1. Csányi Vilmos: Van ott valaki?

Állatpszichológia, etológia. Azt is vizsgálja, hogy milyen szintű én-tudat van az állatfajokban.
Pl.: első rendű intencionalitás, (zérus rendű: semmilyen szándék nincs mögötte, sima reflex),
másod rendű, harmad rendű, az állatokat is belső célok irányítanak, modellezi magában a
világot, problémát old meg, hiedelmeik vannak, szándékos megtévesztés
Megfigyelések: csimpánzok esőredőben, banánosztás, a nagy hím kizsákmányolta a kicsiket,
csapda
A csoportban élő állatoknál gyakoribb jelenség az éntudat.
Darwin túlértékelte az állatok éntudatát (pl.: macska) Romanes még jobban.
- az állati intelligencia teljesen relatív. Minden viselkedés célszerű.
MacKay: Az állat kibernetikai gép
Csak egy bizonyos életkor után jelenik meg az éntudat, és nem mindegyik állatfajnál. Az
állatok fejben létre tudják hozni a környezetük térképét.
C.P. Shimp: a galambnak van e tudása a saját viselkedéséről, gombos kísérlet.
Csimpánz tükörkísérlet.
Problémamegoldás: fogalmi gondolkodás: pl. a majmok képesek a sorozat középső tagját
kiválasztani.
Delfinek kommunikációja, gombos kísérlet, külön medencében
Köhler belátásos tanulás kísérlete a csimpánzokkal.
Gondolkodás közben hipotéziseket tesztelnek.
Szándékos megtévesztés. Kísérlet: nem szabadott megmutatni az embernek a banánt.

2. Csányi Vilmos: Van ott valaki?

Az igazságosság biológiai aspektusai
A társadalom miatt alakult ki az igazságosság. Az elosztás miatt jött létre. A magányosan élő
állatoknál nincs szükség elosztásra. Különböző elosztási formák: Más egy oroszlánfalkában és
más primáták között (kölcsönösség, potyatűrés) és más a hiénakutyáknál (felöklendezik a
kaját). Az ember valódi táplálékmegosztást is csinál, nemcsak potyatűrést. 6-7M évvel ezelőtt
vált el az ember a csimpánzzal közös őstől. Kezdetnek kb. 150 fős csoportokban éltek, ezért
szükség volt munkamegosztásra. Az állatoknál a megosztás nem generalizálódik. Kialakul a
szabálykövető viselkedés, ami csökkenti a konfliktusokat a csoporton belül.
Akkor alakul ki magasabb szint az elosztásban, ha az egyedi aktivitások szinkronizálódnak, a
nyelvi kommunikáció segíti.
5 változás alakította ki: 1. elfogadja a csoport szabályait, tartozik hozzá
2. közös akciókat csinál a csoporttal.
3 morális támogatás, a csoport hat az egyénre
4. háttérbe szorítani az egyéni érdeket
5. új egység kialakulása, csoportgyűlölet is megjelenik.
Az egyén is és egy másik csoport is ügyeskedik a csoport kárára.
Egyezkedés 5 lényeges jellemzője: erőegyensúly, időleges egyezség,
2. a moralitás érdekfüggő
3. racionális analízis
4. kölcsönös kompromisszumok
5. a csoport autonómiájának és az egyéni érdeknek az előtérbe helyezése.
Egytagú csoportok, társadalmi szerződés, megapopulációk: ezeknél racionális az egyezkedés.
A csoportkultúrák közötti versengésben a döntő versengés a különböző kultúrájú csoportok
között folyik, mivel a csoporton belül sokféleképpen csökkentik, vagy megszüntetik a
konfliktust. A technológia a versengés eredménye. Az ember szabálykövető lény. A kultúra
határozza meg, hogy kell kielégíteni az egyéni szükségleteket. A szabadsághoz való jog a
legfontosabb az igazságossági elméletben.

