Régi magyar irodalom előadás anyag (03.

06)
-magyarországi latin nyelvű írásbeliség

->Alteritás( Jauss)

szöveg materialitása-Bernard Cerquiglini

Versioning Machine: abccedarium jelrendszere

(Ave Maria, Tízparancsolat, Credo, Miatyánk)

-szöveg auktoritása

Latin-deák

Szöveg materialitása: 15.sz. leggyakrabb metszettípus , tudás közvetítési forma, nem csak írnok,
szerző is lesz aki jegyzetel.

->vmi eredeti, önálló fogalmazvány: mi hogy gondolunk a középkori szerzőkre

eredeti v. másolt

Mennyire eredeti, amit a középkorról írnak ?

Minden, amit kézzel írunk 1x van.

vmi hajlamos sokszorosításra pl. vers.->itt szövegrontás jól észrevehető

vhol nem vehető észre-> megújított, eredeti volt

sermo: szent beszédek irodalma, megállapítható: kor, szerzetesrend

nem volt jelentősége eredetiségnek

anmales: évszám szerű felsorolás

kompiláció: korábbi művekből begereblyézünk hasznos információkat

pl szótár: saját változat összeállítása

(Minden változat vmiképp önálló alkotás)

Chanson de geste: történelmi sztorit előadtak ( énekek)

minden történetnek ideális változata

Romantika 19.sz.: teremtő tökéleteset szül

változatokból vesszük a legtökéletesebbet -> több Trisztán és Izolda van

-„Szövegváltozat dícsérete ”: középkorban 1 szöveg sincs egyedül, ha több változata van

Sok szöveg: legtöbb európai, minden szövegváltozat önálló értéket képvisel

abccedarium jelrendszere: hogy tanulnak az emberek írni, olvasni( ma ismerjük a nyelvet, amin
elsajátítjuk)
régen: gyerekek bekerültek a suliba- memorizáltak latin szövegeket: legelsők: Miatyánk,
Tízparancsolat, Ave Maria, Credo-> megmagyarázták nekik mit jelentene. Miatyánkat el kellett
mondaniuk mindig, zsoltárok jelentős részét megtanulták fejből-> nem értették feltétlenül a
jelentést -> az máskor zajlott -> ABC elsajátítása: 1x megtanulták leírni az Ave Mariastb. szövegét,
majd utána tanulták meg az írott megformálását.

Magyarország: 18.sz. -i latin nyelvű írás-olvasás tanítás: latin-deák szópáros – > nyelvújítás
korabeli(1850 körül kezdik,addig „deák” diakonesz: egyházfi) vidéken volt pap +deák (írt,olvasott)-
>nem volt még papnak szentelve

írni,olvasni tudó ember = írni, olvasni tudás (-„latin”)

magyar-latin szótár-> magyar-deák szótár !!

Latin erős maradt: későn induló városiasodás miatt német nyelvű nyelvhasználat , nem alakult ki
magyar , mert nem igényelte a közösség, egyszerűbb volt a latin haszn.

->városi jegyzőkönyv németül

majd cseh bejött, biblikus cseh (1410es évek, város minden irata ezen a nyelven)

magyar: Buda, Pest, Kassa (1520 körül magyar dok.)

városiasodás révén: városok német lakosúak, hátrányban a magyar

->udvari királyi környezet: magyart favorizálják

Magyaro.: szoros kapcsolat egyház és hadsereg

->püspök titkároskodott, oklevelet szerkesztett- hitélettől függelten karrier! Nem feltétlen a teológiai
siker miatt

1200 tól: kegyúti jog: én döntöm el ki a püspök ésérsek-> király nevezi ki, pápa fogadja el

pl. Vitéz Jánost Mátyás király kinevezi (királyi titkár volt)

királyi adminisztrációhoz tartozott a kinevezés

adminisztrációt nem karrier írnokok vezették (királyi adminisztráció egyházi kézen), egyházi tisztség !
kanonok…

kapcsolat kancellária és magyar egyházszervezet-> tudnak latinul, tradíció örző hatás

középkori Magyaro. nem találunk olyat, aminél fixen tudjuk, hogy nem egyházi írta 1510 előtt.-
>unicum pl. Lengyelo.-ban is kései

ószláv nyelv patronálás: pápától független kapocs kereszténységhez

 sok cseh él városokban , létrejön városi cseh írásbeliség :

írásbeliség latin, szóbeli magyar

16.sz. közepén:Sövényházi Márta( nem maradt fenn latin nyelvű szöveg)

zárdavezető tudott latinul

 memoriterként értették a szövegeket zsoltárból: máshogy választották el: Ad teleian,
Alleleian

szöveg auktoritása: hiteles forrásokból tájékozódunk-> régen (középkor) mi adta a hitelességet->

nehéz megmondani kinek hihetek, kinek nem

szöveg aukt.-t létre kell hozni! (Abelard és Héloise)

Hogydöntsük el mi hiteles, mi nem ?

Szent Pál és Seneka levelezése

hányan másolják?

auktoritástaz adja,hogy másolásra érdemes állítások vannak-e benne

auktoritás: az utánzásnak érdemes állítás( amit érdemes utánozni), ami az

objektívigazságérzetünknek megfelel, amit általában elfogadunk

auctoritás: többet ér a szavak logikus tartalmánál , vki leutánozta a szöveget másról / hétköznapi
nyelvhasználat feletti dolog

olvasott 1 könyvet , ki írta? (Chlichloe): mindegy, ki írta, elfogadható

->tulajdoníthatják annak, aki nem írta

- >azt kell nézni, hogy mit mond, nem azt, hogy ki

imitatio, compilatio

francia püspök: Bonipert pécsi püspök

Pannonhalmi könyvjegyzék (1093): körülírják a területet-> nyelvi szórványemlék ( Pannonhalmi

hasonló mint a Fehérvárra menő hadi útra)

1, GRADUALE, ANTIPHONARIA, SEQUENTIALES CUMTREPHIS: liturgikus segédkönyvek: szerzetesek ki

tudják szolgáltatni a szentségeket, misézés..

2, nem liturgiához kapcs. regula: szerzetes szabály ,: a, St.Ágoston leveléből

b, bencés, Szent Benedek

regulákat: étkezéskor magyarázták + regula magyarázata

3, homília

2 passionale: Krisztus szenvedéstörténete, Apostolok cselek. bibliarészletek

Ysiderum

Szent Pál levelei, Interogatio Petro (Péter kikérdezése)

utána pogány irodalom: Ciceronis, Lucanus, 2.Donatii, majd megint keresztény: Genesis Seduli, Szent
Márton élete, Atyák élete, héber/görög zsoltároskönyv

->népnyelvű szövegnek nincs nyoma (10 db kódex tatárjárás előtt)

Hahóti kódex: Sacramentum (miseimádságok, szentek propiuma)

Bencés apátság számára készült ( Hahót)

ma Zágrábban

Codex Albensis (ma Graz)

->Székesfehérvár

Ernst-kódex: Magyaro.-n

Országos Széchenyi Könyvtár

12.sz. vége

Szent Márton élete (Sulpicius Severus)

Pannonhalma: Szent Márton apátság

Admonti Biblia (Csatári -kódex) Szent István törvényeinek legkorábbi változata

kevés könyvet ismerünk