Alkalmazott talajtan kérdéssor 2023.

1. Ismertesse a talaj fogalmát, (fogalmait), mi a talajszelvény, milyen helyszínen elvégezhető

vizsgálatokat ismer a talajszelvényből?

 Dokucsajev: A talaj olyan természeti test, amely a helyi klíma, a növényi és állati szervezetek,
a kőzetek összetétele és szerkezete, a helyi domborzat, valamint a terület fejlődési kora
közötti kölcsönhatások jellemeznek.
 Stefanovits: A talaj a földkéreg felső szilárd burka, amely a növények termőhelyéül szolgál.
Alapvető tulajdonsága a termékenység, vagyis az a képesség, hogy kellő időben és szükséges
mennyiségben képes ellátni a növényeket vízzel és tápanyaggal.
 Ganssen: A talaj a kémiai és fizikai mállás, valamint a szervesanyagok humuszképző biogén
átalakulásának az alapkőzeten létrejött laza fedőrétege, mely vertikális profiljában
szemcseösszetétel, porozitás, szín és vastagság szerint egymástól eltérő szintekre,
horizontokra tagolódik. Dinamikai rendszer, amely az exogén hatásokkal szemben
egyensúlyra törekszik. A lito-, hidro- és atmoszféra határán jön létre.
 Várallyay: A talaj egy három (négy) fázisú, négydimenziós, polidiszperz rendszer.
 Talaj: A talaj a Föld legkülső, mállott szilárd kérge, anyag- és energiaforgalmi folyamatok
eredményeképpen jön létre a litoszféra, atmoszféra, hidroszféra és bioszféra
kölcsönhatásának zónájában. Három fázisú (szilárd, légnemű, folyadék), heterogén (élő, és
élettelen), polidiszperz (különböző méretű szemcsék halmaza) rendszer. Legfontosabb
tulajdonsága a termékenység.

 Talajszelvény: a felszíntől a talajjá át nem alakult talajképzőkőzetig terjedő függőleges

metszet

o 3 genetikai szint
 A: humuszos felsőszint
 (E: kifakult kilúgzási szint)
 B: az A szint alatt húzódó átmeneti szint, felhalmozódási szint
 C: talajképző kőzet

 Helyszíni vizsgálatok:
o 1. talajok színe: genetikai szinteket is meghatározza, alapszín barna, vörös- B szint
(vasvegyületek jelenléte), zöld- glejes réteg, víz hatása alatt képződik, anaerob
körülmények, fehér- mész megjelenése a feltalajban is, szürke- Na- sók
felhalmozódása
 Munsell skála alapján egyezményesen
o 2. talaj szerkezete: a különböző méretű talajszemcsék aggregátumokat képeznek
 szerkezeti formák: morzsás, rögös, szemcsés, diós, oszlopos, lemezes,
szerkezet nélküli
o 3. talaj textúrája (fizikai félesége):
 a talajban lévő különböző méretű szemcsék %-os megoszlása
 gyúrási próba: érzékszervi vizsgálata
 homok: víz hatására nem áll össze
 vályog: víz hatására összeáll, de nem formázható, törik
 agyag: víz hatására összeáll, formázható, nem törik
  textúra csoportok: homok, homokos vályog, vályog, agyagos vályog, agyag,
nehéz agyag (szemcseméret egyre csökken)
o 4. talaj kalciumkarbonát tartalmának kimutatása (CaCO 3):
 10%-os HCl savval mutatható ki
 CaCO3 + 2 10% HCl -> CaCl2 +CO2 + H2O pezseg
o 5.Nátrium-karbonát- szóda (Na2CO3):
 ha a legkisebb mértékben is megjelenik a talajban a talajszerkezet nagy
mértékben romlik
 sós talajok -> szikesedést okoznak
 fenolftalein lúgosság vizsgálat (vörös szín)
o 6. talajok kémhatása: a talajoldat hidrogén ion koncentrációjának -1-el szorzott 10-es
alapú logaritmusa
 Sörenschen- pH
 semleges: pH=7
 lúgos: pH<7
 savanyú: pH7>
 indikátor: komplex- G
o 7. talajtömődöttség vizsgálat: a talajnak mechanikai behatással szemben támasztott
ellenállása
 kategóriák: omlós- laza, enyhén tömődött, tömődött, tömör
 penetrométer

2. Rajzoljon le egy átlagos talajszelvényt, milyen genetikai szintjei vannak?

 3 genetikai szint
o A: humuszos felsőszint
o (E: kifakult kilúgzási szint)
o B: az A szint alatt húzódó átmeneti szint, felhalmozódási szint
o C: talajképző kőzet

