1.

Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete – Egy gondolat bánt engemet

- XIX. szd. költői
- Nemzeti dal

Forradalmi látomásköltészete:
Petőfi forradalmi látomásköltészete 1846-tól bontakozott ki. Ismerte kora valamennyi politikai
eszmeáramlatát, verseiben, leveleiben, nyilatkozataiban jelen voltak az utópikus szocialista és a
kommunisztikus nézetek is.
Lényeges gondolata: az egyén szabadsága a szabadság világméretű megvalósulásával lehetséges. Hisz
abban, hogy az ember halad az általános boldogság felé.
Több versében is megjósolja a forradalom eljövetelét. Tudja, hogy a győzelemhez véráldozatra van szükség.
A költő vállalja a mártírhalált. Meghatározza a költők szerepét is ebben a harcban: a költőnek látnok
szerepet szán és azt, hogy népének vezére, "lángoszlopa" legyen (költő-apostol).

Jellemző, nemcsak Petőfire, hanem általában a forradalom előtti optimista hitre, hogy a világ máról
holnapra, egycsapásra megváltozhat, beteljesülhetnek az emberiség évezredes álmai.

A világforradalom vízióját az Egy gondolat bánt engemet c. látomásverse jeleníti meg.

Keletkezése:
1846 végén írta, szilveszteri vers. Az esztendő utolsó napján eltöpreng a jövőről.
Látomásvers, a műfaja: zaklatott menetű rapszódia.
-Csapongó, változó ritmika jellemzi,
- hangulatok, érzelmek áradnak (elégikus, szenvedélyes, szentimentális).
Szerkezet:
1.) A vers két kulcsszava: a világszabadság és a halál:
a világszabadságért folyó küzdelmben a költő a hősi harcot és a halált is vállalja.
2.) Kompozíciója: 3 részből áll.
- 1-12. sor: Témája: a halál.
Kétféle halál lehetőségét állítja szembe egymással:
1-8.sor: lassú, hétköznapi,
9-12. sor: dinamikus, gyors, erőszakos halálfajtákat (ez az előző halálképpel szemben álló)
13-30. sor egyetlen hömpölygő feltételes összetett mondat
Témája: a világ népeinek ütközete a szabadságért, melyben a költő az életét adja.
- Az első 13 sor a feltételeket bontja ki: mikor szeretne ő meghalni.
- A szerkezeti rész 2. fele a főmondat.
Alapgondolata annak a vágynak a megfogalmazása, hogy ő is a csatamezőn szeretne lenni (ott…, ott…,), sőt
sokkal tovább megy, mert életét szeretné áldozni ebben a csatában.
- A 3. szerk.részben (31-36.sor) hangnemváltással folytatódik:
a csatazajt felváltja az ünnepélyes, lassú gyászzene,
a vörös színt a fekete,
A harcmezőn elesettek temetésének látomása zárja a verset.
A rapszódiát a vers legfőbb gondolatával (világszabadság) jelszavával fejezi be.
Nemzeti dal