Vízállás idősorok grafikus ábrázolása és gyakoriság – tartósság számítás

A vízjárás grafikus jellemzése (1)

vízállás idősor grafikus ábrázolása

Általános tudnivalók, a feladat célja

Bármilyen adathalmaz szemléletessé tétele céljából az idősorokat (de természetesen a térbeli

adatokat is) célszerű grafikusan ábrázolni. Az éves vízállás idősorok grafikus ábrázolása által
azonnali képet kapunk a vizsgált vízfolyás kiválasztott szelvényeiben tapasztalt vízjárásról, a
vízszintek alakulásáról, valamint árvizek és kisvizek alakulásáról.

Vízállás idősor ábrázolása, a feladat megoldása

Alapadatok: három vízmérce állomás egy évi napi vízállásadata.

Alapadatok forrása: a vízrajzi évkönyvek, vagy digitális adathordozón tárolt archív
vízállásadatok: www.hydroinfo.hu (archívum/éves vízállásadatok)

Kiválasztandó állomások: Tisza – Tokaj

Tisza - Kisköre felső
Tisza - Szeged

Vizsgálandó évek: 2002 – 2009

A konkrét állomás és év kiválasztása sorszám alapján történik (gyakorlaton)

Az ábrázolás szabályai a következők:

A vízállás fogalma (a vízszín magassága illetőleg mélysége a vízrajzi állomás nulla-pontjának,

mint viszonyítási pontnak a szintjétől (www.hydroinfo.hu)) alapján ügyelni kell arra:

 hogy az adatok mindig az adott vízmércére vonatkoznak, így több vízmérce együttes
ábrázolása esetén ezeket a relatív vízállásokat abszolút magasságra (m.B.f.) kell
váltani!!! Ezért ehhez ismerni kell a vízmércék „0” pontjainak magasságát:

Tisza – Tokaj „0” pont: 89,33 m.B.f

Tisza - Kisköre felső „0” pont: 89,32 m.B.f
Tisza - Szeged „0” pont: 73,70 m.B.f

 hogy a leolvasott általában cm-ben kerülnek megadásra, az abszolút magasság azonban

méterben értendő, így ahhoz, hogy a „0” pont feletti abszolút vízállást megkapjuk a cm-t
át kell váltani!!!
(Abszolút magasság számítása: vízállás (cm – méterre) + „0” pont magassága, ez a vízállás
adatsor minden elemére vonatkozik! – lásd excel táblázat)
 Vízállás idősorok grafikus ábrázolása és gyakoriság – tartósság számítás

A grafikus ábrázoláson túl a havi KV, KÖV és NV adatokat is meg kell adni táblázatos
formában. (Grafikus ábrázolásért plusz pont jár)
 Vízállás idősorok grafikus ábrázolása és gyakoriság – tartósság számítás

PÉLDA:
A Duna 3 szelvényének (Dombori, Baja, Mohács) éves (1999) vízállás idősorának ábrázolása
 Vízállás idősorok grafikus ábrázolása és gyakoriság – tartósság számítás

A vízjárás grafikus jellemzése (2)

vízállás gyakoriság és tartósság számítása

A vizsgált környezeti elemek (…) megismerése céljából számtalan különböző típusú mérést hajtunk
végre a környezetvédelem és a földtudományok területén. A mérések eredményeképpen nagyon sok
adat keletkezik. Ezekből a nyers mérési adatokból szeretnénk a lehető legtöbb hasznosítható
információt kinyerni egy-egy környezeti probléma hatékony megoldásánál. Ehhez szükséges a
megfelelő adatfeldolgozás, illetve adatértékelés, amely lehetővé teszi azt, hogy az eredeti mérési
adatainkat megfelelően rendezve, feldolgozva és értelmezve maximális mennyiségű információt
nyerjünk ( Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás).

Általános tudnivalók, a feladat célja

A folyók vízjárását valamely vízmérce állomásra vonatkoztatott vízállások folyamatos idősorával

lehet részletesebben jellemezni.

A hidrológiai elemek feldolgozásának elterjedten alkalmazott módja a gyakorisági és tartóssági

görbék előállítása.

A gyakorisági és tartóssági görbét számítással vagy szerkesztéssel állítják elő. A feldolgozáshoz

általában éves adatokat használunk ezek az éves gyakorisági és tartóssági görbék. Több év
adataiból több éves gyakorisági és tartóssági görbéket állíthatunk elő.
A feldolgozás során úgy kell eljárni, hogy az időrendben észlelt adatokat nagyság szerint kell
rendezni, tekintet nélkül az észlelés időpontjára.
A nagyság szerint rendezett adatokból alkalmas osztályköz felvételével folytatólagos
osztálysorozatot kell felállítani, és megszámolni, hogy egy osztályközbe hány adat esik. Ez az
osztályköz gyakorisági szám.

