Számvitel Alapjai 1

Számvitel alapjai: Vagyon és mérleg
A VÁLLALKOZÁS VAGYONA
A vállalkozásoknak tevékenységük folytatásához vagyonra van szükségük.
Mi számvitelesek (könyvelők) a vállalkozás vagyonát két szempontból vizsgáljuk:
1) milyen ESZKÖZ-ökben jelenik meg, ölt testet
2) mi az eredete, származása, szaknyelven FORRÁS-a.
A magánvagyonunkat is jellemezhetjük e két szempont alapján. Egyrészt vizsgálhatjuk, hogy milyen vagyontárgyaink, eszközeink
vannak (például: lakás, nyaraló, autó, bútorok, háztartási gépek, pénz a zsebünkben, vagy a bankszámlánkon.), másrészt vizsgálhatjuk
azt is, hogy ezek honnan származnak, vagyis mi a forrásuk (például a lakásunkat a fizetésünkből vettük, a nyaralónkat örököltük, az
autónkat hitelből vásároltuk, és az is lehet, hogy a zsebünkben lévő készpénzt az utcán találtuk, ez esetben a „találás” a pénz eredete,
származása, forrása).
Ugyanazt az egységet, ugyanazt a vagyont vizsgáljuk, de két szempontból.

A vállalkozás vagyona
A MÉRLEG
A mérleg a vagyonról készített kétoldalú kimutatás, melynek egyik oldala a vállalkozás eszközeit, másik oldala az eszközök forrásait
tartalmazza.
Íme:

Mérleg Eszköz oldal
Mérleg Forrás oldal

Ha megnézed, látod, hogy ez tulajdonképpen egy nagyon részletes kétoldalas lista, ahol minden elképzelhető eszközt és forrást
megtalálsz.
Megjegyzés: a mellékelt mérleg nem tartalmaz minden mérlegsort. Csak a számvitel alapjainál szükséges tételeket írtam be.
A mérlegben betűvel, római- és arab számokkal jelzett sorokat találunk.

Ezek elnevezései a következők:

• Betűvel jelzett sorok a főcsoportok
• Római számmal a csoportokat jelöljük
• Az arab számmal ellátottakat mérlegtételnek nevezzük
Nézzük meg az egyes mérlegsorok tartalmát!
ESZKÖZÖK
Az eszköz oldalon 3 főcsoportot látunk (A, B, C betűvel jelöljük).
A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
B. FORGÓ ESZKÖZÖK
C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
Az utolsó (C) betűvel jelzett aktív időbeli elhatárolásoktól egyenlőre tekintsünk el! Így most, a vállalkozás eszközeit 2 nagy
főcsoportra oszthatjuk:
• A) Befektetett eszközök

• B) Forgó eszközök
Mi a különbség közöttük?
A várható használati idő. A befektetett eszközök a vállalkozói tevékenységet 1 éven túl szolgáló eszközök. A forgóeszközök közé
pedig azokat a vagyontárgyainkat soroljuk, amelyek használati ideje nem haladja meg az 1 évet. Bármilyen eszközt szerzünk be, az
első kérdés ezért mindig az, hogy mennyi ideig kívánjuk majd használni? Ha 1 évnél hosszabb ideig, akkor mindenképpen a befektetett
eszközök közé kell besorolnunk, ha pedig egy évnél rövidebb ideig, akkor mindenképpen a forgóeszközök között kerül kimutatásra. A
besorolás szempontjából az eszköz értéke teljesen közömbös, csak a használati idő számít!
Például a személygépkocsi főszabályként befektetett eszközként kerül kimutatásra, hiszen alapesetben több éven
keresztül használjuk. Azonban, ha gépkocsi kereskedők vagyunk, vagy egy filmforgatáson akarjuk lelökni egy
szikláról, akkor már a forgóeszközközök között kell helyet keresnünk neki.
Természetesen a használat során a szándék megváltozhat, ilyen esetben át kell majd sorolnunk a másik főcsoportba
(ez oda-vissza lehetséges).
Miután a két főcsoportba sorolás szabályát már ismerjük, vizsgáljuk meg csak a BEFEKTETETT ESZKÖZÖK-et
Ide tartoznak tehát a vállalkozás azon eszközei, melyek 1 évnél hosszabb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
E főcsoporton belül három csoportot találunk:
• A.I. IMMATERIÁLIS JAVAK
• A.II. TÁRGYI ESZKÖZÖK
• A.III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
Ezek tartalma a következő:
A.I. IMMATERIÁLIS JAVAK
Nem anyagi javak, melyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
Fajtái:
1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
3. Vagyoni értékű jogok
4. Szellemi termékek
Tartalmuk:
1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
A vállalkozás alapításával, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos közvetlen költségek kimutatására szolgál (például
ügyvédi díj, cégbíróságnak fizetett összeg, arculatterv elkészítésének összege stb.). Mérlegben történő kimutatása nem kötelező.
2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

Kísérleti, kutatási tevékenységgel kapcsoltban felmerülő közvetlen költségek összege.
Például egy gyógyszergyárnál az új gyógyszer fejlesztése során felmerülő költségek.

A mérlegben történő kimutatása nem kötelező.
3. Vagyoni értékű jogok
Legfontosabb fajtái:
-bérleti jog,
-koncessziós jog,
-használati jog,
-licence,
-márkanév
4. Szellemi termékek
A legfontosabbak:
-szoftver,
-találmány,
-gyártási eljárás,
-védjegy
A.II. TÁRGYI ESZKÖZÖK

Anyagi eszközök, melyek tartósan (1 éven túl) szolgálják a vállalkozási tevékenységet
Fajtái:
1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
2. Műszaki berendezések, gépek, járművek
3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
4. Beruházások, felújítások
Tartalmuk:
1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
Ide tartozik a föld és minden olyan eszköz, amely a földdel tartós kapcsolatban áll.
Vagyis a föld, ültetvény, telek, telkesítés, tó, erdő, bánya, valamint az épületek, építmények.
Ide tartoznak még az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok is. Ilyen például üzlethelységek bérleti joga, a telken létesített
szolgalmi jog stb…
Föld és építmény
2. Műszaki berendezések, gépek, járművek
Olyan berendezések, gépek, járművek, melyek közvetlenül szolgálják a vállalkozás tevékenységét
Személygépkocsi, ha pl. taxi
Műszaki berendezés
3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
Olyan berendezések, felszerelések, járművek, melyek közvetetten szolgálják a vállalkozás tevékenységét
Személygépkocsi pl. könyvelőirodánál
Irodabútor
Mi az előző kettő között a különbség? Nézzünk egy példát!
Ha személygépkocsit vásárolunk az első kérdés mindig az, hogy várhatóan mennyi ideig fogjuk használni. Már korábban volt róla szó, hogy a
várható használati idő alapján lehet forgóeszköz is, és befektetett eszköz is. Ha saját használatra vesszük, akkor a befektetett eszközök közé kell
besorolnunk. Ezen belül pedig a tárgyi eszközök közé kell elhelyeznünk. De vajon a Műszaki berendezések, gépek, járművek, vagy a Egyéb
berendezések, felszerelések, járművek soron? Hát: attól függ!
Ha taxis vállalkozás vagyunk, akkor a gépkocsi közvetlenül szolgálja a tevékenységünket hiszen belőle élünk, használata nélkül nincs bevételünk,
vagyis a Műszaki berendezések, gépek, járművek soron kerül kimutatásra.
Ha viszont könyvelő irodaként vásároljuk meg ugyanazt a gépkocsit, akkor az Egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé kell besorolnunk,
mivel az csak közvetetten szolgálja vállalkozási tevékenységünket (nem az autó használatából származnak a bevételeink, a könyvelőiroda autó
nélkül is működik).
5. Beruházások
A már beszerzett, de még használatba nem vett tárgyi eszközök értéke.
Ez valójában nem egy újabb fajta tárgyi eszköz!
A Számviteli törvény előírása szerint, az előző három tárgyi eszköz bármelyikét is vásároljuk meg, azt nem szabad rögtön a saját mérlegsorában
elhelyezni, hanem először beruházásként kell elszámolni, majd a tényleges használatbavétel pillanatában vezethetjük át a meg felelő helyre.
Tehát minden tárgyi eszköz itt található a beszerzés és a tényleges használatbavétel közötti időben.
Másként:
Beruházás