3. Mutassa be a talaj alkotórészeit, alrendszereit!

 A talaj egy komplex rendszer, amely
különböző minőségű, állapotú és méretű
anyagokat tartalmaz.
 2 alrendszer: biotikus és abiotikus
 Biotikus alrendszer: tartalmazza az élő
szervezetek összegét

 Abiotikus alrendszer: nem élő szerves és

szervetlen komponensekből áll
o Az abiotikus talajkomponensek
háromfázisú heterogén,
polidiszperz rendszert alkotnak
o a szilárd fázis kristályos és amorf
ásványi anyagokból és nem élő
szerves anyagokból áll
o a folyékony fázis (talajoldat) sót, kis
molekulatömegű oldott szerves
vegyületeket és gázokat tartalmaz
 o a gáznemű fázis (a talaj levegője) CO2 -t, O2 - t, N2 -t és jelentős mennyiségű
vízgőzt tartalmaz
o szilárd fázis: 50-60%, gáz+ folyékony: 40-50%

4. Ismertesse a talaj funkcióit!

 ökológiai funkciói:
o biomassza termelés/ termesztés
o raktározó, pufferoló (tompító), szűrő és átalakító rendszer
o biológiai sokféleség (biodiverzitás) fenntartásának nélkülözhetetlen eleme
 főbb funkciói a bioszférában:
o természeti erőforrás (feltételesen megújuló)
o reaktor, transzformátor és más természeti erőforrások együttes hatásainak
integrátora
o a hő, víz, növényi tápanyagok és egyéb elemek jelentős természetes tárolója
o jelentős gén-rezervoár
o természeti és történelmi örökségek hordozója

5. Mi a célja a talajosztályozásnak, milyen elvi alapjai vannak a talajosztályozásnak? Mi jellemzi

a barna erdőtalajokat?
 talajosztályozás célja:
o A talajról rendelkezésre álló ismereteink rendszerbe foglalása, a hasonló
tulajdonságú talajok egységbe foglalása, egységes elnevezése.
 2 szemlélet:
o genetikus (természetes): a talajban lejátszódó folyamatok alapján
osztályozza a talajokat, a talajokat fejlődésükben vizsgálja, figyelembe veszi a
talajképződés körülményeit, szem előtt tartja a földrajzi adottságokból adódó
eltéréseket, jellemzésnél valamennyi döntő tulajdonságot figyelembe vesz
 elvi alapjai:
o genetikai és földrajzi
o rendszertani kategóriák
o folyamat párok- egyensúly (időszakos és állandó)
o (szerves anyag felhalmozódás – szerves anyag
lebomlás, kilúgzás – felhalmozódás, agyagosodás –
agyagszétesés, nedvesedés – száradás, felmelegedés
– lehűlés)
o A talajra a folyamattársulások jellemzők!
o diagnosztikai (mesterséges): labor eredmények alapján osztályoz (számszerű
adatok), önkényesen választott tulajdonságok alapján (pH, K A,
szemcseösszetétel)
 Barna erdőtalajok jellemzői:
o Magyarország legnagyobb területen előforduló talajtípusa
o természetes növényzete a lombhullató erdők (tölgyes, bükkös)
o szerves anyagban gazdag, humusztartalom: 3-5%
o 3 genetikai szint
o talajképző kőzete vulkanikus eredetű
o feltalajt avar fedi, jellegzetesen savas kémhatású
o mikroszkopikus gombák tevékenysége aktív
 o textúrája általában homok- könnyen művelhető
o vízmozgása egyirányú, fentről lefelé halad
o erőteljes kilúgzás jellemzi
o podzolosodás jellemző folyamat (agyagszétesés, agyagvándorlás)
o kovárvány képződés: agyagvándorlás következménye, agyagcsíkok
megjelenését teszi lehetővé

6. Milyen folyamat alakítja ki a talajt, mik a talajképző tényezők, és a szelvényben lejátszódó

folyamatok?
 talajképző folyamatok:
o Mállás
o Humuszosodás
o Kilúgzás
o Agyagosodás
o Agyagvándorlás
o Podzolosodás
o Sófelhalmozódás
o Glejesedés
o Tőzegesedés
o Cementálódás
o Duzzadás
o Glejesedés
o Talajpusztulás
 talajképző tényezők:
o talajképző kőzet
o domborzat
o klíma
o biológiai tevékenység
o idő

