékei összefutnak, lehetetlen megolda-
ni, hogy sodrott kötést alkalmazzunk, hiszen
kizárt dolog, hogy 10–20, vagy akár több
1. ábra:
A munka végeztével
I.
kivitelezői nyilatkozatot
kell adnunk, miszerint
az európai uniós 1
előírásoknak
megfelel a szerelés.
kötésekkel szemben
támasztott
követelmények
Jó ha tisztázzuk, hogy egy általunk kivitelezett villamos
kötésnek legalább a felsorolt követelményeket ki kell elégítenie:
• áramütés elleni védelem,
• hôhatások elleni védelem,
• mechanikai tartósság,
• megfelelô ellenállás. (Az MSZ HD 60364-6:2017 azt írja, hogy egy kötés ellenállása
ne legyen nagyobb lehetôleg, mint a csatlakozó vezetékek egy méterének ellenállása.)
 eszközeink
Beszélnünk kell a forrasztott kötésekrôl
a vezetékek között az elôbbi eredményt okoz-
va. A forrasztás elöregedhet, korrodálhat,
kémiai reakciók léphetnek fel, illetve, ha nem
megfelelôen készítik el, jobban melegedhet.
A lényeg, hogy a sodrott kötés ideiglenes
megoldásnak jó, bizonyos körülmények kö-
zött.
Idô, macera
és társai…
Röviden összefoglalva a következôket érdemes
sodrott kötések alkalmazásánál megfontolni:
• Nagyon sok idô elkészíteni.
• Válaszlapos kötôdobozokat kell
használni vagy minden egyes áramkört
külön dobozban kell kötni.
• Nagyobb az esélye tûznek, mintha
termékszabványos, gyártói minôsítéssel
rendelkezô kötôelemeket használnánk.
• Lehetetlen nyilatkozatot adni arról, hogy
ez kielégíti az európai uniós
követelményeket, akár az MSZ HD 60364
szabványsorozatra (létesítési), akár gyártói
szabványra gondolunk.
• Gyártói kötôelemmel dolgozni
biztonságosabb, egyszerûbb, gyorsabb és
a munkaidôt tekintve olcsóbb is.
• Egyetlen tervezô sem fogja engedni a
mûszaki leírásban a sodrott kötések
alkalmazását.
Szabványok,
követelmények
Nézzünk meg a teljesség igénye nélkül né-
hány szabványt, amelyek érintik ezt a témát.
MSZ EN 61439-1:2012 8.6.3.
Belsô villamos áramkörök és összekötések. Csu-
pasz és szigetelt vezetôk: „Szigetelt tömör és
hajlékony vezetôk esetében két kapocsvégzô-
dési pontot összekötô vezetôkön ne legyen
közbensô, például összesodrott vagy forrasztott
kötés.” Ez egyértelmû: elosztókon belül nem
szabad sodrott/forrasztott kötést alkalmazni!
4 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2023. 3.
tûzvédelem energetika hírek szabványok áttekintô táblázat áttekintô alapjá
II. 2. ábra:
Termékszabványos,
gyártói minősítéssel
rendelkező kötőelemmel
dolgozni biztonságosabb,
egyszerűbb, gyorsabb és
a munkaidőt tekintve
olcsóbb is.
MSZ 1600-1:1977 5.5
Lámpatestek felszerelése (visszavont): „A
lámpatestet úgy kell felszerelni, hogy a veze-
tékek csatlakozási helyei ne legyenek húzásra
igénybevéve, a hozzávezetô huzalok azok moz-
gatásakor vagy a lámpák kicserélésekor ne
sérüljenek meg, s a hûtôlevegô szabad áram-
lása ne legyen akadályozva. A csatlakozást
csavaros szorítóval kell készíteni. A vezeték
anyagából sodrott kötés alkalmazása tilos.”
Ez az idézet sem szorul magyarázatra.
MSZ 1600-1:1977 5.5 2
Vezetékkötések és csatlakozások (visszavont):
„A vezetékkötéseket és a leágazási kötéseket
összekötô szerelvénnyel, forrasztással, hegesz-
téssel vagy sajtolással szabad készíteni. A kö-
tések a vezetékek mechanikai és villamos tu-
lajdonságaival gyakorlatilag egyenértékûek 3
legyenek. A legfeljebb 2 hónap idôtartamú
ideiglenes berendezések létesítésénél megen-
gedett a 2,5 mm2 és ennél kisebb keresztmet-
szetû vezetékek egymáshoz való kötéseinek
egyszerû összesodrással való kivitele.”
Az elv egyértelmû, korlátozott ideig
bírják ezek a kötések.
MSZ HD 60364-5-52:2011
Kábel- és vezetékrendszerek: „Ahol több
áramkör ágazik le közös kötôdobozban, az sek biztosítsanak tartós villamos folytonossá-
egyes áramkörök leágazó kapcsait el kell külö- got, valamint megfelelô mechanikai szilárdsá-
níteni egymástól, kivéve, ha a csatlakozóesz- got és védelmet.
közök az EN 60998 vagy sorkapcsok eseté- A csatlakozóeszköz kiválasztásánál figyelem-
ben azok EN 60947-7-es szabvány szerinti- be kell venni, hogy az megfelel-e:
ek.” Ezek szerint csak az említett szabványok • a vezetô anyaga és a szigetelése;
szerinti kötôelemekkel létesített kötéseknél • a vezetôt alkotó huzalok száma és alakja,
nem kell elválasztás a kötôdobozokban a kü- • a vezetô keresztmetszete és
lönbözô áramkörök között. Sodrott kötések- • az összekötendô vezetôk
nél kell. Már csak ezért sem érdemes sodrott száma szempontjából.
kötéssel veszôdni. A kommunikációs hálózatokat kivéve ajánlatos
elkerülni a forrasztott kötéseket. Használatuk
MSZ HD 60364-5-52:2011 esetén a kötések megvalósításánál figyelembe
Villamos kötések: „A vezetôk, valamint a ve- kell venni a tartós folyáshatárt, a mechanikai
zetôk és a villamos szerkezetek közötti köté- igénybevételt.”
kintô alapján biztonságtechnika vezérléstechnika

HIRDETÉS

3. ábra
Lehet, hogy időigényes
a forrasztás, de én
rászánom azt a plusz
félórát: így néz ki

III.
egy tisztességes
kötés - állítja
egy fórumozó.
Mi nem
így gondoljuk!

MSZ HD 60364-5-54:2012 543.3.

A védôvezetôk villamos folytonossága: „A védôvezetôk közötti vagy
a védôvezetô és más szerkezetek közötti összes csatlakozás (pl.
csavaros csatlakozás, bilincses csatlakozás) biztosítson tartós villa-
mos folytonosságot és megfelelô mechanikai szilárdságot, valamint
védelmet. A kötéseket nem szabad forrasztással készíteni.” Nem
észszerû, hogy – a gyengeáramú áramkörök aktív vezetôit kivéve
– a PE-vezetônél kötôelemet használunk, a többi vezetônél meg
forrasztottat…

Összefoglalva
Láthatjuk, hogy több esetben a szabványok kifejezett tiltják a sod-
rott kötések használatát, azonban azokban az esetekben is, amikor
a tiltás ténye nem áll fenn, meggondolandó, hogy érdemes-e alkal-
mazni ezt a módszert.

2023. 3. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

5
 tűzvédelem
író: Király András
tûzvédelmi mérnök, tûzvizsgálati szakértô
Villamos eredetû gyulladások a tûzvizsgáló szakértô szemével 11.

Elfeledett vezet Mielôtt bárki félreértené, nem a régmúlt nagy
államférfiairól lesz szó a cikkünkben, hanem
azokról a villamos vezetékekrôl,
amiket kár (tûzkár) volt bennhagyni az áramkörökben.
Sokszor megdöbbenve látom a tûzvizsgá-
latok alkalmával, hogy a rendszerrôl már
régen leválasztott (vagy annak hitt) villa-
mos vezetékek, kábelek futkosnak szerte-
szét lakásokban és akár nagyobb ipari te-
lephelyeken is. A szakik, akik ezeket a ve-
zetékeket odarakták, még tudták mi célból,
honnan hova tartottak, de késôbb, pl. tu-
lajdonosváltás vagy a régi kollégák nyugdíj-
ba vonulása után már elfelejtkeznek a
létükrôl, aztán akár évtizedeken át senkit
nem zavarnak. Közben épülnek az új áram-
körök, a régi alumíniumot felváltja az új
réz, de kinek van kedve és pénze a régit
kiszedni a falból, egyébként is jó lesz az
még valamire. Aztán eljön az igazság pilla-
nata és büdös „amperszag” lengi be a szo-
bát, vagy csendben kigyullad a padlás.
Nincs olyan villanyszerelô, aki ezekkel a
gondokkal ne találkozott volna már!
A közelmúltban két olyan tûzvizsgála-
tom is volt, ahol a régi és az új nem fért
meg egymással, pedig kis odafigyeléssel a
baj elkerülhetô lett volna. Természetesen
több példa is adódna, de azok az esetek
olyanok, amikre sokan ráismerhetnek és a
szakértôi titoktartás kötelez…

Fogyasztásmérô-felújítás
kis hibával
Nemrég leégett egy szép családi ház olda-
lához épített tároló, ahol a falba süllyesztett
mérôszekrény volt a gyulladás középpont-
ja. A tulajdonosok néhány éve vették a
házat, utána a lakás és a csatolt épületré-
szek új vezetékelést kaptak tömör rézve-
zetôkkel. Gondos munka, szép kivitelezés.
Az áramszolgáltató nemrég a mérôket is
cserélte, a régi fekete Guman-táblákat, új
szürkékre cserélték. Az utcai oszlopról a

6 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2023. 3.

 I.

etôk
három fázist légvezetéken hozták be, majd
vitték le a mérô elôtti megszakítóig, ez ré-
gebben is így volt és így is maradt. A fogyasz-
tásmérôktôl az elmenô, mért fogyasztói ve-
zetékek eredetileg alumíniumból voltak és
1. ábra:
azokat meg is hagyták, ezek mentek fel a
A kiégett
szekrény felsô részén lévô kismegszakítók- mérőszekrény,
hoz, ahonnan már rézvezetôk alkották a ház 1 balra és jobbra
áramköreit. A tûzkakas hajnalban kukorékol- lent a mérők,
ta fel a lakókat. Ekkor már égett a fedett fent a kis-
garázs és a tároló, szerencsére a tûzoltók megszakítók.
gyorsan kiértek és a házat

II-III.
megmentették, azonban a
kár így is tetemes. 2
A vizsgálat során megál-
lapítható volt, hogy a gyul-
ladás a kismegszakítók ré-
szén keletkezett, tehát a
2. ábra
mért szakaszon (1. kép). A
A baloldali mérő bemeneti
mérôk kimeneti sorkapcsa- kapcsainál kiolvadt az
inál érdekes olvadások vol- alumíniumvezeték, ezeken
tak megfigyelhetôk. a helyeken a réz is megolvadt
Mindhárom fázisnál a az ívhatásra.
réztömb megolvadt. Ezek-
3. ábra
be alumíniumvezetôk vol-
A baloldali mérőtől
tak bekötve és amikor a ki- a kismegszakítókhoz menő
alakult lánghatás miatt az alumíniumvezeték sokeres
alumínium elkezdett kiol- rézvezeték hosszabbítása.
vadni a sorkapocsból, akkor a még feszültség
alatt lévô vezetékeknél ívhúzások alakultak ki, 4. ábra
amely a rezet is megolvasztotta (2. kép). A rézvezeték aluval való össze-
kötési helyén a réz az aluval
A mérôtôl a kismegszakítókhoz a régi alu-
együtt megolvadt.
míniumvezetékek mentek fel, a nullázó ve-
zeték is alumínium volt, ami hosszításként
egy sokeres sodrott rézvezetéket kapott. Az
összekötési pont megolvadt, a réz az alumí-
niummal együtt egy jól látható zárlati for-
mációt alkotott (3–4. kép). A tûz elkerül-
hetô lett volna, ha azt az összesen 4 méter
aluvezetéket rézvezetékre cserélik a felújí- 3 4

IV.
 tűzvédelem
Elfeledett vezetôk
V.
5. ábra
A konyhai sarok:
a lógó vezetékek
az újak, a régiek
falba süllyesz-
tettek, a sarokban
a régi kötődoboz,
ahonnan
a tűz kiindult.
táskor, ahogy ezt a szakma szabályai szerint is
tenni kellett volna. A teljes munkához képest
ez sem munkaórában, sem kiadásban nem
lett volna akkora többlet, hogy arányos legyen
az elôállt kockázattal. Vélhetôen a gyulladás
megelôzhetô lett volna az ívhibakészülék be-
építésével is. A hibás csomóponti melegedés
vége felé kialakuló apró ívek a védelemmel
észlelhetôk, és a folyamat még az elôtt meg-
állítható, hogy a szigetelés meggyullad.
Régi és új áramkörök együtt
A helyzet annyiban hasonló az elôzôhöz, hogy
itt is volt egy korábbi tulajdonos, aki több évti-
zeddel ezelôtt a lakás hálózatát kialakíttatta,
majd az új vevô a beköltözésekor átalakíttatta a
régit. A munkák során a régi hálózat nem lett
elbontva, hanem azzal párhuzamosan került
kialakításra az új – egy új mérôvel. Érdekes
8 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2023. 3.
energetika hírek szabványok
5 6
módon a régi mérôt a szolgáltató nem szerelte
le, mindez egy fogyasztási helyen…
A lakó a tél beálltával elkezdett fûteni. A
gáz ára megemelkedett, így kézenfekvô meg-
oldásként a villanyfûtés került elôtérbe. Vett
egy ventilátoros melegítôt, azt bedugta az ad-
dig nem használt régi dugaszolóaljzatba és az
mûködött. Aztán bement a fürdôbe, ahol ké-
sôbb elment a világítás, ekkor kijött és látta,
hogy kigyulladt a konyha egyik sarka (5. kép).
A tûzvizsgálat során megállapítható volt,
hogy a kiégett konyhában semmilyen elektro-
mos vagy gázkészülék nem volt használatban,
a legtöbb még csatlakoztatva sem volt.
Ugyanakkor a szobával határos falsarokban, a
födémhez közel lévô fali kötôdobozban ren-
dellenes olvadási nyomok voltak az egyik régi
vezetékkötésnél. A régi, már nem használt, de
le nem szerelt mérôtôl ide érkezô vezetékre
áttekintô táblázat áttekintô alapján biztonság
voltak rákötve (sodrott kötésekkel) a régi vé-
kony keresztmetszetû rézvezetôk, még az alu
korszak elôtti idôkbôl (6-7. kép). Ezek egyike
ment a fal túloldalán lévô dugaszolóaljzatba,
ahova a melegítôt csatlakoztatták. A rossz csat-
lakozásnál a megnövekedett áram hatására
létrejött melegedés elôbb meggyújtotta a szi-
getelést, majd szétolvadt a csatlakozás is. A
lakó nem villamos szakemberként nem mérte
fel, hogy a régi hálózat részeit nem szabad
használnia, így túlterhelnie sem. A mérô és az
ott lévô biztosítékok olyan mértékben sérültek
a tûzben, hogy eredeti állapotuk már nem volt
megállapítható. Az, hogy a már mért részen
miért volt összekötve az új és a régi hálózat,
nem derült ki. Ha a felújítást végzô személy a
régi vezetékeket, szerelvényeket és a mérôt
eltávolítja, akkor a hibás összekötés elkerül-
hetô lett volna. Ugyancsak megelôzhetô lett
biztonságtechnika vezérléstechnika

HIRDETÉS
VI-VII.

