Kontinentális kőzetlemez: egy olyan kőzetlemez ami két részből áll.

Az alsó része egy vékonyabb

bazaltos rétegből áll, a felső része pedig egy gránitból és sziliciumból álló rész. Vastagabb az óceáni
kőzetlemeznél de kisebb a sűrűsége.

Óceáni kőzetlemez: : egy olyan kőzetlemez ami egy részből áll. Bazaltos fémek alkotják és vékonyabb
mint a kontinentális kőzetlemez de nagyobb a sűrűsége.

Belső erők: Geológiai folyamatok, amelyeket a Föld belső energiája hoz a Föld elsődleges
felszínformáit kialakító, a Föld belsejében keletkező erők összessége.

Magma: a köpeny anyaga a felmelegedés miatt megolvadt szilárd anyagából a kőzetolvadék.

A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut
a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka. 

Láva: A neve annak a folyékony kőzetolvadéknak, amely egy vulkáni kitörés során a felszínre

kerül. A láva tulajdonképpen az illóanyagoktól (gőzök és gázok) megszabadult magma. Magma
eléri a Föld felszínét, ti. ilyenkor láva lesz belőle.

Óceánközepi hátság: Az óceáni hátságok vagy óceánközépi hátságok az óceán fenekén fekvő,

a lemeztektonika által formált hegyláncok. A tektonikusan aktív óceáni hátságok hosszanti
tengelyében általában árkok húzódnak a két gerinc között; ezekben tör fel a mélységi magma és
keletkezik az új óceáni meder. Tengelyüket merőleges vetődések szabdalják fel, amelyekben
gyakoriak a kis erősségű földrengések.

Hasadékvölgy: Az elvékonyodott kéreg megsüllyed, és a felszínen hasadékvölgy alakul ki. A

hasadékvölgy két oldalán ún. árkos süllyedések keletkeznek.

Mélytengeri árok: a kontinentális és az óceáni kőzetlemezek közeledésekor a vékonyabb óceáni

lemez pereme a vastagabb kontinentális lemez alá tolódik. Az alábukás helyén mély tengeri árok
alakul ki. két, egymás alá bukó lemez találkozásánál húzódó, az alábukási (szubdukciós) zónát jelölő
mély tengeri árok

Szigetív: két óceáni kőzetlemez ütközésekor az egyik pereme becsúszik a másik alá, és alábukik. Az
alábukó lemez megolvadásával keletkező magma a felszínre tör, és vulkánok keletkeznek. A vulkáni
hegységek az óceánból szigetívként emelkednek ki.

Gyűrődés: az egymáshoz közeledő kőzetlemezek képlékeny rétegei oldalirányú nyomás hatására

felboltozódnak és redők keletkeznek

Vetődés: a szilárd kőzetanyagban oldalirányú erők hatására bekövetkezett függőleges, esetleg

vízszintes irányú, törésvonalak mentén történő elmozdulás. : A felszínre emelt kőzetrétegek már
merevek, ezért az újabb erők hatására törnek. A kőzettestek a kialakuló törési síkok mentén
elmozdulnak ezt nevezzük vetődésnek. Vetődés következtében különböző formák alakulnak ki (pl.:
lépcső)

Földrengés: Belső erők hatására a kőzetburokban feszültség halmozódik fel, mely hirtelen kioltódva
rengéshullámokat gerjeszt.

Külső erők: A külső erők nevükkel megegyezően, kívülről formálják a felszínt. A külső
felszínformálásnak négy eleme van, ezek a következők: jég, víz, szél, hőmérséklet. A külső erők
a kiemelkedéseket pusztítják, a bemélyedéseket feltöltik. A hőmérséklet kivételével a külső
erőkre hármas hatás érvényesül. Ez azt jelenti, hogy ezek az erők egyszerre pusztítanak,
szállítanak, felhalmoznak (építenek).
Aprózódás feldarabolódás: fizikai változás, mely során a kőzet mérte, alakja változik meg,
szerkezetében megegyezik az anyakőzettel

Mállás: Külső erő, víz hatására a kőzetek kémiai szerkezet e megváltozik .

Belföldi jégtakaró: A hideg övben a szárazföldeket borító több Km vastag jégpáncél.

Gleccser: Légköri csapadékból keletkező, felhalmozódott, összepréselődött hó, jégtömeg a hegységi

völgyekben. Magas hegységekben lassan mozgó jégfolyam .

Homokdűne: A dűne olyan, általában elnyúló alakú domb, amelynek anyaga

leggyakrabban homok, ebből is a futóhomok, amelyet általában a szél felszínalakító
tevékenysége hoz létre. Léteznek azonban kavicsból és jégből álló dűnék is és olyanok,
amelyeket a víz mozgása hoz létre.