7. Rajzolja le a háromszög diagrammot (talajosztályozás)! Mi jellemzi a csernozjom talajokat?

  Csernozjom talajok jellemzői:
o 2. legnagyobb területű talajtípus, ~ 20% a területi kiterjedése
Magyarországon
o 3 genetikai szint
o lefelé világosodó
o feltalaja humuszban gazdag: 4-6% humusztartalom
o természetes növényzete a füves puszták
o kontinentális éghajlat jellegzetes talaja
o kitűnő a tápanyag-, vízgazdálkodása
o talajképző kőzete a lösz (üledékes kőzet, kalcium- karbonátot tartalmaz-
humusz minősége, elnevezése: kalcium- humát)
o vízmozgása kétirányú, a csapadékból és a talajvízből is táplálkozik
o feltalaja semleges kémhatású
o kilúgzás kismértében érvényesül, csak a kilúgzott csernozjom esetében
o könnyen művelhető, vályog textúrájú
o gilisztákban gazdag

8. Mi jellemzi a szikes talajokat?

 Szikes talajok jellemzői:
o hidromorf talajok: erősen víz hatása alatt képződtek
o 2 típus: szoloncsák, szolonyec
o nátrium sok felhalmozódása jellemző
o jellegzetes nátrium formája: Nátrium szóda
o szerves anyagban szegény talajok, humusztartalom 2% alatti
o feltalaja általában szürke elszíneződést kap-> Nátrium- humát okozza
o szoloncsák
 kedvezőtlenebb tulajdonságú
  nagyon magas a talajvízszint (1m-en belül van) -> feltalajban
halmozódnak fel a Nátrium sók
 genetikai szintek: A, C
 általában extrém lúgos pH 9<
o szolonyec:
 kedvezőbb tulajdonságú
 talajvízszint legalább 3 m mélyen helyezkedik el
 3 genetikai szint is megjelenhet
 feltalajban Nátrium só koncentrációja kicsi, vagy nincs
 Nátrium sók felhalmozódása a B szintben
 kémhatása enyhén savanyú
o humuszanyaga elfolyósodó, a felszínen repedező formában jelenik meg
o jellegzetes eróziós formája a padkásodás
o foltokban jelenik meg a természetes növényzet
o jellegzetesen sótűrő, halofita növények élnek
o szologyosodás: természetes vagy antropogén módon, vízrendezés után jön
létre, kedvező folyamat, a feltalaj mentesül a nátrium sók hatása alól,
vízgazdálkodásában javul
o világörökség részei

9. Mi jellemzi a réti talajokat?

 Réti talajok jellemzői:
o hidromorf talajok (vízhatása alatt képződtek)
o időszakos a vízhatása
o feltalajban szódát nem találunk (nátriumsók felhalmozódása nem jellemző)
o magas szervesanyag tartalmú talajok, 4-6% humusztartalom
o humusz minősége kedvezőtlen
o perctalajoknak is nevezik őket
o feltalaj gyakran agyagos textúrájú
o 3 genetikai szint
o tápanyag szolgáltató képességük, vízgazdálkodásuk száraz évjáratban
kedvező, nedves évjáratban kedvezőtlen, nehezen művelhető
o talajképző folyamatában oxidációs és redukciós folyamatok jellemzők, alsóbb
talajrétegekben vasborsók megjelenését okozza
o feltalajuk gyengén savanyú
o nagy agyagtartalom miatt, ezek a talajok gyakran duzzadnak és zsugorodnak,
emiatt felszínük repedezhet

10. Sorolja fel a legfontosabb talajfizikai tulajdonságokat!

 talajok színe (Munsell skála)
 talajszemcsék mérete
 talajok textúrája
 talajok sűrűsége és térfogattömege
 a talajok porozitása
 talaj szerkezet
 a talajok vízgazdálkodása
11. Mi a talajtextúra, definiálja a textúra osztályokat és a megállapításukra alkalmas talajfizikai
vizsgálati módszereket! Talajszemcsék osztályozása Atterberg-szerint!
 Talajok textúrája:
o Leiszapolható rész (Li%): por vagy iszap és az agyag együttes mennyisége
tömeg%-ban kifejezve, 0,002 mm-nél kisebb méretű szemcsék halmaza
o Talajok higroszkópossága: az a vízmennyiség amelyet az ismert tömegű
légszáraz talaj a levegő páratartalmából megköt
 Kuron féle: zárt rendszerben, 50% H 2SO4 fölött 35,2% relatív
páratartalom
o Arany- féle kötöttségi szám (KA): 100 g légszáraz talajnak a képlékenység felső
határáig történő nedvesítéséhez szükséges vízmennyiség
 KA= (fogyott víz/ bemért talaj mennyisége)*100
 0-30: homok
 30-50: vályog
 50<: agyag
o 5 órás kapilláris vízemelő képesség: egy üvegcsőben lévő talajoszlopban azt
mutatja meg, hogy a víz hány mm-re tud felemelkedni
 homok: 300mm<
 vályog: 40-300mm
 agyag: 40mm
 Talajszemcsék osztályozása Attemberg szerint:
o 2 mm<: kő, kavics
o 2-0,2 mm: durva homok szita
o 0,2-0,02 mm: finom homok
o 0,02-0,002 mm: por vagy iszap ülepítés- Stokes, Li%
o 0,002 mm>: agyag Stokes törvény: <0,002- 10 cm víz- 4 p 38mp

