Subscribe to DeepL Pro to translate larger docum

Visit www.DeepL.com/pro for more information.

664559

Cikk

Mobil média és kommunikáció

2017, Vol. 5(1) 80-101
Szerelem elsőre? A Tinder © The Author(s) 2016
Utánnyomás és engedélyek:
önbemutatás és motívumok sagepub.co.uk/journalsPermissions.nav
DOI: 10.1177/2050157916664559
magyarázata journals.sagepub.com/home/mmc

Giulia Ranzini*
VU University Amsterdam, Hollandia

Christoph Lutz*
BI Norwegian Business School, Norvégia

Absztrakt
A helyalapú, valós idejű randizás (LBRTD) alkalmazások, például a tapló megjelenése új
módot teremtett a felhasználók számára, hogy megismerjék a közelben lévő
potenciális partnereket. Az alkalmazások kialakítása eltérést jelent a "régi vágású"
társkereső oldalakhoz képest, mivel a mobilmédia adottságaira támaszkodik. Ez
megváltoztathatja azt, ahogyan az egyének hiteles vagy megtévesztő önmagukat
ábrázolják. A Mechanical Turk segítségével gyűjtött felmérési adatok alapján és
strukturális egyenletmodellezéssel értékeljük, hogy a Tinder-felhasználók hogyan
mutatják be magukat, egyúttal feltárjuk személyiségjegyeik, demográfiai jellemzőik és
a használat motívumainak hatását. Azt találjuk, hogy az önbecsülés a legfontosabb
pszichológiai előrejelző, amely elősegíti a valódi önbemutatás, de csökkenti a
megtévesztő önbemutatás mértékét. A használat motívumai - ismerkedés/szex,
barátság, kapcsolat, utazás, önérvényesítés és szórakozás - szintén befolyásolják az
önreprezentáció két formáját. A demográfiai jellemzők és a pszichológiai előzmények
befolyásolják a Tinder használatának motívumait, a nemek közötti különbségek
különösen hangsúlyosak. A nők inkább barátságra és önérvényesítésre használják a
Tindert, míg a férfiak inkább ismerkedésre/szexre, utazásra és párkapcsolat
keresésére. Az eredményeket kontextusba helyezzük, megvitatjuk megközelítésünk
korlátait, és utakat mutatunk a téma jövőbeli kutatásához.

Kulcsszavak
benyomáskezelés, online identitás, online kapcsolatok, önmegjelenítés, közösségi hálózatok,
online kapcsolatok
*Mindkét szerző egyenlő mértékben járult hozzá a tanulmányhoz.

Levelező szerző:
Christoph Lutz, BI Norwegian Business School, Kommunikációs és Kulturális Tanszék, Nordic Centre for
Internet & Society, Nydalsveien 37, NO-0484, Oslo, Norvégia.
E-mail: christoph.lutz@bi.no
Ranzini és Lutz 81

1994-ben, amikor a Match.com-ot az első társkereső honlapként regisztrálták, az online

párkeresés inkább egy hollywoodi filmbe (például az 1998-as You've Got M@il című
filmbe) illett volna, mint az átlagpolgár mindennapi tapasztalatai közé. Azóta sok
minden megváltozott. A Pew Research 2013-as tanulmánya szerint az Egyesült
Államokban a házas vagy elkötelezett párok becslések szerint 5%-a ismerkedett meg
párjával online, és az online felnőtt amerikai lakosság 11%-a állítja, hogy életében
legalább egyszer használt már társkereső oldalt (Lenhart & Duggan, 2014). Bár a világ
többi részéről kevesebb adat áll rendelkezésre, az online társkereső piac hasonlóan
drámai növekedési tendenciát mutat olyan országokban, mint India (Joshi & Kumar,
2012) és az Egyesült Királyság (Kee & Yazdanifard, 2015). Ahogy az online randizás
egyre elterjedtebbé válik, úgy tűnik, hogy a kapcsolódó negatív stigma szintje csökken.
Következésképpen egyre több internetező állítja, hogy az online társkeresést "jó
módszernek tartja az új emberek megismerésére" (Smith & Anderson, 2015). E
szemléletváltás részben a társkereső oldalak társkereső alkalmazásokká való
átalakulásának is köszönhető. A mobilitás ugyanis rugalmasabb határokat sugall az
online és az offline között, ami lehetőséget ad a "kozituációra", azaz két személy
párhuzamos létezésére egy olyan helyen, amely egyszerre fizikai és virtuális (van de
Wiele & Tong, 2014). Az olyan LBRTD (location-based real-time dating) alkalmazások,
mint a Tinder vagy a Grindr, ezt a mechanizmust tartják a középpontjukban, a
felhasználók közötti földrajzi távolságot kulcsfontosságú változóként alkalmazva,
amely alapján lehetséges partnereket lehet találni. Miután a felhasználók megadták az
őket érdeklő demográfiai adatokat, az algoritmus képes azonosítani a potenciális
partnereket ("matcheket" a Tinder-lingóban), akár ugyanazon háztömb vagy akár épület
közelségében is (David & Cambre, 2016; Duguay, 2016). A GPS-alapú társkereső
alkalmazások, még inkább, mint a hagyományos társkereső oldalak, erősítik az online
és az offline közötti kapcsolatot, ösztönözve a felhasználókat arra, hogy "a való életben"
találkozzanak (Cohen, 2015; Gibbs, Ellison, & Lai, 2011). Ez megerősítette az LBRTD-
nek az alkalmi, szexuális és rövid életű kapcsolatok bölcsőjeként való megítélését. A
média tovább erősítette ezt az elképzelést, a Tindert a hook-up kultúra zászlóshajójává
választva (Sales, 2015).
Míg a média aggodalmai nem feltétlenül jelentik azt, hogy az LBRTD forradalmi a
hogy az egyének hogyan találkoznak és szeretik egymást, mégis jelzi az olyan
alkalmazások kulturális jelentőségét, mint a Tinder és a Grindr. A kutatások eddig a
meleg társkereső alkalmazásra, a Grindr-re koncentráltak, mivel a közös fizikai geog-
rafia hiánya ellenére közösséget hozott létre (Blackwell, Birnholtz, & Abbot, 2014;
Fitzpatrick, Birnholtz, & Brubaker, 2015). Bár a közelmúltban megjelent néhány
tanulmány (pl. David & Cambre, 2016; Duguay, 2016), a Tinder továbbra is viszonylag
kevéssé tanulmányozott. Ezt a hiányt kívánjuk pótolni, a Tindert az önbemutatás
platformjaként megközelítve, és a résztvevő felhasználók hitelességének szintjével
foglalkozva.
A cikk célja tehát, hogy feltárja a Tinder-felhasználók önreprezentációját az
alkalmazáson, rávilágítva arra, hogyan mutatják be magukat, és mi alakítja a különböző
önreprezentációs módokat. Részletesebben a motivációs és pszichológiai előzményekre
(önbecsülés, magány, nárcizmus) összpontosítunk. Mivel a Tinder egy mobil és
helyalapú alkalmazás, olyan sajátos mobil affordanciákat is figyelembe veszünk,
amelyek egyedülállóak az ilyen típusú társkereső szolgáltatásokra. Először a
mobilmédia és az LBRTD affordanciáiról szóló szakirodalmat, valamint az online
identitás és a benyomáskezelés korábbi kutatásait tárgyaljuk a társkereső kontextusban.
A tanulmány empirikus részeinek elméleti alapja erre az irodalomra épül. A minta, az
82 Mobil média és kommunikáció 5(1)
intézkedések és a módszer bemutatása után megvitatjuk az eredményeket. Ezt követően
az eredmények rövid összefoglalásával, a megközelítésünk következményeivel és
korlátaival zárjuk.
 Ranzini és Lutz 83

Elméleti háttér
A mobil média és a tapló lehetőségei
Az olyan LBRTD-alkalmazások, mint a Tinder, a mobil médiát használják. Ezért az
online társkeresés egy sajátos típusát képviselik, részben eltérő kommunikációs
lehetőségekkel1 , mint a hagyományos online társkeresés az olyan portálokon keresztül, mint

