Tétel

You might also like

Download as pdf or txt
Download as pdf or txt
You are on page 1of 3

11.

Piaci egyensúly, Marshall-kereszt, túlkereslet és túlkínálat,


adóáthárítás szélsőséges és köztes esetben, holtteher-veszteség

11.1. Piaci egyensúly, Marshall-kereszt, túlkereslet és túlkínálat


Egyensúlyi elemzés: miképpen igazodnak az árak annak érdekében, hogy a keresleti és kínálati
döntéseket egymással kompatibilisekké tegyék.

Magát a piaci egyensúlyt a kereslet és a kínálat egyaránt meghatározza.


Piaci kereslet: az a mennyiség, amelyet a fogyasztók képesek és hajlandóak valamilyen
termékből vagy szolgáltatásból megvenni.
Piaci keresleti görbe: adott jószág keresett mennyisége az árak függvényében, minden más
állandó.
Az aggregált kereslet az egyéni fogyasztók keresleteinek összege. A piaci keresleti görbe az
egyéni keresleti görbék összege, ahol grafikusan horizontális összegzésről van szó, vagyis
egyes árakon összegezzük a mennyiségeket

Kínálat: az a mennyiség, amelyet a termelők képesek és hajlandóak egy bizonyos jószágból


megtermelni és piacra vinni.
Grafikusan a piaci kínálati görbén lehet ábrázolni: adott jószág kínált mennyisége az árának
függvényében, az egyedi kínálati görbék összege.

A gazdasági egyensúly, vagyis az a helyzet és az egyensúlyi ár akkor alakul ki, ha minden


gazdasági szereplő a számára legkedvezőbb tevékenységet választja, vagyis a kínálat
megegyezik a kereslettel, vagyis ahol a két görbe metszi egymást.
D(p*) = S(p*).
Valamennyi, az egyensúlytól különböző ár mellett néhány szereplő magatartása nem volna
megvalósítható, ezért okuk lenne arra, hogy megváltoztassák a tevékenységeiket. Egy olyan
ártól tehát, amely nem egyensúlyi ár, nem várható, hogy tartós marad.
Ha az ár nagyobb, mint az egyensúlyi ár, akkor túlkínálat van a piacon, vagyis az eladók nem
tudják minden terméküket eladni, csak ha csökkentik az árat. Ha az ár kisebb, mint az
egyensúlyi ár, akkor túlkereslet van a piacon, vagyis nem minden vevő jut termékhez, ami az
eladókat árnövelésre ösztönzi.

A piaci helyzetek elemzésére a Marshall-keresztet használjuk, amely a keresleti és kínálati


görbék egy koordinátarendszerben történő ábrázolását jelenti, melynek függőleges tengelyén
az árakat, vízszintes tengelyén a mennyiséget mérjük.

Egyensúly inverz helyzetben


Inverz keresleti görbe: megadja, hogy a termék adott mennyiségét milyen ár mellett keresik a
vevők.

35 2022. 12. 13.


Inverz kínálati görbe: megadja, hogy a termék adott mennyiségét milyen ár mellett kínálják a
termelők.
Ebben az értelmezésben az egyensúlyi ár meghatározásához meg kell találni azt az összeget,
amelyet a vásárlók hajlandók megfizetni az egyensúlyi mennyiség elfogyasztásáért, és ami
ugyanaz, mint annak az árnak a megkeresése, amelyet a termelőknek meg kell kapniuk ahhoz,
hogy ezt a mennyiséget kínálják.

11.2. Adóáthárítás szélsőséges és köztes esetben


Amint egy adó megjelenik a piacon, kétféle árral kell számolni: azzal, amit a vásárlók fizetnek,
illetve azzal, amit az eladók kapnak. Ez a két ár az adó mértékében különbözik egymástól.
Adó lehet:
 mennyiségi adó: a fogyasztónak minden megvásárolt jószágegység után egy bizonyos
összeget ki kell fizetnie az államnak. ha az adó egysége t, akkor a keresleti ár a kínálati
ár és az adó összege; míg a fogyasztók által fizetett összeg és az adó különbsége egyenlő
az eladó által kapott összeggel
Grafikusan: ahol Ps metszi a PD – t pontot  PD-t lefelé kell tolni t értékkel
Az eladott mennyiségnek csökkennie, a vásárló által fizetendő árnak emelkednie, az eladók
által bevételezett árnak pedig csökkennie kell.
 Értékadó: a jószág értékére kivetett adó, mértékét százalékos formában fejezik.

Általában egy adó megemeli a fogyasztók által fizetett és csökkenti a vállalatok által kapott
árat. Ezért a kereslet és a kínálat jellemzőitől függ az, hogy egy adónak mekkora része hárítható
át. Ez legkönnyebben a szélsőséges esetekben látható.

Rögzített kínálat, tökéletesen rugalmatlan: a kínálat értéke valamely értéken adott, független
az ártól, azaz a kínálati függvény függőleges. Ebben az esetben az
egyensúlyi mennyiséget teljes egészében a kínálati, míg az egyensúlyi árat teljes egészében a

36 2022. 12. 13.


keresleti feltételek határozzák meg. Az adót egyáltalán nem lehet áthárítani, ha a görbe
majdnem függőleges, az adó kis része áthárítható

Tökéletesen rugalmas kínálat: az iparág termékét konstans áron bármely óhajtott


mennyiségben kínálni fogja, a kínálati görbe vízszintes. Ebben a helyzetben az
egyensúlyi árat a kínálati feltételek, míg az egyensúlyi mennyiséget a keresleti görbe
határozza. Az adót teljes egészében át lehet áthárítani, ha majdnem vízszintes az adó jelentős
része áthárítható.
A kínálati ár ugyanaz lesz, mint az adózás előtt volt, és végül a vásárlók fizetik a teljes adót.
A vízszintes kínálati görbe azt jelenti, hogy az iparág bármilyen mennyiséget hajlandó kínálni
egy jószágból egy speciális p* ár mellett, és zérus nagyságot minden alacsonyabb ár esetén.

11.3. Holtteher-veszteség

Az adó csökkenti az eladó által kapott árat és növeli a vevő által fizetett árat. Ez is költségként
jelenik meg, de van egy társadalmi költség is.

Társadalmi költség: az adó valódi költsége az, hogy a kibocsátás csökkent, az elmaradt
kibocsátás az adó társadalmi költsége.

Maga a teljes veszteség a fogyasztói és termelői veszteségből áll. Ennek egy része állami
bevétel lesz, másik része, amely a kibocsátás csökkenése miatt következik be, holtteher-
veszteségként elveszik.
Holtteher-veszteség: a fogyasztói és a termelői többletben az adókivetés hatására bekövetkező
nettó veszteség, ami az adó miatt el nem adott kibocsátásnak a társadalmi értékét méri.

Mivel a termelői és a fogyasztói többlet veszteségei nettó költségek, és az adóbevétel a


kormányzat nettó nyeresége, az adó teljes nettó költsége e területek algebrai összege lesz: a
fogyasztói többlet vesztesége – (A + B), a termelői többlet vesztesége – (C + D) és a
kormányzati bevételek nyeresége + (A + C). Ez pedig a holtteher-veszteség.

Mindezek ellenére kimondható, hogy a versenyzői piac egyensúlyi helyzetben Pareto-hatékony,


hiszen a vásárlók ugyanazt az összeget hajlandóak fizetni a kibocsátás egy pótlólagos
egységéért, mint amekkora áron az eladók hajlandóak azt kínálni.

37 2022. 12. 13.

You might also like