Budapest fő hidjai

Petőfi híd
A Petőfi híd építése
Az 1937-re elkészült híd pesti hídfőjénél a nagykörúti villamos
hurokvégállomását alakították ki, amelyet úttest és a 66-os villamos Dél-Budára
közlekedő sinei öleltek körül. A kitolt feljáróval pedig a jobb oldalon látható
Elevátor-ház átalakítását is sikerült elkerülni. Később megszüntették a
hurokvégállomást és középperonos megállókat létesítettek a feltöltött
feljáróra. 1952-től pedig már a 4-6-os villamos is átjárt Budára.

A Petőfi híd a II. világháború alatt

A második világháború során a visszavonuló német katonák a többi budapesti
híd mellett a Horthy Miklós hidat sem kímélték. Bár ugyanebben az évben a
szovjet hadsereg ideiglenes hadihidat épített helyére, a teljes helyreállításra bő
hét évet kellett várni, 1952. november 22-én adták át az újjáépített
hídszerkezetet, melyet Petőfi Sándor költő tiszteletére Petőfi hídnak neveztek el.
1979-80-ban egy újabb rekonstrukcióra került sor, amikor is szűkítették a járdák
szélességét, ezzel eltűntetve a bicikli sávokat, ugyanakkor 3×3 sávossá alakítva
a pályaszerkezetet, melyből 1-1 sávnyi szélességet a középen közlekedő
villamosok foglalnak el.
Napjainkra újból aktuálissá vált a híd felújítása, melyet a hellyel-közzel
omladozó burkolat vagy a csupán 40 km/h-val közlekedő villamosok is jól
jeleznek. Ennek előkészítő munkálatai idén meg is kezdődtek, a Budapest
Közlekedési Központ felhívására, melyet a tervezés előkészületei követnek.
Széchényi Lánchíd
A Lánchíd építése
A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849-ben avatták fel.
Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót
származású Clark Ádám volt. Utóbbiról nevezték el az Alagút és a Lánchíd
közötti teret (Clark Ádám tér). A hídfők oroszlánjait Marschalkó János lőcsei
szobrászművész készítette. A híd megépítésének teljes költsége 6,575 millió
forintot tett ki, ebből a híd 4,4
millióba került.

A Lánchíd a II. világháború alatt

A II. világháború végén a német hadsereg a hidat felrobbantotta. Az újjáépített
hidat első felavatásának 100. évfordulóján, 1949. november 20-án nyitották
ismét meg. Legutóbb 1986–1988-ban újították fel. A pillérek boltívein lévő régi
szocialista címereket az eredeti Kossuth-címerekre 1996-ban alakították vissza.
A nyári hónapok hétvégéin és bizonyos ünnepi alkalmakor lezárják a
járműforgalom elől, átadva a hidat a gyalogosforgalomnak.
Árpád híd
Az Árpád híd Budapest második leghosszabb közúti hidja, ami a XII. és a III.
kerületeket köti össze. A helyén már a rómaiak idejében is volt egy híd, de az
igazi Árpád híd tervezése 1903-ban merült fel, azonban tervpályázatot csak
1923-ban írtak ki.

Az Árpád híd 2023-ban

Építése 1939-ban indult meg és a 928 méter hosszúságú híd, csak 1950-ben lett
átadva mivel a háború miatt, az építését le kellett állítani, és szerencsére a
befejezetlensége miatt ez volt az egyetlen budapesti híd, amelyet 1945-ben
nem bombáztak le az ostromban. Átadásakor a Sztálin nevet bocsájtották neki,
de a köztudatba ez sohase jutott el, ezért 1956-ban kapta meg eredeti nevét.