a Match.com és az OkCupid (Marcus, 2016). A korábbi szakirodalmat összefoglalva

Schrock (2015) a mobilmédia négy affordanciáját javasolja: hordozhatóság, elérhetőség,
lokalizálhatóság és multimedialitás. A Tinder mind a négy kommunikációs lehetőségre
támaszkodik. Az okostelefonok és a táblagépek hordozhatósága lehetővé teszi a Tinder
használatát a legkülönbözőbb helyszíneken, a privát, a félig nyilvános és a nyilvános
terektől kezdve. Ezzel szemben a hagyományos, asztali számítógépes társkereső
oldalak használata többnyire magánterekre korlátozódik. Továbbá, a mobil médiumok
elérhetőségi affordanciája növeli az alkalmazás spontaneitását és használati gyakoriságát.
A lokalizálhatósági lehetőség lehetővé teszi az egymáshoz közel lévő felhasználókkal
való párosítást, sms-ezést és találkozást - ez a Tinder egyik fő szempontja. Végül, a
multimedialitás affordancia, bár látszólag korlátozott a Tinderen, legalább két
kommunikációs módra támaszkodik (sms és fotómegosztás). A felhasználók Instagram-
profiljukat is összekapcsolhatják a Tinderrel, ami kifinomultabb önbemutatásra ad
lehetőséget. Ha már összeilleszkedtek, a beszélgetést más médiumokra, például
telefonhívásra, videoüzenetküldésre vagy snapchatelésre is átvihetik (Marcus, 2016).
A mobil média ezen általános kommunikációs lehetőségei mellett a taplónak van egy sor
specifikusabb affordanciák (David & Cambre, 2016; Duguay, 2016; Marcus, 2016). Az a
követelmény, hogy a felhasználóknak a Facebook-profiljukon keresztül kell
hozzáférniük a Tinderhez, minden Tinder-tanulmányban említett korlátozó elem. Marcus
(2016) szerint a "konver- gálhatóság" ezen affordanciája csökkenti a felhasználók
erőfeszítéseit, mivel nem kell annyi időt fordítaniuk a profil létrehozására, mint a
hagyományos online társkeresésnél. A Facebook bejelentkezési követelmény mellett a
Tinder erős kom- munikációs affordanciája a fotókon keresztül történő vizuális
önprezentációra való erős támaszkodás (David & Cambre, 2016). A fotókra helyezett nagy
hangsúly miatt a felhasználók jellemzően korlátozott jelzésekre támaszkodnak a
swipelési döntések meghozatalakor (Marcus, 2016). Marcus (2016) egy mobilitási
affordanciát és egy szinkronitási affordanciát is tárgyal.
A mobilitási lehetőség összhangban van Schrock (2015) mobil média hordozhatósági
lehetőségével: A Tinder alkalmas vonatokon, buszokon, bárokban, éttermekben és más
nyilvános és félig nyilvános helyeken való használatra. Így ez az affordancia úgy tűnik,
hogy a hagyományos randizásnál több társadalmi felhasználásra invitál, például azáltal,
hogy a profilok swipelése és pletykálása szórakoztató tevékenységgé válik a barátok
között (Sales, 2015; "A nők együtt használják a Tindert", 2015). Végül a szinkronitás
affordancia "az üzenetek küldésének rövid idejét" írja le (Marcus, 2016, 7. o.). Ez az
affordancia spontaneitást és elérhetőséget követel meg a felhasználóktól, akiknek gyors
ítéleteket kell hozniuk és különleges önbemutatási készségeket kell felmutatniuk. A
Tinder affordanciái - különösen a szinkronitás és a korlátozott információelérhetőség -
különleges korlátokat állítanak a felhasználók elé, ami olyan problémákhoz vezet, mint
az információ túlterheltsége, a "való életről" való figyelemelterelés és a nagyszámú
felhasználó miatti versenyérzés (Marcus, 2016).

Online együtt: Identitás és társkereső oldalak

84 Mobil média és kommunikáció 5(1)
Megjelenésük óta a közösségi hálózati oldalak (SNS) olyan teret jelentenek az egyének
számára, ahol kifejezhetik és kísérletezhetnek identitásukkal (Kendall, 1998; Manago,
Graham, Greenfield, Greenfield és Salimkhan, 2008; Valkenburg, Schouten és Peter,
2005). Míg néhány
Ranzini és Lutz 85

kutatók a közösségi médiát megelőző digitális kommunikációs formákban is megtalálják

az önreprezentáció elemeit (Bechar-Israeli, 1995; Manago et al., 2008; Smahel &
Subrahmanyam, 2007), a nonim online profilok létrehozása megerősítette az online
identitások és az offline egyének közötti kapcsolatot (Zhao, Grasmuck, & Martin,
2008). Valójában, ahogy az olyan SNS-ek, mint a Facebook vagy a LinkedIn a
személyes kommunikációban normává váltak, úgy tűnik, hogy az online önkifejezés
elvesztette az identitáskísérletezés lehetőségének egy részét (Strano, 2008; Zhao et al.,
2008), és ehelyett a tényleges és az ideális én ábrázolása közötti feszültséget részesíti
előnyben (Ellison, Hancock, & Toma, 2012; Lampe, Ellison, & Steinfield, 2007;
Manago et al., 2008).
A társkereső oldalak hasonlítanak a közösségi hálózatokhoz abban a tekintetben,
hogy a felhasználók közötti kapcsolatok előmozdítására irányulnak, és abban, hogy
befolyásolják a felhasználók prioritásait az önreprezentációjukat illetően (Toma,
Hancock és Ellison, 2008; Whitty, 2008). A társkereső és a közösségi oldalak között
azonban továbbra is lényeges különbség van: míg például a Facebook jellege a
felhasználók "lehorgonyzott kapcsolatait", azaz a médiumon kívül már meglévő
kapcsolatait ösztönzi (Zhao et al., 2008), addig a társkereső oldalak arra kényszerítik a
felhasználókat, hogy olyan identitást vetítsenek előre, amely kívánatos az általuk még
nem ismert, de vonzani kívánt személyek számára (Ellison, Heino, & Gibbs, 2006). Az
online benyomáskezelésük mögött tehát egy olyan kapcsolati cél áll, amely átlépi az
online/offline határt, és ez jelentősen megváltoztatja az önfeltárás típusát és
mennyiségét (Gibbs, Ellison, & Heino, 2006).
A társkereső oldalakkal kapcsolatos korábbi kutatások azt sugallják, hogy ennek a
stratégiai jellegű benyomáskezelésnek egy része magának a weboldalnak a
szerkezetéből eredhet: A felhasználóknak a platform által kínált "csökkentett jelzések"
révén kell összefoglalniuk identitásukat (Ellison et al., 2012). Az ilyen jelzések alapján
történik a potenciális partnerek kiválasztása (Antheunis & Schouten, 2011; Lampe et
al., 2007; Walther, Anderson, & Park, 1994), megbecsülve a találkozás sikerét, még
mielőtt az megtörténne.
E markáns stratégiai törekvés miatt az önreprezentációra, a társkereső oldalakon
végzett kutatások a felhasználók hitelességének és megtévesztésének fokára
összpontosítottak. Bargh, McKenna és Fitzsimons (2002) munkája például Higgins
(1987) és Rogers (1951) alapján négyféle önprezentációt azonosított a társkereső
oldalakon: valódi én, tényleges én, kellene-én és ideális én. Egy Whitty (2008) által
végzett kvalitatív vizsgálatban a tényleges énedet találták uralkodónak, ami a hitelesség
és az önreklámozás közötti bizonytalan egyensúlyt jelzi, ahogy a párok interakciója a
weboldalról az offline valós találkozóra kerül. Ez egyezni látszik azzal a számos
kvantitatív vizsgálattal, amelyek a társkereső oldalak felhasználóinak általános
hitelességét emelték ki (Ellison et al., 2006; Ellison et al., 2012; Fahimy, 2011;
Hancock, Toma, & Ellison, 2007; Toma et al., 2008). Ellison és társai (2012) szerint
éppen a jövőbeli találkozás lehetősége az, ami az egyéneket a hiteles önreprezentáció
felé tereli. A társkereső oldalak felhasználóinak profiljai ígéretet fogalmaznak meg
(Ellison et al., 2012, 12. o.): A felhasználók megígérik egymásnak, hogy "a jövőbeni
szemtől-szembe találkozásra olyasvalakivel kerül sor, aki nem különbözik alapvetően a
profil által képviselt személytől".
A tapló, az összes többi LBRTD alkalmazással együtt, érdekes perspektívát hoz ebbe
a helyzetbe.
keretet, mivel annak kozituációs potenciálja a hiteles önbemutatás további ösztönzésére
utal (Blackwell et al., 2014). Az, hogy az alkalmazás a Facebook bejelentkezési,
86 Mobil média és kommunikáció 5(1)
hálózati és képi adataira támaszkodik, és ezért a Facebook szigorú névkövetelményeit
veszi át, a megtévesztés lehetőségeinek minimalizálására utal (Duguay, 2016).
 Ranzini és Lutz 87

A Grindr-en végzett kutatás azonban csak a hosszú távú kapcsolatot kereső

felhasználók esetében erősíti meg ezt a megállapítást. A motivációk tehát még mindig
fontosabbak lehetnek, mint az alkalmazás dizájnja, amikor az egyének önmaga
bemutatásának befolyásolásáról van szó (van de Wiele & Tong, 2014).

A benyomáskezelés, a személyiség és a nemek

Az online önreprezentáció leírására használt metaforák közül talán Erving Goffman
által az emberi interakciók színházi színpadként való ábrázolása (1959) volt a
legsikeresebb. Több szerző is megállapította, hogy az egyén digitális interakciói,
csakúgy, mint a fizikai interakciók, tényleges előadások, amelyekben az én mind a
stratégizált ("adott") elemek, mind a spontán ("kiadott") megnyilvánulások révén
konstruálódik (Hewitt & Forte, 2006; Tufekci, 2008; Vitak, Lampe, Gray, & Ellison,
2012; Zhao et al., 2008).
A benyomáskezelés másképp zajlik online és offline. Azonban hasonló módon,
stratégiát alkalmaznak az identitások irányításában, hogy az egyének hogyan szeretnék,
hogy mások lássák őket (Ellison et al., 2006; J. Rosenberg & Egbert, 2011). Még a nem
szándékosan megosztott információkat, például a rossz nyelvtant is kontextuálisan
értelmezi az egyén net- munkája (Walther & Bunz, 2005). Ez hasonló ahhoz, ami
offline történik a Goffman (1959) adott-off kategóriájába tartozó baklövésekkel.
A társkereső oldalak és alkalmazások esetében a benyomáskezelés még fontosabb
szerepet kap, mivel lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kiemeljenek olyan
információkat, amelyek kívánatosak lehetnek a potenciális partnerek számára. Úgy
tűnik, hogy a felhasználók stratégiai hitelességet alkalmaznak (Gaden & Dumitrica,
2014). A nyílt hazugság helyett a felhasználók a legjobb arcukat mutatják (Weisbuch,
Ivcevic és Ambady, 2009), akár szó szerint is, a személyes fotók megváltoztatásával,
hogy elrejtsék azokat a tulajdonságokat, amelyek miatt szorongónak vagy
bizonytalannak érzik magukat (Kapidzic és Herring, 2015; Reich, 2010).
Meglepő módon a személyiségjegyekkel és a társkereső oldalakon történő
benyomáskezeléssel kapcsolatos kutatások mennyisége (még) nem éri el a közösségi
hálózatokon alapuló társait. Míg a nárcizmus kiterjedten kapcsolódik a Facebookon
történő fényképes önreprezentációhoz (Eftekhar, Fullwood, & Morris, 2014;
Mehdizadeh, 2010), addig az online randizással kapcsolatban csak nagyon
korlátozottan vizsgálják (Zerach, 2016). Hasonlóképpen, míg az (alacsony) önbecsülés
és a Facebookon történő stratégiai önprezentáció között kapcsolatot találtak (Bareket-
Bojmel, Moran, & Shahar, 2016; Mehdizadeh, 2010), a kutatás csak a magasabb
önbecsülés és a társkereső oldalak használata között állapított meg kapcsolatot (Kim,
Kwon, & Lee, 2009). Az egyéni személyiség és a benyomáskezelés kapcsolata az
online társkeresésen belül tehát továbbra is kevéssé vizsgált.
A nemet lényegesen jobban tanulmányozták a társkereső oldalakon a
benyomáskezeléssel kapcsolatban, elsősorban a hitelességre gyakorolt hatását vizsgálva
(Ellison et al., 2006; Hancock & Toma, 2009; Toma et al., 2008). A megtévesztő
önreprezentációval kapcsolatos tanulmányok kisebb különbségeket találtak a férfiak és
a nők hamis önreprezentációjában. A nők hajlamosabbak a vizuális megjelenésükkel
kapcsolatban stratégiai szempontok szerint eljárni (Hancock & Toma, 2009), és
hazudnak a súlyukról (Hall, Park, Song, & Cody, 2010; Hancock et al., 2007). A férfiak
ezzel szemben megtévesztőbbek a kapcsolati státuszuk (Whitty, 2008) és a kapcsolati
céljaik körül (Hall et al., 2010). A legtöbb társkereső oldal túlnyomórészt
heteronormatív jellege miatt a szexuális irányultságot még soha nem vizsgálták a
88 Mobil média és kommunikáció 5(1)
nemekkel és az online önreprezentációval kapcsolatban.
Ranzini és Lutz 89

