Ballasi Bálint (1554-1594)

Egy észak-magyarországi főnemesi család elsőszülöt fia. Műveltségével és

páratlan nyelvtudásával a magyaron kívül nyolc nyelven beszélt. Tanítója
Bornemissza Péter, aki maga is remek költő. Édesapját összeesküvés gyanújával
letartóztatták. Báthory István Erdélyi fejedelem elleni hadjáratban fogságba
esett, de barátként kezelték, itt ismerkedett meg a lengyel reneszánsz
kultúrával.

szerelmei: -Losonczy Anna ->Anna versek,majd Júlia versek

-Dobó Krisztina (unokatestvér)->házasság, hozomány-> Sárospataki vár

-Szárkándi Anna-> Célia-versek

Ballassi életművét 3 csoportba soroljuk:

-szerelmi költészet

-Istenes versei

-vitézi énekek

Szerelmi költészet:
Új műfajt hozott létre, a szerelmi komédiát. megnőtt az egyéniség szerepe, újra
felfedezték mindazt ami a földi életet szebbé és teljesebbé teszi: a jólétet, a
szellemet, a szellem szabadságát, a természet, az emberi test és a művészet
szépségei.

Júlia-versek:

ihletője:Losonczy Anna

Kifinomult stílus, tökéletes ritmika, újszerű strófaszerkezet (Ballassi versszak-

9sor)

Hogy Júliára talála így köszön e neki

A humanisták körében jellemző volt, hogy nem nevezik nevén a szeretett nőt->
egy váratlan találkozás ihlette a vers megíróját. Címe témajelölő. Műfaja
virágének.

Istenes énekek:
Élete váltságos éveiben születtek. Elsírja élete kisiklását, megvalja vétkeit,
bocsánatért esedezik.

Adj már csendességet...

1591-ben keletkezett. A költő a boldogság hiányában lemondóan számvetésre

késyzül. Úgy érzi nem találta meg az evilági boldogságot és csak a túlvilágba
bízik. A cím már önmagában egy kérést fogalmaz meg, felszólítja istent, hogy
segítsen rajta. Műfaja zsoltár, istenes ének. A versben az jelenik meg, hogy a
földi életben öröm öt nem lelő ember márcsak a belső békére vágyik. Szerkezete
középkotri mintára: A-B-A.