Biblia II.

– Ószövetség

Mózes könyvei :
- Biblia első 5 könyve, összefüggő egység
- a világ, ember, és Izráel népének teremtésétől  izraelita törzsek palesztinai
honfoglalásának előzményéig
- a zsidó hagyomány szerint Mózes a szerzője

Teremtéstörténetek :
- tervszerű és célszerű teremtés :
o Genesis  Mózes 1. könyve, a világ és az ember teremtéséről
o első szava: „kezdetben”  a teremtett világ véges, az emberi időnek és térnek
kezdete van
Isten  örökkévalóság, végtelen
o csak Isten létezett a teremtés előtt, minden tőle származik
o a létezés nem véletlen, hanem a Mindenható akarata
o Isten a szó/ige erejével teremt  szómágia
o a teremtés tervszerű és célszerű folyamat
 a világban rend uralkodik, szerkezete van
 a teremtés végső célja az ember  Isten saját képmására alkotja
o Isten a teremtés során szétválaszt és sokszorosít
- szimbolikus jelentések :
o szimbólum : elvont fogalmak, eszmények közvetlen ábrázolása; szimbolikus :
jelképesen ábrázolt, jelképes tartalmú, az irodalomban olyan szöveg, amely nem
önmagát jelenti, hanem valami elvontat tesz megragadhatóvá; számszimbolika :
számokhoz kapcsol elvont jelentéseket
o hétnapos teremtés  holdfázis ritmusát követi
o 6 nap + 1 megszentelt pihenőnap
o 1  teremtő Isten, tapasztalaton túli középpont, megvalósuló teremtés
o 7 (6+1)  teremtő és a teremtett világ együttesének száma, egységüket és
különbözőségüket jelöli
o 7. nap  az ünnep, a pihenés számára fenntartott nap
- az ember teremtése :
o Isten emberpárt alkot
o táplálkozás : növények  védi a létrehozott életet
o „szaporodjatok, sokasodjatok”
o nincs szó arról, hogy az ember eredetileg halandó vagy hallhatatlan
o beszédmód: költői (jelképes, szimbolikus) + retorikus (szónokias,
kinyilatkoztatásszerű)
o egyes gondolatok ismétlődnek (gondolatritmus), pl. „ezt mondta Isten” „És látta
Isten, hogy ez jó”
o gondolatritmus :
 gondolatalakzatok ősi formája
 mondatok részleges vagy teljes ismétlése
 tartalom művészi elrendezése miatt
 használata a szóbeliség idejébe nyúlik vissza
- az ember teremtése másképp :
o földet áztató eső  kert
o a férfit azért teremtette, hogy a kertet művelje
 o a föld porából és saját leheletéből  az ember anyag és lélek  később
értelmezték a bűn és erény eredendő kettősségeként
o az asszonyt csak később alkotja (a férfi bordájából)
o a férfi és nő szeretetközösségét szótőismétlések hangsúlyozzák „csontomból való
csont; testemből való test”
o szótőismétlés (figura etimologica) :
 gondolatalakzatok formája
 azonos tövű, de eltérő szófajú vagy toldalékolású szavak egymás közelében
 szerepe : kifejezendő tartalom fokozása
 a gondolatritmushoz hasonlóan ősi alakzat
- kétféle teremtéstörténet :
o kétféle hagyományt illeszt össze
o különbségek :
 istenkép
 a teremtés emberi tevékenységhez hasonló elgondolása
o jahvista :
 Isten = Jahve
 régebbi
 kert, eső, föld, Ádám, Éva
o elohimista :
 Isten = Elohim
 Istent változatlan létezőnek tételezi  végső valóság, mely a földi lét, a
természet végessége és ciklusai felett áll

Kiűzetés az Édenből :
- jahvista teremtéstörténetben
- az első emberpár bűnbeesése és kiűzetése az Édenkertből
- az Éden jelentései :
o Isten teremtette a pusztában
o az első emberpárt belehelyezte  őrizze, művelje
o bőség, örömteli élet, békesség jelképe
o az emberi lét harmonikus állapota, idilli élet
o négy folyó  négy égtáj jelképe  a kert a világ közepe
o négyes szám = a teremtett világ teljességének, szilárdságának jelképe
o víz, kert, két fa a közepén  az emberiség tapasztalatait rögzítő szimbolikus
képzetek, archetípusok
 víz : élet, tisztaság
 fa : élet és halál, jó és rossz tudása, az ember Istenhez való viszonya
az Éden közepén lévő két fa  a jó és a rossz tudásának a fája, az ember
felett álló teremtő hatalmat jelöli  az ember számára tiltott, halál
fenyegetése kapcsolódik hozzá
tiltás  az ember nem képes tudni jót és rosszat (mindent)  ez a tudás
csakis Istené
- a bűn és következményei :
o amikor az emberpár megszegi a tilalmat tudni akar mindent  Istenhez akar
hasonlítani
o fa = az ember Istenhitének próbája
o bűn lényege : isteni gondoskodásban való hit és engedelmesség hiánya 
gyümölcsevés szimbolizálja
o kísértés = kígyó  Isten és ember ellensége is
o a bűn miatt a paradicsomi állapot megszűnik  megjelenik a fájdalom, szenvedés,
természettől való függés, megélhetés keserve, halál
 o Isten megátkozza a földet, elzárja az embert az élet fájától
o föld (emberrel rokon anyag)  csak nehéz munka árán táplálja az embert
o meztelenség  kiszolgáltatottság (belső ösztönnek és a külvilágnak) + nemiség
megjelenése (Ádám ekkor nevezi el az asszony Évának  minden anyjának)
o gyermekeik az édenen kívül fogannak  a bűn átterjed minden emberre
o a halál felfogható úgy is, hogy a bűn miatt létezik
o Isten továbbra is védi az általa létrehozott életet  öltözetet készít nekik

