Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós

hajnal.

Kahlil Gibran
Móra Ferenc: Fecskehívogató kis őzike, hová mégy?
Villásfarkú fecskemadár, -Elég, hogyha tudom én:
jaj de régen várunk! tavasz elé futok én!
Kis ibolya, szép hóvirág,
kinyílott már nálunk! Egy, kettő, három, négy,
te kis nyuszi hová mégy?
Fátyolszárnyú kis méhecskék -Se erdőbe, se rétre:
zúgva-döngve szállnak. a szép tavasz elébe!
Cifra lepkék, kék legyecskék
ide-oda járnak. Egy kettő, három, négy,
te kis madár vígan légy:
Rózsa, rózsa, piros rózsa olyan szép dalt daloljál,
nyitogatja kelyhét; szebb legyen a tavasznál!
itt a tavasz, lessük, várjuk
a csicsergő fecskét.
Kiss Béla: Nyitnikék
Szőlővessző venyige,
Weöres Sándor: Tavaszköszöntő rászállott egy cinege
Sándor napján megszakad a tél, Egy icinke-picinke
József napján eltűnik a szél, dalos csőrű kis cinke.
Zsákban Benedek
Hoz majd meleget Dalrafakadt nyitnikék
Nincs több fázás, boldog aki él. Nyitni kéne, nyitni már
legyen szép zöld, piros, kék
Már közhírré szétdoboltatik: Erdő-mező rét határ.
Minden kislány férjhez adatik,
Szőkék legelébb Csanádi Imre: Tavasz-ébresztő
Aztán feketék, Ébredj új tavasz,
Végül barnák és a maradék. jégtörő, sugaras,
gallyat lombosító,
rügyet rojtosító,
Zelk Zoltán: Tavaszi dal mindenféle madarakat
Egy, kettő, három, négy, víg versre tanító!
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Szécsi Margit: Március Elöl Sándor billeg-ballag, a nyomában József
baktat.
Téli szellők fújjatok csak
Hátul szuszog Benedek, cipelik a meleget.
játszatok a hajamon.
Sándor viszi a mezőre, József viszi az erdőbe,
Olvassz havat, melengető
A megmaradt meleget tóba szórja Benedek.
márciusi szép napom.

Fagyos folyó megáradjon, Bars Sári: Tavaszköszöntő

vessen bimbót minden ág, Csivitel a sok veréb:

Szebb a somfa gyenge szirma Télúrfiból már elég!

mint a szürke jégvirág. Zord Február, tova fuss,

Jöjj el hamar, Március
Március van, március van.
Zsenge lánya, Napsugár!
Ember s állat érzi már,
Kicsi és nagy téged vár.
dong a kaptár, szárnyat rezget
Arany hajad terítsd szét,
százezernyi kismadár.
Zöldüljön ki minden rét.
Bontsál szirmot Hóvirág,
Jó volna a nagykabátot
Hadd szépüljön a világ.
félredobni, s könnyeden
Fiúk, lányok táncba fognak,
játszani és birkózni a
Tavasz, tavasz lesz, már holnap!
városvégi zöld gyepen.

Jó volna már munkálkodni; Donkó László: Tavasz éke

arra vár a kert, mező. Barkabontó
Szép reményhez, szorgalomhoz napsugárka,
kell a fény, a jó idő. mézet gyűjtő
kis bogárka,
Pacsirtának kék magasság,
rügyfakasztó
vetőmagnak tiszta föld,
boldog zápor,
Jöjj el tavasz, földről, égről
csöpp levélke
már a telet eltöröld!
almaágról,
fehér szirma
Osvát Erzsébet: Három cimbora
meggyvirágnak,
Sándor, József, Benedek, hozza már a meleget.
tavasz éke
Mindhármukon hátizsák, jönnek hegyen-völgyön
a világnak.
át.
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Beney Zsuzsa: Tavasz Itt a tavasz: kikelet,
Gyere, kicsi lepke, s a HÚSVÉT is közeleg.
szállj le az ágra,

ragyogj föl, csillag, Zelk Zoltán: Hóvirágok, ibolyák

világíts az ágra, "Jó reggelt, Nap, ég, hegyek,
hullj, eső cseppje, aludtunk egy éven át.."
lágyan az ágra - Így köszönnek a kibújó
hadd dajkáljon száz kis bimbót hóvirágok, ibolyák.
hajnal hasadtára.
"Jó reggelt, szél, fellegek,

Majtényi Erik: A tavasz jó reggelt, te szép világ!"