3. Miklósi Ádám: Állati modellek az emberi evolúció kutatásában

Az összehasonlító viselkedések fajtái: 1: Homológia = genetikai hasonlóság, 2: önkényes
hierarchikus modell = nincs se genetikai, se ökológiai hasonlóság 3: konvergens: ökológiailag
hasonló, genetikailag különböző 4: mikroevolúciós = szoros genetikai rokonság és ökológia
Példák az összehasonlítás fajtáira:
1: Lorenz: récefélék udvarkása
2: teljesítmény alapján való besorolása a különböző képességeknek, pl.: Piaget féle szinteken
rendezik tárgyállandóság fogalmát, logikai vizsgálat
3: Lorenz: az ember és a ludak szerelmének összehasonlítása, papagáj és ember beszéde
Három példa az emberek és az állatok viselkedésének összehasonlítására
1) madárének és az emberi nyelv:
A madárének 2 feladata: a territórium kijelölése, és a nőstény figyelmének felhívása. Van
amelyik madár csak korlátozott hangot képes megtanulni, és van, ami nagyon sokat. A
papagáj beszédtanulása: szociális mechanizmusok is alakítják, az embertől is, aki tanítja, tehát
minél hatékonyabb a kapcsolat, annál könnyebb a tanulás)
2) az ember és a farkas vadászó viselkedése
Hasonló stratégiáik vannak szarvascsordák becserkészésére. Az indiánok 17-20 fős
törzsekben, átlagosan 4 harcos vadászó férfi.
Az indiánok és a farkasfalkák is alkalmazkodnak a rénszarvasok vándorlási szokásaihoz.
Csapatban vadásznak. Az indiánok inkább helyhez kötöttebbek, a farkasok mobilabbak. A
vándorlás megerőltetőbb. A farkasok több állatot ölnek meg, mint amennyit meg tudnak enni,
hagynak más falkának is.
Az indiánoknál, és a farkasoknál is előfordul, hogy szétszélednek egy hatalmas területen, de
ez nem jelenti azt, hogy mindig sikerül a szarvascsorda útjába állni.
3) a kutya életmódja
A kutya 100 ezer évvel ezelőtt vált le a farkastól, azóta a természetes környezete az ember
mellett van, az ember háziállata. A kutyafélék családjában jellemző a szociális ösztön,
falkaösztön.
- a kutyák és a farkasok összehasonlítása (pl.: a kutyák kommunikációjában jóval több az
egyedi vonás) Sokkal jobban taníthatók, mint a farkas.
A kutya képes a család teljes jogú tagjává válni, és kivívni a család szeretetét, de nem ő a
domináns. A kutyáknál is elvégezték az Ainsworth-féle kötődés tesztet: a kutyák örültek a
gazdájuknak, és annak is, ha velük volt.
4. Topál József: Tudathipotézisek a kognitív etológiai vizsgálatok tükrében
Kognitív etológia: az állatok belső mentális állapotának és kognitív képességeinek
összehasonlító, ökológiai, és evolúció tudományága. Az állatok és az ember viselkedése
evolúció fejlődésen alapszik. Skinner Watson, állatkísérletek. Tudatos megtévesztés
kísérletei. (csimpánzok tudják) Maxi teszt, a tudatelméleti képesség kialakulásának 5
fokozata:
1: képes a valóság primer reprezentációjának fogalmi következtetés útján való módosítására
2: képes a valóságot többszörös modellekben is reprezentálni
3: hipotetikus helyzetek modelljeinek megalkotása (mintha játék)
4: képes metareprezentációra, a téves reprezentáció fogalmának megértése
5: a külső események és a mentális állapotok közötti oksági kapcsolatok megértése
A nagyon kicsi gyerekek olyan szinten vannak a maxi tesztben, mint egyik másik majom.
Intencionális = szándékosság
0. szintű intencionalitás: csak túlélési reflexek, pl.: a lepke széttárja a szárnyait
1. rendű int. : tanult, kondicionált folyamat
2. rendű int. : feltételezi a szándékot
A szociális környezet miatt alakult ki. A taktikai csalást csak a főemlősök tudják.
Gondolatolvasás sehol nem létezik. A másik elmeállapotáról ismereteket csak közvetett úton
lehet, pl megfigyeléssel. A csimpánzok tudnak spekulálni ilyen téren. Tudják, hogy melyik
embert kell nézni.
A másik ismereteiről való tudás: egy ember, aki látta hova dugják a csimpánz elől a kaját,
megmutatja
Hamis vélekedés tulajdonításának képessége: át kell verni a másikat, különben megeszi a
jutalmat, félre kell vezetni. A főemlősök tudatelméleti képessége hasonló a 4 éves gyerekek
szintjéhez.