1. ábra. A vizsgált strukturális modell.

Annak érdekében, hogy széleskörűen feltárjuk a Tinderen folytatott önreprezentációs

gyakorlatokat, empirikus válaszokat keresünk a következő kutatási kérdésekre:
Mennyire hitelesen mutatják be magukat a Tinderen az egyének? Hogyan befolyásolják
a hiteles és megtévesztő önprezentációs technikákat a demográfiai, motivációs és
személyiségjellemzők?
Az 1. ábra mutatja az átfogó kutatási modellt.

Módszertan
Adatok és minta
2016 márciusában az Amazon Mechanical Turk segítségével toborzott 497, az Egyesült
Államokban élő válaszadó körében online felmérést végeztünk. A felmérést a Qualtrics
(2016) programban programoztuk, és átlagosan 13 percet vett igénybe a kitöltése. A
felmérés linkjét a Mechanical Turkben tettük közzé, és 24 órán belül megvolt a kívánt
számú válaszadó. A résztvevők Mechanical Turk-en történő toborzását megfelelőnek
tartjuk, mivel ezek a felhasználók köztudottan "a klasszikus heurisztikákat és
torzításokat mutatják, és legalább annyira figyelnek az irányokra, mint a hagyományos
forrásokból származó alanyok" (Paolacci, Chandler, & Ipeirotis, 2010, 417. o.). Az 1.
táblázat a minta demográfiai profilját mutatja be. Az átlagéletkor 30,9 év volt, a szórás
8,2 év, ami viszonylag fiatal mintaösszetételre utal. A legmagasabb iskolai végzettség
mediánja az 1-6-os skálán 4 volt, viszonylag kevés résztvevővel az 1. (nincs formális
iskolai végzettség) és a 6. (posztgraduális végzettség) szélsőséges kategóriákban.
Annak ellenére, hogy nem reprezentatív mintáról van szó, az eredmények korlátozottan
általánosíthatók, és túlmutatnak a puszta kényelmi és diákmintákon.

Intézkedések
A felméréshez használt intézkedések többnyire korábbi tanulmányokból származnak. A
nárcizmus mérésére a Narcissism Personality Inventory (NPI)-16 skála (Ames, Rose és
Anderson, 2006) négy tételét, az önértékelés mérésére pedig a Rosenberg Self-Esteem
Scale (M. Rosenberg, 1979) öt tételét használtuk. A magányosságot a 11 tételes De
Jong Gierveld-skála (De Jong Gierveld & Kamphuls, 1985) öt tételével mértük, amely
a magányosság egyik legmegalapozottabb mérőeszköze (lásd a Függelék A3.
táblázatában a
90 Mobil média és kommunikáció 5(1)

1. táblázat. A minta demográfiai összetétele.

Abszolút számok Százalé

k
Gender
Férfi 278 55.9
Női 218 43.9
Egyéb 1 0.2
Összesen 497 100
Kor
19-20 13 2.6
21-30 272 54.7
31-40 158 31.9
41-50 39 7.8
51 éves vagy idősebb 15 3
Összesen 497 100
Végzettség (jelenlegi vagy legmagasabb iskolai
végzettség)
Érettségizett 57 11.5
Néhány főiskola 173 34.9
Alapdiploma vagy azzal egyenértékű végzettség 203 40.9
Mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség 46 9.3
Doktori fokozat vagy azzal egyenértékű végzettség 12 2.4
Egyéb 5 1
Összesen 496 100
(Hiányzik) (1)
Szexuális irányultság (önmeghatározás)
Heteroszexuális 419 84.5
Homoszexuális 15 3
Bisexuális 49 9.8
Egyéb 13 2.6
Összesen 496 100
(Hiányzik) (1)

e konstrukciók megfogalmazása). Ehhez a skálához egy csúszkát használtunk 0 és 100

közötti, finomszemcsés értékekkel. A nárcizmus, az önbecsülés és a magányosság
skálái elegendő megbízhatóságot és érvényességet mutatnak (a Cronbach α értéke .78 a
nárcizmus esetében, .89 az önbecsülés esetében és .91 a magányosság esetében; a
konvergens és diszkrimináns érvényesség adott), így továbbléphetünk a strukturális
modell értelmezéséhez. A Függelék A2. táblázata a teljes mérési modellt, az A4.
táblázat pedig a diszkriminanciavizsgálatot (Fornell & Larcker, 1981) közli.
Az önprezentáció függő változóihez Michikyan, Dennis és Subrahmanyam (2014)
skáláját használtuk, amelyet eredetileg a Facebookon történő önprezentáció mérésére
fejlesztettek ki.2 Ezt a skálát a Tinder kontextusához igazítottuk. Michikyan és
munkatársai (2014) az önprezentáció öt módját különböztetik meg a Facebookon:
valódi én, ideális én, hamis én - megtévesztés, hamis én - összehasonlítás/impresszió és
hamis én - felfedezés. Úgy döntöttünk, hogy az öt mód közül csak kettőt hasonlítunk
össze: a valós én és a hamis én - megtévesztés. A skála részleges használata miatt a
hamis én - megtévesztés alskálát átneveztük megtévesztő énnek.
Ranzini és Lutz 91

Az ideális én, a hamis én - összehasonlítás/befolyásolás és a hamis én - felfedezés

kategóriáit kizártuk az elemzésből, mivel azok nehezen elkülöníthető és erősen
korrelált (Michikyan et al., 2014, 5. o.). Ez a három skála a mi mintánkban is alacsony
megbízhatóságot mutatott (Cronbach α értéke 0,7 alatt). A Függelék A3. táblázata
mutatja a két használt önprezentációs skála szövegét. Mindkét skála jó
megbízhatóságot mutatott (Cronbach α értéke .84 a valódi énre és .86 a megtévesztő
énre).
A Tinder használatának motívumaira vonatkozó változók széles skáláját vettük fel.
A használati motívumok skáláit van de Wiele és Tong (2014) Grindr használat és
gratifikációk vizsgálatából a Tinder kontextusára adaptáltuk. Feltáró faktorelemzés
segítségével van de Wiele és Tong (2014) hat motívumot azonosított a Grindr
használatára: társadalmi befogadás/megerősítés (öt tétel), szex (négy tétel),
barátság/hálózat (öt tétel), szórakozás (négy tétel), romantikus kapcsolatok (két tétel) és
helyalapú keresés (három tétel). E motívumok némelyike a mobilmédia adta
lehetőségeknek felel meg, különösen a helyalapú keresés motívuma. Ahhoz azonban,
hogy az előző fejezetben ismertetett Tinder affordanciák közül többet lefedjünk, van de
Wiele és Tong (2014) tanulmányának néhány tételét adaptáltuk. Az A3. függelék
mutatja a tanulmányunkban szereplő használati motívumskálákat. Ezeket a
motívumokat egy 5 pontos Likert-skálán értékeltük (1 = egyáltalán nem értek egyet, 5
= teljesen egyetértek). Jó megbízhatóságot mutatnak, a Cronbach α értékei .83 és .94
között vannak, kivéve a szórakoztatásét, amely kissé elmarad a .7-től. Úgy döntöttünk,
hogy a szórakoztatást motívumként megtartjuk, mivel a Tinder kontextusában releváns.
Végül kontrollváltozóként az életkort (években), a nemet, az iskolai végzettséget (high-
est oktatási fokozat egy hat értékű ordinális skálán, a "nincs befejezett iskolai
végzettség" és a "doktori fokozat" között) és a szexuális orientációt (heteroszexuális,
homoszexuális, biszexuális és egyéb) használtuk.

Az elemzés módszere
A kutatási kérdések megválaszolásához strukturális egyenletmodellezést (SEM)
alkalmaztak. A SEM azért jobb, mint más magyarázó megközelítések, például a
lineáris regresszió, mert lehetővé teszi a látens konstrukciók bevonását, a közvetett
hatások egyszerű tesztelését és a mérési hibák meghatározását. Esetünkben a látens
konstrukciók bevonása tette alkalmassá ezt a módszert.