7
6-7. ábra
A kötődobozban a
sorkapocsba érkező vezetékek
közül két sokeres, eltérő
keresztmetszetű, egy
harmadik tömör, ezek
részben egymással
összecsavarva.

volna a kár, ha a rendszerbe áramvédelmi készülék kerül beépítésre,

hiszen a régi vezetékek miatt kialakult szivárgó áram hatására a vé-
delem azonnal tette volna a dolgát és mindaddig, amíg teljesen nem
választják le a régi rendszert az újról, nem engedte volna visszakap-
csolni.

Összefoglalva
Felújításkor, átalakításkor egyedileg mérlegelni kell, hogy a meglévô
hálózati elemekbôl melyeket érdemes megtartani és melyeket kell
leválasztani. A már szükségtelen elemeket el kell távolítani, vagyis ki
kell húzni a vezetékeket a védôcsôbôl, le kell szerelni, az MM-fal-
vezetékeket annyira vissza kell vágni, hogy ismételt rákötésre ne
legyen lehetôség. Az új elôírásokat is betartva egy ingatlan megvé-
telekor ragaszkodni kell az áramvédô készülék meglétéhez (persze
ki tudja, jól van-e bekötve, minden áramkört figyel-e?), ezt villany-
szerelôvel érdemes ellenôriztetni, vagy felülvizsgálati véleményt
kell kérni. A felülvizsgálat természetesen tartalmazhat hibákat is,
azok ismeretében is megvehetjük az ingatlant, de akkor már nekünk
kell a hibákat kijavíttatnunk.
 energetika
író: Hárfás Zsolt
atomenergetikai szakértô
Tények
és kihívások
A tavaly kirobbant orosz-ukrán háború tovább súlyosbította a 2021-ben
kezdôdött európai energiaválságot. Ennek következményeként a drámai
energiaárak mellett áram- és gázhiánnyal is szembesült Európa. Egyes
európai országok, iparágak és a háztartási fogyasztók is energiamegtakarí-
tási intézkedéseket voltak kénytelenek foganatosítani az energiaszámlák
csökkentése érdekében. Emiatt a MAVIR elôzetes adatai szerint 2022-ben
mintegy 2,5 százalékkal volt alacsonyabb a villamosenergia-fogyasztás,
mint 2021-ben. Ebben nem szerepelnek a háztartási méretû naperômûvek,
hiszen ezekkel kapcsolatban nincsenek hitelesen mért adatok.
Mindeközben a hazai rendszer már most is számos kihívással szembesül,
amelyek a jövôben súlyosbodni fognak. Nézzük meg, mirôl van szó!
10 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2023. 3.
A hazai
villamosenergia-termelés
összetétele
Tavaly a hazai villamosenergia-termelés ren-
díthetetlen pillére továbbra is a Paksi Atom-
erômû volt, hiszen éves szinten 15,81 TWh
villamos energiát termelt, amely 47 száza-
lékos termelési részaránynak felel meg. Ez
az érték lehetett volna nagyobb is, de nem
lett, ugyanis a paksi blokkok teljesítményét
több alkalommal azért kellett csökkenteni,
mert például az alacsonyabb rendszerter-
helés mellett éppen jobban sütött a nap és
fújt a szél, a nap- és szélerômûvek megter-
melt áramát viszont kötelezôen át kellett
venni.
A hazai éves fogyasztásból az import rész-
aránya ellátás- és nemzetbiztonsági szem-
pontból továbbra is nagyon magas, 26 szá-
zalék volt. Az is látható, hogy Paks mellett
megkerülhetetlen szerepet töltött be a
szénbôl és gázból termelt áram is, hiszen
ezek részaránya 9,6, illetve 26 százalék
volt. Mindezek mellett a hazai termelésbôl
az ipari méretû naperômûvek 2525 MW
és a szélerômûvek 323 MW beépített ka-
pacitás révén 9,13, illetve 1,74 százalékkal
részesedtek (1. ábra).
Ha klímavédelmi szempontból vizsgáljuk
a hazai villamosenergia-termelést, akkor azt
mondhatjuk, hogy Magyarország már most
is zöldebb, mint Németország, hiszen 2022-
ben a klímabarát (megújuló+atom) villa-
mosenergia-termelés részaránya hazánk-
ban 64, Németországban viszont csak 56,5
 I.
százalék volt! Ez a különbség pedig a jövô-
ben még nagyobb lehet.

2009-2022
Mínusz 2,5 százalék
A tavalyi év elsô félévében még 0,7 százalé-
kos fogyasztásnövekedés volt látható, azon-
ban az év második felében a magas energia-
árak és az új rezsiszabályok bevezetése miatt a hazai villamosenergia-fogyasztás összetétele
jelentôsebb csökkenés következett be 2021 forrásadatok: MAVIR
hasonló idôszakaihoz képest. Ennek ered-
ményeképpen az elôzetes adatokból az lát-
szik, hogy 2022-ben – az egész évet tekintve
– 2,5 százalékkal csökkent az éves áramfo-
gyasztás az elôzô, 2021-es évhez képest.
2022-ben bruttó 45,76 TWh villamos
energiát fogyasztottunk a 2021. évi 46,92
TWh-val szemben. A valós fogyasztásnö-
vekedés még nagyobb lehetett, hiszen ha-
zánkban a beépített napelemes háztartási
termelôegységek adatai közvetlenül nem je-
lennek meg a rendszeradatokban, miköz-
ben e kisméretû termelôk beépített kapaci-
tása tavaly év végére elérte az 1480 MW
értéket. Átlagos termelési értékkel becsülve
a háztartási naperômûvek mintegy 1,6 TWh
villamos energiát termeltek, amely el is
fogyott. Összességében tehát a fogyasztás
47,4 TWh körül alakulhatott.

A tavalyi csúcs 7396 MW volt

2022. január 25-én 17 óra 15 perc körül
újabb, történelmi hazai rendszerterhelési
csúcs született 7396 MW (15 perces) érté-
ken, amelybôl az import 2851 MW volt (2.
ábra). Itt érdemes megjegyezni, hogy a Paks
II. Atomerômû beépített kapacitása csak
2400 MW lesz! Azoknak, akiknek kételye

beépített
lenne a Paks II. Atomerômû létjogosultságát
illetôen, álljon itt egy meggyôzô adat!
A MAVIR (15 perces) adatai alapján az új

történelmi csúcs idôszakában a Paksi Atom-
erômû 2052 MW teljesítményt biztosított. A
szélerômûvek a történelmi csúcs idején 86
MW teljesítményt adtak a beépített mintegy
325 MW-ból, a naperômûvek pedig 0,03
MW-ot biztosítottak a rendszer számára, mi-
közben az ipari méretû naperômûvek beépí-
tett teljesítménye – a csúcs idején – már kö-
zel 1800 MW volt. A háztartási méretû nap-
elemek nem állhattak rendelkezésre délután
negyed hatkor – 16:33-kor volt napnyugta –,
abban az idôszakban, amikor egyébként is
nagyon megugrik a fogyasztás.
Sokkoló import adatok
Az abszolút villamosenergia-import csúcs
2022. november 23-án 16 óra 45 perc kör-
nyékén 3335 MW volt, amely az adott rend-
szerterheléshez (6532 MW) viszonyítva
közel 51 százalékos importrészarányt jelen-
kapacitás felett
Érdekességképpen elmondható, hogy tavaly a Paks Atomerômû teljesítménye
12 669 negyedórás idôszakban meghaladta a beépített kapacitását.
Ez úgy lehetséges, hogy a paksi négy blokk névleges teljesítménye
a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetôen nem 2000, hanem 2027 MW.
Az egyes blokkok hatásfoka a hûtôvíz hômérsékletének függvényében változik.
Jelen esetben a hidegebb hûtôvíz jobb hatásfokot
és ennek köszönhetôen nagyobb teljesítményt biztosított.
tett! Az importrészarány tekintetében az ta a 40 százalékot. Az import roppant magas
abszolút csúcs egyébként 2020. augusztus részaránya már most is súlyos ellátásbizton-
12-én 20 óra 15 perc körül született, hiszen sági kockázatokat is hordoz.
ekkor a hazai fogyasztás maradéktalan kielé-
gítéséhez szükséges villamos energia 58 Növekvô naperômûvi
százaléka külföldrôl érkezett! Tavaly összes- kapacitások
ségében 3269 olyan negyedórás idôszak Magyarországon folyamatosan növekszik a
volt, amikor az import részaránya meghalad- villamosenergia-rendszerbe betápláló nap-

2023. 3. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

11
 energetika hírek szabványok áttekintô táblázat áttekintô alapján biztonságtechnika

Tények és kihívások

II.
erômûvek száma. Tavaly december végi ada-
tok szerint a beépített kapacitások értéke már
csaknem 2525 MW volt! Ezzel kapcsolat-
ban azonban nem lehet elégszer hangsúlyoz-
ni, hogy a naperômûvek termelése napszak- tavalyi
rendszerterhelési
tól és idôjárástól függôen állandóan változik,
ami megmutatkozik abban is, hogy a tavalyi
évben e megújuló energiaforrás teljesítménye
a nettó adatok alapján 0 és 1859 MW között csúcs
folyamatosan változott. Éves szinten az átlag-
teljesítményük 352 MW volt (3. ábra).

Szélerômûvek
helyzete
Az idôjárásfüggô megújulók fontosak, de
nem elégségesek. A szélerômûvek teljesítmé-
nyét – a naperômûvekhez hasonlóan – nem
lehet összehasonlítani egy atomerômû telje-
sítményével, azaz 1 MW szélerômûvi kapa-
citás nem egyenlô 1 MW atomerômûvi ka-
pacitással. Amíg az atomerômûvek folyama-
tosan, télen-nyáron, éjjel-nappal képesek az
áramtermelésre, a szélerômûvek termelése
az idôjárás, a napszak és az évszakok függvé-
nyében folyamatosan változik nemcsak nap-
ról napra, hanem évrôl évre is. Jó példa erre
az, hogy például 2021-ben az Európai
Unióban 15 000 MW-tal növekedett a szé-
lerômûvi kapacitás 2020-hoz képest, de ettôl új csúcs
függetlenül a szélerômûvek termelése nem-
hogy nôtt volna, hanem csökkent. A szé-
7396 MW
lenergia nagyobb mértékû fejlesztése tekinte-
tében a hazai lehetôségek korlátozottak. Mi
sem bizonyítja ezt jobban, ha megvizsgáljuk a
3. ábra
hazai szélerômûvek – beépített kapacitás 323
A hazai naperőművek aktuális
MW – tavalyi termelését, amely hektikusan teljesítményének (MW) megoszlása
változott (4. ábra). Az ábrán jól látható, hogy negyedórás adatok alapján 2022.
a hazai szélerômûvek termelése egész évben január-december között.
– 0 és 290,7 MW között – változott. Még
elgondolkodtatóbb a helyzet, ha rendszer- 4. ábra
szinten vizsgáljuk a szerepüket, hiszen tavaly A hazai szélerőművek aktuális
2536 olyan különbözô negyedórás idôszak teljesítményének (MW) megoszlása
volt, amikor a hazai szélerômûvek önfogyasz- negyedórás adatok alapján 2022.
január-december között.
tása magasabb volt, mint a termelése. Mindez
Forrásadat: MAVIR
azt jelenti, hogy összességében 26 napnyi

idôszakban a hazai szélerômûvek a villamo-
senergia-rendszerben termelôk helyett fo-
gyasztóként jelentek meg, hiszen az önfo-
gyasztásuk (segédberendezések, hozzájuk
tartozó infrastruktúrák villamos energiával
való ellátása) nagyobb volt, mint az aktuális
termelésük.
III-IV.
Ma a súlyos európai energiakrízis közepette
nemzeti érdek a hazai villamosenergia-terme-
lés növelése a kockázatokat hordozó áram-
import minimalizálása érdekében. Ennek ré-
szeként indokolt lehet a hazai szélerômûvek
telepítési lehetôségének felülvizsgálata.
Ugyanakkor a vizsgálat során számos té-
nyezôt kell figyelembe venni. Mûszaki szem-

12 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2023. 3.

technika vezérléstechnika
a tavalyi rendszerterhelési
csúcs pillanata
ábra: Hárfás Zsolt
pontból a legfontosabb tényezô, hogy a szé-
lerômûveknek sokkal hektikusabb a termelése,
mint a naperômûveknek. Ez pedig jelentôs
rendszerszabályozási feladatokat generál,
hiszen például szélcsendesebb idôszakokban
HIRDETÉS
többlettartalék-kapacitások meglétére van
szükség, ami többletköltséget igényel. Emellett
fontos felmérni a szükséges hálózatfejlesztési
feladatokat is.
Ha reálisan vizsgáljuk a szélerômûvek hazai
lehetôségeit, akkor azt mondhatjuk, hogy a leg-
jobb adottságú helyeken már üzemelnek szé-
lerômûvek, ami azt is jelenti, hogy újbóli en-
gedélyezés esetében is nagyjából ott épülhet-
nének újabb szélerômûvek, ahol most is üze-
melnek. Mindezek mellett a jogalkotónak to-
vábbi környezetvédelmi, fenntarthatósági, zaj-
védelmi, tájvédelmi és egyéb szempontot is
mérlegelnie kell.
Jövôbeli kihívások
Magyarország már most is nagy kihívásokkal
szembesül, amelyek a jövôben súlyosbodhat-
nak. Az ország újra iparosítása, e-mobilitás és
a hôszivattyús rendszerek, illetve az elektro-
mos fûtés elterjedésével az igények nagymér-
tékben növekedni fognak, amelyeket télen-
nyáron és éjjel-nappal ki kell tudni majd elégí-
teni. A 2030-as évekre a villamosenergia-igény
akár a másfélszeresére is növekedhet hazánkban.
Európában most is kapacitáshiánnyal szem-
besülünk, amely a jövôben még drámaibb le-
het, hiszen döntôen klímavédelmi okok és a
meglévô erômûvek elöregedése miatt hatalmas
fosszilis kapacitás eshet ki termelésbôl, miköz-
ben minden országban jelentôs igénynöveke-
dés várható, ez pedig jelentôsen szûkítheti az
import lehetôségét. A céljainkat az szolgálja a
legjobban, ha a villamos energia döntô részét
hazai erômûvek termelik meg. Ehhez szüksé-
ges a Paks II. Atomerômû két VVER-1200
típusú blokkjának mihamarabbi, legbiztonságo-
sabb módon történô megépítése, a Paksi Atom-
erômû további üzemidô-hosszabbítása mellett
a megújulók, döntôen a naperômûvek jelentôs
fejlesztése.
Természetesen mindezek mellett a hálózati
fejlesztések is elengedhetetlenek. Sôt, koráb-
ban már többször beszéltem arról, hogy Ma-
gyarországnak középtávon szükség lehet a
„Paks III-ra”, azaz egy új telephelyen újabb
atomerômûvi blokk vagy blokkok építésére is.
Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy
Magyarország számára egy olyan egészséges
energiamix elérése a cél, amely egyaránt fi-
gyelembe veszi az egyes villamosenergia-ter-
melési módok sajátosságait az ellátásbiztonsá-
gi, a versenyképességi és a klímavédelmi célok
egyidejû teljesülése mellett. A hazai fogyasz-
tóknak éjjel-nappal, télen-nyáron szükségük
van villamos energiára, éppen ezért létkérdés
a hazai ellátásbiztonságot garantálni képes erô-
mûvi kapacitások létesítése az importszükség-
let minimalizálása érdekében.
hírek, újdonságok
Új Siemens 3WA légmegszakító
A Siemens új 3WA légmegszakítói megfelelnek az összes kisfeszültségû energiaelosztási követelmé-
nynek a digitális környezetekben. Akár 10 százalékos feszültségingadozást is képesek kezelni, meg-
bízhatóan megelôzve a téves kioldásokat és meghibásodásokat, így nagyfokú megbízhatóságot kí-
nálnak az elosztott energiarendszerekben. Támogatják a szoftveralapú tervezést és kivitelezést, a di-
gitális tesztelést és felügyeletet, valamint az automatizálási és IoT-rendszerekbe való zökkenômentes
integrációt. A frissítések most elôször teljes mértékben digitálisan végezhetôk el. A Switched Et-
hernet funkció lehetôvé teszi több kommunikációs protokoll, például a Profinet és a Modbus TCP
egyidejû használatát, így a felhasználók kihasználhatják a gyors és hatékony adatátvitel által nyújtott
elônyöket. A 3WA légmegszakítók három méretben, 630 és 6300 A közötti névleges áramértékkel
kaphatók váltakozó áramú alkalmazásokhoz, valamint egy méretben, 1000, 2000 és 4000 A névle-
ges áramértékkel egyenáramú alkalmazásokhoz.