Csipkés rüggyel, Bólogat a kék ibolya,

madárfüttyel nevetgél a hóvirág.
köszön rám,
"Jó reggelt, fa, kis bogár,
köszön rád,

s majd egy reggel,

mikor hajt rügyet az ág?

ha víg kedvvel Mikor lesz az ágon levél,

jól megráz egy levelek közt száz virág?"

almafát,
"Jó reggelt, virágszedők,
és a fáról,
Örül, aki minket lát..."
minden ágról
Jő a tavasz, hirdetik a
szirmok fellege havaz,
Hóvirágok, ibolyák.
földön-égen

csodaszépen
Fehér József András: Tarka-barka
tündöklik fel a tavasz.
Tarka-barka fákon
Girbe-burba ágak,
Devecsery László: Húsvéti hímes
Girbe-gurba ágon
Szellő fut, szellő száll,
Guggoló madárhad.
csókot ad szellő-lány.
Nap melenget, fény mesél,
Tarka-barka ének
mikor a tél véget ér.
Girbe-gurba ágon
Sok kis sárga ének
Néked int a hóvirág,
Csilingel a fákon.
s barka bontja bársonyát.
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Böszörményi Ilona: Tavaszi köszöntő
Lehullt a jégbilincs, Kis nyúl! Kis nyúl!
Selymet bont a barka. Fut a réten át.
Tág, tavaszi széllel Ne fuss, ne fuss! Nézd,
Beszélget egy szarka. milyen szép,virágos az ág!

Csengettyűs hóvirág
Levélházikóból,
Legényes tavasznak Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág
Csilingelve bókol. Csilingel a kis gyöngyvirág.
Fehér a ruhája,
Violakék selyem meghívja a virágokat
Az ég takarója, tavaszesti bálra.
Zöld rét felett lassan
Körözget egy gólya. Öltözködik az orgona,
lila a ruhája,
Ezüst tükrű a tó. kivirít a kankalin, a
Döngicsél a dongó szegfű és a mályva.
Köszöntlek friss tavasz,
Rügyet, bimbót bontó! A vadrózsa rájuk nevet,
bolondos a kedve,
a rigó is füttyent egyet:
hej, mi lesz itt este!
Csanád Béla: Április
Kék ég! Kék ég! Táncra perdül a sok virág,
Derűs tiszta ég! illat száll a légben,
Csillog, villog a napsugár, őrt állnak a gesztenyefák,
tündököl a rét! illemtudón, szépen.

Zöld nád! Zöld nád! A szellő is megfürdik a

Ragyog a nagy víz! virágillatárban,
Gólya lépked a szélében, s arra ébredünk fel reggel:
nem is egy, de tíz. napsugaras nyár van.
 Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Szabó Lőrinc: Nyitnikék
Háromszor hármat Nyitni kék, fütyülöm,
Alszik a hóban
lüktet a dala, nyitni kék,
a hegy, a völgy;
vígan, szaporán, hinni és bízni
hallgat az erdő,
mint éles fuvola. kellenék,
hallgat a föld.

Az a fuvolás mint az a fázó

Mikor legutóbb
a Nyitnikék! kis madár,
jártam itt,
Már kezdi is újra aki sírja, de bírja,
nyár nyitogatta
az énekét: ami fáj,
pipacsait,

kék füttyre mindig akinek tele rosszabb,

a nyár nyitogatta,
'kvart' lefelé: mint az enyém,
temette az ősz;
nem sok, de örülni és aki mégis
és volt, aki vesztett,
ez is elég. csupa remény.
és nincs, aki győz.

Nyitni kék, fütyüli, Nyitni kék, indulok,

Lombnak, virágnak
nyitni kék, nyitni kék,
nyoma sehol,
szívnek és tavasznak fog az én szívem is
fekete csontváz
nyílni kék! nyitni még.
a fa, a bokor,

Nyitni, de - nyitni, Nyitni kék! Ébred

s halotti csipke
de - nyitni kék! a hegy, a völgy,
a díszük is,
Fütyülöm én is tudom, mire gondol
az a törékeny
énekét. a néma föld.
tündéri dísz,

Nyitni kék, fütyüli, Ő volt a szája,

mit rájuk aggat
nyitni kék, a Nyitnikék,
éjszaka
a telet bírni elmondta a holnap
fehér kezével
illenék! üzenetét:
a zuzmara.

Bírni és bízni a hitet, a vágyat

Alszik a hóban
illenék! fütyülte szét,
a hegy, a völgy,
Fütyül és elszáll kinyitotta a föld
hallgat az erdő,
a Nyitnikék. örök szivét:
hallgat a föld.

Nyitni kék! - fütty-fütty-fütty, nyitni kék,

Egyszerre mégis
fütyülök utána nyitni kék -
rezzen a táj:
s nézek az eltűnő Nyisd ki, te, versem,
hármat fütyül
madárra. az emberekét!
egy kis madár.
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Gazdag Erzsi: Itt a tavasz ébresztem a rügyeket.

Itt a tavasz, tudod-e?

Virág nyílik ahol járok,
Leheletét érzed-e?
ágak végén tipegek.
Virágszájjal rád nevet
Tündérszárnyam nyomában már
virágszagú kikelet.
ott virít a kikelet.
Rádfüttyent a bokorból,

füttyös madár torokból.

Osvát Erzsébet: Hóvirágos zöld szoknyában
Rügyes ággal meglegyint
Sarkig érő
S érzed, tavasz van megint. Fel
aranyhajjal,

kék kökörcsin
Végh György: Virághozó április
koszorúval,
Elmúlt a tél, itt a tavasz,
hóvirágos
minden bokor újra éled,
zöld szoknyában
a földből a virágokat
érkezett meg
előhúzzák a tündérek.
hajnaltájban.