Eredmények és vita
A függelék A1. táblázata a konstruktumok leírását tartalmazza, az A3. táblázat pedig a
függő konstruktumok egyes elemeinek aritmetikai átlagát és szórását mutatja be. A
mintánkban szereplő válaszadók magasabb pontszámot értek el a hiteles
önprezentációra, mint a megtévesztő önprezentációra, a számtani átlaguk közel 4 (egy
1-5 Likert-skálán) a valódi/autentikus önprezentációra, és 2 és 3 közötti a megtévesztő
önprezentációra. A felhasználók tehát viszonylag hiteles önprezentációról számolnak
be. Ugyanakkor a 3 közeli számtani átlagok és a két megtévesztő önprezentációra
vonatkozó tétel ("Néha úgy érzem, hogy a Tinderen álcázom magam", 37% egyetértés;
"Néha megpróbálok valaki más lenni, mint a valódi énem a Tinderen", 36% egyetértés)
jelentős számú "inkább egyetértek" és "teljesen egyetértek" válaszadója bizonyos
hajlamot mutat a megtévesztő önprezentációra.3 A motivációkat illetően azt találtuk,
hogy a Tindert sokféle célra használják, és mind a hat motívumtényező elérte az alábbi
92 Mobil média és kommunikáció 5(1)
értékeket.
 Ranzini és Lutz 93

átlagon felüli egyezés, azaz 3-nál nagyobb számtani átlagok. A válaszadók számára a
szórakozás a legkifejezettebb motiváció, az önérvényesítés pedig a leggyengébb. Az,
hogy a szórakozás és az utazás - mindkettő motiváció, amely erősen kihasználja a
Tinder nyújtotta lehetőségeket - magas egyetértési értékekkel rendelkezik, rámutat a
mobilitás szempontjainak az LBRTD kontextusában való figyelembevételének
hasznosságára.
A 2. táblázat a SEM eredményeit mutatja. A valódi/autentikus önprezentációt
pozitívan befolyásolja a barátság motívuma, negatívan pedig az önértékelés motívuma.
A többi motívum nincs szignifikáns hatással a valós/autentikus önprezentációra. Így a
Tinder használatának kapcsolati motivációja ösztönzőleg hathat a hitelesebb
önprezentációra. Ez összhangban lenne a társkereső oldalakkal kapcsolatos korábbi
eredményekkel (Ellison et al., 2012; Hancock et al., 2007; Toma et al., 2008). A
szexuális irányultságnak van egy kis negatív hatása: a homo- és biszexuálisok
hajlamosak kevésbé hitelesen ábrázolni magukat, mint a heteroszexuálisok. Ennek oka
lehet, hogy a Tindert nagyrészt heteroszexuális alkalmazásként érzékelik, és ezért
nyomást gyakorolhatnak a láthatóság korlátozására és a stigma megfékezésére
(Boulden, 2001; Kirby & Hay, 1997). Sem a nárcizmus, sem a magányosság nem
gyakorol jelentős hatást a valós/autentikus önreprezentációra. Az önbecsülés azonban
szignifikánsan és pozitívan befolyásolja a valós/autentikus önprezentációt. A nagyobb
önbecsüléssel rendelkező felhasználók autentikusabban ábrázolják magukat. A
demográfiai jellemzők közül csak az iskolai végzettségnek van szignifikáns hatása. A
magasabb iskolai végzettségű felhasználók alacsonyabb pontszámot érnek el a
valós/autentikus önmegjelenítésben.
A megtévesztő önprezentációt jelentősen befolyásolja az önbecsülés, az iskolázottság,
és a szexuális irányultság. A magasabb iskolai végzettségű, alacsony önértékelésű és
homoszexuálisnak, biszexuálisnak vagy "egyébnek" valló felhasználók mutatják a
legnagyobb valószínűséggel, hogy megtévesztő módon mutatják be magukat. A
magasabb önbecsüléssel rendelkező válaszadók úgy tűnik, hogy kevésbé megtévesztő
módon mutatják be magukat a Tinderen. A valós/autentikusabb önmegjelenítésükbe
vetett nagyobb bizalom magyarázhatja ezt a megállapítást. Ugyanakkor az alacsony
önbecsülésű felhasználók számára előnyösek lehetnek a párkeresés valószínűségének
javítását célzó intézkedések, beleértve önmaguk megtévesztő változatának bemutatását
is (Krämer & Winter, 2008). Ami a motívumokat illeti, azt találtuk, hogy mind az
ismerkedés/szex, mind az önértékelés erősen pozitív és szignifikáns hatással van a
megtévesztő önreprezentációra. Így a megtévesztő önbemutatás okai az explicitebb
stratégiai megfontolásoktól (megtévesztő önképet mutatva szexuális partnerek vonzása
érdekében) az implicitebb érzelmi motívumokig (megtévesztő önképet mutatva
önérvényesítés megszerzése érdekében) terjedhetnek. Végezetül azt találtuk, hogy a
kapcsolatkeresés negatívan befolyásolja a megtévesztő önbemutatót. Azok az egyének,
akik a Tindert kapcsolat-keresésre használják, hitelesebbek lehetnek az
önprezentációjukban, mivel hosszú távú perspektívájuk és annak valószínűsége miatt,
hogy a megtévesztő önprezentáció visszaüthet rájuk.
Ha a motívumok társadalmi strukturáltságát vizsgáljuk, akkor egy sor jelentős
demográfiai hatások. A nemek a hat motívum közül ötöt jelentősen befolyásolnak. A
férfiak magasabb pontszámot érnek el a Tinder használatában az ismerkedés/szex, az
utazás és a párkapcsolat-keresés terén. A nők magasabb pontszámot érnek el az
önérvényesítés és a barátságkeresés terén. A szórakozás esetében nem mutatható ki
szignifikáns nemi különbség. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a Tindert erősen
nemek szerinti módon használják, ami valószínűleg megerősíti a népszerű médiában és
94 Mobil média és kommunikáció 5(1)
az online randizással kapcsolatos korábbi kutatásokban megjelenő mintákat. Más
változók is figyelemre méltó tendenciákat mutatnak. Az idősebbek szignifikánsan
többet használják a Tindert barátságkeresésre, és szignifikánsan kevesebbet
barátságkeresésre.
Ranzini és Lutz 95

2. táblázat. SEM útkoefficiensek.

Valódi/autentikus önmegjelenítés Megtévesztő

önreprezentáció
Indíték: -0.11 0.18***
Összejönni/szexelni
Indíték: Barátok 0.16** -0.03
Indíték: Kapcsolat 0.09 -0.10*
Indíték: Utazás 0.04 -0.01
Indíték: Önérvényesítés -0.27*** 0.38***
Indíték: Szórakozás 0.04 -0.12
Kor 0.02 -0.01
Gender -0.05 0.00
Oktatás -0.08* 0.11**
Szexuális irányultság 0.10** -0.16***
Nárcizmus4 -0.04 0.09
Önbecsülés 0.38*** -0.32**
Magány 0.07 -0.07
Indíték: Összejövetel/szex5
Kor -0.07
Gender -0.40***
Oktatás 0.07
Szexuális irányultság 0.14***
Nárcizmus 0.08
Önbecsülés 0.11*
Magány 0.04
Indíték: Barátok
Kor 0.10**
Gender 0.20***
Oktatás -0.03
Szexuális irányultság 0.00
Nárcizmus 0.07
Önbecsülés 0.11
Magány 0.01
Indíték: Kapcsolat
Kor -0.02
Gender -0.11**
Oktatás 0.06
Szexuális irányultság -0.06
Nárcizmus -0.02
Önbecsülés 0.15**
Magány 0.10
Indíték: Utazás
Kor -0.02
Gender -0.13***
Oktatás 0.03
Szexuális irányultság -0.02
Nárcizmus 0.14**
Önbecsülés 0.22***
Magány 0.19***
96 Mobil média és kommunikáció 5(1)

2. táblázat. (Folytatás)

Valódi/autentikus önmegjelenítés Megtévesztő

önreprezentáció
Indíték: Önérvényesítés
Kor -0.13***
Gender 0.14***
Oktatás 0.13***
Szexuális irányultság -0.09
Nárcizmus 0.17***
Önbecsülés 0.04
Magány 0.20***
Indíték: Szórakozás
Kor -0.02
Gender 0.02
Oktatás 0.08
Szexuális irányultság 0.07
Nárcizmus -0.05
Önbecsülés 0.34***
Magány 0.18***
R2 Önbemutatás 0.28 0.31
R2 Összejönni/szexelni 0.18 0.19
R2 barátok 0.07 0.07
R2 kapcsolat 0.09 0.09
R2 Utazás 0.04 0.04
R2 Önértékelés 0.10 0.10
R2 Entertainment 0.10 0.10
Fit értékek
CFI 0.94 0.94
TLI 0.93 0.93
RMSEA 0.041 0.040
SRMR 0.050 0.052

Megjegyzés. N = 492; a standardizált regressziós együtthatókat robusztus standard hibákkal együtt mutatjuk.
*p < 0.1. **p < 0.05. ***p < 0.01.