5. Csanaki A., Bereckei T.: A szocializáció evolúciós pályái: Az apa nélkül felnövő
kamaszok és felnőttek viselkedésének fejlődése.
Az állatvilágban életstílus szerint R, avagy K stratégiával rendelkező élőlények vannak. R
stratégia: bizonytalan, nem kiszámítható környezeti feltételek miatt: kis méret, korai fertilitás,
gyors szaporodás, több utód, gyors fejlődés, növekedett impulzivitás és agresszió. K stratégia:
kiszámítható és biztonságos fejlődést sugalló környezet miatt, hosszú érési folyamat, kevés
számú utód, késői érés, kevésbé agresszív, alacsony termékenység és moralitás.
Kognitív képességek, és szexualitás terén van változás. Előbb kezdik el az életet. Fiúknál
magas verbális képesség, agresszió valószínűbb. Kockázatvállalóbb, és szabályszegőbb
viselkedés. Élettörténeti stratégiák: Az özvegyasszonyok és az elvált asszonyok gyerekeinél
eltérő viselkedés, ha meghalt az apa, akkor hasonlóbb a kétszülős családok gyerekeihez. Az
elvált asszonyok gyerekei kevésbé házasodnak. Nagyobb valószínűséggel fogannak meg az
apa nélküli lányok.
Komoly statisztikai kutatások: 3777 személy, 776 változós kérdőív. 25-60 évesek között.
4 predikció:
1.) Az apa nélkül felnövekvő fiúk gyakrabban vesznek részt kompetitív helyzetekben.
(agresszió, verekedés) Kevesebb a büntetés amikor a gyerek ilyen helyzetben viselkedik.
2.) Engedetlenebbek, előbb hagyják abba az iskolát, előbb házasodnak, instabilabb házasság,
korábban lesz gyerekük. A lányoknál nagyobb a hatás a korai érésre.
3.) az özvegyasszonyok által nevelt gyerekek hasonlítanak a normális családban nőtt
gyerekekhez, az elvált apa miatt viselkedik inkább máshogy a gyerek.
4.) az apa nélkül felnövő lányoknál kevesebb a spontán abortusz, halvaszülés. Válás miatti
felnövésnél a lányok valószínűbben termékenyülnek meg, de nagyobb magzati veszteség.