Április is segít nekik, Elámultam

megáll minden kicsi fánál- és megálltam.

virágot tűz mindenhová: Ily gyönyörűt sose láttam.

tavasz van ott, merre járt már. - Szólj, hát ki vagy? -

kérleltem én
Virágot hint a friss szélbe,
- Hogyan toppantál
száll a színek zivatarja-
így elém -
s merre elmegy, a kopár föld
Megszólalt
virágoktól tarkabarka.
a szépek szépe:

- Nap bújtatott
Mentovics Éva: Tavasztündér
köpenyébe,
Varázspálcám suhogása
fürge szellő
felkelti a vidéket.
szárnyára vett,
A tél végi utazásra
cinke dalolt
barátaim kísérnek.
fejem felett.

Vidd el a hírt
Varázsigém hatalmával
nem titok már.
elaltatom a telet.
A tavasszal találkoztál.
Faágakra rásuhintva
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Zelk Zoltán: Hóvirág Osváth Erzsébet: Itt a tavasz!
Jó hogy látlak hóvirág, Kidugtam a fejemet,
megkérdezem tőled, hát mit láttam, gyerekek!
mi hírt hoztál, mit üzensz Erre szaladt Télapó,
erdőnek, mezőnek? a hátán hótakaró.

Szedd a szárnyad szaporán Megörültem, de meg ám!

vidd a hírt madárka, Hívtam Szellő paripám,
útrakelt már a tavasz, ráültettem a Napot,
itt lesz nemsokára. s hipp-hopp, hipp-hopp, itt vagyok!

Biztosan már tudjátok,

Andók Veronika: Tavasz van ki toppant be hozzátok.
Cseppen a jégcsap, olvad a hó, Ismeritek zöld ruhám?
Csupasár dombon nincs takaró. Tavasz jön a Tél után.
Hófehér csokrok bújnak elő,
Belezendül a vén tölgyerdő. Gryllus Vilmos: Pitypang
Zöld mezőben sárga pötty,
Kis cinege szólal: Nyitnikék! pitypang nőtt a fű között.
Ibolya nyitja is kék szemét. Kék mezőben sárga láng,
Hazatér lassan minden madár, égből süt a Nap reánk.
Fészkénél újra párra talál. Egyre jobban tűz a Nap,
réten pitypang áradat.
Kacag a gerle, nevet a nap, Nincsen már se zöld, se kék,
Fák ezer virágot bontanak, sárga lett a föld s az ég.
Tulipán kelyhén méhike zúg,
Füvekkel fut a kis gyalogút. Rákos Sándor: Három vándor
Baktat három vándor,
Leveles ágról lila virág Benedek, József, Sándor.
Sóhajtja szélbe szép illatát. Elöl megy Sándor,
Barik születnek földre égre: Sándor után József,
Tavasz van, tavasz van, végre, végre. József után Benedek:
Ők hozzák a meleget!
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Gazdag Erzsébet: A rigó levele kikeleti énekét,

Levelet írt a rigó tavasz jár a határon.

frissen esett hóra. – Ó, be szép ez virágom.

Üzenete nekem szólt;

elolvastam róla. Hétvári Andrea: Keltegető

Föld mélyén szendergő,

Rigó - rovás - írással
csillagfürt, ébresztő!
két lábával írta:
Ébresztő – csing-ling-ling –
- Jó lenne, ha valaki
szél szárnyán záport hint.
ebédelni hívna.

Álmából ébredve

Balogh József: Tavasz fölnyílik fénykelyhe,

Fészket rak a jó idő, fénykelyhe fölnyílik,

gólyanép is haza jő. csengőszó hallatszik.

Itt totyog a patakpart, Szendergő vadrózsa,

a sok vadlúd vele tart. házadban alszom ma.

Szép orcád tündöklő,

A Nap szeme ide lát,
szirmodról álom jő.
kedvet nyílik a világ.

Böszörményi Ilona: Tavaszi köszöntő

Hóvirágom tavaszol,
Lehullt a jégbilincs,
szívem zenét zakatol.
Selymet bont a barka.

Tág, tavaszi széllel

Donászy Magda: Hóvirág
Beszélget egy szarka.
A park csupa szerelem,

benne magam keresem.

Csengettyűs hóvirág

Levélházikóból,
– Hóvirágom, virágom,
Legényes tavasznak
mi újság a világon?
Csilingelve bókol.
– Véget ért a hosszú tél,

simogat az enyhe szél,

Violakék selyem
melegebben süt a nap
Az ég takarója,
újra szalad a patak.
Zöld rét felett lassan
Hallottam a cinegék
Körözget egy gólya.
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
A cinke most – huss -,
Ezüst tükrű a tó.
magasba röppen,
Döngicsél a dongó
a tolla kékjét
Köszöntlek friss tavasz,
nem látni már –
Rügyet, bimbót bontó!
Tavaszt hirdetve,
vidáman, fürgén
Osvát Erzsébet: Tavaszkiáltó
az egyik fáról
A barka selyme
másikra száll.
kibomlott végre,
szürke szeme
Kányádi Sándor: Bokor alján
az égre tekint.
Bokor alján ibolya,
Az égi kékről
ágak hegyén barka,
egy kölyökfelhő
a kerítés tetején
örömrepesve
csörög egy nagy szarka.
feléje int.