A.III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

Fajtái:
.
– 1. Részesedések
– 2. Értékpapírok
– 3. Tartósan adott kölcsönök (és hosszú lejáratú bankbetétek)
1. Részesedések
Részesedés (Rt-nél részvénynek, Kft-nél üzletrésznek, Bt-nél vagyoni betétnek nevezzük): tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír.
Ha a tőzsdén megvásároljuk X társaság részvényeit, akkor X társaság tulajdonosaivá válunk. Ez azzal jár, hogy ha a társaság
nyereségesen működik, osztalékot kaphatunk. Továbbá szavazati, ellenőrzési, befolyásolási jogot szerzünk.
A régiek ilyen szépeket tudtak
Ez egy újabb részvény
2. Értékpapírok
Legfontosabb fajtái: kötvények, kincstárjegyek.
Hitelviszonyt testesítenek meg. Lényegük: a kibocsátó ígéretet tesz, hogy a futamidő lejártakor (vagy a futamidő alatt részletekben) az értékpapír
kibocsátásakor átvett összeget (egészen pontosan az értékpapíron feltüntetett névértéket) kamatokkal, vagy egyéb hozammal növelt értéken
visszafizeti.
Ha az értékpapírt befektetési céllal (1 évnél hosszabb időre) vásároltuk, akkor itt mutatjuk ki.
3. Tartósan adott kölcsönök (és hosszú lejáratú bankbetétek)
Tartósan, tehát 1 éven túli lejáratra más vállalkozásnak, vagy magánszemélyeknek kölcsönadott összegek. (A pénzt ugyan ideiglenesen
kihelyeztük egy másik vállalkozáshoz, de attól az még a miénk, visszajár, ezért kell a mi mérlegünkben (vagyonkimutatásunkban szerepeltetni).
Itt kell kimutatni a tartósan lekötött bankbetétek összegét is.
B. FORGÓESZKÖZÖK
A vállalkozási tevékenységet 1 évnél rövidebb ideig szolgáló eszközök.
A forgóeszköz főcsoporton belül 4 csoportot találunk:
• B.I KÉSZLETEK
• B.II. KÖVETELÉSEK
• B.III. ÉRTÉKPAPÍROK
• B.IV. PÉNZESZKÖZÖK

Tartalmuk
B.I KÉSZLETEK
Fajtái:

1. Anyagok
2. Befejezetlen termelés és félkész termékek
3. Késztermékek
4. Áruk

A készleteket elszámolási szempontból 2 csoportra oszthatjuk:

1. Vásárolt készletek (ahogy a neve is mutatja, vállalkozás nem maga állította elő, hanem vásárlás útján jutott hozzá):
• Anyagok
• Áruk

Anyagok

Azokat a vásárolt készleteket mutatjuk itt ki, melyek a vállalkozáson belül felhasználásra, átalakításra kerülnek.
Szövet mint anyagkészlet

Áruk

A változatlan formában történő továbbértékesítési céllal beszerzett vásárolt készletek
Szövet mint árukészlet

Mi a különbség közöttük?

100 méter vásárolt szövetet hová kell besorolni?
Attól függ!

• Ha ruhagyártással foglalkozunk, akkor anyagkészletként számoljuk el, hiszen eredeti formáját elveszíti, felhasználásra, átalakításra kerül.
• Ha a szövet-kereskedők agyunk, akkor már áruként kell kimutatnunk

(De például, gondolhatunk a lisztre is a boltban, vagy a péknél)

Vásárolt készlete minden vállalkozásnak van.

2. Saját termelésű készletek (ezeket a vállalkozás maga termelte, állította elő)
Fajtái:
• Befejezetlen termelés és félkész termékek
• Késztermékek

Saját termelésű készlete csak a termeléssel (is) foglalkozó vállalatoknak van.

Befejezetlen termelés és félkész termékek
Gyártás közben van még a termék. A befejezetlen egészen kezdetleges állapotot, a félkész magasabb készültségi szintet jelent

Késztermékek
A teljesen elkészült, késztermékként értékesíthető készlet
Késztermék (bár első ránézésre inkább befejezetlennek néz ki)

Hogyan függenek ezek össze? Nézzünk egy példát!

Ha a tevékenységünk a kabátgyártás, először is szövetet kell vásárolnunk. Ezt beszerzéskor először a vásárolt készleteken belül anyagkészletként
mutatjuk ki. Később elkezdjük feldolgozni. Amikor kiszabjuk (tehát még csak kevés munkafolyamatot végeztünk rajta), befejezetlen termelés lesz.
Miután összevarrjuk (ez már egy magasabb készültségi fok) félkész terméknek nevezzük. A folyamat legvégén, amikor már minden gombot,
zipzárt és paszományt ráhelyeztünk, vagyis amikor teljesen elkészült, nevezzük készterméknek.
Hogy mikor lesz késztermék az egyértelmű. Hogy a befejezetlen termelés és a félkész termék között hol van a határ, elsősorban nem számviteli,
hanem műszaki kérdés.
Termelési folyamat
Ravasz kérdés: hová sorolnád be a lisztet?
Pék: alapanyag
Kereskedő: árukészlet
Malom: késztermék

B.II. KÖVETELÉSEK
A mi követeléseink más vállalkozásokkal, magánszemélyekkel és az állammal szemben.

Fajtái:

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők)
2. Váltókövetelések
3. Egyéb követelések

Tartalmuk:
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők)

A vállalkozások -a magánszemélyekkel ellentétben- fizetési forgalmuk döntő többségét átutalással teljesítik. Vásárláskor elviszik az árut a
számlával együtt, de az ellenértéket csak néhány nappal később utalják át, az eladó bankszámlájára.
Vevővel szembeni követelésünk tehát akkor keletkezik, ha úgy értékesítünk valamit, hogy vevőnk az adási árat nem fizeti ki azonnal
(készpénzben). Egészen addig itt mutatjuk ki a keletkezett követelésünket, amíg a vevő át nem utalja az összeget a bankszámlánkra.
Vevőkövetelés akkor keletkezik, ha a vevő az eladott terméket nem fizeti ki azonnal

2. Váltókövetelések

Fizetési ígéretet megtestesítő kamatozó értékpapír.
Ez mit jelen?
Ha valaki tartozik nekünk és nem tud fizetni, akkor kérhetjük tőle, hogy ezt egy váltóban ismerje el. Adósunk kiállítja a váltót (pénzügyből
tanultad a törvényes kellékeit), amelyben elismeri a tartozását, megjelöl egy fizetési határidőt és kamatot ajánl.
Váltó
3. Egyéb követelések

Minden egyéb, 1 éven belüli követelésünk.
Legfontosabbak:
-állammal (költségvetéssel) szembeni követelések
-munkavállalókkal szembeni követelések

B.III. ÉRTÉKPAPÍROK

1 éven belüli lejáratú értékpapírok
Ugyanaz mint a Befektetett pénzügyi eszközöknél, egyedül a lejárati időben különbözik

Részesedések

Részesedés (Rt-nél részvénynek, Kft-nél üzletrésznek, Bt-nél vagyoni betétnek nevezzük): tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír. Ha a tőzsdén
megvásároljuk XY társaság részvényeit, akkor XY társaság tulajdonosaivá válunk. Ez azzal jár, hogy ha a társaság nyereségesen működik,
osztalékot kaphatunk. Továbbá szavazati, ellenőrzési, befolyásolási jogot szerzünk.

Értékpapírok
Legfontosabb fajtái: kötvény, kincstárjegy értékpapír.
Hitelviszonyt testesítenek meg. Lényegük: a kibocsátó ígéretet tesz, hogy a futamidő lejártakor (vagy a futamidő alatt részletekben) az értékpapír
kibocsátásakor átvett összeget (egészen pontosan az értékpapíron feltüntetett névértéket) kamatokkal, vagy egyéb hozammal növelt értéken
visszafizeti.