Új, wifis kezelés a Raptor 8/15 kA (max. 23 kVA)

primer nyomatóhoz a C+D Automatika Kft.-től
A sikeres nagyáramú primer nyomatás egyik titka a mérôkábelek, illetve a mérôkör impedanciájának
minimalizálása. Ennek érdekében a nyomatót a tesztelendô berendezés közvetlen közelében kell el-
helyezni, ahol azonban a kezelô személynek esetleg már nem jut elegendô hely, vagy biztonsági
szempontból számára már problémás a túlzott közelség. Egy új, a kábel csatlakozójához rögzíthetô
wifi-adapter beiktatásával a Raptor nagyobb, 10–15 méteres távolságról, peer-to-peer wifi-kapcsolat
útján irányítható egy Windows-os tableten futó program segítségével, mely jól támogatja a Raptorba
gyárilag beépített számos mérést, alkalmazást: primer áramnyomatás, túláram, relé- és (kis)megszakí-
tó-vizsgálat, melegedésvizsgálat tartós, nagy árammal, áramváltóknál: áttétel, burden, feszültségáttétel
és fázistolás, feszültségváltóknál: burden és fázistolás, Rogowski áramváltó, teljesítménytranszformá-
tor, visszakapcsoló (recloser), szakaszoló, kapcsolóberendezések, védelmek, áramváltó mágnesezési
görbe és könyökpont. Opciós kiegészítôkkel AC nagyfeszültségû (1 és 2 kV) mérés, valamint (pl. al-
állomásokon) lépés- és érintésifeszültség mérés, földelôháló-ellenôrzés is lehetséges.

szigetüzemű napelemrendszer
melegvízkészítésre
A Fothermo napelemes bojlerek képesek használati melegvizet elôállítani 100%-ban megújuló ener-
gia felhasználásával. A bojler közvetlenül a napelemekbôl nyert egyenáramot hasznosítja a mûkö-
déséhez. Ha a víz hômérséklete a beállított minimum hôfok alá csökken, automatikusan elindul a
melegítés. Napelemes termelés esetén zavartalanul mûködik a melegvízkészítés. Rossz idô esetén,
amikor alacsony a napelemek termelése, vagy sötétedés után, akkumulátorról vagy hálózatról – táp-
egység közbeiktatásával – is üzemeltethetô a készülék. Áramszolgáltatói engedélyeztetésre nincs
szükség. Elérhetô kiszerelések: 10 l-es készülék lakóautókhoz, 30–80 l-es bojler nyaralókba és 1-2
fôs háztartásokba, illetve a nagyobb háztartásokba 200–300 l-es típus is várható májustól. A nape-
lemes vízmelegítés eszközigénye: fotovoltaikus bojler, napelemek, MC4 csatlakozók, napelemtar-
tó-szerkezet, tápegység, DC-doboz, flexi tömlô.
A telepítés egyszerûen, plug&play módon kivitelezhetô. A bojler közvetlenül csatlakozik a napele-
mekhez, így nem csak a használat, de a telepítés is rendkívül egyszerû. Bôvebb információk a
Wagner Solar Hungária Kft. munkatársaitól kérhetôk.
 szabványok
író: Rátai Attila
villamosmérnök, mûszaki felügyelô

MSZ HD 60364
Kisfeszültségû villamos berendezések II.
A január-februári lapszámban kezdtük meg az MSZ HD 60364-1:2009 A villamos szerkezet
ismertetését. A szabvány az egész 60364 sorozat gerincének kiválasztásával kapcsolatos
általános elôírások
tekinthetô, amit a többi lap tesz teljessé. A szabályok a személyek, (MSZ HD 60364-5-51… 54)
állatok és vagyontárgyak biztonságát biztosítják azokkal a veszélyekkel Minden kiválasztott villamos szerkezet jel-
és károsodásokkal szemben, amelyek a villamos berendezések lemzôi feleljenek meg azon értékeknek és
rendeltetésszerû használata során felléphetnek, továbbá biztosítják ezen feltételeknek, amelyeken a villamos beren-
dezés tervezése alapul. A kép puzzle-da-
berendezések megfelelô mûködését. rabkákból áll, mindegyik darabnak illesz-
kednie kell (1. ábra).

Létesítési feltételek
A villamos szerkezetek kiválasztásánál
a következôket kell figyelembe venni:
• biztonsággal ellenálljon a beszerelése
helyére jellemzô igénybevételeknek és
környezeti feltételeknek, amelyeknek
ki lehet téve,
• kell-e kiegészítô védelem, hogy ez
teljesüljön (tokozás, MSZ
HD 60364-4-41 B, C melléklet)

A villamos berendezés szerelése

és ellenôrzése – szerelés
• Szakszerû munka (szakképzett által
végzett és/vagy szakképzett által
irányított) és a szerkezetek gyártói
utasítás szerinti szerelése.
• A villamos szerkezetek meghatározott
jellemzôit a szerelés során nem szabad
lerontani (IP védetts., tokozás elhagyása).
• A vezetôk azonosítása: IEC 60446-nak,
csatlakozókapcsok azonosítása, ha
szükséges EN 60445 szerint – mindkét
szabvány vissza van vonva.
• A vezetôk közötti, valamint a vezetôk és
más villamos szerkezetek közötti csatla-
kozásokat úgy kell elkészíteni, hogy

16 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2023. 3.


64-1:2009
az érintkezés biztonságos és megbízható
legyen (sodrott kötés, egy kapocs egy
vezetô, amire készült).
• Minden villamos szerkezetet oly módon
kell beszerelni, hogy a tervezett
hôleadási feltételek ne romoljanak –
MSZ HD 60364-4-42.
• Nagymértékû melegedést vagy villamos
ívet okozó villamos készüléket kell
elhelyezni, vagy védeni, hogy:
– környezetében lévô anyagok
meggyulladásának kockázata a lehetô
legkisebb legyen.
– bármilyen hozzáférhetô részének
hômérséklete, ha személyek sérülését
okozhatja, azokat a részeket úgy kell
elhelyezni, vagy úgy kell védeni, hogy a
véletlen érintés meg legyen akadályozva
– MSZ HD 60364-4-42.
• Figyelmeztetô táblák és/vagy feliratok alk.
• HD 60364 sorozat szabályaihoz képest
való eltérés esetén (új anyagok,
találmányok, módszerek) a berendezés
így kialakult biztonsági fokozata nem
lehet kisebb, mint amit a HD 60364
sorozat alkalmazása biztosítana.
• Változás vagy bôvítés esetén, amennyi-
ben terhelésnövekedés várható:
– névleges értékei és állapota megfelel-e
a megváltozott körülményeknek,
– az alkalmazott védelmi módhoz
szükség van-e földelôberendezésre és
egyenpotenciálú összekötésre, illetve
ezek kielégítôek-e.
Elsô ellenôrzés
MSZ HD 60364-6:2017
A villamos berendezést az MSZ HD 60364
sorozatnak való megfelelôségét méréssel
és megtekintéssel ellenôrizni kell:
• üzembe helyezésük elôtt,
• bármilyen jelentôs módosításuk után.
Idôszakos ellenôrzés
Minden villamos berendezésen
idôszakos ellenôrzést ajánlatos végezni:
I.
a villamos berendezés és villamos
szerkezetek összehangolása
káros hatások
megakadályozása
A villamos szerkezet nem lehet káros hatással más villamos szerkezetekre,
nem ronthatja le a táplálást normálüzemben, kapcsolási mûveleteket
is beleértve. A következô jellemzôket lehet figyelembe venni többek között:
• teljesítmény (Pbe, Pe, n),
• indítási áram,
• aszimmetrikus terhelés,
• felharmonikusok (LED-es lámpák tápegységei),
• a berendezésben lévô szerkezet által keltett tranziens túlfeszültségek.
• 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet – ÉV,
• 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet – VBF,
• 54/2014 (XII. 5) BM rendelet – EBF.
Általános jellemzôk elemzése
A villamos berendezés következô jellemzôi-
nek elemzését kell elvégezni a hivatkozott
fejezetek szerint:
• a villamos berendezés tervezett
használatának célja, általános szerkezeti
felépítése és a táplálása,
• a várható külsô hatások, amelyeknek ki
lesz téve,
• a villamos szerkezeteinek
összeférhetôsége,
• karbantarthatósága.
Célok, táplálások
és szerkezeti felépítés
A legnagyobb felhasználói igény
és az egyidejûség meghatározása.
Vezetôelrendezés
és a rendszer földelése
• TN, TT, IT rendszerek leírása,
• egy vagy több egyidejû tápforrású
rendszerek (több tápforrásnál tilos
a csillagpontokat közvetlenül földelni),
• egyen vagy váltakozóáramú rendszerek
(PEL, PEM),
• fázisok száma,
 szabványok
MSZ HD 60364-1:2009 Kisfeszültségû villamos berendezések II.
• PE+N-, PEN-, PE-vezetô,
• csillag, delta kapcsolás,
• váltakozóáramú rendszereknél
fázisszög (0, 180, 90, 120).
Több tápforrású TN-rendszerek –
egyszerre üzemelnek a tápforrások
TN-rendszer részét alkotó, nem megfelelôen
kialakított berendezés esetében az üzemi áram
egy része nem a tervezett útvonalon folyhat.
Ez a következô problémákhoz vezethet: tûz,
korrózió, elektromágneses zavarok.
Megoldás:
• A transzformátor nullapontját vagy a
generátor csillagpontját tilos közvetlenül
földelni.
• A transzformátor nullapontjait vagy a
generátor csillagpontjait összekötô vezetô
szigetelt legyen. Bár ennek a vezetônek a
rendeltetése hasonló a PEN-vezetôjéhez,
a fogyasztókészülékekhez
csatlakoztatni tilos.
• A tápforrások összekötött nullapontjai és
a PE-vezetô között csak egy csatlakozást
kell készíteni. A csatlakoztatást a
fôkapcsolószekrényben kell elhelyezni.
• A PE-vezetôt a villamos berendezésben
lehet földelni.
Több tápforrású TT-rendszerek
TN-rendszer részét alkotó, nem megfele-
lôen kialakított berendezés esetében az üze-
mi áram egy része nem a tervezett útvonalon
folyhat. Ez a következô problémákhoz vezet-
het: tûz, korrózió, elektromágneses zavarok.
Megoldás:
• A transzformátor nullapontját vagy
a generátor csillagpontját tilos
közvetlenül földelni.
• A transzformátor nullapontjait vagy a
generátor csillagpontjait összekötô vezetô
szigetelt legyen. Bár ennek a vezetônek a
rendeltetése hasonló a PEN-vezetôjéhez,
a fogyasztókészülékekhez csatlakoztatni
tilos. Erre figyelmeztetô feliratot kell
elhelyezni a vezetôn vagy annak
közelében.
• A tápforrások összekötött nullapontjai és
a PE-vezetô között csak egy csatlakozást
kell készíteni. A csatlakoztatást
a fôkapcsolószekrényben kell elhelyezni.
• A PE-vezetôt a villamos berendezésben
lehet földelni.
18 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2023. 3.
áttekintô táblázat áttekintô alapján
Táplálások – általános elôírások
A táplálások jellemzôit – formájuktól függetle-
nül –, meg kell adni a tartományukkal együtt,
ha ez lehetséges (számítással, méréssel, felmé-
réssel vagy vizsgálattal).
• Un (ha több van, összeset),
• I,
• f,
• Zs,
• Iz független,
• a villamos berendezés követelményeinek, áramkör meghibásodása esetén.
köztük a legnagyobb felhasználói igénynek
való megfelelés,
• tápponti túláramvédelmi
eszköz típusa és névleges értékei.
Ezeket külsô (szolgáltatói) táplálás és ma-
gántulajdonban lévô tápforrás esetén is meg
kell adni. Ezek a követelmények alkalmazha-
tók, attól függetlenül, hogy fô táplálásokról, a
biztonsági berendezések táplálásairól vagy
helyettesítô táplálásokról van szó.
A biztonsági berendezések és
helyettesítô rendszerek táplálása
(HD 60364-5-56)
A jogszabályok elôírhatják tûzvédelmi, tûze-
seti vagy hasonló célból az épületek vészki-
ürítését. Ennek céljából a hatóságok bizton-
sági berendezések alkalmazását írhatják elô.
Továbbá ezzel együtt vagy önmagában köte-
lezô lehet helyettesítô táplálás alkalmazása is.
A biztonsági berendezések és/vagy helyette-
sítô táplálás tápforrásainak jellemzôit külön
kell figyelembe venni. Az ilyen táplálások
meghatározó tulajdonságai az elôbb tárgyal-
tokon túl:
• kapacitás,
• megbízhatóság,
• névleges jellemzôk,
• átkapcsolási idôk,
• elôírt mûködés.
A HD 60364-1-ben a helyettesítô rendsze-
rekre nincs további külön követelmény.
A villamos berendezés
részekre bontása
Minden villamos berendezést, ha szükséges,
külön áramkörökre kell bontani ezek okai a
következôk lehetnek
• A hiba (zárlat) esetén fellépô veszély
elkerülésére, illetve, hogy hatás (pl.
lekapcsolás) a villamos berendezés lehetô
legkisebb tényleg szükséges részét érintse.
biztonságtechnika vezérléstechnika sz
• A biztonságos ellenôrzés, a vizsgálat,
karbantartás.
• Áramkör meghibásodásából származható
veszély elkerülésére világító áramkör
esetében. Pl. HD 60364-7-718: Egy ÁVK
csak egy világítási áramkört védhet. BD1
helyiségnél elég egy normál világítási
áramkör. (BD2-BD4) besorolású helyek
esetében a helyiség egy része sem
maradhat világítás nélkül bármelyik
• Az áram-védôkapcsoló szivárgó áramok
miatt lekapcsolásából (nem hiba miatti
PE-vezetô áram) adódó problémák
megelôzése.
• Elektromágneses zavarok hatásai
csökkenjenek.
• Leválasztott áramkör közvetett úton való
feszültség alá kerülésének
megakadályozása.
A villamos berendezésnek azon részeihez,
amelyeket külön kell vezérelni, külön elosz-
tóáramköröket kell alkalmazni úgy, hogy eze-
ket az áramköröket más áramkörök meghibá-
sodása ne befolyásolja.
A jellemzôk összeférhetôsége
Koordináció céljából elemezni kell a villamos
szerkezetek minden olyan jellemzôjét, amely
káros hatással lehet más villamos szerkezetek-
re vagy más funkciókra, vagy valószínûleg
hátrányosan befolyásolja a táplálást.
• Tranziens túlfeszültségek,
• feszültségcsökkenés,
• kiegyensúlyozatlan terhelések,
• gyorsan változó terhelések,
• indítási áramok,
• harmonikus áramok,
• egyenáramú visszacsatolás,
• nagyfrekvenciás zavar,
• földszivárgóáramok,
• kiegészítô földcsatlakozások
szükségessége,
• PE-vezetô nem hiba következtében
fellépô túlzott árama.
Elektromágneses összeférhetôség
(HD 60364-4-44)
Minden villamos szerkezetnek teljesítenie kell
a megfelelô elektromágneses összeférhetô-
séggel (EMC-vel) kapcsolatos követelménye-
ket és meg kell felelnie a vonatkozó EMC-
szabványoknak. A villamos berendezések