6. Vörös Sz., Bereckei T., Bernáth L., Gál Á.: Adaptív döntések és mechanizmusok a
párválasztásban.
A párválasztást még mindig meghatározza, hogy a választott pár milyen reproduktív
értékekkel rendelkezik. Több utód a cél, kevesebb ráfordítással. Az anya többet fektet az
utódgondozásba, mint az apa. Hím = mennyiségcentrikus, Nőstény = minőségcentrikus. A
nők elsősorban a vagyont és a státuszt nézik, szinte mindenhol az idők során. A férfiak meg a
szaporodóképességet, és az utódgondozást nézik a nőkben.
2 vizsgálat
Első: Változnak-e, rugalmasok–e a párválasztási mechanizmusok.
500 férfi – 500 nő, házassági apróhirdetések, 42 kategória
A férfiak 60 éves kor alatt fiatalabbat keresnek, a nők pedig idősebbet. A nők kiemelik az
alakjukat, a férfiak pedig társadalmi pozíciójukat. Mennél vonzóbb egy nő külseje, annál
jobban vágyik magasabb státuszú férfira. Fordítva is igaz. A párválasztási stratégiák
rugalmasok, módosíthatók.
Második vizsgálat: a párválasztási preferenciák befolyásolják-e a szaporodási sikert?
Házastárs választása során is alkalmazzák-e a párválasztási preferenciákat?
Baranya megye, 1057 nő, 774 férfi, 35-40 év körül.
Akik fiatalabb nőt választottak, több gyerekük lett. A „felfele” házasodó nők, az evolúció által
előírtan több gyereket szülnek. Az evolúciós párválasztás révén több ideig maradnak együtt.
De csak a kor szerint, az iskolázottság szerint már nem. Ha a nő fiatalabb, tovább maradnak
együtt.
A férfiak egy olyan skálán helyezhetők el, melynek egyik végén azok állnak, akik magas
státuszúak, de megkövetelik párjuktól a hűséget, a másik oldalán, pedig a magas státuszt
kompenzálva olyan férfiak, akik családcentrikusak, és gondoskodók.
A mai modern környezetben is több és életképesebb utódot jelent, ha a férfiak a fiatalabb
nőkhöz, és a nők a „főnök” férfiakhoz vonzódnak.

7. L. Cosmides, J. Tooby: Evolúciós pszichológia: alapozó kurzus

Az evolúciós pszichológia kutatásainak célja az emberi elme szerkezetének felderítése és
megértése. Az EP olyan megközelítés a pszichológián belül, amely az evolúciós biológiai
ismereteket és elveket az emberi elme szerkezetének kutatásában hasznosítja. Nem kutatási
terület: gondolkodásmód, amelyet a pszichológia bármely témájára alkalmazhatunk.
Az elme olyan információ-feldolgozó gépezetek halmaza, amelyeket a természetes
kiválasztódás a vadászó-gyűjtögető őseink előtt álló adaptációs problémák megoldására
tervezett.
Azért nem vesszük észre, mert a „normális” viselkedést természetesnek vesszük, s ez az ún.
ösztön-vakság nehezíti meg a pszichológia tanulmányozását is.
Az evolúciós pszichológia 5 alapelve
1. elv: Az agy fizikai rendszer. Úgy működik, mint egy számítógép. Áramkörei olyan
viselkedési módok létrehozására lettek tervezve, amelyek illeszkednek a környezeti
körülményekhez.
2. elv: A természetes szelekció oly módon alakította ki az idegi áramköreinket, hogy képesek
legyünk megoldani a fajunk evolúciós története során felmerülő problémákat.
3. elv: A tudatosság csak a jéghegy csúcsa, az elmében folyó dolgok jelentős része rejtve
marad előttünk. Ennek következtében tudatos élményeink félrevezethetnek minket, és
áramköreinket a valóságosnál sokkal egyszerűbbnek gondoljuk. A legtöbb, élményszinten
könnyűnek tűnő problémát valójában nagyon nehéz megoldani; megoldásuk rendkívül
bonyolult idegi áramköröket igényel.
4. elv: A különböző adaptációs problémák különböző agyi áramkörökre specializálódtak.
5. elv: Modern koponyánkban kőkori elme lakik.
Egy organizmus fenotípusát fel lehet osztani adaptációkra, amelyek szelektálódtak,
melléktermékekre, amelyek azért vannak jelen, mert okozatilag kapcsolódtak a szelektált
vonásokhoz
Evolúciós pszichológia néhány további jellemzője:
Heurisztikus magatartás
Mérnöki hozzáállás
A mechanizmusok egyetemes, fajspecifikus architektúráját próbálja leírni
Egy organizmus fenotípusának minden aspektusa a gének és a környezet együttes terméke
Az evolúciós pszichológia 3 szintje: adaptációs probléma, kognitív program, neurofiziológiai
alapok