Illatos az ibolya,
Meglendül, rezzen
és a barka selymes,
a barka ága,
a szarka meg szemtelen;
rá kis kék szárnyú
szemtelen és nyelves.
madár szökött. –
Cinegemadár! –
Csokorba az ibolyát,
örül a barka,
melléje a barkát!
és köszönti a
Hess el innen- ha tudod,
tavaszhírnököt.
hessentsd el a szarkát!

A kékszín madár
a barkaágról Pataki Edit: Kikeleti hír

kiáltja szerte, Nagy újság van, Gyerekek!

amerre lát – A Százlábú felébredt!

tavaszhirdető, Átaludta a telet,

nyitásra hívó, pislákolva nyit szemet,

csengettyűhangú s nagy vidáman lépeget.

örömdalát. Mit is mondtam? Lépeget?

Emel lábat eleget!
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Ötven ballal, ötven jobbal
előbb tipeg, aztán nyargal. Weöres Sándor: A medve töprengése
Köszönti a Kikelet, Jön a tavasz, megy a tél, barna medve üldögél:
ő meg visszainteget. Kibújás, vagy bebújás? Ez a gondom óriás!
Ránevet a Napsugár Ha kibújok, vacogok, ha bebújok, hortyogok:
s piros Katicabogár. Ha kibújok, jót eszem, ha bebújok, éhezem.
Barlangból kinézzek-e? Fák közt
szétfürkésszek-e?
Lesz-e málna, odu-méz? Ez a kérdés de nehéz!

Zsadányi Lajos: Kipp-kopp

Kipp-kopp
Mogyoró.
Sarkady Sándor: Tavaszváró
Tavaszt hív már
Fuss el,
a rigó.
Február,
Süss fel,
Kipp-kopp
Napsugár;
Kalapács.
Szellő kerekedj,
Jókedvű már
Langyos eső, megeredj,
A kovács.
Árpa,
Búza,
Kipp-kopp
Kukorica
kert alatt.
Cseperedj!
Róka viszi
A ludat.
Tavaszi szél
Péter Erika: Kibújócska (Kiszámoló
mondóka) Friss, bohókás tavaszi szél,már régóta vártunk
rád.
Ipiapacs kikelet,
Kergesd el a hófelhőket, had borítsák Alaszkát!
bújócskáznak a rügyek.
– Nem találsz meg, ágba bújtam,
Fújd el őket jó messzire, had élvezzük a Napot,
egész telet átaludtam.
s hozz be a kis szobácskánkba friss, tavaszi
Ipiapacs, egy, két, három,
illatot!
jövök, csak a tavaszt várom!
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Csanád Béla: Április éjből fordult,
Kék ég! Kék ég! fény fürdette.
Derűs tiszta ég!
Csillog, villog a napsugár, Felhőt látott
tündököl a rét! zengő égen,
elszunnyadt zöld
Zöld nád! Zöld nád! fű ölében.
Ragyog a nagy víz!
Gólya lépked a szélében, Csend házában,
nem is egy, de tíz. hold szívében,
hegy gyomrában,
Kis nyúl! Kis nyúl! föld testében.
Fut a réten át.
Ne fuss, ne fuss! Nézd, Kulcsár Ferenc: Mondóka
milyen szép,virágos az ág! Sándor, József, Benedek
Hétvári Andrea: Tavasz hoz majd meleget, eleget.
Föld testében, Sándor, a vándor,
hegy gyomrában, télből lépked,
hold szívében, lába nyomán a fű megéled.
csend házában József, a jámbor,
szellőn nyargal,
lépett hármat, erdőn-mezőn át tavaszi dallal.
moccant kettőt, S mit tesz a bajuszos Benedek?
megnyílottak Zsákból meleget ereget.
szárnyas erdők.

Kettőt moccant, Kibújás vagy bebújás?

hármat lépett, Barlangjának sötétjéből barnamedve kitekint.
felvillantak Körül kémlel: – jó idő van? Süt már a Nap
idekint?
gyémánt rétek.

Hogyha a szél havat hord még, egyértelmű, nem

Napról gördült,
vitás:
láng engedte,
visszafekszem a vackomba, korai a kibújás.
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők almaágról,
Bodzavirágból, bodzavirágból fehér szirma
hullik a, hullik a sárga virágpor. meggyvirágnak,
Fönt meg a felhők szállnak az égen, tavasz éke
bodzafehéren, bodzafehéren. a világnak.
Szállj, szállj felhő,
pamacsos,
hullj le, te zápor, Juhász Magda: Tél után
aranyos, Víz alatt, víz alatt,
hullj le, te zápor, sikló tekereg,
égi virágpor zsong a nád, zsong a nád
égen nyíló bodzavirágból. víztükör felett.
Vízi pók, vízi pók
Szécsi Margit: Március gyorsan menekül
Téli szellők, fújjatok csak, nádi rigó, ringatódzó
játsszatok a hajamon. fészkére repül.
Olvassz havat, melengető A tavaszi ég alatt,
márciusi szép napom. nyújtózkodik
már a nap,
Fagyos folyó megáradjon, a szemét is jól kitárta,
vessen bimbót minden ág. körülnézett a határban,
Szebb a somfa gyenge szirma sok dolgom lesz
mint a szürke jégvirág. itt nekem,
de jó hogy felébredtem.