önértékelés, mint a fiatalabb felhasználók. A magasabb iskolai végzettségű

felhasználók magasabb pontszámot érnek el az önértékelés terén, mint az alacsonyabb
végzettségűek. Végül, a szexuális irányultság befolyásolja az ismerkedés/szex
motívumot, a homoszexuális és biszexuális felhasználók magasabb pontszámot érnek
el, mint a heteroszexuálisok. A pszichológiai mozgatórugókkal kapcsolatban azt
találtuk, hogy az önbecsülés hat motívumból négynél, a nárcizmus kettőnél, a
magányosság pedig háromnál szignifikáns. A nárcizmus pozitívan befolyásolja az
utazási és az önértékelési motívumokat. Az önbecsülés elősegíti a Tinder használatát az
ismerkedés/szex, az utazás, a párkapcsolat keresése és a szórakozás céljából. Ezeknek a
motívumoknak a skálája azt mutatja, hogy az önbecsülés a motívumok egyik
mozgatórugója az egész skálán, ami jelzi annak fontosságát a Tinder kontextusában.
Végül a magányosság pozitívan és szignifikánsan befolyásolja az önértékelést és a
szórakozást. A magányos felhasználók különösen e két cél érdekében használják a
Tindert, ami azt mutatja, hogy a Tinder egy olyan eszköz lehet, amely eltereli a
 Ranzini és Lutz 97
figyelmüket a magányosságukról.
98 Mobil média és kommunikáció 5(1)

azonnali módon (nem annyira az új kapcsolatteremtés, mint inkább a gyors kielégülés,

a magánytól való elvonatkoztatás miatt).
Összességében az önreprezentáció varianciájának 28 (valódi) és 31 (megtévesztő)
százalékát, a motívumok esetében pedig 4 (utazás) és 19 (összejövetel/szex) százalékát
tudjuk megmagyarázni. Ez teret hagy további változók bevonására a jövőben. A
személyiségjegyeket figyelembe véve valamivel jobban meg tudjuk jósolni a
megtévesztő önprezentációt. Az önbecsülés és a használat motívumai voltak a
legerősebb elemek a felhasználók önprezentációjának meghatározására. Ez rámutat
arra, hogy a motivációs szempontok bevonása az online társkereső elemzésébe értékes.
Ami a demográfiai előrejelzőket illeti, a legjelentősebb eredmény a nemek közötti erős
hatás a különböző motívumok esetében. Az iskolázottsági hatások azonban szintén
érdekes - és némiképp ellenkező értelmű - mintázatokat mutatnak.

Következtetés
Ez a hozzájárulás az Amazon Mechanical Turk segítségével toborzott közel 500
felhasználóból álló mintával vizsgálta az önreprezentációt a Tinderben, amely széles
korosztályi és demográfiai profilra terjedt ki. Visszatérve az online randizással és a
számítógépes kommunikációban a benyomáskezeléssel kapcsolatos korábbi
kutatásokra, valamint a mobil média lehetőségeire, az önreprezentáció két módját
különböztettük meg: valódi/autentikus és megtévesztő. Ezután megkíséreltük
megmagyarázni az önreprezentációt a motivációs, pszichológiai és demográfiai
előrejelző tényezők hatásának vizsgálatával mindkét módozat esetében. A SEM
alkalmazásával ki tudtuk mutatni, hogy az önértékelés és a Tinder használatának
motívuma vagy célja a legerősebb prediktora az önprezentációnak. A magas
önbecsüléssel rendelkező felhasználók általában hitelesebb és kevésbé megtévesztő ént
mutatnak. A motívumok tekintetében az önértékelés bizonyult az önprezentációra
legerősebben ható előzménynek. Az ismerkedés/szex, a barátság és a párkapcsolat
keresése szintén (részben) szignifikáns előrejelző tényezők voltak, míg az utazás és a
szórakozás nem. Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy a dat- ing alkalmazások
hogyan terjeszthetik ki a hagyományosan a társkereső oldalakhoz kapcsolódó
használati motívumokat. A mi esetünkben az "új" és játékos motívumok (utazás,
szórakozás), amelyek a Tinder mobil adottságait speciálisan kihasználják, népszerűek
voltak a válaszadók körében, de nem befolyásolták az önreprezentációjukat. Bár ezek
az "új" és játékos motívumok lehetnek az egyik fő oka annak, hogy elkezdték használni
az alkalmazást, és a hagyományos társkereső oldalaknál szélesebb körben használják, a
felhasználók átfogó - és talán elsődleges - motivációi a hiteles vagy megtévesztő
módon történő önmegjelenítésre erősen szociális kon- nációval járnak: új kapcsolatokat
találni (legyen szó alkalmi randevúról, barátságról vagy hosszú távú kapcsolatról), és
bizonyos benyomást hagyni bennük.
Ezen túlmenően, figyelemre méltó demográfiai és pszichológiai hatásokat találtunk a
stru-
a motívumokat. A legjellemzőbb, hogy egyértelmű nemi mintázatok rajzolódtak ki: a
férfiak inkább ismerkedésre/szexre, utazásra és kapcsolatokra, a nők pedig inkább
barátkozásra és önértékelésre használják az alkalmazást. Ez jól kapcsolódik az
önobjektiválással és a közösségi médiával kapcsolatos szakirodalomhoz (pl. De Vries
& Peter, 2013). Ráadásul a heteroszexuális felhasználók - a Tinder előre összegzett fő
célcsoportja - hitelesebb módon mutatják be magukat a homoszexuális, biszexuális és
"egyéb" felhasználókhoz képest. Ennek egyik lehetséges értelmezése a Tinder észlelt
Ranzini és Lutz 99
heteronormativitásának tulajdonítható (Shaw & Sender, 2016), ami az LMBT-
felhasználókat öntudatosabbá teheti a bemutatkozásukkal kapcsolatban. Továbbá,
100 Mobil média és kommunikáció 5(1)

léteznek más, kifejezetten ezeket a csoportokat célzó platformok (pl. a homoszexuális

randizóknak szóló Grindr), ahol talán könnyebb hiteles önmagunkat bemutatni.
Tanulmányunk az egyik első, amely empirikusan vizsgálja a Tindert, és megvilágítja
az LBRTD viszonylag új jelenségét. Ráadásul a Tinderrel kapcsolatos korábbi
kutatások többsége (David & Cambre, 2016; Duguay, 2016; Marcus, 2016) olyan
kvalitatív módszereket használt, amelyek nem teszik lehetővé bizonyos szempontok,
például az önprezentáció és a használati motívumok számszerűsítését. Úgy gondoljuk,
hogy az önprezentáció kvantitatív kutatási tervvel történő szemlélete hasznos, és az
eredményeknek számos következménye van az online randizás és a benyomáskezelés
kutatására. Különösen a megtévesztő önprezentációra vonatkozó eredményeink,
amelyek a személyiségjegyek, a motiváció és a szexuális orientáció túlsúlyát
hangsúlyozzák a nem és az életkor felett, felfedhetnek valamit az LBRTD-
alkalmazások természetéről, amelyet reméljük, hogy a jövőben tovább vizsgálnak.
Tanulmányunknak számos korlátja van, ami bőséges lehetőséget biztosít a jövőbeli
LBRTD-kutatás számára. Először is, a mintánk viszonylag kicsi, keresztmetszeti
jellegű volt, és a Mechanical Turk segítségével toboroztuk. Ez korlátozza az
eredmények általánosíthatóságát, és magyarázatot adhat néhány megállapításra. A
jövőbeli kutatásokat arra ösztönözzük, hogy nagyobb mintát használjanak, és ha
lehetséges, olyan felhasználói bázissal, amely reprezentatív a jelenlegi Tinder
felhasználói populációra nézve. Másodszor, önbevallásos adatokra támaszkodtunk,
amelyek számos problémának vannak kitéve, mint például a társadalmi kívánatosság, a
memória torzítása és a válaszfáradtság (Podsakoff, MacKenzie, Lee, & Podsakoff,
2003). Sajnos nem tudtunk megfigyelési vagy nyomkövetési adatokat gyűjteni a
válaszadóktól. A jövőbeli kutatások vegyes módszertani megközelítéseket
alkalmazhatnak, és kombinálhatják a különböző adatforrásokat a jelenség
holisztikusabb vizsgálata érdekében. Ez történhetne kvalitatív interjúk készítésével és a
felhasználók adatainak bevonásával (Dubois & Ford, 2015), például a profilkép és/vagy
leírások felhasználásához szükséges tájékozott beleegyezés biztosításával. További
ígéretes megközelítések a felhasználói profilok nagy adatelemzése, bizonyos
felhasználói csoportok - például a megszállott Tinder-felhasználók - etno- grafikai
vizsgálata, valamint az önbemutatás korlátait és lehetőségeit manipuláló kísérleti
tanulmányok. Harmadszor, a nárcizmus, az önbecsülés és a magányosság esetében csak
három pszicho- logikus előzményt vettünk figyelembe. A jövőbeli kutatásoknak
holisztikusabb készletre kell támaszkodniuk. Végül, nem tudtunk igazságot tenni a
kontextuális tényezőknek, például a felhasználók kulturális hátterének és lakóhelyének.
Ajánlott következő lépés lenne a különböző országok és/vagy egy országon belüli
régiók (pl. vidéki vs. városi területek) szisztematikus összehasonlítása a Tinder-
használat és az önbemutatás szempontjából. Az ilyen összehasonlító elemzések
rávilágíthatnak az LBRTD kulturális kontingenciáira, és hasznos útmutatást és nagyon
szükséges empirikus anyagot nyújthatnak a jelenség jobb megértéséhez.

Köszönetnyilvánítás
Szeretnénk köszönetünket kifejezni Marjolein Gouderjaannak a kutatási projekt kezdeti
megfogalmazásában nyújtott segítségéért. Két névtelen bíráló nagyon hasznos és konstruktív
visszajelzést adott, ami jelentősen javította a cikk minőségét. Végül köszönetet mondunk Gemma
Newlandsnek a cikk lektorálásáért és a cím kitalálásáért.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat
A szerző(k) a kutatással, a szerzőséggel és/vagy a cikk közzétételével kapcsolatban nem
 Ranzini és Lutz 101
jelentettek be potenciális összeférhetetlenséget.
102 Mobil média és kommunikáció 5(1)

Finanszírozás
A szerző(k) a következő pénzügyi támogatásban részesült(ek) a kutatáshoz, a szerzőséghez
és/vagy a cikk publikálásához: Köszönjük a Norvég Kutatási Tanácsnak a "Tisztességes munka a
digitalizált gazdaságban" (247725/O70) SAMANSVAR projekt keretében nyújtott nagylelkű
támogatást.