12. Definiálja a talaj térfogattömegét és sűrűségét (mértékegységek, átlagértékek), valamint

számítsa ki a porozitás értékét!
 Talajtérfogattömeg (ρ): 105 °C-on szárított természtés szerkezetű egységnyi
térfogatú száraz talaj tömege
o Mértékegysége: g/cm3, kg/dm3, t/m3
o Átlagértéke: 1,45 g/cm3
 Sűrűség(ρm): 105 °C-on szárított teljesen tömör (csak a szilárd alkotó részek)
egységnyi térfogatú száraz talaj tömege
o Mértékegysége: g/cm3, kg/dm3, t/m3
o Átlagértéke: 2,65 g/cm3

 Összporozitás (P%): szilárd részek közötti hézag mennyisége

13. Sorolja fel a legfontosabb talajkémiai tulajdonságokat!

 vízben oldódó sók a talajban
 talaj kolloidok
 kationcsere- kapacitás
 a talaj kémhatása és a kémhatást befolyásoló paraméterek
 a talaj redoxi rendszere
14. Melyek a legfontosabb kolloidokon adszorbeált kationok? Mikor telített és telítettlen a talaj?
 A talajban gyakran előforduló kationok: Ca2+, Mg2+, Na+, K+, H+ (ill. H3O+) és Al3+
o lúgos kémhatásúvá teszik a talajt (kicserélhető bázisok): Ca2+-, Mg2+-, Na+-
és K+ -> telített talaj
o savanyú kémhatásúvá teszik a talajt: Al3+ és H3O+ ionok -> telítetlen talaj

15. Mi a kémhatás fogalma? Hogyan határozzuk meg a talaj kémhatását?

 Kémhatás: a talajoldat hidrogén ion koncentrációjának a -1-el szorzott 10-es alapú
logaritmusa
o Eszköze: brómtimolkék vagy komplex-G indikátor
o Egy borsónyi talajt kémcsőbe teszünk, felöntjük kiforralt deszt. vízzel, és
belecseppentünk pár csepp indikátort
o Színváltozatok:
 pH 6 alatt (savanyú kémhatás): sárga (piros)
 pH 7-7,5 (semleges): kékeszöld
 pH 7,5 felett (lúgos): kék.

16. Határozza meg az aktív és potenciális savanyúság fogalmát! Hasonlítsa össze a hidrolitos, és a
kicserélhető aciditást!

17. Talajvédelmi szempontból milyen céljai vannak az új talajművelési rendszereknek?

 a talaj bolygatásának, a művelés menetszámának csökkentése
 a talajszerkezetének védelme a talaj elhordásának, lehordásának gátlása, az eróziós
és deflációs károk csökkentése
 a művelés irányának gondos megválasztása lejtős és sík területeken
 a talaj biológiai életének kímélése
 a talaj termékenységének védelme
 talajnedvesség veszteségének csökkentése
 ökonómiai elvárásokhoz való alkalmazkodás
18. Milyen talajvédő művelési rendszereket ismer?
 talajvédő művelés: minden olyan művelési irányzat, ahol vetés után a felszín legalább
30%-a fedett tarlómaradványokkal
 No till (zero till, direktvetés), A direktvető gép csoroszlyája elvágja a
tarlómaradványokat és megnyitja a talajt a vetősorban. Bolygatás a talajfelszín 10%-
án történik. - Hátránya: növényvédelem. A talaj felszínén hagyott növényi maradvány
segítségével terjedő betegségek megjelenése. (nem nélkülözheti totális hatású
herbicidek felhasználását)
 Slot planting (hasítékba vetés), A vetéssel egy időben és egy menetben 5-15 cm
mélységig lazítják a vetősor alatt a talajt (hasítékképzés) majd a mag számára kellően
vissza is tömörítik.
 Strip till (sávos művelés és vetés), A megművelt sávok szélessége 25-35 cm (a terület
1/3-a). A gyomirtó vegyszerezés és a műtrágyázás csak a művelt sávokra
korlátozódik.
 Ridge till (bakhátas művelés és vetés). A bakhátak közti mélyedésekbe tolt
tarlómaradványok védik a talajt a kiszáradástól, az eróziótól, és csökkentik a
traktorkerekek tömörítő hatását. A vegyszeres növényvédelem a növényi sorokra
korlátozódik