Ha az értékpapírt forgatási céllal (1 évnél rövidebb időre) vásároltuk, akkor itt mutatjuk ki.

B.IV. PÉNZESZKÖZÖK
1. Pénztár

A vállalkozás készpénz állománya. A vállalkozások az utolsó fillérig kötelesek valamennyi készpénzüket házipénztárban őrizni és valamennyi
bevételről, kiadásról azonnal bizonylatot kiállítani. Ez még akkor is így van, ha tudjuk, hogy a kisebb cégeknél a tulajdonos zsebe és a házipénztár
nem választható el élesen egymástól.
Pénztár=készpénz
2. Bankbetétek

A vállalkozás összes 1 éven belüli lejáratra lekötött, vagy le nem kötött bankszámláján lévő pénzmennyiség
Bankbetétek

C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

Alapoknál tartunk, ezért csak érintőlegesen. Az időbeli elhatárolások a vállalkozás bevételeinek, ráfordításainak évek közötti szétpasszírozására
szolgál. Van egy csomó olyan bevétel, ráfordítás, amit nem abban az évben fizetünk, számlázunk ki, mint amely évre gazdaságilag vonatkozik.
Ilyenek például, az előző év végén kifizetett idei előfizetési díjak, az utólag (következő év elején) kiszámlázott tárgyévre járó bérleti díjak, stb.
Az időbeli elhatárolások segítségével azt tudjuk elérni, hogy ezek a tételek abban az évben módosítsák az eredményünket, amelyre azok
ténylegesen vonatkoznak ne pedig annak az évnek az eredményét, amikor a számlázás vagy fizetés megtörtént.
Elhatárolás segítségével bevételeinket, költségeinket az évek között tudjuk “húzkodni”

Milyen sorrendben töltjük fel a mérlegeket adatokkal?

-Először az arab számmal jelzett mérlegsorokat tudjuk kitölteni a nyilvántartásaink alapján
-Ezután jönnek a római számmal jelzett összesítő sorok, melyeket az alattuk lévő mérlegsorok összeadásával kapunk meg
-Végül a betűvel jelzett (A+B+C) főcsoportok (az alattuk lévő római számokkal jelzett sorok összege)
FORRÁSOK
A vállalkozás eszközeinek eredetét, származását jelöli.
Nézzük részletesen:
D. SAJÁT TŐKE
A tulajdonosok által rendelkezésre bocsájtott forrás, Nekik tartozunk elszámolással.

Elemei:

I. Jegyzett tőke:
Ez az a tőkerész, amit a tulajdonosok alapításkor véglegesen bocsátottak a cég rendelkezésére. Jogból tanultad, hogy Kft-t minimum 500 000 Ft-
tal, Zrt-t 5 000 000 Ft-tal, Nyrt-t minimum 20 000 000 Ft-tal lehet alapítani. Na, ez a Jegyzett tőke

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
Azt is tanultad jogból, hogy a tulajdonosok nem kötelesek az egész jegyzett tőkét azonnal rendelkezésre bocsátani. Azt a részt nevezzük jegyzett,
de még be nem fizetett tőkének, amit még nem bocsátottak rendelkezésre. Miután a még be nem fizetett tőkerészt mutatja, negatív előjellel
vesszük figyelembe.

Ugrunk egyet:

VII. Adózott eredmény
A tárgyévi nyereség-veszteség. Következő év január 1-jén át kell vezetnünk ide:

IV. Eredménytartalék
Nem más, mint az előző évek halmozott Adózott eredménye, vagyis az elmúlt évek felhalmozott nyeresége, vagy vesztesége.

Ha kézbe veszel tehát egy mérleget, akkor az Adózott eredmény soron az adott év nyereségét-veszteségét látod, az eredménytartalék soron
pedig az alapítástól felhalmozott összes nyereséget-veszteséget. (Ez persze nem teljesen igaz, mert az eredménytartalék más okok miatt is
változhat, de itt az alapoknál ennyi elég)

A többi saját tőke elemről egyenlőre csak annyit kell tudnod, hogy itt vannak.

E. CÉLTARTALÉKOK
Egyenlőre csak annyit kell tudnod, hogy itt van

F. KÖTELEZETTSÉGEK
A mi tartozásaink mások felé. Ugye emlékszel? Azt mondtuk, hogy a források az eszközök eredetét, származását jelölik (azt, hogy kitől származik,
kinek tartozunk vele elszámolással).

A kötelezettségek akkor keletkeznek, amikor úgy szerzünk be egy eszközt (ez lehet bármilyen eszköz, akár pénz is), hogy később kell majd
kifizetnünk a vételárat, vagy később majd vissza kell fizetnünk.

Három fajtája van:

F.I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK
Nagyon egyszerűen: a nagyon sok idő múlva visszafizetendő tartozásaink.

Pontosabban:
-eredeti futamidejük meghaladja az 5 évet, annál előbb semmiképpen nem lehet törleszteni
-felszámolás esetén az utolsó előtti helyen kell visszafizetni

Jogból tanultad: a felszámolás a fizetőképtelen cég végleges megszüntetési procedúrája. Kineveznek egy felszámolóbiztost, aki pénzzé teszi a
vállalkozás összes eszközét (eladja őket), és a befolyt összegből megkísérli kifizetni a cég adósságait. Igen ám, de azért felszámolás (és nem
végelszámolás), mert a befolyt pénz nem fogja fedezni az összes adósságot. A felszámolóbiztos összeállít egy vagyonfelosztási javaslatot. Tízes
sorba rendezi a visszafizetés ütemét. Aki az első 3-4 helyen van, valószínűleg megkapja a pénzét. Ahogy haladunk lefelé a listán, egyre kisebb az
esély a követelésünk behajtására. Ki van a lista első helyén? A felszámoló munkabére. Ilyen az élet, de érthető, mert, ha nem így lenne, akkor
senki nem vállalná a felszámolás levezénylését. Az utolsó helyen a tulajdonosok vannak. Nekik már biztosan nem jut semmi. Miért írtam le
mindezt? Mert azt mondtuk, hogy ahhoz, hogy egy kötelezettséget (pl. kölcsönt hátrasorolttá lehessen nyilvánítani, az is szükséges, hogy a
kölcsönt nyújtó beleegyezzen abba, hogy felszámolás esetén az utolsó előtti helyre kerüljön a vagyonfelosztási javaslatban, és ezzel minden
számítás szerint elveszítse a pénzét.
Hátrasorolt kötelezettségek
Gondolhatod, hogy ez nem túl gyakori. Általában a tulajdonosok, anyavállalatok szoktak ilyen feltételekkel hitelezni, mert tudják, hogy stabil a
cég, nem kell felszámolástól tartaniuk.

F.II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Ide az 1 éven túl kifizetendő, vagy visszafizetendő tartozásaink tartoznak.
Két fajtája van:

1. Hosszú lejáratú kölcsönök

Ide a magánszemélyektől és vállalkozásoktól, egy éven túli lejáratra kölcsönkapott összegek tartoznak
Hosszú lejáratú kölcsönök

2. Hosszú lejáratú hitelek
Ide a bankoktól, egy éven túli lejáratra kölcsönkapott összegek tartoznak
Hosszú lejáratú hitelek

F.III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

Ide az 1 éven BELÜL kifizetendő, vagy visszafizetendő tartozásaink tartoznak.

