1.

Dia
A villám nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés. Keletkezhet
felhő–föld és felhő–felhő között is.
Óránként több százezer villámcsapás történik a Föld felszínén.
2. Dia
1.kép
A villám egyfajta elektromos gázkisülés, ami felhőn belül, felhők között, vagy a
talaj és felhők között jön létre. Többnyire elágazásos szerkezetű, de van felületi
villám is, amely a felhők felületén keletkezik.
3. Dia
Ritkább jelenség az egyenes villám és a gömbvillám. E két utóbbira nincs
általánosan elfogadott tudományos magyarázat. Az egyenes villám jellemzője,
amiről a nevét is kapta az, hogy a vonala nélkülözi a villámokra általában
jellemző elágazásokat (a villám vonala valójában nem egyenes, hanem íves is
lehet). Az egyenes villám hurkot is leírhat.
4. dia
A villám keletkezésének pontos folyamata még tudományos viták tárgya, de
elfogadott magyarázat, hogy a villám kialakulása a felhők vízcseppjeinek,
jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethető vissza, aminek
következtében az elektromos töltések szétválnak a felhőn belül.
A felhő felső felén a pozitív, alul a negatív töltések halmozódnak fel.
5. dia
A víz légkörben való körforgása során a nedvesség felhővé áll össze. A felhőt
sok millió, apró vízcsepp alkotja, ugyanakkor jégkristályokat is tartalmaz, ezek
súlya egyelőre annyira kicsi, hogy a levegőben lebegnek. A földfelszín felőli
párolgás felfelé mozgatja az apró vízcseppeket, amik útjuk során összeütköznek
más hasonló vízcseppekkel, jégkristályokkal, vagy a lefelé hulló hópelyhekkel.
Az apró ütközések következtében a felfelé haladó nedvességben elektronhiány
lép fel, így elektromos töltésszétválasztás jön létre a felhőn belül. Az elektronok
a felhő alsóbb területén halmozódnak fel, ami így elektromosan negatív töltésű
lesz.
A töltésszétválasztás elektromos teret hoz létre, ami az elhelyezkedő
töltéseknek megfelelően alul negatív, felül pozitív irányultságú. Az elektromos
tér erőssége a felhalmozott elektromos töltésekkel arányos. Ahogy ennek az
erőtérnek az erőssége egyre növekszik, a földfelszínben lévő negatív töltésekre
taszító erőt gyakorol, így azok a földben mélyebbre süllyednek. A földfelszín
ennek hatására pozitív töltésű lesz.
6. dia
Amikor az elektromos tér erőssége eléri a több tízezer Volt / centiméter
értéket, az elektromos töltésekre ható vonzóerő miatt a töltések a levegő
molekuláiban is kezdenek szétválni, a felhő alja a közelében lévő pozitív töltésű
levegőmolekulákra vonzóerőt gyakorol, így azok felfelé, a felhő alja felé
mozdulnak el.