8. D. M. Buss: Evolúciós pszichológia: új paradigma a pszichológia tudománya számára

A kutyák és a macskák pszichológiai mechanizmusa különbözik. A természetes
kiválasztódáson alapuló evolúció az egyetlen oksági folyamat, amely képes összetett
fiziológiai és pszichológiai folyamatokat létrehozni.
Az evolúciós pszichológia elemzési szintjei:
1. Általános evolúciós elmélet = természetes kiválasztódás elve
2. Középszintű evolúciós elméletek = szülő-utód konfliktus elmélete
3. Konkrét evolúciós hipotézisek = Az utódba kevesebbet fektető nem, az utódba többet
fektető nem elérhetőségéért és megszerzéséért való versengés lehetősége.
4. A hipotézisekből levezett konkrét előrejelzések = A nők elválnak azoktól a férfiaktól, akik
nem biztosítanak számukra megfelelő erőforrásokat, vagy másik nővel is szaporodnak.
A pszichológiai mechanizmusok eredete a viselkedéseknek: Minden viselkedésnek van egy
funkciója.
Pl.: kígyófóbia = mérgező,
féltékenység = nehogy más gyerekét nevelje,
olyan tájak kedvelése, ahol gazdag az élelemforrás, víz,
zsírban és cukorban gazdag ételek preferálása
férfiak és nők zsánerei = gazdag pasik, dögös bigék
Az evolúciós mechanizmusok felfedezése, és tanulmányozása: az emberi test,
izzadságmirigyek, ízérző receptorok, színlátás
Kultúra: a testfelépítésben is meglátszik, pl.: a harcos yamo majmoknak keményebb a bőrük,
mint a fehéreknek, több a bőrkeményedésük.
Féltékenység: minden kultúrában jelen van, a férfiak és nők máshogy kezelik.
Evós szociálpszicho: pl.: barátságok, együttműködés, szülő gyerek kapcsolat, párkapcsolat
Evós szem. Pszicho: pl.: nemek közötti különbségek, egyének közötti stratégiai különbségek,
célok, tervek feladatok kialakulása
Evós fejlődés pszicho: a fiúk minden kultúrában bátrabbak, felelőségteljesebbek, a poligínia
versengésre növeli a fiúkat
Evós kognitív pszichológia: A nők gyűjtögettek, ezért jobb a helymeghatározásuk, a férfiak
vadásztak, a téri tájékozódásuk jobb.

9. Bereckei Tamás: A belénk íródott múlt.

Darwinizmus, Szociáldarwinizmus, Társadalomtudományok
Linne: fajok besorolása, Lamarck: transzformizmus, evó elődje. Darwin: A fajok eredete
1859, Az ember származása, és az ipari kiválasztás 1871. Darwin tévesen ítéli meg az állatok
tudatelméletét. Az antropológiában is változtatott a darwinizmus, a vallásokban is, a
tudományos gondolkodásban is. Nincs hatalmas szakadék az emberek és az állatok között.
Darwin szerint az evónak nincs célja. Szocialdarwinizmus: más népek fejletlenebbek az
európaiaktól. Galton családfavizsgálata: értelmiségieknek valószínűbben lesz a kölyke
értelmiségi. Genetikára fogta. (Rockefeller: a gazdagok kiválasztottak) Eugenika: olyan
intézkedések, amik korlátozzák a más népek szaporodását, rasszizmus. Hitler Mein kapfjában
meg lehet ismerni Galton, Lombroso (kriminálantropológia) elveit. A liberálisok és
keresztények tagadták a természetes kiválasztódást, hogy elbukjon a szociáldarwinizmus.
Durkheim: Változás a szociológiában, társadalmi jelenség nem magyarázható pszichés
tényezőkkel, de az egyén lelki és biológiai jellemvonásai részt vesznek benne.
Boas (eszkimókutatás) Más kultúrákban is vannak egyéni különbségek, szellemileg nincsenek
visszamaradva a fehér emberektől, más környezetben nőttek fel, ehhez alkalmazkodtak.
Behaviorizmus: minden tanulás, kondi. Eredménye. Margaret Mead könyve 3 különböző új
guíneai törzsről. (jóindulatú, harcos, nők csinálnak mindent). A 20. században az evó
biológiai magyarázatai visszaszorultak. Gehlen: az ember ösztönei leépültek, a kultúra
létrehozására fordítja az erejét, nem az életbe maradásra, ezért testileg visszafejlődött. Peter
Petryszak: Az ember tanulásának a képessége az ösztönök hiányosságának köszönhető.
- Down kór elnevezése: Mongoloid idiotizmus, ami azt jelenti, hogy a mongolok hülyébbek.