19. A hagyományos talajművelés hogyan hat a talaj, illetve a környezet állapotára?

 az adott földrajzi térségben tradicionálisan alkalmazott talajművelési rendszer, mely a
teljes felület megmunkálását jelenti ekével
 felszín tarlómaradványoktól mentes, ún. tiszta felszín marad vissza
 hagyományos vetési módszerek zavartalan alkalmazásának alapvető feltétele
 a vetést megelőzően - többnyire külön menetben - történik a magágykészítés
 a terület eróziónak és deflációnak kitett
 sokmenetes, nagy az idő, E, és a költségtényező

20. Melyek a tápanyag-gazdálkodás időszerű kérdései?

 egyik célkitűzése a fenntartható fejlődés feltételeinek a megteremtése, természeti
erőforrások védelme és a talaj termékenység megóvása
 a termelés környezetkímélő és gazdaságos legyen és alkalmazkodjon az ökológiai és
ökonómiai feltételekhez
 a környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás elvárásai, hogy a növények tápanyag
ellátása a környezet minimális terhelésével, túltrágyázás nélkül történjen és a
termőhely adottságait messzemenően vegye figyelembe
 az optimális trágya adagok megválasztásánál a növények igényén kívül ismernünk kell
a talaj tulajdonságait, a talajvíz szint mélységét, a vízgyűjtő terület helyzetét, az adott
terület elhelyezkedését és szerepét a tájban
 alapvető követelmény a talaj termékenység megőrzése a környezet felesleges
túlterhelése nélkül
 igényli a talajok rendszeres vizsgálatát

21. Melyek a szerves és a műtrágyák kedvező hatásai?

  szerves trágyák kedvező hatásai:
o kötött talajokat lazítja, homoktalajok kolloidtartalmát növeli
o jó szerkezet kialakítása, megtartása
o kedvező kation- csere kapacitás, puffer képesség
o növeli a makro- és mikroelem tartalmat
o szaprofita szervezetek számára szénforrás, élénkíti a talajban élő szervezetek
tevékenységét
o lebontása során a keletkező széndioxid különböző anyagok oldódását fokozza
o vitaminokat, hormonokat, növényi serkentő anyagokat juttat a talajba
o a talaj tartós humuszkészletét gazdagítja
 műtrágyák kedvező hatásai:
o tápelem pótlás
o Nitrogén: legnagyobb mértékben befolyásolja a termést
o Foszfor: elősegíti a virág-, magképzést, növeli a talajtermékenységet
o Kálium: növeli a szárazanyag produkciót, a szár szilárdságát, elősegíti a
szénhidrátok képződését, fokozza a fagytűrő képességet
o javítja a vízháztartást, betegség ellenállóságot

22. Melyek a trágyák potenciális környezetkárosító hatásai?

 kiegyensúlyozatlan tápelem arányok
 talaj savanyúság fokozása
 talajoldat nitrát koncentrációjának növekedése
 a felszíni természetes vizek eutrofizációja

23. Melyek az öntözés kedvező talajtani hatásai?

 növény jobb vízellátása, kedvező vízháztartás
 fokozott tápanyag feltáródás, tápanyagfelvétel
 káros sók kilúgzása (sómérleg csökkentése)
 erózióval, deflációval szemben talajvédő hatás
 talaj hőforgalma javul
 fontos szerepe van a talajképző folyamatokban

24. Milyen negatív hatásai vannak az öntözésnek?

 sómérleg növelése, szikesedést okozhat
 talajvízszint megemelése
 talajvíz sótartalmának felhalmozása
 a mélyebb talajrétegek sótartalmának felhalmozása a felszín közeli rétegekben
 az öntözővíz sótartalom kilúgzódásának meggátolása
 rombolja a talajszerkezetet
 szélsőséges esetben láposodás, rétiesedés, mocsarasodás