Donkó László: Tavasz éke

Barkabontó Tóth Anna: Katica
napsugárka, Kicsi vagyok, mégse félek,
mézet gyűjtő Tarka mezőn éldegélek.
kis bogárka, Hátam piros, mint az alma,
rügyfakasztó Hét kis pöttyöt láthatsz rajta.
boldog zápor, Hívhatsz engem Katicának.
csöpp levélke Fürgén szálló kisbogárnak.
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
S hogyha pihenek az ágon, nyitogasd a pipitért!
Vagy egy apró vadvirágon, Gyermekláncfű, gólyahír
Óvatosan felemelhetsz, napfényért most néked ír.
Csengő hangon énekelhetsz, Csald elő a meleget,
Ujjacskádra felsétálok, hadd űzze el a telet!
Aztán gyorsan tovaszállok. Szervusz, Tavasz,
tűnj el, Tél!
Hóval, faggyal megszűnjél!
K. László Szilvia: Tavaszváró
Jöjj el, Tavasz! Hozz meleget! Kecskés Béla: Szól a tavasz
Hozz el minden szeretetet! Szól a tavasz:
Hozz napsütést, enyhe szellőt, itt vagyok!
Virágokat, bárányfelhőt! Eljöttem, mert
Hozzál vidám madárfüttyöt, hívtatok.
Csemegének sok gyümölcsöt! Egész télen
hó alatt
álmodtam az
Végh György: Virághozó április álmomat.
Elmúlt a tél: itt a tavasz, Szól a tavasz:
minden bokor újra éled itt vagyok,
a földből a virágokat napsugárban
előhúzzák a tündérek. csillanok,
kezemben száz
Április is segít nekik, szál virág -
megáll minden kicsi fánál – annak adom,
virágot tűz mindenhová: aki várt!
tavasz van ott, merre járt már.
Benedek Elek: Erdőben
Galambos Bernadett: Szervusz, Tavasz! Járok-kelek kint a zöld erdőben,
Szervusz, Tavasz, Az áldott nap most van ébredőben.
tűnj el, Tél! Ébredését erdő, mező várja,
Nem kell már a sok fehér! Feléje száll Isten madárkája.
Zöldelljen az erdő, rét,
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Fölkel a nap, sugarát már ontja, Gazdag Erzsi: Fecskenóta
Kék ibolya a kelyhét kibontja: Zeng a fészek
S gyenge fűszál meghajolva, szépen, reggel óta,
Várja, hogy a nap rája is nézzen. felcsendült a
fecskenóta:
Hallga, hallga! Figyeljetek mostan, - Csit-csivit,
Vidám ének zeng fönn a magasban. csit-csivit!
Egy-egy dallam leszáll a mezőre... Itt a tavasz!
Dalolj, dalolj, tavasz hirdetője! Itt van, itt!

Galambos Bernadett: A katica bánata

A kis Kati, Kati bogár, K. László Szilvia: Tavaszváró ének
kinyitotta szárnyát, Tavasszal a virágok
reggeli nap csillogtatta egymás után nyílnak,
szép piros kabátját. hóvirág és ibolya
kirándulni hívnak.
Illegett a rozmaringnak, Rügyet bontanak a fák,
várta a fű bókját, kivirul most minden,
és amikor elszállt volna… tavaszi szél könnyedén
nem találta foltját. ágról-ágra libben.
Kisfiúk és kislányok
Mentovics Éva: A hóember tavasza kacagva szaladnak,
Könnycsepp gördül orcájáról, örülnek virágnak,
elcsuklik a hangja már. örülnek tavasznak.
Megsajnálja veréb, cinke,
s mindenki, ha arra jár.
Drégely László: Tavasz hívása

Elferdült a répaorra, Sándor, József, Benedek,

elgurult a cilinder. Vártunk rátok eleget,

Ne csodáld, hisz kertek alján Sok volt már a télből,

már a tavasz csilingel. Hóból, hideg szélből –

Hozzatok meleget,
Zöldellő rügyeket,
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Madár dala szálljon, Galambos Bernadett: Alvó magok
Lepke táncot járjon, Életem egy röpke nyár,
Süssél nap, fényes nap, télen a rét én rám vár.
Hozz meleget mindennap! Babusgatja kis magom,
takar hűs hó, alhatom.
Osvát Erzsébet: Tavaszváró mondóka Tavaszi nap csal elő,
Távozz, hideg, becézget fény, friss eső.
olvadj, hó! Életem egy röpke nyár,
Hagyj itt minket apró magom tavaszt vár.
Télapó! S jövőre, ha megérem,
Küldd a lányod újra nyílok a réten.
magad helyett.
Mondd meg neki, Weöres Sándor: Eresz alól fecskefia
el ne feledd: Eresz alól fecskefia
hozza el a ide néz, oda néz:
meleget, van-e hernyó, hosszu kukac,
fecskét, ízesebb, mint a méz?
gólyát, Csőrét nyitja ám,
hóvirágot, buzgón, szaporán.
a nevető kék eget! Kis bendőbe mindenféle
belefér igazán.
Kányádi Sándor: Márciusi versike
Tavaszt csörög a szarka, tavaszt. Őri István: Madárének
Zöldülni kezd a barna haraszt. Kedves madár, röpke madár
szép szárnyával fészkére száll
Zsendülni kezd a zsenge határ.
csippent egyet, csippent kettőt
Erőre kap a gyönge bogár.
csippent sokat - tizenkettőt.