a szakmakörnyezet eszközeink
tervezôjének és kialakítójának meg kell fon-
tolni az indukált feszültségzavarok és elektro-
mágneses zavarok (EMI) csökkentésére vo-
natkozó megoldásokat.
Karbantarthatóság
El kell végezni a villamos berendezés terve-
zett élettartama alatt végrehajtandó szüksé-
ges karbantartás minôségével és gyakoriságá-
val kapcsolatos elemzést. Ennek elkészítésé-
nél HD 60364-4-6 lapjainak követelményei-
nek elôírásait, a karbantartás gyakoriságának
és módjának meghatározásánál a következô
szempontokat kell figyelembe venni.
• Ha a villamos berendezés üzemeltetéséért
hatóság is felelôs, azzal egyeztetni kell.
• Minden idôszakos ellenôrzés,
felülvizsgálat, karbantartás,
javítás azonnal
és biztonságosan elvégezhetô legyen.
• A védelmi módok hatékonysága nem
csökkenhet.
HIRDETÉS
• A villamos szerkezetek megbízhatósága
nem csökkenhet.
Biztonsági berendezések –
általános elôírások
A biztonsági elôírásokat és eszközöket sok-
szor nemzeti jogszabályok írják elô. Ilyen be-
rendezések lehetnek többek között:
• biztonsági világítás,
• tûzjelzô rendszerek,
• villamos berendezések tûzeseti önmûködô táplálás 0,15 s-on belül,
fogyasztók mûködtetésére,
• tûzoltó szivattyúk,
• biztonsági felvonók,
• füst- és hôkiszellôztetô szerkezetek,
• befúvó ventilátorok.
Biztonsági berendezésekhez a következô
tápforrásokat lehet használni:
• akkumulátorok,
• primer elemek,
• a normáltáplálástól független generátorok,
• a normáltáplálástól független külön
táphálózat HD 60364-5-55 556.4.4.
szakaszát.
Biztonsági berendezések
osztályba sorolása
Táplálás szerint:
• nem önmûködô, amelynek
az indítását kezelô végzi,
• vagy önmûködô, amelynek az indítása
független a kezelôtôl.
Átkapcsolási idô szerint:
• szünetmentes: önmûködô táplálás, amely
meghatározott feltételekkel folyamatos
táplálást biztosít az átmeneti állapotban,
pl. a feszültség vagy frekvencia változásai
idején,
• nagyon rövid szünetidejû:
• rövid szünetidejû:
önmûködô táplálás 0,5 s-on belül,
• közepes szünetidejû:
önmûködô táplálás 15 s-on belül,
• hosszú szünetidejû: önmûködô táplálás
15 s-nál hosszabb idô után.
Az üzemelés
folytonossága
Minden áramkör esetében elemzést kell vé-
gezni az üzemelés szükséges folytonosságá-
val kapcsolatban a berendezés tervezett élet-
tartama teljes idôtartamára. A következôket
kell megfontolni:
• a rendszerföldelés módját,
• a védelmi eszköz kiválasztását
a szelektivitás biztosítása céljából,
• az áramkörök számát,
• többszörös táplálást,
• monitoring eszközök használatát.
 áttekintő táblázat
falra szerelhető, váltakozó áramú, 3-fázisú, 22 k

Gyártó
elektromosautó
ABB ANAHEIM Circontrol Ele

Forgalmazó ABB Kft. Toyota Titán Kft. Swarco Traffic Hungaria Kft. Ele

Megnevezés, típus Terra AC W22-T-0 Anaheim PRO 22 MID eNext Park & eNext Elite AC

Származási ország Kína Kína Spanyolország Ma

Szabványmegfelelôségek, EN 61851-1, EN 61851-23, IEC 61851, DIN IEC/TS 61439-7 IEC 61851 (IEC 61851-1, EN
minôsítések EN 61000-6-2, EN 61000-6-3, IEC 61851-21-2), IEC 62196
EN 301 908-2, IEC 60529, (IEC 62196-1; IEC 62196-2),
IEC 60721-3-2: IE23, RoHS 2014/35/UE, LVD, 2014/30/UE, EMC

IP-védettség, IK-védettség IP54, IK08 IP55, IK10 IP54, IK10 IP5

Csatlakozás módja aljzatos fix kábel (7,5 m) aljzatos aljz

Azonosítás RFID (opcionális), RFID, applikáció, backend RFID RFI

Charger Sync applikáció
és webportal

Ethernet csatlakozási lehetôség igen, dupla RJ45 (opcionális) igen, LAN igen wifi

Kommunikáció típusa 3G/4G, Bluetooth, Ethernet (LAN), Modbus, OCPP, Micro-SIM, OCPP 1.5, OCPP 1.6J, MQ
MiFare, Modbus, wifi (WLAN) 4G modem, Android/iOS OCPP2.0, Jready,
applikáció, wifi, Bluetooth (BT), Modem 4G, 3G, GPRS, GSM
backend

OCPP kommunikáció igen igen igen nem

Statikus teljesítménykorlátozás igen igen igen ige

Beépített energiamenedzsment igen igen igen ige

Töltésengedélyezô bemenet igen igen igen nem

Beépített DC hibaáram-védelem igen igen igen ige

Egyéb integrált védelmek túláramvédelem, túlfeszvédelem (T3/D), STOP vészleállító gomb kismegszakító (32 A, 3P+N, C) túlá
földelési- és védôföldhiba-figyelés,
vészleállító száraz kontaktus

Fázisok száma 3 fázis 3 fázis 1 vagy 3 fázis 3 fá

Tömeg 3,53 kg 6 kg 4 kg 2,5

Méretek 320x195x110+33,3 mm 350x200x150 mm 315x335x200 mm 330

Garancia 2 év (+3 év opcionális) 2 év 2 év 3é

Magyarországi szerviz igen igen igen ige

Nettó listaár (22 kW, 3 fázisú) 811,16 EUR 449 000 Ft 231 000 Ft-tól 256

Megjegyzés Kiegészítô védelem típusa: Maximum 4 db készülék Nem szükséges külön B-típusú Wif
MCB és RCD A, vagy RCBO wifi-hálózatba köthetô, áramvédô-figyelô relé. Távindítás, kap
A típus, integrált távoli elérés így kisvállalatok és társasházak programozható töltés, beépített a fe
és távfelügyelet (TCP/IP), számára modern és (tulajdonosi) és dinamikus telje
MiD hiteles (opcionális). költséghatékony töltôpark töltésszabályozás, beépített ren
alakítható ki. hiteles fogyasztásmérô. din
ren
 A feltüntetett adatok a gyártók, illetve forgalmazók
által kitöltött adatlapon alapulnak. Valódiságukért az adatközlő viseli a felelősséget.
A jelenleg tapasztalható kiszámíthatatlan árfolyamváltozások miatt a feltüntetett árak
csak tájékoztató jellegűek.

ú, 22 kW-os

tó-töltőállomások
Elektro Profi Vállalkozási Kft. Fronius Gewiss Green'up

Elektro Profi Mobility Kft. Fronius értékesítési partnerek Gewiss Hungária Kft. Legrand Zrt.

AC Home Wattpilot Go, Home 22J GWJ3004W Green'up Premium Mode 3

Magyarország Ausztria Olaszország Franciaország

EN/IEC 61851-1 EN IEC 61851-1, EN IEC 61851-1, IEC 61851-1, 61851-22

EN 62752, EN 62196 EN 62752, EN 62196

MC

IP54, IK10 IP55, IK08 IP55, IK10 IP44, IK08

aljzatos aljzatos aljzatos aljzatos

RFID, kulcs applikáció vagy RFID RFID RFID

wifi igen, WLAN igen igen, LAN RJ45

MQTT, wifi WLAN, Acces Point, OCPP, Micro-SIM, Ethernet, wifi, Bluetooth
OCCP 1.6 J 4G modem, Android/iOS
applikáció, wifi, Bluetooth (BT),
backend

nem igen igen igen

igen igen igen igen

igen igen, Fronius vagy más gyártó inverterével is igen igen

nem nem igen igen

igen igen igen igen

túláram-, túlfeszültség-védelem fázis-, feszültség- fázis-, feszültségfigyelés, túlfeszültség

és földelésihiba-figyelés túlfeszültség-védelem és túláram- védelem

3 fázis 1 vagy 3 fázis 3 fázis 1 vagy 3 fázis

2,54 kg 1,6-2,3 kg 5 kg 4,15 kg

330x500x140 mm 287x155x109 mm 283x435x138 mm 365x295x140 mm

3 év 2 év 2 év 2 év

igen igen igen igen

256 061 Ft-tól 296 676 Ft 706 424 Ft 768 790 Ft

Wifi-kapcsolatra alkalmas okoseszközzel Smarter E Award 2022-es gyôztese, Akár falbasüllyeszthetô, Kétoldalas töltôk esetén oldalanként
, kapcsolodható a töltôre, melyen 3 db Wattpilot eszközig egykezes töltési lehetôség. 22 kW töltési teljesítmény.
a felhasználó szabadon állíthatja töltési terheléselosztás kiskereskedelmi
teljesítményét. Társasházi komplex rendszerekhez.
rendszerre is egyaránt alkalmas
dinamikus terhelésmenedzsment-
rendszerrel és elszámolással.
 áttekintő táblázat
falra szerelhető, váltakozó áramú, 3-fázis

Gyártó
elektromosau
Hager MENNEKES OB

Forgalmazó Hager Kft. Autó Széles Kft. eMobilitás üzletága OB

Megnevezés, típus XEV1K22T2 MENNEKES Amtron Compact 2.0 S OB

Származási ország Németország Németország Ma

Szabványmegfelelôségek, minôsítések EN IEC 61851-21-2, IEC 61851, DIN IEC/TS 61439-7 EN

EN 62479, EN IEC 63000

IP-védettség, IK-védettség IP55, IK10 IP54, IK10 IP6

Csatlakozás módja aljzatos fix kábel (7,5 m) fix

Azonosítás RFID (opcionális), kulcs RFID Az

(de
be
me
op

Ethernet csatlakozási lehetôség igen igen, LAN RJ45 ne

Kommunikáció típusa USB port, wifi, TIC Modbus, OCPP RS

OCPP kommunikáció igen igen ne

Statikus teljesítménykorlátozás igen igen ige

Beépített energiamenedzsment nem igen ne

Töltésengedélyezô bemenet igen igen ige

Beépített DC hibaáram-védelem igen igen ige

Egyéb integrált védelmek túláramvédelem STOP vészleállító gomb op

Fázisok száma 3 fázis 3 fázis 3f

Tömeg 8 kg 5 kg 6,1

Méretek 553,5x549x250,5 mm 400x220x180 mm 33

Garancia 5 év 2 év 2é

Magyarországi szerviz nem igen ige

Nettó listaár (22 kW, 3 fázisú) 617 522 Ft 439 000 Ft 27

Megjegyzés További kiegészítôk rendelhetôk A töltô oldalán lévô gomb megnyomásával Eg

(lábazat, töltôkábel, kábeltartó). az elektromos autó töltéséhez üzemmódot válthat: ké
1. tisztán napelemes töltés, (st
2. kombinált töltés (napelem + hálózat),
3. hálózatról töltés (másodlagos
mérô beépítése szükséges).

 3-fázisú, 22 kW-os

autó-töltőállomások
OBO Bettermann Schrack Technik GmbH SolarEdge Weidmüller GmbH.

OBO Bettermann Kft. Schrack Technik Kft. Wagner Solar Hungária Kft. Weidmüller Kereskedelmi Kft.

OBO ION Wallbox EMCIONP2PO SE-EVK22CRM-01 CH-W-S-A22-P-V

Magyarország Ausztria Izrael Németország

EN IEC 61851-1, EN IEC 62196-2 MSZ EN 61439-1, MSZ EN 61439-2, IEC 61851-1, EN 60664, EN 61439-1 IEC 61851-1, IEC 61851-21-2, IEC 62196-1,
MSZ EN 61851-1, MSZ EN 61851-21-2, IEC 62196-2, EN 50620, EN 301 489-1,
MSZ EN 62196-1, MSZ EN 62196-2 EN 301 908-1, EN 301 511, EN 300 328,
EN 300 330 v.2.1.1, EN 62368-1, EN 55011

IP66, IK08 IP54, IK10 IP54, IK08 IP54, IK10

fix kábel (5 m) aljzatos fix kábel fix kábel

Az alapkivitelben nincs RFID RFID applikáció, RFID/NFC

(de a töltésengedélyezô
bemeneten keresztül lehetséges
megvalósítani, külsô egységgel),
opcióként kulccsal

nem igen igen igen

RS485 Modbus-RTU protokollal GSM, 4G Modem, Ethernet, WLAN/LAN Modbus RTU, Modbus TCP,
Modbus TCP/IP OCPP 1.6 (J), Bluetooth Low Energy (BLE)

nem igen igen igen

igen (gyárilag 11 kW-ra állítva) igen igen igen

nem igen igen, SE inverterrel igen

igen igen nem igen

igen igen igen igen

opcióként túlfeszültség-védelemmel - automatikus teljesítménycsökkentés összehegedés észlelése,

túlmelegedés esetén hiba esetén leállás, maradékáram-
észlelés, túltöltésvédelem

3 fázis 1 vagy 3 fázis 1 vagy 3 fázis 3 fázis

6,13 kg 3,8 kg 7,8 kg 6,8 kg

330x300x127 mm 490x274x180 mm 643x240x142 mm 439x273x149 mm

2 év 2 év 3 év 1 év

igen igen igen nem

279 900 Ft (alapkivitel) 946 900 Ft 688 500 Ft 342 096 Ft

Egyszerû "plug&play" kivitel, Szükséges külsô hibaáram Beépített MID hitelesített fogy. LE kijelzés, 1- és 3-fázisú módban
készenlétifogyasztás-mentes védelem: A típus mérô, van RFID és MID mérô is üzemel, sorolható, integrált webszerver.
(stand-by). nélküli változat is, elérhetô
kábel nélküli aljzatos változat is.
 áttekintő alapján
író: Kruppa Attila
Elektromosautó-
kiválasztásánakAz elektromos jármûvek terjedésével egyre nagyobb az igény
a töltôpontokra. Cikkünkben áttekintjük, hogy melyek a kereskedelmi
forgalomban kapható – tehát elsôsorban a magáncélú felhasználásra
szánt – töltôk fontosabb mûszaki jellemzôi, és hogy a felhasználóknak
milyen szempontok alapján érdemes választani a kínálatból.
24 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2023. 3.
Az elmúlt években az elektromobilitás di-
namikus térhódításának lehetünk tanúi, és
ez – egyéb kategóriák, pl. kerékpárok, rol-
lerek mellett – az elektromos meghajtással
rendelkezô autók számának jelentôs növe-
kedésében nyilvánul meg. Jelenleg hozzá-
vetôlegesen 30 000 ilyen autó fut az uta-
kon, ami nem egészen 1%-a a hazai jármû-
állománynak, de ha a trendek tovább foly-
tatódnak, akkor részarányuk rendkívül erô-
teljes növekedésére számíthatunk.
Ezeket a jármûveket beépített akkumu-
látorokban tárolt elektromos energia hajtja,
az akkumulátorokat pedig rendszeresen
tölteni kell. Ehhez értelemszerûen olyan
töltôpontokra, illetve töltôpontokból kiala-
kított hálózatra van szükség, ahol a jármû-
vek töltése az adott helyen felmerülô igé-
nyeknek megfelelôen elvégezhetô. A „fel-
merülô igények” említése azért lényeges,
mert más-más igények jelennek meg a
különbözô helyeken létesített töltési ponto-
kon. A közterületi töltôpontoknál például
jogos elvárás, hogy viszonylag rövid idô
alatt lehessen tölteni a jármûveket, lehetô-
ség legyen a töltôpontok távfelügyeletére
és a felhasználói jogosultság ellenôrzésére.
Ugyanakkor otthoni töltésnél az idôté-
nyezônek kisebb a jelentôsége, a felhasz-
nálói jogosultság korlátozása pedig gyakran
szükségtelen.
A töltôpontok kiválasztásának szem-
pontjai tehát eltérôek annak függvényé-
ben, hogy milyen célra szeretnénk azokat
használni. Mielôtt azonban részletekbe
 főkép:
az elektromos járművek
töltőkábelének
Type 2-es csatlakozója.

