BEVEZETŐ

Jakus Amáta
Szeged, 2023
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI ÉS
SZOCIÁLIS KÉPZÉSI KAR
VÉDŐNŐ SZAKIRÁNY
NAPPALI TAGOZAT

A SZÜLÉS UTÁNI DEPRESSZIÓ OKAI ÉS A VÉDŐNŐ

PREVENCIÓS, INTERVENCIÓS LEHETŐSÉGEI
Causes of postpartum depression, and prevention,
intervention options for the health visitor

Konzulens: Készítette:
Tóth Renáta Jakus Amáta
mesteroktató védőnő hallgató

SZEGED
2023
BEVEZETÉS

Azért választottam ezt a témát, mert a társadalmon belül nagyon kevés szó esik a baby
bluesról (szülés utáni szomorúságról), vagy a postpartum depresszióról. Annak ellenére, hogy
a téma nem gyakran jelenik meg a közbeszédben, a kutatások szerint az anyák 80%-a
tapasztalja meg a baby bluest, míg a postpartum depresszió előfordulásának aránya az
édesanyák körében 15 %-ra tehető. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik anyát érinti.
(Csatordai, 2006) (Félegyházy & Adler, 2013) (M.N. Norhayati, N.H. Nik Hazlina, A.R.
Asrenee, & W.M.A. Wan Emilin, 2015) (Döme & Faludi, 2018) A szülés maga is egy
krízishelyzet egy nő életében, a kisbaba születése erős érzelmeket válthat ki az anyában,
ennélfogva tapasztalhat izgalmat és örömöt, de akár félelmet és szorongást is. A legtöbb
újdonsült anyuka megtapasztalja a "baby blues"-t. Ez a jelenség a hormonális változásokkal
áll kapcsolatba, ami a szülést követően zajlik a kismama szervezetében. A hirtelen
bekövetkező hormonális változások hatására az anya ingerlékenyebbé válhat. A "baby blues"
általában hangulatingadozásokkal, fáradtsággal, szorongással és alvási nehézségekkel jár, de
ezen túl tapasztalható koncentrációs nehézség, magányérzet, és akár sírógörcsök is. (M.N.
Norhayati, N.H. Nik Hazlina, A.R. Asrenee, & W.M.A. Wan Emilin, 2015)A baby blues
általában a szülés utáni első napokban kezdődik, és akár egy hétig is eltarthat. Néhány anya
azonban jóval tovább tapasztalja ezeket a tüneteket, amelyek az idő elteltével akár
súlyosbodhatnak is. Ekkor beszélhetünk szülés utáni depresszióról. Ezek a tünetek hasonlóak
egy máskor jelentkező depresszió tüneteihez, de ezen kívül az anyában megjelenik annak
gondolata, hogy nem szereti eléggé gyermekét. Tipikus tünete még, hogy az anya nem érzi
úgy, hogy képes lenne ellátni az újszülöttet. (Félegyházy & Adler, 2013) Ez a legtöbb esetben
enyhe lefolyású, és az anyát nem gátolja meg gyermeke gondozásában, ám durvább esetben
téveszmék és öngyilkos gondolatok is megjelenhetnek. Ekkor beszélhetünk postpartum
pszichózisról.

A védőnőnek nagyon fontos szerepe van a postpartum depressszió prevenciójában. Fontos,

hogy már perinatalis időszakban felfigyeljen rizikótényezőkre, melyek közül kiemelkedik a
szorongás. (Csatordai, 2006). Támogatnia kell az anyát, valamint súlyosabb esetben
szakemberhez küldenie. Azért is jelentős a peripartumban jelentkező szorongások kezelése és
megelőzése, hiszen az édesanyára és a gyerekre is hatással van. A gyermek fejlődése miatt
elengedhetetlen, hogy az anya képes legyen gondozni az újszülöttjét, hiszen ez befolyásolni
fogja későbbiekben a gyermek kötődési típusát. (Eigner, 2013)
A kutatásomba arra kérdésre keresem a választ. hogy az anyai élekor és a gyermekei száma
milyen összefüggésben van a postpartum depresszió kialakulásának kockázatával.

A kutatásom célja felmérni az édesanyák korát és gyermekeik számát, abban az

összefüggésben, hogy ez a két tényező milyen hatással van a postnatális depresszió
kialakulásának rizikójára.
FELHASZNÁLT IRODALOM

Csatordai, S. (2006). A védőnői tevékenység lehetősége a posztnatális depresszió prevenciójában.

Acta Sana, 62-72.

Döme, P., & Faludi, G. (2018). Az antidepresszívumhasználat gyakorlati szempontjai a várandósság és

az anyatejes táplálás időszakában. Neuropsychopharmacologia Hungarica.

Eigner, B. (2013). A szülõi stressz szerepe a korai anya-gyerek kapcsolatban. Gyógypedagógiai

Szemle, 39-55.

Félegyházy, Z., & Adler, M. (2013). Hangulati betegségek és azok kezelése a terhesség alatt és a szülés
után – áttekintés. Neuropsychopharmacologia Hungarica.

M.N. Norhayati, N.H. Nik Hazlina, A.R. Asrenee, & W.M.A. Wan Emilin. (2015). Magnitude and risk
factors for postpartum symptoms: A literature review. Journal of Affective Disorders, 34-52.