Szelídülnek az ordas szelek.

Fiókákhoz imígyen szól:
Barkákat hány a bokros berek.
"Tollas babák, kis szentjeim!
gyönyörködnek mind szemeim
Bukfencet vet a játszi patak.
pelyhes begyek, apró szárnyak
Már csak a hegyen látni havat.
fennen hangzó éhes szájak!
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Donászy Magda: Hóvirág A hóvirág?
– Hóvirágom, virágom, Ő sem vár.
mi újság a világon? Hosszú volt a
– Véget ért a hosszú tél, tél nagyon.
simogat az enyhe szél, Jót nyújtózik
melegebben süt a nap a napon.
újra szalad a patak.
Hallottam a cinegék
kikeleti énekét, Devecsery László: A sárgarigó fészke
tavasz jár a határon. Sárga ruha, szürke mellény,
– Ó, be szép ez virágom! farka tollán csillan a fény.
Szálldos, röppen ágról ágra,
Székely Dezső: Tavaszváró felesége hazavárja,
Ibolyalevélen hogy a villás ág hegyére
bogárka- könnyek. fészek legyen már estére!
Nehéz a sírás, Építgetik, kötögetik,
nevetni könnyebb. és szálanként fel is teszik:
puha tollal bélelgetik.
Derül az ég is,
örül a napnak.
Gyere szép tavasz, Gyenes István: Tavaszköszöntő
ölbekaplak! Köszöntünk szép kikelet,
Osvát Erzsébet: Nyújtózik a hóvirág Ragyogjál a föld felett.
Nap kergeti Áraszd meleg sugarad,
a telet. Hozzál termő szép nyarat.
Hancúroznak Epret, mézet, szép virágot,
friss szelek. Embereknek boldogságot.
Nyelvecskéjével
a fű
tavaszt kóstol: Devecsery László: Pitypang
– Jóízű! Hajlítom kezem, ujjaim,
Bimbót bont a gömböt formálok csendesen.
barka már. Pitypangra pillantok kedvesen.
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Játékát utánzom szelíden: elég későn bújsz elő!
ujjaim nyitom: Látod, én már fel is vettem
el nem szállnak… halványszürke öltönyöm.
Pitypangra fújok: szél vagyok: Valahányszor jön a tavasz -
repülnek ernyős csillagok. új ruhába öltözöm.
Te még mindig ezt a kopott
…és a pihés ernyők alatt… tüskés gúnyát viseled?
rejtőzik az aprócska mag. Ejnye, ejnye, Süni komám,
elég ósdi viselet!
Osváth Erzsébet: Itt a tavasz! Ha akarod, elmehetünk,
Kidugtam a fejemet, felkeressük a szabót:
hát mit láttam, gyerekek! varr ő neked puha prémből
Erre szaladt Télapó, új nadrágot, új zakót...
a hátán hótakaró. - Nincs szükségem a szabóra!
Régi ruhám megteszi.
Megörültem, de meg ám! S ha nagyon kell, tüskéimet
Hívtam Szellő paripám, majd köszörűs hegyezi!...
ráültettem a Napot,
s hipp-hopp, hipp-hopp, itt vagyok!
Radnóti Miklós: Április
Biztosan már tudjátok, Ragyogó rügyre ült le most a nap,
ki toppant be hozzátok. s nevetve szamárfület mutogat.
Ismeritek zöld ruhám? Madárfi erre eltátja csőrét,
Tavasz jön a Tél után. hunyorg feléje a nevető rét,
s a bárány is csodálkozik. Csoda,
Szalai Borbála: Süni Samu hogy nem billen ki száján fogsora.
Süni Samut odújából
kicsalta a kikelet... Ragyogó rügyön álldogál a nap,
- Jó, hogy megjött már a tavasz, indulni kész, arany fején kalap.
kezdtem unni a telet!... Fiatal felhő bontja fönt övét,
S amint éppen nyújtózkodik, s langyos kis esőt csorgat szerteszét,
arra ballag Nyúl Jenő: a rügy kibomlik tőle és a nap
- Szép, jó reggelt! Süni pajtás, pörögve hull le és továbbszalad.
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Balogh József: Tavasz Tücsökzene ringat
Fészket rak a jó idő, este elalvásra,
gólyanép is haza jő. hajnalban megfürdesz
az ég harmatába`.
Itt totyog a patakpart,
a sok vadlúd vele tart.
Napfény az ebéded,
szellők simogatnak:
A Nap szeme ide lát,
így élsz vidáman,
kedvet nyílik a világ.
hírnöke tavasznak
Hóvirágom tavaszol,
szívem zenét zakatol. Osváth Erzsébet: Nyújtózik a hóvirág
Nap kergeti a telet.
A park csupa szerelem,
Hancúroznak friss szelek.
benne magam keresem.
Nyelvecskéjével a fű
tavaszt kóstol:
-jóízű!
Vidor Miklós: Virághívogató
Bimbót bont a barka már.
Ibolya, ibolya,
A hóvirág? Ő sem vár.
vén erdőknek fiatal
Hosszú volt a tél nagyon.
mosolya!
Jót nyújtózik a napon.