illesztési felületet biztosítanak a villamos há-

lózat és a jármû (a jármûben elhelyezett töl-
tô) között annak érdekében, hogy a töltés
folyamata biztonságosan, optimalizálva és az
igényekhez igazítva legyen elvégezhetô. A
felhasználók szempontjából azonban érdek-
telenek ezek a részletek, számukra ezek az
eszközök – a töltési módtól függetlenül – a

ó-töltôk
jármûvek töltésére szolgálnak, és így joggal
nevezhetôek egyszerûen töltônek.
Ezt követôen tekintsük át a töltôknek azokat
a fontosabb jellemzôit, amelyek magáncélú
felhasználás szempontjából meghatározóak.

ak szempontjai
bocsátkoznánk, tekintsük át röviden, hogy
mi is az a töltôpont, milyen fajtái léteznek.
A töltôk fajtái
Annak érdekében, hogy az elektromos jár-
mûvek töltése a jármûvek, illetve a töltô-
látorok töltésére szolgáló egyenárammá ala-
kítjuk. Ilyen átalakítás azonban csak a Mode
4-es töltôkben történik, a Mode 3-asokban
nem (és nyilván a Mode 2-esekben sem). A
Mode 3-as töltôk lényegében „csak” egy
Töltési mód
A kereskedelmi forgalomban kapható töltôk
jelentôs része Mode 3-as. Találkozhatunk
azonban hasonló kivitelû („falra szerelhetô”,
„dobozos”) Mode 2-es töltôkkel is, amelyek-

I.
pontok típusától függetlenül elvégezhetô
legyen, már a 2000-es évek elején elkezdô-
dött a töltési módok szabványosítása. Ennek

töltési módok
folyamán négy töltési mód (töltôrendszer)
került kidolgozásra (1. ábra), Mode 1-tôl
Mode 4-ig, melyek közül ma már a Mode
Töltési módok az MSZ EN 61851-1 szabvány alapján.
1-es töltési módot nem alkalmazzuk. Té- A megadott teljesítményadatok hozzávetőlegesek, csak
mánk szempontjából azonban a Mode 2-es a gyakorlatra jellemző töltési teljesítmények összehasonlítására
és a Mode 4-es töltési módnak sincs je- szolgálnak. A Mode 1-es töltést ma már nem alkalmazzuk,
lentôsége. A Mode 2-es töltés egy egyszerû ezért az ábrán sincs feltüntetve.
csatlakozóaljzatból („konnektorból”) is elvé-
gezhetô. A Mode 4-es töltési mód pedig
100 A-es nagyságrendû csatlakozási teljesít-
ményt igényel, ezért telepítésének mûszaki
feltételei lényegében eleve kizárják a ma-
gáncélú alkalmazást, legfeljebb nyilvános
töltôpontokon találkozhatunk ezekkel, ahol
megjelenik a néhány percen belül történô
„villámtöltés” igénye.
A továbbiakban az egyszerûség kedvéért
töltônek nevezzük majd a töltôpontokat,
mert a köznyelvben is ez a megnevezés van
elterjedôben. Megjegyezzük ugyanakkor,
hogy a „töltô”, sôt a „töltôpont” vagy „töl-
tôállomás” (charging station) megnevezés is
egy picit félrevezetô abban az értelemben,
hogy eredetileg azokat a készülékeket
neveztük töltônek, amelyekben a tápforrás-
ként szolgáló váltakozó áramot az akkumu-

áttekintő táblázat alapján
Elektromosautó-töltôk
kiválasztásának szempontjai
tôl – a fentebb leírtakkal összhangban – sze-
rényebb töltési sebességet várhatunk.
Itt szükséges megemlítenünk, hogy a Mode
2-es töltést – a jármûvekhez mellékelt „vész-
töltô” használatával – lehetséges ugyan egy
közönséges csatlakozóaljzatról is elvégezni,
de ez könnyen tûz keletkezéséhez vezethet,
mert az ilyen csatlakozóaljzatok jellemzôen
nem arra vannak szánva, hogy órákon keresz-
tül az elméleti maximummal legyenek terhel-
ve. Ezért ha valaki mégis Mode 2-es töltést
szeretne alkalmazni, akkor élet- és vagyonvé-
delmi szempontból legalább annyit érdemes
megtennie, hogy kifejezetten töltésre alkal-
mas csatlakozóaljzatot szerez be, és annak szak-
szerû betáplálásáról is gondoskodik, a vár-
ható teljesítményigényre tekintettel.
Tegyük hozzá ehhez, hogy Mode 2-es töl-
tésnél a töltési veszteség nagyjából másfél-
kétszer nagyobb (kb. 15–20%), mint Mode
3-as töltésnél. Ennek nyilván van gazdasá-
gossági vonatkozása, de azért arról se feled-
kezzünk meg, hogy az elektromobilitást a
környezettudatossággal szokás kapcsolatba
hozni, és erre tekintettel nem elegáns a vesz-
teség ilyen mértékû növelése.
Töltôkábel
Az általános használhatóság érdekében a töl-
téshez használt, a töltôpont és a jármû közötti
vezetékes kapcsolatot biztosító töltôkábelek, il-
letve ezek csatlakozóinak szabványosítása is
megtörtént: a Mode 3-as töltésre Európában
az ún. Type 2-es csatlakozóval szerelt kábele-
ket használjuk. Ebben a tekintetben tehát nincs
különbség a töltôpontok között. Azt azonban
tisztázni célszerû, hogy a töltô és a jármû kö-
zötti csatlakozást biztosító kábel a töltô részét
képezi-e (fixen a töltôhöz rögzítve), vagy külön
töltôkábel szükséges, mert a töltôn csak Type
2-es aljzat van kialakítva. Funkcionális különb-
ség nincs a kétféle megoldás között, de a
töltôkábel beszerzése járulékos költséget jelent-
het, és a töltôhöz rögzített kábel kezelése talán
valamivel egyszerûbb is.
Hibaáram-védelem (DC)
Elektromosautó-töltôk üzemeltetésének na-
gyon fontos életvédelmi követelménye, hogy
egyenáramú komponens érzékelésére alkal-
mas hibaáram-védelmet kell alkalmazni. Te-
kintettel arra, hogy az ehhez szükséges „B”
típusú áramvédô-kapcsolók („FI-relék”) a
26 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2023. 3.
legtöbb hálózatról hiányoznak, az ehhez szük-
séges védelmi eszközök többnyire a töltôkbe
kerülnek beépítésre. A töltôk telepítését meg-
elôzôen azonban tisztázni kell, hogy ezt a
védelmet valóban tartalmazza-e a töltô, vagy
arról külön kell gondoskodni. Ez már csak
azért is lényeges, mert a „B” típusú áramvédô
kapcsolók bekerülési költsége meghaladhatja
a töltôk árának 30–40%-át is.
Teljesítmény
A töltési teljesítmény lényeges abból a szem-
pontból, hogy mennyire gyorsan tölthetjük a
jármûvek akkumulátorait. A Mode 3-as tölté-
si mód 3 fázison elméletileg 44 kW-os tölté-
si teljesítményt tesz lehetôvé, de a gyakorlat-
ban 22 kW-nál nagyobb teljesítményû töltô-
vel nem nagyon találkozunk. (szabvány sze-
rint 44 kW a felsô maximum, de ez az érték
nem elterjedt) A töltôk maximális teljesítmé-
nye azonban belsô fizikai felépítésük miatt
ennél is kisebb lehet: az 1-fázisú töltôk eleve
legfeljebb 7 kW-ot tudnak, (1x32 A-es csat-
lakozás mellett), de a 3-fázisú töltôk sem fel-
tétlenül alkalmasak 22 kW-os töltésre.
Lényeges azonban, hogy a töltôk teljesítmé-
nye korlátozható (amint arról hamarosan szót
ejtünk), így attól nem kell tartani, hogy a 22
kW-os maximális teljesítményre képes töltôt
ne lehetne olyan hálózatra csatlakoztatni, ahol
a 22 kW-hoz szükséges 3x32 A nem áll ren-
delkezésre. Tekintettel arra, hogy viszonylag ke-
vés helyen van lehetôség a töltôk 3x32 A-en
történô üzemeltetésére, megkockáztathatjuk,
hogy az esetek többségében a maximális telje-
sítménynél lényegesebb mûszaki paraméter a
teljesítménykorlátozás lehetôsége.
A teljesítményadatok értékelésénél érde-
mes szem elôtt tartani, hogy azokban az
esetekben, ha 1-fázisú töltést igénylô jármû-
vek töltését 3-fázisú töltôrôl szeretnénk meg-
oldani, akkor – az azonos maximális töltési
teljesítmény eléréséhez – nem a töltô maxi-
mális teljesítményét, hanem a fázisonkénti
maximális áramerôsséget kell összehasonlíta-
ni. Így például, ha 1 fázison 7 kW-os töltési
teljesítményt szeretnénk elérni (ami 1x32
A-nek felel meg), akkor e célra kevés lesz a
látszólag nagyobb teljesítményû 3-fázisú 11
kW-os töltô, mert az egy fázison max. 16
A-rel, tehát fele akkora teljesítménnyel tudja
majd az 1 fázison csatlakoztatott jármûvet
tölteni.
Statikus és dinamikus
teljesítménykorlátozás,
energiamenedzsment
A teljesítménykorlátozás lehetôsége a töltôk
egyik legfontosabb mûszaki jellemzôje. Bár a
Mode 3-as töltô elméletileg fázisonként 32
A-es töltésre is képes, ez az elméleti felsô ha-
tár gyakran nem használható ki. Ezért külö-
nösen lakossági alkalmazásoknál – ahol a
rendelkezésre álló hálózat teljesítménye több-
nyire eleve kisebb, mint 22 kW, vagyis a 3x
32 ampernek megfelelô érték – állhat elô
olyan helyzet, hogy a töltési teljesítményt
limitálni kell annak érdekében, hogy az ne
lehessen nagyobb, mint a hálózaton (a töltés-
hez) rendelkezésre álló teljesítmény. A háló-
zaton (a töltéshez) rendelkezésre álló teljesít-
ményt nemcsak a hálózati engedélyes („áram-
szolgáltató”) által rendelkezésünkre bocsátott
csatlakozási teljesítmény határozza meg,
hanem az is, hogy a töltéssel egyidejûleg mi-
lyen egyéb fogyasztók mûködtetésére lehet
számítani, sôt az is, hogy esetleg milyen
egyéb energiaforrás (pl. napelemes rendszer)
termel a hálózatra. Erre tekintettel a töltôk
statikus és dinamikus teljesítménykorlátozás-
sal rendelkezhetnek.
A statikus teljesítménykorlátozás olyan, a
töltô üzembehelyezésekor fixen beállított érték,
amely üzem közben nem változtatható. Meg-
adja, hogy a töltôáram maximális értéke mek-
kora lehet, függetlenül a hálózat pillanatnyi
terhelhetôségi állapotától. Olyan alkalmazá-
soknál, ahol nincs energiafelügyeleti rendszer
(tehát a legtöbb lakossági alkalmazásnál), ez az
egyetlen módszer, amely lehetôséget biztosít a
töltôk üzemeltetésére anélkül, hogy töltéskor
gyakran kellene szembesülnünk a hálózat túl-
terhelésével (pl. a tápponti kismegszakítók le-
kapcsolásával, áramszünettel). Ebbôl eredô-
en az ilyen (energiafelügyelet nélküli) alkalma-
zásoknál lényeges, hogy a töltô statikus teljesít-
ménykorlátozását mennyire finoman (hány
amperes lépésekben) lehet a környezeti adott-
ságokhoz igazítani.
A töltôk jelentôs része rendelkezik beépített
dinamikus teljesítménykorlátozási lehetôséggel
is, amely üzem közben is változtatható annak
érdekében, hogy a töltési teljesítményt a háló-
zaton egy adott pillanatban rendelkezésre álló
teljesítmény figyelembevételével lehessen opti-
malizálni. A dinamikus teljesítménykorlátozás
lehetôsége akkor használható ki, ha a felhasz-
nálási hely rendelkezik valamilyen energiafel-
ügyeleti rendszerrel, amely a hálózaton ren-
delkezésre álló pillanatnyi szabad teljesítmény
értékét kommunikálni képes a töltô felé. Ez a
kommunikáció az épületfelügyeleti rendszerek
által használt buszcsatlakozásokon (pl. MOD-
BUS, RS485) történhet.
Vannak olyan töltôk is, melyek a dinamikus
teljesítménykorlátozásra épületfelügyeleti rend-
szer nélkül, ún. beépített energiamenedzsment
segítségével képesek megvalósítani. Lényeges
azonban, hogy akár dinamikus teljesítmény-
korlátozásról, akár energiamenedzsmentrôl
beszélünk, mindkettô csak akkor használható
ki, ha az épület villamos hálózatából a rend-
szer mûködtetéséhez szükséges paraméterek
(pl. a hálózat aktuális terhelése) a töltô felé
adatként továbbíthatóak.
Töltésengedélyezô
bemenet
A töltésengedélyezô bemeneten lehetséges a
töltési folyamat engedélyezése vagy tiltása, sôt
akár a dinamikus teljesítménykorlátozás egy le-
egyszerûsített formájának megvalósítása. Ez a
bemenet lehetôséget biztosít a töltô egyszerû
vezérlésére energiafelügyeleti rendszer hiá-
nyában is (pl. amikor a töltési teljesítményt a
napelemes rendszer által termelt teljesítmény-
hez szeretnénk igazítani), vagy a felhasználó
azonosítására külsô (pl. kulcsos vagy nyomó-
gombos) egység csatlakoztatásával.
Azonosítás
Az azonosítás a személytôl függô felhasználói
engedélyezés szokásos megnevezése. Akkor
van jelentôsége, ha a töltô olyan helyen van
elhelyezve, ahol a töltésre jogosulatlan szemé-
lyek is hozzáférhetnek. Az azonosítás történhet
hagyományos kulccsal, RFID kártyával, szoft-
veres megoldással, vagy ezek kombinációjával.
OCPP kommunikáció
A töltô integrálását teszi lehetôvé a nyilvános
HIRDETÉS
1-, 2- és 3-fázisú töltés
lehetősége
A Mode 3-as töltési módra vonatkozó szabvány 1- és 3-fázisú töltést
is lehetôvé tesz, ennek megfelelôen 1- és 3-fázisú töltôk is vannak a piacon.
A jármûvek töltése mindegyikrôl lehetséges (e tekintetben tehát nincs jelentôsége
sem annak, hogy a jármû hány fázison tölthetô, sem pedig annak, hogy
a töltô hány fázison képes tölteni), de a töltési sebességet korlátozhatja az eltérô
fázisszám. A 3-fázisú töltôket általában 1 fázison is csatlakoztathatjuk a hálózathoz,
de ebben az esetben a töltés is 1 fázison történik majd, ami szintén
a töltési teljesítmény csökkenését vonhatja maga után.
töltôk hálózatába, az e célra szabványosított túlfeszültség-védelem elsôsorban akkor lehet
kommunikációs protokollal. hasznos, ha a megtápláló hálózatokon van
ugyan túlfeszültség-védelmi eszköz beépítve,
Túlfeszültség-védelem de annak (vezeték mentén mért) távolsága a
A túlfeszültség-védelem nem annyira a töltôk, töltôtôl nagyobb, mint 10 m.
mint a töltött jármûvek szempontjából lénye-
ges. Mivel az akkumulátorok sérülése jelentôs Egyéb jellemzôk
biztonsági kockázat, minimalizálni kell a sérülés A felsoroltakon kívül a töltôk egyéb jellem-
okozására képes külsô mechanikai és villamos zôkkel is rendelkeznek, melyek egy része ké-
hatásokat. nyelmi funkciókat biztosítanak: internetcsat-
Az utóbbi csoportba tartozó túlfeszült- lakozási lehetôség, telefonos applikáció stb.
ség-impulzusok elleni védelmet egyrészt a Bár egy-egy felhasználó számára ezek termé-
töltôket megtápláló energiaátviteli és gyengeá- szetesen lehetnek lényeges szempontok,
ramú hálózaton, másrészt közvetlenül a töltôk- mûszakilag csekély a jelentôségük, így itt nem
nél kell, illetve lehet kiépíteni. A töltôkbe épített foglalkozunk velük.
 biztonságtechnika
író: Nagy Ferenc villamosmérnök