Az árpád híd 1950-ben az átadáskor 1981-ben felújításkor

Felújítására 1970-ben került igény, mivel az évek alatt a közlekedés egyre

óriásibbra nőtt, ezért szándékos volt a híd szélesítése, így az UVATERV dolgozói
1970-ben tervezték meg a tágítást és 1984-ben lett újra átadva az újonnan
háromsávos átjáró.
A Margit híd
A hidat 1876 áprilisán avatták fel,
építése négy évig tartott. Ernest
Goüin Francia mérnök tervrajzai
alapján építették. Először a 30-as
években végeztek felújítást rajta.
1944 november 14-én a híd alatt
egy a németek által elhelyezett
bomba robbant, lerombolva a pest
felöli nyílás három
tartószerkezetét. 1945-ben a
Budai oldalt is felrobbantották. A
háború befejeztével, a hidat
felújították, addig pontonhídon
lehetett átkelni a folyó azon részén. Az újjáépített, félszélességű
hidat 1947 őszén, a teljes hidat pedig 1948 nyarán adták át. Romos állapota
miatt, 30 évvel később újabb rekonstrukciókat kellett végezni rajta. 2011-ben
adták át végleges, ma is látható formájában.
képgaléria
Margit híd a háború előtt a 30-as években, felújították a lerombolt Margit
híd
Erzsébet Híd
Az Erzsébet híd egy függőhíd, amely a Dunán fekszik, Budapesten. Elisabeth
bajor királynéról, más néven Sisi császárnéról, Franz Joseph I. osztrák-magyar
császár szeretett feleségéről kapta nevét.
Az Erzsébet híd építése 1898-ban kezdődött, és hivatalosan
1903-ban nyílt meg sárga színben. Körülbelül az építkezés
felén a budai pillér megindult a Duna felé, mert a Gellért
hegy lábánál lévő forrás vízhője meggyengítette a pillért,
ezért az át adás egy évet csúszott. A híd híres magyar
mérnök, Feketeház János tervezte, aki számos más jelentős
hidat is tervezett Budapesten.
A második világháborúban 1945-ben az Erzsébet híd
súlyosan megrongálódott, és a háború után újjá
kellett építeni. Az újjáépített híd 1964-ben nyílt
meg, és új tervekkel építették újra.
Lágymányosi Híd
A Lágymányosi híd (vagy Lágymányosi híd magyarul) egy függőleges
tartórendszerű híd Budapest, Magyarországban, amely átszeli a Duna folyót. A
híd a város déli részén található és összeköti Buda és Pest kerületeit.
A Lágymányosi híd építése 2007-ben
kezdődött, és hivatalosan 2011-ben nyitották
meg. A híd tervezői a francia RFR és a magyar
Finta Stúdió mérnöki irodák voltak.
A Lágymányosi híd új közvetlen összeköttetést
biztosít a budapesti déli elővárosok és a
belváros között. Az ötlet a hidra már az 1980-as évek óta felmerült, de az építés
több ok miatt késleltetve volt.
A Lágymányosi híd helyszíne hosszú története során számos híd megépítésére
szolgált a Duna fölött. Az első a területen egy ideiglenes pontonhíd volt,
amelyet a második világháború idején használtak. Később egy kábelhíd épült,
de az 1945-ben a háborúban elpusztult. Az 1960-as években egy függesztett híd
épült a helyére, de az elavulttá vált és képtelen volt a növekvő forgalom
kezelésére.
Szabadság híd
A híd a budai és pesti oldalt köti össze (IX és a XI kerületet). A budai oldalán a
Gellért tér és a Gellért hegy található, míg a pesti oldalon a Fővám tér. Az
Erzsébet híd és a Petőfi híd között található. A hidat 1896-ban adták át. Az
eredeti terv szerint a millenniumra készítette Feketeházy János. Ez az esemény
volt Magyarország megalapulásának dátuma, amire sok más dolgot is
létrehoztak.

1946-ig a mai Szabadság híd a Ferenc József nevét viselte. A névváltoztatás

azért jött létre, mert a híd 1944-ben megsemmisítették német katonai
csapatok. A szovjet utászalakulatok 45-ben egy ideiglenesen híd szerkezetet
húztak föl a régi helyén. Ez az ideiglenesen szerkezet annyira jól sikerült, hogy
nem kellett sokat fáradozniuk és a régi díszekkel (pillérjein bronzból készült
turulok találhatók).

A hidat a megnövekedett forgalom miatt 2007-ben felújították. A tervezett

építési költségé 4.9 milliárd forintra tervezték, ami végül 5,6 milliárdra
emelkedett.

A felújítás alatt a híd acélszerkezetének jelentős részét kicserélték, és új

diszkivilágítást és villamos pályát kapott, így elnyerve a mai külalakját.
d.szonja.007@gmail.com
Megyeri híd
A híd tervezése 1993-ban kezdődött el. Tervezői Hunyadi Mátyás és Kisbán
Sándor voltak. Az építése 2006-ban kezdték el és bő két év után 2008
szeptemberében adták át.

A híd nevéről való döntést a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium adott ki

kétfordulós internetes szavazást, amiben nagyon sokáig a Chuck Norris nyert,
de sajnos ezt az ötletet a minisztérium elvetette és mivel a híd
Káposztásmegyert és Békásmegyert köti össze, ezért egy kevésbé népszerű név
a Megyeri híd lett a híd neve.

Készítette: Demeter Szonja, Gáll Bence, Seres Vilmos, Bártfai-Szabó Gábor, Pusztási Áron