Professional Documents
Culture Documents
Tétel
Tétel
Tétel
Emellett a vállalatnak különféle korlátokkal is szembe kell néznie a működés során. Lehet:
technológiai korlát (hogyan és mit?)
piaci korlát (kinek és mennyit?)
gazdasági korlát (mennyit?)
Ebből a technológiai korlát szabályozza, hogy egy adott mennyiségű kibocsátás csak bizonyos
inputkombinációk révén valósítható meg, a vállalat kénytelen a technológiailag megvalósítható
termelési tervekre korlátozni tevékenységét.
Mindezt a termelési halmaz fejezi ki, amely a technológiailag megvalósítható input – output
kombinációk halmaza, a vállalat lehetséges technológiai választása. x: input y: output
Ha azt mondjuk, hogy valamely (x, y) pont benne van a termelési halmazban, ez ugyanaz,
mintha azt mondanánk, hogy az x ráfordításmennyiség segítségével technológiailag lehetséges
az y kibocsátásmennyiség termelése.
38
bizonyos hasznossági szint eléréséhez. Az egyenlőtermék-görbék „beszámozása” a technológia
által meghatározott, s nem önkényes választás kérdése, mint a hasznosságok esetében.
Izokvantok jellemzői:
folytonosak
a kibocsátás nagyobb, ha az izokvant távolabb van az origótól
nem metszhetik egymást
konvexek, ha az inputok nem tökéletesen helyettesítik egymást, ugyanazt
az y kibocsátást az (x1, x2) és a (z1, z2) ráfordításokkal is előállíthatjuk, akkor ezeknek az
inputkombinációknak a súlyozott átlagával is legalább y mennyiségű outputot tudunk
kibocsátani. Ha a termelési tevékenységeket egymástól függetlenül alkalmazhatjuk,
akkor a termelési tervek súlyozott átlagai is megvalósíthatók.
monotonitás: ha egyik input mennyisége sem csökkent, akkor az output mennyisége
sem lehet kevesebb.
Példák a technológiatípusokra:
rögzített arányú technológia (tökéletes kiegészítés):
o L-alakú egyenlőtermék-görbey = min(x1;x2)
tökéletes helyettesítés
o negatív meredekségű egyenesy = x1 + x2
Cobb-Douglas-technológia
o egyenlőtermék-görbék konvex görbék, jól viselkedő izokvantok
o 𝑦 = 𝐴 𝑥 𝑥 , ahol A=1
o Az A paraméter méri – egy kicsit leegyszerűsítve a dolgot – a termelés
terjedelmét: megmutatja, hogy mekkora lesz a kibocsátás mértéke, ha mindegyik
ráfordításból egy egységet használunk fel.
o a és b paraméterek a kibocsátás mennyiségének a ráfordítások változásai által
kifejtett hatását mérik
A technikai helyettesítés aránya a két termelési tényező átváltási arányát méri. Megadja, hogy
a vállalatnak milyen arányban kell az egyik termelési tényezőt a másikkal helyettesítenie annak
érdekében, hogy a kibocsátás állandó maradjon. TRS értéke folyamatosan nő ha x2-ből
használunk többet és folyamatosan csökken, ha x1-ből használunk többet
∆𝑥 𝑀𝑃
Írjuk fel az 1. és 2. tényezők felhasználásának azt a változását, amely a 𝑇𝑅𝑆 = =−
∆𝑥 𝑀𝑃
kibocsátást változatlanul hagyja: Δy = MP1(x1, x2)Δx1 + MP2(x1, x2)Δx2 = 0.
39