Hauzer Rajmund

4. A trianoni békediktátum és következményei

A tanácsköztársaság bukását követően három hatalmi tényező alakult ki Magyarországon.

Ezek a román megszállócsapatok, az egymás helyébe lépő kormányok és a fővezérség, a
nemzeti hadsereg irányítása (Horthy Miklós) voltak. 1919. augusztus 1-én a Forradalmi
kormányzótanács lemond, helyette szakszervezeti kormány alakul Peidl Gyula vezetésével.
Peidl Gyula visszaállította a régi bíróságokat, elrendelte a rendőrség és a csendőrség
újjászervezését. Ezek mellett elrendelte az államosított üzemek visszaadását. Nem volt
belpolitikai támasza, hiányoztak hatalmi eszközei és a hadsereg. Feloszlatják a Vörös Őrséget
(a Vörös Hadsereg már feloszlott). Peidl Gyula kormányát nem ismerik el az emberek.
A békekonferencia ellenére a román hadsereg folytatta az előrenyomulást. Megszállta a Duna-
Tisza közét és augusztus 4-5-én bevonult Budapestre. 1919. augusztus 6-án Friedrich István
sikeres puccsot hajt végre. Habsburg Józsefet bízza meg a kormányalapítással, de ebbe az
antanthatalmak nem mennek bele (egyetlen Habsburg családból származó ember sem lehet az
ország államfője). Habsburg József a Károlyi-kormány volt hadügyi államtitkárát Friedrich
Istvánt nevezte ki miniszterelnökké.

A Clerk-misszió:
A magyar békeszerződés aláírása nélkül nem lehetett lezárni a háborút Európában. Független
kormányról mindaddig szó sem lehetett, amíg az ország nagyobb része és a főváros idegen
katonai megszállás alatt állt. Sürgetővé vált tehát a román hadsereg kivonása. 1919 október
23-án Sir George Clerc angol diplomata Budapestre érkezik, hogy az antantnak is elfogadható
kormány alakuljon. Úgy véli, hogy Horthy Miklós altengernagy (a Dunántúlon szerveződő
Nemzeti Hadsereg fővezére) az ő embere. 1919. november 16-án Horthy bevonul Budapestre,
a tényleges hatalom az övé lesz. (közben dúl a fehérterror, a terror nem a vezetőkön, hanem a
proletárdiktatúra alatt szerepet vállalt kisembereken áll bosszút.)
A hatalom törvényesítése:
1919. november 24-én koalíciós kormány alakul Huszár Károly vezetésével (szocdem
politikusok is, ezért az antant is elismeri őket, ennek örömére meghívást kapnak a
béketárgyalásokra). 1920. január 22-i nemzetgyűlési választások (dem. választójog, 24 éven
felüli férfiak 75%-a szavaz):
 MSZDP nem indul a pogromhangulat miatt (a képviselőjelöltjei ellen elkövetett súlyos
atrocitások miatt),
 kisgazdapárt győz (birtokos parasztság) - 79 mandátum,
 második a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (kispolgárság + középrétegek) - 72
mandátum,
 a választások a fennálló hatalmi viszonyokat nem befolyásolják

1920. márc. 1. Horthy Miklós altengernagy lesz a kormányzó

141 szavazatot kapott Apponyi hét szavazatával szemben
 az államforma király nélküli alkotmányos királyság
 1920/1-es és 17-es törvény.:
o királyi jogosultságok,
o államfő,
o hadsereg főparancsnoka,

1
 Hauzer Rajmund

o miniszterek kinevezésének joga,

o személye sérthetetlen (alkotmánysértés esetén felelősségre vonható),
o képviseli az országot a diplomáciában,
o háborút és békét Országgyűlés nélkül nem kezdeményezhet,
o kétszeres vétójog a törvényhozásban,
o utódkijelölési jog (nem kötelező erejű),

A Trianoni békeszerződés
A területi hovatartozás már a háború alatt eldőlt. 1919. januártól a szomszédos országok
hadseregei a határon vannak, a párizsi béke csak a határok pontos meghúzásáról és a
békeszerződés egyéb kérdéseiről döntött. 1920. jún. 4. Trianon palota (Bénárd Ágoston,
Drasche Lázár Alfréd küldöttek).

 A terület: 282 ezer (Horvátországgal 325) helyett 93 ezer km2; Terület=72%;

Lakosság=62%,
 lakosság: 20,8-ról 7,6 millióra csökken, a magyar etnikum 30%-a (3,2 millió fő) idegen
fennhatóság alá került,
 hadsereg maximum 35 ezer fő, modern fegyverzetet nem tarthat,
 általános hadkötelezettség betiltása,
 jóvátétel (30 évig),
 gátat vetett a bolsevik forradalom továbbterjedésének;
 a revizionizmus meghatározó eszméje minden politikai csoportnak;
 menekülthullám az elcsatolt országokból;
 megszakadt a meglévő gazdasági integráció: gabona termű vidékek (Bácska), vasérc
lelőhelyek (Felvidék), vasúti csomópontok elcsatolása. Hatása: szent Istváni gondolatok
felelevenítése, szent korona tanának kérdése.
 eredetileg Sopron is Ausztriához került volna (1922. jan.1. szavazás - 65% győzelem -
civitas fidelissima, hűséges város)
 Millerend levél: a béke később felülvizsgálható.

A békediktátum szigorúságának okai

Magyarország az I. Világháborút vesztesen fejezte be. Az öt vereséget szenvedte ország közül
egyiknek sem vették el a területének a kétharmadát. Se Németország, se Ausztria vagy
Törökország, Bulgária békefeltételei nem voltak annyira szigorúak.
A rögtön érthető tényezők: elsősorban a nagyhatalmi Európa politikához kapcsolódtak. Mind
Franciaország mind pedig Anglia ellenérdekeltek voltak.

A Trianon békéről tehát elmondható

 Erőszakos diktátum
 Egyoldalúan kényszerítették Magyarországra
 Megtagadta mindazon elveket, melyek nevében megszületett
 Önálló államok létrehozása
 Magyarország területéből több terület szerzése.