Mutassa be a munkavállaló kártérítési felelősségét, különös tekintettel a pénztár felelősségre

és a leltár felelősségre.

A munkáltatók egyik jelentős kockázata a dolgozók által okozott károk kérdésköre. A

munkavállalói kárfelelősség két alapesete, amikor a munkavállaló a munkaviszonyból
származó kötelezettségének megszegésével úgy okoz kárt a munkáltatónak, hogy megrongál
valamit, ami a munkáltatóé, vagy ha úgy keletkezik kár, hogy valami elvész, megsemmisül,
eltűnik.

Előbbiek közé tartozik például, ha a munkavállaló összetöri a céges autót vagy tönkretesz egy
munkaeszközt. Utóbbira példa, ha ellopják a céges autót, vagy ha a munkavállaló a buszon
felejti a céges laptopot.

A munkavállaló kártérítésre kötelezett, ha…

Az első esetben, ha a dolgozó a kötelezettségének megszegésével úgy okoz kárt a

munkáltatónak, hogy megrongál valamit, ami a munkáltatóé, köteles a megtéríteni az okozott
kárt, amennyiben nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható lenne. A
munkáltatónak kell bizonyítania a kötelezettségszegést, a felróhatóságot, a kár bekövetkeztét,
a kár mértékét, valamint a kettő közötti összefüggést. A munkavállaló kötelezettségszegése
lehet tevőleges magatartás, de akár mulasztás is.

A kár lehet bármilyen pénzben kifejezhető hátrány. Lehet vagyoni, tényleges kár (pl. gépkocsi
megrongálódása),lehet elmaradt haszon (pl. elmaradt üzlet) és lehet költség (pl. ami a kár
csökkentése érdekében merült fel),és lehet nem vagyoni kár is. A munkavállaló
felelősségének megállapításához először azt kell bizonyítani, hogy felelős-e a munkavállaló,
például mert nem úgy járt el, ahogy az elvárható lett volna. Ha bebizonyosodik a dolgozó
felelőssége, akkor a következő kérdés, hogy milyen mértékben, milyen kárösszegig felel.

A munkavállaló által fizetendő kártérítés mértéke

A munkavállaló által fizetendő kártérítés mértéke attól függően alakul, hogy enyhén, vagy
súlyosan gondatlan netán szándékos károkozás történt-e.

Enyhén gondatlan károkozás esetén a munkavállaló által fizetendő kártérítés mértéke nem
haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan
gondatlan károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A vezető állású
munkavállalók felelőssége nagyobb: gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért felelnek.

A munkavállalónak nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás

idején nem volt előrelátható. Sok esetben nem látható előre például az a kár, amely nem
közvetlenül a kötelezettségszegés eredményeként, hanem egy okozati láncolat
eredményeként, közvetett kárként következik be, mellyel az általános tapasztalat alapján nem
lehet előre számolni.

A munkavállalónak nem kell megtéríteni azt a kárt sem, amelyet a munkáltató vétkes
magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési
kötelezettségének nem tett eleget. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valamilyen módon a
károsult munkáltató is közrehatott a kár keletkezésében, úgy kármegosztásnak van helye. A
kár megtérítésére egyéb esetekben a polgári jog általános szabályait kell alkalmazni.

A munkavállaló hiányon alapuló megőrzési felelőssége

Eltérő szabályok vonatkoznak arra az esetre, amikor olyan dologban következik be hiány,
amelyet a munkavállaló elismervénnyel megőrzésre, vagy visszaszolgáltatási, elszámolási
kötelezettséggel átvett, és amelyet kizárólagosan használ vagy kezel. A megőrzési felelősség
csak abban az esetben áll fenn, amikor az adott dolog nem csupán megrongálódott, hanem
nincs meg, elveszett, megsemmisült.

Eltűnhet például a céges autó, a laptop, a telefonok és egyéb munkaeszközök, amelyeket a

munkavállaló elismervénnyel, kizárólagos használatra vett át. Az ilyen károkért a
munkavállaló felróhatóságtól függetlenül, objektív módon felel, és hiány esetén a teljes kárt
köteles megtéríteni. A felelősségi feltételek fennállását ez esetben is a munkáltatónak kell
bizonyítania.

Kollektív szerződésben vagy üzemi megállapodásban fel lehet emelni a gondatlan károkozás
4 havi távolléti díjban korlátozott mértékét 8 havi távolléti díjra. Az egyéb felelősségi
szabályoktól szintén csak kollektív szerződésben vagy üzemi megállapodásban, és kizárólag a
munkavállaló javára lehet eltérni.

Mikor mentesül a munkavállaló a megőrzési felelősség alól?

A megőrzési felelősség alól a munkavállaló abban az esetben mentesülhet, ha bizonyítja, hogy
a kárt általa elháríthatatlan ok idézte elő. Az elháríthatatlanság alatt azt kell érteni, hogy a
hiányt előidéző ok bekövetkezésének megakadályozása a technika adott szintje mellett nem
volt lehetséges, nem volt végbevihető, például mert nem volt rá elég idő, vagy nem állt
rendelkezésre a szükséges eszköz.

Akkor is mentesülhet a munkavállaló a felelősség alól, ha például a lakása elől elviszik az

egyébként megfelelően bezárt, beriasztott autóját, hiszen megtette a megfelelő lépéseket a
lopás megelőzésére.