10. Bereckei Tamás: A belénk íródott múlt.

A morális állat: az erkölcs biológiai természete
Az etológusok és a szociobiológusok azt is kutatják, hogyan alakult ki az erkölcs. Az
erkölcsös viselkedésben a nevelésben nagy szerepe van, de a hajlam, hogy elsajátítsuk,
öröklött. Minden kultúrában van erkölcsi szabályrendszer. Csak az embereknél vannak etikai
normák. Az etikai döntések 3 feltétele:
1 előre látni a saját tettek következményét
2 értékítéletek megfogalmazása, megéri –e
3. alternatívák megfogalmazása
Ezeket a főemlősök is tudják, és van fogalmuk a másik tudatállapotáról (kísérlet: nem szabad
megmutatni a banánt) Lelkiismeret és bűntudat még a csimpánzoknál sincs, csak az embernél.
(a bénult csimpánz esete, vagy a két kannibál nőstényé)
Moralitás 2 feltétele: kollektív szabályok kialakítása és betartása, és a bűntudat, rossz érzés
emocionális létrehozása. Az ember tud egyedül érzelmileg azonosulni a társával, más faj
képtelen. Kohlberg erkölcsi fejlődés modellje. A csimpánzok max a 4-ig mennek.
Minden kultúrában, minden földrészen azonosak bizonyos morális szabályok(pl: csoporton
belüli gyilkosság, vérfertőzés stb.)
Az önzetlenség kialakulásának alapja, hogy az ember felméri, hogy megéri –e annak lenni.
Vérfertőzés (Taivani szegény családok: a házastársak kisgyermek koruk óta ismerik egymást.)
Sok kultúrában a fiú gyerek előnyös, jobban tovább tudja adni a géneket.
Az abortusz adaptív válasz lehet a környezeti hatásokra, a nők utódnevelési stratégiájának
része lehet. Biológiailag szükség van rá.
Edward Wilson: „genetikai póráz elve” = a gének rugalmas, de nem végtelen pórázon tartják a
kultúrát. A szociobiológia leírja, hogy mi a deskriptív etika, de azt nem, hogy mi a normatív
etika (mi helyes, és mi nem). Ma már nem erkölcsös a többnejűség, mint nagyon régen.
Szociobiológia és ideológia
A történelem során voltak népcsoportok, amik a biológiai érveket ideológiai fegyvernek
használták (nácik, szociáldarwinizmus)
Benoist eszméje: Minden népcsoport őrizze meg vértisztaságát, ne keveredjen más népekkel.
Dawkins szerint az emberek veleszületetten önzők, az önzetlenség tanult.
Neveléssel lehet ellensúlyozni bizonyos géneket, pl.: rasszizmus, skizofrénia. De a génekkel
együtt kell tudni élni. Az ember biológiailag úgy van felépítve, hogy törekedjen a magas
státuszok elérésére, ez a magyarázat a főnökösködésre.
A szociobiológia nem alkalmas arra, hogy ideológiákat és politikai nézeteket lehessen belőle
alkotni.