Az osztályközöket célszerű 20 – 30 – 50 cm-es vízállásra, vagy 1 – 10 – 100 m3/s vízhozamra

választani. Az osztályközöket úgy érdemes megválasztani, hogy se túl hosszú, se túl rövid ne
legyen. Kevés osztályköz esetén az adatok zöme csak néhány osztályközbe esik, így nem
ismerhető meg az adatokban rejlő információ. Túl sok osztályköz esetében az információ
elaprózódik, áttekinthetetlenné válik. Az adatoktól függően célszerű 10 – 20 osztályközt felvenni.

A gyakorisági számok folytatólagos összegzésével kapható az illető osztályköz alsó határával

jelölt vízállásértékek tartóssága. Ezek a számok mutatják, hogy a vizsgált időszakban az észlelt
vízállás hányszor érte el, vagy haladta meg ezt az alsó határral jelölt vízállást.
Gyakoriság: valamely adathalmaz valamely értékének vagy meghatározott értéktartományba eső
értékeinek az egész halmaz tagjai közötti előfordulását kifejező viszonyszám.
Tartósság: valamely megadott időközre vonatkozó adathalmazban a megadott értéket meghaladó
(vagy nála kisebb) adatok előfordulásának az egész időközhöz viszonyított tartalma.

A gyakoriság fogalma mindig az osztályközhöz, a tartósságé pedig mindig egy vízálláshoz

kapcsolódik. A gyakorisági ábra lépcsős, mert egy-egy vízállás osztályközhöz tartozik. A
meghatározott vízálláshoz tartozó tartóssági értékeket folytonos vonallal kell összekötni.
 Vízállás idősorok grafikus ábrázolása és gyakoriság – tartósság számítás

Az osztályközre bontást a magas vízállásnál kell kezdeni. Két egymás alatti osztályköz közül a
felsőnek az alsó határa és az alsónak a felső határa ugyanaz a számérték. A határnak megfelelő
számérték a felső osztályközbe tartozik.

Célszerű a gyakoriságok meghatározását havonként végezni, mert így könnyebb az ellenőrzés és

a táblázatban foglalt számok szemléletesen jellemzik a vízjárás éven belüli alakulását.

Vízállás gyakoriság és tartósság meghatározása, a feladat megoldása

MI-10-251/2-86 alapján összeállította: Tamás Enikő Anna f. adjunktus, Baja – köszönet érte!

A számítás szabályai a következők:

- A vízmérce állomáson a tárgyévben előfordult legkisebb és legnagyobb vízállás által

meghatározott tartományban maximum 10 cm-es osztályközöket kell kijelölni oly módon, hogy
legalább 20 osztályköz legyen. Minden hónapra meg kell határozni, hogy az egyes napi
vízállások melyik osztályközbe tartoznak.

- Össze kell számolni az azonos osztályközbe eső napi vízállások darabszámát. Ez a szám adja az
adott hónap vízállásainak az adott osztályközre vonatkozó gyakoriságát. Az év minden hónapjára
vonatkozó azonos osztályközök havi gyakoriságát összegezni kell, ez adja az osztályközök évi
gyakoriságát.

- Az osztályközök évi gyakoriságát a magas értékektől az alacsony felé haladva összegezni kell,
ez adja az osztályközök alsó értékére vonatkozó tartósságot. A tartósság értékeket %-ban is meg
kell adni.

A számítások eredményét táblázatba kell foglalni.

A táblázatnak tartalmaznia kell a következő adatokat:
- a vízfolyás neve,
- az állomás neve,
- az állomás törzsszáma,
- évszám,
- gyakoriság osztályközönként havonta és az egész évre (nevezetlen szám),
- a gyakoriságok összege havonta és az egész évre (nevezetlen szám),
- tartósság az osztályközök alsó értékére vonatkozóan az egész évre (nevezetlen szám és
százalék),
- a számítás dátuma és a számítást végző aláírása.

A gyakoriságokat oszlopdiagramon, a tartósságokat folytonos vonallal ábrázoljuk

 Vízállás idősorok grafikus ábrázolása és gyakoriság – tartósság számítás

PÉLDA
Vízállás idősorok grafikus ábrázolása és gyakoriság – tartósság számítás
 Vízállás idősorok grafikus ábrázolása és gyakoriság – tartósság számítás

ALAPADATOK

Alapadatok: egy vízmérce állomás egy évi napi vízállásadata.

Alapadatok forrása: a vízrajzi évkönyvek, vagy digitális adathordozón tárolt archív

vízállásadatok: www.hydroinfo.hu (archívum/éves vízállásadatok)

Vízmérce „0” pontok forrása: vizugy.hu (orzságtérkép)

A konkrét állomás és év kiválasztása sorszám alapján történik (gyakorlaton)

hydroinfo.hu:
 Vízállás idősorok grafikus ábrázolása és gyakoriság – tartósság számítás

Archivum / Éves vízállástáblázatok

 Vízállás idősorok grafikus ábrázolása és gyakoriság – tartósság számítás

Tisza, Tokaj, 2002

 Vízállás idősorok grafikus ábrázolása és gyakoriság – tartósság számítás

Vízmérce „0” pont