Az érvek rendszere

Az érv alátámasztott, bizonyított vagy cáfolt állítást jelent. Az érvelés tehát tételből és hozzá
kapcsolódó magyarázó, bizonyító körülményekből, tényekből áll, melyeket valaminek a
bizonyítására vagy cáfolására hozunk fel, meggyőző szándékkal.
Minden olyan írásbeli és szóbeli megnyilatkoztatást az érvelő szövegek közé sorolunk,
amelyet nem magáncéllal alkottak, hanem kisebb-nagyobb nyilvánosságnak szántak.
Felépítésének alapját a szónoki beszéd szerkezete adja. Bevezető és befejező részének az
érzelmekre, míg a közbeeső részeknek az értelemre kell hatnia
Az érvelő szöveg bevezetésből, elbeszélésből, részletezésből, bizonyításból, cáfolatból és
befejezésből áll. A bevezetés általában az érzelmekre hat, célja, hogy megnyerje a hallgatóság
jóindulatát. Az elbeszélésben történik a témamegjelölés. Itt vezetjük be azt a fő gondolatot,
amelyet később részletezni fogunk. A részletezés a tétel(ek) bővebb kifejtése, mely a
következő eszközökkel történik: fogalommagyarázat, példák felsorakoztatása, szemléltetés,
esetleges kitérők személyes élményeink ismertetésével. A bizonyítás az érvelő szöveg
legfontosabb része, mely semmi esetben sem hiányozhat. Ebben a szövegrészben
álláspontunkat érvekkel alátámasztva próbáljuk bizonyítani. A cáfolatban a velünk ellentétes
véleményt vallók nézeteit cáfoljuk, próbáljuk érveiket közömbösíteni, esetlegesen
megsemmisíteni. A befejezés célja a kapcsolatteremtés a beszéd többi részével, melyet a főbb
gondolatok megismétlésével, összegzésével ér el.
Ám nem csak a szöveg, maga az érv is több tagból (általában három) áll: a tételből, amely egy
következtetés megfogalmazása, egy bizonyítékból, amely a következtetés előzményeit és
magyarázatait tartalmazza és a tétel és a bizonyíték közötti logikai összekötő kapocsból.
Aszerint, hogy min alapul, különböző érvtípusokat különböztetünk meg. Vannak
meghatározásból levezetett érvek, amelyek pontosan körülhatárolt fogalmak. Ezeknek a
definícióknak a követelménye, hogy a fogalom és a meghatározás félreértés nélkül
felcserélhető legyen. Tehát pontos definícióra mindig szükség van. A meghatározásból
levezetett érvnek két lényeges dolgot kell tartalmaznia: a szót be kell soroljuk egy tágabb
fogalomkörbe, valamint meg kell keressük azokat a jegyeket, amelyek a többi elemétől
különböznek (pl.: A hal vízi élőlény. Ha partra vetődik, megdöglik.).
Ok-okozati összefüggésből származó érveknél a következményt kiváltó okot taglaljuk. Ha ezt
a típust választjuk, meg kell bizonyosodnunk, hogy minden okot számba vettünk-e, különben
nem lehet sikeres a meggyőzés (pl.: A fába villám csapott, amely ezért tört ketté.).
A körülményekből levezetett érvek használatánál általában a rossz cselekedeteinket
magyarázzuk egyoldalúan a körülményekből levezetve (Nem volt más választásom.). Ez az
érvtípus gyakori bírósági ügyvédi beszédekben is (sanyarú gyermekkor, anyagi helyzet).
Önmagában egyoldalú érvrendszer (pl.: Gyermekkorában elhanyagolták, nem kapott sem
figyelmet, sem törődést. Nem ismertette meg vele senki a szabályokat. Ezért nem mérte fel a
lopás súlyát.)
Az összehasonlításon alapuló érv akkor hatásos, ha képszerű összehasonlítást, megjelenítést
alkalmazunk. Alapja a hasonlat, illetve a metafora lehet. Fontos, hogy a párhuzam helyénvaló
legyen, különben ellenkező hatást válthatunk ki (pl.: A barátság olyan, mint a gyümölcsfa,
állandóan gondozni, ápolni kell.).
Ellentéten alapuló érv esetében tényünknek épp az ellentettjét kell bizonyítanunk (pl.: Akik
kevés almát esznek, többször betegszenek meg, tehát együnk minden nap egy almát, mert
megvéd a betegségektől.)
Általános-egyesen alapuló érvnél, ha mindenkire vonatkozik valami, akkor természetesen az
adott személyre is (pl.: Ha mindenki eltesz egy cukrot, én is eltehetem, nem?).
A valószínűségen alapuló érv alapja a megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit a többség
igaznak vél és elfogad (pl.: A kislány nincs 15 kiló.  Tehát kizárt, hogy alatta szakadt volna
le a hinta.).
A bizonyítékból származtatott érv kiindulópontja lehet tény, statisztikai adat, kutatási
eredmény, összegző jelentés, tekintélyre való hivatkozás. Fontos a megbízható forrás,
különben az érvelésünk a visszájára fordul. (pl.: Egy felmérés szerint a családok 60%-a
szívesebben nyaral belföldön. → Az emberek úgy látják, változatos lehetőségei vannak a
pihenésnek, feltöltődésnek Magyarországon.)
A meggyőző és hatásos érvrendszerhez kiemelten fontos az érvek elrendezése, mely
többféleképpen is eszközölhető. Egy erős érvre épülő érvelés során az erős érv köré
csoportosítjuk a gyengébbeket. A fokozásra épülő érvelésnél a gyenge érvekkel kezdünk,
majd fokozatosan erősítünk, míg a végére hagyjuk a legerősebb érvet. Ezzel ellentétben a
lejtéses érvelésnél az erős érvvel kezdünk, a gyengébb érveket a végére hagyjuk, habár ez
kevésbé hatásos módszer.