Megjegyzések
1. Itt a kommunikatív affordanciák Schrock (2015) definícióját követjük. Ő a kommunikatív
affordanciákat "a hasznosság szubjektív észlelése és a technológia objektív tulajdonságai
közötti kölcsönhatásként határozza meg, amelyek megváltoztatják a kommunikációs
gyakorlatokat vagy szokásokat" (1232. o.).
2. A Self-Presentation on Facebook Questionnaire (SPFBQ) 17 elemet tartalmaz, és maga is az
én és az önprezentáció több aspektusával kapcsolatos korábbi munkákból származik (Harter,
Marold, Whitesell, & Cobbs, 1996; Higgins, 1987; Manago et al., 2008; az eredeti SPFBQ
skála további részleteit lásd a Michikyan et al., 2014, 4. o.).
3. Az egyetértési arányok az önprezentáció másik három formája esetében, amelyeket nem
használtunk a SEM-ben (Michikyan et al., 2014), még magasabbak. Például az "ideális én"
tétel "Olyan dolgokat teszek fel a Tinderemre, hogy megmutassam annak aspektusait, aki
lenni szeretnék" számtani átlaga 3,42, ami inkább egyetértést, mint egyet nem értést jelez.
Hasonlóképpen, a "hamis én - összehasonlítás/lenyűgözés" és a "hamis én - felfedezés"
(Michikyan et al., 2014) tételekkel való egyetértés átlaga 3,35 és 3,67 között mozog.
4. Mivel a nárcizmust fordítottan kódolt tételekkel mértük (lásd az A3. táblázatot),
megváltoztattuk az előjelet ebben a SEM-táblázatban. A hatások a táblázatban szereplő
módon értelmezhetők, azaz a pozitív hatások a nárcizmus önprezentációra gyakorolt pozitív
hatását, a negatív hatások pedig a negatív hatást jelölik. Például az önértékelési motívum
szignifikánsan növekszik a magasabb nárcizmus esetén.
5. A demográfiai és személyiségjellemzők hatása a motívumokra azonos méretű és statisztikai
szignifikanciájú a valós/autentikus és a megtévesztő önprezentációs modell esetében (kivéve
a magányosság hatását a kapcsolati motívumra, amely a megtévesztő modellben 0,1-es
szinten szignifikáns, de a valós/autentikus modellben nem szignifikáns). Ezért úgy
döntöttünk, hogy ezeket a hatásokat csak egyszer közöljük.
6. A SEM-ben nem használták (lásd az Intézkedések részt).
7. A SEM-ben nem használták (lásd az Intézkedések részt).
8. A SEM-ben nem használták (lásd az Intézkedések részt).

Hivatkozások
Ames, D. R., Rose, P., & Anderson, C. P. (2006). Az NPI-16 mint a nárcizmus rövid mérőszáma.
Journal of Research in Personality, 40(4), 440-450.
Antheunis, M. L., & Schouten, A. P. (2011). A mások által generált és a rendszer által generált
jelzések hatása a serdülők által a közösségi oldalakon érzékelt vonzerőre. Journal of
Computer- Mediated Communication, 16(3), 391-406.
Bareket-Bojmel, L., Moran, S., & Shahar, G. (2016). Stratégiai önprezentáció a Facebookon:
Személyes motívumok és a közönség online viselkedésre adott válasza. Computers in
Human Behavior, 55, 788-795.
Bargh, J. A., McKenna, K. Y., & Fitzsimons, G. M. (2002). Látod az igazi énemet? Az "igazi én"
aktiválása és kifejezése az interneten. Journal of Social Issues, 58(1), 33-48.
Bechar-Israeli, H. (1995). A <Csonttól> a <cLoNehEAd>-ig: Becenevek, játék és identitás az
internetes relé-chaten. Journal of Computer-Mediated Communication, 1(2). doi:10.1111/
j.1083-6101.1995.tb00325.x
 Ranzini és Lutz 103

Blackwell, C., Birnholtz, J., & Abbott, C. (2014). Látni és láttatni: Co-situáció és benyomás-
képződés a Grindr, egy helytudatos meleg társkereső alkalmazás használatával. New Media
& Society, 17(7), 1117-1136.
Boulden, W. T. (2001). Vidéki környezetben élő meleg férfiak. Journal of Gay & Lesbian Social
Services, 12(3-4), 63-75.
Cohen, L. (2015). Világlátogatás interakcióban: Multitasking, spatializálás, narrativizálás
mobileszközökkel és Tinderrel. Discourse, Context & Media, 9, 46-54. doi:10.1016/j.
dcm.2015.08.001.
David, G., & Cambre, C. (2016). Átvilágított intimitások: Tinder és a swipe logika. Social
Media+ Society, 2(2). doi:10.1177/2056305116641976.
De Jong Gierveld, J., & Kamphuls, F. (1985). Egy Rasch-típusú magányossági skála kifejlesztése.
Alkalmazott pszichológiai mérések, 9(3), 289-299.
De Vries, D. A., & Peter, J. (2013). Nők a kirakatban: Az én online ábrázolásának hatása a nők
önobjektiválására. Computers in Human Behavior, 29(4), 1483-1489.
Dubois, E., & Ford, H. (2015). Nyomozati interjúk: Egy színészközpontú megközelítés.
International Journal of Communication, 9, 2067-2091.
Duguay, S. (2016). Hamupipőke felöltöztetése: A hitelességre vonatkozó állítások kikérdezése a
Tinder mobil társkereső alkalmazáson. Information, Communication & Society.
doi:10.1080/1369118X.2016.1168471.
Eftekhar, A., Fullwood, C., & Morris, N. (2014). A személyiség megragadása a Facebook-
fotókból és a fotókkal kapcsolatos tevékenységekből: Mennyi expozícióra van szükség?
Computers in Human Behavior, 37, 162-170.
Ellison, N., Heino, R., & Gibbs, J. (2006). Az online benyomások kezelése: Self-presentation processes
in the online dating environment. Journal of Computer-Mediated Communication, 11(2), 415-441.
Ellison, N. B., Hancock, J. T., & Toma, C. L. (2012). Profile as promise: A framework for con-
ceptualizing veracity in online dating self-prezentations. New Media & Society, 14(1), 45-62.
Fahimy, G. (2011). Felelős a hazugságaidért: A megtévesztésre vonatkozó jog mint a közösségi
oldalakon való viselkedés szabályozásának mechanizmusa. Pepperdine Law Review, 39(2),
367-422.
Fitzpatrick, C., Birnholtz, J., & Brubaker, J. R. (2015). Szociális és személyes közzététel egy
helyalapú valós idejű társkereső alkalmazásban. In Proceedings of the 48th Hawaii
International Conference on System Sciences HICSS (pp. 1983-1992). New York, NY:
IEEE.
Fornell, C., & Larcker, D. F. (1981). Strukturális egyenletmodellek értékelése nem
megfigyelhető változókkal és mérési hibával. Journal of Marketing Research, 48(1), 39-50.
Gaden, G., & Dumitrica, D. (2014). Az "igazi üzlet": Stratégiai hitelesség, politika és közösségi
média. First Monday, 20(1). doi:10.5210/fm.v20i1.4985.
Gibbs, J. L., Ellison, N. B., & Heino, R. D. (2006). Önbemutatás az online személyesebbé
tételben: A szerep a várható jövőbeni interakció, önfeltárás és az észlelt siker szerepe az
internetes társkeresésben. Communication Research, 33(2), 152-177.
Gibbs, J. L., Ellison, N. B., & Lai, C. H. (2011). Először jön a szerelem, aztán jön a Google: An
investi- gation of uncertainty reduction strategies and self-disclosure in online dating.
Communication Research, 38(1), 70-100.
Goffman, E. (1959). Az én bemutatása a mindennapi életben. New York, NY: Anchor Books.
Hall, J. A., Park, N., Song, H., & Cody, M. J. (2010). Stratégiai félreprezentáció az online
társkeresésben:
A nem, az önellenőrzés és a személyiségjegyek hatása. Journal of Social and Personal
Relationships, 27(1), 117-135.
Hancock, J. T., & Toma, C. L. (2009). A legjobb arcodat mutasd: The accuracy of online dat- ing
photographs. Journal of Communication, 59(2), 367-386.
Hancock, J. T., Toma, C., & Ellison, N. (2007). Az igazság a hazugságról az online társkereső
pro- fájlokban. In Proceedings of the SIGCHI Conference on Human Factors in Computing
Systems (pp. 449-452). New York, NY: ACM.
104 Mobil média és kommunikáció 5(1)

