Iskolapszichológia – tanárok kiégésével kapcsolatos szakirodalmak

Munkahelyi élmények mentálhigiénés állapotára gyakorolt hatások feltárására a 20.

században kezdtek el a pszichológiai kutatások kialakulni.

„Burnout-szindróma”:
 először a kórházi személyzet pszichológiai terhelésének vizsgálatához kapcsolódott
 Freudenberger (1974)
 kiégés szindrómában szenvedő egyének: fáradtság, kimerültség, könnyen betegszenek
meg, fejfájás, emésztési zavarok és alvási zavarok a jellemzők
 érzelmileg túlfűtött reakciók: frusztráltság, ingerültség, impulzív válaszok
 kevésbé toleránsak a nehézségeket okozó helyzetekkel szemben, türelmetlenebbek,
jellemző a negatív hozzáállás, cinikus reagálási mód, mely közvetlen környezetük
számára is nehézzé teszik a helyzetek kezelését (itt lehetne rátérni a tanulókra, hogy ez
rájuk vetül ki)
 más szorongásos tünettől és depressziótól azért különbözik, mert: a tünetek
kialakulásában elsődlegesen a munkahelyi tényezők játszanak szerepet.
 Munkahelyen tapasztalt folyamatos és nagymértékű stressz.
 Ez megterheli a személyt, legyőzi belső energiaforrásait és védekezőképességét, majd
az így kialakult tünetegyüttes megjelenik, melyet kiégésnek nevezünk.
 Ördögi kör alakul ki: motiválatlanság, lehangoltság → munkavégzés hatékonysága
csökken, személy elégedetlenebb magával és a munkájával → fokozza az átélt stresszt
 A legismertebb elmélet, amely Maslach nevéhez fűződik, három fő tünetcsoportot
különít el, melyek közül az első a munkahelyi hatékonysággal összefüggő
személyesteljesítmény-csökkenés, a második az érzelmi kimerülés, a harmadik pedig a
társas közegtől való eltávolodást jelző deper-szonalizáció.
 A humán területen, nagy érzelmi teherrel járó munkák azok, amelyek leginkább
kiégést okoznak.

Pedagógusok kiégése

 A tanárok között van a legtöbb kiégés, más humán szférában dolgozó

foglalkozásokkal szemben
 Ez legjelentősebben a cinikussá váló beszédstílusban nyilvánul meg.
 Jellemző továbbá az emocionális tünetek és pedagógusok érzelmi kimerülésének
megjelenése is.
Oka
 Munka mennyisége okozta mentális leterheltség (órákra való felkészülés, azokon való
részvétel folyamatos figyelmet és állandó készenlétet igényel)
 Magas létszámú tanulók, magas óraszám szintén terhelést okoz
 Munkavégzéshez szükséges eszközök hiánya vagy nem megfelelő minősége.
 Szerepkonfliktus: támogató-facilitáló és értékelő-ellenőrző szerepek párhuzamosan
vannak jelen a munkában, mely összeegyeztethetetlen követelményeket támaszt a
tanárral szemben.
 Nem megfelelő munkahelyi klíma (társas támogatás hiányzik, megoldatlan
konfliktusok) → munkahelyi zaklatáshoz is vezethet
 Adminisztrációs terhek
 Korlátozott szakmai fejlődési lehetőségek
 Hazánkban jellemző, hogy a pálya megbecsülése alább marad más diplomás
végzettségekkel szemben.