25. Melyek az öntözővíz minőségi paraméterei?

  az öntözővíz sótartalma
o Ca2+, Mg2+, Na+ ,K+ kationok és ; Cl- , HCO3 - , SO4 2- anoinok
o az öntözővíz sókoncentrációja nem haladhatja meg az 500 mg/l
 szódát nem tartalmazhat
 effektív Ca + Mg koncentráció: kicsapódik (nő a nátrium mennyisége)
 az öntözővíz relatív Na-tartalma: a többi kationhoz visz aránya a döntő
o Na% max. 40 – 45% lehet
 Nátrium adszorpciós arány (Sodium Adsorption Ratio: SAR)
 Magnézium %
o ha nagyobb 40 – 50%-nál nem használható öntözővíznek

26. Hogyan számítjuk ki az öntözővíz mennyiségét?

Vízkapacitás:
 Szabadföldi (VKsz): Az a vízmennyiség, amit a talaj a gravitáció ellenében természetes
környezetben vissza fog tartani.
 Maximális (VKmax): A pórusteret teljesen kitöltő víz mennyisége.
 Minimális (VKmin): A talaj vízvisszatartó képessége laboratóriumi körülmények
között a gravitáció érvényesülése esetén
 Kapilláris (VKkap):A kapilláris úton telített talaj nedvességtartalma (10 cm magas
oszlopban)
 Holt víz (HV): a növény nem tudja felvenni
 nakt: aktuális nedvesség tartalom
 Vízhiány (VH): öntözővíz, m3/ha
 Hasznos víz (DV): a növény maximálisan fel tud venni
DV max = VK min – HV
DVakt = Npill – HV
27. Mi a talajszennyezés lényege, milyen forrásait ismeri?
 a talajprofilban a természetes és mesterséges kémiai anyagok koncentrációjának az
emberitevékenységek hatására bekövetkező növekedése
 növényekre gyakorolt hatása függ a talajban lévő szennyezőanyagok minőségétől, a
szennyezőanyagnak azon mennyiségétől, amely a gyökér számára hozzáférhető, a
növénynek attól a képességétől, hogy átengedi a fémeket a talaj-gyökér érintkezési
felületen.
 Forrásai:
o mezőgazdaság (vegyszerek,
műtrágyák)
o közlekedés (ólom,
olajszármazékok)
o hulladéktározók, szemét
o ipar (nehézfémek, azbeszt, építési
törmelék)

28. Milyen módszereit ismeri a kontaminációnak és a remediációnak?

 A szennyeződésből eredő károk megszüntetésére a beavatkozás célja szerint három
csoportot különböztetünk meg:
o lokalizáció, vagy a szennyezőanyagok tovább terjedésének megakadályozása
(felszíni takarás, és/vagy az oldalmenti szennyezés elszigetelése)
o részleges mentesítés (az olajlencse kitermelése)
o a terület teljes dekontaminációja (szennyeződések eltávolítása)
 A talajtisztítás helyszíne szerint „in situ” vagy a helyszínen történő továbbá „ex situ”,
vagy a kiemelés után a helyszínen kívüli technológiák
 A talajtisztítási eljárás alapelve szerinti csoportosítás:
o pneumatikus eljárás, (fizikai, in situ), az illékony szerves anyagokkal
szennyezett talajlevegő elszívása és aktív szén szűrőkkel történő
megtisztítása
o talajmosás (ex situ, fizikai), vagy extrakció, amikor a talajszemcsék felületén
adszorbeálódott szerves és szervetlen szennyező anyagokat mesterségesen
lemossák a talajszemcsék felületéről. A mosószerbe deszorpciót növelő
anyagokat, valamint különböző adalékokat keverhetnek, a szennyezett
mosóvizet folyamatosan tisztítják
o termikus kezelés (ex situ, fizikai). Elve az, hogy a káros anyagokat magas
hőmérsékleten oxidálják, ill. gázfázisba viszik át
o biológiai eljárások (in situ), a szerves vegyületek gyorsított lebontását
célozzák a talajban vagy a már meglévő baktériumok segítségével, vagy
alkalmas mikroorganizmusok bevitelével
o biológiai eljárás (ex situ) talajkitermeléssel, amikor a talajt prizmákba rakják
és baktériumkultúrával beoltva kezelik
o fitoremediáció, amikor a nehézfémekkel szennyezett területeket olyan
növényekkel telepítik be, melyek nagy mennyiségű fémet képesek
akkumulálni.
29. Mit ért talajdegradáción? Hazánkban milyen eloszlása van a talaj
degradációs formáinak?
 Talajdegradáció: minden olyan folyamat, amely a
talajtermékenységét negatívan befolyásolja
 Fő formái
o fizikai: erózió (víz, szél), fizikai leromlás
o kémiai: szikesedés, savanyodás, só felhalmozódás,
tápanyag kimosódás, talajszennyezés
o biológiai: biológiai aktivitás csökkenése, talaj
szennyeződés, talajszervesanyag tartalmának csökkenése