Hóvirág, hóvirág,
tárd ki nekünk a tavasz
Szabó Lőrinc: Tavasz
kapuját!
"Mi az?" - kérdezte Vén Rigó.
Kikerics, kikerics, "Tavasz!" - felelt a Nap.
kiderül az ég fölöttünk, "Megjött?" - kérdezte Vén Rigó.
ha te nyitsz! "Meg ám!" - felelt a Nap.
Zelk Zoltán: Ibolya
Ibolya, ibolya "Szeretsz?" - kérdezte Vén Rigó.
virítsz már a réten, "Szeretlek!" - szólt a Nap.
gyönyörködsz este a "Akkor hát szép lesz a világ?"
víg tücsökzenében. "Még szebb, még boldogabb!"
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Beney Zsuzsa: Tavasz
Fagyos folyó megáradjon,
Gyere, kicsi lepke,
vessen bimbót minden ág,
szállj le az ágra,
Szebb a somfa gyenge szirma
ragyogj föl, csillag,
mint a szürke jégvirág.
világíts az ágra,

hullj, eső cseppje,

Március van, március van.
lágyan az ágra –
Ember s állat érzi már,
hadd dajkáljon száz kis bimbót
dong a kaptár, szárnyat rezget
hajnal hasadtára.
százezernyi kismadár.

Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne Jó volna a nagykabátot

Ha a világ rigó lenne, félredobni, s könnyeden
kötényemben ő fütyülne, játszani és birkózni a
éjjel-nappal szépen szólna, városvégi zöld gyepen.
ha a világ rigó volna.
Jó volna már munkálkodni;

arra vár a kert, mező.

De ha a világ rigó lenne,
Szép reményhez, szorgalomhoz
kötényembe nem is férne,
kell a fény, a jó idő.
kötényem is honnan volna,

ha az egész világ rigó volna.

Pacsirtának kék magasság,
vetőmagnak tiszta föld,
Weöres Sándor: Olvadás
Jöjj el tavasz, földről, égről
Csipp, csepp,
már a telet eltöröld!
egy csepp,

öt csepp
Zelk Zoltán: Hóvirágok, ibolyák
meg tíz:
"Jó reggelt, Nap, ég, hegyek,
olvad a jégcsap
aludtunk egy éven át.."
csepereg a víz.
Így köszönnek a kibújó

hóvirágok, ibolyák.
Szécsi Margit: Március

Téli szellők fújjatok csak "Jó reggelt, szél, fellegek,

játszatok a hajamon. jó reggelt, te szép világ!"
Olvassz havat, melengető Bólogat a kék ibolya,
márciusi szép napom. nevetgél a hóvirág.
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Refr.: Fogd a kezem,szaladj velem,patak tükrén
"Jó reggelt, fa, kis bogár, nézd a szemem
mikor hajt rügyet az ág? Bársony réteken átsuhanunk,s a hajnali Napnak
csókot adunk
Mikor lesz az ágon levél,

levelek közt száz virág?"

"Jó reggelt, virágszedők, Tavasz tündér virágot hoz, ő ébreszti fel a fát,
Örül, aki minket lát..." Ő kiabál fel a Naphoz, így az vígan süt le rád.

Jő a tavasz, hirdetik a Bujáczky Lívia

Hóvirágok, ibolyák.

Kálmánczy Zsófia: Költögető Fenn az égen. lent a réten fúj a szél.Felhőt kerget,
kis verebet nem kímél.
Hahó tavasz! Hallasz engem? Annyi mindent
kéne tennem. Drégely László

Kinn a kertben ágyást ásni, kis kerítést renoválni.

Csicsókát kéne ültetni. Árpát, búzát földbe vetni.

Hogy fogjak a sok dolgomhoz, hogyha te még Tavasz illat suhan erre, munkára hív a kiskertbe.
mindig hortyogsz?
Rajta ásó, gyerünk kapa, gereblye, öntözőkanna!
Itt az idő kikeletre, vágyunk már a langymelegre.
Kis palánták arra várnak, készíts nekik puha ágyat!
Ébredj tavasz, hozz meleget! Váltsd fel végre már
a telet!

Bimbót bontott a bóbita, bom, bom, bom.

Devecseri Gábor
Hol van, hol van? Megmondom. Fenn a
dombon, bom ,bom, bom! Beröpül az ég a házba,

tele lesz a szoba éggel,

tele lesz a téli ember

Igricek-Tavaszi mondóka keskeny szíve melegséggel.

Pattan bimbó,pattan rügy,pattan az élet a tél

tovatűnt
Először csak ködkámzsában
Fehér a virág,zöld a rügy,illat a szélben álmokat
jön a tavasz leskelődve,
űz
aztán ez a kámzsa széthull:
Táncol hangya,táncolok én,a kikelet hangja
szívedig ér csupa virág lesz belőle.

