Professional Documents
Culture Documents
Középkori Városok
Középkori Városok
Társadalom:
Patríciusok (Leggazdagabbak)
o Városközpontban laknak, ők alkotják a szenátust
Iparos mesterek (kézműves, ház + műhely)
o Beleszólhatnak a város irányításába
Plebs (Szegények)
o Nincs polgárjoguk, földet művelésből tartják el magukat
Céhek
Mesterek szakmánként céhekbe tömörülnek
Céh: érdekvédelmi szerződés, azonos szakma tagjai közt
Szabályozó szerep: piac keretei szabályozzák (minőség, mennyiség, alapanyag)
o Szabályozzák az utánpótlást / oktatást korlátozzák az iparűzők számát
Mesterré válás folyamata:
o inas (évekig)
o legény (évekig)
o vándorlás új módszerek megtanulása és a szakma fejlesztése érdekében
o mestermű elkészítése (vizsga)
Csak annyit céhtag, ahányan megtudnak élni
Kontár = nem céhtag
o elüldözik
Megkezdődik a szakmák specializációja
o pl. Kovács ból lesz szegkovács abból lesz páncélkovács stb.
Céh szociális szerepet is ellát, városi életben fontos szerepe van
Városok történelme
10. század Itália, dél Franciaország
11-12. század Észak Franciaország, Németország, Anglia
12-14. század Közép-Európa
Lakosság: négy-5000 fő
Kereskedelem
Inkább vízi kereskedelem
o Luxus cikkek érkeznek (fűszerek, selyem)
o Cserébe rabszolga, arany, bársony, fegyverek
Útvonalak:
o Levantai út
o Összeköti Kelet-Európával (karavánutak -> földközi tengeren hajón -> Európa)
o Itáliai városok irányítása alatt
o Hanza-kereskedelem (Balti tenger)
o Kelet és Nyugat EU összekötése
o Keletről nyersanyagok (krémek, hal, viasz, borostyán)
o Nyugatról iparcikkek
o 1161-Hanza szövetség
o Hajótípus = kogge
o Német és flandriai szövetségek
o Szárazföldi út Champagne térségében
o Összeköti az előző kettőt