11. Bereckei Tamás: Evolúciós pszichológia: Új szemlélet a viselkedéstudományokban

Az evó. pszicho arra a kérdésre keresi a választ, hogy az evolúció során kialakult kognitív
folyamatok milyen mértékben hatják át a mai ember lelki működését, és ez mennyiben
meghatározó a szociális kapcsolatok különböző területein. A szociobiológiával
rokontudomány. Kiindulási tétele az, hogy a természetes szelekció azokat a viselkedési
mintákat – tanulási szabályokat, attitűdöket és preferenciákat, cselekvési algoritmusokat –
részesítette előnyben, amelyek hozzájárultak őseink túlélési és szaporodási sikeréhez.
Az evolúciós pszichológia segíthet abban, hogy szélesebbre tárják az emberi viselkedésért
felelős okok és alapelvek készletét, és új területekre alkalmazzák őket.
- adaptáció & funkció (a különböző viselkedések bizonyos funkciókat töltöttek be)
- terhességi rosszullét példája (hogy a magzatot védje)
- génszelekció, génrokonok támogatása
- evó: távoli hosszútávú magyarázatokat használ
módszertana: pl.: szociális kutatások (baranya megyei cigányok)
- a tudat evolúciós szintjeinek kutatása. Mentális algoritmusok, terület specifikus programok:
különböző adaptációs problémák meghatározására más-más program. Van, ami a régi
környezethez alkalmazkodott, de már új környezet van.
Vannak területáltalános mechanizmusok is, mindenkinél megvan, példa: gyors mozgás
hirtelen észlelése. Már az ősember is félreállt az orrszarvú útjából, ahogy manapság az autók
elől.
- Adaptív viselkedés a modern társadalmakban: pl a férfiak inkább a szép fiatal, karcsú nőket
választják, a nők pedig a vagyonos férfiakat.
A modern evolúciós gondolkodás azt tartja, hogy a csoport és annak tulajdonságai az egyéni
akciók együtteséből szerveződnek, és nem fordítva.

12. Győri Miklós: Az emberi kognitív rendszer szerveződése és az autizmus: evolúciós

perspektívák
Elméletek, filozófiák az elméről: Vagy területáltalános, vagy területspecifikus. Vagy
gazdagon strukturál vagy szegényen strukturált szerkezet. Veleszületett vagy szerzett.
2 fontos megközelítés az elme szerkezetéről: Az egyik az elme mai szerkezetének kialakulása
mögött egy általános, átfogó kapacitás és/vagy komplexitásnövekedést lát; míg a másik
szerint az elme mai fő architekturális egységei egymástól nagyrészt független lépésekben,
speciális környezeti problémákra adott speciális megoldásokként jöttek létre.
Autizmus: 10 000-ből 30 ember. Genetikai eredetű. Ha egyszerre 3 területen jellemző
minőségi fejlődési zavar: kommunikáció, társas interakciók, sztereotip és beszűkült
érdeklődés.
3 fontos hipotézis az autizmus kialakulásáról:
1. Naiv tudatelméleti zavar, nincsenek tisztában mások érzéseivel. Mély kommunikációs és
szociális zavarok. Kísérlet: a 4-5 éves mentális életkorú autista gyerekek elbuknak a maxi
teszten, de a problémamegoldó mechanizmusukkal nincs baj.
2. végrehajtó működés zavar: az elsődleges kognitív sérülésnek a homloklebeny úgynevezett
végrehajtó működéseinek fejlődési sérülése az autizmus oka. Nem bírja összerendezni a
viselkedést a célok elérésében.
3. gyenge centrális koherencia: területáltalános sérülés. Az észlelés során felvett
részinformációkat a kontextus figyelembevételével jelentésteli egységekbe szervezik.
Az elmélet jól magyarázza az autizmus bizonyos, nem feltétlenül definitív sajátosságait: a
képességek megőrzött szigeteit, az esetenként szűk tudásterületeken mutatkozó, kiemelkedő
képességeket, az állandósághoz való ragaszkodást.
Az autizmus, mint tipikus formájában az egyén adaptációját erősen megnehezítő és így
reprodukciós sikerét erősen korlátozó fejlődési zavar. Az enyhe aut.: a fizikai interakciók
átlagon felüli megértése. Talán ezért maradt fenn az evó során az autizmus. A nők jobbak a
naiv tudatelméletben.