Dalol a madár,daloklok én,hangom a kéklő égig

elér
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Vasvári István Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom;
Szél, szél, szél, tág tavaszi szél. Kertek alján Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom.
barna dongó vígan döngicsél.
Minden madár társat választ, virágom, virágom;
Ág, ág, ág, rügyet bontó ág. Fürödnek az
ezüsttükrű tóban a kacsák. Minden madár társat választ, virágom, virágom.

Ég, ég, ég, az ég tiszta kék. Totyognak a kotlós Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom;
mellett puha kiscsibék
Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom.
Te engemet s én tégedet, virágom, virágom;
Szalai Borbála: Ébresztő vén erdő
Te engemet s én tégedet, virágom, virágom.
Ébresztő! Ébresztő! zöldülj már vén erdő!
Moldva
Réges rég nyitni kék! Sokáig alszol még?

Mennyi nesz, tavasz lesz! Lágy szellő súgta ezt..

Tavaszi szél utat száraszt.
Lágy szellő, szökellő, rügyeknek hízelgő.
Minden állat társat választ.
Minden színt széjjelhint, Barkát fest, kökörcsint...
Hát én vajon kit válasszak?
Ébresztő! Ébresztő! Tavasz lesz, vén erdő!
Szüvet szűvért kinek adjak?
Bolyong elmém, mint a felhő;
Hull a könnyem, mint az esső:
Szalai Borbála: Miért csillog a patak vize?
Ki ölőmbe, ki a fődre,
venerdopatak.jpg Falunknál a kertek alatt
bukdácsol egy kicsi patak. Ki kesergő kebelembe.
Abban fürdik minden reggel a Napocska, mikor Árkot mosott két orcámra,
felkel.
Mint a zápor az utcára.
Ragyogóra mossa magát, mielőtt még munkához
lát. Én istenem, rontsd meg, verd meg.

Csillog ám a kicsi patak, belemosta fényét a Nap. Aki miatt gyászt viselek!
Székelyföld

SÜSS FEL NAP, FÉNYES NAP ! Tavaszi szél utat száraszt,

A KIS KAKAS KUKORÉKOL, MEGVIRRADT: Minden hóból vizet áraszt;
CSILLAGOK KIALUSZNAK, KÓSZA KÖDÖK Minden madár társat választ.
SZAKADNAK,
– Hát te, rózsám, kit választasz?
ARANY AJTÓK HASADNAK! SÜSS FEL NAP,
FÉNYES NAP ! – Választok én egy nádszálat:

Csanádi Imre Mihent szél kezd lengedezni,

Kész mindenfelé hajolni.

NÉPDALOK Kibéd (Maros-Torda)

Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Hess szél, hess szél, tavasz van már, nem tél!

Jer, jer kikelet, seprűzd ki a hideget, ereszd be

a meleget, dideregtünk eleget!
Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós
hajnal.

Kahlil Gibran
Móra Ferenc: Fecskehívogató Pataki Edit: Kikeleti hír
Kiss Béla: Nyitnikék Kányádi Sándor: Bokor alján
Weöres Sándor: Tavaszköszöntő Zsadányi Lajos: Kipp-kopp
Csanádi Imre: Tavasz-ébresztő Péter Erika: Kibújócska (Kiszámoló mondóka)
Zelk Zoltán: Tavaszi dal Weöres Sándor: A medve töprengése
Szécsi Margit: Március Sarkady Sándor: Tavaszváró
Bars Sári: Tavaszköszöntő Tavaszi szél
Donkó László: Tavasz éke Hétvári Andrea: Tavasz
Osvát Erzsébet: Három cimbora Böszörményi Ilona: Tavaszi köszöntő
Beney Zsuzsa: Tavasz Csanád Béla: Április
Zelk Zoltán: Hóvirágok, ibolyák Osváth Erzsébet: Itt a tavasz!
Majtényi Erik: A tavasz Szécsi Margit: Március
Fehér József András: Tarka-barka Zelk Zoltán: Hóvirágok, ibolyák
Devecsery László: Húsvéti hímes Kálmánczy Zsófia: Költögető
Böszörményi Ilona: Tavaszi köszöntő Igricek-Tavaszi mondóka
Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág Szalai Borbála: Ébresztő vén erdő
Csanád Béla: Április Szalai Borbála: Miért csillog a patak vize?
Szabó Lőrinc: Nyitnikék
Gazdag Erzsi: Itt a tavasz
Végh György: Virághozó április
Osvát Erzsébet: Hóvirágos zöld szoknyában
Mentovics Éva: Tavasztündér
Zelk Zoltán: Hóvirág
Osváth Erzsébet: Itt a tavasz!
Andók Veronika: Tavasz van
Gryllus Vilmos: Pitypang
Rákos Sándor: Három vándor
Gazdag Erzsébet: A rigó levele
Donászy Magda: Hóvirág
Balogh József: Tavasz
Hétvári Andrea: Keltegető
Donászy Magda: Hóvirág
Osvát Erzsébet: Tavaszkiáltó