KNX Secure
biztonság az intelligens épületben
Az intelligens vezérlési technológiák fejlesztésével mára számos jól Tervezôk, telepítôk és rendszerintegráto-
használható és megbízható mûszaki megoldás valósult meg, melyek által rok mindenhol a világon KNX-eszközöket
alkalmaznak az épülettechnika professzio-
életünk kényelmesebbé, épületeink energiahatékonyabbá és biztonságo- nális automatizálásához. A tervezôk és rend-
sabbá váltak. Az épületautomatizálás területén a KNX-rendszer alkalmazása szerintegrátorok különbözô gyártók által
elterjedt technológia, fôként a bonyolultabb, nagyobb, szofisztikáltabb kínált termékekbôl valósítják meg a rend-
vezérlési, monitorozási igény esetén. szereket, melyek így vezetékes, vagy rádió-
frekvenciás technológia alkalmazásával
kommunikálnak egymással.
Napjainkra, a számítógépes bûnözés nö-
vekedése miatt elôtérbe került az adatbiz-
tonság iránti növekvô igény. A nem biz-
tonságos vagy sebezhetô rendszereket jo-
gosulatlan harmadik fél megtámadhatja,
ami adathalászathoz, egyes esetekben a
magánélet megsértéséhez vezethet. Meg-
felelô védelem hiányában a felhasználó
személyes és vagyoni biztonsága is foko-
zottan veszélyben van.
Évekkel ezelôtt egy szálloda KNX-rend-
szeréhez kiberbûnözôk fértek hozzá, ada-
tokat loptak el és részben blokkolták az
épület funkcióit. Ez az eset félelmet és
széles körû vitákat váltott ki a biztonság kér-
désérôl a KNX-közösségen belül. A meg-
növekedett biztonsági követelmények mi-
att mára a KNX-készülékek és rendszerek
védelme egyre nagyobb kihívást jelent a
tervezôk, szerelôk és gyártók számára.
Az IP és RF technológia használata szin-
tén az egyik oka annak, hogy megfelelô
védelmi intézkedéseket vezessenek be a
KNX-rendszereknél, amely mára KNX Se-
cure néven vált ismertté.

Miért olyan fontos a KNX Secure?

Minden, ami digitálisan kommunikál, azt
elméletileg illetéktelen harmadik fél is

28 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2023. 3.


e
ellenôrizheti. Érvényes ez a vezetékes, de
fokozottan érvényes a vezeték nélküli kom-
munikációt alkalmazó rendszerek esetén,
mely az elsô számú támadási célpont, mivel
az eszközök közötti kommunikáció teljesen
szabadon zajlik.
A KNX Secure technológia az EN 50090-
3-4 szerint szabványosított, ami azt jelenti,
hogy a KNX sikeresen blokkolja a hálózat-
ba kapcsolt épületek digitális infrastruktúrá-
jának irányába indított hackertámadásokat,
így minimalizálható a digitális betörés koc-
kázata.
A KNX Secure kettôs védelmet alkalmaz,
úgymint: IP és adatbiztonság.
IP biztonság
A médiumtól függetlenül a KNX IP Secure
hálózati szinten titkosítja és hitelesíti az ösz-
szes táviratot, így a továbbított adatok teljes
biztonságban vannak. Ezáltal az érzékelô és
az aktor közötti kommunikáció az IP-háló-
zatban nem értelmezhetô vagy manipulál-
ható. Fontos megjegyezni, hogy a KNX IP
Secure gyártótól független.
Adatbiztonság
A KNX Data Secure a buszvonalon (csa-
vart érpáron) vagy vezeték nélküli kommu-
nikáción (RF) keresztül biztonságosan to-
vábbítja az adatokat, a jelszavas védelem és
az adattitkosítás megakadályozza az egyes
eszközök véletlen konfigurációját és a tárolt
adatok illegális olvasását. A jelenlegi ETS
5.6-os verzió már teljes mértékben támo-
gatja a KNX Secure-t. Ám ennek puszta
alkalmazása nem elegendô. A KNX rend-
szer fokozott védelme érdekében olyan
hardvereszközöket is kell alkalmazni, ame-
lyek támogatják a KNX Secure-t, vagyis
olyan eszközöket, amelyek firmware-ében a
KNX Secure-t tartalmazzák.
Mit nyújt az új biztonsági rendszer:
• A KNX résztvevôi között biztonságos
kommunikációs csatornák hozhatók létre.
• A buszeszközök csak akkor cserélnek
adatot egymással, ha felismerik
a megfelelô partnereket.
• A manipulált üzenetekkel való irányítás
megszerzése hatékonyan gátolt.
• Az adatok titkosítása a létesítmények biz-
tonságos részeit szinte sebezhetetlenné teszi.
• A mûködtetést és a konfigurálást csak az
arra jogosult személyek végezhetik el, így
nem lehet manipulálni egy táviratot
más eszközökkel, csoportcímekkel stb.
• Az adatok és információk a nem kívánt
módosítások ellen védettek.
• Nem lehet átprogramozni az eszközöket,
például a csatolókat, hogy hatástalanná
tegye biztonsági funkciójukat.
• Extra védelmet biztosít az Ethernet, a
vezeték nélküli hálózatok és az internet
használatához.
• Megakadályozza rögzített távirat küldését
a kapcsolás megismétléséhez vagy
a beállított értékek megváltoztatásához.
Biztonság
A KNX Secure megfelel a legszigorúbb titkosítási szabványoknak is
(az ISO 18033-3 szerinti AES 128 CCM titkosítás), hogy elérje a legmagasabb
szintû adatvédelmet. 2022-ben a KNX Secure megkapta
az „Information Security Tested Smart Home and Building” tanúsítványt a VDE-tôl
(Association for Electrical, Electronic & Information Technologies).
• Akadályozza a telepítés funkcióinak
újraprogramozását/módosítását.
A KNX telepítéseinek maximális biztonsá-
ga érdekében segítségül a KNX szervezet
honlapján rendelkezésre áll egy KNX biz-
tonsági ellenôrzôlista, mely lépésrôl lépésre
áttekintést ad mindarról, amit a biztonságos
KNX telepítés eléréséhez figyelembe kell
venni. A szervezet honlapján szintén elér-
hetô egy KNX Secure útmutató is, amely
mind a telepítôknek, mind a KNX-készülékek
gyártóinak lehetôséget ad, hogy megismer-
hessék a KNX-rendszertelepítések biztonsá-
gának növelése érdekében megtehetô biz-
tonsági intézkedéseket.
Néhány példa egy-egy nem védett
KNX-rendszer esetén.
• A támadó (W)LAN-on keresztül jut
hozzá ajtózárak címei után – kinyitja az
ajtókat, hatástalanít eszközöket,
pl. klímavezérlés.
• A támadó leszerel egy KNX-eszközt az
épületen belül vagy kívül, hogy hozzáfér-
jen a KNX-kábelhez – rögzíti a táviratokat
– megismétli azokat a garázs kinyitásához
vagy a riasztórendszer kikapcsolásához.
• A támadó azt észleli, hogy a router portja
nyitva van, nincs tûzfal, vagy nem használ
VPN titkosítást – kiolvassa a személyes és
bizalmas adatokat, például jelszavakat,
bankszámla, vagy egyéb adatokat.
Néhány gyors tipp a KNX
telepítésének biztosításához
Ha egy telepítés kapcsolódik az internethez,
a VPN-alagút használata az interneten ke-
resztüli eléréshez feltétlenül szükséges. KNX-
interfész használatakor ügyeljen arra, hogy
lehetôleg az ETS által adott erôs jelszavakat
alkalmazza, és ne cserélje ki azokat saját, adott
esetben gyengébb jelszavakra.
Különös figyelmet kell fordítani a közterüle-
teken elhelyezett KNX-eszközökre, pl. ahol
az emberek felügyelet nélkül közlekedhetnek,
hiszen ilyenkor még egy vezetékes KNX-
rendszer is fokozottan sebezhetô lehet a kül-
sô támadásokkal szemben.
Ha rendelkezik KNX IP-gerinchálózattal
és más IP-hálózatokkal, használjon VLAN-le-
választást, és csak megfelelô tûzfalon keresz-
tül engedélyezze a kommunikációt a KNX
IP-hálózat és más hálózatok között.
 vezérléstechnika
író: Porempovics József
automatizálási mérnök-mérnöktanár
Relés ötletek és trükkök 36.
Alkalmazás-
technikai ötletek áramfigyelô relékk
A villamos készülékek és berendezések telepítéséhez elengedhetetlen
megismerni a rendszer és a készülékek technikai paramétereit, illetve ezek
kompatibilitását a rendszer összes elemével. Az elsô rendelkezésre álló
információkat az eszközök adattáblái, használati útmutatói biztosítják,
melyeket érdemes alaposan átolvasni és értelmezni. Jól ismert (és nem túl
szerencsés) gyakorlat, hogy kicsomagoláskor félretesszük (esetleg kidobjuk)
a használati leírást, - mondván, hogy nagy gyakorlatunkra támaszkodva
simán be fogjuk tudni kötni és üzemelni. Aztán a több órás hibakeresés
után próbáljuk megtalálni a leírást valahol az építkezés dzsungelében.
30 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2023. 3.
A rendelkezésre álló „gyári” információk
mellett a telepítésekhez gyakran van szük-
ség olyan adatokra is, melyeket csak mé-
réssel tudunk megszerezni. A gyakorlatban
legtöbbször három alapparamétert mé-
rünk, mint feszültséget (AC/DC), áramot
(AC/DC) és ellenállást, – ezen belül sza-
kadást (végtelen ellenállást) és rövidzárla-
tot, azaz kb. 0 Ω ellenállást, melyet veze-
ték folytonosságvizsgálatára is használunk
pl. „csipogó” funkcióval. A mai legegy-
szerûbb digitális multiméterek is tudják
legalább ezt a három paramétert mérni bi-
zonyos tartományban és pontossággal. Ide
tartozhatna még sok más mérés, mint pl. a
földelési ellenállás mérése is, mely speciá-
lis, erre a célra készített mûszert igényel. A
hagyományos fázisceruza viszont nem mé-
rômûszer, csupán egy ellenôrzôeszköz.
A villamos paraméterek mûszeres méré-
sének fenti okai elsôsorban a telepítéshez,
illetve a telepíthetôség megállapításához
fontosak, de sok más miatt is szükség van
eseti vagy folytonos, pl. üzem közbeni
mérésre. A technikai jellemzôk mérésének
egy másik gyakorlati oka a védelemmel és/
vagy a vezérléssel hozható összefüggésbe.
Az erre alkalmas áram- vagy feszültségfel-
ügyeleti eszközök relés, egyszerûbb válto-
zatai bár konkrét értéket mérnek, kimene-
tük mégsem egy konvertált analóg érték
vagy digitális jelfolyam (pl. buszkommuni-