Bűnismétlő és pusztulástörténetek :
- bűnbeesés és kiűzetés történetét több (jelképes tartalmában) hasonló követi Mózes
könyveiben
o Káin és Ábel
o Az özönvíz
o Bábel tornya
- azt mutatják, hogy a bűn folytatódik a többi generációban, az emberiség szaporodásával
együtt növekszik
- az ember hiába tudója jónak és rossznak  gyakran nem tud helyes döntést hozni
- Isten a bűnösöket sem hagyja el : büntet, de védi az életet  nem mond le a jó végső
győzelmének lehetőségéről; új és új embereket választ terve megvalósításához

Példázat a bizalomról : Izsák feláldozása

- történet és hiány :
o Ábrahámról szól (= zsidó nép ősatyja); összefügg sorsútjával (Izrael népének ősévé
lesz)
o egyetlen cselekményszál, nyelvi megformálás feltűnően szűkszavú
o fontos jellemzője a hiány :
 mi indokolta Ábrahám próbatételét ?
 mikor és hol szólította meg Isten Ábrahámot ?
 mire gondolt a hosszú úton ?
o az elbeszélő nem jellemzi a történet szereplőit és a tájat  nem fontos
o Izsák és Ábrahám közt nincs párbeszéd  csönd  nincs mit tenni, Isten
parancsát teljesíteni kell
- Ábrahám hite :
o Ábrahámnak és Izsáknak nem kell indoklás
o bizalom Istenben  bíznak abban, hogy amit tesznek az jól van téve
o Isten Ábrahám feltétel nélküli hitéről akar meggyőződni
o nem az áldozat fontos, hanem a hűség tanúságtétele  ezért vonható vissza az isteni
parancs
- példázat (parabola) :
o bibliai elbeszélésekben gyakran
o rövid, tanító célzatú elbeszélés
o vallási/erkölcsi tétel bizonyítása  egy történet kereteibe foglalva
o zárt, egységes szerkezetű szöveg
o jelképes kifejezésmód  gyakran több értelmezés is
- több értelem :
o Ábrahám érdemes arra, hogy a zsidók ősatyja legyen
o néha a hitért mindent oda kell adni  vértanúság
o szabadítás példája  Isten szabadítása miatt Ábrahám és Izsák hite is erősödik

Jónás próféta könyve :

- próféták iratai :
o Mózes könyveit követik
 o Jónás könyve : nem próféciák, hanem történetek a prófétáról
- szimbolikus tartalom, tipikus magatartásformák
- Ninive  bűnös város, Isten erre is kiterjeszti kegyelmét
- az elbeszélő időrendben halad (jellemző a Bibliára)
- kikényszerített szerepvállalás :
o a kiválasztott nem szívesen vállalja a küldetést
o tengeri vihar + nagy hal  Isten kényszerítő eszköze
o pogány hajósok  elismerik, hogy Isten hatalmasabb az ő isteneiknél  Jónás
is belátja, hogy nem menekülhet a feladat elől
o nagy hal  Isten kényszerítő akarata, büntetése, kegyelme
- a személyes elkötelezettség hiánya :
o Jónás második hívásakor teljesíti a küldetést
o magatartása nem elkötelezett
o prédikációja indulatos kiáltás, egymondatos prófécia, nem beszél Ninive bűneiről
o a város megbánást mutat
o Jónás zsidó emberként nem akarja a bűnös niniveiek megmenekülését  meg is
mondja Istennek
- tanítás az isteni szeretetről :
o Isten szemében minden ember egyenlő, bárki üdvözülhet
- próféta :
o prófétész görög szóból
o olyan ember, aki isten nevében szól  akaratának, tanácsainak,
üzeneteinek közvetítője és értelmezője
o héber megfelelője : nabí  Istentől megszólított
o a jelen állapotának kritikusa
o küldetése : a zsidó nép életének és fennmaradásának alapjait tiszta erkölcsre építse
az egyistenhit jegyében
o küldetésének eszközei : álomlátás, jóslat, jövendölés (prófécia)

A zsoltárok könyve :
- imádságkönyv :
o ókori zsidóság imagyűjteménye  150 zsoltár
o a legtöbbet Dávid írta (de Mózes és Salamon is írt)
o zsidóságnak és kereszténységnek ma is imakönyve
o fordítások, átköltések  a reformáció nemzeti nyelvű istentiszteleteiben
- zsoltár :
o görög: pszalmosz, latin: psalmus
o a pusztai, majd a jeruzsálemi templom liturgikus énekei
o az imádkozó élethelyzete szerint több fajtáját különböztetjük meg :
 panaszzsoltár : az egyén vagy a hitközség feltárja problémáit Isten előtt 
segítséget kér a megoldáshoz
 hálaadó zsoltár : a bajból szabadult ember mond köszönetet Istenének
 bölcsességi zsoltár : elmélkedő, gondolati tartalmakat megfogalmazó ének
 átokzsoltár : Isten átkát kérik Izrael ellenségeire
 himnusz : Isten fenségét, jóságát dicsérő ének

A zsidó nép története :

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-oskor-es-az-okor-vilaga/az-
okori-kelet/a-zsidok-tortenete-a-babiloni-fogsagig