Professional Documents
Culture Documents
Vízháztartási Egyenlet - Mintapéldák
Vízháztartási Egyenlet - Mintapéldák
Az adott hónapra vonatkozó adatok a következőképpen alakulnak: a tóba érkező hozzáfolyás átlagosan
1,2 m3/s, míg az onnan történő elfolyás 1,1 m3/s volt. A tóból ez idő alatt 90 mm-es párolgásösszeget
észleltek, ugyanakkor a tó vízállásának változása pozitív volt, a vízszint 100 mm-el emelkedett. (Június
30 napos!)
Alapadatok:
A = 10 km2
ET = 90 mm
Rh = 1,2 m3/s
R = 1,1 m3/s
dS = 100 mm
R = ? (mm)
P + Rh – R (– I) – ET = ∆S (mm)
b) Kiindulási feltétel: az egyenlet felírásához a rendelkezésre álló adatok alapján azt feltételezzük,
hogy a beszivárgás a vízháztartási egyenlet többi tagjához képest elhanyagolható.
I = 0 mm
Megoldás:
P = ∆S – Rh + R + E (mm) = ∆S – (Rh – R) + E
Alapadatok:
A = 2 ha
P = 20 mm
Pt = 4 h
E = 50 mm
Et = 12 h
Megjegyzés: a feladat megoldásához több részre kell bontani a számítást, mert 3, egymást követő, és
egymástól független folyamatról van szó, így (ha fel kellene mindet írni) a vízháztartási egyenletek
időkeretei változnak.
a)
P ( – I – E) = ∆S
vagy inkább:
P = ∆S
kiindulási feltétel: a tározó szigetelt, így a beszivárgás közel 0 mm, és a csapadékhullás során a
párolgás elhanyagolható volt, vagyis: E, I = 0 mm
vagy esetleg:
P (+ Rh – R – I – E) = ∆S
Megjegyzés: Amennyiben valaki ezt a részletesebb vízháztartási egyenletet írja fel, akkor azt is le kell
írni, hogy vízbevezetés és vízkivezetés nem volt, vagyis Rh, R = 0 mm. Ezen megjegyzések nélkül ne
szerepeljenek az egyenletben!!
időbeli keret: 4 h
b)
c)
dHüzemvíz = P – E = 20 mm – 50 mm = -30 mm
Q (l/s) = ???
tQbe = 6 h