Fajtái:

1. Rövid lejáratú kölcsönök

Ide a magánszemélyektől és vállalkozásoktól, egy éven belüli lejáratra kölcsönkapott összegek tartoznak

2. Rövid lejáratú hitelek

Ide a bankoktól, egy éven belüli lejáratra kölcsönkapott összegek tartoznak

3. Szállítók

A vállalakozások pénzforgalmuk minimális részét bonyolítják készpénzben.
Ha vásárolunk valamit, akkor az esetek többségében nem fizetjük ki helyben a vételárat készpénzben. Ezért a megvásárolt áruval együtt kapunk
egy átutalásos számlát, amin az áll, hogy valahány napon belül utaljuk át a vételárat az eladó (szakmai nevén szállító) bankszámlájára. A vásárlás
pillanatában tehát tartozásunk keletkezik az eladó (szállító) felé. Előbb utóbb persze fizetünk, és ekkor fog csökkenni, nullázódni a szállítói
tartozásunk.
Átutalásos számla
Nézd meg az eszköz oldalon lévő „vevők” mérlegsort. Pont ellentéte a szállítóknak.
A vevőt akkor használtuk, amikor mi adtunk el és nekünk tartoztak az eladási árral. A szállítót pedig, ezzel ellentétben akkor használjuk, ha mi
vásárolunk, és mi tartozunk az eladónak (szállítónak) a vételárral.

4. Váltótartozás

Fizetési ígéretet megtestesítő kamatozó értékpapír.
Ez mit jelen?
Ha valakinek tartozunk, akkor kérheti tőlünk, hogy ezt egy váltóban ismerjük el. Kiállítjuk a váltót (pénzügyből tanultad a törvényes kellékeit),
amelyben elismerjük a tartozásunkat, megjelölünk egy fizetési határidőt és kamatot ajánlunk.

5. Egyéb kötelezettségek

Minden olyan 1 éven belül lejáró tartozásunk, amely nem tartozik az előző 4 sorba.
A legfontosabbak:
-Adótartozások
-Társadalombiztosítási kötelezettségek
-Költségvetésnek fizetendő egyéb kötelezettségek
-Munkabértartozások (szakmai neve: jövedelemelszámolás)

G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

Alapoknál tartunk, ezért csak érintőlegesen. Az időbeli elhatárolások a vállalkozás bevételeinek, ráfordításainak évek közötti szétpasszírozására
szolgál. Van egy csomó olyan bevétel, ráfordítás, amit nem abban az évben fizetünk, számlázunk ki, mint amely évre gazdaságilag vonatkozik.
Ilyenek például, az előző év végén kifizetett idei előfizetési díjak, az utólag (következő év elején) kiszámlázott tárgyévre járó bérleti díjak, stb.
Az időbeli elhatárolások segítségével azt tudjuk elérni, hogy ezek a tételek abban az évben módosítsák az eredményünket, amelyre azok
ténylegesen vonatkoznak ne pedig annak az évnek az eredményét, amikor a számlázás vagy fizetés megtörtént.

Milyen sorrendben töltjük fel a mérlegeket adatokkal?

-Először az arab számmal jelzett mérlegsorokat tudjuk kitölteni a nyilvántartásaink alapján
-Ezután jönnek a római számmal jelzett összesítő sorok, melyeket az alattuk lévő mérlegsorok összeadásával kapunk meg
-Végül a betűvel jelzett (D+E+F+G) főcsoportok (az alattuk lévő római számokkal jelzett sorok összege)

Ha összeadjuk a főcsoportokat (D+E+F+G), akkor megkapjuk a legalsó FORRÁSOK ÖSSZESEN értékét.

Az ESZKÖZÖK ÖSSZESEN és a FORRÁSOK ÖSSZESEN sorokat mérlegfőösszegnek nevezzük és meg kell egyezniük. Ugyanis, mint azt már az
elején leszögeztük, ugyanazt a vagyont mutatják két szemszögből: hogy milyen eszközökben jelenik meg, ölt testet, és, hogy mi az eredete,
származása, vagyis forrása.
Vagyonelemek besorolása (feladat)
Jelöld X-el, hogy a felsorolt vagyonelemek a mérleg melyik

csoportjába tartoznak!
Változás: 2016. január 1-től a Mérleg szerinti eredmény helyett az Adózott eredmény szerepel a mérlegben!
Vagyonelemek besorolása
Megoldás:
Megoldás
Mérleg összeállítása (feladat)
Egy vállalkozás mérlegének összeállításához a következő

információkat ismerjük:
1. Késztermékek 5.520
2. Jegyzett tőke 37.200
3. Három évre nyújtott kölcsön 9.600
4. Passzív időbeli elhatárolások 4.800
5. Bankbetét 17.640
6. Kibocsátott váltó 16.800
7. Épületek értéke 108.000
8. Hosszú lejáratra kapott kölcsön 4.560
9. Befektetési céllal vásárolt részvények 6.000
10. Alapanyagok 14.400
11. Váltókövetelések 9.120
12. Forgatási céllal vásárolt részvények 1.800
13. Szállítók 45.120
14. Céltartalékok 7.200
15.1 éven túli hitelek 55.200
16. Készpénz 840
17. Előző évek vesztesége 9.600
18. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 3.840
19. Forgatási céllal vásárolt kötvények 2.160
20. Járművek 62.400
21. Átszervezési költségek 18.000
22. Adózott eredmény …………?
Feladat:
Töltsük ki az alábbi mérleget!
Mérlegséma
Megoldás:
Kitöltött számviteli mérleg
Megjegyzés:
Először a római számokkal jelzett sorokat tudjuk feltölteni. Ha ezzel végeztünk, összeadjuk és kitöltjük a Betűvel jelzett összesítő sorokat (kivéve:
C, E, G, mert ezekbe közvetlenül is beírtuk az összegeket).
Ha kiszámoltuk A+B+C sorokat, akkor ezeket összeadva megkapjuk az Eszközök összesen sort.
Rögtön írjuk be a Források összesen sorra is ezt az összeget, hiszen a kettő megegyezik.
Ezután a Források összesen sorból vonjuk le E+F+G összegét, és megkapjuk a D Saját töke összesent. Ha ez megvan, akkor már könnyedén ki
tudjuk számolni a D/VII Mérleg szerinti eredményt.
Az életben persze nem így van, hiszen ott minden sor összegét tudjuk, vagyis nem hátulról kell visszaszámolni a hiányzó összeget (mint itt a
Mérleg szerinti eredményt)
Könyvviteli számla, főkönyvi számla, akasztófa

A címben szereplő mindhárom kifejezés ugyanazt jelöli.
Lényeg: a könyvviteli számla olyan kétoldalú kimutatás, melynek egyik oldalán a növekedéseket, a másik oldalán a csökkenéseket tartjuk nyilván.
Így néz ki a könyvviteli számla (főkönyvi számla, akasztófa):
Könyvviteli számla, főkönyvi számla, akasztófa

Nagyon fontos!!!
A számvitelt tanulók többsége ezen csúszik el, ezért nem ért az egészből semmit, mert ezt nem verte a fejébe kellő keménységgel:
A T (Tartozik) és a K (Követel) NEM TARTOZÁST ÉS KÖVETELÉST JELENT!!!
A számvitelt valamikor a középkorban találták ki, ekkor lehet, hogy volt ilyen jelentése, de mára semmi köze a tartozáshoz és követeléshez! (Más
nyelveken nem is így nevezik). Nevezhetnénk egyszerűen B (Bal)-J (Jobb), P (Piros)-Z (Zöld), vagy akár E (Elefánt)-Z (Zebra) oldalnak is, és így sem
lennénk távolabb a két oldal jelentésétől. Tehát nem tartozik senki senkinek, és nem követel senki senkitől. Tessék a tartozik és követelt két
értelemmel nem rendelkező hangsorként felfogni! EZ KULCSFONTOSSÁGÚ, HA EZT NEM VÉSED ELÉG MÉLYEN A FEJEDBE, HÓNAPOKIG TÉVÚTON
FOGSZ JÁRNI!
Néhány fogalom a könyvviteli számlával kapcsolatban:

Forgalom:
Az egyes oldalakra könyvelt tételek összege:
-T forgalom, a T oldalra könyvelt tételek összege
-K forgalom, a K oldalra könyvelt tételek összege
Egyenleg:
A két forgalom (két oldal: T-K) különbsége:
-T egyenlegről beszélünk, ha a T oldal a nagyobb
-K egyenlegről beszélünk, ha a K oldal a nagyobb
-Nulla az egyenleg, ha a két forgalom (T és K oldal) megegyezik
Egy egyszerű példa

Forgalom-egyenleg
Mire való a könyvviteli számla?