Harter, S., Marold, D. B., Whitesell, N. R., & Cobbs, G. (1996). A per- ceived parent and peer
support on adolescent false self behavior. Child Development, 67(2), 360-374.
Hewitt, A., & Forte, A. (2006, november). Határokat átlépve: Identitásmenedzsment és diák-kari
kapcsolatok a Facebookon. Poster presented at the Computer-Supported Cooperative Work
meeting, Banff, Alberta.
Higgins, E. T. (1987). Öndiszkréció: Az én és az affektus kapcsolatának elmélete. Pszichológiai
Szemle, 94(3), 319-340.
Joshi, K., & Kumar, S. (2012). Párkeresés a fuzzy analitikus hierarchia folyamat, kompatibilitási
mérték és stabil párosítás segítségével online házasságkötéshez Indiában. Journal of Multi-
Criteria Decision Analysis, 19(1-2), 57-66.
Kapidzic, S., & Herring, S. C. (2015). Faj, nem és önreprezentáció a tinédzser profilfotókon. New
Media & Society, 17(6), 958-976.
Kee, W. A., & Yazdanifard, R. (2015). Az online randizás csúnya igazságának és negatív
aspektusainak áttekintése. Global Journal of Management and Business Research, 15(4),
31-36.
Kendall, L. (1998). Jelentés és identitás a "kibertérben": A nem, az osztály és a faj online
megjelenése. Symbolic Interaction, 21(2), 129-153.
Kim, M., Kwon, K. N., & Lee, M. (2009). Az internetes társkereső szolgáltatás felhasználóinak
pszichológiai jellemzői: Az önbecsülés, az érintettség és a szociabilitás hatása az internetes
társkereső szolgáltatások használatára. CyberPsychology & Behavior, 12(4), 445-449.
Kirby, S., & Hay, I. (1997). A tér (hetero)szexualizálása: Meleg férfiak és a "hetero" tér a dél-
ausztráliai Adelaide-ben. The Professional Geographer, 49(3), 295-305.
Krämer, N. C., & Winter, S. (2008). Impressziómenedzsment 2.0: Az önbecsülés, az extraverzió,
az önhatékonyság és az önprezentáció kapcsolata a közösségi oldalakon belül. Journal of
Media Psychology, 20(3), 106-116.
Lampe, C. A., Ellison, N., & Steinfield, C. (2007). Egy ismerős arc (könyv): Profilelemek mint
sig- nálisok egy online szociális hálózatban. In Proceedings of the Special Interest Group on
Computer- Human Interaction (SIGCHI) Conference on Human Factors in Computing
Systems (pp. 435-444). New York, NY: ACM.
Lenhart, A., & Duggan, M. (2014). Párok, az internet és a közösségi média. Pew Research Center.
Letöltve: http://www.pewinternet.org/2014/02/11/couples-the-internet-and-social-media/ Manago,
A. M., Graham, M. B., Greenfield, P. M., & Salimkhan, G. (2008). Önbemutatás és
nemek a MySpace-en. Journal of Applied Developmental Psychology, 29(6), 446-458.
Marcus, S.-R. (2016, június). "Swipe to the right": Az önreprezentáció értékelése a mobil
társkereső alkalmazások kontextusában. A Nemzetközi Kommunikációs Szövetség (ICA)
éves konferenciáján (Fukuoka, Japán) bemutatott tanulmány.
Mehdizadeh, S. (2010). Önbemutatás 2.0: Nárcizmus és önértékelés a Facebookon.
Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking, 13(4), 357-364.
Michikyan, M., Dennis, J., & Subrahmanyam, K. (2014). Kitalálod, hogy ki vagyok? Valódi, ideális
és hamis önreprezentáció a Facebookon a feltörekvő felnőttek körében. Emerging Adulthood, 3(1),
55-64. Paolacci, G., Chandler, J., & Ipeirotis, P. G. (2010). Kísérletek futtatása az Amazon
Mechanical
Turk. Judgment and Decision Making, 5(5), 411-419.
Podsakoff, P. M., MacKenzie, S. B., Lee, J. Y., & Podsakoff, N. P. (2003). Gyakori módszertani
torzítások a viselkedéskutatásban: A szakirodalom kritikai áttekintése és ajánlott
jogorvoslati lehetőségek. Journal of Applied Psychology, 88(5), 879-903.
Qualtrics (2016) [Számítógépes szoftver]. Provo, UT: Qualtrics.
Reich, S. M. (2010). A serdülők közösségi érzése a Myspace-en és a Facebookon: A mixed-
methods approach. Journal of Community Psychology, 38(6), 688-705.
Rogers, C. (1951). Kliensközpontú terápia. Boston, MA: Houghton-Mifflin.
 Ranzini és Lutz 105

Rosenberg, J., & Egbert, N. (2011). Online benyomáskezelés: Személyiségjegyek és a

másodlagos célokra vonatkozó kon- cernek mint az önbemutatási taktikák előrejelzői a
Facebookon. Journal of Computer-Mediated Communication, 17(1), 1-18.
Rosenberg, M. (1979). Az én felfogása. New York, NY: Basic Books.
Sales, N. (2015). A tapló és a "társkereső apokalipszis" hajnala. Letöltve: http://www.
vanityfair.com/culture/2015/08/tinder-hook-up-culture-end-of-dating.
Schrock, A. R. (2015). A mobilmédia kommunikatív affordanciái: Hordozhatóság, elérhetőség,
lokalizálhatóság és multimedialitás. International Journal of Communication, 9, 1229-1246.
Shaw, A., & Sender, K. (2016). Queer technológiák: Affordances, affect, ambivalence. Critical
Studies in Media Communication, 33(1), 1-5.
Smahel, D., & Subrahmanyam, K. (2007). "Bármelyik lány szeretne beszélgetni, nyomja meg a
911-et": Partner kiválasztása felügyelt és nem felügyelt tini chatszobákban.
CyberPsychology & Behavior, 10(3), 346-353.
Smith, A., & Anderson, M. (2015). 5 tény az online randizásról. Pew Research Center. Retrieved
from http://www.pewresearch.org/fact-tank/2015/04/20/5-facts-about-online-dating/
Strano, M. M. (2008). A Facebook profilképeken keresztül történő önreprezentáció felhasználói
leírásai és értelmezései. Kiberpszichológia: Journal of Psychosocial Research on
Cyberspace, 2(2). Retrieved from
http://www.cyberpsychology.eu/view.php?cisloclanku=2008110402.
Toma, C. L., Hancock, J. T., & Ellison, N. B. (2008). A tények és a fikció szétválasztása: A
megtévesztő önreprezentáció vizsgálata az online társkereső profilokban. Personality and
Social Psychology Bulletin, 34(8), 1023-1036.
Tufekci, Z. (2008). Grooming, pletyka, Facebook és MySpace: Mit tanulhatunk ezekről az
oldalakról azoktól, akik nem akarnak beilleszkedni? Információ, kommunikáció és
társadalom, 11(4), 544-564.
Valkenburg, P. M., Schouten, A. P., & Peter, J. (2005). Serdülők identitáskísérletei az interneten.
Új média és társadalom, 7(3), 383-402.
Van De Wiele, C., & Tong, S. T. (2014). Határokat átlépve: The uses & gratifications of Grindr.
In Proceedings of the 2014 ACM International Joint Conference on Pervasive and
Ubiquitous Computing (Proceedings of the 2014 ACM International Joint Conference on
Pervasive and Ubiquitous Computing) (pp. 619-630). New York, NY: ACM.
Vitak, J., Lampe, C., Gray, R., & Ellison, N. B. (2012). Miért nem leszel a Facebook-barátom?
Stratégiák a munkahelyi kontextus-összeomlás kezelésére. In Proceedings of the 2012 iCon-
ference (pp. 555-557). New York, NY: ACM.
Walther, J. B., Anderson, J. F., & Park, D. W. (1994). Interperszonális hatások a számítógépes-
mediátori interakcióban: A szociális és antiszociális kommunikáció metaanalízise.
Communication Research, 21(4), 460-487.
Walther, J. B., & Bunz, U. (2005). A virtuális csoportok szabályai: Bizalom, tetszés és
teljesítmény a számítógépes közvetített kommunikációban. Journal of Communication,
55(4), 828-846.
Weisbuch, M., Ivcevic, Z., & Ambady, N. (2009). A tetszésnyilvánításról az interneten és a "való
világban": Az első benyomások konzisztenciája a személyes weboldalakon és a spontán
viselkedésben. Journal of Experimental Social Psychology, 45(3), 573-576.
Whitty, M. T. (2008). Az "igazi" én feltárása, a "valódi" te keresése: Az én bemutatása egy
internetes társkereső oldalon. Computers in Human Behavior, 24(4), 1707-1723.
A nők együtt használják a taplót: Az adatok 634 swipes. (2015). GQ [videó]. Retrieved from
https://www.youtube.com/watch?v=VZ4dIz5q648
Zerach, G. (2016). Patologikus nárcizmus, cyberbullying áldozattá válás és bűncselekmény az
online társkereső oldalak homoszexuális és heteroszexuális résztvevői körében. Computers
in Human Behavior, 57, 292-299.
Zhao, S., Grasmuck, S., & Martin, J. (2008). Identitáskonstrukció a Facebookon: Digitális
felhatalmazás a lehorgonyzott kapcsolatokban. Computers in Human Behavior, 24(5), 1816-
1836.
106 Mobil média és kommunikáció 5(1)

Szerzői életrajzok
Giulia Ranzini az Amszterdami VU Egyetem Kommunikációtudományi Tanszékének adjunktusa.
Kutatásai az online identitás különböző aspektusaira összpontosítanak, mint például a
benyomáskezelés, a kapcsolatépítés és a magánélet érzékelése.
Christoph Lutz a BI Norwegian Business School (Oslo) Kommunikáció és kultúra tanszékének
adjunktusa. Kutatási területe a közösségi média különböző aspektusaira terjed ki, különös
tekintettel a részvételre, a magánélet védelmére és a digitális egyenlőtlenségekre. Emellett
Christophot érdekli a digitális munka, a megosztáson alapuló gazdaság és a szociális robotok.

Függelék
A1. táblázat. A konstrukciók leíró összefoglalása.

Construct Számtani átlag Median Standard

(1-5, kivéve a eltérés
magányosságot)
Önbecsülés 3.96 4.00 0.98
Nárcizmus (fordított) 3.45 4.00 1.20
Magányosság (0-100) 35.83 29.50 31.08
Önbemutatás: Valódi 3.75 4.00 1.02
Önbemutatás: Megtévesztő 2.36 2.25 1.19
Indítékok: Összejönni 3.26 3.50 1.38
Indítékok: Barátok 3.23 3.75 1.26
Indítékok: Kapcsolat 3.46 3.67 1.24
Indítékok: Utazás 3.32 4.00 1.27
Indítékok: Önértékelés 3.06 3.50 1.30
Indítékok: Szórakozás 3.96 4.00 0.98

A2. táblázat. Mérési modell.