30. Mondjon példát talajfizikai degradációra!

 erózió
 defláció
 tömörödés
 szerkezetromlás
 porosodás

31. Mondjon példát talajkémiai degradációra!

 szikesedés
 savanyodás
 tápanyagkimosódás
 talajszennyezés

32. Milyen veszélyei vannak a túlzott talajsavanyodásnak?

 viszonylag nagy a hidrogén ionok mennyisége és ez kihat a talajok szerkezetére,
kémiai tulajdonságaira és a biológiai aktivitására is
 tartós morzsás szerkezet nem tud kialakulni
 talaj szerkezet rendszerint tömődött, víz és levegő gazdálkodása kedvezőtlen
 nő a szabad alumínium és mangán ionok mennyisége -> oldatba kerülve, egy
meghatározott értéken túl toxikus a növényekre
 a talajoldat nagy alumínium koncentrációja csökkenti a foszfor a kalcium, a
magnézium és a vas felvételét
 csökken a talajok puffer-képessége
 csökken a biológiai tevékenység
 vontatottabb mineralizáció
 nitrifikáció visszaszorul, előtérbe kerülnek a mikroszkopikus gombák -> megváltozik a
biodiverzitás
 csökkenhet a termékenység

33. Ismertesse a talajjavítás fogalmát és a gyakori, talajjavításra szoruló talajhibákat!

  A talajjavítás célja a termékenységet rontó, kedvezőtlen (fizikai vagy kémiai)
tulajdonságok megváltoztatása, ill. ezek szerepének csökkentése.
 ilyen tulajdonságok:
o savanyú kémhatás
o szikesség
o túlzottan nagy agyagtartalom
o vízhatás, láposodás, mocsarasodás
o nagy homoktartalom, kolloidszegénység
o felszínközeli összefüggő tömör képződmény

34. Hogyan kalkulálható a savanyú talajok javításához szükséges mészdózis, soroljon fel
javítóanyagokat!
 A javítóanyag mennyiségének kiszámítása tapasztalati képlet alapján történik, a talaj
hidrolitikus aciditása és Arany- féle kötöttségi szám alapján
 y1= hidrolitikus aciditás
 KA= Arany- féle kötöttségi szám
 Tapasztalati képlettel: CaCO3 t/ha= y1* 0,173 KA
 Módosított összefüggés: CaCO3= y1* (KA/10)
 savanyú talajok javítása:
o mészkőpor
o lápi mész
o cukorgyári mésziszap
o dolomit

35. Csoportosítsa a szikes talajokat javítás szempontjából, sorolja fel az alkalmazható

javítóanyagokat!

 szikesek javítása:
o gipsz, gipsziszap
o digóföld
o mésziszap
 o cukorgyári mésziszap

36. Mi a TIM rendszer feladata és célja?

 talajmonitoring célja:
o a talajtulajdonságok térbeni eloszlásának és időbeni változásainak
szisztematikus regisztrációja
o a természeti változások, emberi beavatkozások talajra gyakorolt hatásának
nyomon követése
o talajdegradációs folyamatok, talajszennyezések regisztrálása, azok
megelőzése
o a fenntartható mezőgazdasági megalapozása
o különböző modellekhez való adatszolgáltatás