Gondolj csak vissza az előző feladatra: minden eszköznél és forrásnál volt három oszlopunk (nyitó-változások-záró). Összesen 10 gazdasági
eseményt könyveltünk le így is és alig fértünk bele néhol a változások oszlopba. Gondolj bele, mondjuk a Tesco áruházlánc pénztár „változások”
rubrikájába, milyen hosszú lenne, ha így könyvelnénk.
A gyakorlatban tehát nem az előző feladat szerinti táblázatban vezetjük a gazdasági események hatásait, hanem az egyes mérlegsorokat
kivetítjük 1-1 könyvviteli számlára, és a bekövetkezett változásokat év közben ezen tartjuk nyilván.
Lerajzolva:
A mérlegsorokat helyettesíti

Jó, most már tudjuk, hogy mire való a könyvviteli számla (az egyes mérlegsorokban bekövetkezett változások (növekedések és csökkenések) év
közi kimutatására), de melyik oldalon nőnek és melyiken csökkennek?
Könyvelés szabály eszköz és forrás számlákon:
Könyvelés szabálya eszköz és forrás számlákon

Vagyis az eszközökre vonatkozó szabály minden, a mérleg eszköz oldalán található mérlegsorra vonatkozik, a forrásokra vonatkozó szabály pedig
minden, a mérleg forrás oldalán található mérlegsorra vonatkozik:
Minden eszközre és forrásra vonatkozik
Hogy a Tartozik – Követel nem tartozást és követelést jelent, azt a

következő bejegyzésben találod.
Könyvelési tétel megszerkesztése (elmélet)
Könyvelési tételek megszerkesztése, kontírozás

Tudjuk, hogy mi, melyik oldalán nő és csökken. De, hogy lesz ebből könyvelési tétel?
Ahhoz, hogy egy gazdasági eseményt le tudjunk könyvelni, 4 kérdést kell megválaszolnunk.
Ezek a következők:
1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?
2) Nő, vagy csökken
3) T (Tartozik), vagy K (Követel)
4) A gazdasági esemény összeállítása
Könyvelési tételek megszerkesztése, kontírozás

Tudjuk, hogy mi, melyik oldalán nő és csökken. De, hogy lesz ebből könyvelési tétel?
Ahhoz, hogy egy gazdasági eseményt le tudjunk könyvelni, 4 kérdést kell megválaszolnunk.
Ezek a következők:
Számvitel alapjai, könyvlési tétel szerkesztés feladat
Írtam 30 gazdasági eseményt, nézzük, hogyan kell lekönyvelni

őket!
(Az összeg az egyszerűség kedvéért legyen mindenhol 100 Ft)
1. Készpénzt veszünk fel bankszámlánkról
2. Készpénzért anyagot vásárolunk
3. Anyagot vásárolunk későbbi fizetési határidővel
4. Anyagvásárlás miatt keletkezett tartozásunkat átutaljuk
5. Dolgozóinknak bért fizetünk
6. Árut vásárolunk, melyet azonnal nem fizetünk ki
7. Szállítói tartozásunkat rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki
8. Átutaljuk TB. tartozásunkat
9. Befolyik vevőkkel szemben fennálló követelésünk
10. Hosszú lejáratra kölcsönt kapunk bankszámlánkra
11. Hosszú lejáratra kölcsönt adunk bankszámlánkról
12. Kötvényt vásárolunk készpénzért
13. Átutaljuk adótartozásunkat
14. Épületet vásárolunk szállítótól
15. Az épületet használatba vesszük
16. Rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki hosszú lejáratú hiteltartozásunkat
17. Szoftvert vásárolunk készpénzért
18. Részvényt vásárolunk készpénzért
19. Rövid lejáratú hitelt veszünk fel, mely bankszámlánkra érkezik
20. Hosszú lejáratú hitelt törlesztünk bankszámlánkról
21. 3 évre lekötünk pénzt a bankszámlánkról
22. Költségvetéssel szembeni követelésünk befolyik
23. Átutaljuk költségvetéssel szembeni tartozásunkat
24. Gépet vásárolunk készpénzért
25. Rövid lejáratú kölcsönt törlesztünk rövid lejáratú hitelből
26. Hosszú lejáratú hitelt rövid lejáratú kölcsönből törlesztünk
27. Vevőinkkel szembeni követelésünk fejében váltót fogadunk el
28. Váltókövetelésünk összege befolyik bankszámlánkra
29. Szállítói tartozásunk ellenében váltót bocsátunk ki
30. Váltótartozásunkat átutaljuk bankszámlánkról
Megoldás:
Készpénzt veszünk fel bankszámlánkról

Ha készpénz veszünk ki a bankszámlánkról, akkor az egyik érintett a Pénztár (készpénz állomány), a másik érintet pedig a
Bankszámlánk.
Felvettük a készpénzt, tehát a készpénzállományunk (Pénztár) nő (+). A bankszámlánkról vettük ki az összeget (Bank) ezért az
csökken (-)
A Pénztár egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Bank szintén
egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti
Itt már nem kell különösebben okosnak lenni, egyszerűen az első 3 pontban kitaláltakat össze kell írni egy sorba:
T Pénztár K Bank 100
Készpénzért anyagot vásárolunk
Ha anyagot vásárolunk, akkor az egyik érintett az anyagkészletünk lesz, a másik érintet, miután készpénzért vettük, a Pénztárunk lesz
Vettünk anyagot, tehát az Anyagkészletünk nő (+). Készpénzben fizettük, tehát a készpénzállományunk (Pénztár) csökken (-)
Az Anyagkészlet egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Pénztár
szintén egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti
T Anyagkészlet K Pénztár 100
Anyagot vásárolunk későbbi fizetési határidővel

Ha anyagot vásárolunk, akkor az egyik érintett az anyagkészletünk lesz, a másik érintet, miután későbbi fizetési határidővel vettük
(vagyis még nem fizettük ki az eladónak), az eladó = Szállító lesz
Vettünk anyagot, tehát az Anyagkészletünk nő (+). Nem fizettük még ki, tehát a szállító (eladó) felé a tartozásunk nő (+). Nem kell
megijedni: van, amikor két nő van! Nem mindig egy +, egy-!
Az Anyagkészlet egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Szállító
viszont egy forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a növekedés (nézd csak meg!) a K
oldalt érinti
T Anyagkészlet K Szállítók 100
Anyagvásárlás miatt keletkezett tartozásunkat átutaljuk

Az előző pontban vásárolt anyag miatti tartozásunkat utaljuk át. Honnan? Bankból. Kinek? Akinek tartozunk, vagyis az eladónak
(Szállító)
Elutaltunk pénzt, tehát a Bankszámlánk csökken (-). A szállító (eladó) felé a tartozásunk szintén csökken
A Bank egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti. A Szállító egy forrás,
és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a csökkenés a T oldalt érinti
Nagyon fontos: ebben a pontban mindig a T kerül előre és a K kerül hátra!
T Szállítók K Bank 100
Dolgozóinknak bért fizetünk

A fizetés szó a példákban mindig a készpénzt jelent (Pénztár). Bért fizetünk. Emlékszel: amikor a mérleget nézegettük, a forrás oldalon
az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között volt a munkabértartozás, aminek a hivatalos neve: Jövedelem elszámolás.
Kifizettük a béreket, tehát a Pénztár (készpénz) csökken (-). Ugyanakkor a bértartozásunk is megszűnik, vagyis a Jövedelem
elszámolás szintén csökken
A Pénztár egy eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti. A Jövedelem
elszámolás egy forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a csökkenés a T oldalt érinti
T Jövedelem elszámolás K Pénztár 100
Árut vásárolunk, melyet azonnal nem fizetünk ki