ek
elékkel
káció), hanem egy vagy két relé. Legtöbbjük
használható akár védelemre (pl. túlfeszült-
ség) vagy vezérlésre (pl. mûködés detektá-
lás áramfigyeléssel – megy-nem megy kap-
csoló). A relés felügyeleti eszközök kimene-
ti kontaktusai két állapotot különböztetnek
meg, melyek általában valamilyen beállított
értéktôl való eltérést jeleznek. Nagy elô-
nyük a kis méret (1-6 modul szélesség) és a
DIN-sínre rögzíthetôség, valamint a szinte
azonnali „bevethetôségük”. Csupán néhány
szükséges értéket kell beállítani és helyes
csatlakoztatás után már mûködik is.
Az alábbi kapcsolási rajzokban áramfi-
gyelô reléket használunk különbözô felada-
tokhoz, elsôsorban olyanokhoz, melyeket al-
kalmazástechnikai ötleteknek is nevezhe-
tünk, ezért kicsit eltérnek az eszközök gyári
alapkapcsolásától.
Reteszkapcsolás
tényleges
elsôbbséggel
Az áramfigyelô relékkel kapcsolatban két
alapvetônek mondható felhasználási mód
juthat azonnal eszünkbe. Az egyik tipikus
alkalmazás a gázkazán-páraelszívó retesze-
lés, melyben az áramfigyelô érzékeli az
egyik fogyasztó mûködését (folyik-e áram)
és reléje letiltja/engedélyezi a másikat.
Ehhez hasonló a gázkonvektorok mûködé-
sének reteszelése a ventilátor mûködésé-
Figyelem!
A cikkekben bemutatott megoldások elvi
kapcsolási rajzokkal vannak illusztrálva,
melyekben a többszöri ellenőrzés
vagy műhelykörülmények közötti tesztek
ellenére is lehetnek hibák.
Adott feladatra való alkalmasságuk
ellenőrzése, esetleges módosítása a
telepítő feladata és felelőssége!
A szerző és a kiadó nem vállal
felelôsséget a bemutatott
elvi megoldások felhasználásából
eredő károkkal és egyéb problémák-
kal kapcsolatban. A rajzokon látható
vezetékek színei csak a könnyebb
átláthatóságot segítik, nem feltétlenül
egyeznek meg a szabványos
vezetékezés színeivel!
hez. A másik tipikus felhasználásban a ren-
delkezésre álló teljesítményvételezés korlátjai
miatt két fogyasztó mûködését reteszeljük
egymással, hogy ne oldják ki a kismegszakí-
I.
két fogyasztó működésének
egymással szembeni reteszelése
Két fogyasztó működésének egymással szembeni reteszelése
áramfigyelő relékkel, prioritás nélkül. Ha az egyik fogyasztó áramot vesz
fel (működik), akkor áramfigyelő reléjének nyitó kontaktusa letiltja
a másik fogyasztó tápellátását.
tót: ha az egyik fogyasztó megy, akkor nem
tud bekapcsolni a másik. Az 1. ábrán tulaj-
donképpen megismételjük ezt a már jól is-
mert kapcsolási elrendezést, mely jó kiindu-
lási alapot szolgáltat a további áramkörök
értelmezéséhez. A felhasznált áramfigyelô
relék úgynevezett áramhatár-kapcsolók. A
kimeneti relé meghúz, ha a belsô söntön át-
folyó áram értéke meghaladja az eszközön
beállított áram értékét.
Az 1. ábra áramkörében, ha egyik fogyasz-
tó sem mûködik és bekapcsol az I. számú
fogyasztó, akkor áramfelvétele meghaladja
az R11 jelû áramfigyelôn beállított Imax ha-
tárértéket. Ekkor reléje meghúz, és bontja
nyugalmi 15–16 kontaktusát, mely letiltja a
II. számú fogyasztó tápellátását. A II. fogyasz-
tó addig nem tud bekapcsolni, amíg az I.
számú mûködik. A reteszelés fordítva is igaz:
ha a II. számú fogyasztó mûködik, akkor R12
reléjének nyugalmi érintkezôje nyit és letiltja
az I. számút. A kapcsolás szerinti reteszelés-
ben tehát nincs elsôbbsége egyik fogyasztó-
nak sem. A relék kontaktusainál nagyobb
teljesítmény és/vagy a kontaktusokkal nem
kapcsolható alkalmazási kategória kapcsolá-
sánál a relékkel a felhasználásnak megfelelô
kontaktort kell vezérelni.
A prioritás nélküli reteszelés a legtöbb eset-
ben jól alkalmazható az áramfelvétel határai-
nak automatikus betartására. Elôfordulhat
 vezérléstechnika szakmakörnyezet eszközeink tûzvédelem energetika hírek szabvány

Alkalmazástechnikai ötletek
áramfigyelô relékkel

II.
feltétel nélküli
elsőbbségi
reteszkapcsolás
Feltétel nélküli elsőbbségi reteszkapcsolás
áramfigyelő relékkel. Az elsőbbségi fogyasztó
áramfelvételét ciklikus „mintavételezéssel”
tesztelve érhető el az egyidejű működés
elkerülése és az elsőbbségi fogyasztó feltétel
nélküli működtetése (lásd a szövegben)

viszont olyan igény is, hogy az egyik fogyasztó- gyasztót, az mûködhessen, függetlenül a másik elsôbbségi fogyasztót, akkor a nem elsôbbségi
nak feltétel nélküli prioritása legyen. A feltétel reteszelt fogyasztó állapotától, de persze ne kapcsoljon ki, hogy az elsôbbségi mûködhes-
nélküli prioritás azt jelenti, hogy bármikor is egyidôben. Tehát, ha a nem elsôbbségi fo- sen. Sajnos az 1. ábra áramkörével átalakítás
kapcsolják be az elsôbbséggel rendelkezô fo- gyasztó mûködése közben kapcsolják be az nélkül ez nem oldható meg, hiszen, ha egy

III.
Áramfigyelő relés áramkör
kapcsolási hiszterézisének
kiterjesztése impulzusrelés
állapottárolással. Túláramnál
a késleltetés után kikapcsol
a kimenet, és csak az áram
minimum alá csökkenése után
kapcsol vissza. Az impulzus-
reléként működő időrelének
köszönhetően az áramfigyelőn
beállítható alacsony hiszterézis
érték helyett egy szélesebb
hiszterézissel kapcsol vissza
a kimenet.

32 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2023. 3.


szabványok áttekintô táblázat áttekintô alapján biztonságtechnika
• Ha egyik fogyasztó sem mûködik és
bekapcsolják az I. számú elsôbbségi
fogyasztót, akkor az R21 jelû áramfigyelô
kimeneti reléje meghúz, 18-as sorkapcsán
megjelenô feszültséggel bontja R24 kon-
taktor NC kontaktusát, mely letiltja a II.
számú fogyasztó mûködését. Ezzel egyidô-
ben R21 reléje bontja a II. számú fogyasz-
tó áramköreinek tápellátását is (15–16
nyit), így a II. számú fogyasztó bekap-
csolása nem lehetséges, amíg az I. számú
mûködik.
• Ha egyik fogyasztó sem mûködik és
bekapcsolják a II. számú, nem elsôbbségi
fogyasztót, akkor R22 áramfigyelô reléje
meghúz, a 18-as sorkapcsán megjelenô
feszültséggel bontja az R25 jelû kontaktor
NC kontaktusát és letiltja az I. számú
elsôbbségi fogyasztó mûködését. Ugyanez
a 18-as sorkapocs egyúttal tápfeszültséget
kapcsol az R23 idôrelére, mely tápfeszült-
ségre induló meghúzás-késleltetô
funkcióban mûködik (lásd a modulrajzban
lévô diagramot) – a késleltetés elkezdôdik.
• Ha ekkor, azaz a II. számú fogyasztó
mûködése közben bekapcsolják az I.
pillanatra is, de egyidejû áramfelvétel lesz, számú elsôbbségi fogyasztót, akkor
amikor az elsôbbséggel nem rendelkezô fo- a reteszelés miatt jellemzôen nem történik
gyasztó még mûködik és ezzel egyidôben be- semmi. Amikor az R23 idôrelé késleltetése
kapcsolják az elsôbbségi fogyasztót – a kismeg- letelik, akkor reléje meghúz, ezzel bontja
szakító nagy eséllyel kiold. Egy lehetséges R24 kontaktusát, melynek hatására a II.
megoldás látható a 2. ábra kapcsolási rajzán. számú nem elsôbbségi fogyasztó
Az R21 jelû áramfigyelô relé az I. számú el- kikapcsol. Ekkor, ha korábban bekapcsol-
sôbbségi fogyasztó áramfelvételét figyeli a bel- ták az I. számú elsôbbségi fogyasztót,
sô sönttel, míg az R22 számú áramfigyelô a akkor az áramot vesz fel és R21
II. számú fogyasztóét. Az áramkör mûködése áramfigyelôjének relé kontaktusát meg-
a következô: húzva lekapcsolja a II. fogyasztó
HIRDETÉS
vezérlôágát, valamint nyitja az R24 jelû
kontaktor NC érintkezôjét, - a II. fogyasztó
nem tud bekapcsolni.
A mûködés lényege tehát, hogy a II. nem el-
sôbbségi fogyasztó mûködését idônként meg-
szakítjuk és ellenôrizzük (mintavételezzük),
hogy bekapcsolták-e az I. számú elsôbbségi
fogyasztót. Ha nem kapcsolták be, akkor visz-
szakapcsoljuk a II. számú, nem elsôbbségi
fogyasztót, mely folytatja megkezdett folya-
matát. Ha bekapcsolták az elsôbbségi fo-
gyasztót, akkor kikapcsoljuk a II. számút, mely
nem tud visszakapcsolni, amíg az I. számú
mûködik.
Az áramkör nem használható univerzáli-
san minden fajta fogyasztó elsôbbségi rete-
szeléséhez, ugyanis a mûködési folyamatból
látható, hogy a mintavétel miatt meg kell
szakítani a fogyasztó mûködését, ezért ezt el
kell viselnie a II. számú fogyasztónak, sôt,
tudnia kell onnan folytatni a folyamatát, ahol
meg lett szakítva. A konkrét alkalmazásban ez
a fogyasztó egy villanybojler volt, mely nem a
vezérelt hálózatról mûködött. Az elsôbbségi
fogyasztó bekapcsolásához kapcsolót kell
használni, ugyanis nyomógombos készülé-
kekkel az áramkör nem mûködik, hacsak nem
manuálisan szinkronizáljuk a gombnyomást
és a mintavételt. A konkrét alkalmazásban ez
egy elektromos sütô volt.
Mechanikai túlterhelés
elleni védelem áramfigyeléssel
Az áramfigyelô reléket sokszor speciálisabb fe-
ladatokhoz is bevetjük még akkor is, ha alap-
vetôen nem „tudják” a kívánt funkciót mara-
déktalanul ellátni. Nagy kérdés, hogy van-e
lehetôség az alap paraméterek olyan szintû
manipulálására, melynek köszönhetôen alkal-
massá tehetnénk egy moduláris kivitelû funk-
cionális eszközt az elvárt mûködési algoritmus
megvalósítására. A 3. ábra kapcsolásában er-
re mutatunk egy egyszerû példát.
Az áramkör tulajdonképpen egy feldolgozó
gép adagolójának vezérléséhez (pl. faaprító),
pontosabban adagolásának részbeni automa-
tizálásához készült azzal a céllal, hogy a
2023. 3. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap
33
 vezérléstechnika szakmakörnyezet eszközeink tûzvédelem energetika hírek szabvány

Alkalmazástechnikai ötletek
áramfigyelô relékkel

garatba kerülô túl sok anyag ne fojtsa le a

feldolgozást végzô motort, mely ilyenkor ál-
talában ki is kapcsol. A részleges automatizá-
lással el kell érni, hogy egy beállítható mér-
tékû túlterhelés érzékelésekor álljon le az ada-
goló, majd a túlterhelés szintén beállítható
mértékû csillapodása után induljon újra. A
kétállapotú szabályozás így egyszerû eszkö-
zökkel biztosíthatja a feldolgozás leállás/újra-
indítás nélküli folyamatosságát.
Az R31 jelû áramfigyelô relé nem egy egy-
szerû „megy-nem megy” áramhatárérték kap-
csoló, hanem egy minimum-maximum értékek
átlépését figyelô komplexebb áramfigyelô relé.
Amennyiben a belsô söntön átfolyó áram az
Imin–Imax ablakba esik, akkor mindkét relé kime-
nete meghúzott állapotban lesz, – ezt nevez-
hetjük normál mûködési alaphelyzetnek. Ha a

figyelt áram a beállított Imax fölé emelkedik,
akkor az 1-es relé enged el, ha Imin alá csökken,
akkor a 2-es relé enged el. Az úgynevezett
hibára állás egy beállítható késleltetés után
történik, míg a hibáról normálra történô vissza-
kapcsolás választható hiszterézissel. Sajnos ez
a választható 5 vagy 10% hiszterézis a felvázolt
alkalmazásban nagyon kevés, ugyanis túlterhe-
lés után szinte azonnal visszakapcsolna az
adagolás, melynek következtében a garatban
egyre növekvô anyag végül teljesen lefojtaná a
feldolgozó motort. A megoldáshoz egy kis
trükkel és egy külsô eszközzel meg kell növelni
a hiszterézist.
Az említett „trükk” (lásd 3. ábra diagram is)
abban rejlik, hogy túlterhelés esetén kikap-
csoljuk az adagolást, majd az áramfigyelô relé
túlterhelésbôl normálra történô visszakapcso-
lásának tényét addig tároljuk az R32 jelû,
impulzusrelé üzemmódban mûködô idôrelé
segítségével, amíg a feldolgozó motor áram-
felvétele Imin alá nem csökken. Ekkor vissza-
kapcsoljuk az adagoló motorját, hiszen ennyi
idô alatt a garat tartalmát már könnyedén
feldolgozza a gép.
IV.
folyadékszivattyú
szárazonfutás
elleni védelme
Folyadékszivattyú szárazonfutás
elleni védelme áramcsökkenést
figyelő felügyeleti relével
(bővebben a szövegben).
25–28 érintkezôi bontanak és zár 25–26. Az vitáció pedig elvégzi a mechanikus kontaktu-
R31 áramfigyelô 26-os kimenetén megjelenô sok zárását vagy nyitását. Az elektronikus
feszültség hatására az R32 idôrelé 38–35 konduktív elvû folyadékszint-kapcsolók szon-
áramútján keresztül vezérlést kap az impul- dái nem tartalmaznak mechanikus, mozgó
zusreléként mûködô idôrelé és elengedi ki- alkatrészeket. A vezetôképes folyadékon
meneti reléjét – az adagoló visszakapcsol.
Jogos lehet a kérdés, hogy a kapcsolásban
miért nem tényleges impulzusrelét használunk?
A válasz egyszerû: a tényleges impulzusrelék
áramszüneti memóriája ebben az alkalmazás-
ban hátrány lenne. Az egyes multifunkciós
idôreléknél kiválasztható impulzusrelé jellegû

A mûködés során tehát R31 mindkét reléje
be van húzva (15–18 és 25–28 zárt) és R32
nyugalmi 15–16 érintkezôin keresztül vezér-
lést kap az adagoló motorja. Túlterhelés
kezdetekor R31 15–18 kontaktusa bont – ez-
zel kikapcsol az adagoló –, ugyanekkor R32
„S” bemenete 36–35 kontaktusain keresztül
vezérlést kap és kikapcsolja kimeneteit, bele-
értve saját vezérlését is. A feldolgozó motor
ekkor újraéled, áramfelvétele lecsökken, R31
V.
üzemmódban nincs áramszüneti memória.
Szivattyú szárazonfutás elleni
védelme áramfigyeléssel
A folyadékszivattyúk mûködtetését jellemzô-
működési
en valamilyen folyadékszint-szabályzó vagy diagram
kapcsoló végzi, mely egy vagy több szondá- A 4. ábra áramcsökkenést
val figyeli a tartály vagy kút folyadékszintjét. A figyelő reléjének
legegyszerûbb úszós érzékelôk a felhajtóerôt működési diagramja.
kihasználva követik a folyadék szintjét, a gra-

34 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2023. 3.


