Anjou-k, 1.

Károly Róbert, Nagy Lajos

Előzmények
Az Árpád-ház férfiágának kihalása után három leányági leszármazott is versengett a magyar
trónért hazai híveikre támaszkodva.
Az ország igazi urai azonban a tartományurak voltak,

 az utolsó Árpádok alatt a királyi hatalom gyengeségének

 és a birtokadományozásoknak köszönhetően szinte felosztották egymás között az
országot,
 saját területükön uralkodóként viselkedtek.
A trónkövetelők közötti évekig tartó küzdelemben az Anjou-családból származó I. Károly
(1308–1342) lett a győztes.
A kereskedelem fellendülése, aranyforint
A tartományurak eltűnésével biztonságosabbá vált utakat kereskedők járták szekéren vagy
lóháton.
Külföldről értékes árukat hoztak be az országba. A kincstár ezekre vámot vetett ki. A
kereskedelem fellendítésére I. Károly nagy értékű aranypénzt adott ki, az aranyforintot.* Ezt
más országokban is szívesen elfogadták.
Nagy bevételt hozott az uralkodónak egy új adófajta bevezetése. Ezt a jobbágyok telkei,
pontosabban bejárati kapui után kellett fizetni, és kapuadónak hívták.
1.Károly Róbert háborúja
Hívei 1308-ban királlyá koronázták. (Őt Károly Róbert néven is szokták emlegetni.) A
megkoronázott uralkodó tudta, ha erős államot akar létrehozni, meg kell törnie a
tartományurak hatalmát.
Tisztában volt vele, hogy ők együtt erősebbek nála, ezért egyenként vívott háborút velük,
megosztva őket. A harcában számíthatott a magyar társadalom többségére:

 a zsarnokoskodásoktól, fosztogatásoktól, zsarolásoktól egyaránt szenvedő

nemesekre, kisnemesekre,
 az egyházra
 és a városok polgárságára.
Segítségükkel fokozatosan legyőzte az ellene fellépő főurakat, elvette váraikat, birtokaikat,
és a saját híveinek adta azokat. Ők lettek az új nagybirtokosok, a bárók. Ők töltötték be a
fontos tisztségeket a királyi udvarban, s fizetségül királyi várakat és földeket kaptak, de csak
arra az időre, amíg a báró viselte a tisztséget. Így a bárók gazdagodása a királyhoz való
hűségükön múlott. Adományaiért cserébe az uralkodó elvárta, hogy a katonáikkal
csatlakozzanak a királyi sereghez, ha háború van. A bárók katonáikat saját zászlajuk alatt
vezették harcba. Ezen a király által adományozott címerük ékeskedett. Az egy zászló alatt
harcoló hadsereget bandériumnak nevezték. A magyar hadsereg fő erejét többnyire
évszázadokig a banderiális hadsereg adta.

 Magyarország megerősítése
 A királynak az ország egyesítésére és az erős királyi hatalom kiépítésére, sok pénzre
volt szüksége.
 Ezért a király mindent megtett, hogy jövedelmeit növelje.

Magyarország földje ekkor még gazdag volt aranyban, ezüstben. 1 A nemesfémekből

származó bevétel a királyt illette. De kevés volt a bánya, mivel a birtokosoknak nem
volt érdekük bányát nyitni, hiszen annak hasznából nem részesültek. Ezért a király
megengedte, hogy a kibányászott nemesfémek egy részét az a földesúr tartsa meg,
akinek birtokán a bánya volt. Pénzt verni azonban csak a királyi kincstárnak volt
szabad! Ezért a birtokos területén kibányászott aranyat, ezüstöt a kincstár váltotta be
pénzre, természetesen haszonnal.
Károly hatalma
1. Károly hatalmát, gazdagságát sokan megcsodálták és irigyelték a szomszéd országokban.
A király azonban tudta, hogy béke nélkül gazdagság sincsen. Ezért találkozóra hívta
székhelyére, Visegrádra a szomszédos cseh és lengyel királyt (1335). A ragyogó
palotában mindhárman megerősítettek a békességet.
2. A lengyel király, akinek nem volt törvényes fia, felajánlotta Károly fiának, Lajosnak a
lengyel trónt. Lajos édesanyja ugyanis a lengyel király testvére volt. Ez azt jelentette,
hogy a magyar királyfi a lengyel trónnak is örököse lett.
3. Magyarország gazdagságát növelte, hogy a cseh és lengyel király megígérte: átengedik a
magyar kereskedőket. Így azok elkerülhették Bécset, ahol addig sok veszteség érte őket.