Construct Tétel Std. t- R2 α CR AVE

értékek betöltés
Önbecsülés se_1 .71 18.50*** .51 .89 .88 .60
se_2 .81 28.77*** .66
se_3 .77 23.44*** .60
Nárcizmus se_4 .81 24.94*** .66 .78 .78 .47
se_5 .76 25.33*** .57
narc_1 .66 16.22*** .43
narc_2 .69 16.79*** .47
narc_3 .54 11.96*** .30
narc_4 .83 24.14*** .69
Magány lon_1 .82 34.27*** .67 .91 .91 .71
lon_2 .85 36.80*** .72
 Ranzini és Lutz 107

A2. táblázat.
(Folytatás)
Construct Tétel Normál t-értékek R2
α CR AVE
betöltés
lon_3 .85 42.89*** .72
lon_4 .86 38.36*** .74
Önbemutatás: real_1 .82 30.27*** .67 .84 .85 .59
Valódi real_2 .56 13.68*** .32
real_3 .91 52.67*** .82
real_4 .73 22.99*** .53
Önbemutatás: dec_1 .90 47.93*** .82 .86 .86 .62
Megtévesztő dec_2 .79 33.28*** .62
dec_3 .71 24.85*** .51
dec_4 .72 21.80*** .52
Indíték: Összejönni/ sex_1 .92 65.47*** .84 .94 .94 .79
szex sex_2 .92 62.80*** .84
sex_3 .84 32.76*** .70
sex_4 .89 55.30*** .79
Indítékok: Barátok friend_1 .75 24.08*** .57 .83 .83 .56
friend_2 .76 23.48*** .57
friend_3 .85 32.48*** .72
friend_4 .60 14.58*** .37
Indítékok: Kapcsolat rel_1 .89 37.85*** .79 .86 .86 .68
rel_2 .73 22.25*** .53
rel_3 .85 31.73*** .72
Indítékok: Utazás travel_1 .69 17.68*** .47 .86 .86 .67
travel_2 .90 42.82*** .81
travel_3 .86 35.69*** .74
Indítékok: . valid_1 .82 18.58*** .68 .85 .85 .73
érvényesítés valid_2 .89 18.08*** .79
Indítékok: enter_1 .61 10.02*** .37 .68 .67 .40
Szórakozás enter_2 .64 11.28*** .40
enter_3 .66 11.70*** .44
Kritérium ⩾ .5 min* ⩾ ⩾ ⩾ ⩾
.4 .7 .6 .5

***p ⩽ .001; α = Cronbach α; CR = összetett megbízhatóság; AVE = átlagos extrahált variancia.

A3. táblázat. A használt skálák megfogalmazása.

Kérdés megfogalmazása Tétel Átlag és

szám (szórás) (1-5)

Önbemutatás: (4 tétel)
Az, aki a taplóban vagyok, hasonló ahhoz, aki offline vagyok. real_13 .87 (1.01)

(Folytatás)
108 Mobil média és kommunikáció 5(1)

A3. táblázat. (Folytatás)

Kérdés megfogalmazása Tétel Átlag és
szám (szórás) (1-5)

Jó érzékem van ahhoz, hogy mit akarok az életben, és a real_23 .49 (1.08)
tapló használata egy módja annak, hogy kifejezzem a
nézeteimet és meggyőződésemet.
Ahogyan a taplóban bemutatkozom, az vagyok a való életben is. real_33 .80 (1.03)
Szeretem magam, és büszke vagyok arra, amit képviselek, real_43 .84 (0.97)
és ezt meg is mutatom a taplóban.
Önbemutatás: Megtévesztő (4 tétel)
Néha megpróbálok valaki más lenni, mint az igazi énem a dec_12 .58 (1.26)
Tinderen.
dec_22 .18 (1.11)
Teljesen más ember vagyok a taplóban, mint amikor nem
vagyok a taplóban.
Olyan információkat teszek közzé magamról a Tinderen, amelyek nem igazak. dec_31
.98 (1.13) Néha úgy
érzem, hogy a Tinderen álcázom magam. dec_42 .69 (1.27)
Önbemutatás: Hamis - feltárás (3 tétel)6
A taplóban sokkal jobban ki tudom próbálni magam, exp_13 .39 (1.10)
mint a való életben.
Gyakran változtatom a fotóimat a Tinderen, hogy exp_23 .34 (1.23)
megmutassam az embereknek, hogy ki vagyok.
Úgy érzem, hogy sok oldalam van, és ezt a taplóban is exp_33 .49 (1.04)
megmutatom.
Önbemutatás: (3 tétel)7
Összehasonlítom magam másokkal a taplóban. com_13 .35 (1.27)
Próbálok lenyűgözni másokat a fotókkal, amiket a Tinderen com_23 .67 (1.13)
posztolok magamról.
Csak azokat az aspektusokat mutatom meg magamból a com_33 .66 (1.09)
Tinderen, amelyekről tudom, hogy tetszenek az
embereknek.
Önbemutatás: (1 tétel)8 id_13 .43 (1.06)
Olyan dolgokat teszek fel a taplómra, amelyek
megmutatják, hogy ki akarok lenni.
Önbecsülés (5 tétel)
Összességében elégedett vagyok magammal. se_13 .74 (1.11)
Úgy érzem, hogy számos jó tulajdonsággal rendelkezem. se_24 ,16 (0,84)
Képes vagyok olyan jól csinálni dolgokat, mint a legtöbb ember. se_34 .04 (0.93)
Úgy érzem, hogy értékes ember vagyok, vagy legalábbis se_44 .05 (0.94)
egyenrangú másokkal.
Pozitívan állok magamhoz. se_53 .83 (1.08)
Nárcizmus (3 tétel)
Amikor az emberek bókolnak nekem, néha zavarba jövök. narc_13 .40 (1.24)
(fordítva)
Inkább elvegyülök a tömegben. (fordítva) narc_23 .38 (1.18)
Próbálok nem hivalkodó lenni. (fordítva) narc_33 .72 (1.08)
 Ranzini és Lutz 109

A3. táblázat. (Folytatás)

Kérdés megfogalmazása Tételszá Átlag és (szórás)
m (1-5)

Kényelmetlenül érzem magam, ha a figyelem narc_4 3.31 (1.28)

középpontjában vagyok. (fordítva)
Magányosság (4 tétel, 0 és 100 között)
Hiányzik egy igazán közeli barát. lon_1 39.95 (32.67)
Hiányzik a mások társaságának öröme. lon_2 35.32 (30.59)
A baráti és ismeretségi körömet túl szűknek találom. lon_3 40.35 (31.60)
Hiányoznak az emberek. lon_4 27.71 (29.44)
Indítékok: Összejönni/szexelni
Mennyire használod a taplót. . .
. ...új szexuális partnereket találni? sex_1 3.34 (1.35)
. ...férfiakkal/ nőkkel összejönni? sex_2 3.36 (1.37)
. ...kielégíteni a szexuális kíváncsiságodat? sex_3 3.22 (1.36)
. ...alkalmi szexet? sex_4 3.10 (1.44)
Indítékok: Barátok/társadalmi hálózat
Mennyire használod a taplót. . .
. ...új barátokat találni? friend_1 3.52 (1.18)
. ...beszélni a barátaiddal? friend_2 2.90 (1.37)
. ...kiépíteni a szociális/baráti hálózatodat? friend_3 3.31 (1.29)
. ...csatlakoztassa a körülötte lévő hálózatot? friend_4 3.19 (1.18)
Indítékok: Kapcsolat/partner
Mennyire használja a taplót. . .
. ...találni valakit, akivel randizhatok? rel_1 3.52 (1.23)
. ...hosszú távú kapcsolatot, partnert vagy barátot/barátnőt rel_2 3.23 (1.28)
találni?
. ...találkozni egy potenciális partnerrel a környéken? rel_3 3.64 (1.20)
Indítékok: Utazás
Mennyire használod a taplót, hogy...
. ...új emberekkel találkozol, amikor utazol? travel_1 3.28 (1.29)
. ...randizni egy másik helyen? travel_2 3.30 (1.26)
. ...felfedezni a randizási lehetőségeket egy új travel_3 3.37 (1.27)
városban/városban?
Indítékok: Önértékelés
Mennyire használja a taplót. . .
. ...önérvényesítést kapnak másoktól? valid_1 2.98 (1.29)
. ...egó-növelést kap? valid_2 3.13 (1.31)
Indítékok: Szórakozás
Mennyire használja a taplót. . .
. ...kielégíteni a társadalmi kíváncsiságodat? enter_1 3.92 (0.96)
. ...férfiakról/nőkről készült képeket nézegetni? enter_2 3.95 (1.03)
. ...enyhíteni az unalmamat? enter_3 4.02 (0.95)
110 Mobil média és kommunikáció 5(1)

A4. táblázat. Diszkrimináns érvényességi teszt (Fornell-Larcker-kritérium).

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Önbecsülés (1) 0.60
Nárcizmus (2) 0.07 0.47
Magány (3) 0.21 0.02 0.71
Önbemutatás: Valódi (4) 0.13 0.00 0.02 0.59
Önbemutatás: 0.06 0.01 0.01 * 0.62
Megtévesztés (5)
Indítékok: (6) 0.00 0.02 0.00 0.06 0.05 0.79
Indítékok: Barátok (7) 0.02 0.00 0.00 0.00 0.01 0.05 0.56
Indítékok: Kapcsolat (8) 0.01 0.00 0.00 0.10 0.00 0.21 0.00 0.68
Indítékok: Utazás (9) 0.03 0.03 0.00 0.10 0.00 0.22 0.07 0.24 0.67
Indítékok: Önértékelés (10) 0.00 0.02 0.03 0.10 0.14 0.04 0.01 0.01 0.24 0 .73
Indítékok: Szórakozás (11) 0.05 0.00 0.00 0.10 0.00 0.05 0.05 0.11 0.01 0.15 0 .40

Megjegyzés. A konstruktumok közötti négyzetes korrelációk; az átlós AVE félkövérrel szedve.

*Nem használják ugyanabban a modellben.