Ha árut vásárolunk, akkor az egyik érintett az árukészletünk lesz, a másik érintet, miután még nem fizettük ki, az eladó felé való
tartozás = Szállító lesz
Vettünk árut, tehát az Árukészletünk nő (+). Nem fizettük még ki, tehát a szállító (eladó) felé a tartozásunk nő (+).
Az Árukészlet egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Szállító
viszont egy forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál növekedés a K oldalt érinti
T Árukészlet K Szállítók 100
Szállítói tartozásunkat rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki

A Szállítót rendezzük. Miből? Rendezhetnénk a saját bankszámlánkról is, de most úgy döntöttünk, hogy megkérjük a bankot, hogy a
mi nevünkben ő, a mi Rövidlejáratú hitelkeretünk terhére egyenlítse ki a szállítói tartozásunkat.
A szállító (eladó) felé a tartozásunk csökken. A hitelt viszont majd vissza kell fizetnünk, így nő a hiteltartozásunk
A Szállító egy forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a csökkenés a T oldalt érinti. A
Rövid lejáratú hitel szintén egy forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a növekedés a K
oldalt érinti.
T Szállítók K Rövid lejáratú hitel 100
Átutaljuk TB. tartozásunkat

Mit utalunk át? A TB tartozásunkat. Honnan? Bankból.
Tb tartozás és Bank
Elutaltunk pénzt, tehát a Tb tartozásunk és Bankszámlánk is csökken.
A Tb tartozás forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a csökkenés a T oldalt érinti.
A Bank eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti.
T Tb tartozás K Bank 100
Befolyik vevőkkel szemben fennálló követelésünk

Bankszámlánkra folyik be az összeg. Vevőtől kapjuk.
Befolyt az összeg, vagyis bankszámlánkon több lesz, ugyanakkor a vevőkkel szembeni követeléseink csökkennek
A Bank egy eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Vevő szintén
eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti
T Bank K Vevők 100
Hosszú lejáratra kölcsönt kapunk bankszámlánkra

Bankszámlánkra folyik be az összeg. Hosszú lejáratú kölcsönt kapunk
Befolyt az összeg, vagyis bankszámlánkon több pénz lesz. Hosszú lejáratú kölcsön miatti tartozásunk nő (hiszen vissza kell majd
fizetni).
A Bank egy eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Hosszú lejáratú
kölcsön forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a K oldalt érinti
T Bank K Hosszú lejáratú kölcsönök 100
Hosszú lejáratra kölcsönt adunk bankszámlánkról
Most adjuk a kölcsönt! Ezt el szoktátok rontani. A Befektetett pénzügyi eszközök között találod a Tartósan adott kölcsönöket, ide ez
kell. A másik érintet pedig a Bankszámlánk.
A Tartósan adott kölcsöneink nőnek. A bankszámlánkról adtuk az összeget ezért az csökken
A Tartósan adott kölcsön eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Bank
T Tartósan adott kölcsönök K Bank 100
Kötvényt vásárolunk készpénzért

Kötvényeink (értékpapírjaink) érintettek (nem tudni, hogy a befektetett eszközök, vagy a forgóeszközök közötti). Készpénzért vettük,
ami a Pénztárt jelenti
Értékpapírok (Kötvények) és Bank
Értékpapírjaink értéke nő, Pénztárunk csökken
Az Értékpapírok eszközök, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Pénztár
szintén eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti
-T Értékpapírok (Kötvények) K Pénztár 100
Átutaljuk adótartozásunkat
Mit utalunk át? Az adótartozásunkat. Honnan? Bankból.
Elutaltunk pénzt, tehát az adótartozásunk és bankszámlánk is csökken.
Az Adótartozás forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a csökkenés a T oldalt érinti.
T Adótartozás K Bank 100

Ingatlanvásárlás
Az épületet a Tárgyi eszközök között találjuk, azon belül az ingatlanok egyik fajtája. De! A mérleg tartalmának bemutatásakor néztük,
hogy minden tárgyi eszközt először Beruházásként kell kimutatni! A másik érintett a Szállító (eladó)
Megvettük az épületet, tehát a Beruházásunk nő. Az eladó, Szállító felé a tartozásunk szintén nő
A Beruházás egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Szállító forrás
és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a K oldalt érinti
T Beruházás K Szállító 100
Az épületet használatba vesszük

Az előző pontban beszerzett épületet használatba vesszük. Ez az a pillanat, amikor a Beruházásokról levesszük és átpakoljuk az
Ingatlanok közé
A „használtba nem vettséget” jelentő Beruházás csökken, az üzembehelyezett, használatba vett Ingatlanaink nőnek
A Beruházás eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti. Az Ingatlan eszköz
és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti.
-T Ingatlan K Beruházás 100
Megoldás:

Bankszámlánk.
csökken (-)


oldalt érinti

(Szállító)



oldalt érinti.


T Bank K Vevők 100

fizetni).


Ingatlanvásárlás
Az épületet használatba vesszük

Az előző pontban beszerzett épületet használatba vesszük. Ez az a pillanat, amikor a Beruházásokról levesszük és átpakoljuk az
Ingatlanok közé
A „használtba nem vettséget” jelentő Beruházás csökken, az üzembehelyezett, használatba vett Ingatlanaink nőnek
A Beruházás eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti. Az Ingatlan eszköz
és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti.
-T Ingatlan K Beruházás 100
Megoldás:

Bankszámlánk.
csökken (-)

oldalt érinti

(Szállító)



oldalt érinti.


T Bank K Vevők 100

fizetni).


Ingatlanvásárlás
Számviteli alapismeretek: nyitástól zárásig (elmélet)
Nyitástól zárásig (könyvelési alapismeretek)

Nézzünk végig egy teljes évet!
A könyvviteli munkának 3 jól elkülöníthető szakasza van:
1. Év eleji nyitás
2. Folyamatos évközi könyvelés
3. Év végi zárlati teendők
Nézzük bővebben (itt egy önmagában zagyva elmélet jön, olvasd el figyelmesen, de megérteni csak akkor fogod, ha végigcsináltad a feladatokat
is!) :
1. Év eleji nyitás
A nyitás a nyitómérleg alapján történik a nyitómérlegszámla (technikai számla, melyen a növekedés-csökkenés nem értelmezhető, csak a nyitás
segítésére használjuk) segítségével
-Az eszközök nyitása: T Eszköz számla K Nyitómérlegszámla
-A források nyitása: T Nyitómérlegszámla K Forrás számla
2. Folyamatos évközi könyvelés

Ez nem más mint az előző bejegyzésben gyakorolt rész (a gazdasági események T-K rendszerben történő elhelyezése), ezért itt nem részletezem.
3. Év végi zárlati teendők

Ezen belül további három teendőnk lesz:
a) Főkönyvi kivonat összeállítása
b) Záró mérleg összeállítása a főkönyvi kivonat alapján
c) Könyvviteli számlák zárása a zárómérlegszámla (technikai számla, melyen a növekedés-csökkenés nem értelmezhető, csak a zárás segítésére
használjuk) segítségével.
-Az eszközök zárása: T Zárómérlegszámla K Eszköz számla
-A források zárása: T Forrás számla K Zárómérlegszámla
Számvitel alapjai: nyitástól zárásig (feladat)
Vállalkozásunk 20xx. évi nyitómérlegének adatai a

következők:

