7.

Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei, eredményei

Az ifjú Rákóczi Ferenc
 II. Rákóczi Ferencre (1676-1735) születése óta úgy tekintettek rá, mint bármely politikai
mozgalom lehetséges vezetőjére
 Amikor Thököly kurucai és az elégedetlen jobbágyok felkelést robbantottak ki tokaj-hegyaljai
birtokain (1697), Rákóczi Bécsbe megy, hogy ne keveredjen gyanúba

Az összeesküvés
 A felkelés leverése után Rákóczi hazatért és szembesült az országos gondokkal (magas adók,
a császári katonaság önkényeskedései) Ebben szerepe volt Bercsényi Miklósnak, akivel
baráti kapcsolatba került
 Küszöbön állt a háború a spanyol örökösödésért Rákóczi és Bercsényi megkezdték a
császár elleni szervezkedést
 Rákóczi a Habsburgok régi ellenségéhez, XIV. Lajos, francia királyhoz fordultlevelet írt neki,
de lebukott és letartóztatták (1701)
 Rákóczit Bécsújhelyen tartották fogva, ahol nagyapját, Zrínyi Pétert is kivégeztékRákóczit
viszont felesége megszöktetteLengyelországba menekült
 Közben kitört a spanyol örökösödési háború

A szabadságharc kitörése
 Időközben a Tiszaháton szervezkedő elégedetlenkedők küldöttei többször felkeresték
Rákóczit és felkérték a mozgalom vezérénekvégül elfogadta a felkérést
 Kiáltványban szólította fel az ország lakosságát a birodalom elleni harcrazászlókat adott a
küldötteknek és megbízta őket a toborzással
 A Tiszaháton több ezer ember gyűlt Rákóczi zászlói alá, és 1703. június közepén Rákóczi
hazatért, hogy a felkelők élére álljon
 Rákóczi tisztában volt azzal, hogy mozgalma csak akkor lehet eredményes, ha egy táborban
tudja összefogni a nemességet és a jobbágyságotkiáltványaival sikerült megfékezni a
parasztok túlkapásait és a nemességet meggyőzni, hogy nem parasztfelkelés élére állt
 A katonának álló jobbágyoknak és közvetlen családtagjaiknak mentességet ígért a földesúri
szolgáltatások és az adózás alól
 A nemesség csatlakozását követően a kuruc hadak a nagyobb várak kivételével rövid idő alatt
elfoglalták a Felvidéket és a Tiszántúlt

A kuruc hadsereg
 A haderő magját a török kor háborúiban edződött egykori kurucok adtáka sereg
ellenállhatatlan volt a portyákban és a rajtaütésekbenkevésbé volt alkalmas a nagyobb
csaták megvívásáraezeket elvesztették
 A szabadságharc alatt kuruc hadak ellenőrizték az ország jelentős részét
 A szabadságharc sorsa a nyugati hadszíntéren dőlt ela franciák kezdeti előretörését az
osztrák és az angol haderő megállította (1704)

Szécsényi országgyűlés
 A magyarországi kuruc rendek először Szécsényben tartottak országgyűlést (1705)
  A kurucok rendi szövetséget (konföderációt) kötöttek, és vezérlő fejedelemmé választották
Rákóczit
 A fejedelem támogatására és ellenőrzésére szenátust választottak
 Felállították a kancelláriát és létrehozták a Gazdasági Tanácsotfő feladata a hadsereg
ellátásának biztosítása volt
 A legnagyobb gondot a pénzszűke okoztamivel adót nem vetettek ki, a kibocsátott érmék
(libertások) jórészt rézből készültek, így az értékük csekély volt
 A gyűlés a dinasztiával való béketárgyalásokról is döntöttjavultak a békekötés esélyei, mert
I. Lipót fia, I. József sokkal nyitottabbnak mutatkozott a magyar követelések iránt

Az ónodi országgyűlés
 A következő években váltakozó eredményekkel folytak a harcoka szabadságharc egyre
nagyobb anyagi gondokkal küzdött, de a nemesség egy része megegyezésre törekedett a
dinasztiával
 Az ónodi országgyűlésen (1707) Rákóczi a problémákat a dinasztia trónfosztásával akarta
megoldaniA tárgyalások lehetőségét kizárták I. József és a Habsburg-ház trónfosztásával
 Az országgyűlésen a pénzügyi helyzet javítása érdekében adót vetettek ki, amit a
nemességnek is vállalnia kellet

Az elhúzódó háború
 Rákóczi I. Péter orosz cárral titkos megállapodást kötött Varsóban (1707)nem valósult meg
 Az ónodi döntés után a magyar koronát felajánlották a bajor választófejedelemnek, Miksa
EmánuelnekMiksát elűzték országából így a felkérést elhárította
 Rákóczi el akarta foglalni a trencséni várat, de a kuruc főerők vereséget szenvedtek (1708)
 A csata után a kuruc erők jelentős része szétszéledt és nem harcoltak tovább
 A fejedelem a sárospataki országgyűlésen (1708) hajdúszabadságot ígért a harcoló
jobbágyoknakezzel már nem sikerült tömegeket mozgósítani

A szatmári megegyezés
 Romhánynál a kurucok újabb vereséget szenvedtek és Érsekújvár is elesett (1710)
 Az ország kimerült, pestisjárvány tört ki
 Az udvar és a kurucok nem tudtak megegyezni a fegyverszünetről
 I. József a tartós rendezés érdekében engedményekre is hajlandónak mutatkozott
 Pálffy Jánost, egy császárhű (labanc) főurat neveztek ki a császári haderő élére és megbízták a
tárgyalások újbóli megnyitásával
 hosszú tárgyalások után eljutottak a közkegyelemig és a rendi jogok visszaállításáig
 A szatmári békében a császár ígéretet tett a rendi jogok és a szabad vallásgyakorlat
biztosításáraa rendeknek azonban bele kellett nyugodniuk a Habsburg-ház hatalmának
növekedésébe, valamint nem állították vissza a szabad királyválasztást, az ellenállási
záradékot és Erdély is a Habsburgok irányítása alatt maradt, de fennmaradt a rendi dualizmus

Emigrációban
 Rákóczi nem kért kegyelmet, így elvesztette hatalmas birtokaita mellette kitartó csoporttal
Franciaországba távozott, de a franciák nem akartak háborútAz osztrák-török háború
hírére Törökországba utazott, de mire odaért, megszületett a béke
 Végül Rodostóban jelölte ki lakhelyétitt is halt meg