szabványok áttekintô táblázat
keresztül passzív fémpálcákkal vezetik be a
jeladó szonda feszültségét a jelfeldolgozó
egységbe. Fenti két folyadékszintmérési mód-
szer mellett számos más elven mûködô is lé-
tezik, de mindegyiknél felmerül a szivattyúk
„rémálma”, a szárazonfutás, mely elsôsorban
HIRDETÉS
a szivattyúmotor hûtésének megszûnése miatt
veszélyes – leéghet a motor.
Léteznek komplex elektronikus felügyeleti
relék erre a célra, mint pl. a cosϕ figyelôk,
melyek nem csak a szárazonfutást, hanem a
túlterhelést is képesek detektálni. A motor túl-
terhelésének veszélye tiszta folyadékoknál
nagyon csekély – talán a csapágykopás/beállás
miatt fordulhat elô. A szárazonfutást viszont
áramfigyelô relével is tudjuk detektálni és
megvédeni szivattyúnkat. A 4. ábrán látható
kapcsolásban az R43 jelû modul kifejezetten
erre a célra gyártott áramcsökkenést figyelô
relé, mely kizárólag áramváltóval használható
a megadott bekötés szerint. Az ábrán alkalma-
zástechnikai környezetben mutatjuk be a szá-
razonfutás elleni védelmet.
Az áramcsökkentést figyelô relé pontosabb
mûködését az 5. ábra diagramján láthatjuk. A
rendszer automatikusan mûködik. Az R43
áramcsökkenést figyelô relé kimenete a tápfe-
szültség bekapcsolásakor meghúz és várja a
START jelet a szivattyú és a kontaktor öntar-
tásának bekapcsolásához. A START jel alape-
setben az R41 jelû folyadékszint-kapcsoló
kimenetével indított idôrelétôl érkezik (vagy a
kézi START gombról) pár másodperces im-
pulzusként, melyre az R44 jelû kontaktor meg-
húz és öntartásba kapcsol, valamint bekapcsol
a szivattyú. Amíg a beállított áramnál maga-
sabb áram folyik az R43 belsô söntjén, addig
a reléje behúzott állapotban lesz. Szárazon-
futáskor lecsökken a szivattyú áramfelvétele és
R43 kimenete kikapcsolja a motort. Megszûnik
R44 öntartása és a folyamat kezdôdhet elölrôl,
amennyiben a folyadékszint-kapcsoló ismét ve-
zérlôjelet nem kapcsol az idôrelére. Ennek a
vezérlôjelnek felfutó élnek kell lennie, mely
csak akkor lehetséges, ha elôtte lefutó él volt a
kontaktuson, azaz kikapcsolt a relé.
Felfutó él tehát csak akkor lesz újra, ha is-
mét folyadékot érzékel a szabályzó és bekap-
csol a kimenete. Ennek feltétele, hogy a szára-
zonfutás ne a szintkapcsoló hibája miatt tör-
ténjen, ezért ebben az esetben ajánlott elle-
nôrizni a rendszert.
 szakmakörnyezet
író: Slezsák István
okl. villamosmérnök
Szélerômûvek földelési jellemzôi 4.
Szélerômûvek
földelési ellenállá
A cikksorozat elsô három részében bemutatásra kerültek a földelésekre
jellemzô fontosabb fogalmak és mérési módszertanok, ahogyan egy
szélerômûtorony földelésének a CDEGS nevû szimulációs szoftverrel való
vizsgálata is. Ezek a vizsgálatok a földelôrendszer földelési ellenállását,
illetve adott áramerôsségû, idôben nem változó értékû vizsgálóáram
hatására a környezetében fellépô skalárpotenciál-változásokat és
a kialakuló lépésfeszültségeket számították ki adott elrendezés és talajszer-
kezet mellett. Az eredetileg vizsgált földelôrendszer a következô részben
továbbfejlesztésre került, ennek a fejlesztésnek az eredménye össze lett
hasonlítva az eredeti elrendezésekkel.
36 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2023. 3.
villámcsapás
Jelen részben ugyanennek a földelôrend-
szernek a mûködését vizsgáljuk meg egy
idôben adott lefolyású villámcsapás ese-
tén. Az állandósult állapotra megadott föl-
delési jellemzôk vizsgálata elengedhetet-
len, ugyanakkor a szélerômûvek rendkívü-
li mértékben ki vannak téve a villámcsapá-
soknak is, ezért az ilyen esetben kialakuló
potenciálviszonyok vizsgálata talán még
ettôl is fontosabb. A villámcsapás fokozott
veszélye egyrészt a szélerômûvek létesítési
környezetébôl adódik, de ezt a veszélyt a
hegyes turbinalapátok is tovább erôsítik. A
szélerômûvek tornya rendszerint acélból
készül, ami ferromágnesessége miatt szin-
tén növeli a várható villámcsapások szá-
mát. Ezek a tényezôk teszik különösen in-
dokolttá, hogy a szélerômûvek földelési jel-
lemzôit ne csak állandósult állapotban, ha-
nem a villámcsapások hatásait bemutató
dinamikus helyzetben is vizsgáljuk.
A villámcsapásokról röviden
A villámcsapás kialakulásának oka, hogy a
zivatarfelhôbôl kiinduló koronakisülések el-
érik a földfelszínt, így kiegyenlítve a felhô
és a talaj közötti potenciálkülönbséget. A
villámáram csúcsértéke akár 1000 kA is
lehet. A villámcsapás idôtartama néhány
ezredmásodperc. A villámcsapás minôsé-
gét az alábbi jellemzôk határozzák meg:
• áram csúcsértéke,
• becsapási pontban kiegyenlítôdô töltés,
 I. táblázat
a villámáram jellemző értékei
Dr. Horváth T: Villámvédelem-felülvizsgálók tankönyve, 1997
50% (medián)
A villámáram csúcsértéke (kA) 35
Kiegyenlítôdô töltés (C) 80

Árammeredekség (kA/µs) 20

Áramhullám homlokideje (µs) 22

Fajlagos energia (MJ/Ω) 0,65

állása
apás esetén
I. ábra
10/350-es és a 8/20-as villám jelalakja
1 2
Jelalak (µs) 10/350 8/20
• áramhullám homlokán Imax (kA) 100 5
fellépô árammeredekség,
Q (As) 50 0.1
• fajlagos energia.
Amit egy villámcsapásnak érzékelünk, az az W/R (J/Ohm) 2.5 x 10
6
0.4 x 103
esetek nagy részében több egymást követô, szabvány IEC 62305-1 EN 60060-2
csökkenô intenzitású villámcsapás. A villám
lehet pozitív és negatív is, aszerint, hogy mi-
lyen töltéskülönbséget egyenlít ki, és a talajról
vagy a felhôbôl indul ki. Az 1. táblázat Dr.
Horváth Tibor Villámvédelmi felülvizsgálók
tankönyve címû kötetében megjelent értéke-
ket mutatja be. A táblázatban mediánértékek
kerültek megjelenítésre, tehát a villámok fele
legalább ezeket a mennyiségeket eléri.
A dinamikus vizsgálatok esetén a vizsgá-
lóáram egy idôben adott lefolyású görbe
kell legyen. Az 1. ábrán két különbözô, a
villámcsapás hatásainak vizsgálatára hasz-
nált jelalak látható. A zölddel jelölt görbe a
10/350 μs-os (a másodperc milliomod ré-
sze) jelalak. Ez azt jelenti, hogy 10 μs a hom-
lokidô, tehát a villám áramerôssége ennyi
idô alatt éri el a csúcsértéket. A 350 μs az
ún. félértékidôt mutatja, tehát a csúcsérték
elérése után ennyivel csökken a felére a
villámáram erôssége. Ez a görbe a villám-
csapás közvetlen hatásainak modellezésére vetett hatásainak modellezésére használatos. pás által közvetlenül sújtott objektumról a
használatos. Közvetett villámcsapásnak a szakirodalom villámáram egy része „átugrik” a vizsgált ob-
A pirossal jelölt görbe a 8/20 μs-os jel- egyrészt azt a jelenséget hívja, amikor a vizs- jektumra.
alak. Itt a 8 μs a homlokidô, 20 μs a félérték- gált objektumot nem közvetlenül éri villám- Ez a két görbe a számítógépes szimulációk
idô. A csúcsérték jóval kisebb, mint a 10/ csapás, hanem valamilyen csatoláson ke- bemenetét képezi, mindkettô célja, hogy a
350-es görbe esetén, 100 kA helyett mind- resztül. Közvetett villámcsapásnak hívják más- villámcsapás hatását valósághûen mutassa be.
össze 5 kA. Ez a görbe a villámcsapás köz- részt azt a jelenséget is, amikor a villámcsa- Mint minden ilyen egységesítési célra alkal-

2023. 3. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

37
 szakmakörnyezet eszközeink tûzvédelem energetika hírek szabványok áttekintô táblá

Szélerômûvek földelési ellenállása

villámcsapás esetén

II.
mazott eszköz, ez a két görbe is tartalmaz
egyszerûsítéseket azokon a pontokon, amelyek
a vizsgálatok szempontjából kevésbé fontosak,

a villámjelalakok
illetve amik jelentôsen bonyolultabbá tennék a
vonatkozó elôírásokat. A gyakorlatban, tehát

alkalmazási területei
valódi villámáramokat bemutató görbék esetén
a homlokidôt és a félértékidôt kicsit eltérôen
kell értelmezni. Míg a vizsgálatoknál használt
görbéknél a homlokidôt a teljes, 0-tól 100%-ig
tartó áramerôsség-felfutáshoz szükséges idô-
tartamként kell értelmezni, addig a valódi vil-
lámcsapásoknál a homlokidô a maximális áram-
erôsség 10%-áról és 90%-ára való felfutásához
szükséges idôt jelenti. A valódi villámcsapások
felfutásának kezdete és az áramerôsség csúcs-
értékének idôpontja nem határozható meg
kellô pontossággal, azonban az elôbb említett
tartományban a felfutás ideje pontosabban
leolvasható. A csúcsérték 90%-a felett az áram-
erôsség változásának sebessége csökken. Ami-
kor a felfutás után a villámáram eléri a csúcsér-
téket, nem kezd egybôl hosszan tartó monoton
csökkenésbe, hanem néhány μs-on keresztül a
maximális értékhez közeli értékeket vesz föl,
akár újra elérheti a csúcsértéket is. Éppen ezért
a valódi villámcsapások félértékideje alatt is azt
az idôtartamot értjük, ami ahhoz szükséges,
hogy a villámáram a csúcsérték 90%-áról an-
nak 50%-ára csökkenjen.
A 2. ábra mutatja, hogy a bemutatott két
villámjelalak közül melyek használatosak a
villámvédelmi berendezések tervezésénél és
vizsgálatánál a szélerômû egyes részein. A
villámcsapásnak közvetlenül kitett részeken,
tehát szélerômû tornyának közvetlen közelé-
ben a 10/350-es jelalak használatos, míg a vil-
lámcsapás közvetett hatásainak kitett „Power
Unit” környezetében megfelelô a 8/20-as jel-
alak használata.
A villámcsapás miatt fellépô nagy áramok
elleni védelem egyik módszere, ha a fázisve-
zetôket egy olyan berendezésen keresztül kötik gáltuk. A valósághûbb számítások érdekében A lökôhullámú földelési ellenállást a kialakuló
össze a földelôberendezéssel, amely csak az sematikusan, jelentôs egyszerûsítés mellett 861,7 kV-os skalárpotenciál maximuma és a
üzemi áramokat jelentôsen meghaladó áram- felépítettem a szélerômû tornyát is (3. ábra). vizsgáló jelalak 30 kA-es maximális áramerôs-
erôsségek és áramerôsség változások esetén A modellben a villámcsapás az elrendezés ségének hányadosa határozza meg. Tehát a
viselkedik vezetôként, normál üzemi körülmé- legmagasabban lévô pontját, vagyis az egyik lökôhullámú földelési ellenállás értéke 28,7
nyek közötti áramok esetén viszont szigetel. turbinalapát csúcsát éri. Az elrendezés lökô- Ω, ami szinte megegyezik az állandósult álla-
hullámú földelési ellenállását, illetve a talaj potra számított 29 Ω-mal.
A modellezett elrendezés felszínén kialakuló skalárpotenciál és lépésfe- A 4. ábra a villámcsapás idôbeli lefolyását és
A villámcsapás hatását az elôzô részben be- szültség felületi eloszlását és idôbeli lefolyását térbeli eloszlását bemutató animációból kivá-
mutatott, az alapozás vasbetonszerkezetével vizsgáltam. A számításokat egy 30 kA csúcsér- gott pillanatfelvételen mutatja a kialakuló ska-
kiegészített továbbfejlesztett földelôhálón vizs- tékû, 10/350 μs-os villámjelalakkal végeztem. lárpotenciál felületi eloszlását a villámcsapás

38 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2023. 3.

ekintô táblázat áttekintô alapján
3. kép
A villámcsapás hatásainak
számítására
alkalmazott elrendezés
III.
utáni 16. μs-ban. Látható, hogy a potenciál fe-
lületi eloszlásának képe szinte megegyezik az
elôzô cikkekben bemutatott állandósult állapo-
tú eloszlás alakjával. Megfigyelhetô, hogy 15 μs
eltelte után a skalárpotenciál eléri az idôbeli
maximális értékét.
A 5. ábra mutatja, hogy a maximális lépés-
feszültségek a villámcsapás után 13 μs-mal
alakulnak ki. A lépésfeszültség értéke a külsô
földelôkeret, különösen annak sarkai fölötti
talajon magas, azon kívül elhanyagolható.
A lépésfeszültségek talajon való felületi elosz-
lása is megegyezik az állandósult állapotú
esettel.
Összefoglalás
A négy részbôl álló cikksorozat betekintést
nyújtott a szélerômûvekre jellemzô földelô-
rendszereken keresztül a földelésekre jellem-
zô alapfogalmakba, ezek mérési és számítási
módszereibe. Az elsô rész mutatta be az
alapfogalmakat és mérési módszereiket. A
második részben két különbözô földelôháló
került vizsgálatra állandósult állapotban. A
harmadik részben a korábbi vizsgálatok ta-
pasztalatai alapján ki lett alakítva egy tovább-
fejlesztett földelôrendszer, és ennek állandó-
sult állapotú jellemzôi kerültek kiszámításra.
A mostani negyedik részben ennek a tovább-
fejlesztett földelôrendszernek a villámcsapás-
ra adott válasza került bemutatásra. A cikkso-
rozat legfôbb tanulságai között megemlíthetô,
hogy a földelôelektródák keresztmetszetének
változtatása elhanyagolható hatással van a
földelési ellenállásra, a kialakuló érintési- és
lépésfeszültségekre. A rendszer tartósságá-
IV-V.
4. kép
A kialakuló
skalárpotenciál
a villámcsapás kezdete
után 15 μs-mal
5. kép
A kialakuló
lépésfeszültség felületi
eloszlása a villámcsapás
kezdete után
13 μs-mal
nak növelése érdekében célszerû nagyobb
keresztmetszetû földelôelektródát alkalmazni,
aminek anyaga megfelelôen korrózióálló, pél-
dául rozsdamentes acél vagy réz.
Egy szélerômû élettartama kb. 20 év, a
földelôrendszer tervezésekor ezt figyelembe
kell venni. A földelôrendszer telepítési mély-
ségének növelése a kisebb fajlagos ellenállású
rétegben kedvezôen befolyásolja a földelési
ellenállást, és a kialakuló potenciálviszonyo-
kat, viszont kivitelezése jelentôs többletköltsé-
gekkel jár.
A földelési ellenállás mértéke jelentôsen
függ a talaj fajlagos ellenállásától és a földelô-
háló által lefedett területtôl. A vonatkozó
szabvány által elôírt 10 Ω-os földelési ellen-
állás elérése rendkívül nehéz, azonban a szab-
ványban elôírt lépésfeszültségek a földelô-
rendszer körvonala feletti talajfelület jelentôs
részén elérhetôek. A lökôhullámú földelési
ellenállás szinte megegyezik az állandósult
állapotú földelési ellenállással. A villámcsapás
esetén hasonló felületi eloszlású potenciálvi-
szonyok alakulnak ki, mint állandósult álla-
potban.
2023. 3. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap
39
A január-februári lapszámunkban megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: "az a szép piros autó?”
A szerencsés nyertesek: Tóth Dávid (Kecskemét), Karsai Eszter (Gyôr), Elekes Lajos (Pápa), Hriczó András (Irota), Biró Jenô (Mátészalka).
A megfejtôk nyereményét – az 5 db DEL1622LED-lámpát – a Daniella Kft. ajánlotta fel.
Mostani keresztrejtvényünk beküldési határideje: 2023. március 24. Beküldési cím: Villanyszerelôk Lapja, M-12/B. Kft., 1033 Budapest, Vörösvári út 103. E-mail: hajni@vgf.hu;
A nyereményjátékban kizárólag érvényes elôfizetéssel rendelkezô olvasóink vehetnek részt.

40 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2023. 3.