Nyitó mérleg
Feladat:
a) könyveljük le a nyitást idősorosan és számlasorosan!
b) elemezzük, majd könyveljük le a következő gazdasági eseményeket idő-, és számlasorosan:
1) átutaljuk TB tartozásunkat
2) szállítói tartozásunk felét rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki
3) 1 200 000 Ft készpénzt veszünk fel bankszámlánkról
4) 3 000 000 Ft értékű anyagot vásárolunk későbbi fizetési határidővel
5) 200 000 Ft értékű részvényt vásárolunk készpénzért
c) zárlati teendők:
c)1. állítsuk össze a főkönyvi kivonatot
c)2. állítsuk össze a zárómérleget
c)3. könyveljük le a zárást idő-, és számlasorosan!
Megoldás
Jó esetben kapsz egy előkészített feladatsort. Rosszabb esetben üres papírok lesznek előtted. Mi az utóbbiból induljunk ki! Vagyis nézzük, hogy,
hogyan kell előkészítened a feladat megoldását!
1. Veszel egy üres lapot felírod a tetejére, hogy: Számlasoros könyvelés könyvviteli számlákon (vagy főkönyvi számlákon).
Három oszlopba egymás alá könyvviteli számlákat rajzolsz. Bal oldal: eszközök, jobb oldal: források (amennyi eszköz-forrás van a nyitómérlegben,
illetve hagyj rá, mert lehet, hogy év közben keletkeznek újabbak, amelyek nyitáskor még nem voltak). Középre érdemes a nyitómérlegszámlát és
a zárómérlegszámlát biggyeszteni. Ezek nem is eszközök, nem is források, ezek ilyen fiú-lányok (hermafroditák, vagy, hogy hívják az ilyet?). Az így
felrajzolt könyvviteli számlákra beírod középre a nyitómérleg alapján a megnevezéseket.
2. Veszel még egy lapot, felírod a tetejére: Idősoros könyvelés naplóban, és lerajzolod azt a táblázatot, amit lejjebb megtalálsz
3. Ismét veszel egy üres lapot, és felírod a tetejére, hogy: Gazdasági események elemzése. Ez lesz, ahol 4 lépésben levezetjük a T-K-t. Sok helyen
ezt nem is kérik írásban számon, ekkor ezt a lépést kihagyod.
4. Még egy utolsó lap kell, amelyre felírod: Főkönyvi kivonat, és megfested a lejjebb ilyen néven található táblázatot.
Sitty-sutty, félóra előkészítő munka után neki is kezdhetünk az érdemi résznek!
Számlasoros könyvelés könyvviteli számlákon
Számlasoros könyvelés könyvviteli számlákon

Idősoros könyvelés naplóban
Idősoros könyvelés naplóban
Főkönyvi kivonat
Főkönyvi kivonat
Záró mérleg
Záró mérleg
Menjünk sorban!
a) könyveljük le a nyitást idősorosan és számlasorosan

Ezt látod piros színnel.
Az idősoros könyvelés, amit a naplóban találsz, itt kronologikusan, január 1-december 31-ig könyvelünk.
A számlasoros könyvelés pedig a könyvviteli számlákba történő beírást jelenti.
Kezdjük most a számlasorossal!
Tanultuk, hogy az eszközöket a T oldalon kell megnyitni. Látod, hogy a nyitómérlegben szereplő összegeket átmásoltam ide, egy Ny) betűvel
jeleztem, hogy ez a nyitó érték. Igen ám, de, ha visszaemlékszel arra, amikor a könyvelési tételek szerkesztését néztük, minden gazdasági
eseménynek „két lába” van, vagyis, ha valahová a T oldalra könyveltük, akkor valaminek a K oldalára is oda kell írnunk. Na erre való a
nyitómérlegszámla, aminek a K oldalán látod az eszközök nyitáskori értékét.
A források ellentétesen működnek. Nyitó értéküket a K oldalra kell felvezetni, de, ha egyszer lekönyveltük valaminek a K oldalára, akkor
valaminek a T oldalára is oda kell biggyesztenünk. Erre való a nyitómérlegszámla (T oldalán látod a források nyitóértékét).
Ha ezzel megvagyunk, nincs más hátra, mint bemásoljuk a naplóba, idősorosan:
1. oszlop: január 1.
2. oszlop: mit csinálunk: nyitás
3. oszloppár: melyik könyvviteli számlák az érintettek. Hová írtuk be az összeget?
Ezen belül melyiknek a T oldalára és melyiknek a K oldalára? (az elsőt nézd meg: amikor a könyvviteli számlákon megnyitottuk az anyagkészlet 1
200 Ft-os értékét, akkor az a számla, aminek a T oldalára könyveltünk, az anyagkészlet volt, az a számla, amelyiknek pedig a K oldalára
könyveltük, a nyitómérlegszámla volt. És így tovább (a forrásoknál fordítva))
Elemzés: a négy lépés levezetése (ezt sokszor nem kérik külön leírni, hanem elég, ha fejben teszed meg).
1) átutaljuk TB tartozásunkat
Tb tartozás F Bank E
– –
T K

2) szállítói tartozásunk felét rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki
Szállító F Rövid lejáratú hitel F
– +
T K
T Szállító K Rövid lejáratú hitel 1 100

3) 1 200 000 Ft készpénzt veszünk fel bankszámlánkról
Pénztár E Bank E
+ –
T K
T Pénztár K Bank 1 200

4) 3 000 000 Ft értékű anyagot vásárolunk későbbi fizetési határidővel

Anyagkészlet E Szállítók F
+ +
T K
T Anyagkészlet K Szállító 3 000

5) 200 000 Ft értékű részvényt vásárolunk készpénzért
Részvény E Pénztár E
+ –
T K
T Részvény K Pénztár 200
Idősorosan írd be a naplóba a 4. sorban megkapott megoldást.
Számlasorosan: másold be a könyvviteli számlákba. Ezeket feketével találod meg!


Megtalálod külön táblázatban.
1. oszlop: beírjuk az összes könyvviteli számlát (még azokat is amelyeknek év végén nincs egyenlegük)
2-3. oszlop: forgalom: az egyes oldalakra (T-K) könyvelt tételek összege (a világoskékkel írt számok e pillanatban még nincsenek ott, ne vedd őket
figyelembe!).
4-5. oszlop: egyenleg: az előző két oszlop különbsége.

Az előbb elkészült főkönyvi kivonat egyenleg oszlopaiból beírjuk az összegeket
c)3. könyveljük le a zárást idő-, és számlasorosan
Ismét könyvelés, a nyitás tükre.
Számlasorosan:
a könyvviteli számlákba írjuk be azokat a záró értékeket, amelyeket a főkönyvi kivonat egyenleg oszlopaiban már kiszámoltunk, és amelyeket már
a mérlegbe is beírtunk. Ezt kékkel látod
Eszközök zárása: Tanultuk, hogy az eszközök zárása a K oldalra kerül. De ha könyvelünk valaminek a K oldalára, akkor kell egy T oldali könyvelési
tétel is. A zárásnál ez a zárómérlegszámla lesz.
Források zárása: Tanultuk, hogy a források zárása a T oldalra kerül. De ha könyvelünk valaminek a T oldalára, akkor kell egy K oldali könyvelési
Idősorosan:
Amit az előbb lekönyveltél számlasorosan, végezetül ide is másold be!
Nyitástól zárásig (számvitel alapjai, könyvelés alapjai)