37. Milyen területek képezik a TIM rendszerben a speciális mérőpontokat?

 veszélyeztetett, illetve már szennyezett területek jellemzését szolgálják 188 ponton
 a kijelölését a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM)
munkatársai segítették
 speciális mérőhelyek elhelyezése úgy történt, hogy az ország területén lehetőleg
minden típusú szennyeződést, illetve szennyezés-veszélyt észlelni lehessen
 csak a kritikus, problematikus helyek képezik az alapot egy-egy speciális megfigyelő
rendszer kiépítéséhez
 speciális pontok típusai:
o Degradálódott területek (Főleg mezőgazdasági művelésű területeken szél és
víz okozta erózió, savanyodás, sófelhalmozódás, szikesedés, tömörödés,
talajszerkezet leromlás, biológiai degradáció, talajszennyezés.)
o Ivóvízbázisok hidrogeológiai védőterületei
o Fontosabb tavak és tározók vízgyűjtője
o Erősen szennyezett ipari körzetek
o Szennyvíziszap, szennyvíz, hígtrágya elhelyező mezőgazdasági területek
o Erősen szennyezett agglomerációs körzetek, üdülőövezetek
o Hulladék és veszélyes hulladék lerakóhelyek környéke
o Roncsolt felületek (felszíni bányászat, ipar, infrastruktúra által roncsolt
felszínek, rekultivált meddőhányók stb.)
o Közlekedés által érintett területek, autópályák környezete
o Természetvédelmi területek
o Környezeti szempontból érzékeny területek (pl. védett területek puffer-
zónája)

38. Milyen laboratóriumi vizsgálatokat végeznek (néhány jellemző talajfizikai, kémiai vizsgálat
felsorolása)? Milyen vizsgálatokkal jellemezhető a talajok biológiai aktivitása?
 laboratóriumi vizsgálatok:
o talajfizikai, vízgazdálkodási jellemzők:
 Arany-féle kötöttségi szám (KA)
 mechanikai összetétel
 higroszkóposság (hy)
  térfogattömeg
 teljes vízkapacitás (pFo)
 szabadföldi vízkapacitás (pF2,5)
 holtvíz tartalom (HV, pF 4,2)
 hasznosítható vízkészlet (DV, pF2,5-pF4,2)
o talajkémiai jellemzők, tápanyagtartalom:
 kémhatás /pH (H2O), pH(KCl)/, összes vízoldható sótartalom,
fenolftalein lúgosság, hidrolitos aciditás, kicserélődési aciditás,
szerves-anyag tartalom, szénsavas mésztartalom, adszorpciós
kapacitás (T érték), kicserélhető kationok, 1:5 arányú vizes kivonat,
NO3 -+NO2 - , összes nitrogéntartalom a talaj minden szintjéből;
 felvehető tápanyagtartalom (P, K, Mg, Na, Ca, Cu, Zn, Mn, Fe, B, Mo)
csak a szelvények felső szintjéből, de minden évben
 oldható toxikus elemtartalom (As, Cd, Co, Cr, Hg, Mo, Ni, Pb, Zn, Cu).
a talajmintákból Lakanen-Erviö-féle eljárás szerint
 összes toxikus elemtartalom (As, Cd, Co, Cr, Hg, Mo, Ni, Pb, Zn, Cu). a
feltárást cc. salétromsav és hidrogén peroxid keverékével 105 °C-on
végzik
o talajok biológiai aktivitása:
 CO2 produkció meghatározása
 cellulózbontó aktivitás
 dehidrogenáz enzimaktivitás meghatározása

39. Hogyan kerül sor TIM adatainak hasznosítására?

 AGROTOPO
o 1:100000-es méretarányú agrotopográfiai térképsorozat
o Készítő: MTA TAKI
o Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó talajtani térképsorozat,
amely a termőtalajokról szóló regionális léptékű ismeretszerzés alapjaként
szolgál
o Alapját az Átnézetes Talajismereti Térképek (Kreybigféle 1:25 0000 ma.
talajtérképek) képezik
o Homogén agroökológiai egységekhez különböző, a termőhelyi
talajadottságokat meghatározó főbb talajtani paraméterek tartoznak, az
alábbi témákba csoportosítva:
 genetikai talajtípus
 talajképző kőzet
 fizikai talajféleség
 agyagásvány összetétel
 talaj vízgazdálkodási tulajdonságai
 kémhatás és mészállapot
 szervesanyag készlet
 termőréteg vastagság
 talajértékszám
40. Mi a bonitáció, mi az Aranykorona – rendszer, és mi a 100 pontos talajértékelés?
 bonitáció: földértékelés
 Aranykorona:
o 3 tényező határozza meg: a föld, a ráfordítások, a terményárak
o hibái:
 nem alkalmazhatók a talajtani tudomány eredményei
 nem választhatók szét a közgazdasági és a természeti elemek
 nem adnak lehetőséget országos összehasonlításra, mert a
viszonyítás csak becslőjáráson belül érvényes
 nem lehet rá alapozni az üzemi, a megyei és az országos gazdasági
döntéseket
 100 pontos rendszer:
o talajérték szám
o talajtermékenységének kifejezője
o 1-100-ig terjedő pontértékekkel közelíti meg a talajminőségben fennálló
különbségeket