Számvitel feladatok
Jó esetben kapsz egy előkészített feladatsort. Rosszabb esetben üres papírok lesznek előtted. Mi az utóbbiból induljunk ki! Vagyis nézzük, hogy,
hogyan kell előkészítened az egész éves könyvelésről szóló számvitel feladatok megoldását!
1.Veszel egy üres lapot felírod a tetejére, hogy: Számlasoros könyvelés könyvviteli számlákon (vagy könyvviteli számlákon).
Három oszlopba egymás alá könyvviteli számlákat rajzolsz. Bal oldal: eszközök, jobb oldal: források (amennyi eszköz-forrás van a nyitómérlegben,
illetve hagyj rá, mert lehet, hogy év közben keletkeznek újabbak, amelyek nyitáskor még nem voltak). Középre érdemes a nyitómérlegszámlát és
a zárómérlegszámlát biggyeszteni. Ezek nem is eszközök, nem is források, ezek ilyen fiú-lányok (hermafrodita, vagy, hogy hívják?). Az így felrajzolt
könyvviteli számlákra beírod középre a nyitómérleg alapján a megnevezéseket.
2. Veszel még egy lapot, felírod a tetejére: Idősoros könyvelés naplóban és lerajzolod azt a táblázatot, amit lejjebb megtalálsz
3. Ismét veszel egy üres lapot, és felírod a tetejére, hogy: Gazdasági események elemzése. Ez lesz, ahol 4 lépésben levezetjük a T-K-t. Sok helyen
ezt nem kérik írásban számon, ekkor ezt a lépést kihagyod.
4. Még egy utolsó lap kell, amelyre felírod: Főkönyvi kivonat, és megfested a lejjebb ilyen néven található táblázatot.
Nézzük:
Könyvviteli számlákon, számlasorosan
Könyvelés naplóban , idősorosan
Főkönyvi kivonat
Zárómérleg
Menjünk sorban!
a) könyveljük le a nyitást idősorosan és számlasorosan
Ezt látod piros színnel.
Az idősoros könyvelés, amit a naplóban találsz, itt kronologikusan, január 1-december 31-ig könyvelünk.
A számlasoros könyvelés pedig a könyvviteli számlákba történő beírást jelenti.
Kezdjük most a számlasorossal!
Tanultuk, hogy az eszközöket a T oldalon kell megnyitni. Látod, hogy a nyitómérlegben szereplő összegeket átmásoltam ide, egy Ny) betűvel
jeleztem, hogy ez a nyitó érték. Igen ám, de, ha visszaemlékszel arra, amikor a könyvelési tételek szerkesztését néztük, minden gazdasági
eseménynek „két lába” van, vagyis, ha valahová a T oldalra könyveltük, akkor valaminek a K oldalára is oda kell írnunk. Na erre való a
nyitómérlegszámla, aminek a K oldalán látod az eszközök nyitáskori értékét.
A források ellentétesen működnek. Nyitó értéküket a K oldalra kell felvezetni, de, ha egyszer lekönyveltük valaminek a K oldalára, akkor
valaminek a T oldalára is oda kell biggyesztenünk. Erre való a nyitómérlegszámla (T oldalán látod a források nyitóértékét).
Ha ezzel megvagyunk, nincs más hátra, mint bemásoljuk a naplóba, idősorosan.
1. oszlop: január 1.
2. oszlop: mit csinálunk: nyitás
3. oszloppár: melyik könyvviteli számlák az érintettek. Hová írtuk be az összeget?
Ezen belül melyiknek a T oldalára és melyiknek a K oldalára? (az elsőt nézd meg: amikor a könyvviteli számlákon megnyitottuk az anyagkészlet 1
200 Ft-os értékét, akkor az a számla, aminek a T oldalára könyveltünk, az anyagkészlet volt, az a számla, amelyiknek pedig a K oldalára
könyveltük, a nyitómérlegszámla volt. És így tovább (a forrásoknál fordítva)
Ezeket feketével találod meg!
Elemzés: a négy lépés levezetése (ezt sokszor nem kérik külön leírni, hanem elég, ha fejben teszed meg.
Idősorosan írd be a naplóba a 4. sorban megkapott megoldást.
Számlasorosan: másold be a könyvviteli számlákba.
Elemzés:
1) vevőnk átutal 900 000 Ft-ot
Vevő E Bank E
– +
K T
T Bank K Vevő 900 000
2) készpénzt veszünk fel bérfizetéshez
Pénztár E Bank E
+ –
T K
T Pénztár K Bank 400 000
Igazad van: átvezetési számla! De pillanatban az átvezetési számlát még nem kell ismerned, ezért nem használom.
3) kifizetjük dolgozóink munkabérét
Pénztár E Jövedelemelszámolás F
– –
K T
T Jövedelemelszámolás K Pénztár 400 000
4) 700 000 Ft rövid lejáratú hitelt törlesztünk hosszú lejáratú hitelből
Rövid hitel F Hosszú hitel F
– +
T K
T Rövid hitel K Hosszú hitel 700 000
5) 200 000 Ft hosszú lejáratú hitelt veszünk fel, mely bankszámlánkra megérkezett
Hosszú hitel F Bank E
+ +
K T
T Bank K Hosszú hitel 200 000
6) 3 200 000 Ft-ért gépet vásárolunk. A vételárat később fizetjük
Beruházás E Szállítók F
+ +
T K
T Beruházás K Szállítók 3 200 000
Megtalálod külön táblázatban.
1. oszlop: beírjuk az összes könyvviteli számlát (még azokat is amelyeknek év végén nincs egyenlegük)
2-3. oszlop: forgalom: az egyes oldalakra (T-K) könyvelt tételek összege (a világoskékkel írt számok e pillanatban még nincsenek ott, ne vedd őket
figyelembe!).
4-5. oszlop: egyenleg: az előző két oszlop különbsége.

Az előbb elkészült főkönyvi kivonat egyenleg oszlopaiból beírjuk az összegeket

c)3. könyveljük le a zárást idő-, és számlasorosan
Ismét könyvelés, a nyitás tükre.
Számlasorosan: a könyvviteli számlákba írjuk be azokat a záró értékeket, amelyeket a főkönyvi kivonat egyenleg oszlopaiban már kiszámoltunk,
és amelyeket már a mérlegbe is beírtunk.
Eszközök zárása: Tanultuk, hogy az eszközök zárása a K oldalra kerül. De ha könyvelünk valaminek a K oldalára, akkor kell egy T oldali könyvelési
Források zárása: Tanultuk, hogy a források zárása a T oldalra kerül. De ha könyvelünk valaminek a T oldalára, akkor kell egy K oldali könyvelési
Idősorosan:
Amit az előbb lekönyveltél számlasorosan, végezetül ide is másold be!

Számvitel Alapjai 1

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Számvitel Alapjai 1

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Számvitel Alapjai 1

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Számvitel alapjai: Vagyon és mérleg

Mérleg Forrás oldal

A mérlegben betűvel, római- és arab számokkal jelzett sorokat találunk.

• A) Befektetett eszközök

E főcsoporton belül három csoportot találunk:

• A.I. IMMATERIÁLIS JAVAK

• A.II. TÁRGYI ESZKÖZÖK

• A.III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

Ezek tartalma a következő:

A.I. IMMATERIÁLIS JAVAK

Nem anyagi javak, melyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

Kísérleti, kutatási tevékenységgel kapcsoltban felmerülő közvetlen költségek összege.

Például egy gyógyszergyárnál az új gyógyszer fejlesztése során felmerülő költségek.

3. Vagyoni értékű jogok

-bérleti jog,

-koncessziós jog,

-használati jog,

4. Szellemi termékek

-gyártási eljárás,

A.II. TÁRGYI ESZKÖZÖK

1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

2. Műszaki berendezések, gépek, járművek

3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

4. Beruházások, felújítások

1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

2. Műszaki berendezések, gépek, járművek

Olyan berendezések, gépek, járművek, melyek közvetlenül szolgálják a vállalkozás tevékenységét

Személygépkocsi, ha pl. taxi

3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

Olyan berendezések, felszerelések, járművek, melyek közvetetten szolgálják a vállalkozás tevékenységét

Személygépkocsi pl. könyvelőirodánál

Mi az előző kettő között a különbség? Nézzünk egy példát!

A már beszerzett, de még használatba nem vett tárgyi eszközök értéke.

Ez valójában nem egy újabb fajta tárgyi eszköz!

A.III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

– 3. Tartósan adott kölcsönök (és hosszú lejáratú bankbetétek)

A régiek ilyen szépeket tudtak

Ez egy újabb részvény

Legfontosabb fajtái: kötvények, kincstárjegyek.

3. Tartósan adott kölcsönök (és hosszú lejáratú bankbetétek)

Itt kell kimutatni a tartósan lekötött bankbetétek összegét is.

A forgóeszköz főcsoporton belül 4 csoportot találunk:

• B.I KÉSZLETEK

• B.II. KÖVETELÉSEK

• B.III. ÉRTÉKPAPÍROK

• B.IV. PÉNZESZKÖZÖK

Szövet mint anyagkészlet

Szövet mint árukészlet

Vevőkövetelés akkor keletkezik, ha a vevő az eladott terméket nem fizeti ki azonnal

C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

Elhatárolás segítségével bevételeinket, költségeinket az évek között tudjuk “húzkodni”

Hosszú lejáratú kölcsönök

Hosszú lejáratú hitelek

Jelöld X-el, hogy a felsorolt vagyonelemek a mérleg melyik

Egy vállalkozás mérlegének összeállításához a következő